munkájából pedig a közölt pár oldal nem nyújt kielégítő tájékoztatót.
Egyébként sem helyes magyarságot, sem következetességet, sem stílust n e m tanul a diák Virágtól; tárgyi ismereteket szintén nem nyer ebből az avult történeti műből. A «Pályám emlékezeté »-t az irodalmi -órákon eléggé méltatja a tanár s Jászai Pál irodalmi tevékenységéről
{ha ez egyébként is olyan nagyon fontos lenne) alig nyer a tanuló hű képet a gyér szemelvényekből. Sokkal hasznosabb, ha a külföld irodalmát ismertetjük, mint ha a már hallott és más tantárgyakban -szereplő dolgokat higítgatjuk.
• A görögpótló irodalomra előirányzott 4 év bő alkalmat adna a
•diáknak arra, hogy a külföld remekeivel, uralkodó szellemi irányokkal megismerkedhessék. Az irodalmi órákat méltóképpen kiegészíthetné a rajzórákon rendszeresen előadandó művészettörténet. így a gimnázium i s m é t közelebb jutna a látókört szélesítő feladatához s viszont a ma-
g j a i irodalom is erős támasztékot nyerne a világirodalom tanításában.
(Selmeczbánya.) Szviezsényi Zoltán.
Lőcsei tanulók külföldön a XVI. és XVII. században.
Ezekben a sorokban nem a Lőcse sz. királyi városában műkö- dött iskolák tanulóinak a külföldön való utazásairól szólok, hanem a lőcsei származású vagy ösztöndíjú tanulóknak a külföldi főiskolákon j á r á s a emlékeiről. Erre vonatkozó latin, német, magyar, lengyel nyelvű levél és egyéb-ügyirat sok van Lőcse városának jól rendezett gazdag levéltárában.1 Ennek főoka az volt, hogy V. István királyunknak
«szepesi hű szász vendégeink szabadságát kegyelmesen átalakító*, s 1271 dec. 23-án kelt nagy szabadságlevele, a szepesi németeknek,
•egyéb kiváltságok mellett, szabad papválasztó jogot is biztosított,2 s ők székvárosuk hatósága útján a külföldi, leginkább német főiskolákon taníttatták papjelöltjeiket, de más tudományos pályákra készülő fiaikat is. Azok kiküldését jelentősen megkönnyítette Thurzó Elek volt or- szágbírónak és szepesi főispánnak, Lőcse gyakori vendégének, 1543 j a n u á r elején kelt végső rendeletében e város részére biztosított, ak-
koron jókora összegű : tízezer forintnyi hagyatéka; ennek jövedelméből legalább két ifjat kellett külföldi főiskolákon taníttatniok.3 Ezek és
1 Útmutatóul szolgál Hajnóczy R. József dr.: Lőose szabad királyi 'város levéltárának tartalomjegyzéke. Lőose, 1904 című könyve.
2 Sváby Frigyes: A Lengyelországnak elzálogosított XIII szepesi város története. Lőcse 1915, 42. lap.
3 Pirhalla Márton dr.: A szepesi prépostság vázlatos.története, kezdetétől a püspökség felállításáig. Lőcse, 1899, 246. 1.
22*
társaik beszámoló és kérő leveleinek s a róluk szóló tudósításoknak rövid jegyzékét időrendjökben mutatom be alantabb. Legelsőjök
1550-ből való, mert- a régebbiek elégtok az akkori nagy tűzvészben.
A megmaradottak sora a következő:
Peres Ferenc tanulónak Goldbergben 1550 április hó 22-én kelfc beszámoló levele Lőcse hatóságához, mint pártfogójához.
Trotzendorff Bálint iskola-igazgatónak Goldbergben* az 1550—
1553. években kelt hat értesítő levele Lőcse hatóságához, a város- részéről pártfogolt ottani tanulók viseletéről és haladásáról.
Cromer Pál tanulónak Goldbergben az 1550—1553. években kelt.
négy beszámoló levele Lőcse hatóságához, m i n t pártfogójához.
Plattner Antal tanulónak Goldbergben és Wittenbergben az;
1550—1556. években kelt tíz beszámoló levele.
Liebselovitz Benjámin tanulónak Wittenbergben 1551 dec. 16-án kelt beszámoló levele.
Turcus Péter tanulónak Wittenbergben az 1551. s 1560—1561.
években 1 kelt kilenc beszámoló levele.
Barth Márton tanulónak Bártfán és Wittenbergben az 1554. s 1559—1560. években kelt kilenc beszámoló levele.
Cromer Vazul tanulónak Wittenbergben 1556 október 23-án kelt- folyamodása Lőcse hatóságához, a Thurzó-féle alapból segélyezéseért.
Polner György tanulónak Bártfán 1557 július 15-én, s az 1558.
évben kelt két folyamodása külföldre szóló tanulmányi segélyért.
Tege Lőrinc tanulónak Szakolczán és Freystadtban, az utóbbi helyütt 1557 október 23-án kelt két folyamodása Lőcse hatóságához, külföldre szóló tanulmányi segélyért.
Hochhauser János tanuló és egyházíi Nagyszombatban 1558 m á j . 13-án kelt levélben folyamodik Lőcse akkori bírájához, Tuerck Dániel- hez, külföldre szóló tanulmányi segélyért.
Topscher Gergely tanulónak Wittenbergben az 1563—1564. évek- ben kelt hét beszámoló levele Pobst Jakab lőcsei bíróhoz és e város- hatóságokhoz, mint pártfogójához.
Cromer Gáspár tanuló Lőcsén 1571 márc. 28-án ajánló levelet kér Cruciger Gáspár wittenbergi egyetemi rektortól Lőcse hatóságához, mint a tanuló pártfogójához, hogy külföldi tanulmányai folytatására nagyobb ösztöndíjat nyerhessen. Ezt a tanulót a wittenbergi egyetem
1 Az ilyen férfikorig tartó iskolázások nem ritkák valának azidőben ; például a podolini piaristák gimnáziumába a XVII. században 20—30 éves ifjak is jártak, sőt Loiecki (Loiko) Gergely 1683-tól 1706-ig tanult ott.
Iriedreich Eridre dr.: A podolini piarista kollégium a XVII. században.
Közlemények Szepes vármegye Múltjából. I. évf. Lőcse, 1909, 136—137. 1.
Tektora Wittenbergben 1571 májas 7-én kelt levelében nagyobb ösztön- díjra ajánlja Lőcse hatóságának, mint az ifjú pártfogójának.
Henckel Konrád tanulónak Wittenbergben az 1578—1580. évek- ben kelt három beszámoló levele Lőcse hatóságához, mint pártfogójához.
Huber Boldizsár wittenbergi városi számvevő Wittenbergben 1580 október 20-án kelt levelében kéri Lőcse hatóságát, hogy küldje m e g nékie a könnyelmű Henckel Konrád ösztöndíjas tanuló élelme- zéséért járó ötven forintot.
Henschel Tamás tanulót tanítóul ajánlja Lőcse hatóságának Furschs János boroszlói iskola-igazgató, Boroszlóban 1581 július 9-én.
Cromer Pál tanulónak Iglón az 1581—1582. években kelt két levele Lőcse hatóságához, külföldre szóló tanulmányi segélyért.
Cruciger Gáspár wittenbergi egyetemi rektornak az 1581—1588.
•években kelt öt levele a lőcsei tanulók magaviseletéről és haladásáról.
Bener János tanulónak Wittenbergben az 1582—Í585. években kelt három levele Lőcse hatóságához, további segélyezéseért.
Lőcse városának ösztöndíjaival a külföldi egyetemekre küldött tanulóknak Lőcsén ós Wittenbergben az 1583. évben kelt négy köte- lező levele arról, hogy ösztöndíjaikat későbben részenként visszafizetik.
Leister. Polikárp wittenbergi szuperintendensnek Wittenbergben 1583 június 4-ón kelt tudakozó levele Lőcse hatóságához, a witten- bergi egyetemen tanult Tuerck Péter felől.
Homonnay Tamás tanulónak Bécsben és Wittenbergben az 1583—1585. években kelt kilenc beszámoló levele.
Cruciger János tanulónak1 Trencsónben 1584 március és július havában kelt négy kérő levele külföldre szóló tanulmányi segélyért.
Tuerck Péter szomolnoki lelkésznek Szomolnokon 1585 augusztus 13-án kelt levele Lőcse hatóságához, a Bener János tanuló részéről Wittenbergben hátrahagyott adósságok kifizetése felől.
Milius János tanulót tanítóul ajánlja Lőcse hatóságának Ursinus J á n o s oslawai iskola-igazgató Oslawán 1589 febr. 25-én kelt levelében.
Schoppel Péter tanulónak Bécsben és Boroszlóban az 1589—
1592. években kelt két beszámoló levele.
Bothinger Bertalan tanulónak Wittenbergben 1591 április 10-én kelt beszámoló levele Lőcse hatóságához, mint pártfogójához.
Breuer János tanulónak Wittenbergben 1592. évi február hó 12-én kelt folyamodása Lőcse hatóságához, a külföldi tanulmányai folytatására szükséges tovább segélyezéseért,
1 Nem rokona a föntebb említett Cruciger Gáspár wittenbergi egye- temi rektornak, hanem csak tanítványa. Dívott akkoron a kiváló férfiak neveit fölvenni tudományos vagy írói melléknévül.
Xylander István tanulónak Lipcsében és Wittenbergben az 1592—1593. években kelt kilenc beszámoló levele.
Spillenberg Sámuel tanulónak, majd orvosnak Görlitzben, Alt- dorfban, Wittenbergben, Kölnben és Regensburgban az 1592—1600.
években kelt 13 beszámoló levele.
Monaw Jakab boroszlói iskola-igazgatónak Boroszlóban 1593- november 30-án kelt tudósítása Lőcse hatóságához, az ott iskoláztatott lőcsei tanulók viseletéről és haladásáról.
Külföldi egyetemeken tanuló lőcsei ifjakról szóló apró ós jelen- téktelen levelek; különféle helyeken az 1594—1598. években keltek.
Holtzmann I s t v á n1 tanulónak Wittenbergben 1594—1618. évek- ben kelt 26 beszámoló és tovább segélyezéseért folyamodó levele.
Topscher Dániel tanulónak Wittenbergben 1596 január 18-án és október 30-án kelt két beszámoló levele.
Servat Gáspár tanuló Beszterczebányán 1596 március 26-án kelt levelében segélyt kér Lőcse városától, hogy folytathassa tanulmányait valamelyik külföldi főiskolában.
St'urm Márton ösztöndíjas külföldi tanulónak, majd lelkésznek különféle helyeken az 1597—1600. években-kelt 29 levele különféle egyházi és iskolai ügyekről szóló különös javaslataival.
Rhau János tanulónak Wittenbergben az 1598. években kelt három bizonyítványa, az ottani egyetem rektora részéről.
Siccius Albert tanulót iskola-igazgatóul ajánlják Lőcse hatósá- gának, Steinberg Miklós egyetemi rektor és Henschel Tamás tanár- Boroszlóban az 1601. évben kelt négy levelökben.
Wittenbergi egyetemi rektoroknak és tanároknak az 1602—1673.
években kelt 45 levele lőcsei ifjak magaviseletéről és haladásáról.
Mainer Gáspár tanuló elhunytáról Wittenbergben 1603 m á j u s 17-én az egyetem rektora és tanárai részéről kelt gyászjelentés.
Kramer Jakab tanulónak Strassburgban az 1614—1618. években kelt 9 beszámoló levele Lőcse hatóságához, mint pártfogójához.
Thiell József boroszlói származású tanulónak Jénában 1615 február 12-én kelt tudósító levele Teuffel Kristóf lőcsei fi volt tanuló - társához, egyetemi társai élete módjáról.
Cech György thorni gimnáziumi tanulónak Thornban 1615 november 27-én kelt beszámoló levele Lőcsén lakó szüleihez.
Boroszlói egyetemi tanulóknak Boroszlóban az 1623—1644 évek- ben kelt 9 beszámoló és kötelező levele.
1 Ugyanegy a föntebb említett Xylanderrel, akkori szokás szerint görögösítve családnevét; későbben mindé külföldön tanultak közül leg- jelentősebb szerepet játszó szepes vára Íjai ágostai evangélikus lelkész volt.
Pirhalla i. m. 362—376. 1.
Lipcsei egyetemi tanulóknak Lipcsében az 1625., s 1653—1658.
években kelt 7 beszámoló levele.
Rausch Márton és Stnrm Dániel tanulóknak Stettinben az 1629.
évben kelt öt beszámoló levele Lőcse hatóságához, mint pártfogójukhoz.
Schwab Keresztély Jóákim orvostanulónak Jénában 1699 július 23-án kelt beszámoló és köszönő levele.
Ezekhez sorolható még három elkésett fecske a N V n i . század- ból ; névszerint:
Kretschmer Efráim, külföldi főiskolákra menő tanuló számára, Lőcse hatóságának ajánló bizonyítványa, kelt 1709 június 8-án.
Keyser Mátyás lőcsei polgár, Lőcsén 1758 szeptember 1-én kelt folyamodásában útlevelet kér Lőcse hatóságától, a tübingai egyetemre utazó Sámuel nevű fia számára.
Özvegy Sztupaky Mária iglói lakos, Iglón 1760 február 6-án kelt folyamodásában ajánló bizonyítványt kér Lőcse hatóságától, kül- földi egyetemre készülő Gottfried nevű fia számára.
Ezen innen már nem fordulnak elő külföldön tanuló szepesi fijakra vonatkozó ügyiratok Lőcse levéltárában,1 aminek főoka az, hogy a XVIII. század utolján hazai főiskoláink is virágzásnak indultak.
A felsorolt leveleknek, s a Lőcse levéltárában levő ezernyi egyéb iskolai okiratnak, melyekben hazai közművelődésünknek kin- cseket érő adattömege rejlik, beható tanulmányozására nagyon érdemes volna szakembereinknek ide fáradniok. Annál inkább, mert városunk- nak télen-nyáron tudományosan bebizonyított (mintaszerű éghajlata van, mint aminőt az országban egy város sem képes felmutatni®,2 ez pedig bizonyosan használna füstösporos nagyvárosaink tudósainak.
(Respublica Leutschoviensis jubet Vos avere !»3
Lőcse. Hajnóczy R. József.
A német középiskola a háború után.
Sokfelé kelt nagy érdeklődést az a természetes kérdés: vájjon a háborúnak mi lesz a hatása az iskolára. A magunk nézőpontjából rendkívül fontosnak tartjuk, hogy erre a kérdésre a mi iskoláinkra vonatkozóan magunk feleljünk meg s ne fogadjunk el idegen meg-
1 A krakói egyetemen az 1418—1542. években járt lőcsei származású és ösztöndíjú tanulók névsorát közölte Divéky Adorján dr.: Szepességi tanulók a krakói egyetemen (1400—1550) című cikkében. Közlemények Szepes vármegye Múltjából.-1. évf. Lőcse, 1909, 88—98. 1.
2 Szontagh Miklós dr.: Szepes vármegye éghajlati viszonyai. Szepesi Emlékkönyv. Szepesváralja, 1888. 54. 1.
3 Szokásos befejezője Lőcse sz. kir. város bírái régi-leveleinek.
