Az­1938-as­nemzetiségi­statútum­és­a­magyar­kisebbség S imon A TTilA

A­milan­Hodža­kormányfő­nevéhez­fűződő­nemzetiségi­statútum­a­két­háború­közötti csehszlovák­nemzetiségi­politika­legígéretesebb­kísérlete­volt­a­nemzetiségi­kérdés­ren- dezésére.­ ennek­ ellenére­ az­ első­ csehszlovák­ köztársaság­ e­ kiváltságos­ pillanatáról meglehetősen­keveset­tud­nem­csupán­a­közvélemény,­hanem­a­szakirodalom­is.¹Hogy miért,­annak­sok­oka­lehet.­Talán­azért­is,­mivel­tényleg­csak­kísérletről­volt­szó,­amely –­noha­ez­értékéből­nem­von­le­–­a­realizálás­stádiumáig­már­nem­juthatott­el,­sőt­–

utólagos­ismereteink­szerint­–­már­megszületésekor­kudarcra­volt­ítélve.­másrészt­–­s talán­ez­is­visszatartja­a­cseh­és­szlovák­kollégákat­a­mélyebb­értékeléstől­–­a­nemze- tiségi­ statútum­ a­ nemzetiségek­ irányában­ tett­ nagyvonalú­ koncesszióival­ azt­ is­ jelzi, mekkora­adóságai­voltak­a­korábbi­húsz­év­csehszlovák­nemzetiségpolitikájának.

A­statútum­megalkotásának­okai­és­körülményei

A­ többpárti­ parlamentarizmusként­ működő­ első­ csehszlovák­ köztársaság­ minden pozitív­gyakorlata,­a­húszas­évek­látszólagos­nyugalma­és­sikerei­ellenére­sem­tudta megnyugtatóan­ megoldani­ az­ ország­ egyharmadát­ kitevő­ nemzetiségek­ helyzetét.­ S bár­a­csehországi­német­választók­többsége­mind­az­1925-ös,­mind­az­1929-es­par- lamenti­választásokon­a­prágai­kormányzattal­együttműködő­ún.­aktivista­pártokra­sza- vazott,­s­1926-tól­folyamatosan­volt­német­minisztere­a­kormánynak,­azt­az­alapvető ellentétet,­ ami­ a­ prágai­ kormányok­ nemzetállami­ tervei­ és­ a­ nemzetiségek­ igényei között­feszült,­ez­sem­tudta­elfedni.

A­csehszlovák­belpolitika­konszolidációját­a­harmincas­évek­elején­bekövetkezett gazdasági,­szociális­és­politikai­folyamatok­durván­megszakították.­A­gazdasági­válság hatására­az­ország­határszélein­található­nemzetiségi­területek­különösen­rossz­hely-

S ^imon A ^TTilA Az­1938-as­nemzetiségi­statútum­

és­a­magyar­kisebbség

ATTIlASImon 94(437)”1938”

The­national­statute­of­1938­and­the­Hungarian­minority 329.4(437.6)”1938”

323.15(=511.141)(437.6)”1938”

keywords:­The­efforts­of­the­(Hungarian­and­German)­national­minority­following­the­months­of­the­disinteg­- ration­ (April­ –­ September­ 1938).­ The­ stance­ of­ the­ Hungarian­ political­ party­ in­ Slovakia­ regarding­ the planned­extension­of­minority­rights­by­the­government.

T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja F ó r u m

*­A­2009.­november­18-án­Somorján­a­Fórum­kisebbségkutató­intézet­által­szervezett­1989 és a szlovákiai magyarokcímű­konferencián­elhangzott­előadás­szerkesztett­változata.

zetbe­kerültek,­s­a­szociális­problémák­az­itt­élő­lakosságnak­a­köztársaság­iránti­loja- litását­is­kikezdték.­ezzel­párhuzamosan­pedig­olyan­nemzetközi­változások­kezdődtek, amelyek­ következményeként­ a­ versailles-i­ rendszer­ fenntartásában­ érdekelt­ s­ addig fölényben­ levő­ erők­ defenzívába­ szorultak­ a­ fennálló­ rendet² megváltoztatni­ kívánó országokkal­ –­ elsősorban­ a­ náci­ németországgal­ szemben.­ A­ hitleri­ demagógia­ és németország­ gazdasági­ megerősödése­ nem­ kis­ hatást­ gyakorolt­ a­ harmincas­ évek közepén­ még­ mindig­ a­ gazdasági­ válság­ súlyát­ nyögő­ szudétanémet­ lakosságra.­ A német­választó­elfordult­az­aktivistáktól,­s­az­1935-ös­választásokon­már­a­korábban betiltott­két­legszélsőségesebb­német­párt­helyére­lépő­Szudétanémet­Párt­(SdP)³sze- rezte­ meg­ a­ legtöbb­ szavazatot.­ S­ bár­ igaz,­ hogy­ az­ SdP­ akkor­ még­ inkább­ othmar Spann­ rendi­ államának­ az­ elképzeléseihez­ volt­ közelebb,⁴ mint­ a­ nemzetiszocialista eszmékhez,­ám­értékrendje­mindenképpen­szemben­állt­a­köztársaság­berendezke- désével,­s­ez­intő­jel­kellett,­hogy­legyen­Prága­számára.­Az­1935-ös­választások­továb- bi­ tanulságát­ „a­ pártok­ és­ közvetve­ a­ csehszlovák­ társadalom­ egyes­ táborai­ közötti frontvonalak­megmerevedése”­szolgáltatta.­A­választási­eredmények­ugyanis­véglege- sen­ igazolták­ a­ társadalom­ kettészakadását,­ ahol­ az­ egyik­ oldalon­ a­ centralista­ és csehszlovakista­állammodell­támogatói,­a­másikon­pedig­az­annak­lebontásában­érde- kelt­erők­álltak.­S­az­erőviszonyok­ekkor­már­meglehetősen­egyenlők­voltak.

A­nemzetközi­politikai­légkör­megváltozására,­a­kisebbségi­társadalmak­összezárkó- zására­és­a­revíziós­fenyegetettség­megerősödésére­a­prágai­kormányzat­is­kénytelen volt­reagálni­s­lépéseket­tenni­az­ország­biztonságának­biztosítására.­Az­1935-től­a­kor- mányfői­tisztséget­betöltő­milan­Hodža­–­aki­nem­mellékesen­az­első­köztársaság­egyet- len­szlovák­származású­miniszterelnöke­volt­–­a­korszak­más­cseh-szlovák­politikusaitól is­ jobban­ érzékelte,­ hogy­ a­ köztársaság­ stabilitását­ csupán­ komplex­ lépésekkel­ lehet megteremteni.­ ennek­ jegyében­ ő­ egyszerre­ akarta­ elérni­ a­ dunai­ térség­ országainak közeledését,­ megerősíteni­ az­ ország­ katonai­ védelmét,­ valamint­ rendezni­ a­ cseh­- szlovákián­ belüli­ nemzetiségi­ problémákat.­ ezért­ 1936-tól­ kezdődően­ láthatóan­ meg- erősödtek­azok­a­kormányzati­szándékok,­amelyekben­a­hangsúly­egyrészt­a­szlovák- kérdés­megnyugtató­rendezésére,­másrészt­–­a­csehszlovák­nemzetiségi­politika­hagyo- mányaihoz­igazodva­–­a­szudétanémet­probléma­pacifikálására­esett,­miközben­Hodža a­cseh­politika­elvárásaihoz­igazodva­ez­utóbbira­volt­kénytelen­helyezni­a­hangsúlyt.

A­nemzetiségekkel­való­kiegyezést,­illetve­az­ebben­a­folyamatban­központi­szere- pet­ kapó­ szudétanémet-kérdés­ megoldását­ illetően­ azonban­ Hodža­ sem­ tudott­ a korábbi­ nemzetállami­ korlátokon­ túllépni,­ s­ továbbra­ sem­ a­ kisebbségi­ társadalmak nagy­ részét­ maguk­ mögött­ tudó­ ellenzéki­ pártokkal­ kívánta­ a­ modus­ vivendit­ elérni, hanem­elsősorban­az­aktivista­képviselőkkel­való­megegyezés­útján­kereste­ezt.­egy ilyen­ megoldás­ azonban­ bármiféle­ pillanatnyi­ előny­ és­ siker­ ellenére­ sem­ hozhatott hosszú­távú­megoldást,­mint­ahogy­nem­is­hozott.­A­kormány­1937.­február­18-án­nyi- latkozatot­ tett­ a­ nemzetiségi­ kérdés­ rendezéséről,­ amelyben­ a­ német­ neoaktivisták követeléseit­elfogadva­a­gazdasági­válság­által­sújtott­német­területek­szanálását,­a közigazgatás­német­hivatalnokokkal­való­feltöltését,­az­addiginál­méltányosabb­nyelvi politikát,­a­sérelmek­kivizsgálását­ígérte,⁵amiért­cserében­az­aktivisták­lemondtak­az autonómia­ bármiféle­ formájának­ követeléséről.­ A­ kormánynyilatkozat­ legnagyobb gondja­ azonban­ mégis­ az­ volt,­ hogy­ gyakorlati­ eredményei­ csak­ lassan­ jelentkeztek, miközben­a­cseh­közigazgatás­–­amelyet­egzisztenciálisan­is­érintett­–­igyekezett­elsza- botálni­azt.­Bukását­azonban­mégsem­ez,­hanem­az­időfaktor­okozta,­hiszen­mire­ered- ményei­beértek­volna,­addigra­csehszlovákia­már­a­szétesés­szélére­került.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

A­ csehszlovákia­ fölött­ gyülekező­ viharfelhők­ 1938­ tavaszán­ kezdtek­ sűrűsödni.

Ausztria­németország­általi­lenyelése,­az­anschluss­ugyanis­egyértelműen­jelezte,­hogy Hitler­könyörtelenül­halad­expanzív­célja­megvalósítása­irányába.­Afelől­pedig­nem­volt kétség,­hogy­a­következő­áldozata­csehszlovákia­lesz.­A­csehszlovákia­feldarabolását szorgalmazó­ német­ tervek­ nem­ számítottak­ újdonságnak,­ 1937­ végén­ azonban­ új elemmel­gazdagodtak.­ekkor­ajánlotta­fel­ugyanis­az­SdP­vezetője,­konrad­Henlein­a birodalmi­kancellárnak­címzett­levelében,­hogy­a­náci­politika­szolgálatába­állítja­párt- ja­tevékenységét,­s­feltehetően­ekkoriban­fogalmazódott­meg­Hitler­számára­is,­hogy­a szudétanémet­ probléma­ felhasználható­ a­ szomszédos­ csehszlovákia­ szétverésére.⁶ innentől­az­SdP­tulajdonképpen­Hitler­engedelmes­eszközeként­élt­vissza­a­szudéta- német­lakosságnak­az­önrendelkezés­iránti­legális­igényével.

Az­anschluss­meghatározó­jelentőséggel­bírt­a­csehszlovák­belpolitikára­is.­A­„német élettér­ megnövekedésének”­ közvetett­ hatásait­ szinte­ azonnal­ érezni­ lehetett­ csehszlo­- vákiában.­A­Szudétanémet­Párt­vezetője,­konrad­Henlein­már­másnap­felhívásban­fordult az­összes­csehszlovákiai­némethez,­amelyben­a­„német­népcsoport”­(volksgruppe)­azon- nali­politikai­egységének­megteremtésére­szólította­fel­őket,­miközben­a­többi­német­párt- nak­azt­üzente,­hogy­nincs­joguk­a­létezéshez.⁷A­címzettek­megértették­a­nekik­szóló­üze- netet,­s­a­következő­hetekben­(a­szociáldemokrácia­kivételével)­még­az­aktivista­pártok­is beolvadtak­ az­ SdP-be.­ ezzel­ párhuzamosan­ a­ csehszlovákiában­ élő­ németek­ öntudata ugrásszerűen­megnövekedett,­s­egyre­nyíltabban­kezdtek­egy­második­anschlussról­be­- szél­ni,­ami­az­ő­értelmezésükben­a­szudétanémet­területek­németországhoz­csatolását­je­- lentette­volna.­Türelmetlenségük­azonban­ekkor­még­kínos­volt­Hitler­számára,­aki­–­bár­a fegyveres­megoldást­se­zárta­ki­–­lehetőleg­nagyhatalmi­konszenzussal­és­háború­nélkül akarta­megoldani­ezt­a­problémát­is.­jó­látta­ezt­a­helyzetet­a­prágai­magyar­követség­ügyvi- vője,­vörnle­jános,­aki­április­folyamán­a­következő­sorokat­vetette­papírra:­„Senki előtt sem titok, hogy a szudétanémetek el vannak tökélve a német birodalomhoz való csatlakozásra:

már csak az időpont vitás, és e tekintetben Hitler és az itteni németség kívánságai nehe- zen hozhatók összhangba. Míg ugyanis a Führer minden körülmények között el akarja kerülni a háborút és ezt a kérdést is az osztrák példa szerint kívánja elintézni, addig a szu- détanémetek türelmetlensége forrpontra jutott és a Berlinnek engedelmeskedő vezetők legnagyobb gondját éppen a tömegek csitítása, türelemre és várakozásra intése képezi.”⁸

Természetesen­Prágának­valamiképpen­szintén­reagálnia­kellett­az­anschlussra­és következményeire,­hiszen­németország­most­már­nem­csupán­képletesen,­hanem­a valóságban­is­körülölelte­csehországot,­s­azt­a­csehszlovák­vezetőknek­is­tudniuk­kel- lett,­hogy­a­német­terjeszkedés­következő­áldozata­éppen­az­ő­államuk­lehet.­mivel Hodža­ miniszterelnök­ azt­ is­ felismerte,­ hogy­ Berlin­ számára­ a­ szudétanémet-kérdés jelentheti­a­beavatkozás­indokát,­ezért­a­szudétanémet­mozgalom­pacifikálását­tűzte ki­célul,­amelynek­eszközéül­az­ún.­nemzetiségi­statútumot­szánta.­A­nemzetiségi­sta- tútum­ (a­ megnevezésben­ tudatosan­ helyettesítette­ az­ addig­ gyakrabban­ használt kisebbség­ fogalmát­ a­ nemzetiség­ szóval)­ megalkotásának­ szándékát­ március­ 28-án jelentette­be­a­miniszterelnök.

A­statútum­megalkotásának­első­szakasza­(1938.­április–július)

A­ nemzetiségi­ statútum­ megalkotása­ szándékának­ a­ miniszterelnök­ által­ március végén­történő­bejelentésétől­a­nemzetiségek­helyzetének­rendezéséről­folyó­tárgyalá-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

sok­szeptember­közepén­történő­megszakadásáig­mintegy­öt­és­fél­hónap­telt­el,­amely idő­alatt­az,­amit­a­statútum­fogalma­alatt­értettek,­alapvető­változáson­ment­keresz- tül.­Hodža­ugyanis­eredetileg­csupán­a­már­létező­és­a­kisebbségek­jogállását­érintő törvények­és­jogszabályok­valamiféle­átstrukturálására­és­némileg­feljavított­újrakodi- fikálására­ gondolt,⁹ ám­ a­ körülmények­ hatására­ fokozatosan­ eljutott­ a­ csehszlovák nemzetiségi­politika­alapvetően­új­alapokra­való­helyezéséig,­a­csehszlovák­nemzetál- lamnak­nemzetiségi­állammá­való­alakításának­gondolatáig.­közben­lényegesen­meg- változott­ a­ statútum­ kezelésének­ a­ módja­ is,­ hiszen­ az­ anschluss­ utáni­ hetekben­ a csehszlovák­vezetők,­különösen­Beneš­elnök,­Prága­korábbi­politikájával­összhangban továbbra­ sem­ győzték­ elégszer­ hangsúlyozni,­ hogy­ a­ nemzetiségi­ kérdés­ rendezését kizárólagosan­ belügynek­ tekintik,­ ám­ a­ statútum­ az­ előkészítése­ során­ nemzetközi problémává­szélesedett,­s­a­csehszlovák­kormányzat­több­ízben­is­egyeztetett­e­kér- désben­londonnal­és­Párizzsal­is.

A­ statútumról­ folyó­ tárgyalások­ megértéséhez­ persze­ azt­ sem­ szabad­ figyelmen kívül­ hagyni,­ hogy­ a­ tervezet­ a­ szudétanémet-kérdés­ megoldását­ célozta­ meg,­ s­ az egyéb­nemzetiségek­ügye,­így­magyaré­is,­csupán­járulékos­problémaként­jelentkezett a­tárgyalások­során.­vagyis­a­statútum­sikere­vagy­bukása­azon­múlt,­sikerül-e­meg- egyezni­ a­ német­ kisebbség­ vezető­ pártjával,­ a­ Szudétanémet­ Párttal.­ csakhogy­ a Szudétanémet­Párt­valójában­nem­akarta­a­tárgyalások­sikerét.­Az­SdP­számára­Hitler csehszlovákia-ellenes­ terveivel­ összhangban­ a­ statútumról­ folyó­ tárgyalások­ csupán annak­ eszköze­ voltak,­ hogy­ olyan­ hosszan­ elhúzódó­ feszültség­ alakuljon­ ki­ a cseh–német­viszonyban,­amely­a­náci­németország­számára­megteremti­és­az­európai közvélemény­ előtt­ elfogadhatóvá­ teszi­ a­ beavatkozást­ és­ ezzel­ csehszlovákia­ felszá- molását.­ ezzel­ kapcsolatban­ elfogadhatjuk­ milan­ Hodža­ utólagos­ értékelését,­ amely szerint­ „az 1938 márciusa és szeptembere közötti tárgyalások a csehszlovák és a német fél képviselői között egyenlőtlen erők és egyensúlyban nem lévő célok küzdel- mét jelentették. A csehszlovák kormány a megoldások, a konszolidáció és a béke mel- lett állt ki; a német kisebbség, különösen az Anschluss után, a pusztulás irányában munkálkodott.”¹⁰ennélfogva­pedig­a­tárgyalások­végső­kudarcáért­még­akkor­is­első- sorban­a­német­fél­okolható,­ha­tudjuk,­hogy­a­csehszlovák­kormányzat­megegyezési szándéka­sem­őszinte­nem­volt,­sem­pedig­önkéntes,­hiszen­a­statútumban­felajánlott engedmények­nagy­részét­a­körülmények­hatására­és­a­nyugati­szövetségesei­határo- zott­nyomására­tette­meg.

A­nemzetiségi­statútum­megalkotását­az­első­időszakban­meglehetős­titokzatosság övezte,­hiszen­bár­Hodža­már­április­elsején­egyeztetett­az­SdP­vezetőivel,­majd­8-án­a kormány­tagjai­előtt­is­ismertette­az­elképzeléseit,­ezekről­a­megbeszélésékről­érdemi információk­ nem­ szivárogtak­ ki.­ Annyit­ azonban­ már­ ekkor­ sejteni­ lehetett,­ hogy­ a miniszterelnöknek­a­statútum­kapcsán­kétfrontos­harcot­kell­majd­vívnia,­egyrészt­a szudétanémetekkel­(az­SdP­vezetői­már­az­április­elsejei­megbeszélés­után­jelezték, hogy­számukra­Hodža­ajánlatai­elégtelenek),­másrészt­azokkal­a­cseh­politikai­erőkkel, sőt­a­cseh­közvélemény­nagyobb­részével,­akik­nem­értettek­egyet­a­nemzetiségek­irá- nyában­tett­engedmények­politikájával,­és­akik­igyekeztek­merev­korlátok­közé­szoríta- ni­a­kormányfőt­a­tárgyalások­során.¹¹

Ha­Hodža­s­a­mögötte­álló­erők­ekkor­még­abban­bíztak,­hogy­viszonylag­kis­enged- mények­árán­vagy­az­SdP-nek­a­kormány­munkájába­való­bevonásával­kezelni­tudják a­helyzetet,­és­egy­hosszabb­időre­szóló­status­quót­alakíthatnak­ki,­nagyon­gyorsan csalódniuk­ kellett,­ hiszen­ az­ SdP­ karlovy­ varyban­ megtartott­ kongresszusa­ mindezt

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

illuzórikussá­tette.­A­német­területi­autonómia­létrehozásának­és­a­náci­világnézet­sza- bad­hirdetésének­az­igénye­ugyanis­még­a­legengedékenyebb­cseh­politikusok­komp- romisszumkészségét­is­meghaladta.­nem­könnyítette­Hodža­helyzetét­a­cseh­közvéle- mény­magatartása­sem,­amely­a­karlsbadi­pontok­napvilágra­jutása­után­még­inkább elutasított­mindenféle,­a­németek­irányában­tett­engedményt.

Az­angol­és­a­francia­kormány­viszont­egyre­inkább­érdemi­engedményekre­biztat- ta­Prágát.­ezt­az­álláspontot­tükrözte­az­a­demars,­amelyet­a­két­kormány­május­7-én nyújtott­át­Prágának,­miközben­Anglia­a­széles­körű­engedmények­alatt­minimálisan­az autonómia­ megadását­ értette.­ A­ náci­ németország­ felé­ teendő­ engedményekre­ haj- landó­ angol­ kormány­ azonban­ ekkor­ már­ valójában­ az­ autonómiát­ is­ csak­ átmeneti megoldásként­képzelte­el,­s­hosszú­távon­egyedül­a­németek­lakta­területek­egy­részé- nek­ átadását­ tartotta­ életképesnek.­ más­ források­ mellett­ erre­ utal­ lord­ Halifax­ kül- ügyminiszternek­ jan­ masaryk­ londoni­ csehszlovák­ követtel­ folytatott­ tárgyalása­ is, amely­során­a­brit­politikus­többek­között­azt­a­londoni­angol–francia­megbeszélése- ken­már­felszínre­került­véleményt­is­kifejtette,­hogy­Anglia­egy­esetleges­háborús­győ- zelem­esetén­sem­tudja­garantálni­csehszlovákia­számára­a­jelenlegi­határokat.¹²

A­prágai­kormány­azonban­továbbra­sem­volt­hajlandó­bizonyos­határokat­átlépni.

Az­addigiaknál­ugyan­szélesebb­körű­engedményeket­ígért,­ám­az­SdP­karlsbadi­prog- ramja­ helyett­ továbbra­ is­ a­ saját­ javaslatait­ tekintette­ kiindulópontnak,­ miközben­ a területi­autonómiáról,­a­kisebbségek­kollektív­jogairól,­valamint­a­csehszlovák­külpoli- tika­orientációjának­megváltoztatásáról­nem­volt­hajlandó­tárgyalni.­vagyis­a­csehszlo- vák­magatartást­május­közepén­még­mindig­a­nemzetállami­modellhez­való­ragaszko- dás­ jellemezte.¹³ A­ megegyezés­ hiánya­ elsősorban­ mégsem­ rajtuk­ múlott,­ hiszen­ a Szudétanémet­Párt­már­május­18-án­(vagyis­egy­nappal­az­előtt,­hogy­a­csehszlovák kormány­ elfogadta­ volna­ a­ statútumtervezet­ első­ verzióját)¹⁴ titkos­ stratégiai­ döntést hozott­arról,­hogy­a­statútumot­–­bármi­legyen­is­tartalma­–­nem­lehet­elfogadni,­mivel a­ német­ közösségnek­ már­ nem­ érdeke­ semmiféle,­ csehszlovákián­ belüli­ megoldás támogatása.¹⁵

A­felmerülő­nehézségek­ellenére­Hodža­miniszterelnök­május­végére­már­kész­szö- vegtervezetet­és­annak­parlament­elé­való­terjesztését­ígérte,­ám­a­május­21-i­részle- ges­mobilizáció­ezt­végkép­irreálissá­tette.­így­ismét­az­SdP­volt­az,­amely­egy­a­prágai kormányhoz­intézett­memoranduma­által­a­kezdeményezést­magához­ragadta,­s­még a­községi­választások­harmadik­fordulója­előtt,­június­8-án­14­pontos­javaslatot­nyúj- tott­be­a­kormánynak.­A­tervezet­a­csehszlovákiában­élő­népcsoportok­kollektív­jogai- nak­az­elismerésére­és­lakóterületük­etnikai­alapú­elhatárolására­épült.

noha­a­szudétanémet­javaslat­a­Prága­számára­továbbra­is­elfogadhatatlan­karls- badi­programra­épült,­s­a­szakirodalom­szerint­a­csehszlovák­állam­működésképtelen- ségét­eredményezte­volna,¹⁶pontjait­a­nemzetközi­nyomás­hatására­a­kormány­mégis figyelembe­vette­a­maga­„második­tervének”­kidolgozásához.­A­június­közepére­elké- szült­tervezetet­a­kormánynak­a­koalíciós­pártok­vezetőivel­kibővített­június­30-i­ülésén tovább­formálták,­majd­elfogadták.­Az­így­létrejött­statútumjavaslat­ugyan­a­koalíciós pártok­által­korábban­felállított­korlátok­legtöbbjét­nem­lépte­át­(tehát­nem­feltételez- te­a­csehszlovák­külpolitika­megváltoztatását,­s­a­területi­autonómia­elvét­sem­támo- gatta),­mégis­jóval­messzebb­ment,­mint­minden­addigi­csehszlovák­elképzelés,­hiszen –­Zdeněk­kárník­szavaival­élve­–­a­nemzetiségi­kérdést­az­állam­demokratikus­jelle- gének­két­irányba­való­kiszélesítésével,­az­önkormányzati­jogok­megerősítésével­és­a nemzetiségek­ jogainak­ kiterjesztésével­ kívánta­ megoldani.¹⁷ A­ javaslat­ –­ szakítva­ a

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

csehszlovák­állam­addigi­alapfilozófiájával­–­az­államot­nemzetállamból­nemzetiségi állammá­kívánta­átépíteni.­ennek­három­fontos­eszköze­pedig­a­közigazgatás­decent- ralizálása,­egy­új­nyelvtörvény­megalkotása­és­a­nemzetiségek­jogainak­egy­külön­nem- zetiségi­statútum­(törvénycsomag)­általi­átfogó­átalakítása­lett­volna.

A­tervezet­a­kisebbségi­önkormányzatiságot¹⁸a­szudétanémetek­által­követelt­terü- leti­autonómia­helyett­a­monarchia­idejéből­kölcsönvett­mechanizmusok­alapján,­tar- tományi­és­járási­önkormányzatok­s­az­azok­keretein­belül­létrehozandó­nemzetiségi kúriák­beiktatásával­kívánta­megoldani.­Az­egész­ország­továbbra­is­négy­tartományra –­csehország,­morvaország­és­Szilézia,­Szlovákia,­kárpátalja­–­oszlott­volna.¹⁹A­meg- erősített­jogkörű­tartományok­legfontosabb­önkormányzati­testülete­a­tartomány­nagy- ságától­függően­60–120­tagú­tartományi­gyűlés­lett­volna.­A­nemzetiségek­önigazga- tásának­elvét­azzal­kívánták­biztosítani,­hogy­a­tartományi­gyűlésbe­megválasztott­kép- viselők­nemzetiségük­alapján­nemzetiségi­kúriákba­tömörültek­volna,­amelyeknek­az adott­nemzetiséget­érintő­minden­kérdésben­beleegyezési­joguk­lett­volna.²⁰A­decent- ralizált­ igazgatás­ másik­ fontos­ pillérének­ a­ járási­ önkormányzati­ szerveket­ szánták, amelyek­az­addigi­gyakorlattól­élesen­eltérően­elkülönültek­volna­az­államigazgatástól, s­hasonló­módon­működtek­volna,­mint­a­tartományi­önkormányzati­szervek.

A­nemzetiségi­statútum­tervezete­kimondta­a­csehszlovákiában­élő­nemzetek­tel- jes­egyenlőségét­és­tiltotta­az­elnemzetlenítés­minden­formáját.­külön­paragrafusok biztosították­a­nemzetiségek­arányos­részesedését­a­közhivatalokban,­mégpedig­a­leg- utolsó­népszámlálás­arányszámai­alapján,­miközben­az­olyan­hivatalokat,­amelyek­a nemzeti­ kisebbségek­ ügyeit­ intézik,­ csak­ a­ kisebbségekhez­ tartozó­ személyek­ által lehetett­volna­betölteni.­Hasonló­módon­arányos­részesedést­kaptak­volna­a­nemzeti kisebbségek­a­költségvetésből­is.­mindezt­a­nemzeti­kisebbségek­teljes­körű­kulturális és­oktatási­autonómiája­egészítette­volna­ki.

Az­új­nyelvtörvény­ugyan­az­1920-as­törvénykezés­talaján­maradt­volna,­ám­lénye- ges­koncessziókkal­a­nemzetiségek­felé.­A­csehszlovák­nyelv­megőrizte­volna­állam- nyelvi­jellegét,­ám­azokon­a­területeken,­ahol­a­nemzeti­kisebbségek­többséget­alkot- tak,­ezek­nyelve­hivatalos­nyelvvé­vált­volna.­A­tervezet­a­nyelvi­jogok­érvényesítésének 20%-os­határát­15%-ra­szállította­volna­le,²¹miközben­ezek­a­rendelkezések­az­addigi gyakorlattal­szemben­a­közigazgatáson­kívül­az­állami­vállalatokra,­így­a­vasútra­és­a postára­is­érvényesek­lettek­volna.

A­minisztertanács­június­végi­kibővített­ülésén­elfogadott­anyagot­korántsem­tekin- teték­ véglegesnek,­ kikérték­ hozzá­ az­ egyes­ szakminisztériumok­ véleményét­ is.­ Azok, miközben­elvben­támogatták­a­statútum­megalkotását,­számos­olyan­kifogást­emeltek ellene,­amelyek­jelentősen­szűkítették­volna­kihatásait.­különösen­a­nemzetiségi­pro- porcionalitásnak­az­állami­szférába­való­esetleges­bevezetése­váltott­ki­heves­ellenke- zést.­A­szociális­minisztérium­például­arra­hivatkozva­utasította­el­ezt­az­elvet,­miszerint az­ állam­ szolgálata­ teljesen­ megbízható­ és­ elkötelezett­ hivatalnokokat­ követel.²²más véleményezők­is­csupán­az­állam­szempontjából­teljes­mértékben­megbízható­szemé- lyek­állami­alkalmazást­tartották­volna­elképzelhetőnek­–­amely­megoldás­természete- sen­számos­új­problémát­vetett­volna­fel.­A­nemzetvédelmi­minisztérium­pedig­azt­java- solta,­hogy­a­proporcionalitás­elve­alól­a­hadsereg,­a­rendőrség,­a­határőrség,­a­politikai hivatalok,­a­posta,­a­vasút,­az­állami­erdészet­és­minden­olyan­vállalat­felmentést­kap- jon,­amelynek­tevékenysége­az­állam­védelme­szempontjából­jelentőséggel­bír.²³

A­magas­politikában­meglevő­ellentétek,­valamint­a­cseh­közvélemény­inkább­eluta- sító­magatartása­ellenére­a­kormány­végül­a­július­26-i­ülésén­elfogadta­a­törvényja-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

vaslatok­ véglegesnek­ szánt­ szövegét,­ s­ egy­ nappal­ később­ információs­ céllal­ szét­ is küldte­a­külképviseletekre.­ekkor­még­abban­bíztak,­hogy­augusztus­3-án­a­javaslatokat a­nemzetgyűlés­elé­terjeszthetik,­ahol­megkezdődhet­majd­érdemi­vitájuk.­ehhez­azon- ban­egyvalami­még­hiányzott,­mégpedig­a­német­fél­pozitív­visszajelzése,­hiszen­az­SdP július­ folyamán­ szinte­ folyamatosan­ kitért­ az­ érdemi­ tárgyalások­ elől.­ ezt­ észlelve­ a csehszlovák­vezetésben­az­is­felötlött,­hogy­a­szudétanémetekkel­való­egyeztetés­nélkül is­a­törvényhozás­elé­terjesztik­a­statútum­tervezetét,­ám­az­angol­kormány­ettől­a­leg- határozottabban­intette­Prágát,­és­azt­követelte,­hogy­„csak­olyan­anyagot­terjesszenek a­parlament­elé,­amiben­a­németekkel­is­megegyeztek”.²⁴A­német­válasz­végül­augusz- tus­elsején­érkezett­meg,­s­egyértelműen­elutasító­volt,­ami­egyben­az­ún.­második­terv végét,­illetve­azt­is­jelentette,­hogy­a­tervezet­nem­is­került­a­nemzetgyűlés­augusztus­3-i ülésének­programjára.­Annál­inkább­sem,­mivel­ezen­a­napon­érkezett­meg­Prágába­az angol­kormány­által­„investigator”­és­„mediator”­jelzővel­illetett­lord­runciman,­akinek­a missziója­új­fejezetet­nyitott­a­szudétanémet-kérdés­kezelésében.

Az­emP­álláspontja­a­statútumtárgyalások­első­szakaszában

Az­Szudétanémet­Párt­magatartásával­ellentétben­az­egyesült­magyar­Pártnak­(emP) a­Hodža­által­kezdeményezett­nemzetiségi­statútummal­kapcsolatos­álláspontja­még korántsem­feltárt.­nehezen­olvashatósága­elsősorban­a­releváns­források­hiányának tudható­ be,­ hiszen­ az­ emP­ archívumának­ hiányában­ a­ kutatók­ leginkább­ csak­ a csehszlovák­ belügyi­ jelentésekre­ és­ magyarország­ csehszlovákiai­ külképviseleteinek Budapestre­küldött­jelentéseire­kénytelenek­hagyatkozni,­miközben­az­egymással­sok- szor­feleselő­adatokból­nem­feltétlenül­rajzolódik­ki­egységes­és­világos­kép­az­emP magatartásával­kapcsolatban.

Alapvető­evidenciaként­szögezhető­le­azonban,­hogy­az­emP­hosszú­távú­taktikája­a budapesti­politika­függvénye­volt,­és­a­revízió­ügyében­is­annak­irányvonalához­igazo- dott,­vagyis­a­nagyhatalmak­konszenzusa­melletti­békés­határváltozás­ideáját­favorizál- ta.­miáltal­azonban­ennek­realitása,­a­nyugati­államok­minden­ilyen­irányú­elkötelezett- sége­hiányában,­1938­tavaszán­még­nem­látszott,­Budapest­az­emP­felé­azt­kommuni- kálta,­hogy­a­körülmények­kedvező­alakulásáig­a­csehszlovákiai­létre­kell­berendezked- ni,­s­minden­lehetséges­eszközt,­a­kormányzattal­való­megegyezést­is­ki­kell­használni a­szlovákiai­magyarok­helyzetének­javítása­érdekében.­kizárták­azonban­minden­olyan megegyezés­lehetőségét,­amely­az­érvényes­határok­stabilitását­erősítették­volna.

A­statútumtárgyalások­során­a­szlovákiai­magyar­kisebbség­helyzete­csupán­mar- ginális­problémaként­jelentkezett.­ehhez­mérhető­volt­a­kormányzatnak­a­magyar­poli- tikai­erőkkel­való­kapcsolattartása­is,­hiszen­a­magyar­pártok­a­statútum­kidolgozás- nak­első­időszakában­gyakorlatilag­semmiféle­hivatalos­információt­nem­kaptak,­így­az emP­vezetői­leginkább­a­cseh­és­német­sajtóból,­valamint­szudétanémet­képviselőtár- saiktól­szerezték­a­statútummal­kapcsolatos­értesüléseiket.­mivel­a­statútum­megal- kotását­bejelentő­március­28-i­rádióbeszédében­Hodža­konkrétan­csak­a­németkérdés megoldását­említette,²⁵s­a­témával­kapcsolatos­közbeszédben­is­csak­ez­visszhang- zott,­sőt­a­francia­és­angol­kormány­nyilatkozatai­is­erre­szűkítették­le­csehszlovákia nemzetiségi­problémáit,­az­egyesült­magyar­Párt­vezetői­számára­kezdetben­az­sem volt­világos,­hogy­a­Prága­és­az­SdP­közötti­esetleges­egyezség­nyomán­létrejövő­sta- tútum­a­szlovákiai­magyar­kisebbségre­is­fog-e­vonatkozni,­vagy­nem.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

Azzal­kapcsolatban,­hogy­milyen­álláspontra­helyezkedik­ebben­az­ügyben­az­emP, Szüllő­Gézának­egy­május­közepén­a­Nemzet c.­budapesti­lapnak­adott­nyilatkozata jelenthet­sorvezetőt.²⁶ebben­a­magyar­politikus­a­teljes­nemzeti­önrendelkezést­és­a költségvetésből­való­arányos­részesedést­jelölte­meg­olyan­feltételekként,­amelyek­tel- jesülése­esetén­az­egyesült­magyar­Párt­elfogadja­a­statútumot.­ezt­némileg­kiegészí- ti­jaross­Andornak­egy­szintén­május­közepén,­Galántán­elmondott­választási­beszé- de,­amelyben­a­pártvezér­a­következőkben­jelölte­meg­a­magyar­párt­kiindulási­hely- zetét:­„…újból magyarrá kell tenni a magyarlakta területeket. Velünk csak akkor lehet megegyezni, ha ez bekövetkezik. Ezen az úton eddig semmi sem történt. (…) A kor- mánynak nincs joga arra, hogy a magyarlakta területeket ne magyarok igazgassák, ne magyarok bíráskodjanak a magyarok felett, ne magyarok őrködjenek a közbiztonság és a pénzügyi igazgatás felett, s ne magyarok műveljék a magyar veríték és vér öntözte barázdákat. A magyarságnak Szlovákia és Kárpátalja területi önkormányzatán belül teljes nemzeti önkormányzatra van szüksége.”²⁷vagyis­az­emP­továbbra­is­Szlovákia autonómiáját­tekintette­alapnak,­amelyen­belül­kulturális­és­oktatási­autonómiával­és a­közigazgatás­ellenőrzésével­számolt.

Azokat­a­feltételeket,­amelyekkel­a­párt­a­tárgyalásokat­meg­kívánta­kezdeni,­hiva- talosan­az­emP­elnökségének­május­17-i­ülésén­fogalmazták­meg,­ahol­az­ülést­veze- tő­Szüllő­a­lehető­legkedvezőbbnek­ítélte­meg­a­helyzetet.­Szerinte­ugyanis­a­prágai kormányzat­a­lehetőségei­határáig­is­el­fog­menni­a­kisebbségeknek­nyújtott­enged- ményekben,­ így­ a­ szlovákiai­ magyarok­ nagy­ nyereséggel­ zárhatják­ a­ tárgyalásokat.

ennek­jegyében­a­párt­a­következő­követeléseket­határozta­meg­a­leendő­tárgyalások kiindulási­ alapjaként:­ Szlovákia­ közigazgatási­ autonómiája,­ a­ járások­ határainak­ az etnikai­határokhoz­való­igazítása,­egy­magyar­nemzetiségű­tartományi­alelnök­kineve- zése,­a­választójogi­törvény­módosítása,­a­nyelvtörvény­módosítása,­az­állampolgárság kérdésének­rendezése,­a­nyugdíjazott­magyar­közalkalmazottak­helyzetének­rendezé- se,­magyar­nemzetiségű­hivatalnokok­kinevezése,­oktatási­autonómia,­magyar­rádióál- lomás­létesítése,­magyar­gazdasági­tanács­létrehozása,­a­magyar­szövetkezetek­(pl.­a Hanza)­állami­támogatása,­a­magyarországi­egyetemi­oklevelek­nosztrifikálása,­magyar püspökség­létrehozása,­a­földreform­revíziója,­arányos­magyar­képviselet­nem­csupán az­államigazgatásban,­hanem­a­biztosítókban,­kereskedelmi­kamarákban­stb.²⁸

miután­a­csehszlovák­és­a­német­sajtó­szinte­naponta­foglalkozott­a­statútum­ügyé- vel,­s­miután­a­miniszterelnök­június­elejére­már­kész­tervezetet­ígért,­a­június­elején a­párt­berkeiből­érkező­források­szerint­az­emP-n­belül­egyre­idegesebben­fogadták, hogy­a­pártot­továbbra­sem­szólította­meg­senki.­Annál­is­inkább,­mivel­a­magyar­poli- tikusok­szerint­a­statútum­rendelkezései­nem­lehetnek­minden­nemzetiség­számára azonosak,­hiszen­a­magyarságnak­speciális,­a­szudétanémetekétől­eltérő­problémái­is vannak.­ilyennek­gondolták­az­állampolgárság­megoldatlan­ügyét­vagy­az­elbocsátott magyar­ közalkalmazottak­ problémáját­ is.²⁹mindamellett­ az­ emP­ sem­ volt­ ebben­ az ügyben­ nagyon­ aktív,­ hanem­ a­ kivárásra­ rendezkedett­ be,­ figyelmesen­ értékelve­ az SdP­közvetítésével­hozzája­érkező­információkat.

A­magyarkérdés­hivatalosan­június­közepén­került­a­nemzetiségi­statútumról­folyó tárgyalások­ napirendjére.­ Ám­ az­ egyesült­ magyar­ Párt­ nemtetszését­ kiváltva­ Hodža június­ 16-án­ a­ magyarok­ közül­ elsőként­ a­ Schulcz­ ignác,­ csomor­ istván­ és­ Stunda istván­ összetételű­ aktivista­ küldöttséggel­ ült­ le­ tárgyalni,­ ami­ a­ községi­ választások eredményeinek­ismeretében­kifejezetten­rossz­üzenetet­jelentett­a­magyar­választók felé.­A­kormányfőnek­ez­a­taktikája­arra­utalt,­hogy­Prága­még­mindig­nem­mondott­le

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

az­aktivista­politika­felhasználásáról.­mindamellett­a­nemzetiségi­statútumot­illetően maga­ az­ aktivista­ tábor­ sem­ volt­ egységes.­ A­ hivatalos­ aktivizmus,­ amely­ leginkább ivan­dérer­vonalát­követte,­meglehetősen­kétkedve,­sőt­mi­több,­félelemmel­fogadta Hodža­terveit,­s­túlságosan­soknak­tartotta­a­németeknek­meg­a­magyar­ellenzéknek tett­ígéreteket.³⁰ezzel­szemben­a­Schulczék­lapja­által­nem­is­egyszer­bírált­és­„műel- lenzékinek”­ nevezett­ kormánypárti­Magyar Ujság teljes­ mellszélességgel­ kiállt­ a­ kor- mányfő­ politikája­ mellett.­ Sőt­ dzurányi­ lászló­ vezércikkei­ a­ csehszlovák­ bürokrácia bírálatától­ sem­ voltak­ mentesek.­ A­ neves­ újságíró­ ugyanis­ úgy­ látta,­ hogy­ miközben Hodža­szándékai­őszinték­a­megegyezésre,­„a bürokrácia egykedvűen halad tovább a maga útján, s néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve nem az állampolitika új szel- lemét juttatja kifejezésre, hanem változatlanul régi-magát adja, a szélsőnacionalizmus önzésével és rövidlátásával”.³¹

Az­ emP-ben­ már­ június­ közepén­ megkezdték­ a­ felkészülést­ a­ statútumról­ folyta- tandó­tárgyalásokra.­Szándékuk­szerint­az­első­hullámban­csupán­az­általános­elvek- ről­kívántak­tárgyalni,­s­miután­azokról­megegyezés­születik,­utána­kívántak­a­részlet- kérdésekre­összpontosítani.­A­párt­elnökségének­döntése­szerint­az­elvi­jelegű­meg- beszéléseken­ való­ részvételre­ a­ párt­ vezető­ triója,­ Szüllő,­ jaross­ és­ esterházy­ jános kapott­felhatalmazást,­akikhez­a­részletekről­folyó­későbbi­tárgyalásokon­további­szak- értők­ csatlakoznának.­ így­ a­ gazdasági­ kérdéseket­ illetően­ Hantos­ lászló,­ a­ Gömör- nógrád­megyei­Gazdasági­egyesület­titkára,­Fodor­jenő­mint­ugyannak­a­szervezetnek az­ igazgatója­ és­ kuthy­ Géza,­ a­ Hanza­ elnöke;­ kulturális­ kérdésekben­ Fleischmann Gyula,­az­országos­keresztényszocialista­Párt­egyik­volt­vezető­politikusa,­jogi­kérdé- sekben­pedig­Szilárd­marcell,­jankovics­marcell,­cottely­jános­és­Pajor­miklós­lettek kijelölve.³²

A­ miniszterelnök­ és­ a­ magyar­ pártvezérek­ korláth­ endrével­ kiegészült­ csoportja közötti­első­találkozóra­végül­június­29-én­került­sor.­A­találkozót,­amelyet­Szüllő­és korláth­ Budapestre­ küldött­ jelentéseiből­ ismerünk,³³ Hodža­ miniszterelnök­ szemmel láthatólag­tapogatózó­jellegűnek­szánta.­A­maga­részéről­kifejtette­az­eltökéltséget­a nemzetiségi­ kérdés­ megnyugtató­ rendezésére,­ miközben­ azt­ is­ hangsúlyozta,­ hogy ebben­a­koalíciós­pártok­részéről­érkező­esetleges­obstrukciók­sem­fogják­megakadá- lyozni.­Tájékoztatta­a­magyar­politikusokat­arról,­hogy­a­statútum­tervezete­még­nincs kész,­s­így­megvan­a­lehetőség­a­magyar­észrevételek­bedolgozására,­ám­a­törvény- tervezetet­ még­ július­ folyamán­ a­ parlament­ elé­ kívánja­ terjeszteni.­ végül­ esterházy megjegyzésére,­ aki­ kifogásolta,­ hogy­ a­ csehszlovák­ sajtó­ kizárólag­ cseh–német­ kér- désként­ kezeli­ a­ statútumot,­ a­ miniszterelnök­ leszögezte,­ hogy­ a­ statútum­ minden nemzetiségre­egyformán­fog­vonatkozni,­tehát­a­magyarok­ugyanazokat­a­jogokat­kap- ják­majd­meg,­mint­a­németek.

Az­emP­vezérkara­a­másnap,­június­30-án­tartott­ülésén­tárgyalta­meg­a­találkozó fejleményeit.­miközben­a­miniszterelnök­megegyezési­szándékát­őszintének­minősítet- ték,­ túl­ nagy­ esélyt­ a­ végső­ megegyezésre­ nem­ adtak.­ Úgy­ vélték­ ugyanis,­ hogy­ a csehszlovák­kormánykoalíción­belül­nem­mindenki­híve­a­nemzetiségi­követelések­tel- jesítésének.­ Szkepticizmusukat­ a­ postai­ feliratok­ ügyében­ épp­ azokban­ a­ napokban kirobbant­érsekújvári­incidens­is­erősítette.­miközben­ugyanis­június­második­felében némely­vidéken­már­megkezdődött­a­március­3-án­a­kétnyelvű­vasúti­és­postai­felira- tok­ügyében­nyilvánosságra­hozott­kormányrendelet­gyakorlati­átültetése,­a­magyarság egyik­gazdasági­és­politikai­központjában,­érsekújvárott­leszedték­a­magyar­feliratokat a­postán.­igaz,­a­városban­az­1930-as­népszámlálás­szerint­hivatalosan­csak­45%-nyi

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

volt­a­magyarok­száma,­ám­érsekújvár­továbbra­is­magyar­jelleget­mutatott.­A­magyar nyelvű­táblák­leszerelése­ügyében­nem­csupán­az­emP,­hanem­Schulcz­szociáldemok- rata­képviselő­is­szót­emelt­a­miniszterelnöknél,­így­végül­július­közepén­az­érsekújvá- ri­postán­visszaállították­az­eredeti­állapotot.³⁴

mindenesetre­ az­ emP-ben­ –­ többek­ között­ esterházynak­ és­ jarossnak­ imrédy miniszterelnökkel­folytatott­megbeszélése­alapján­–­az­a­vélemény­alakult­ki,­hogy­a tárgyalásokat­ a­ szudétanémetek­ szándékai­ ellenére­ is­ komolyan­ kell­ venniük,­ mert Budapest­ nem­ látja­ reálisnak­ a­ határmódosítást,­ s­ így­ a­ szlovákiai­ magyaroknak továbbra­ is­ az­ érvényes­ államhatárok­ nyújtotta­ keretekben­ kell­ tervezniük.³⁵ A­ kor- mányzattal­ folytatott­ tárgyalások­ mellett­ azonban­ továbbra­ is­ hangsúlyt­ kívántak helyezni­az­autonomista­bázisra­épülő­együttműködésre,­amely­a­statútumtárgyalások során­még­szorosabbá­vált,­így­július­7-én­az­SdP,­a­Hlinka-féle­Szlovák­néppárt­(HSĽS) és­az­emP­képviselői­abban­is­megegyeztek,­hogy­a­kormányzattal­folytatott­tárgyalá- saikon­egyik­párt­sem­tesz­a­többek­számára­elfogadhatatlan­lépéseket,­s­hogy­köl- csönösen­tájékoztatni­fogják­egymást­a­tárgyalásokról.

Ha­másra­nem,­a­miniszterelnöki­audiencia­arra­mégis­jó­volt,­hogy­az­emP­gépe- zetét­ némileg­ mozgásba­ hozza.­ mint­ az­ korláth­ és­ Szüllő­ jelentéséből­ is­ kiderült,­ a magyar­pártvezérek­nem­nagyon­tudtak­világos­választ­adni­Hodžának­arra­a­kérdésé- re,­hogy­az­autonómiát­a­gyakorlatban­miként­képzelik­el.­ezt­talán­maguk­is­érezve, már­ a­ június­ 30-i­ klubülésen­ egy­ háromtagú­ bizottságot­ (jaross,­ Salkovszky­ jenő­ és Szilágyi­Gyula)­bíztak­meg­a­nemzetiségi­autonómia­alapelveinek­kidolgozásával,­ami az­ első­ fontos­ lépés­ volt­ afelé,­ hogy­ a­ párt­ Szlovákia­ autonómiájának­ követelésétől eljusson­a­magyar­nemzetiségi­autonómia­követeléséig.

másrészt­a­szlovákiai­magyar­ügy­körüli­diplomáciai­aktivitás­is­felerősödött,­hiszen egyrészt­ Budapesten,­ másrészt­ az­ esterházyn­ keresztül­ a­ szlovákiai­ magyar­ üggyel szimpatizáló­ lengyel­ kormányzati­ körökben­ is­ felvetődött­ annak­ az­ ötlete,­ hogy­ egy emP-delegáció­látogasson­el­londonba,­hogy­ott­Henlein­–­amúgy­rendkívül­sikeres­–

útjait­lemásolva­megpróbálja­felkelteni­az­angol­politika­figyelmét­a­szlovákiai­magyar ügy­iránt.³⁶Sőt­varsó­szerint­nem­csupán­esterházynak­és­jarossnak­kellett­volna­utaz­- nia,­hanem­a­lengyel­kapcsolatait­sohasem­titkoló­karol­Sidor­Hlinka-párti­szlovák­poli- tikusnak­ is,­ így­ jelezve,­ hogy­ nem­ a­ magyarok­ és­ a­ szlovákok­ között­ van­ probléma, hanem­ Prága­ politikájában.­ ebből­ az­ ötletből­ azonban­ végül­ semmi­ sem­ lett.

Feltehetőleg­ elsősorban­ a­ brit­ politika­ elutasító­ magatartása­ miatt.­ nem­ mellékes azonban­az­a­tény­sem,­hogy­a­varsói­magyar­követ­szerint­a­londoni­út­terve­„bizonyos személyi­érzékenység”­miatt­hiúsult­meg,­amely­megjegyzés­minden­bizonnyal­Szüllő Géza­féltékenységére­utalhatott,­aki­mindig­is­igyekezett­magának­vindikálni­a­magyar párt­külkapcsolatainak­irányítását.

július­20-án­Hodža­kormányfő­a­statútumtárgyalások­során­másodízben­is­magá- hoz­ kérette­ az­ egyesült­ magyar­ Párt­ vezetőit.­ A­ találkozó­ azonban,­ amelyen­ magyar részről­ugyanaz­a­négy­politikus­vett­részt,­mint­a­júniusi­megbeszélésen,­azt­az­érzést erősítette,­ hogy­ Prága­ továbbra­ sem­ veszi­ komolyan­ a­ magyarkérdés­ megoldását.

milan­Hodža­ugyanis­miközben­azzal­az­okkal­hívta­magához­a­magyar­politikusokat, hogy­átadja­nekik­a­statútum­tervezetét,­a­találkozón­már­arra­való­hivatkozással,­hogy azt­ közben­ szétosztotta­ és­ neki­ nem­ maradt­ egyetlen­ példánya­ sem,­ továbbra­ sem tudott­ semmiféle­ írásos­ anyagot­ átnyújtani­ az­ emP­ képviselőinek.³⁷ ehelyett­ szóban ismertette­a­közigazgatás­átalakítására­vonatkozó­elképzeléseit,­majd­meghallgatta­a magyar­politikusok­panaszait.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

mivel­a­tárgyaláson­a­miniszterelnök­ígéretet­tett­arra,­hogy­a­statútum­tervezetét hamarosan­írásban­is­átnyújtja,­az­emP­két­nappal­későbbi­klubülésén­arról­született döntés,­hogy­a­nemzetiségi­statútum­szövegének­elemzésével­jaross,­Turchányi­imre és­ Salkovszky­ jenő,­ a­ nyelvtörvényjavaslat­ vizsgálatával­ esterházy,­ Pajor­ miklós­ és virágh­Béla,­a­közigazgatási­javaslatok­értékelésével­pedig­Szilassy­Béla,­Holota­jános és­ Giller­ jános­ lesznek­ megbízva.³⁸ A­ kormányfő­ által­ ígért­ szövegtervezeteket­ az egyesült­Párt­végül­július­26-án­kapta­kézhez,­igaz,­a­közigazgatási­törvényjavaslat­szö- vege­nélkül.­A­statútumtervezetre­és­az­új­nyelvtörvény­tervezetére­meglehetősen­gyor- san­válaszolt­a­párt,­amely­választ­augusztus­3-án­juttatták­vissza­a­kormányfőnek.

Az­emP­válasza­a­nemzetiségi­jogok­újrafogalmazását­s­az­új­nyelvtörvényt­ígérő­ter- vezetekre­a­papírformát­beteljesítve­elutasító­volt,­hiszen­egy­pozitív­válasz­megbon- totta­volna­azt­a­formálódó­ellenzéki­tábort,­amely­az­autonomizmus­jelszava­körül­a német,­ magyar,­ szlovák­ és­ lengyel­ pártokból­ kialakulni­ látszott.­ Szintén­ a­ tervezetek elutasítása­mellett­szólt­az­a­tény­is,­hogy­ebben­az­időszakban­a­nemzetállam­nem- zetiségi­állammá­alakításának­eszközei­még­meglehetősen­képlékenyek­voltak,­s­az emP­is­joggal­számíthatott­arra,­hogy­a­határozottabb­ellenzéki­fellépés­további,­a­kor- mány­részéről­történő­engedmények­elérését­eredményezheti.

A­ statútumtervezet­ elutasítását­ a­ válasz­ bevezetőjében­ az­ emP­ azzal­ indokolta, hogy­miközben­a­párt­1938-ban­két­ízben­(a­nemzetgyűlésben­felolvasott­12­pontos­és a­miniszterelnöknek­átnyújtott­81­pontos­memorandumban)­jelezte­a­magyarság­alap- vető­sérelmeit,­s­azt,­hogy­ezek­megoldását­csak­az­érvényes­alkotmányos­kerteteket meghaladó­ önkormányzat­ bevezetésével­ tudja­ elképzelni,­ a­ statútumtervezet­ ebből semmit­sem­tartalmaz.³⁹Az­emP­szerint­ugyanis­a­statútum­leginkább­csak­olyan­álta- lános­alapelveket­foglal­magába,­amelyek­–­a­végrehajtás­garanciája­nélkül­–­eddig­is kodifikálva­voltak.­ezt­pedig­azok­az­elemek­sem­tudják­ellensúlyozni,­amelyek­újak­és üdvözlendők:­ mint­ az­ elnemzetlenítés­ büntetendősége­ vagy­ az­ arányos­ részesedés elvének­ alkalmazása.­ ezért­ az­ emP­ véleménye­ szerint­ nem­ nemzetiségi­ statútumra van­szükség,­hanem­első­lépésként­a­csehszlovákiában­élő­valamennyi­nemzet­teljes egyenjogúságát­ kimondó­ törvényre,­ amelyet­ a­ nemzeti­ önkormányzat­ és­ a­ sérelmek teljes­körű­jóvátétele­kell,­hogy­kövessenek.­ezek­tehát­olyan­igények­voltak,­amelyek túlmutattak­az­aktuális­csehszlovák­ajánlatokon.

A­statútumtervezethez­hasonlóan­kemény­bírálattal­illette­a­párt­a­nyelvtörvényja- vaslatot­ is.⁴⁰ elégtelennek­ minősítette­ a­ nyelvhasználati­ határ­ 20%-ról­ 15%-ra­ való leszállítását,­hiszen­így­továbbra­is­mintegy­200­ezer­magyar­maradna­nyelvi­jogok­nél- kül,­másrészt­a­közigazgatási­határok­megváltoztatásával­–­mint­arra­korábban­már volt­példa­–­ezt­ismét­kijátszhatná­a­kormányzat.­Bírálta­a­válasz­a­törvénytervezet­túl- ságosan­ is­ általános­ voltát,­ és­ azt,­ hogy­ a­ részleteket­ a­ később­ kibocsátandó­ kor- mányrendeletek­rendeznék.­ezt­a­megoldást­a­korábbi­tapasztalatokra­hivatkozva­az emP­ elutasította.­ Harmadjára­ pedig­ azt­ kifogásolta­ a­ válasz,­ hogy­ törvénytervezet­ a nemzetiségi­nyelvhasználatnak­több­esetben­is­csak­a­lehetőségét­irányozza­elő,­ami az­emP­számára­kevés.

A­válaszlevél­további­részében­az­emP­18­pontba­rendezve­fejtette­ki,­hogy­mely alapelveket­tartja­kívánatosnak­egy­új­nyelvtörvénybe­átültetni.­ezek­közül­a­legfonto- sabbak­a­következők­voltak:

1.­ Az­ állam­ hivatalos­ nyelve­ az­ államban­ élő­ valamennyi­ nemzet­ (cseh,­ szlovák, német,­magyar,­orosz,­lengyel)­nyelve­legyen.­2.­A­köztársaság­valamennyi­bírósága­és hatósága­valamennyi­fentebb­felsorolt­nyelvű­beadványt­köteles­legyen­elfogadni,­azt­a

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

beadvány­nyelvén­tárgyalni,­a­választ­azon­a­nyelven­kiadni.­A­bíróságok­és­hatóságok a­községekkel­azon­a­nyelven­legyenek­kötelesek­érintkezni,­amely­nyelv­az­adott­köz- ségben­többséggel­bír.­3.­Az­anyakönyveket,­kataszteri­könyveket,­cégbejegyzéseket­az adott­község­nyelvén­kell­vezetni.­4.­Az­önkormányzatokban­minden­képviselő­tárgya- lási­ nyelvként­ használhassa­ saját­ anyanyelvét.­ A­ községek­ hivatalos­ elnevezése,­ az utcák,­terek­neve­az­adott­község­önkormányzatának­valamennyi­tárgyalási­nyelvén­és azok­helyesírása­szerint­legyenek­feltüntetendők.­5.­Az­iskolák­és­kulturális­intézmé- nyek­saját­nyelvükön­érintkezzenek­a­hatóságokkal.­6.­A­jogi­személyek­és­egyesületek maguk­állapíthassák­meg­ügykezelési­nyelvüket.⁴¹

Összességében­tehát­elmondható,­hogy­az­egyesült­magyar­Párt­a­kormányfő­által július­végén­előterjesztett­statútumtervezetet­és­nyelvtörvénytervezetet,­noha­a­priori nem­utasította­el,­sőt­több­elemüket­előrelépésként­értelmezte,­a­szlovákiai­magyarok szempontjából­mégis­elégtelennek­találta.­Az­elutasítás­hátterében­azonban­ott­rejtő- zött­az­is,­hogy­joggal­reménykedhetett­abban,­hogy­az­angol­közvetítő,­runciman­lord megérkezése­új­impulzusokat­vihet­a­tárgyalásokba,­s­további­engedményekre­kény- szeríti­a­csehszlovák­kormányzatot.

küzdelem­ az­ egyenlő­ bánásmód­ elvéért­ –­ a­ runciman-misszió­ napjai (1938.­augusztus–szeptember)

Prága­mindig­is­szerette­volna­a­nemzetiségi­problémákat­belügyként­kezelni,­a­nem- zetközi­közvéleményt­kizárva.­ez­a­koncepció­azonban­1938­kora­nyarára­véglegesen kudarcba­fulladt.­ebben­nem­kis­szerepe­volt­a­német­diplomácia­tudatos­lépéseinek, amelyeknek­ köszönhetően­ a­ szudétanémet-kérdés­ fokozatosan­ az­ európai­ közvéle- mény­figyelmének­centrumába­került.­A­szudétanémet-kérdés­nemzetközi­problémává terebélyesedését­leginkább­sir­Walter­runciman­angol­politikusnak­a­missziója­jelezte.

runciman­ valójában­ nem­ független­ megfigyelő­ volt,­ hanem­ az­ angol­ politika,­ sőt személyesen­ chamberlain­ küldötte,­ akinek­ a­ feladata­ az­ angol­ érdekek­ képviselete volt.­A­Foreign­office­által­neki­adott­instrukciók­szerint­runcimannek­a­végső­esetben akár­egy­nagyhatalmi­konferencia­vagy­népszavazás­útján­is,­de­le­kellett­volna­zárnia a­szudétanémet-kérdést,⁴²így­az­angol­lord­minden­erejével­azon­volt,­hogy­a­képléke- nyebb­ csehszlovák­ elképzeléseket­ a­ meglehetősen­ mereven­ kijelölt­ német­ követelé- sekhez­közelítse.

runciman­jelenlétének­az­első­eredménye­az­ún.­harmadik­terv­megszületése­volt, amelynek­alapját­a­lord­munkatársának,­Ashton-Gwatkinnak­kundt­és­Sebekowsky­szu- détanémet­ képviselőkkel­ folytatott­ megbeszélése­ jelentette.­ ennek­ alapján­ terjesztette elő­a­kormányfőt­egyre­inkább­mellékvágányra­szorító­Beneš­elnök⁴³augusztus­végén­az általa­harmadiknak­nevezett­tervet,­amely­a­közszolgálati­arányosság­és­a­nyelvi­jogok kiszélesítése­mellett­három­német­többségű­megye­létrehozását­helyezte­kilátásba,­ame- lyek­ önálló­ költségvetéssel­ és­ helyi­ (tehát­ német)­ rendfenntartó­ erőkkel­ rendelkeztek volna.⁴⁴Az­SdP­tárgyalói­a­tervet­szinte­azonnal­elvetették,­hivatalosan­pedig­szeptember 2-án­tették­meg­ugyanezt.­Az­angol­lord­ezért,­miközben­már­saját­rendezési­tervén­dol- gozott,­további­engedményekre­ösztönözte­a­csehszlovák­vezetést,­amely­a­nemzetközi reakciók­ miatt­ is­ egyre­ inkább­ érdekeltté­ vált­ a­ tárgyalásos­ rendezésben.­ elsősorban ennek­a­tudható­be­az­ún.­negyedik­terv­megszületése,­amely­Prága­részéről­a­szudéta- német­követelések­előtti­szinte­teljes­meghátrálást­jelentette.­Az­ismét­csak­Beneš­elnök

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

által­megalkotott,­a­kormány­által­szeptember­5-én­elfogadott­és­az­SdP-nek­két­nappal később­előterjesztett­tervezet­runciman­szerint­is­a­lehetséges­csehszlovák­engedmé- nyek­végső­határát­súrolta,­hiszen­Prága­a­legtöbb­pontban­elfogadta­a­karlsbadi­igénye- ket,­és­az­állami­alkalmazottak,­valamint­a­költségvetésből­meg­az­állami­megrendelé- sekből­való­részesedés­arányosságát­és­paritásos­bizottság­általi­ellenőrzését;­a­német, a­rutén,­a­magyar­és­a­lengyel­nyelvnek­a­csehszlovákkal­való­egyenjogúsítását;­nemzeti kataszter­bevezetését­ígérte.­elkutasította­viszont­a­nemzetiszocialista­világnézet­szabad gyakorlásának­a­követelést,­valamint­a­területi­autonómia­helyett­az­etnikai­elvek­alapján kialakított­megyék­autonómiáját­helyezte­kilátásba.⁴⁵

Az­SdP­vezetői­ezúttal­nem­merték­direkt­módon­visszautasítani­a­prágai­kormány javaslatát,­hiszen­azzal­saját­addigi­hivatalos­politikájukat­hazudtolták­volna­meg,­ezért időt­akartak­nyerni­Hitler­szeptember­12-re­tervezett­nürnbergi­beszédéig.­A­tárgyalá- sok­megszakítására­a­szeptember­7-i­moravská­ostrava-i­incidens­adott­okot,⁴⁶amelyet követően­a­szudétanémet­küldöttség­szeptember­13-ig­felfüggesztette­a­tárgyalásokat.

Hitler­nürnbergi­beszéde,­amellett,­hogy­bolsevizmussal­vádolta­csehszlovákiát,­a szudétanémeteknek­pedig­önrendelkezési­jogot­követelt­az­„elnyomás”­helyett,­a­szo- kásos­megtévesztő­manőver­volt,­hiszen­Berlin­utasítására­még­aznap­fegyveres­inci- densek­egész­sora­kezdődött­el­csehszlovákia­németek­által­lakott­vidékein.­Az­SdP fegyveres­csoportjai­csendőrőrsöket,­hivatalokat,­ott­élő­cseheket­támadtak­meg,­cseh és­ zsidó­ tulajdonú­ boltokat­ fosztottak­ ki.­ A­ csehszlovák­ kormány­ ezúttal­ határozott lépésekkel­válaszolt,­13­járásban­statáriumot­rendelt­el,­s­keményen­fellépett­minden rendbontással­szemben.­ezt­látva­Henlein­szeptember­15-én­először­Hitlerhez­intézett felhívást,­s­a­német­többségű­csehországi­területek­megszállását­követelte,­majd­pedig a­ közvéleményhez­ fordulva­ rádiónyilatkozatban­ jelentette­ be,­ hogy­ a­ szudétanémet lakosság­ már­ nem­ elégszik­ meg­ semmiféle,­ csehszlovákián­ belüli­ megoldással:

„Ebben az órában lépek elétek és kijelentem: mint szabad németek akarunk élni, újra békét és munkát akarunk hazánkban. Haza akarunk kerülni a birodalomba. Isten áldá- sa legyen rajtunk és a mi igazságos harcunkon.”⁴⁷Az­SdP­vezetése­ezután­átlépte­az államhatárt­és­németországba­távozott,­a­csehszlovák­kormány­pedig­ezzel­párhuza- mosan­betiltotta­a­párt­működését.

Az­ események­ alakulása­ véglegesen­ elásta­ a­ kisebbségi­ kérdés­ csehszlovákián belüli­tárgyalásos­megoldásának­és­a­nemzetiségi­statútum­megalkotásának­esélyét.

ezt­felismerve­runciman­szeptember­16-án­elhagyta­Prágát.­misszióját­a­brit­minisz- terelnöknek­írt­jelentése­zárta­le.­véleménye­bár­nem­perdöntő,­mégis­fontos­adalék az­ egész­ szudétanémet­ krízis­ értékeléséhez.­ A­ tárgyalások­ kudarcáért­ elsősorban­ a Szudétanémet­ Párt­ vezetőit­ hibáztatta:­ „A tárgyalások végleges megszakadásáért a felelősség véleményem szerint elsősorban Henlein urat, Frank urat és csehszlovákiai és külföldi híveiket terheli…”­Azt­is­látta­azonban,­hogy­a­kialakult­helyzetért­a­csehszlo- vák­kormányzatot­is­felelősség­terheli:­„Az a meggyőződésem alakult ki, hogy noha az elmúlt húsz évben a csehszlovák kormány nem volt a Szudéta-vidéken elnyomó és biz- tosan nem »terrorisztikus«, magatartását mégis az érzéketlenség, a megértés hiánya, a kicsinyes intolerancia és a diszkrimináció jellemezte…”­ éppen­ ezért­ végső­ megol- dásként­azt­javasolta,­hogy­„azok a járások, ahol a szudétanémetek élnek, azonnali hatállyal önrendelkezési jogot kapjanak. S ha szükséges lesz valamilyen terület átadá- sára, azt hiszem, ezt azonnal és minden késlekedés nélkül végre kell hajtani”.⁴⁸

runciman­ csehszlovákiába­ érkezése­ –­ amelynek­ az­ emP­ vezetői­ talán­ a­ valósá- gosnál­is­nagyobb­jelentőséget­tulajdonítottak­–­meglehetősen­felkavarta­a­szlovensz-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

kói­ magyar­ politika­ állóvizét.­ A­Prágai Magyar Hírlap a­ lordot­ angol–magyar­ nyelvű vezércikkel­üdvözölte,­jaross­pedig­nyílt­levélben­fordult­az­angol­közvetítőhöz,­amely- ben­azt­fejtette­ki,­hogy­a­szlovákiai­magyarság­számára­csupán­az­önrendelkezési­jog érvényesülése­adhatja­meg­a­becsületes­élet­lehetőségét.⁴⁹Természetesen­a­párt­fel­- éledő­reményei­nem­csupán,­illetve­nem­feltétlenül­csak­runciman­személyének­szól- tak,­hanem­annak,­hogy­az­angol­politika­végre­tudomásul­veszi­a­szlovákiai­magyar közösség­ igényeit­ is,­ és­ támogatni­ fogja­ az­ egyenlő­ elbánás­ elvét.­ ez,­ vagyis­ annak elérése,­hogy­a­statútumtárgyalások­során­a­magyar­ügy­ugyanolyan­érvénnyel­jelenjen meg,­mint­a­német,­s­mind­Prága,­mind­pedig­a­nyugati­hatalmak­mondják­ki­azt,­hogy a­magyarok­ugyanazt­fogják­kapni,­mint­a­németek,­a­runciman-misszióval­kapcsola- tos­magyar­remények­legfontosabb­momentumát­jelentették.­ennek­érdekében­költö- zött­be­esterházy­a­runcimannek­is­átmeneti­szállásául­szolgáló­prágai­Alcron­Szállóba –­ amelyet­ a­ magyar­ követ­ jelentése­ méregdrágának­ minősített­ –,­ hogy­ ott­ „mint a magyar kisebbségi problémának egy testet öltött szemrehányó sóhaja, nap-nap után szem előtt”­legyen­az­angol­küldöttségnek.⁵⁰

A­runciman-misszió­azonban­ismét­felszínre­hozta­az­emP­vezetésén­belüli­szemé- lyes­és­olykor­nevetségesen­kicsinyes­ellentéteket,­hiszen­Szüllő,­aki­határozott­hangon formált­igényt­arra,­hogy­a­párt­vezéreként­az­övé­legyen­a­rendelkezési­jog,­minden- áron­el­akarta­távolítani­esterházyt­Prágából.­A­prágai­magyar­követ­szerint­úgy­gon- dolta,­„hogy az angol mentalitást csak ő ismervén (aminek az ellenkezőjét okmányilag tudnám bizonyítani), a Runciman misszióval való érintkezés joga kizárólag őt illeti”.⁵¹ ezért­szentantali­birtokára­is­meg­akarta­hívni­az­angol­lordot­(aki­egyébként­szívesen fogadta­ el­ a­ csehországi­ arisztokrácia­ hasonló­ invitálását),­ arra­ az­ esetre­ pedig,­ ha esterházy­mégis­Prágában­marad,­imrédy­miniszterelnökhöz­kívánt­az­ügyben­fordulni.

A­prágai­magyar­követ­–­aki­szemmel­láthatóan­esterházy­pártján­állt­ebben­a­konflik- tusban­–­jelentésében­szarkasztikusan­jegyezte­meg,­hogy­„Szüllő Géza az angolokkal való érintkezésre egyáltalán nem alkalmas, mert ő az angol nyelvnek egy csallóközi vál- faját beszéli, amit senki a világon nem ért”.

eközben­Hodža­miniszterelnök­augusztus­2-án­ismét­fogadta­a­magyar­aktivisták küldöttségét,­akik­átnyújtották­neki­a­nemzetiségi­kérdés­megoldására­irányuló­javas- lataikat­és­a­községi­választásokon­elért­eredményeikről­készült­beszámolót.⁵²S­bár­a tárgyalások­hangvételéről­semmiféle­információnk­nincs,­már­önmagában­az­is­beszé- des,­ hogy­ tartalmukról­ még­ az­ aktivista­ sajtó­ sem­ tudósított,­ s­ hiányoztak­ az­ olyan korábbról­megszokott­kommentárok­is,­miszerint­a­kormányzat­az­aktivistákkal­karölt- ve­kívánja­rendezni­a­magyar­ügyet.

mindezek­arra­mutatnak,­hogy­Hodža­már­maga­is­belátta,­hogy­a­magyar­aktiviz- mus­ túl­ kis­ potenciállal­ rendelkezik­ ahhoz,­ hogy­ reá­ építse­ terveit.­ Ám­ arra,­ hogy továbbra­sem­mondott­le­a­szlovákiai­magyar­közösség­megosztásának­szándékáról,­s ebben­bizonyos­szerepet­még­mindig­szánt­az­aktivizmusnak,­a­másnap,­augusztus­3- án­ néhány­ általa­ kiválasztott­ és­ meghívott­ csehszlovákiai­ magyar­ közéleti­ személyi- séggel­való­találkozója­volt­a­bizonyíték.

Az­a­tény,­hogy­Hodža­miniszterelnök­ezekben­a­rendkívül­feszült­és­bizonyára­zsú- folt­napokban­a­saját­kezdeményezésére­10­magyar­kulturális­és­egyházi­személyiséget magához­invitált,­és­a­statútum­részleteit­velük­megtárgyalta,­önmagában­is­érdekes­fej- lemény,­ s­ egyaránt­ tanúskodhat­ a­ miniszterelnök­ nagyvonalúságáról,­ ám­ megosztó szándékairól­is.­magunk­ez­utóbbit­tartjuk­valószínűnek,­annál­is­inkább,­mivel­felhatal- mazás­ nélküli­ személyekről­ volt­ szó,­ akik­ önmagukon­ kívül­ senkit­ sem­ képviseltek,

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

viszont­nevük­és­személyük­legitimáló­erővel­bírhatott­volna.­A­meghívottak­névsorát­fel- tehetőleg­a­„látens­magyar­aktivizmus”­vezéralakja,­lelley­jenő­állította­össze,­mégpe- dig­ úgy,­ hogy­ saját­ magát­ is­ beleértve­ 5­ aktivista­ (lelley,­ Tyukoss­ evangelista­ jános, nagy­jenő,­Balla­józsef­kárpátaljai­szociáldemokrata­szenátor­és­katona­móricz­csalló- közi­földbirtokos)­és­5­ellenzékiként­számon­tartott­személy­(Gömöry­jános,­a­kazinczy Társaság­ elnöke,­ Pfeiffer­ miklós­ és­ Privitzky­ Gyula­ kanonokok,­ izsák­ imre­ református esperes,­nagyidai­ernő­ügyvéd)­kapott­meghívót.⁵³A­találkozón­a­miniszterelnök­ismer- tette­a­jelenlevőkkel­a­nemzetiségi­kérdés­megoldására­irányuló­szándékait,­majd­arra kérte­őket,­hogy­az­írásban­is­megkapott­szöveget­két­héten­belül­véleményezzék.­Hodža azonban­ ismét­ ugyanazt­ játszotta­ el,­ mint­ korábban­ az­ emP­ vezetőinek­ látogatása során,­írásos­anyagot­nem­tudott­vagy­akart­a­meghívottaknak­adni,­csupán­arra­tett­ígé- retet,­hogy­pár­nap­múlva­megküldi­nekik.­erre­azonban­nem­került­sor.

valójában­nem­is­maga­a­találkozó­az,­ami­az­utókor­számára­érdekes­lehet,­hanem az­utóélete,­ezen­belül­is­az­emP­reakciója.­A­párt­lapjai­ugyanis­keményen­rátámad- tak­a­résztvevőkre,­válogatás­nélkül­az­aktivizmus­szekértolóinak­minősítve­őket,­sőt­a párton­belül­felvetődött­a­felvidéki­magyar­kultúra­egyik­meghatározó­szereplőjének, Gömöry­jánosnak­a­kizárása­is­az­emP-ből.⁵⁴

Gömöry,­Pfeiffer­és­izsák­számára­ezek­a­támadások­annál­is­kellemetlenebbek­vol- tak,­mivel­ők­már­az­augusztus­3-i­találkozó­estéjén­találkoztak­Pajor­miklós­szenátor- ral,­majd­esterházy­jánossal­is,­akiknek­beszámoltak­a­találkozón­történtekről,­s­arról is,­hogy­miért­fogadták­el­az­arra­való­meghívást.⁵⁵esterházy­néhány­nappal­később levélben­fordult­Gömöryhez,­Pfeifferhez,­Privitzkyhez­és­izsákhoz,­amelyben­arra­kérte őket,­ hogy­ ne­ tegyenek­ eleget­ Hodža­ kérésének,­ s­ ne­ véleményezzék­ a­ statútumot, hanem­jelezzék,­hogy­mindenben­azonosítják­magukat­az­emP­álláspontjával.⁵⁶

A­ megszólítottak­ azonban­ csak­ részben­ fogadták­ meg­ esterházy­ kérését.

elutasították­ugyan­azt,­amit­lelleyék­szerettek­volna,­hogy­a­találkozó­résztvevői­közös választ­fogalmazzanak­meg,⁵⁷ám­a­külön­válaszadás­jogát­fenntartva­mégis­véleményt mondtak­a­tervezetről.­A­válaszok­közül­Pfeiffer­és­izsák,­valamint­Balla­szenátor­vála- sza­a­Prágai­nemzeti­levéltár­fondjaiban­fellelhető,­Gömöry­pedig­könyvében­közölte­a magáét.

A­ miniszterelnökhöz­ eljuttatott­ válaszok­ közül­ Balla­ szenátoré­ kizárólag­ a­ statú- tumnak­a­kárpátaljára­való­alkalmazásával,­izsáké­pedig­a­református­egyház­ügyeivel foglalkozik.­Általánosabb­érvényű­véleményt­csupán­Pfeiffer­miklós­adott,­aki­magyar nyelvű­levelének­bevezető­részében­leszögezte,­hogy­ő­ugyan­nem­tagja­az­emP-nek, de­szimpatizánsa,­s­politikai­kérdésekben­az­egyesült­magyar­Pártot­tartja­egyedül­ille- tékesnek­nyilatkozni.­majd­a­javaslatokra­rátérve­Pfeiffer­a­nemzeti­megbékélés­alap- feltételeként­ az­ állami­ hivataloknak­ a­ magyar­ lakossággal­ szembeni­ –­ eddig­ koránt- sem­szívélyes­és­előzékeny­–­magatartásának­a­megváltozását­nevezte­meg,­amellyel párhuzamosan­arra­is­felszólította­a­miniszterelnököt,­hogy­állítsa­le­a­többségi­sajtó magyarellenes­kirohanásait­s­a­Szlovák­liga­magyarellenes­tevékenységét.­mint­írta, csupán­mindezeket­követően­lehetséges­a­megegyezés,­amelynek­alapját­a­magyarság közigazgatási,­kulturális­és­gazdasági­önigazgatása,­a­magyaroknak­a­közigazgatásban és­közmunkákban­való­arányos­részesedése,­az­állampolgársági­kérdés­megoldása­és a­földreform­revíziója­kell,­hogy­képezze.⁵⁸

mint­ már­ jeleztük,­ az­ emP-n­ belül­ rendkívül­ nagy­ jelentőséget­ tulajdonítottak runciman­szerepének,­s­ezért­már­a­párt­elnökségének­augusztus­2-i­ülésén­döntés született,­ hogy­ a­ magyar­ párt­ követeléseit­ egy­ angol­ nyelvű­ memorandumban­ kell

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja