K I S S D É N E S
Az idő tejfoga
1
Kihullt az idő tejfoga — Még láttam madár villant át a süvölvénykori kerten Elnyílt az ég kéksége sugár havazott rám puhán Nyár volt vagy tavász?
Tétova boldogságú béke Vörhenyes őszi délután
2
Elvérzett virágok kertjében jártam Mintha valami roppant szájban már csapódtak is össze a fogak Az őszi napfény üvegszilánkja rastogott mintha homokot rágna az Isten
Belefoglaltam nevét
édesded-könnyes káromkodásba
Hol késik ?
Hol késik uralkodásom holt apán süllyedt házon kihűlt tűzhelyen elszállt füstön aszott hazán rágott gyümölcsön tűnt nyarak villámán jégverésén kiürült kézfogás tenyér-kérgén?
Ez az én uralkodásom
akárhogy csűröm magyarázom fújom fintorítom mosolygom ez az én fejedelmi dolgom jussom kincstáram rangom ékem örökös országveszejtésem!