egybefolyásából az én és a másik n a g y j á b ó l egyszerre alakul ki, só't a másik elhatárolása a h e l y - zetben m i n t h a megelőzné az énről való t u d á s t . Az ö n t u d a t o t az együttesség szüli. E n n e k két- ségtelen első jelentkezése a h á r o m éves kor. Jellemző, hogy ekkor a gyermek hirtelen nem h a j - landó csak első személyben beszéhii. A u t o n ó m lénynek érzi m a g á t . E g y sűrűsödési m a g fejlődik benne, az én, de egy bolygó is, az én alatti, a másik. E n n e k megnyilatkozásai — nemcsak a gyermekkorban — az ö n m a g u n k k a l f o l y t a t o t t beszélgetések. A socius, ,,a m á s i k " , állandó- t á r s u n k a lelki életben.
A környezet, a csoport és a gyermek lelki fejlődése című fejezet az ember környezetének szerepét m u t a t j a be. Az élőlény és a környezet kölcsönösen alakítják egymást. Még a biológiai lét is együttváltozik a civilizáció szintjével, a szellemi pedig még inkább. A t á r s a d a l o m a természeti környezethez képest lényeges t ö b b l e t e t jelent. H o g y azonban természeti környezetét az ember átalakítsa, egy olyan képzetvilágban zajló ok-okozat felismerésre v a n szüksége, amely túl- m u t a t a közvetlen tapasztaláson. A képzetek hordozói a szimulakrumok és a nyelv, ezek pedig az egyének t a r t ó s jellegű csoportjaiban alakulnak ki. A környezet átalakítása t e h á t feltételezi a szervezett t á r s a d a l m a t , benne a különböző csoportokat.
A metafizikus lélektan vagy dialektikus lélektan című dolgozat értékelő elemzését n y ú j t j a a különböző lélektani irányoknak. WALLON a legkülönbözőbb pszichológiai koncepciók mélyere lát, s n y o m b a n k i m u t a t j a bennük, ami valóságellenes. Módszere a dialektikus materializmus,, amely „ n e m z á r j a be m a g á t a tények észlelésének és összehasonlításának szűk világába és nem száműzi a t u d o m á n y illetékességi köréből az olyan problémákat, m i n t a pszichikum természete,, eredete, alakulásai".
E magyar nyelvű WALLON-kötet áttanulmányozása valóban hozzásegít bennünket, pedagó- gusokat ahhoz, hogy „nevelői magatartásunkat hitelesebb támpontok alapján igazítsuk a fel- nőtté válás feltételeihez".
Kiss
LAJOS;A BEÁLLÍTÓDÁS PSZICHOLÓGIÁJA
Szerkesztette és a bibliográfiát összeállította: Molnár István Budapest,, 1971. Akadémiai Kiadó. 405 oldal
A szép kiállítású terjedelmes k ö t e t gazdag és koncepciózus válogatás a l a p j á n ad á t t e k i n t é s t a D. A'. UZNADZE áltaí megalapított grúz pszichológiai iskola nemzetközileg is elismert m u n - kásságáról.
A k i a d v á n y anyaga sokoldalúan m u t a t j a be a beállítódásnak UZNADZE és követői munkái- ban kidolgozott eredeti kísérleti-pszichológiai koncepcióját, és e koncepció alkalmazását a kü- lönböző pszichikus jelenségek m a g y a r á z a t á b a n .
Azt, hogy a beállítódás (azaz ,,a személyiségnek a szükségletek és a különböző élethelyzetek,, szituációk kapcsolata a l a p j á n létrejövő egészleges módosulása") milyen sokoldalú szerepet tölt be a pszichikus f o l y a m a t o k minden szintjén, a tudatos és a nem t u d a t o s f o l y a m a t o k b a n egy- aránt, és h o g y ebből következőleg a beállítódásnak milyen sok jelentős vonatkozása vizsgálható, a szerkesztő által a kötetben közreadott, UZNADZE és t a n í t v á n y a i munkáiból összeállított viszonylag teljes bibliográfia is jól demonstrálja. Ez a nagy gonddal elkészített irodalomjegyzék jelentős segítséget ad ahhoz, hogy a beállítódás különféle vonatkozásait mélyebben is áttekint- hessék az egyes részletproblémák i r á n t érdeklődő k u t a t ó k .
Pedagógiai szempontból feltétlenül kiemelendőek UZNADZE és iskolája vizsgálati eredményei- ből azok a m u n k á k , amelyek a t u d o m á n y o s személyiségelmélet kidolgozásához a d t a k jelentős hozzájárulást, elősegítve a modern pedagógiai személyiségkoncepció kialakítását. A szovjet pedagógiában és pszichológiában egész sor olyan m u n k a l á t o t t napvilágot az u t ó b b i években, amelyek jól bizonyítják a beállítódás elméletének használhatóságát a személyiség pszichológiai- pedagógiai megismerésében. Í g y t ö b b e k között L. I. Bozsovios: Licsnoszty i io formirovanyie v gyetszkom vozrasztye (Moszkva, 1968.) című m u n k á j á b a n ; N. D. LEVITOV: Pszichologija haraktyera (Moszkva, 1969.); P.. M. JAKOBSZON: Pszichologicscszkije problemü motivacii povegyenyija cseloveka (Moszkva, 1969.) című monográfiákban, t o v á b b á az A. V. PETROVSZKIJ által szerkesztett általános pszichológiai kézikönyvben (Obsaja pszichologija, Moszkva, 1970.), sőt egy jelentős pedagógiai k i a d v á n y b a n , az I. Sz. MARJENKO szerkesztette erkölcsi nevelés, kézikönyvében is (Nravsztvennoje voszpotanyie skolnyikov, Moszkva, 1969.) jól l á t h a t ó az a
487;
segítség, a m i t a grúz pszichológiai iskola eredményei a d n a k a személyiség f e j l e s z t é s é v e l kapcsolatos p r o b l é m á k megoldásához.
A korszerű pedagógiai személyiségfogalom kidolgozása során, ú g y t ű n i k , különösen jól hasz- n o s í t h a t ó k a beállítódással kapcsolatos azon k u t a t á s o k , a m e l y e k a szükségletek t e r m é s z e t é r e , azok genezisére; az a k a r a t i f o l y a m a t és a szükségletek k a p c s o l a t á r a ; t o v á b b á a m a g a t a r t á s - d e t e r m i n á c i ó törvényszerűségeire, v a l a m i n t a jelleni, a t e m p e r a m e n t u m és a beállítódás össze- függéseinek feltárására i r á n y u l n a k , s ezen területek t a r t a l m i és k u t a t á s m ó d s z e r t a n i kérdéseivel foglalkoznak.
Ezek a k u t a t á s o k segítséget a d h a t n a k a pedagógia s z á m á r a o l y a n , a nevelési folyamat lényegét érintő p r o b l é m á k intenzívebb feltárásához, mint a m a g a s r e n d ű e r k ö l c s i - t á r s a d a l m i m a g a t a r t á s d e t e r m i n á n s a i n a k k i a l a k í t á s a ; a t á r s a d a l m i e l v á r á s o k n a k megfelelő o r i e n t á l t s á g ú szilárd m a g a - t a r t á s i t e n d e n c i á k formálása; az egyértelműen d e t e r m i n á l t , , ingadozásoktól, v í v ó d á s o k t ó l ke- véssé z a v a r t m a g a t a r t á s személyiségbeli feltételeinek b i z t o s í t á s a ; a m a g a s r e n d ű s z ü k s é g l e t e k d o m i n a n c i á j á n a k és ezzel e g y ü t t a személyiség é r t é k e s s z ü k s é g l e t h i e r a r c h i á j á n a k k i a l a k í t á s a az e t i k a i - t á r s a d a l m i s z e m p o n t b ó l értékes m a g a t a r t á s m ó d o k érvényesülése é r d e k é b e n s t b .
L é n y e g é b e n t e h á t a beállítódással kapcsolatos vizsgálatok segítenek m e g v i l á g í t a n i a n n a k a pedagógiai f o l y a m a t n a k a d ö n t ő p o n t j a i t , amely f o l y a m a t az erkölcsi t á r s a d a l m i k ö v e t e l m é - n y e k m i n t külső szükségletek belső szükségletekké, m a g a t a r t á s i d e t e r m i n á n s o k k á v á l á s á t ó l a jellem k i a l a k u l á s á n keresztül a t á r s a d a l o m áltál igényelt m a g a t a r t á s m ó d o k m e g j e l e n é s é i g
vezet.
A k ö t e t b e n a pedagógiai p r o b l é m á k h o z legközvetlenebbül S. N. CSHARTÍSVILI ,,A s z ü k s é g l e t és beállítódás", v a l a m i n t „ A szükséglet h a t á s a a morális és esztétikai é r t é k e k p e r c e p c i ó j á r a , illetve v á l a s z t á s á r a " című k é t t a n u l m á n y a csatlakozik.
A v á l o g a t á s k ö z r e a d á s á n a k n y i l v á n v a l ó a n nem a pedagógiai s z e m p o n t o k egyedüli szolgálata volt a célja. Mégis meg kell e m l í t e n e m , h o g y a szerkesztő és m u n k a t á r s a i kissé b ő v e b b e n is m e r í t h e t t e k volna a rendelkezésre álló anyagból, és több, a nevelés kérdéseivel k ö z v e t l e n ü l foglalkozó t a n u l m á n y t is f e l v e h e t t e k volna a kötetbe. O l y a n írásokra g o n d o l u n k , m i n t p é l d á u l V: G. NORAKIDZE: „Tipii h a r a k t y e r a i f i k s z i r o v a n n a j a u s z t a n o v k a " című, 1966-ban Tbilisziben m e g j e l e n t k ö n y v é n e k egyes részletei, ,,K voproszu o f o r m i r o v a n y i i k a r a k t y e r a l i c s o n o s z t y i "
(Moszkva, 1969.) című t a n u l m á n y a , v a g y 1. T. BZSALAVA „ P o n j a t y i e licsnosztyi i io m e s z t o v s t r u k t u r e p o v e g y e n y i j a " (Moszkva, 1969.) című m u n k á j a .
M i n d a m e l l e t t azoiiban örvendetes, h o g y a kötet m e g j e l e n t e t é s é v e l m i n d a MOLNÁR ISTVÁN v e z e t t e szerkesztő bizottság, mind p e d i g a kiadó m é l t ó k e r e t e t b i z t o s í t o t t e jelentős t é m a b e m u -
t a t á s á n a k .
BÁBOSIK ISTVÁN
HARSÁNYI ISTVÁN: AZ ISKOLAI NEVELÉS PSZICHOLÓGUS SZEMMEL
Budapest, 1972. Tankönyvkiadó. 214 oldal
K ö n y v e bevezetésében ezt í r j a a szerző: „ N é h á n y o l y a n k é r d é s c s o p o r t o t vizsgálok m e g , amelyekkel i r o d a l m u n k b a n eddig kevéssé foglalkoztak, s a m e l y e k h o z z á m közelebb állnak, és fontosságukról m e g v a g y o k győzöd v e . " E m u n k a t e h á t nem t e r j e d ki — címével e l l e n t é t b e n — az iskolai nevelés v a l a m e n n y i kérdésére és p r o b l é m á j á r a . A m i t v i s z o n t elénk t á r , az r e n d k í v ü l hasznos, világos, gondolatébresztő, meggyőző. Ü g y gondolom, h o g y s o k u n k ö r ö m e a z é r t is m o n d h a t ó jogosnak, m e r t azon k ö n y v e k s z á m á t g y a r a p í t j a e m u n k a , m e l y e k elméletileg m e g - a l a p o z o t t a k , a g y a k o r l a t b a n f e l h a s z n á l h a t ó k .
A k ö t e t b e n a Bevezetés és a Befejezés között h á r o m fejezet o l v a s h a t ó .
Az első „Az elmélet és a gyakorlat mezsgyéjén" címet viseli. E b b e n e l s ő k é n t a p e d a g ó g u s s z e r e p t a r t a l m i m e g v á l t o z á s á n a k f o l y a m a t á t m u t a t j a be a szerző. L e í r j a , h o g y a n j u t o t t u n k el a m á b a , a m i k o r a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök — egyebek mellett — a p e d a g ó g u s s t á t u s á t és s z e r e p é t is m e g v á l t o z t a t t á k . Kiemeli, h o g y m e n n y i r e fontos az élő pedagógus, a személyes r á h a t á s . Ú g y l á t j a , h o g j ' „ e n n e k a hatásféleségnek a f e n n t a r t á s á r a é p p e n az o s z t á l y f ő n ö k i pozíció látszik igen a l k a l m a s n a k " . N e m véletlen t e h á t , hogy a k ö n y v „osztályfőnök-központú".
E l e n g e d h e t e t l e n n e k t a r t j a a kétirányú kommunikáció, a niegszólíthatóság lehetőségét. E r r ő l
— t ö b b e k k ö z ö t t — így ír: „Minél r i t k á b b a n nyílik e g y g y e r m e k n e k , serdülőnek, i f j ú n a k a l k a l m a a r r a , h o g y s z á m á r a fontos, esetleg é p p e n »mértékadó« referenciaszemélyekkel m e g t á r g y a l j a felmerülő p r o b l é m á i t , választ k a p j o n eldöntendő kérdéseire, a n n á l i n k á b b késlekedik fejlődése, s f o r d í t v a . "
"474
