FÖLDHASZNOSlTÁS — TERULETFELHASZNÁLÁS TASSI ILONA
A területgazdálkodási politika a magyar gazdaságpolitika integráns része. Cél—
kitűzései beépülnek a hosszú távú elvi koncepciókba. a gyakorlati (műszakilag ér—
telmezett) területfejlesztési feladatokba és az emberi, társadalmi vonzatok kimun- kálásába. A többi gazdasági folyamathoz hasonlóan a magyar területgazdálkodás
sem lehet földrajzi és társadalmi környezetétől elszigetelt. A természeti adottságok—
hoz, nemzeti hagyományokhoz, a gazdaság szerkezetéhez, ezen belül a műszaki—
gazdasági alapokhoz alkalmazkodó területgazdálkodós egyik első lépése a terület'- hasznosítási adatok feltárása, rendszerezése és más gazdaságok hasonló adatai-
val történő összehasonlítása.Az Európai Statisztikusok Értekezlete a különböző európai nemzetgazdaságok területtelhasználási adatainak rendszerezésére —- megfelelő előkészítés és széles körű nemzetközi konzultáció után — jóváhagyta a Földhasználati Szabvány Nemzet—
közi Osztályozását. Az érdekelt nemzetgazdaságok különböző természeti alapjai, a különböző színvonalú műszaki fejlettség és a gazdaságirányítás különböző alap- elvei miatt azonban ez az osztályozás csak kísérleti jellegű lehet. Ennek finomítása az Európai Gazdasági Bizottság tagországainak közös érdeke. Ezért az osztálya-
zást .,tervezet"—nek tekintjük és nevezzük.
A tanulmányban párhuzamba állítjuk az említett tervezetet és a magyar gaz- daságban kialakult földhasználatot, illetőleg annak állami gyakorlattá vált nyil—
vántartási rendjét. Ez a munka — szándéka szerint -- egy lépés az összehasonlítás
módszerének kidolgozására.
Már munkánk kezdetén olyan tényezőkre kellett felfigyelnünk, amelyek az or- szág területhasznosítási lehetőségeit az európai átlagtól jellegzetesen megkülön—
böztetik. Ezek közül kiemeljük, hogy
— a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya (1986-ban 70,1 százalék) jóval meghaladja az európai átlagot (lásd az 1. táblát, amelyben az erdőgazdasági terület ará-
nyát is feltüntettük);
—— a tulajdoni viszonyok eltérők, az ország területének 92,6 százaléka állami és szövet—
kezeti tulajdon és szövetkezeti használat, amelyekkel kapcsolatban a környezet- és termé- szetvédelem érdekeinek érvényesítése sajátos módon lehetséges;
— a nem közvetlenül termelő — a magyar nómenklatúra szerint ,,művelésbőlkivett" — területek hasznosításáról rendelkezésre álló információk elégtelenek, és sok tekintetben kor- szerűtlenek.
Magyarország teljes területének számbavétele a múlt században és jelenleg is
elfogadható színvonalú műszaki felmérések segítségével történt. Az ekkor megszer—
kesztett kataszter volt a földadó alapdokumentuma. az agrárállam legfőbb bevé—
telének bázisa. Mint ilyen tartalmazza mindazon tényeket. amelyek a mezőgazda—
TASSI: FOLDHASZNOSlTÁS 521
sági termelés jövedelmezőségét befolyásolják: elsősorbn a föld minőségének komp- lex mutatószámát és — lényegében változatlan kategóriák szerint — a terület mű—
velési ágát.
1. tábla
A földterület megoszlása használat szerint néhány európai országban, 1983
A Az
mező— erdő-
Ország gazdasági gazdasági
terület aránya (szózalék)'
Ausztria . . . 42.8 38,7
Belgium és Luxemburg. . . 45,7 21,4 Bulgária . . . 55,6 30.0 Csehszlovákia . . . 53.4 35.8 Dánia . . . 68,0 11,6 Franciaország . . . 57.33 26.7
Hollandia . . . 592 8.7
Jugoszlávia . . . 55.6 36,6
Lengyelország . . óO.3 27.6
Német Demokratikus Köztár—
saság . . 57,9 24,9
Német Szövetségi Köztársaság 49.4 30.0
Románia . . . . . . . . 62.9 26.0
Svájc . . . . . . . 50,8 26,5
13 ország átlaga . . . . 55,3 26.5 Magyarország . . .
70,6 17,6
' Az összes iöldterülethez viszonyitva.
Forrás: Statisztikai évkönyv. 1985 (Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1986.) adatai alapján Zsí- go' László számításai.
A második világháború utáni növekvő gazdasági intenzitással párhuzamosan a területhasznosítás spontán formáit és arányait fel kellett váltani a társadalmi és népgazdasági érdekek által befolyásolt. tudatos területfejlesztéssel. Ennek első. ex- tenzív formája az elmúlt három évtized gyakorlata: ipari üzemek programszerű te- lepítése volt a korábban mezőgazdasági jellegű területekre. Ehhez kapcsolódva szükségszerűen alakult ki a gazdasági bázisnak és működésnek megfelelő telepü- lésforma méretével, műszaki és humán infrastruktúrájával és az ehhez szükséges további területek igénybevételével. Mivel pedig a rendelkezésre álló terület korlá—
tozott, a területfejlesztés csakis a mezőgazdaságilag — ritkábban erdészetileg — művelt területek igénybevételével történhetett. A területfelhasználás szerkezeti vál- tozását ez irányból a hagyományosan nyilvántartott és más gazdasági, illetve tele—
pülésfejlesztési célra igénybe vett mezőgazdaságilag művelt terület csökkenő ada- tainak segitségével kisérhettük figyelemmel.
Sem az ország területi-gazdasági szerkezetének extenzív fejlődése. sem az ehhez kapcsolódóan átalakult településszerkezet hosszú ideig nem hozott olyan
eredményeket, amelyek a mezőgazdasági termelésből kivont termőföldek más irá- nyú felhasználását új hozamokkal vagy társadalmi eredményekkel számszerűen összevethetővé tették volna.
A gazdasági változásokhoz alkalmazkodva az ingatlan-nyilvántartást az évti-
zedek során többször átdolgozták. Változatlan maradt azonban az adórendszerbenbetöltött szerepe: mind a mai napig ez a földadókivetés alapja.
522 * mss: nom
A környezetstatisztika kötelezettsége, hogy az agrárérdekeltségen kívüli terü—
letek felhasználását statisztikailag elemezhetővé s az adatokat nemzetközileg ösz- szehasonlíthatóvá tegye.
§ A MAGYAR ÁLLAMI lNGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
A magyar gazdasági fejlődés egyes időszakaiban a földadókataszter jogi sza- bályozottságában. adminisztrativ formájában megújult. Gazdasági tartalmában
azonban e nyilvántartás alig változott, mivel a föld értéke, mezőgazdasági hasz-
nosíthatósága az ország minden eddigi gazdasági szerkezetében alapvető tényező maradt.A jelenleg érvényes jogi és szervezeti szabályozást a gazdaság szerkezeti ót—
alakulása. a nagyüzemi mezőgazdasághoz alkalmazkodó új tulajdoni formák meg—
jelenése indokolta. Ezen igényeknek megfelelően született meg az állami ingatlan—
nyilvántartás a földnyilvántartás és a telekkönyv összevonásával. Alapelveit, a nyíl- vántartás vezetésének eljárási szabályait az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972.
évi 31. számú törvényerejű rendelet 5 ennek végrehajtási utasítása —- a 27/1972.
(Xll. 31.) MÉM sz. rendelet — tartalmazza.
E jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően az ingatlan-nyilvántartás az alapja a földterületeket érintő népgazdasági és üzemi tervezésnek, a statisztikai adatgyűjtésnek. valamint a pénzügyi kötelezettségek (hagyományosan a földadó)
megállapításának.
Az ingatlan—nyilvántartás működési elvét az alábbi vózlatban részletesen ób- rázoljuk,
Az ingatlan-nyílvántartás sémáia
Tepü/a/mé/vés Műszaki gya/bf? —ny/7uánfanfás
ore/akarása?
A Úfs'sze'sűásek
it' %% (Fi) "lnlíl'hűó'l' (aa? marvin/— gazdaság/' szak/v—
4! ars-lay fent?/efa: § ɧ ['a/M'írlf Jah/és szer/hl , adafak § ** §
9303 000 Milan § § §. !
*.
fó'ldká'nyu , "M"——
; ták/yazgílás/ egynyelvű?
fá'Idf'isz/e/ek Közgyű/áá
ffi/ségek
;:[ási M/
imám :ki:/; W
. ! éti/7 a/lanpk
mér/nála! L W !
üz/ajdan/ /9,a
az ímé/fa" ával/900007
x%,aewsa'y: " , , ,"
öné/m' ," af/ów /. Muszah-gaza'asag/a/afat
szá/MW * //. TU/őjb'oflf'a, használa/ra
ideál/ mak/m ada/ai
/// [gyü joga! és lánya!
[11 %—
lmsz. hisz már? azér/ak
L ü
Ihász/hm]? it/hgal/annó/
FOLDHASZNOSlTÁS
523
A munkálatok részben műszaki jellegűek — ide sorolva a térképek és alapraj- zok készítését —. részben adminisztrativ jellegűek. ezen belül gazdasági tartalmú összesítések.
Önálló munkarész az irattár, amelyben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések alapjául szolgáló dokumentumokat -— a földhivatal egyéb iratanyagától elkülö—
nítve — őrzik. '
A környezetstatisztika területi és területfelhasználási adatai alapjának első—
sorban az ingatlan-nyilvántartás azon munkarészeit tekintjük. amelyek
- a közigazgatási egységenkénti adatrendezést, ezen belül az ingatlanok fekvés sze- rinti (belterületi, külterületi és zártkerti) csoportosítását.
-— az ingatlanok művelési ágak szerinti megoszlását,
— az ingatlanok tulajdonosonkénti (csoportonkénti) megoszlását tartalmazzák.
A környezetstatisztika szempontjából különös jelentősége van, hogy a nyilván—
tartás nyilvános, műszakilag és jogilag hiteles. A nyilvánosság és hitelesség meg—
teremtéséről és fenntartásáról az ingatlan—nyilvántartás törvényesen szabályozott ügyrendje gondoskodik.
Az 1986. május 31—i állapot összefoglaló adataiból a területfelhasználás aláb- bi, a környezet állapotát közvetlenül befolyásoló adatait emeljük ki.
Az ország területének 70.1 százalékát jelentő mezőgazdaságilag művelt terület a gazdasági gyakorlatnak megfelelően taglalt. elsősorban a történelmileg kialakult művelési ágak szerint. Meg kell azonban jegyeznünk. hogy ez nem azonos a me- zőgazdaság számára igénybe vett teljes területtel, mivel a legközvetlenebb infra- strukturális területeket sem tartalmazza. A terület 18.6 százalékát jelentő mezőgaz- daságon kivüli őstermelés jellegű termőterületek (erdők, nádasok. halastavak) adat- sora gazdaságpolitikai tájékozódásra alkalmas. Nem alkalmas azonban e területek emberi környezetben betöltött szerepének értékelésére. Ehhez járul az. hogy ezek az adatok sem tartalmazzák a termelő erdészeti—nádgazdasági—tógozdasági üzem működéséhez szükséges járulékos területeket. Az ország területének 11,3 százalé- kát kitevő ,.művelés alól kivett terület" magában foglalja a települések területét.
a kitermelő—feldolgozó—szolgáltató ipar területeit. a termelés valamennyi infra- strukturális feladatú területét. a közlekedés, a hírközlés. a vízgazdálkodás. (: hon—
védelem és rendészet számára szükséges területeket. Ez a területcsoport sokrétű tartalma miatt nehezen rendszerezhető. és ennek megfelelően nehezen áttekint—
hető.
A művelési ágak változása —— az utolsó hét évben is — a közismert trend szerint alakult. (Lásd a 2. táblát.)
A mezőgazdasági területek egyenletes és folyamatos csökkenésével csaknem párhuzamos a természetes élőhelyeket és életközösségeket alkotó gyepfelületek (korábban rét és legelő) csökkenése. A szántóterületek változását alig egyenlíti ki (: kert—gyümölcsös—szőlő területében mutatkozó mozgás, amelyet gazdasági hatá- sában sem lehet kedvező irányúnak minősíteni. Ha ehhez még hozzá vesszük. hogy tapasztalat szerint elsősorban a hagyományos művelési módokat és fajtaválaszté- kot és szélesebb biológiai alapokat képviselő gyümölcsösök és szőlők területei fo—
gyatkoznak, esetleg kerülnek újból szántóföldi művelésbe. akkor e csökkenésnek az emberi környezetre gyakorolt hatása is kifejezetten negativ.
Egyedül az erdőterületek folyamatos növekedése tűnik ezen adatok alapján egyértelműen kedvezőnek.
A ,.kivett területek" növekedésének értékelése az emlitett sokrétűség miatt eb-
ből az adatsorból nem végezhető el.
524 TASSI lLONA
2. tá bla
A földterület megoszlása művelési áganként'
1980. 1981 . 1982. 1983. 1984. 1985. 1986.
M űvelési 69
évben (ezer hektár)
Szántó . . . 4735 4688 4679 4681 4687 4697 4705
Kert . . . . . . . . . . . . . 291 343 340 338 339 339 339
Gyümölcsös . . . 138 125 121 115 108 104 99
Szőlő . . . . . . . . . . . . 168 161 159 157 155 153 147
Gyep (rét és legelő) . . . 1294 1284 1283 1279 1265— 1247 1234 Mezőgazda ság i lag művelt te rület 6626 6601 6582 6570 6554 6540 6524 Erdő . . . 1610 1620 1627 1633 1640 1648 1659
Nádas . . . . . . . . . . . 38 39 40 69 39 39 40
Halastó . . . 25 25 25 26 26 26 26
Termőterület . . . . . . . . 8299 8285 8274 "8268" 8259 ! 8253 8249
Művelés alól kivett terület . . . 1004 1018 1029 1035 1044 1050 1054 Össze sen 9303 93 03 93 03 9303 ] 93 03 ! 9303 9303
' Május 31—i állapot szerint.
Forrás: MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal Földnyilvántartósi és Földhasználati osztálya.
Magyarország földterülete .1986. május 31. Budapest. 1986.
EGB F'ÓLDHASZNÁLATI SZABVÁNY — , MAGYAR ÁLLAMl lNGATLAN-NYILVÁNTARTAS
A következőkben összehasonlítjuk az EGB Földhasználati szabvány nemzetkö- ziosztályozás-tervezet és a magyar állami ingatlan—nyilvántartás földhasználati fo- galmait.
1. Mezőgazdasági földterület
Az EGB által meghatározott fogalom a magyar ingatlan—nyilvántartás két nagy területi csoportjával helyettesíthető:
— a mezőgazdaságilag művelt területek összességével,
— a .,művelés alól kivett területek" mezőgazdasági infrastruktúrát tartalmazó részével.
A mezőgazdasági földterület jelentőségét gazdasági életünkben az ország te—
rületéhez viszonyított 70 százalék fölötti aránya 5 a termőtalajnak a mérsékelt ég- övi összehasonlitásban kiváló értéke adja. Társadalmi jelentőségének legfőbb jel- lemzője. hogy a mező— és erdőgazdasági termelésben dolgozik az aktív keresők 21,1 százaléka.
A mezőgazdaságilag művelt területek taglalása, az egyes művelési ágak fo—
galma agrárgazdasági értelemben teljesen stabil: a hasznosítás módját. a földön termelt kultúrát veszi alapul, tekintet nélkül a térben és időben változó agrotech—
nikára. Természeti és agrárgazdasági sajátosságainkat. némely tekintetben üzem-
szervezési hagyományainkat e kategóriák tartalmilag törvényszerűen követik. A nem—
zetközileg használatos fogalmakkal. az EGB osztályozástervezetével való összevet- hetőségük is e sajátosságuk alapulvételével végezhető el.
Az EGB- és a magyar fogalmak közötti különbségek okát az alábbiakban fog- laljuk össze.
1. A tulajdoni viszonyok különbözősége: hazánkban a földtulajdon nagy részén kialakult állami és szövetkezeti tulajdonforma tizezer hektár nagyságú üzemi méreteket és kiegyen-
FOLDHASZNOSITAS
525
lített üzemnagyságot eredményez. Ebből következik a teljes vetésforgók nagyvonalú alkal- mazásának lehetősége. E forgókban a szántóföldi zöldségtermelés és az ehhez csatlakozó szaporítóágyak, a faiskolák dugvány- és magvetéstáblái a szántóföldi növények (gabona, takarmánynövény) sorába illeszthetők. Ez a gyakorlat növényegészségügyi szempontból is kedvező, mert kizárja a kártevők elszaporodását és a talajuntságot.
2. Földrajzi és éghajlati adottságainkból következően a természetes rétek és legelők (gyep művelési ágban) területi aránya olyan, hogy további, mesterséges füves területek léte- sítése indokolatlan. A mezőgazdasági területeken belül a gyep aránya 132 százalék. Az EGB-tervezetben szereplő mesterséges rétek és legeltetést is szolgáló, forgóba tervezett par- lagterületek helyett hazánkban a szántóföldi művelés keretein belül a nagy tömeget adó szálas takarmányok és a nagy tápértékű pillangósok termelése honosodott meg. E takar- mányok termőterületei a szántóföldi vetésforgó területi elemei. A természetes gyepek felül—
vetése, öntözése egyes üzemekben előfordul, de csak oly mértékig, amely a gyep eredeti összetételét alapvetően nem változtatja meg.
1. Mezőgazdasági földterület*
Az EGB—szabvónyosztályozósdtervezet A magyar állami ingatlan-nyilvántartás
fogalmai fogalmai
1.1. Szántóterület: minden vetésforgó alatt Szántó művelési ág
álló terület az a terület, amely rendszeres szántóföldi
1.1.1. Különleges kultúrák területe művelés alatt áll, tekintet nélkül az agro- 1.1.2. Egy tenyészidőszakos növények technikára. Ezen belül
1.1.3. Átmeneti legelők —szántóföidi kertészet és ennek szaporító- 1.1.4. Átmeneti parlag telepei, valamint a komlóültetvények;
1.1.5. Minden egyéb szántó —valamennyi nálunk termelt szántóföldi ke- nyérgabona és takarmánygabona, egyéb takarmánynövény, egy tenyészidőszakos ipari növény, az alapmeghatározás szerint ide sorolva az évelő takarmánynövényeket
IS;
1.2. Ultetvények területe Szőlő művelési ág
az a terület, amelyen termesztett főnövény a szőlő.
Gyümölcsös művelési ág
az a terület, amelyen főnövény a tiszta vagy vegyes állományú gyümölcsfa és bokor.
lde sorolandók (: hajtás— és magtermő anya—
telepek is.
1.3. Állandó rétek és legelők Gyep művelési ág
1.4. Természetes rétek és legelők mindazon füves területek, amelyek fűtermé- se legeltetéssel vagy kaszálással hasznosít- ható
1.5. Mezőgazdasági célú építmények és tar- Művelés alól kivett területek
tozékaik -—termeléssel kapcsolatban: állandó mezőgaz—
dasági telephelyek és dögterek;
-— közlekedéssel kapcsolatban: saját használa- tú utak és tartozékaik, ide sorolva a 3 mé—
ternél szélesebb tanyabejárókat és ültetvé—
nyekben levő szállítási sávokat is;
—vizgazdálkodással kapcsolatban: az állandó jellegű öntöző- és belvizlevezető csatornák.
1.6. Minden egyéb Kert művelési ág (gyűjtő fogalom)
mezőgazdasági terület üzemközpontok. igazgatási központok kör—
nyezetalakításához használt, a magántulaj—
donú szőlő és gyümölcsös művelési ágba nem tartozó területek összefoglalására szol- gáló fogalom.
Művelés alól kivett területek
a talaj természeti adottságainál fogva ter- méketlen területek.
' A területfelhasználási fogalmak egybevetését szemléltető táblákat rövidítve közöljük.
526 TASSI ILONA
A bruttó mezőgazdasági területeken belül tehát a mezőgazdasági művelés alatt álló terület az állami íngatlan—nyilvántartásból közvetlenül, egy tételben kiemelhető adat. A tétel belső szerkezete. a részadatok évenkénti változása követhető, és az évenként készülő mezőgazdasági vetésterületi statisztika adataiból biztonsággal összeállítható.
Területileg jóval kisebb a mezőgazdasági infrastruktúra területe, amely az ál—
lami ingatlan-nyilvántartáson belül a "kivett", művelési ágban
— a termeléssel és szolgáltatással,
— a közlekedéssel és hírközléssel,
— a vízgazdálkodással
kapcsolatos csoportokban. ezek részeként szerepel.
A tételek egy része itt változatlan. Egyszerű számítástechnikai módszerekkel kü—
löníthetők el az üzemi és igazgatási épületek. ezek környezetei és a saját haszná—
latú bekötő utak és gazdasági vasutak.
Néhány apróbb területhasznositási kérdés azonban nincs fogalmilag egyér- telműen elhatárolva. Például bevallás és becslés tárgya
—- a kapcsolódó lakóegységet is ellátó közművek területének mezőgazdasági üzemi há—
nyada;
— elsődlegesen a termelőüzem célját szolgáló, de a szállítási vállalat (elsősorban a MÁV) kezelésében levő állat- és terményrakodo'k hovatartozása:
— az üzemközpontokhoz kapcsolódó, az üzem által fenntartott. de az egész települést kiszolgáló jóléti és kulturális intézmények területe.
Társadalompolitikai igényeket is szolgálva külön nyilvántartási munkarész ké—
szült a tanyákról. Ezek a sajátos. alapvetően mezőgazdasági jellegű települések az EGB-osztályozóstervezet szerint a mezőgazdasággal hivatásszerűen foglalkozó la- kosság lakóhelyének s e minőségben a mezőgazdasági területek alkotó részének
tekinthetők. v
Az ilyen rendszerezés azonban felveti a községekben levő. a termelésben egy- re nagyobb részt vállaló parasztudvarok hovatartozásának kérdését. Ezek a rajtuk levő lakásokkal együtt funkcióikat és a magántulajdonú mezőgazdasági üzemek
területnagyságát tekintve a tanyákkal azonos elbírálás alá kerülhetnének. Ezeket a tanyáktól csakis (többnyire néhány száz méterben mérhető) földrajzi elhelyez—
kedésük különbözteti meg. Ugyanakkor ezek a belterületi egységek a falu. a város településszerkezetétől gyakorlatilag nem függetleníthetők, s az azonos belső el- rendezés és termelési szerepkör mellett sem sorolhatók egyértelműen a mezőgaz—
dasági termelés járulékos területeihez.
Fenti tételekben a becsült adatok száma nagy, területi hányaduk viszont alig befolyásolja az egybevetendő adatok pontosságát.
A mezőgazdasági célokat szolgáló földterület összmennyisége az EGB—osztá—
lyozástervezet által megadott részletezésben a magyar állami ingatlan-nyilvántar- tás adataiból nagyrészt közvetlenül, egészében pedig nemzetközi összehasonlításra alkalmas pontosággal megállapítható.
2. Erdőterületek
Az EGB-osztályozástervezet erdő fogalma nagy vonalakban fedi a magyar ál- lami ingatlan—nyilvántartás ,.erdő" művelési ág fogalmát. Erdőnek minősülnek:
— az erdő jellegű faállománnyal borított területek.
— a fejlesztés és felújítás területei,
FULDHASZNOSITÁS
527
— a beékelt, az erdőtől függetlenül nem művelhető tisztások területei,
—- az erdészeti szaporító anyag termelésével kapcsolatos területek,
— a négy és több sor fából álló mező- és hővédő sávok,
— a karácsonyfa-, fűzvessző- és a sajmeggytelepek, -— a külterületi parkok és élőfagyűjtemények,
— az ártéri erdők és egyéb vízügyi védőfásítások,
—— a védőerdők, a természetvédelmi erdők.
— az erdészeti infrastruktúra nem állandó jellegű területei.
A fogalmak azonosságából következik a területek azonosíthatósága: az állami ingatlan-nyilvántartás ,,erdő" művelési ága — 1986-ban az ország területének 179 százaléka —- fedi az EGB—osztályozástervezet ,.2. Erdő és más fával borított föld- területek" kategóriájához kapcsolható területeket.
Összetettebb feladat az erdőterületek összessége belső szerkezetének össze—
hasonlítása. Az EGB-osztályozástervezet három önálló csoportja. amely az erdőket 2.1. tűlevelű (toboztermő),
2.2. nem tűlevelű, 2.3. vegyes erdők
kategóriájába sorolja, Európa erdőinek sem gazdasági, sem biológiai—környezetvé- delmi feladatait, sem üdülőértékét nem tükrözi. E taglalás azt sugallja. hogy az földrészünk északi területeinek —- fenyőövezetének — erdőgazdasági, erdőhaszno- sítási szempontjai alapján készült, figyelmen kivül hagyva Közép- és Dél-Európa sa- játos fatermelő és védőerdőbázisait, Európa változatos lomboserdő-állományát. Vé—
leményünk szerint az európai erdők funkcionális osztályozása alapelvének kell te- kintenünk, hogy
—- az erdő mint növénytakaró értékben és biológiailag a természeti viszonyok legköz- vetlenebb terméke, ezért
—- egy—egy természeti övezetben gazdasági értékű és valamilyen erdőművelési rend- szerbe illeszthető erdők nagy területen csak a természeti adottságokkal összhangban telepit—
hetők és tarthatók fenn;
—- az erdők gazdasági, védelmi és üdülő értékét sokkal inkább meghatározza a tájjal való ökológiai kapcsolatuk, mint növényrendszertani hovatartozásuk.
Az előbbiekből következően az EGB—osztályozástervezet csak ott tükrözi a ren- delkezésre álló földterület megfelelő típusú és értékű erdővel való hasznosítását, ahol a koniferák (fenyők) -- természeti adottságokkal összhangban — önállóan vagy lomblevelű fafajokkal párhuzamosan alkotnak nagy területű, természetes erdőket.
szolgáltatják az ipar jelentékeny nyersanyagbázisát s erdőn kívül is a természetes növénytakaró alkotó elemeit.
Közép— és Dél—Európa alacsonyabban fekvő tájain —— a lomblevelű erdők öve- zetében — a fenyők és a lomblevelűek funkciójukat tekintve helyet cserélnek: a ter—
mészeti viszonyoknak megfelelő erdő a keményfaféleségekből álló lomblevelű erdő.
Ez szolgáltatja az iparilag is értékes alapanyagot. a véd- és üdülőerdőket. Ugyan—
akkor az ökológiailag alárendelt, többnyire kísérletképpen vagy dísznövényként te- lepített fenyők szerepe gazdaságilag is alárendelt.
A rendszertanilag is elkülönülő két erdőtípus természetesen más-más gazda-
sági és biológiai tulajdonságokat hordoz. másként tölt be védelmi és üdülési funk- ciókat. más a környezetszennyezéssel kapcsolatos érzékenységük. ltt említjük. hogy országunk területének 17—18 százalékos erdősültsége nem egyszerűen termelési—gazdasági arányokat jelent. Az erdők kommunális igénybevétele (parkerdők, külön-
böző véderdők) az ország népességszámával arányos még akkor is. ha a tényleges
igénybevételt különböző tényezők befolyásolják. A kommunális igénybevétel pedig
528 TASSl ILONA
—— bármily magas kultúrfokon történik — az erdők biológiai értékét, környezetjavító képességét, természetvédelmi tartalmát hátrányosan befolyásolja.
A magyar erdőállomány fajta szerinti összetétele a MÉM Erdőrendezési Szol- gálat műszaki dokumentációi (üzemtervek) s az ezekből készülő összesítők alapján
vizsgálható. Az üzemtervek egységes jelzőszámrendszerrel készülnek.
A rendeltetés szerinti osztályozás szintén egységes elvek szerint történik. Elsőd—
leges rendeltetésként gazdasági, védelmi és közjóléti feladatot jelöl meg az erdő—
rendezési utasítás (miniszteri rendelet).
2. Erdő és más fával borított földterület
EGB földhasználati szabványosztályozás-
tervezet fogalmai Magyar erdőrendezési fogalmak
2.1. Fenyőfélék (tűlevelű) toboztermő erdő- Erdei fenyvesek
vel borított terület Fekete fen vesek Gazdasági, védelmi,
2.1.1. Legfontosabb feladat a fotermelés Lucfenyvesék k0119letl t'SZlCI Gl-
2.1.2. Legfontosabb feladat a természet— Egyéb fenyvesek Iomanybanés biológiai védelem
2.1.3. Legfontosabb feladat az üdülés
2.2. Lomblevelű erdővel borított területek Kemény lombosok
2.2.1. Fatermelés Bükkösök
2.2.2. Védelem (lásd 2.1.2.) Gyertyános tölgyesek _ , .
2.2.3. Udülés Kocsánytalan tölgyesek ?.zzcigníag"
Kocsányos tölgyesek kg: _a_ . !
Cseresek ("Jelen ,
Akácosok rendeltetes
Egyéb kemény lombosok Lágy lombosok
2.3. Vegyes erdővel borított területek Erdei fenyvesek Gazdasági, védelmi.
Fekete fenyvesek közjóléti vegyes
Lucfenyvesek állományban
2.4. Egyéb fás terület A magyar állami ingatlan—nyilvántartás fogal- mai: erdészeti csemetekertek, szaporító- anyagtermelő területek. faanyogtermelő dió—
és gesztenyeterületek, karácsonyfatelepek, kosárfűz- és sajmeggytelepek
Az általunk javasolt részletes erdőosztályozás nem mond ellent az EGB—kate—
góriáknak. Mivel azonban a közép—európai erdőállomány túlnyomó többségében vegyes fafajokból áll, ezekben az országokban szükségesnek látszik a nagy össze- foglaló kategóriák részletesebb bontása. Ökológiai alapokra építkező. esetleg más nemzetközi szervezetek munkájában is használatos csoportosításokat figyelembe 'vevő erdőállomány—osztályozásra ajánlást készítettünk.
1.Ajánlás
Az EGB ,,2. Erdő és más fával borított földterület" osztályozásához a közzétett rendszer helyett az alábbi javaslatot készítettük:
2.1. Gazdasági erdők
2.1.1. Termőhelynek megfelelő fenyőerdők
2.1.2. Termőhelynek megfelelő lomblevelű erdők 2.1.3. Lágy lombos erdők
2.2. Gazdasági célú, egyéb erdészeti jellegű termőterületek
2.2.1. Karácsonyfa és diszitőlomb-termelő erdészeti ültetvények 2.2.2. Vékony anyag (vessző, háncs stb.) termelő erdőterületek
2.2.3. Erdei gyümölcs és egyéb erdei melléktermék termelésére specializált erdők 2.2.4. Erdészeti szaporítóanyag-termelés területei
2.2.5. Vadgazdálkodási rendeltetésű, takarmánytermő területek
FOLDHASZNOSlTÁS
529
2.3. Védelmi erdők
2.3.1. Környezetvédelmi rendeltetésű, termőhelynek megfelelő fenyőerdők 2.3.2. Környezetvédelmi rendeltetésű, termőhelynek megfelelő lombos erdők 2.3.3. Környezetvédelmi rendeltetésű. termőhelynek megfelelő kevert erdők 2.3.4. Talajvédelmi erdők. a termőhelynek megfelelő növényanyaggal 2.3.5. Talajvédelmi erdők speciális növényanyaggal
2.3.6. Vadvédelmi és vadgazdálkodási rendeltetésű erdők
237. Egyéb védelmi rendeltetésű erdők, természetvédelmi erdők 2.4. Közjóléti rendeltetésű erdők
2.4.1. Településekhez csatlakozó fenyő parkerdők
2.4.2. Településekhez csatlakozó lombos és vegyes parkerdők
2.4.3. Kórházakhoz, szanatóriumokhoz, üdülőkhöz csatlakozó fenyőerdők
2714. Kórházakhoz, szanatóriumokhoz és üdülőkhöz csatlakozó lomblevelű és vegyes faállományú erdőterületek
2.4.5. Településeken kívüli műemlékek, emlékhelyek, kultúrtörténeti értékek környeze- tét képező erdőterületek
2. 4 6. Egyéb közjóléti rendeltetésű erdők 2.5. Különleges rendeltetésű erdők
2. 5. l. Kísérleti, tudományos vizsgálati célokat szolgáló fenyőerdők 2.5.2. Kísérleti rendeltetésű lomblevelű és vegyes erdők
2.5.3. Kísérleti, tudományos célokat szolgáló egyéb erdészeti ültetvények 2.5.4. Külterületi arborétumok, parkok, növénygyűjtemények
2.5.5. Egyéb különleges rendeltetésű erdők.
3. Beépített és ehhez kapcsolódó területek
Műszaki fejlettségünk mai szintjén az egyén és a társadalom mindennapi élete
teljes egészében, termelőtevékenysége pedig döntő többségben a beépített, mű-szaki létesítményekkel felszerelt vagy ezek fejlesztésére kijelölt területen zajlik.
Társadalomstatisztikai. ezen belül környezetstatisztikai feladat e területek sta- tisztikai rendszerezése oly módon, hogy
—— a társadalom életének, az ott folyó emberi tevékenységnek jellemző területi szer—
kezete feltáruljon;
—- a hazai területi szerkezet a fogalmak segítségével más országok, társadalmak és gazdaságok területi szerkezetével összehasonlitható legyen.
Az EGB-osztályozástervezet e pontba tartozó fogalmainak megfelelő területe—
ket (területcsoportokat) az állami ingatlan—nyilvántartás ,.művelés alól kivett terü- letek" elnevezésű kategóriája foglalja egybe. Mint már említettük, ez agrárterme- lési szempontú kategória, amelynek az EGB ,.3. Beépített területek" című tervezete fogalmában szűkebb, területében kisebb, nagyvonalú megközelítésben a lakó- és termelő települések és infrastruktúrák területével egybeeső részét jelenti.
Az összehasonlíthatóság érdekében itt az alapelvi különbségeket kellett át- hidalnunk.
Az érintett területeket az EGB-tervezet gazdasági rendeltetésük, a magyar él- lami ingatlan-nyilvántartás pedig műszaki megjelenési formájuk szerint osztályoz- za. Ez a különbség még hasonló elnevezések mellett is tartalmi különbségeket ered-
menyez.
3. Beépített és ehhez kapcsolódó területek (kivéve a mezőgazdasági épületeket)
EGB földhasználati A magyar állami ingatlan—nyilvántartás
szabványosztályozás—tervezet fogalmait fogalmai
3.1. Lakóépületek által elfoglalt területek Településekkel kapcsolatban művelésből ki- 3.1.1. Főleg egy- és kétszintes épületek vett, beépített és beépítetlen építési telkek 3.1.2. Főleg három— és többszintes épü- (községekben. külterületi lakotthelyeken)
letek által elfoglalt területek
3 Statisztikai Szemle
530
TASSl ILONA3.2. ipari területek
3.2.1. Kőfejtő- és kavicsbánya akna és kiegészítő területei
3.2.2. Egyéb ipari területek
3.3. Kereskedelmi területek
3.4. Közművek (közintézmények), közszolgál- tatások számára fenntartott területek
3.5. Vegyes rendeltetésű területek
3.6. Közlekedési és távközlési berendezések által igénybe vett területek
3.6.1. Autóutak 3.6.2. Egyéb utak 3.6.3. Vasutak területe
3.6.4. Repülőterek és kapcsolódó léte- sítmények
3.6.5. Kikötők és kapcsolódó létesítmé- nyek
3.6.6. Magasfeszültségű vezetékek, cső—
vezetékek alatti területek 3.7. üdülőterületek
3.7.1. Nyaralók és üdülők területe 3.7.2. Egyéb üdülőterületek
3.8. Hilységeken belüli egyéb szabad terüle-
te
A termeléssel és szolgáltatással kapcsolat- ban művelésből kivett területek:
——felszlni művelésű bányák, bányaudvarok és csatlakozó létesítmények,
—üzemek telepei, meddőhányók és lera- kóhelyek.
Közlekedéssel és hirközléssel kapcsolatban művelésből kivett területek:
—ipartelepek saját használatú utal.
— iparvasutak és tartozékaik.
Településekkel kapcsolatban művelésből ki- vett területek:
— pénzintézeti, kereskedelmi területek,
— éttermek. szállodák területei.
Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban.
művelésből kivett területek:
— állandó tárolóterek, raktárterületek,
— szolgáltató üzemek területe.
Településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
— közigazgatás részére beépített területek,
—egészségügyi feladatok ellátására be- épített területek,
— oktatás és kutatás számára beépített te- rületek,
—jóléti és kulturális célra beépített terü- letek.
—templomok, könyvtárak területe,
- egyesületek számára beépített területek,
—-temetők, temetők céljára kijelölt terü- letek.
Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelésből kivett területek:
-—vizművek és területeik, -- szennyvíztisztítő telepek.
Honvédelemmel és rendészettel kapcsolat- ban művelés alól kivett területek.
Természetvédelemmel kapcsolatban a foko—
zottan védett területek.
Közlekedéssel és hírközléssel művelésből kivett területek:
—országos és tanácsi közutak, közterek,
— közforgalmú vasutak és ezek tartozékai,
— közforgalmú repülőterek repülés céljára szolgáló területe.
—- kikötők szárazföldi területe,
-— rádió— és televízió-adótornyok és műkö—
désükhöz kapcsolódó területek.
KPM, MÁV. OVH külön földkönyvben is.
kapcsolatban
Településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:
-gyógyhelyek. üdülőhelyek, gyógyfürdők területe,
-—közparkok, gyermekjátszóterek területei, élőtagyűjtemények.
——sporttelepek, állandó jellegű táborhe—
lyek.
Településsel kapcsolatban:
-—állandó jellegű szemétlerakó területek,
——feltöltés alatt álló területek.
' Az EGB—tervezet által ide sorolt területek a ,.Művelődésből kivett területek" csoportjába tartoznak.
FOLDHASZNOSITAS 531
További osztályozásbeli különbségek forrása az eltérő gazdaságelméleti szem-
lélet: az EGB-tervezet az őstermelést jelentő bányákat élesen elkülöníti az ipar- tól. a magyar kategóriákban ugyanakkor a bányászat és minden energiatermelés a nehézipar ágazatát alkotja.Gazdaságszerkezeti különbség az oka például annak, hogy a bank- és bizto-
sítási ágazat az EGB-osztályozástervezetben a kereskedelem csoportképző egysé- ge, míg hazánkban — a legutóbbi időkig -— gyakorlatilag a bankok a pénzügyi szakigazgatás speciális egységei voltak. Ennek megfelelően az általuk elfoglalt te—lek sokkal inkább soroltatott az adminisztrativ irányításhoz, mint a kereskedelem—
hez.
A területek gazdasági jellegének egyik meghatározója az ott folyó emberi te- vékenység gazdasági célja. A beépített és ehhez kapcsolódó területek összehason—
lításakor e tevékenységet mint csoportképző ismérvet szerepeltettük.
Az a differenciált és nagytömegű adathalmaz, amelyet az állami ingatlan—nyil- vántartás a művelésből kivett területekre vonatkozóan is tartalmaz, településcent-
rikusan kidolgozott. Ez az adatok összehasonlításra alkalmas csoportosítását is le-
hetővé teszi.
Az adatok egy része — köztük a hagyományosan állami tulajdonban és igaz- gatásban levő közlekedés és hírközlés területi adatai, a bányák és külszíni fejtések területének összesített adatai — közvetlenül kiemelhető az állami ingatlan—nyilván- tartásból. (Az állami főközlekedési utak. az államvasutak, az Országos Vízügyi Hi- vatal területei elkülönített összesítőkben szerepelnek.)
Az adatok más része csak az ingatlan—nyilvántartás további feldolgozottsági fokán lesz statisztikai szempontoknak megfelelően osztályozható és összesíthető.
Ide tartozik a lakó- és üdülőterületek, az ezek közé ékelt kereskedelmi és szolgál- tatóipari területek döntő többsége.
Végül a legrészletesebb kimunkálás mellett is lesznek mindig olyan területek az egyes településeken és településcsoportokon belül. amelyeknek statisztikai be- sorolása. esetleg az egyes területhasznosítási kategóriák közötti megoszlása csak közvetett számítások, esetleg becslések útján állapítható meg.
Mindezt összevetve megállapítható. hogy beépített területeinkről. azok tarto- zékairól gazdasági funkció szerinti megoszlásban az EGB—osztályozástervezet fogal- mainak megfelelően rendezett és összefoglalt adatokat közzétenni egyelőre nem tudunk. Részadatok. valamint a beépített és a beépítésre kijelölt területek összesí- tett adatai 5 az ezekhez a területekhez csatlakozó járulékos területek összesített adatai azonbanr— különböző kidolgozottsági fokon és tájékoztató jelleggel — ren—
delkezésre állnak.
Mivel a nemzetközi összehasonlításról. az abból levonható környezetvédelmi érdekű következtetésekről nem mondhatunk le, a beépített és ahhoz kapcsolódó területek csoportosítására ajánlást dolgoztunk ki.
2. Ajánlás
Az EGB ,,3. Beépített és hozzá kapcsolódó területek" osztályozásához közzétett rend—
szert az alábbiak szerint javasoljuk módosítani:
3.1. Lakóterületek
3.1.1. Vidéki életmódú lakosság családi házas települése, a csatlakozó gazdasági udva- rokkal, kisműhelyekkel, önálló települések és nagyobb települések ilyen típusú egységei
3.1.2. Kertvárosi jellegű lakóterületek döntően családi házakkal (max. 3 szint), főleg anyagi—gazdasági tevékenységre szolgáló egységek nélkül
33.
532
TASSl ILONA3.2.
3.3.
3.4.
3.5.
3.6.
3.7.
3.8.
3.9.
3.13. Uzemek. intézmények elkülönült, egységes településszerkezetű, többlakásos, 3—5
szintes házakból álló lakóterülete _
3.1.4. Városi jellegű, zárt beépítésű terület, döntően 3—5 szintes házakból álló egysé- gekből
3.1.5. Magas házak (5 szintnél magasabb) lakóterületek, összefüggő egységek önálló- an vagy nagyobb települések részeként (lakótelepek)
3.1,6. Nagyvárosi jellegű. zárt beépítésű. döntően magas házas lakóterületek össze- függő, lehatórolható egységek
3.1.7. Egyéb, kizárólagosan lakóterület jellegű egységek Vegyes jellegű települések
3.2.1. Lakásokkal egybeépült ipari—szolgáltatóipari (kisipari) területek 3.2.2. Lakásokkal egybeépült irodák, kulturális rendeltetésű területek 3 2.3. Lakásokkol egybeépült kereskedelmi, vendéglátóipari területek
3...24 Egyéb, állandó lakásokat tartalmazó, egyidejűleg más gazdasági rendeltetésű épületek
ipari területek
3.3.1. Külszini fejtések (kő. kavics. homok, tőzeg) területe
332. Bányaudvarok, csatlakozó üzemi épületek, meddőhányók területe
3.3.3. lpari termelő területek: gyárak, gyártelepek, ezek kiegészítő (önálló igazgatási) területei
3.3.4. Saját használatú ipari utak, ipawasutak és ezek kiegészitő területei 3.3.5. Egyéb ipari rendeltetésű területek
Kereskedelmi területek
—változatlan tartalommal —
Közintézmények, közművek, közszolgáltatások
3,5.1. igazgatási intézmények részére beépített területek
3.5.2. Egészségügyi és szociális intézmények, csecsemőintézmények számára beépített.
illetve igénybe vett területek
3.5.3. Oktatási, kutatási és kulturális intézmények számára igénybe vett, kulturális. is- meretterjesztő célú kiállítások számára igénybe vett területek
. Templomok. egyházi intézmények számára igénybe vett területek
Temetők és temetők számára fenntartott területek, csatlakozó kegyeleti és köz- egészségügyi létesítmények területei
. Vízművek, kommunális vízellátással kapcsolatos területek
. Vízelvezetéssel. kommunális szennyvíztisztítással kapcsolatos területek
Egyéb közintézményi területek, ide értve a honvédelmi és rendészeti célokat szol—
gáló területeket, követségek területeit és ezek csatlakozó területeit is Vegyes rendeltetésű területek
— változatlan tartalommal —
Közlekedési és távközlési berendezések által igénybe vett területek
— változatlan tartalommal — üdülőterületek
3.8.1. Gyógyfürdők, klimatikus gyógyhelyek és csatlakozó területeik, kiegészítő zöldte- rületeik
3.8.2. Önálló üdülőfalvak, területileg elkülönülő nyaraló- és üdülőtelepek 3.8.3. Más településekbe beépült nyaralók és üdülők területe
3.8,4. Településeken belüli közhasználatú zöldterületek üdülési rendeltetésű közterüle- tek
3. 8 5. Sportpályák, uszodák, játszóterek és csatlakozó területeik 3...86 Egyéb üdülőterületek
Helységeken belüli egyéb szabad területek
— változatlan tartalommal —
w w w w e w w w ? ?
ODNIOtOlah4. Vizes területek
Eredeti természetföldrajzi adottságainkból következően az EGB—tervezet 4.1. lngovány
4.2. Láp 4.3. Mocsár
elnevezésű területei ismertek, s a mindennapi szóhasználatban ma is megkülön—
FOLDHASZNOSlTÁS
533
böztetettek. lngatlan—nyilvóntartásunk azonban e három csoportot nem kezeli kü- lön kategóriaként.
Az eredetileg vizes területekből az évszázados kultúrtechnikai tevékenység ered-
ményeként csak kisebb. elszigetelt foltok maradtak vissza. Többnyire kisméretű. egy—mástól is elszakított területek, amelyek a legtöbb esetben a táj eredeti ökológiai viszonyait őrzik. Természettörténeti szempontból kiemelkedő értékűek, s vagy ön—
álló természetvédelmi területként, vagy nemzeti park és tájvédelmi körzet részeként állnak védelem alatt. Területnagyságuk állandó. lsmertebbek: a Bátorligeti-láp, a kunkápolnásí mocsárvilág, a Nagy- és Kis-Sárrét, a mártélyi Tisza-ártér és a gemen- ci Duna-ártér és még néhány országos jelentőségű és nemzetközileg is számon tar—
tott terület.
Az országosan ismert. nagy kiterjedésű vizes területek mellett szinte minden víz—
parti településnek megvan a maga jellegzetes vizes területe. amely mint a talaj természetes tulajdonságainál fogva terméketlen terület ..mocsár" elnevezéssel sze-
repel az ingatlan-nyilvántartásban.
Mivel a tárgyalt területcsoport természetvédelmileg különösen értékes, a ..4.
Vizesterületek" főcsoporton belül a természetvédelmi tartalomra utaló fogalmak
beépítésére ajánlást dolgoztunk ki.Az EGB-osztályozástervezet ,,4.5. Egyéb vizes terület" elnevezésű csoportjával azonosítottuk az ország területének 0.4 százalékát kitevő nádasokat. Ingatlan-nyil-
vántartásunk szerint a ..nádas" művelési ágú terület a mezőgazdasági területeken kívüli. de termelési értékkel jelzett terület, amelyen ipari, építőipari vagy mezőgaz—dasági felhasználásra alkalmas nád és gyékény terem. A nád- és gyékénytermés elsődleges feldolgozása hazánkban. de a környező országokban is az őstermelés
jegyzett része. az EGB—tervezetbe történő besorolására ajánlást dolgoztunk ki.3. Ajánlás
Az EGB ,,4. Vizes területek" című osztályozás-tervezetet az alábbiak szerint javasoljuk bővíteni:
4.1. lngovány
4.1.1. Eredeti természeti állapotban, fenntartandó ökológiai értékekkel 4.1.2. Másodlagosan kialakult ingoványos területek
4.2. Láp
4.2.1. Eredeti'állapotban. fenntartandó természeti értékekkel 4.2.2. Másodlagosan kialakult lápterületek
4.3. Mocsár
4.3.1. Eredeti természeti állapotban, fenntartandó természeti értékekkel 4.3.2. Másodlagosan kialakult mocsaras területek
4.4. Vizes tundra
4.5. Egyéb vizes területek
4.5.1. Gazdaságilag hasznosítható vizes területek
4.5.2. Gazdaságilag nem hasznosítható egyéb vizes területek
Indokolás: a vizes területek egy része — úgyis, mint bizonyos állatfajok élő- és tenyészőhelye — különleges természeti értéket képvisel az ökológiai egyensúly fenn—
tartásában. Megőrzésüket egyes esetekben természetvédelmi érdekű nemzetközi megállapodások támogatják, például az iráni Ramsárban 1971. évi február 2-án elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vadvizekről. különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény. Ezen egyezményhez az 1979. évi 28. sz. tör-
vényerejű rendelettel a Magyar Népköztársaság is csatlakozott, s ennek megfele—
lően Magyarországon minden bejelentett terület természetvédelem alatt áll. E vizes
területek megkülönböztetendők azoktól a másodlagosan elmocsarasodott területek- től, amelyek át nem gondolt emberi tevékenység eredményei, s amelyek újbóli ter-534 TASSt iLONA
melésbe vonása esetleg össztársadalmi érdek. Az EGB-tervezeten belüli elkülöní—
tésüket e meggondolás alapján javasoljuk.
Új kategóriaként javasoljuk felvenni a vizes területek azon csoportjait, ame- lyek termelési értékűek, viszonyaink között nád— és sástermeléssel hasznosíthatók.
Mind a nád, mind a sós ipari értékű anyagok (alapanyagok), az ilyen és hasonló anyagok termőterülete — a magyar ingatlan—nyilvántartás gyakorlata, de vélemé- nyünk szerint is — elkülönítendő az általában termőérték nélküli vizes területek—től.
5. Beépítetlen száraz területek speciális növénytakaróval Az EGB—osztályozástervezet
5.1. Hangás területek 5.2. Száraz tundra
' 5.3. Magashegyi füves területek
elnevezésű területtípusai Magyarországon természeti adottságainknál fogva hiá—
nyoznak. Ennek megfelelően sem az állami ingatlan—nyilvántartásban, sem más adatgyűjtési körben e fogalmak nem szerepelnek.
Az ,.5.4. Egyéb száraz területek" EGB- fogalommal egyenértékűnek tekintjük azokat a különleges, ingatlan— nyilvántartásunkban .,A termeléssel. szolgáltatással kapcsolatban művelésből kivett, a talaj természeti adottságainál fogva terméketlen területek" elnevezés alatt szereplő területeket, amelyeket ,,Kopárság és szikla" el- nevezéssel jegyzünk. Ezek a kopárok és sziklák országunk területén általában föld- történeti jelentőségű természeti emlékek. Növénytakarójuk, állatviláguk sajátos.
környezetüktől eltérő. Egyes esetekben ugyancsak természettörténeti emlékeket őriznek, más esetekben egyszerűen a minimális termőképesség, a környezettől el- térő hő- és csapadékgazdálkodás eredményei. Az ilyen területek hazánkban kör—
nyezetükkel együtt — földtani értékként — természetvédelem alatt állnak.
Az ország egész területéhez viszonyított arányuk —— éppen a természeti erők ellenirányú hatásának megfelelően — rendkívül csekély. E területeket az állami in- gatlan-nyilvántartást megelőző kataszter is elkülönítette a művelésből kivett terü- leteken belül. kopárság elnevezéssel. Számítástechnikai eszközökkel történő kigyűj—
tésük és összesítésük esetén nemzetközi összehasonlításra alkalmas területfelhasz- nálási adatokat kapunk.
6. Nyílt, száraz területek jelentős vegetáció nélkül
Az EGB-osztályozástervezet szerkezetéből következik. hogy a ,,6.1. Kopár szik-
lák. gleccserek. örök hó" elnevezésű kategória az extrém természeti adottságoknál fogva termelésre tartósan alkalmatlan, gyakorlatilag hasznos élővilág nélküli te- rületeket foglalja össze. Ilyen összefüggő területek Magyarországon nincsenek.Ahol kopár sziklák. élővilág nélküli területek szórványosan előfordulnak, ott ezek kivétel nélkül gazdag növénytakaróval és fajtagazdag állatvilággal rendelkező környezetbe ágyazott, természetvédelem alatt álló területek. Például a badacsonyi
bazaltoszlopok. az észak-magyarországi koptárkövek, a pákozdi ingókövek.
Területi megjelenésük pontszerű. Az állami ingatlan-nyilvántartásban környe—
zetüknek megfelelő művelési ágban szerepelnek. Az 5.4. számjelű kategóriától való elkülönítésük gyakorlatilag lehetetlen, de kicsiny összterületüknél fogva nem is in—
dokolt. Az országos területfelhasználás jellemzését és a nemzetközi összehasonlítás eredményét e területcsopartnak — mint önálló kategóriának — figyelmen kívül ha—
gyása nem befolyásolja.
FCLDHASZNOSITÁS
535
Más területfelhasználási és — ennek megfelelően —— ingatlan—nyilvántartási el- bírálás alá esnek azok (: degradált területek, amelyeket az EGB-tervezet ,,6.3. Egyéb területek" címszó alatt foglal össze. A fentiekhez csak terméketlenségük. hiányzó növénytakarójuk alapján hasonlíthatók. Döntő különbség azonban az előbbiekhez képest, hogy e területek termővé tételét az éghajlati adottságok nem zárják ki.
Állami ingatlan-nyilvántartásunkban e csoport a művelésből kivett. a talaj ter-
mészeti adottságainál fogva terméketlen területek kategóriájában ..Kopárság, futó—homok" néven szerepel. A Duna—Tisza közi homokbuckák sorolhatók ide. Többsé—
gükben természetvédelem alatt álló. tájat jellemző geológiai képződmények, ame—
lyek előfordulási helyük szerint különülnek el az egyéb .,kopárság" jellegű terü- letektől. Figyelembe véve előfordulásuk földrajzilag behatárolt voltát —— Duna—Tisza köze —, az ilyen karakterű területek összesítése számítástechnikai módszerekkel el- végezhető.
Vizes, beépítetlen, nyílt területek
EGB földhasználati A magyar állami
szabványosztályoza's-tervezet fogalmai ingatlan-nyilvántartás fogalmai
4. Vizes területek
4.1. lngovóny A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés
4.2. Láp alól kivett területek azok a mocsarak. ame-
4.3. Mocsár lyekben ipari, építőipari és mezőgazdasági
felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem
4.4. Vizes tundra Természeti adottságainknól fogva nem fordul elő
4.5. Egyéb vizes területek Nádas művelési ég az a terület, amelyen ipa- ri, építkezési vagy mezőgazdasági felhasz- nálásra alkalmas nád vagy gyékény terem 5. Beépítetlen száraz területek speciális vegetációval
5.1. Hangás területek Természeti odottságainknál fogva nem fordul-
5.2. Száraz tundra nak elő
5.3. Magashegyi füves területek
5.4. Egyéb k.m.n. száraz területek A termeléssel, szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek.
A talaj természeti adottságainól fogva termé—
ketlen területek ,.kopárság" megjelöléssel 6. Nyílt száraz területek jelentős vegetáció nélkül
6.1. Kopár sziklák. gleccserek, örök hó Természeti adottságainknál fogva nem fordul—
6.2. Homokpartok, dűnék nak elő.
6.3. Egyéb homokterületek A termeléssel, szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek.
A talaj természeti adottságainál fogva termé- ketlen területek ..futóhomok" megjelöléssel 7. Vízfelületek
A magyarországi vízfelületeknek az EGB—osztályozástervezettel történő összeve—
téséhez az alábbiakat kell előrebocsátanunk:
1. Magyarországon minden természetes vízfelület állami tulajdon: az egyetlen kezelő az Országos Vízügyi Hivatal; ez lehetővé teszi az egységes szempontok szerinti vízgazdál- kodást és az ehhez kapcsolódó egységes szerkezetű nyilvántartást;
2. az állami ingatlan-nyilvántartás —— éppen a népgazdasági érdekek elsődlegességét biztosítandó — a vízgazdálkodással kapcsolatos területeket teljes egészében művelés alól kivett területként jegyzi; e területek nem azonosak a nyílt vízfelületekkel: a védőtöltéseket, völgyzáró gátakat, termelésre nem használt egyéb vízügyi területeket, sőt a mezőgazdasági
célú öntözés és vízelvezetés területeit is tartalmazzák.
536 TASSI ILONA
Azok a többnyire mesterséges tavak és tárolók, amelyeknek elsődleges vagy
kizárólagos feladata a haltenyésztés. 1980 óta külön művelési ágban, ..halastá" el- nevezéssel szerepelnek. A nettó vizfelületet itt is kiegészítik a haltenyésztés műszakiberendezéseinek elhelyezésére szolgáló területek.
Az EGB-tervezet ,.7. Vlzfelületek" elnevezésű kategóriája tehát a magyar in-
gatlan-nyilvántartás tartalmában is elkülönülő következő két tételéből tevődik ösz—sze:
— a .,kivett" területek vízgazdálkodással kapcsolatos csoportjának tényleges (a jogsza- bályban felsorolt) vizfelületeiből,
— a ,.halastó" művelési ág tóterületeiből.
Az EGB-fogalmaknak megfelelő nettó vlzfelületeket a művelés alól kivett te—
rületek vízgazdálkodással kapcsolatos fejezetéből számítástechnikai feldolgozás- sal különíthetjük el.
A legfontosabb vízfelületek, azaz a megállapodott medrű folyók. az állandó viz—
felületű tavak területi adatai mint általános gazdasági és vízgazdálkodási bázis- adatok külön-külön is ismertek. Az ezekkel kapcsolatos területi — itt vízfelületi — adatok mind népgazdasági. mind nemzetközi összehasonlítási igényeknek megfe-
lelő tartalmúak és pontosságúak.
7. Vízfelületek
EGB földhasználati A magyar állami
szabványosztályozás—tervezet fogalmai ingatlan-nyilvántartás fogalmai
7.1. Szárazföld ökológiájához kapcsolódó Vizgazdálkodással kapcsolatban művelés alól vízfelületek (édesvizek) kivett területek
7.1.1. Folyók, patakok, erek és cserme- Folyók, patakok, időszakos vízfolyások szállí-
lyek tásra vagy vízi járművek céljára szolgáló
vagy alkalmas csatornák
7.1.2. beltengerek Vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól Edes és sós tavak, kivett területek természetes tavak. holtágak,
Mesterséges tavak víztárolók
7.1.3. Mesterséges víztárolók
7.1.4. Parti lagúnák és parti földdel kö- Természeti adottságainknál fogva nem fordul
rülvett vízfelületek elő
7.1.5. Egyéb belföldi (szárazföldön ere- Halastavak: mesterséges vízfelület. amelyet dő) vizek (édesvízek) haltenyésztésre használunk, ide értve ezek termelési és műszaki berendezéseinek terü- leteit is.
7.2. Közbülső vízfelületek (tengervízhez Természeti adottságainknál fogva nem fordul
csatlakozó édesvizek) elő
7.3. Egyéb vízfelületek Természeti adottságainknál fogva nem fordul elő
4. Ajánlás
Az EGB ,,7. Vizfelületek" cimű osztályozástervezetet az alábbi kategóriával javasoljuk bővíteni:
7.1. Szárazföldön található vízfelületek (a szárazföld ökológiájához kapcsolódó vízfelületek
— édesvizek)
7.1 .1 7.1 .2
7.1 .3 (felsorolásukat lásd előbb) 7.1 .4.
7.1 .5.
7.1.6. Termelő halastavak és kagylótelepek
FOLDHASZNOSITAS
537
Indokolás: ez utóbbi kategóriába javasoljuk összefoglalni azokat a (jobbára
mesterséges) tavakat. amelyeknek elsődleges vagy kizárólagos feladata a halte—nyésztés és az ehhez kapcsolódó szaporítóanyag előállítása. Vízfelületük (: tó víz- ellátása és vízelvezetése a tenyésztést. illetve a halhústermelést szolgálja. Meg- különböztetésüket indokolja, hogy a többi típustól eltérően
— közvetlen gazdasági értékű, illetve termelő területek,
—— környezeti kialakításukhoz termeléstechnikájuknak megfelelő infrastruktúra kiépítését igénylik.
E munkában és a csatlakozó ajánlásokban két alapvető követelménynek kívá- nunk eleget tenni:
1. az EGB-földhasználatiosztályozás-tervezet és saját ingatlan-nyilvántartási rendünk között lehetséges összefüggések feltárása, s ahol szükséges. ezen összefüggések kialakítása:
2. az EGB-országok műszaki fejlettségével párhuzamos környezet- és természetvédelmi igény területtelhasználási vonzatainak taglalása.
Alapvető különbségek forrása. hogy az EGB-tervezet a tényleges, közvetlen bo—
rítottság. illetve felhasználás mellett a területek funkciók szerinti taglalására is te—
kintettel van: az egyes ágazatokban (mezőgazdaság. erdészet. vízgazdálkodás stb.)
a kapcsolódó. működéshez szükséges infrastruktúra területét (üzemi épületek, utak stb.) is figyelembe veszi. E módszerrel az adott népgazdasági ág tényleges terü-letfelhasználósót képes kimutatni.
Mindkét követelményhez képest az EGB ,.3. Beépített és ehhez kapcsolódó te- rületek", valamint a magyar ingatlan—nyilvántartás ,.Művelés alól kivett területek"
összevetése során az alábbi kérdések merültek fel:
milyen arányban szolgál a ,,kivett" terület
—— települési és igazgatási.
—- termelési és szolgáltatási (ipari).
— műszaki jellegű infrastrukturális célokat?
a fenti — élesen el nem határolható — taglalás regionális eloszlásban milyen képet ad?
a társadalomnak a települési és a munkahelyi környezettel, a kommunális infrastruktú- rával szemben támasztott jogos, a műszaki fejlettséggel arányos igénye a meglevő területi adottságok mellett kielégíthető—e?
mi az összefüggés az adott területen élő lakosság különböző szempontú (életkor, isko- lázottság. életmód, egészségi állapot stb. szerinti) társadalmi rétegződése és a ,.kivett" terü- letek belső szerkezete között?
ha ez a belső szerkezet nem megfelelő, milyen gazdasági és társadalmi eszközök áll—
nak rendelkezésre annak átalakítására?
E kérdések s a várható válaszok egy része túlmutat a környezetstatisztika ki- alakult témakörén. Az, hogy mégis e bázison fogalmazódtak meg. jelzi azt, hogy a területhasznosítás közvetlen társadalmi és ezen belül környezeti és környezetvé- delmi vonzatait éppen a ,.Művelés alól kivett". többnyire a föld termőképességétől függetlenül igénybe vett területhónyadon kell vizsgálnunk.
TÁRGYSZÓ: Földterület.
PE3lOME
Aarop nonasuaaer cncremy Knaccmpukaunu ;: noumun, npumeuaemue :; cőope " ana—
nuae AaHHbIX a senrepcxom semnenonsaoaauuu u OAHOM az ero aamneümux HHCTPYMeHTOB
— rocyAapcrseHHom yue're HeAnnmnmocreü.
538 TASSl : FULDHASZNOSlTÁS
CucreMy yuera u noum'm'á uanaraer : conocraaneuuu c cucremoü, yTBepmAen-moü u pexomeunyeMoű Eaponeücnoü 3x0H0Mu-iecxoü KOMuccneü, erme—hu Te oőnacru, : KOTOple --- : pesynbrare ynumunauuu — annnercn aosmomnum " memAyHapoAHoe cpaaueuue ABHHHX.
SUMMARY
The study shows the classification and conceptuol system of land use and cadastml land registers as well as the basic means of the former which are used in data collection and analyses of environmental statistics.
ln comparing the record and conceptual system to that adopted and recommended by the UN Economic Commission for Europe special emphasis is given to the fields where, as the result of hormonization, the international comporison of the data becomes practicable.
