A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN*
MICHNAY LÁSZLÓNÉ
A halandóság hosszú időn át tapasztalható javulása az 1960-as évek közepéig tartott, azóta országosan és Békés megyében is a népességfogyás egyik alapvető oka — az egyre csök—
kenő élveszületési arány mellett — a halálozások magas és növekvő aránya. A felnőttek élet- kilátásai rosszabbak, mint negyedszázaddal ezelőtt. Bizonyos életkorokban, főleg a férfiak körében, a halandóság igen kedvezőtlenül alakult.
A növekvő, majd magas szinten stagnáló halálozás, az élveszületés rohamos csökkenésé- vel párosulva, 1980-tól kezdve, addig még nem tapasztalt jelenséghez, a népesség természetes fogyásához vezetett a megyében. A halandósági viszonyok szinte folyamatos romlásában az öregedő korstruktúra játszott meghatározó szerepet: a megyei népességen belül a legmaga- sabb halandóságú 60 éven felüliek száma 30 év alatt több mint egynegyedével emelkedett.
A halandóság romlása leginkább a 40—49 éves korosztályt, és főképpen a férfiakat érintette.
Az ő halandóságuk valamennyi korcsoportban magasabb volt a nőkénél.
A halálozások több mint négyötöde három haláloki főcsoportba tömörült az utóbbi két és fél évtizedben. Első helyen állnak a keringési rendszer betegségei 57, ezt követik a dagana- tok, majd a balesetek, mérgezések és erőszak okozta halálozások 19, illetve 8 százalékos ré- szesedéssel. A férüaknál 40 éves korig az erőszakos eredetű, 40 év felett a keringési rendszer betegségeiből származó halálokok voltak a leggyakoribbak. Az erőszakos eredetű halálozás 30 éves korig a nőknél is a legnagyobb részt képviselte; 30 és 49 év között a daganatok okozta, 50 év felett a keringési rendszer betegségeiből származó halálozás vette át a vezető szerepet.
Az 1985—1989. évek adataiból számitott átlagos nyers halálozási arány már csak a megye négy településén maradt 10 ezrelék alatt, tíz településen elérte vagy meghaladta a 20 ezrelé- ket. A megfigyelt időszak egészét tekintve a magas halandóságú települések jórészt a megye észak—, illetve délkeleti részén helyezkednek el, alacsony halandóságúnak elsősorban a megye középső és részben az északi térsége tekinthető.
.
Az utóbbi évtizedekben változott a halandóság tendenciája, módosult kor- és ok- struktúrája, a népesedési folyamatok kedvezőtlenül alakultak. A legszembetűnőbb a termé- szetes szaporodást 1980 óta felváltó természetes fogyás, ami tíz év alatt a megye népességét 2,7 százalékkal -— az elvándorlást megközelítő mértékben — csökkentette.
1960 és 1990 között a halálozások évente átlagosan 1,5 százalékkal csökkentették a me- gye népességét. A legalacsonyabb nyers halálozási arány 10,7 (1963 és 1964), a legmagasabb 14,9 (1986 és 1989) ezrelék volt ezekben az években.
" A tanulmány az 1960 a 1989 közötti halandósági adatokat elemzi.
3—
988 MICHNAY LÁSZLÓNÉ
!. tábla
A lakónépesség számának és a népességváltozás összetevőinek alakulása (fő)
1960—1969. 1970—1979. 1980-1989.
Megnevezés
években
Lakónépesség az időszak
elején ... 473 663 441 081 436 910
Élveszületések ... 60 190 66 970 50 413
Halálozások ... 51 351 57 714 62 199
Természetes szaporodás, il-
letve fogyás ... 8 839 9 256 —11 786
Vándorlási egyenleg ... —41 421 —13 427 —-13 165 Tényleges fogyás ... —32 582 —4 171 ——24 951 Lakónépesség az időszak
végén ... 441 081 436 910 411 959
A növekvő nyers halálozási arány az 1960—as és az 1970-es években növekvő születési arányszámmal párosult. A népességszám-csökkenés mértékét így a lakóhely-változtatások negatív egyenlegéből származó népességveszteség nagysága határozta meg. Az 1980-as évek—
ben azonban az élveszületések rohamos csökkenése és a magas szinten stagnáló halálozás igen kedvezőtlen népesedési helyzetet teremtett, ami, mint már említettük, a népesség termé- szetes fogyásához vezetett.
A halálozások számának alakulása és a halandóság változása
_ A halálozások száma alakulásának és az általános halandóságnak az 1960—as évek köze—
péig megfigyelhető kedvező irányú változása összefüggött az életkörülmények és az egészség—
ügyi ellátás szinvonalának javulásával, a megelőző közegészségügyi intézkedésekkel, a fertő- ző betegségek hatékony kezelésével. A megye népességének halandósága az utóbbi négy év- tized folyamán az 1960—1964. években volt a legalacsonyabb: a halálozások számának éves átlaga alig haladta meg az 5000 főt, s aránya sem érte el a 11 ezreléket.
2. tábla
A halálozások száma és a halandóság
Az évi átlagos halálozások
az előző az előző
időszak ezer időszak ezer
Időszak száma százalé— lakosra száma százalé- lakosra kában jutó száma kában jutó száma
Békés megyében i országosan _
1960—1964 . . . . 5 015 98,6 10,8 101 382 99,9 10,1 1965—1969 . . . . 5 255 104,8 11,8 110 321 108,8 10,8 1970—1974 . . . . 5 584 106,3 12,8 122 276 110,8 ll,7 1975—1979 . . . . 5 958 106,7 13,7 134 465 110,0 12,7 1980-1984 . . . . 6 282 105,4 14_6 145 956 108,5 13,7 1985—1986 .... 6 262 99,7 14,8 147 352 101,0 13,8
1987—1989 . . . . 6 088 97,2 14,6 142 446 96,7 13,6
1965-től kezdve a meghaltak száma és aránya növekedett. 1985A1986-ban például a halá- lozások száma éves átlagban egynegyedével volt nagyobb, aránya 4 ezrelékponttal volt ma—
gasabb, mint az 1960-as évtized első felében. A halandósági viszonyok romlását több tényező
HALANDÓSÁG 989
együttes hatása idézte elő. Meghatározó szerepet játszott az egyre kedvezőtlenebb korstruk—
túra, de a környezeti ártalmak és az egészséget károsító szokások is felerősödtek. A nyers ha—
lálozási arány minden időszakban kedvezőtlenebb volt az országosnál.
A halandóság romlása 1965—től volt viszonylag folyamatos a megyében, ettől kezdődően az ezer lakosra jutó halálozások száma tartósan 11 fölé emelkedett, az utóbbi két évtizedben már minden évben meghaladta a 12 és 1980 óta a 14 ezreléket.
A halálozások számának növekedése nemenként eltérő mértékű; a férfiak esetében 26, a nőknél 22 százalékos növekedés tapasztalható az 1980-as években az 1960—as évek első felének átlagához viszonyítva, így a nemek között e téren megfigyelhető különbség nőtt az utóbbi két évtizedben. Ezer megfelelő nemű lakosra 1960-ban a férfiaknál 11,9, a nőknél 10,0 halálozás jutott, az 1986—1987. években a férfiak halandósága 16,1. a nőké 13,6 ezrelékre növekedett; a két nem halandóságbeli különbsége 1,3-szeresére nőtt. 1989-ben a férfiak ha- lálozási aránya a megfigyelt időszak legmagasabb értékét érte el, 165 ezreléket.
A népesség öregedése mellett a korspecifikus halálozási arányszámok is változtak.
A népesség korösszetétele
A népességszámot alakító természetes és mechanikus népmozgalmi folyamatok függ- vényében az utóbbi három évtizedben változott az egyes korcsoportok aránya. A korstruk- túra az országos tendenciákhoz hasonlóan alakult — a gyermekkorúak aránya csökkent, a 60 éveseké és idősebbeké emelkedett —, de annál minden időszakban kedvezőtlenebb.
1989 elején a megye lakosságának több mint egyötöde — 6,5 százalékponttal nagyobb há—
nyada, mint 1960-ban —— volt 60 éves és idősebb. A megyében az országosnál gyorsabb az el- öregedési folyamat. Az időskorú népesség aránya 1989—ben már 2,5, míg 1960-ban csak alig 1 százalékponttal volt magasabb, mint országosan.
3. tábla
A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása év elején
(százalék)
, 0-14 ' 15—29 ! 30-39 ] 40-49 ! 50—59 60 éves
Ev és idősebb Összesen
éves
Békés megyében
1960 ... 25,7 [ 20,5 14,4 11,8 12,9 14,7 100,0
1965 ... 24,0 19,7 13,6 11,4 14,1 17,2 100,0
1970 ... 21 ,] 21,6 12,9 14,0 11,2 19,2 100,0
1975 ... 20,0 21,6 12,9 13,3 10,9 21,3 100,0
1980 ... 21,4 20,5 13,1 12,4 13,1 19,5 100,0
1985 ... 21,1 18,9 14,6 12,5 12,5 20,4 100,0
1989 ... 20,5 17,7 15,7 12,9 12,0 21,2 ] 100,0
Országosan
1960 ... 25,5 21,6 15,1 11,7 12,3 13,8 100,0
1965 ... 23,6 21,8 14,4 11,7 13,0 15,5 , 100,0
1970 ... 21,1 23,7 13,4 14,2 10,6 17,0 100,0
1975 ... 20,2 23,8 13,3 13,6 10,7 18,4 100,0
1980 ... 21,8 22,0 13,8 12,5 12,8 17,1 100,0
1985 ... 21,6 20,3 15,3 12,5 12,3 18,0 100,0
1989 ... 20,8 19,6 16,1
13,1 11,7 18,7 100,0
A megügyelt időszak egészét tekintve miközben a megyei népesség fogyott, a legmaga- sabb halandóságú 60 évesek és idősebbek száma három évtized alatt több mint egynegyedé- vel emelkedett. Ezen belül a 80 évesek és idősebbek száma kétszeresére növekedett.
990 MICHNAY LÁSZLÓNÉ A halandóság korstruktúrája
A halálozás valószinűsége elsősorban az életkor függvénye. A megfigyelt időszakban
— részben a különböző korcsoportok létszámának alakulása, részben az egyes korcsoportokra jellemző halálozási arányszám változása folytán -— szembetűnő volt a csecsemő- és gyermek- halálozás csökkenése, valamint a 30 éven felüliek, különösen pedig a 80 évesek és időseb- bek halálozási arányának növekedése.
4. tábla
A halálozások megoszlása korcsoportok szerint
(százalék)
A népesség A:;SGIÉO' A népesség AZÉÉIÉO' A népesség Alagi??- Komgort
"más" az 199. évben az 1960.
az 1960. évben az 1989. évben 6" 'Mékábm
1 éven aluli . . . 1,4 6,1 1,1 1,4 72,6 27,5
1—14 ... 24,3 l,7 18,9 0,6 67,9 42,4
15-29 . . ... 20,5 2,2 18,1 l,2 77,4 67,6
30—39 . . . 14,4 2,3 15,4 2,9 93,8 150,0
40—49 . . . 11,8 4,5 13,2 4,8 97,6 130,4
50—59 . . . ... 12,9 ll,4 12,0 9,5 81,6 100,7
60-69 . ... 8,6 19,5 11,7 19,3 119,1 112,6
70-79 . . ... 4,8 30,2 6,5 27,1 118,5 108,2
80 és idősebb . . 1,3 22,1 3,1 33,2 203,8 181,8
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 88,I I 21 ,0
5. tábla
A halandóság alakulása korcsoportok szerint
Ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozás a (az)
ÉV 0—14 ! 15.29 I 30—39 I 4049 ! 50—59 23 áig-8 Összesen
éves korosztályban sebbeknél
Békés megyében
1960 ... 3,3 l,2 1,8 4,2 9,5 52,5 11,0
1965 ... 2,8 1,0 2,0 3,5 9,1 51,5 II,8
1970 ... 2,6 1,2 1,9 3,7 9,6 51,4 12,6
1975 . . . 3,0 0,9 1,8 4,2 9,1 50,6 13,2
1980 . . . 1,7 1,1 2,1 5,0 11,3 60,3 14,7
1985 ... 1,4 0,9 2,6 6,0 1 1,8 56,9 14,7
1986 ... 1,4 1,1 2,3 6,6 11,9 56,8 14,9
1989 . . . 1,5 1,0 2,8 5,5 11,8 56,1 14,9
Országosan
1960 . . ... 3,5 1,1 1,9 3,9 9,5 51,0 10,2
1965 ... 2,8 0,9 1,8 3,4 9,1 51,1 10,7
1970 ... 3,1 l,0 1,8 4,1 9,8 51,7 II,6
1975 ... 3,4 0,9 1,9 4,6 9,6 52,5 12,4 -
1980 ... 1,9 1,0 2,2 5,6 12,5 60,2 13,6
1985 . ... 1,5 l,0 2,5 6,1 13,5 58,1 13,9
1986 . ... 1,4 1,0 2,5 6,0 13,4 57,7 13,8
1989 . . . l,2
l,0 2,7 6,2 13,7 55,3 l3,7
HALANDÓSÁG 99 1
1960-ban a népesség 1,4 százalékát kitevő egy éven aluliak részesedése a halálozásokban 6,l százalék volt. A csecsemőhalálozás viszonylagos súlya az idők folyamán számottevően csökkent: 1989—ben az egy éven aluliak a népességből 1,1, a halálozások számából l,4 szá- zalékban részesedtek. Az 1—14 évesek halandósága — az összhalálozáshoz viszonyitva — je- lentéktelen, és ugyancsak töredéke a halálozásoknak a iiatal felnőtt (15—29 éves) korban meghaltak hányada is.
1960 óta a 30 éven aluli meghaltak száma több mint 60 százalékkal csökkent, a többi korcsoportban viszont emelkedett a halálozás. A 40—49 éves korban meghaltak száma például az 1960-as évek első felében a 200-at sem érte el, ezzel szemben 1985—1986-ban átlagosan 330 (a következő három évben 290) volt, ugyanakkor e korcsoport létszáma valamelyest csök- kent. A halandóság legnagyobb mértékben ennél a korosztálynál és elsősorban a férfiaknál romlott. 1986-ban a 40—44 éves férfiak halálozási aránya 8,2, 1987-ben a 45—49 éveseké 11,9 ezrelék volt, két és félszer, illetve kétszer annyi, mint az 1960—as évek elején. 1989-ben a meghaltak négyötöde volt 60 éves és idősebb, s a népességnek csupán alig egytizedét alkotó 70 éVen felüliek adták az összhalálozás 60,4 százalékát.
A megyére jellemző korspeciíikus halandóság a 15—29 és a 40—49 évesek kivételével az országosnál kedvezőbb. Ennek ellenére — az idősebbek nagyobb aránya miatt —- az általános halandóság a megfigyelt időszakban magasabb volt az országosnál.
A két nem halandósága közötti különbség valamennyi életkorban kimutatható. A férfiak magasabb halandósága a 40 és 60 év közötti korcsoportnál a legszembetűnőbb, s a különb- ség csak nőtt az elmúlt évtizedekben, amikor is a korspecifikus halandóság nemenként eltérő irányú és intenzitású változásait figyelhettük meg.
6. tábla
A halandóság alakulása nemenként és korcsoportonként
Ezer;megfelelő nemű és korú lakosra jutó halálozás az
Kofécjgo't 1960-1964. 1965—1969. 1970—1974. 1975—1979. 1980—1984. 1985—1989.
években átlagosan
Férfiak
1 éven aluli* . . 47,9 42,2 39,l 28,6 23,5 22,0
1—14 ... 0,8 0,5 0,5 0,5 0,5 0,3
15—39 ... 1,8 1,8 1,9 1,8 2,1 2,3
40-59 ... 7,6 7,7 7,6 9,2 11,7 12,1
60 és idősebb . . 54,8 55,5 56,7 61,1 66,1 64,2
Összesen . . . . 11,6 12,8 13,8 14,7 15,9 16,0
Nők
1 éven aluli* . . 41,4 35,8 31,6 23,2 17,1 17,2
1-14 ... 0,6 0,5 0,3 0,3 0,3 0,3
15—39 ... l,l 0,8 O,7 O,7 0,8 O,9
40—59 ... 5,4 5,0 4,8 4,9 5,7 5,4
60 és idősebb . . 46,0 45,4 46,0 49,5 51,6 50,3
Összesen . . .. 10,1 10,8 II,8 12,8 13,3 13,6
'Ezer élveszülöttre számítva.
Mindkét nem, de különösen a nők halandóságában a legkedvezőbb tendenciák a gyer- mekkorban tapasztalhatók. A megfigyelt időszakban a csecsemőhalandóság gyakorisága csökkent; az 1985—1989. évek átlaga a férfiaknál 46, a nőknél 42 százaléka volt az 1960—1964.
évinek. Elsősorban a 40 és 59 év közötti férfiaknál viszont kedvezőtlen tendenciák mutat- koztak. 1962 óta a 40—44 éves férfiak halandósága 1,9-szeresére, a 45—49 éveseké csaknem
992 MICHNAY LÁSZLÓNÉ kétszeresére emelkedett; az 50—54 évesek 1985—1989. évi halálozási aránya 1, 8, az 55—59 éve- seké 1, 6szerese volt az 1962. évinek.
Az 1980-as években a férfiak halandósága a fiatalabb korcsoportokban is valamelyest növekedett. A halálozások gyakorisága például a 35 és 39 év közötti korosztálynál a korábbi 2-3 ezrelékkel szemben meghaladta a 4 ezreléket. A felnőttkorúak (15—59 évesek) mortalitási szintjének emelkedése évente átlagosan 264-gyel több férfi és csak ll-gyel több nő halálát jelentette 1985—1989-ben az 1960-as évtized első felére számolt átlaghoz viszonyítva.
A 40—59 éves nők halandóságának növekedése az 1970—es évek közepétől kezdődött, és a teljes megfigyelt időszakban a férfiakénál kisebb mértékű volt. Az 1985—1989. években a 40—59 éves korosztályban a férfiak halandósága több mint kétszerese volt a nőkének. A Ha- tal felnőtt korú nők halandósági színvonala lényegében nem változott az utóbbi két és fél évtizedben.
Az időskorúak halandósága mindkét nemnél csak kis mértékben rosszabbodott. Az 1980—as években a 60 éven felüli férfiak halandósága egyötödével, a nőké alig több mint egy- tizedével volt magasabb, mint az 1960-as évek első felében.
7. tábla
A meghaltak átlagos korának aiakulása
A férfiak A nők A $$$" A férfiak A nők A 23565"
É" átlagos halálozási kora
_ Békés megyében ] országosan
1981 . . . 66,91 7l,73 69,15 64,81 71,03 67,74 1982 . . . 66,87 7l,43 69,04 65,12 7l,46 68,12 , 1983 . . . 66,7O 7l,83 69,08 64,98 71,65 68,12 1984 . . . 66,69 72,60 69,49 64,88 7l,58 68,01 1985 . . . 67,]8 7l,9l 69,41 64,88 7l,72 68,10 1986 . . . 66,52 72,72 69,43 64,9O 7l,94 68,25 1987 . . . 67,25 72,72 69,83 64,93 72,l3 68,35 1988 . . . 67,D7 72,97 69,96 65,ll 72,25 68,51 1989 . . . 66,60 72,93 69,53 64,81 72,24 68,3l
1989-ben az átlagos halálozási kor l,2 évvel volt magasabb a megyében, mint országo—
san. A férfiak 1,8, a nők 0,7 évvel tovább éltek, ami azzal magyarázható, hogy nagyobb volt az időskorúak részesedése a halálozásokból, és a korspeciiikus halandóság is kedvezőbb volt valamivel.
Az 1989-ben meghalt nők átlagos kora a férfiakénál 6,3 évvel volt magasabb. A különb- ség az 1980—as években folyamatosan nőtt, de minden évben kisebb volt, mint országosan.
A halálozások számában 1960 óta bekövetkezett növekedést jórészt a népesség örege—
dése okozta; az egyre kedvezőtlenebbé váló korstruktúra a halálozási arányt is számottevően megnövelte. Az 1960. évi korösszetétellel számitott halálozási arányszámok ll ezrelék körüli halandóságot mutatnak a megfigyelt időszakban. A megye népességének 1960. évi korössze- tételét változatlannak tekintve, az 1989. évi standardizált halálozási arányszám O,4 ezrelék—
ponttal alacsonyabb az 1960. évinél. Az így számított halandóság —— a nyers halálozási arány 35,5 százalékos növekedésével szemben — mérsékelt (3,6 százalékos) csökkenést mutat.
Az 1960. évi kormegoszlásra standardizált országos halálozási arányszám ugyanakkor 4,9 százalékkal emelkedett.
A nyers, valamint az országos korösszetétellel számitott standardizált halálozási ará- nyok növekvő különbségei Békés megye lakosságának az országosnál kedvezőtlenebb kor- .összetételét és a népesség gyorsabb ütemű elöregedését mutatják. A megyei nyers halálozási
HALANDÓSÁG
993 arány 1960—ban O,9, 1975—ben 1,3, 1980-ban 15, 1989—ben 1,7 ezrelékponttal volt magasabb az országos kormegoszlásra standardizáltnál. Az emlitett tendenciát támasztja alá az 1960. évi megyei, illetve országos korstruktúrával számított halálozási arány összehasonlítása is.
A nyers halálozási arány növekedésében döntően a népesség öregedésc játszott szerepet.
A megfigyelt időszak egészét tekintve, a halandóság növekedése 88 százalékban a népesség öregedésének s 12 százalékban a korspecitikus halandóság növekedésének tulajdonítható.
8. tábla
A nyers és a standardizált halálozási arányszámok alakulása
(ezrelék)
Nyers ' Országos ; . Az 1960. ew , ___
halálozási megye! l orszagos
ÉV arányszám kormegoszlásra standardizált halálozási arányszám
Békés megyében országosan
Férfiak
1960 ... ll,9 10,9 ll,9 10,9 10,7
1965 ... 12,8 11,0 11,8 10,3 10,7
1970 ... 13,7 ll,7 ll,9 10,5 ll,2
1975 ... 14,2 12,l 12,0 10,5 11,6
1980 ... lő,] 13,8 13,2 11,6 12,6
1985 ... 16,1 13,5 12,7 ll,2 12,6
1989 ... 16,5 13,9 13,2 ll,7 12,8
Nők
1960 ... 10,0 9,8 10,0 9,8 9,6
1965 ... 10,8 10,1 9,5 9,2 9,1
1970 ... ll,8 109 9,3 8,9 8,9
1975 ... 12,5 1 1,6 9,2 8,8 8,9
1980 ... 13,5 12,5 92 8,9 8,9
1985 ... 13,5 12,3 8,6 8,2 8,4
1989 ... l3,5 I 12,3 8,3 8,0 8,9
Összesen
1960 ... 11,0 10,1 11,0 10,1 10,2
1965 ... 11,8 10,5 10,6 9,7 9,8
1970 ... 12,6 11,3 10,5 9,6 l0,0
1975 ... 13,2 ll,9 10,5 9,6 lO,l
1980 ... 14,7 13,2 11,1 10,2 105
1985 ... 14,7 13,0 10,5 9,6 lO,3
1989 ... 14,9
13,2 10,6 9,7 10,7
A korcsoportonkénti halálozási arányszámok alakulását figyelve, úgytűnik, hogy a mor—
talitás kedvezőtlen alakulása csaknem kizárólag a népesség öregedésének a következménye.
Nem hagyható figyelmen kívül azonban a középkorosztály halandósági szintjének emelke- dése, ami a 40—59 éves féríiak körében a legszembetűnőbb. E korcsoport halálozási aránya másfélszeresére (12,2 ezrelékre) emelkedett, vagyis az 1985—1989. években átlagosan 224-gyel több ilyen korú férfi halt meg, mint az 1960-as évek első felében.
A halandóság okstruktúrája
A halandóság okstruktúrája szintén változott az utóbbi évtizedekben. E fokozatosan és folyamatosan végbemenő átalakulás során a fertőző betegségek okozta halálozások viszony- lagos súlya csökkent, a daganatos megbetegedéseké, a szervezet elhasználódásából származó
994 MICHNAY LÁSZLÓNÉ ún. elfajulásos betegségek — elsősorban a keringési rendszer betegségei - következtében fel- lépő és az erőszakos eredetű halálozásoké ellenben növekedett. A haláloki struktúra átala- kulása szorosan összefügg a korstruktúra változásával. Ezenkívül a halálokok osztályozásá- ban bekövetkezett módosítások, valamint a diagnosztikai módszerek megbízhatósága, pon—
tossága is okoztak bizonyos eltolódásokat.
Az elhalálozásoknak több mint négyötöde három haláloki főcsoportba tömörült az utóbbi mintegy két és fél évtizedben. Az arányok szerinti rangsorban első helyen állnak a ke- ringési rendszer betegségei 56,8, másodikon a daganatok 18,8, harmadikon a balesetek, mér- gezések és erőszak okozta nem természetes halálokok 7,6 százalékos részesedéssel. Jelentő- sebbek még a légzőrendszeri és az emésztőrendszeri betegségek, ezek az elhalálozásoknak 5,0, illetve 3,3 százalékát tették ki. A többi 12 haláloki főcsoportba tartozó betegségek része- sedése mindössze 8,5 százalék.
Az okspecifikus halálozási arányszámok jól tükrözik a haláloki struktúra átalakulását.
9. tábla
A halálozások megoszlása a leggyakrabban halált okozó halálokifőcsoportak szerint
1 A meghaltak
megoszlása az ezer lakosra jutó számának
Halálom főcsoport 1962- 1 1970- 1980- 1985— 1962— 1970— 1980— 1985——
1964. 1974. 1984. 1989. 1964 1974 1984 1989
években (százalék) közötti éves átlaga
Fertőző és élősdiek okozta
betegségek ... 3,3 2,2 0,8 0,5 3,7 2,8 l,2 0,8
Daganatok ... 17,4 18,4 19,1 20,1 19,2 23,5 27,8 29,7 A keringési rendszer beteg-
ségei ... 56,1 57,3 56,2 57,2 62,0 73,3 82,1 84,3 Ebből:
ischaemiás szívbetegség ll,0 21 ,8 20,2 21 ,1 12,2 27,8 29,4 31,1 agyérbetegségek ... 18,8 16,4 18,0 15,9 20,8 21,0 26,2 23,5
érelmeszesedés ... 4,8 5,9 5,0 7,8 5,3 7,5 7,2 11, 3
A légzőrendszer betegségei 5,7 4,6 5,7 4,1 6,3 5,9 8,2 6,0
Az emésztőrendszer beteg-
ségei ... 2,5 3,1 4,0 3,7 2,8 4,0 5,8 5,5
Sérülések, mérgezések . . . 6,3 6,9 8,2 8,8 7,0 8,8 12,0 13,0 Ebből:
baleset ... 3,3 3,3 4,4 5,0 3,6 4,3 6,4 7,3
öngyilkosság és önsértés 2,9 3,4 3,7 3,6 3,2 4,4 5,4 5,3
Más természetes halálokok 8,7 7,5 6,0 5,6 9,7 9,5 8,7 8,3
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 ] IO,7 127,8 I45,7 I47,5
A vezető halálokok nemenként azonos sorrendet mutatnak, arányuk és gyakoriságuk azonban különbözik. Az 1962—1964. évek adatait az 1985—1989. évekével összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a daganatok okozta halálozások gyakorisága a férfiaknál a két emlí- tett időszak között l,7-, a nőknél l,4-szeresére, a keringési rendszer betegségei okozta halá- lozásoké l,4-, illetve l,3-szeresére, az erőszakos eredetű halálozásoké l,7—, illetve 2,l-szere- sére nőtt. Mindezekből — jórészt a népesség öregedésétől függetlenül —— jelentős ,,többlet- halálozás" származott.
A vezető halálokok mellett meg kell említeni két betegségi főcsoportot, amelyeknek ará—
nya magasabb a többinél. A légzőrendszer betegségeiből származó halálozások gyakorisága a megfigyelt időszakban erősen hullámzott, részben az inüuenzajárványok következtében.
HALANDÓSÁG
995 Emésztőrendszeri betegségek okozták az l960-as évek elején minden 40., az l980-as évek második felében minden 27. halálozást. Gyakoriságuk a férfiak körében több mint kétszere- sére nőtt.
10. tábla
A vezető halálokok jelentősége és gyakorisága nemenként
Időszak Daganmk . Kerigegtéesásátelgsw 332331;
férfi [ nő ] férfi ] nö ] férfi ! nő
A meghaltak évi aránya (százalék)
1962—1964 .... 17,4 17,3 Sl,8 60,5 8,3 4,2 1985—1989 . . .. 21,5 18,6 53,0 61,8 9,3 6,8 1989 ... 21,4 18,8 51,4 61,3 ll,9 6,5
Tízezer lakosra jutó halálozás
1962—1964 . . . . 20,7 17,8 61,6 62,4 9,9 4,3 1985—1989 . . . . 34,5 25,2 84,8 83,7 17,0 9,2 1989 ... 35,4 25,3 84,9 82,7 19,8 ! 8,8
Az életkor és a halálokok között szoros az összefüggés. A férfiaknál 40 éves korig az erőszakos eredetű halálozás a legnagyobb arányú; például a 15—29 éves korosztályban az 1985—
1989. évi halálozásoknak átlagosan kétharmadát tette ki. 30 és 39 év között az összhalálozás több mint egyötöde már a keringési rendszer betegségeiből származott, 40 év felett pedig ezek vették át a halálokok között a vezető szerepet, s a kor előrehaladtával egyre nagyobb részt képviseltek: a 40—49 éves meghalt férfiak egyharmadának, a 70 év felettiek több mint 63 szá- zalékának halálát okozták. A daganatos halálozás 50 és 59 év között tetőzött, megközelítette a 30 százalékot, 70 év felett az összhalálozásnak már csak alig egyötöde volt. A légzőrendszer betegségei gyermekkorban, illetve 70 év felett, az emésztőrendszer betegségei 30 és 59 év kö- zött követelték viszonylag a legtöbb áldozatot.
ll. tábla
A vezető halálokokban elhunytak tízezer lakosra jutó száma nemek és korcsoportok szerint, 1989
'n i re dsz " ések,
Életkor (éves) Daganatok KenbegtÉBSéBICZ—i el' Sári—gíúsek férfi [ nő [ férfi ] nő ] férfi ] nő
0—14 . ... 1 0,5 O,5 — — : 0,9 l,5
15—29 ... 0,8 ' 0,6 l,6 0,6 ll,8 3,l
30—39 ... 4,9 3,5 7,4 1,9 23,7 3,5
40—49 ... 15,5 15,1 25,7 12,1 24,6 3,3 50—59 ... 55,0 27,8 69,8 30,1 23,6 6,0 60'69 ... 93,5 50,8 l90,7 91,8 25,7 9,4 70 és idősebb . . 199,7 ll4,9 646,0 588,5 59,5 45,5 sszesen . . . 35,4 25,3 84,9 82,7 19,8 8,8
! %
A nőknél az erőszakos eredetű halálozások kisebb jelentőségűek ugyan, de 30 év alatt náluk is a legnagyobb súlyt képviselik. Az 1985—1989. években 30 és 49 év között daganatos betegségekben, 50 év felett a keringési rendszer betegségeiben haltak meg a legtöbben.
Az utóbbi viszonylagos súlya 30 év felett fokozatosan nőtt; a daganatos és az erőszakos ere-
996 MICHNAY LÁSZLÓNÉ detű halálozások utáni harmadik helyről került előbb a második (a 40—49 éveseknél), majd az első helyre.
A légzőrendszer betegségei a megyében főként a gyermekkorban, az emésztőrendszer betegségei 30 és 39, valamint 50 és 59 év között képviseltek viszonylag magasabb — 6,0, illet- ve 5,9 százalékos — részt.
A halandóság területi különbségei
A megye településeinek halandósági mutatói között jelentős különbségek vannak : a 30 év halálozási adataiból számitott arányszámok 7,2 (Csárdaszállás) és 17,4 ezrelék (Körösnagy—
harsány) között szóródnak. Alacsony (10 ezrelék alatti) halandóságú a városok közül Mező- hegyes, valamint 13, általában kis népességszámú, viszonylag fiatalabb korösszetételű község.
15,0 ezrelék feletti volt a halálozási arány a városok közül Battonyán és 11 kedvezőtlen korstruktúrájú községben.
12. tábla
Az ezer lakosra jutó halálozás a 60 éven felüliek aránya
és a települések nagysága szerint az 1960—1989. években átlagosan
A település állandó népasége'ből a 60 évesek és idősebbek aránya
Népességnagyság (százalék) A.
(fő) ! Osszesen
is,o-né1 259
kevesebb 15,o-19,9 zo,o-z4,9 vagy
több
1000 alatt ... 8,0 8,5 13,3 14,3 12,3
1000—1999 ... 7,7 9,2 12,2 15,0 lZ,O
2000—2999 ... — 9,9 13,7 14,3 l2,8
3000—4999 ... — 12,2 13,l -— 12,9
5000—9999 ... — l l,9 l4,l — 13,2
10 000 felett . . .. lO,9 ll,3 l4,0 — 13,0
Összesen . . . . 9,7 II,3 13,8 14,6 12,9
A magas halandóságú települések nagy része a megye észak—, illetve délkeleti részén he—
lyezkedik el. Alacsony halandóságúnak elsősorban a megye középső és részben északi tér- sége tekinthető.
Az ezer lakosra jutó halálozás településenként az 1960—1969. években átlagosan
10 ezrelék alatt 10,0—l ! ,9 ezrelék 12,0—12,9 ezrelék
Csárdaszállás Almáskamarás Békéssámson
Ecsegfalva Békéscsaba Csorvás
Kamut Bélmegyer Dévaványa
Kardosk út Bucsa Doboz
Kertészsziget Csabacsűd Dombegyház
Kétsoprony Elek Gerendás
Körösújfalu Sarkadkeresztúr Kardos
L ökösháza Szeghalom Kétegyháza
Mezőhegyes Ujk í gyós Medgyesegyhá za
Murony Mezőkovácsháza
Örménykút Méhkerék
Szabadkígyós Pusztaföldvár
Tarhos Pusztaottlaka
Telekgerendás Sarkad
HALANDÓSÁG
99 7 n.o—139 ezrelék 14,0-—l4,9 ezrelék V 15 ezrelék felett
Békés Csanádapáca Battonya
Békésszentandrás Füzesgyarmat Biharugra
Gyomaendrőd Gádoros Dombiratos
Hunya Gyula Geszt
Kaszaper Nagybánhegyes Kevermes
Kisdombegyház Szarvas Körösnagyharsány
Kondoros Tótkomlós Köröstarcsa
Kőrösladány Kötegyán
Kunágota Magyardombegyház
Magyarbánhegyes N agykamarás
Medgyesbodzás N agyszénás
Mezőberény Okány
Mezőgyán Orosháza Újszalonta Végegyháza Vésztő Zsadány
Az l960-as évtized első felében a megye jelenlegi 74 településének még csaknem a fele alacsony —— 10 ezrelék alatti — halandóságú volt, de az l980—as évek második felében ebbe a kategóriába már csak alig több mint 5 százalékuk (4 település) tartozott. Ugyanakkor 56,8 százalékra nőtt azoknak a településeknek az aránya, ahol a halandóság 15 ezrelék vagy ennél magasabb, ezen belül tíz településen a halálozási arány elérte, illetve meghaladta a 20 ezreléket.
13. tábla
A települések megoszlása az ezer lakosra jutó halálozások száma szerint
A települések száma az A települések százalékos meg oszlása az Halálozási arány 1960— 1965— 1970— 1975— 1980. 1985— 1960— 1965— 1970- 1975— 1980— 1985—-
(ezrelék) 1964. 1969. 1974. 1979. 1984. 1989. 1964. 1969. 1974. 1979. 1984. 1989.
években
5,0 alatt . . . -— — 2 — — -— — —— 2,7 — — —
5,0—9,9 . . . 36 25 13 7 3 4 48,6 33,8 17,6 9,5 4,0 5,4
l0,0—14,9_ . . 38 44 49 43 34 28 - 51,4 59,5 66,2 58,1 46,0 37,8
15,0—l9,9 ... -- S 9 21 29 32 — 6,7 12,2 28,4 39,2 43,3
20,0—24,9 ... — —— l 3 6 9 —- — ,3 4,0 S,! 12,2
25,0 és magasabb ... — — -— — 2 1 — — — —— 2,7 1.3
Összesen 74 l 74 , 74 ! 74! 74 I 74 11009 l100,0 (1000 1100,0 11001) )]000
A halandóság 1975 után romlott nagymértékben. Az előző öt év átlagához viszonyítva 1980-ig az alacsony halandóságú települések száma több mint felére csökkent, a magas ha—
landóságúaké csaknem két és félszeresére emelkedett.
A területi különbségek részben a népesség eltérő kor szerinti összetételével és változó intenzitású elöregedésével magyarázhatók. A településeket a 60 éven felüliek aránya szerint csoportosítva megfigyelhető, hogy a halálozási arány idősebb korösszetétel esetén általában magasabb, és az idők folyamán erőteljesebben is növekedett. (Lásd a 14. táblát.)
1970- ig —— az országos adatokkal ellentétben— a községekben volt alacsonyabb a halan- dóság. Ez a tendencia — az 1970-es évek első felében tapasztalt kiegyenlítődést követően — 1975 után megváltozott. Harminc év alatt a halandóság romlása a községekben nagyobb mérvű (58 százalékos) volt, mint a városokban (22 százalékos). A 2000 főnél kevesebb lakosú községekben a halandósági szint 79 százalékkal nőtt; ezen belül az aprófalvak halálozási
998 MICHNAY LÁSZLÓNÉ
aránya csaknem a kétszeresére emelkedett. (Hunyán és Magyardombegyházán meghárom- szorozódott.)14. tábla
Az ezer lakosra jutó halálozás éves átlaga a 60 éven felüliek aránya szerint
A település 1990. január l—iei állandó népességéből a 60 évesek és idősebbek aránya
(százalék)
Időszak Összesen
15,o alatt 15,o—19,9 zo,o-z4,9 Ha?
1960—1964 . 8,6 9,5 11,6 10,9 10,8
1965—1969 . 9,0 10,1 12,7 12,3 ll,8
1970—1974 . 10,0 1 1,2 13,6 14,2 12,8
1975—1979 . 10,1 11,7 14,7 16,0 13,7
1980—1984 . lO,6 12,5 15,5 18,8 14,6
198571989 . ll,4 12,7 15,7 19,0 14,7
sszesen 9,7 1 I ,3 13,8 14,6 12,9
Meg kell azonban jegyezni, hogy a jelenleg 1000 főnél kevesebb lakosú települések össznépessége 1960 elején a mostaninak több mint kétszerese volt. A jelentős népesség- fogyást okozó elvándorlás egyúttal a népesség korösszetételét is kedvezőtlenül befolyásolta.
ami alapvető oka a halandóság átlagosnál jóval nagyobb mértékű növekedésének.
15. tábla
A vezető halálokok megoszlása és gyakorisága 1988—1989-ben településcsoportonként
Ebből: _ Ebből:
a gyomor a légcső, A ker_1n- Máj-
Településnagyság (fő), Daga- és a a hörgők, 351 betegség Öngyil-
településtipus natok belek a tüdő rendsz" magas heveny és máj- kossáa
——————-——-——————- beteg- vér- szivxzom- zsugor rosszindulatú ségei nyomás infarktus
daganata
A halálozások aránya az összes halálozás százalékában
1 000 alatt ... 182 4,5 3,4 57,5 6,4 11,9 1,1 5,3
1 ooo—1 999 ... 21,5 3,7 6,6 55,o 3,8 10,2 1,5 4,0
zooo-2 999 ... 20,7 5,9 4,9 s7,2 7,2 9,0 1,4 4,6
3 OOO—4 999 ... 19,4 3,5 3,2 58,7 3,1 ll,9 l,6 3,2
5 OOO—9 999 ... 20,6 5,4 5,2 56,7 3,9 13,4 1,2 3,3 10 000 felett ... 20,7 4,7 4,8 57,0 4,5 11,4 1,7 3,4 Városok összesen ... 20,7 4,8 4,9 57,0 4,5 11,2 1,7 3,3 Községek összesen . . . . 20,4 4,8 5,0 56,7 4,6 12,l 1,3 3,9 sszesen ... 20,6 4,8 4,9 56,9 4,.5 ] I ,6 I ,5 3,5
A halálozások ezer lakosra jutó száma
1 000 alatt ... 3,7 0,9 0,7 11,7 1,3 2,3 0,2 1,1
1 OOO—l 999 ... 3,4 0,6 1,0 8,7 0,6 1,6 0,2 0,6
2 ooo-2 999 ... 3,2 0,9 0,8 9,0 1,1 1,4 0,2 0,7
3 OOO—4 999 ... 3,0 0,5 O,5 9,0 0,5 1,8 0,2 0,5
5 OOO—9 999 ... 3,2 0,8 O,8 8,7 0,6 2,1 0,2 0,5
10 000 felett ... 2,9 0,7 0,7 7,9 0,6 l,6 0,2 0,5
Városok összesen . . . 2,9 0,7 0,7 8,0 0,6 1,6 0,2 0,5
Községek összesen . . . . 3,2 0,8 0,8 9,0 0,7 1,9 0,2 0,6 sszesen ...
3,0 0,7 0,7 8,4 0,7 l 7 0 2 0 5!:
HALANDÓSÁG 999
Területi különbségek a halandóság okstruktúrájában is mutatkoznak. A daganatos be- tegségekben és a keringési rendszer betegségeiben meghaltak ezer lakosra jutó száma az apró- falvakban — ahol az átlagosnál jóval több az időskorú — a legmagasabb. A kisebb települése- ken — a 3000 főnél kevesebb lakosú községekben — meglepő módon gyakoribb az öngyilkos- ságból eredő halálozás is.A halálozások halálokok szerinti összetételének területi eltéréseiben szerepet játszanak az egészségügyi ellátás különbségei. Befolyásolhatja a halálozások alakulását a települések infrastruktúrájának fejlettsége is, nevezetesen az út—, a telefon-, a csatornahálózat kiépített—
sége, a szennyvizek elvezetésének megoldása, valamint a szolgáltatott ivóvíz minősége. Je- lentkezhetnek egyes területeken — az ipari és a mezőgazdasági termelés kísérőjelenségeként — bizonyos környezeti ártalmak, amelyeknek egészségkárosító hatása általában csak hosszabb időszak elteltével észlelhető.
A települések halandósági viszonyaiban mutatkozó különbségek okainak feltárása s ez- zel a betegségek hatékonyabb megelőzése további részletes, minden tényezőre kiterjedő vizs- gálatot igényel.
TÁRGYSZÓ: Halandóság.
PESIOME
Hacromnan paöo-ra mzercx omioii ns Tex HOBBIX nnmmama n cramcrnueckoit nem-enb- noe-m, Koropme nanpannenm Ha uccnenonarme mecrnmx oőnmocreifi, B HacronmeM cny'iae cmepr—
HOCTPI B onHOM ns KOMHTaTOB (B toroaocro'moit uacm Bem-pm!) 3 conocraanemm c nom—maemmn a mupoxom chlcne cnona manennmmn ycnonusnvm Hacenemm.
Aarop npmaonm' nonpoönyto Kaprmiy o Bpemennoi—i nunaMHIce mmenenuii B cmep'mocru Hacenemm Kom-fara Bexem u ax aoaMomrx npu'mnax.
Bumm)! anropa noxasmaaior, 'ITO s amit mecmocm cmepmocrb B npeoönanaiomeü uacrn, Ha 90 nponenron, cnzaana co crapeimeM nacenemm a mm a Ménbmeii Mépe c namenermm a oxpyxaronxeii cpene u manenamx ycnontmx.
SUMMARY
The study is one of the more recent initiatives appearing in statistical activity, which analyses the mortality of local communities, namely that of a county (in South-Eastern Hungary) as compared to the living conditions of the population in a wider sense.
The authoress provides a detailed picture of the changes in mortality over time in county Békés and also of its probable causes.
The analysis points out that mortality of the region is mostly, at some 90 percent, correlated with aging of the population, but at a smaller extent it is associated with the changes in the en- vironmental and living conditions too.
