A rövid távú prognózisok szerepe a makroökonómiai döntésekben

(1)

A RÖVID TÁVÚ PROGNÓZlSOK SZEREPE A MAKROUKONÓMIAI DONTÉSEKBEW

NYILAS ANDRÁS

Az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat 100 éves évfordulóján, 1967—

ben a mostanihoz hasonló tudományos ülésszakra gyűltek össze a statisztikusok, a:

gazdaságkutatók és a demográfusok. A centenáriumi ülésszak címe a ,,Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon" volt.

Az akkori tudományos ülésszak egyik szekciójának témája —- a mostanihoz ha—

sonlóan — szintén a gazdasági előrejelzés volt. Akkor e téma időszerűségét hang—

súlyozottan indokolta az a tény, hogy 1968-ban jelentősen továbbfejlesztettük a- gazdaságirányr'tás rendszerét. és hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg olyan gazdaságkutató intézet alakult, amelynek fő profilja a gazdaság-—

kutatás és azon belül a rövid távú gazdasági előrejelzések készítése.

,,A gazdasági előrejelzések szerepe és jelentősége" című bevezető előadásá—

ban az intézet akkori igazgatója. dr. Zala Júlia hangsúlyozta: ,,A gazdasági elő- rejelzés —— a szocialista tervgazdálkodás körülményei között — egyik eszköze annak, hogy a gazdaság szabályozása minél hatékonyabb lehessen".1

A téma tárgyalását illetően mostani vitaindító előadásomban két lehetőség között választhattam. Vagy áttekintést adok a rövid távú prognosztika 12 évi fejlő—

déséről és eredményeiről, a tapasztalatok alapján felmerült gondokról és problé- mákról. vagy pedig az előrejelzéssel kapcsolatos — jórészt már a 10—12 évvel az- előtt felmerült és a részben akkor is vitatott -— témák köré csoportosítom mondani—

valómat. Az utóbbi mellett döntöttem. Részben azért, mert az Intézet gazdaságku—

tató és előrejelző tevékenységéről viszonylag kevés nyilvános publikáció áll rendel—

kezésre, és ezek hiányában nehéz volna nyomon követni az előrejelzések fejlődé—

sét. Részben viszont azért, mert a szocialista tervgazdálkodásban az előrejelzések egyes kérdései ma is vitatottak. sőt az utóbbi években újabb vitatémákkal gazda-—

godtak.

Gazdaságirányításunk jelenlegi rendszere kezdettől fogva jelentős szerepet tu—

lajdonít a gazdaságkutatásnak, ezen belül a rövid távú prognózisoknak. Ezt bizo-—

nyitja az is. hogy erre a célra külön intézet alakult. Mindamellett nyilvánvaló, hogy a gazdasági elemzés és előrejelzés nem egyetlen intézet feladata. hanem szerves része egész gazdaságirónyítási rendszerünknek, nemcsak népgazdasági szinten,, hanem a vállalati döntések előkészítésében is.

* A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Népgazdaságtervezési Szakosztálya és Matematikai Közgazdasági Szakosztálya közös rendezésében Budapesten. 1980. május 13—14—én ,,A statisztika szerepe a népgazdaság fejlesztésében" címmel tartott tudományos konferencia megnyitó ülésén elhangzott

előadás.

1 Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1968. 130. old.

(2)

?NYILAS: A RÖVID TÁVÚ PROGNÓZISOK

797

Előadásomban tehát a makroökonómiai kutatások és a rövid távú népgazda—

tsági előrejelzések néhány tematikus problémájával foglalkozom. éspedig a követ- kezőkkel:

* 1. a gazdaságkutatás és előrejelzés értelmezése:

2. az előrejelzés és a tervezés koegzisztenciája;

3. (: gazdaságkutatás és előrejelzés tárgya;

4. a főbb gazdasági folyamatok minősítésének mércéje;

5. az előrejelzés bázisa, kiindulópontja;

6. mikor jó az előrejelzés?

1. A makroszintű gazdasági elemző és előrejelző tevékenységre különböző szi- nonímák ismeretesek. Az 1920—as években Európában a ,,konjunktúrakutatás" kife—

jezés honosodott meg. Az angolszász országokban az ilyen jellegű intézeteket .,gaz- daságkütató" intézeteknek nevezték el. Hasonló elnevezést kapott a háború előtti

prágai, valamint a magyar intézet is. Használatosak még: a kvantitatív gazdaság—

"kutatás, az ,.ökonometrioi elemzés", vagy a legtudományosabbnak hangzó .,kvan- titatív makroökonómia". Az eltérő elnevezések ellenére a témák és a módszerek lé- nyegében azonosak. A gazdaságkutatás ..végterméke" azonban mindenképpen va- lamiféle gazdasági kitekintés, előrebecslés, prognózis, a jövőre vonatkozó követ- keztetés.

]. Goldmann csehszlovák professzor szerint az előrejelzés. a gazdasági prog—

'nosztika szerves része a gazdaságkutatásnak: ,.Az elemzés és az előrejelzés közötti szokásos választóvonal viszonylagos. hiszen a jövőbeni fejlődés minden előrejelzé- sének elsősorban az eddigi fejlődés elemzésére kell támaszkodnia. Az előrejelzés

minősége az előrejelzést megelőző elemzés minőségétől függ. Hasonlóképpen az

elemzés értékét az is adja meg, hogy mennyiben nyújt — explicit vagy implicit mó- don — a jövőbeni gazdasági és társadalmi fejlődés céltudatos irányitásában fel- használható következtetéseket".2 E vélemény szerint tehát a gazdasági előrejelzés lényegében nem egyéb, mint következetesen végigvitt, dinamikusan felfogott gaz- dasági elemzés. Ebből az álláspontból kiolvasható, hogy a gazdaságkutatásnak a múlt és a jelen elemzésével kell megtalálnia a jövőt: ..a jelent és a múltat kutat—

juk, hogy jobban megismerhessük a jövőt. és úrrá lehessünk rajta".

2. Miért van szükség a szocialista tervgazdálkodásban rövid távú gazdasági előrejelzésre? A gazdasági előrejelzés általában is indokolt a szocialista országok—

ban: megalapozza a népgazdasági tervek készítését, és folyamatosan ellenőrzi a tervek teljesítését.

Különösen indokolt az előrejelző tevékenység a mi viszonyaink között. A gaz- dasági előrejelzés a gazdaságirányítás állandó információforrása. a makroökonó- miai döntések előkészítésének szerves része, olyan folyamatos tevékenység, amely az új tendenciák és feltételek figyelembevételével szakadatlanul gazdagítja az is—

mereteket a gazdasági összefüggésekről, és időben reagál azokra a kritikus prob—

lémákra, amelyek egyfelől akadályozzák a terv teljesítését, másfelől gátjává válhat- nak a normális gazdasági fejlődésnek. Ebben az összefüggésben a prognosztika olykor a terv, a tervezés kritikája is lehet, mert bizonyos, hogy a tervező munka nem tud minden, olykor váratlanul vagy a terv jóváhagyása után felmerülő külső—belső körülményt figyelembe venni. Amikor pedig már prognosztizálásról van szó vagy a terv várható teljesítéséről, akkor már ezek az új körülmények vagy ismertek, vagy pontosabban körülhatárolhatók. ilyenkor az is előfordulhat, hogy az új feltételek

2 Goldmann, Iosei: A makroökonómiai elemzés és előrejelzés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Buda- pest. 1977. M. old;

(3)

793 NYlLAS ANDRÁS!

tükrében nem a terv minden áron való teljesítése a célravezető, hanem esetleg a tervekben visszatükröződő gazdaságpolitikai gyakorlat pályamódosítása válhat elsőrendű feladattá.

Néhány további fontosabb összefüggés a tervező és előrejelző tevékenység kap- csolatóról.

— A következő évre szóló népgazdasági tervező munkák — mint ismeretes —- az

tervidőszakot megelőző év szeptemberében—októberében lényegében befejeződnek.

Nyilvánvaló, hogy a tervek csak az ún. .,várható" adatokra épülhetnek. Abban az esetben, ha a tervezés bázisául szolgáló .,várható" adatok jelentősen eltérnek a tényszámoktól, az már eleve módosíthatja a terv egyes jelentősebb előirányzatait.

Az adott évre szóló — például az év eleji — előrejelzések viszont az esetek többsé—

gében már megbízható tényadatokon alapulnak. Ez természetesen .,helyzeti előnyt"

jelent az elemzés és előrejelzés számára.

— Népgazdasági terveink egyik jellemzője. hogy azokat menet közben nem;

módosítják. Ugyanakkor — mint arra már utaltam — mind a belső. mind pedig a külső körülmények időközben jelentősen megváltozhatnak. Ezeket a változásokat, az új körülményeket viszont a gazdasági előrejelzés és elemzés következetesen fi—

gyelembe veheti.

— Végezetül az előrejelzés feladatkörébe sorolható az is, hogy a tervkészítés számára kiinduló alapadatokat. várható teljesítéseket szolgáltasson.

3. A továbbiakban abban a vitában szeretnék állást foglalni. amelynek témája az, hogy mit kell tekintenünk a népgazdasági elemzés és előrejelzés tárgyának. A vita két álláspont körül összpontosul. Az egyik szerint a gazdasági prognózisok fel—

adata, hogy rendkívül részletekbe menően. ágazatonként, olykor termékenként pon—

tosan mutassa ki a várható termelési, értékesítési teljesítéseket, pontosan prognosz—

tizálja az árakat, részletezze relációk szerint is a külkereskedelmi forgalmat stb. A másik álláspont szerint a gazdaságkutotás tárgya a főbb népgazdasági folyamatok elemzése és prognosztizálása, a makroökonómiai összefüggések és tendenciák tel- tórása a vezetés számára. A világirodalom egyik legnagyobb regényében, Thomas Mann ,.József és testvérei" c. alkotásában a vezetést, közelebbről a gazdasági ve- zetést az áttekintés művészetének nevezi az író. Ha elfogadjuk, hogy a gazdaság- kutatás a vezetés, a gazdasági irányítás egyik fontos eszköze, információforrása, akkor a gazdaságkutatásnak is egyik fontos feladata az, hogy a bonyolult közgazw dasági összefüggéseket áttekinthetővé tegye a gazdaságvezetés számára. Ebből következik, hogy a gazdaságkutatás tárgya nem a részletekbe menő prognosztizá—

lás, hanem a fő népgazdasági folyamatok összefüggéseinek és tendenciáinak tel—

tórása és előre vetítése.

4. A gazdaságkutató és előrejelző szolgálattal szemben a szocialista tervgaz—

dálkodás azt a követelményt is támasztja. hogy ne csak egyszerűen leírja a gazda—

sági folyamatokat, hanem egyben minősítse, is a főbb folyamatokat, értékelje a vár—

ható tendenciákat. E minősítésnek különböző ismérvei, mércéi lehetnek. Ezek közül elsőként magát a tervet, a népgazdasági előirányzatokat lehet kiemelni.

E követelményt elfogadva mégis számos probléma merül fel. A problémákat a köré a szónoki kérdés köré lehet csoportosítani. hogy tulajdonképpen ,,mi a nép—

gazdasági terv". mit kell népgazdasági tervként előirányzottnak tekinteni. Ezzel kapcsolatban ugyanis legalább két probléma vetődik fel.

a) A jóváhagyott abszolút szám vagy az ugyancsak jóváhagyott dinamika te—

kinthető—e népgazdasági tervnek, amelyet a gazdaságkutatásnak minősítő mérce- ként kell elfogadnia. Miért jelent ez a gazdaságkutatás számára problémát? Azért, mert —- mint jeleztük -— a tervek a ..várható" bázisszámok alapján - ugyanarra a

(4)

A RÖVID TÁVÚ PROGNÓZISOK ,

799

főbb gazdasági folyamatra vagy annak főbb összetevőire — részben növekedési üte—

meket. dinamikákat. részben pedig abszolút irányzatokat hagynak jóvá. A végleges adatok alapján számolva azonban esetenként megváltoznak a bázisszámok. ezért módosítani kellene a jóváhagyott előirányzatokat. Ez viszont — az előbb emlí—

tettek folytán — nem történik meg, és a gazdaságkutató gondja, hogy eldöntse:

melyik tervet, milyen előirányzatot tekintsen a minősítés mércéjének. Ez a problé- makör leginkább a külkereskedelmi forgalommal és egyenlegekkel, valamint a beruházásokkal kapcsolatban merül fel, de az utóbbi időben az áruellátás, a bé—

rek stb. összefüggésében is sokszor bizonytalanságot jelent.

b) A tervszámokkal kapcsolatban a másik porbléma az, hogy az ún. ..szómí—

tási anyagok" mennyire tekinthetők minősítő mércének. A Minisztertanács által jó- váhagyott és ,,népgazdaságínak" tekinthető éves terv alig 8—10 fő mutatószámot tartalmaz. A tervhez készült számítások viszont több kötetet tesznek ki. Az utóbbi időben egyre inkább tanúi vagyunk annak, hogy a különböző gazdaságirányító szervek a népgazdasági terv rangjára emelik e számítási anyagokat, vagy e számí—

tási anyagokból azokat az ,,előirányzatokat", amelyek teljesítéséhez valamilyen ér—

dek fűződik.

Úgy gondolom, hogy a gazdaságkutató mércéje alapvetően a Minisztertanács által jóváhagyott terv kell legyen. Az ún. ,,számítási anyag" csak az elemzés és elő- rejelzés segédeszköze lehet, s mint ilyen egyáltalán nem, vagy csak kiegészítő mér—

ceként szolgálhat a népgazdasági folyamatok minősítésére. _

A terv és előrejelzés problémakörének összefoglalásaként ismételten szeretném hangsúlyozni. hogy szocialista tervgazdaságunkban a gazdasági folyamatok mi—

nősítésének fő mércéje a népgazdasági terv. E mérőeszköz azonban —- merevsége folytán és annak következtében, hogy az előirányzatok a tervidőszakot megelőzően készülnek — nem alkalmazható problémamentesen. Ezért a gazdaságkutatásnak a folyamatok minősítése érdekében további mércéket is alkalmaznia kell.

E tekintetben a gazdaságkutatás ma különösen nehéz helyzetben van. lsmere- tes, hogy az utóbbi időben a külső és a belső feltételek gyakran és robbanásszerű—

en váltakoznak. Az is ismeretes, hogy ma a fő figyelem középpontjában a külső egyensúlyi helyzet áll. Hosszú időn keresztül a gazdasági tevékenység eredményes- ségének mércéje a nemzeti jövedelem volumenének alakulása volt. Rendszeresen úgy fogalmaztunk, hogy ,,a nemzeti jövedelem összefoglalóan tükrözi gazdálko—

dási tevékenységünk eredményességét". Ezt a minősítő mércét nem is olyan régen úgy fejlesztettük tovább, hogy a gazdálkodás eredményességét olyan komplex mutatóval minősítettük, amely a hozamot (a nemzeti jövedelmet, a tiszta jövedelmet) az összes ráfordí'táshoz (a felhasznált állóeszközök és munkaerő együttes össze-

géhez) viszonyítja. !

Mai ismereteink alapján úgy tűnik, hogy a gazdálkodás eredményességének (hatékonyságának) minősítése a mindenkori gazdaságpolitika függvénye. A jelenlegi helyzetben tehát úgy fogalmazhatunk, hogy gazdálkodásunk tevékenységének eredményességét összefoglalóan nem elsősorban a klasszikus hatékonysági mutatók, hanem sokkal inkább külső egyensúlyi helyzetünk alakulása minősíti. Pontosabban:

a hatékonyságjavulásót úgy kell értelmeznünk, és ennek megfelelően olyan haté- konysági mutatót kell alkalmaznunk, amely a gazdálkodás eredményességét nem- zetközi mércével minősíti.

5. Gazdálkodásunk külső és belső körülményeinek jelentős megváltozása fel—

veti azt a kérdést is, hogy jelenlegi viszonyaink között mit tekintünk a gazdaság- kutatás bázisának, kiinduló pontjának. E tekintetben kétféle álláspont ismeretes. A polgári közgazdaságtan a gazdasági elemzés és előrejelzés kiinduló pontjának a

(5)

800 NYILAS ANDRAs

keresletet tekinti. A marxista álláspont szerint a gazdasági növekedést a szocialista

országokban alapvetően a termelés alakulása, közelebbről a kapacitások bővítése

és a termelékenység alakulása határozza meg. (Eltekintve attól az időszaktól, ami—

kor még viszonylag bőséges munkaerőforrások álltak rendelkezésünkre.) Úgy vélem.

hogy ezt az álláspontot a fentiek tükrében és a gazdasági növekedés jelenlegi vi—

szonyai között némileg át kell értékelnünk. Változatlanul fontos szerepe van a gaz—

dasági elemzésekben és előrejelzésekben a termelési oldalnak, de —-véleme'nyem szerint - elemzéseinkben növekvő szerepe kell legyen a végső kereslet várható ala- kulásának és ezen belül főleg annak, hogy előreláthatóan milyen mértékben tud—

juk fokozni nem rubel viszonylatú exportunkat. Mindamellett szeretném hangsúlyoz—

ni. hogy nem szabad elhanyagolnunk a termelési oldal elemzését sem, de úgy gon—

dalom, ezt elsősorban abból a szempontból kell elemeznünk, hogy a termelés meny- nyire tud hozzájárulni a külső egyensúlyi helyzet javításához: hogyan tudjuk mérsé- kelni gazdaságunk felfokozott importigényességét és hogyan tudjuk növelni export—

képességünket.

6. A legtöbb vitát a rövid távú gazdasági prognózisokkal kapcsolatban ez ide- ig és különösen jelenleg az a kérdés váltotta ki, hogy ,.mikor jó az előrejelzés?"

Természetszerü válasz erre az lenne. hogy az előrejelzés akkor jó. ha pontosan

prognosztizálja a várható gazdasági folyamatokat. ,

Véleményem szerint az előrejelzés ,,jóságát" nem elsősorban az mutatja, hogy az mennyire pontos, hogy a prognózis mennyire válik be. lnkább az. hogy az elő—

rejelzés mennyire tudja a problémákat. a kritikus pontokat, a feszültségeket jelezni.

Ez alapján ugyanis megfelelő intézkedéseket hozhatnak, amelyekkel el lehet ke—

rülni az előre jelzett ,.buktatókat", meg lehet előzni a feszültségek nem kivánatos kiéleződését.

Az előrejelzések alapja nyilvánvalóan a múlt elemzése. Az előrejelzéseknek a múltra épülve kell előre mutatniok, jórészt feltételezve azt. hogy mi lesz (mi lenne) akkor, ha a múltbeli tendenciák hasonlóan alakulnának a jövőben is. Az előrejel—

zésnek azonban már figyelembe kell (kellene) vennie azokat a már ismert és vár- ható és javasolt intézkedéseket. amelyekkel a problémákat és feszültségeket el akar-—

juk és el lehet kerülni. A gazdasági előrejelzésnek ez az oldala ma még meglehe- tősen gyenge. Ma még inkább arra koncentrálunk, hogy a lehetőség szerint jelez—

íZük a feszültségeket, és kevésbé tudjuk felmérni az adott, a várható és a javasolt intézkedések hatását és követelményeit.

Úgy gondolom azonban, hogy azt az előrejelzést is jónak lehet tekinteni. amely jelzi az ilyen feszültséggócokat, amely bemutatja azt, hogy beavatkozás nélkül ha—

gyan alakulna a gazdaság. Az ilyen jellegű prognózisokat nevezik .,önmagukat alá- fásó" prognózisoknak, mert az ilyen prognózisok nyomán megfelelő intézkedések szü- lethetnek, és a feszültségek. problémák elkerülhetők. llyen vonatkozásban úgy is fogalmazhatunk, hogy ,.akkor jó a prognózis, ha nem válik be". Úgy vélem. hogy a

gazdasági elemzés és előrejelzés nem ..mérnöki" feladat.

Véleményem szerint az előrejelzésektől nem volna helyes megkövetelni az ab- szolút pontosságot. Úgy gondolom az volna a célszerű, ha az előrejelzések több variációban mutatnák be a várható főbb gazdasági folyamatokat. A főbb tenden—

ciákat részben attól lehet függővé tenni, hogy milyen intézkedések várhatók, és hogy

milyen reagálások várhatók ezekre az intézkedésekre. Ezzel kapcsolatban én is sze-

retném idézni Giersch professzornak, a Kieli Gazdaságkutató Intézet igazgatójá—

nak Goldmann professzor említett könyvében (a 158. oldalon) idézett megállapí- tását, mely szerint .,. .. jobb pontatlanul ismerni az igazságot. mint pontosan is-

merni a tévedést".

(6)

A RÖVID TÁVÚ PROGNÓZISOK

801

PE3iOME

Hacronman CTaTbR conepmm marepuan onnaAa, npoumaunoro Ha cocronawemcn 13 14 14 meg 1980 rona a EyAaneune nneHapHOM sacenanuu Hayunoü Kompepenuun cekuuü Benrepcxoro axouomuuecxoro oőmecraa no crarucmke, Hapognoxoaaücraennomy nnaHMpO—

BÖHHPO M anMeHeHHlO maremamxn B 3KOHOMHK6.

Aarop onpeAensteT noname BKOHOMW-leCKoro uccnenosauun, a sareM nonaepraer pacc—

MorpeHmo cansb memny Hapognoxossűcraennbm nnaHOM " npornosamn.

rlpenMe'r 3KOHOMW—leCKoro Mccnenoaanun ycmarpusaer a pacxpmuu BaauMocuaeü "

Tennenuuü Bamneüumx HaponHoxoanücraeHl-ibix npoueccoa. Ofseuaen l41'0 OT 3KOHOMw—lec-

Koro uccnenoaaHMn 14 npornosupoaanm omuAaercn Keannmukauua samneüwux npoueccoa, oueHKaKH pe3yanaTHBHoCTHnpeAnonaraeMblx Tennenuuü. l'lpu usnomenuu TeMblxosnücraennoü Aenrenbnocru cyuecrayernonuepxuaaer, two Arm ouen-HeOÖXOAHMOCTb :; TEKOM noxasarene adnpeK'rMBHocm, noropbiü npeAcraannn őr.-.: Memgynaponnoe Mepuno.

3areM a xone paccmorpenun OCHOBbI aKOHOMuuecxoro uchersaHun aarop yCTaHaB- nuaaeT, uno e ananusax u npornosax cneAyer ponb omunaeMoro Asumeuun KoHeunoro cnpoca, ura Koneuno He AOJ'DKHO OBHa'IaTb nonKeHl—m nmepeca K rnyőoxomy may-reuma

nponsaoncrsem—roű CTOpOHbl.

B saxmouenue aarop paccmarpuaaer aonpoc o TOM, Koma nam-ruin nporuos mom-ro an3H6Tb xopOLLIHM. Bamneümnm TpeőosanneM :; arcú oőnacm on cumaer npasnnbnoe o'r-

pamenue maar—im TeHAeHuHí—í, Hanpnmenuü " KpHTHHeCKHX Touek pazar—nun.

SUMMARY

The study was delivered as a lecture at the plenary session of the scientific conference, organized by the Sections of Statistics, National Planning and Mathematical Economics of the Hungarian Economic Society, held in Budapest. 13th and 14th May. 1980.

The author, after having defined the concept of economic research, investigates the relationshíps existing between the plans of the national economy and the forecasts.

ln his opinion, the subject of economic research is the exploration of the relationshíps andand tendencies of the main economic processes. He pointsforecasting are expected to classify the main processes,out that both economic researchas well as evaluate the likely tendencies manifesting in them. Discussing this subject he stresses that in order to evaluate economic efficiency, indicators should be used which classify the efficiency by means of in—

ternational scaling system.

lnvestigating the bases of economic research, the author emphasizes that increasing stress has to be laid on the likely development of the final demand in the analyses and forecasts, while a thorough analysis of the production side has also to be kept in mind.

Finally the conditions under which the forecast can be regarded as appropriate is dealt with. The correct demonstration of the most important tendencies, tensions and critical points are considered as the principal reauirements in this field.

2 Statisztikai Szemle