• Nem Talált Eredményt

Békés megye a honfoglalástól a török világ végéig [könyvismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Békés megye a honfoglalástól a török világ végéig [könyvismertetés]"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

N ÉPÚ JSÁ G

Békés megye a honfoglalástól a törökvijág végéig

Hanglem ez­

újdonságok

Sok komoly zenei hangle­

mezújdonság kerül a boltok­

ba az év utolsó harm adában.

A Nagy m agyar előadók so­

rozatban lát napvilágot H er­

nádi Lajos lemeze. Az egyik legsikeresebb, zongorapeda­

gógusként is számon ta rto tt művész tolm ácsolásában Bee­

thoven- és Liszt-művek csen­

dülnek fel. •

Magyar operaénekesek cím­

mel kiadvány jelenik meg a negyvenes és az ötvenes évek kiemelkedő művészeinek ar­

cúi vfel vételei bői. Az összeál­

lításban többek között Os- váth Júlia, Orosz Júlia, Rös- ler Endre, Svéd Sándor és Székely Mihály népszerű ope­

raáriákat énekel.

Bővül a teljes operalem e­

zek köre is: ezúttal Rossini Mózes című dalm űvének fel­

vétele jelenik meg. A Ma­

gyarországon ritkán hallható művet — olasz nyelven — K alm ár Magda, Hamar! Jú ­ lia, Miller Lajos és Begányi Ferenc tolmácsolja. A k a r­

mester Lam berto Gardelli.

Az album m agyar és olasz nyelvű kísérőtanulm ányt is tartalm az.

A Bartók-évforduló alkal­

mából, neves szovjet m űvé­

szek közreműködésével ké­

szült el a zeneszerző operá- ) jónak, a Kékszakállú herceg várának magyar nyelvű fel­

vétele, Jevgenyij Nyesztye- renko és Jelena Obrazcova előadásában.

A zenei régészet eredm é­

nyeként született meg a re­

neszánsz lantzene és a Col- legium musicum című kiad­

vány — Benkő Dániel, And­

rea von Ramm, a B akfart

; consort *és az Ifjú zenebará- j tok kórusának közreműködé­

séve' A kortárs zeneszerzők

V ' ’ében Petrovics Emil

l j újabb lemezzel,

i a i négy kantátá-

Kristó Gyula, B é k é s m e­

gyei szárm azású történész fenti cím en m egjelent írása

— ahogyan m unkája alcím e is jelzi — nyolcszáz eszten­

dőt dolgoz fel a források tükrében. Akik eddig fi­

gyelemmel kísérték a Békés megyei Tanács V. B. műve*

lődésügyL osztálya kiadásá­

ban megjelenő. Forráskiad­

ványok a Békés megyei Le­

véltárból című, dr. Szabó Ferenc szerkesztette kiad­

ványsorozatot, azt is tu d ­ ják, hogy a sorozat első d a ­ rabja is Kristó Gyula h a ­ sonló tárgyú m unkája volt az Olvasókönyv Békés m e­

gye történetéhez I., am ely a honfoglalástól 1715-ig dol­

gozta és tá rta fel megyénk m últját.

Á szerző viszont legújabb könyvében, amely a sorozat 9. darabjaként jelent meg

— Békés megye jelenlegi közigazgatási h atárait fi­

gyelembe véve —r megyénk történelm i m últját a hódolt­

ság megszűnéséig vizsgálja.

Ez újabb m unkájának egyik érdeme, hogy a témával k ap­

csolatos különböző hipotézi­

seket, kutatási eredményeket a szerző bátran ütközteti, s véleményének megformá­

lásához mindig kellő szá­

mú bizonyítékot sorakoztat fel. Ily módon nemcsak egy szűkebb hazánkat érintő, történelmi tárgyú munka ol­

vasói, de a szerző izgalmas múltfaggatnsának is részesei lehetünk. Nem a kötelező lelkesedés m ondatja, hanem, m int az olvasót ért kelle­

mes meglepetés, hogy K ris­

tó Gyula m unkája fordula­

tosságában, „meseszövésé­

ben” vetekszik a jól sikerült szépirodalmi regények ol­

vasmányosságával is.

Módszerével, ahogyan rö­

vid történeti tájékoztatással vezeti be az egyes fejezetré­

szeket, s aztán a lényegesen személyesebb, elbeszélő hangnemben íródott tö rté­

neti m unkák okos összevá-

logatásával felcsigázza az olvasó érdeklődését, a leg­

nem esebb értelem ben hasz­

n á lt ism eretterjesztést va­

lósítja meg. í

A kisebb egységeket köve­

tő apróbetűs részekben a tém ával kapcsolatban m eg­

jelent szakirodalom felsoro­

lását sem hagyományos mó­

don alkalmazza. M ert a fon­

tosabb m unkák megjelölése közben is tájékoztat, eliga­

zít, m agyarázattal szolgál.

Kristó Gyula m unkájának másik erénye, hogy a megye történetét közlő bevezető so­

rok, a forrásm unkák, s a hozzájuk fűzött m agyará­

zatok m indig m értéktartó mennyiségben, megfelelően válogatva és töm örítve sze­

repelnek, biztosítva ezáltal, hogy a tárgyalt történelm i korról elegendőt tudjunk, s ne vesszünk el a kevésbé fontos részletekben. A m e­

gye születése előtt, A királyi vármegye, A nemesi várm e­

gye. A török veszedelem torkában'; s végül a Török idők című fejezetek olyan ism ereteket tartalm aznak, amelyeknek egy-egy részle­

tét többféle településtörté­

neti munkából m ár ism er­

hetjük, de a Kristó G yula­

féle koncepcióban egészen más megvilágít4st, értelm et nyernék. (Jómagam is á t­

értékelhetem korábbi is­

m ereteim et a gyulai vár tö r­

ténetével kapcsolatban.) K ristó Gyula: Békés m e­

gye a honfoglalástól a török- világ végéig című m unkája tehát hézagpótló mű. S ér­

demes megemlíteni még, hogy a tartalm ában színvo­

nalas könyvet gondosan te r­

vezett külső megjelenés (Pe- tőcz Károly m unkája) teszi még értékesebbé. Talán egyetlen kifogás m erülhet fel a kiadvánnyal kapcsolatban:

több korabeli forrásanyag és rajz fotója is elkelt volna benne.

B. Sajti Emese

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Mindez már az orosz-török egyeztetési folyamat elején arra világított rá, hogy a Török Áramlat projekt menedzselése inkább az orosz, mint a török fél számára lényeges,

Fűzfa Balázsnak szeretettel Török Ferenc Moszkva tér című filmje 1989-ben játszódik, abban az évben, amikor Magyarországon békés úton lezajlik a

na jobb partján, de azután a másik oldalon Baján keresztül visszavonultak, Péterváradnál ismét átkeltek a Dunán és csak az ország déli védelmi várait: Szendrőt,

A Szegedi Tervező Vállalat közismerten szókimondó főmérnöke, Beszédes Kornél (1923–2003) még keményebb káderjellemzést kapott Árvai Józseftől: „A városi párt- és

a török nőt erendiznek hívják, ötven- éves, prózaíró, kövér, hatalmas feneke van, és mindenbe beleüti az orrát, egyébként szimpatikus, csak engem nem szeret, attól

A hódoltság korában Magyarországra került törökök nemegyszer igyekeztek a maguk számára lehetıleg olyan körülményeket teremteni, amelyek nemcsak katonai céljaiknak, hanem

Az ábrázolt ember tárgyi és személyi környezete vagy annak hiánya utalhat a fogyatékosság társadalmi megíté- lésére, izolált helyzetre, illetve a rajzoló

Gockler Imre: Szent István király a magyar irodalomban. Hesz Kálmán: Magyar irodalom a