Hol lepte meg Dampierre a törököket és Bethlen Gábort 1604-ben?

Hol lepte meg Dampierre a törököket és Bethlen Gábort 1604-ben?

Nem szokatlan, sőt elég g y a k o r i jelenség, hogy régibb h a d t ö r t é n e l m ü n k egyik-másik eseményének színhelyét nem t u d j u k pontosan kijelölni, ú g y hogy a n n a k ilyen v a g y olyan alapon történt e l h a t á r o l á s á b a n , t ö b b kilométerre r u g ó eltérés m u t a t k o z i k .

E n n e k okát régibb és ú j a b b k ú t f ő i n k e g y a r á n t bizony- talan h e l y m e g h a t á r o z á s á b a n kell — legalább részben — k e r e s n ü n k . Nein szorul b i z o n y í t á s r a u g y a n i s , hogy a ma- g y a r embernek nemcsak a történelmi, h a n e m a f ö l d r a j z i érzéke is á l t a l á b a n v é v e nagyon fogyatékos. í g y a z u t á n ért- hető, hogy a k á r h á n y s z o r még egy-egy ú j a b b hadiesemény színhelyéről is olyan leírást k a p u n k , amelyen sehogyan se t u d u n k eligazodni.

Azonban D a m p i e r r e és a törökök 1604-i h a r c á r a ez az állítás nem v o n a t k o z h a t i k . Itt t. i. azzal a különös és szo- katlan esettel v a n dolgunk, hogy a régi okleveles és elbe- szélő k ú t f ő k feltűnően azonosan m o n d j á k meg, hogy hol

folyt le ez az ü t k ö z e t ; de mindamellett, hogy semmi k é p - telenséget se t a r t a l m a z n a k , merőben m á s e r e d m é n y r e jutot- t a k az ú j a b b feldolgozók. Ez a korábbitól eltérő ú j hely- meghatározás több közkézenforgó történelmi és hadtörté- nelmi m u n k á b a n is olvasható.

Meg kell tehát k í s é r e l n ü n k , hogy világosságot derít- s ü n k erre a szükségtelenül összezavart kérdésre, b á r h a tapasztalásból t u d j u k , hogy az ilyenféle p r ó b á l k o z á s több- nyire m e d d ő m a r a d . Nem a n n y i r a a b i z o n y í t á s hiányos volta miatt, h a n e m f ő k é n t azért, mert ha valami tévedés a köz- t u d a t b a n m á r gyökeret vert. v a j m i nehéz, sőt néha lehetetlen azt onnan kiirtani.

*

Az előzményekből elég a n n y i t t u d n u n k , hogy a török, mióta L i p p á t elvesztette,1 folytonosan azon mesterkedett, hogy ezt az a k k o r a n n y i r a fontos marosmenti v á r a t ú j r a h a t a l m á b a kerítse. R á k ó c z y L a j o s lippai k a p i t á n y m á r 1604 j ú l i u s 28.-án aggódva jelenti Belgiojoso f e l s ő m a g y a r -

i 1595.

Í*

országi f ő h a d p a r a n c s n o k n a k , hogy a török feltűnően moz- golódik s ha a gyönge és rosszul ellátott őrség gyors támoga- tást nem k a p , nem t u d j a a v á r a t a Temesvár alatt egyre sokasodó török seregtől megvédeni.

Belgiojosoban meg is volt a jó szándék s a L i p p a meg- mentésére mozgósított h a d a k a t R a k a m a z o n g y ű j t ö t t e össze, ahova szeptember 8-án ő maga is elindult Kassáról. Nehogy a z o n b a n a segítség későn j ö j j ö n , m á r jóval előbb L i p p á r a i r á n y í t o t t a egy kisebb lovascsapat élén D a m p i e r r e ezredest.

D a m p i e r r e — nagyon helyesen — ú g y vélte L i p p á t leg- j o b b a n megvédhetni, hogy megelőzi és r a j t a ü t é s s z e r ű é n meg- r o h a n j a az ellenséget. Magához vette tehát a környékbeli h a j d ú s á g o t , t o v á b b á R á k ó c z y Lajost is és 5000 főnél erősebb h a d á v a l v á r a t l a n u l m e g t á m a d t a s nagyon h a m a r szét és ugrasztotta a becskereki p a s a 4000 f ő n y i seregét, amelyhez

— n é h á n y száz erdélyi m e n e k ü l t élén — Bethlen Gábor is csatlakozott.

Mielőtt most a h a r c színhelyére vonatkozó vélemé- n y ü n k e t k i f e j t e n ő k , lássuk, hogy a leginkább ismert és leg- többször idézett XVII. századbeli k ú t f ő k szerint hol történt D a m p i e r r e győzelme; a z u t á n pedig vizsgáljuk meg, hogy megbízható alapon állanak-e azok, a k i k régi forrásainktól eltérő e r e d m é n y r e j u t o t t a k ? í m e :

a) Szamosközy: „Temesvár alá vitt volt D a m p i e r r a ötezer kétszáz negyven h a j d ú t . . . Bethlen Gábor csak alig szaladt Temesvárba az hostátból"2

„Non secus accidit cum H a i d u n e s f a c t a ad Temesvariim excursione . . . redirent'"³

„ D a m p i e r r a . . . ott talált szerencsére Tömösvár mellett az Bethlen G á b o r h a d á r a "4

„Davallus⁵ comes mikor Temesvárra ütött volna"⁰

„ I n d u l t meg az erdélyiekre Tömösvár alá Horváth Á b r a h á m és L i p p a i Bálás . . . (Bethlenék) m i n d n y á j a n az tömösvári kapuban f u t o t t a k "⁷

b) I s t v á n f f y : „ T u r c a e . . . communicato cum Betlenio . . . h a u d procul castra ad fluvium Temesum metarentur."8

c) G y u l a f f i : „Tömösváratt ütötték meg iiket az h a j d ú k "

„Kiütöttek éjjel Tömösvárról az törökök '"

2 Történelmi Maradványai IV. (Mon. Hung. Hist. Script. XXX. 228.1.)

3 U. o. 237. 1.

4 U. o. 243. 1.

s Helyesen: Du Val (T. i. Heinrich Du Val, Graf von Dampierre, F r e i h e r r von Mondrovillia.)

0 U. o. 245. 1.

7 U. o. 270. 1.

8 História. 1622-i kiadás, 809. 1.

9 Tört. Maradványai. (Mon. Hung. Hist. Script. XXXIII. 33. 1.)

d) Ortelins: „ . . . (Bethlen) an den fluss Themes gela- gert hatte"1 0

e) Bethlen F a r k a s : „Postquam Tömösuárum appulisset, Bethlenius¹¹ pascendi a q u a n d i q u e Equos commoditate ductus, extra Ciüitatem secundum fluvium Tömös suos d i s p o n i t . . .

Duvallns et R a k o t z i u s . . .12 Temesváró p r o p i n q u a n t . "1 3

f ) A Bécsbe hívott m a g y a r t a n á c s u r a k 1604 november 20-án kelt jelentése: „Circa initium mensis Septembris d u m haidones ad Tömösvarum p r o f u g i s T r a n s y l v a n i s profligatis a m p l a retulissent spolia" . . .14

L á t h a t j u k , hogy az idézett k ú t f ő k mindenikében v a g y Temesvárról, v a g y a Temes folyóról, v a g y mindakettőről esik szó. Az ütközet helye tehát — bizonyos h a t á r o k között

m á r ezek a l a p j á n is alig lehet kétséges.

10 Ortelius red. et cont. T. 361. 1.

11 Gábor.

12 Lajos.

13 História ele rebus Transsyloanicis: VI. 116. és k. 1.

" Magyar Országgyűlési Emlékek: XI. 34. 1.

Vegyük elő most az ú j a b b feldolgozóknak ettől eltérő helymeghatározásait s á l l a p í t s u k meg, mi szól mellettük és mi vall ellenük:

a) M á r k i Sándor egy kevéssé ismert forrásra, t. i. Beth- len G á b o r n a k G y u l a f e h é r v á r o n , 1627 szeptember 14-én — vagyis 23 évvel az ütközet u t á n — kelt levelére hivatkozik,1 5

a m e l y b e n t ö b b e k között ezt is o l v a s h a t j u k : „ H a r m a d s z o r Érdéit az n é m e t n e k Zsigmond ezelőtt 23 esztendővel hogy u g y a n többire erővel adá, szegény u r a d a t itt Váradgyánál megvereté véllek."^{1 0}

„Zsigmond'" nem más, mint Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, Váradgya pedig — Márki szerint — az a r a d - megyei Várad j á v a i — vagyis a mai T ó t v á r a d d a l — azonos, a m e l y tudvalevőleg a Maros jobb p a r t j á n van. Lippától 49 kilométernyire kelet felé.

b) R ó n a i - H o r v á t h Jenő „Magyar H a d i k r ó n i k a ' ' eímű művében^{1 7} t u d n i véli, hogy az ütközet Lippától délre, a Temes partján folyt le. Azonban az idézett könyvhöz csa- tolt „ H a d t ö r t é n e l m i Helységnévtár "-ban m á r csak Lippát mond.1 5

c) G i n d e l y Antal, minden d á t u m nélkül, ezt í r j a Bethlen G á b o r r ó l : „! tóbb jelen volt Lippa ostrománál, mely v á r a t gróf D a m p i e r r e védte a m a g y a r elégedetlenek és a törökök ellen. E g y k i r o h a n á s a l k a l m á v a l , melyet a németek é j n e k idején az ostromlók t á b o r á r a tettek. Bethlen mindenét el- vesztette."1<J

d) Acsádi I g n á c szintén Lippára teszi az ütközetet.2 0

de nem Giudelyre, hanem G ö m ö r y G u s z t á v r a hivatkozva.

e) G ö m ö r y is írt t. i. erről az ütközetről egy cikket ezen a c í m e n : „A h a j d ú k L i p p a alatt 1604-ben."21 Ámde ha elolvassuk ezt a leírást, azt l á t j u k belőle, hogy címe a t a r - talommal nem egyezik, mert a harc. a szerző szerint, valahol a Temes partján zajlott le. holott minden d i á k g y e r e k n e k t u d n i a kell, hogy L i p p a a Maros mellé épült.

A fentebbi idézetek eléggé t a n ú s í t j á k , hogy D a m p i e r r e r a j t a ü t é s é n e k színhelyét Temesvártól b i z o n y jó messzire keresik a felsorolt ú j a b b történetírók.^{2 2}

15 A tizenötéves h á b o r ú történetéhez. (Hadtört. Közlemények: 1894.

évf. 482., 483. 1.)

16 Történelmi Tár: 1882. évf. 48. 1.

17 TI. 154. 1.

18 37. 1.

18 Bethlen Gábor és udoara: 8. 1.

20 M a g y a r o r s z á g h á r o m részre oszlásának története. (Szilágyi: A ma- g y a r nemzet története. V. 583. 1.)

21 Hadtört. Közlemények: 1892. évf. 118—120. 1.

22 M á r k i : 109 km., R ó n a i — H o r v á t h : 30—60 kin., Gindely, A c s á d y : 60 km. G ö m ö r y m e g h a t á r o z á s a teljesen bizonytalan. (1. vázlat.)

A Temesvár ellen szóló állítások közül kétségtelenül Bethlen Gáboré látszik l e g n y o m ó s a b b n a k . Ezzel kell t e h á t legelőször végeznünk.

Nyilvánvaló, hogy ha v a l a k i n e k ú g y Bethlennek jól kellett t u d n i a k u d a r c a színhelyét. í g y h á t M á r k i Sándorn a k feltétlenül igaza v a n a b b a n , hogy ennek a kérdésnek el- döntésére G á b o r fejedelem a leghivatottabb. Levele t e h á t fontos bizonyság A á r a d ja (Tótvárad) mellett. Ez is igaz, ámde csakis abban az esetben, ha az idézett sorok valóban Dampierre támadására vonatkoznak.

De é p p e n itt v a n a b ö k k e n ő ! Bethlen ugyanis azt í r j a , hogy a vereség „itt V á r a d g y á n á l " esett meg r a j t a . Minthogy azonban a levél Gyulafehérváron kelt, kétségtelen, hogy az ottani „ V á r a d g y a " nem lehet a f e j e d e l m i székvárostól lég- vonalban is 112 kilométernyire eső T ó t v á r a d , h a n e m csakis a G y u l a f e h é r v á r közelében. Marosportussal szemben levő Marosváradja.²³ Már pedig ezt a f a l u t sehogy se k ö t h e t j ü k a Lippa megmentésére k ü l d ö t t D a m p i e r r e r a j t a ü t é s é v e l össze. Ebből m á r is g y a n í t h a t ó , hogy Bethlen összezavarta az eseményeket, amikor ezt a levelet írta.

Ez még i n k á b b abból a k ö r ü l m é n y b ő l világlik ki, hogy a fejedelem B á t h o r y Zsigmond személyét is belekapcsolja.

Hiszen t u d j u k — és t u d t a Bethlen is —, hogy B á t h o r y 1602 n y a r á n végképen e l h a g y t a E r d é l y t ; e n n é l f o g v a nem k ü l d - hette két évvel későbben Bethlen n y a k á r a D a m p i e r r e t . Az utolsó hadiesemény, a m e l y B á t h o r y Zsigmond ottléte alatt Erdélyben történt, az 1602 j ú l i u s 2-án G y u l a f e h é r v á r és Tövis között vívott s Basta d i a d a l á v a l végződött ü t k ö z e t volt.

Anachronismus tehát, h a Bethlen egy 1604-ben lezajlott h a r c értelmi szerzőjéül Báthory Zsigmondot t ü n t e t i fel.

Annál is i n k á b b , mert G y u l a f e h é r v á r szomszédságában 1604 őszén semmiféle csata v a g y ütközet se volt; ennélfogva nyilvánvaló, hogy Bethlent c s e r b e n h a g y t a az emlékező- tehetsége, a m i k o r a „25" számot p a p í r r a vetette, mert a levél kelte és B á t h o r y eltávozása között nem 23, h a n e m 2">

év telt el.

M a r o s v á r a d j á t t e h á t feltétlenül el kell e j t e n ü n k . Azon- ban még így is felvetődhetnék az a kérdés, hogy nem volt-e az a r a d m e g y e i T ó t v á r a d a t á r g y a l t ütközet színhelye, ú g y a m i n t azt Márki Sándor hitte? Nos hát ez ellen is van per-

döntő a r g u m e n t u m u n k , még pedig M á t y á s főhercegnek Bastához intézett — eddigelé t u d t u n k k a l ki nem adott —

23 Most Alsó- és F e l s ő - M a r o s v á r a d ja. Az előbbi csak 4 k i l o m é t e r n y i r e v a n G y u l a f e h é r v á r t ó l .

levelében,24 a m e l y 1604 szeptember 30-án, vagyis az ütközetnél csak két héttel későbben kelt. Idevágó része szórói-szóra ez:

„Wir halten d a r í ü r du werdest a u s O b e r h u n g e r n vor diesem Bericht sein worden, das d e r Conte D a m p i e r die

l u r g g e n u n d m a i n a y d i g e n Sibenburger bei Tenießwar a u v s h a u b t geschlagen: u n d das Turggische Lager zertrennt

habe, zur V e r w i r r u n g des feindts w ä r e guett das solches in dem Turggischen Lager spargiert w ü r d e wie d u disfalls der Sachen zu t h u e n wirdest wissen."

L á t h a t j a belőle m i n d e n k i , hogy Mátyás főherceg, aki kétségkívül magától a t á m a d á s t vezető Dampierretől k a p o t t jelentést az ügyesen és olcsón szerzett diadalról, a törökök temesvári vereségéről ad h í r t Bastának.

D a m p i e r r e — Rákóczy L a j o s előtt — lippai k a p i t á n y volt;^{2 5} ennélfogva ismernie kellett a székhelyével szomszé- dos török erősségeket, többek között Temesvárt is. De ismerte azt a hozzácsatlakozott R á k ó c z y L a j o s is. aki még kevéssel azelőtt barátságos viszonyt tartott f e n n a Lippával határos török terület pasáival s így Temesvár környékén is többször m e g f o r d u l h a t o t t .

Nincs t e h á t semmi o k u n k kételkedni a b b a n , hogy D a m - pierre. az ütközetről szóló jelentésében, megbízhatóan hatá- rozta meg a n n a k színhelyét. Ezt a Bécsbe hívott m a g y a r t a n á c s u r a k n a k csak 3 h ó n a p p a l az ütközet u t á n készült s előbb m á r idézett jelentése is erősen t á m o g a t j a .

D e az a r a d m e g y e i V á r a d j a (vagyis Tótvárad) ellen bizonyít több m á s nyomós k ö r ü l m é n y is. Elsősorban az, hogy három XVII. századbeli k ú t f ő n k nemcsak Temesvár- ról, h a n e m a Ternes folyóról is szól.²⁰ Már pedig Tótvárad a Maros p a r t j á n van.

Szamosközy és Bethlen F a r k a s várról, városról, a város k a p u j á r ó l és „hostát'Vról ír.27 A most t á r g y a l t esetben ez is csak T e m e s v á r r a vonatkozhatik. T ó t v á r a d o n állott u g y a n e g y kisebb váracska,2 8 még pedig a mostani falutól keletre, a Marosra k ö n y ö k l ő magaslaton, de megerősített város, a m e l y n e k k ü l v á r o s a is lett volna. T ó t v á r a d nem volt soha.

24 Kriegs Archiv Wien: Felflucten 1604. fasc. TX. ad Nr. 16.

as 1599—1604.

20 Istvánffi: i. h.

Ortelius: i. h.

Bethlen F.: i. h.

27 /. h. — „ H o s t á t " a n n y i mint „Vorstadt", vagyis „külváros".

28 L i p p á v a l e g y ü t t 1595-ben foglalta vissza a töröktől Borbély G y ö r g y .

A v i l á g j á r ó Eolia Cselebi leírásából következtetve, hosszúkás négy szögalakú, p a l á n k s z e r ű erősség volt. amelynek közepén szilárd a n y a g b ó l épiilt torony állott. (Magyarországi utazásai, 1660—1664. 22. 1.

Nem kevésbbé bizonyít az u t ó b b i hely ellen az is. hogy a temesvári pasa, a r a j t a ü t é s r ő l értesülve, még a harc teljes elűlése előtt közbevághatott, holott az egész csetepaté, a velejáró n a g y meglepetés és r i a d a l o m következtében, igen rövid lehetett. T ó t v á r a d nagyon messze — 109 kilométer- nyi le — v a n m a n a p s á g Temesvártól. A h a j d a n i ú t i n k á b b hosszabb volt a mostaninál, semmint rövidebb, í g y hát Hasszán pasa segítsége csak n a p o k multával érkezhetett volna meg az ütközet színhelyére.

Végül nagyon fontos k ö r ü l m é n y m a g a az a k k o r i helyzet is. amely a leghatározottabban k i z á r j a azt. hogy a becs- kereki pasa. Bethlennel együtt, T ó t v a r a d r a j u t h a t o t t volna.

Az egykorú t u d ó s í t á s o k a T e m e s v á r n á l gyülekező török seregről számolnak be. amelytől L i p p a v á r á t féltették.

Temesvár és L i p p a között erősen j á r t h a d i ú t volt, a m e l y az előbbitől a Beregszó p a t a k völgyén vitt fel a Maros bal-

p a r t j á t kísérő alacsony f e n n s í k r a s o n n a n le a folyó mellé.

Természetes, hogy a L i p p a elleni t á m a d á s . T e m e s v á r felől, csakis ezen az ú t o n indulhatott meg. El se gondolható, hogy a törökök előbb felmentek a Béga völgyén Facsetig, a z u t á n a vízválasztón átkelve, valahol K á p o l n á s t á j á n leereszked- tek a Maros völgyébe, o n n a n pedig, T ó t v á r a d o n át v o n u l t a k L i p p a ellen. Vagyis, hogy a temesvár—lippai (most) 60 kilo- méternyi út helyett, legalább is h á r o m s z o r a k k o r á t j á r t a k volna be.29

Még azzal se h o z a k o d h a t u n k elő, hogy a török — valami oknál fogva — t a l á n a keleti oldalról a k a r t a L i p p á t meg- t á m a d n i . mert az ottani vár, a mellette levő h u s z á r v á r r a l együtt, a p a l á n k k a l kerített város nyugati oldalán állott, t e h á t é p p e n erről lehetett legkönnyebben hozzáférkőzni. De különben is azért, hogy L i p p á t keletről t á m a d j a meg. nem kellett volna a t ö r ö k n e k az imént említett n a g y v a r g a b e t ű t leírnia.

E r d é l v b e n a k k o r kevés német, továbbá a császár és k i r á l y zsoldján élő n a g y o b b s z á m ú m a g y a r k a t o n a s á g t a n y á -

zott, a m e l y — D a m p i e r r e L i p p á n á l összegyűlt h a d á v a l e g y ü t t — k ö n n y e n megszoríthatta volna a Maros völgyébe Kápolnás v a g y T ó t v á r a d t á j á n b e f u r a k o d ó törököt. Míg ellenben az egyenes úton menve L i p p a felé. a t ö r ö k kézen

levő T e m e s v á r fedezte a t á m a d ó csoport hátát.

Nem a k a r j u k ezt a kérdést t o v á b b boncolgatni, mert ú g y v é l j ü k , eléggé bebizonyítottuk, hogy az ütközet színhelyéül se Marosvárad j á t , se T ó t v á r a d o t el nem f o g a d h a t j u k .

De míg ezt a helymeghatározást, legalább látszólag,

28 1. v á z l a t .

Bethlen levele t á m o g a t j a , addig R ó n a i - H o r v á t h állítása mel- lett, hogy t. i. az ütközetet Lippától délre a Temes partján v í v t á k , még ennyi bizonyíték se szól. Itt tehát semmivel alá nem t á m a s z t h a t ó puszta feltevéssel van dolgunk.

Az a völgy, amelyben a Béga és a Temes folyik, torony- i r á n y á b a n mérve is, csaknem 35 kilométernyire esik Lippától délre. E n n é l f o g v a ez a v á r és város egy a Temes p a r t j á n vívott ü t k ö z e t h e l y h a t á r o z ó j a nem lehet.

Lippától délfelé haladva, előbb a Bégához j u t u n k s csak a z u t á n é r j ü k el a lernest. Minthogy a szerző a mai t é r k é p a l a p j á n áll, a h a r c n a k — az ő meghatározása szerint — a Béga és Temes közötti k e s k e n y sávon kellett volna történnie, még pedig hozzávetőleg azon a területen, a m e l y n e k n y u g a t i h a t á r á t Nagytopoly, keleti h a t á r á t pedig Bélinc jelzi. Ez a vidék a z o n b a n , a k k o r i állapotánál fogva, t á b o r h e l y n e k is u g y a n c s a k rossz volt.

Arra se g o n d o l h a t u n k , hogy a Temes, v a g y a vele régente többszörösen összefüggő Béga, h a j d a n á b a n L i p p a alá k a n y a -

rodott. mert a Marost délről kísérő vízválasztó sehol se sza- kad meg. minélfogva a két völgy között b i f u r c a t i o se lehetett.

De m e g c á f o l j a R ó n a i - H o r v á t h véleményét az a m á r előbb említett k ö r ü l m é n y is, hogy a temesvári p a s a segítsége még a h a r c megszűnte előtt érkezett. Ez, ha a fenti helymeg- határozást e l f o g a d j u k , képtelenség volna. Ugyanis N a g y - topoly k ö r n y é k e 30—35 kilométernyire van Temesvártól;

Hasszán p a s a t e h á t csak órák m ú l t á v a l k a p h a t o t t hírt a harc- ról, amelyhez i l y e n f o r m á n segítséget se küldhetett volna.

U g y a n c s a k el kell v e t n ü n k R ó n a i - H o r v á t h m á s i k állítá- sát is, a m e l y az ütközetet Lippához köti. Ezt u g y a n támo- g a t j a egy kevéssé ismert k ú t f ő , csahogy erről a szerző nem tud. Ennélfogva világos, hogy itt is c s u p á n feltevés a l a p j á n tűzi ki a csatateret.

Az említett k ú t f ő Strassburg Pál svéd követnek egyik m u n k á j a , a m e l y n e k egyetlen m e g m a r a d t töredékét Szilágyi Sándor a d t a ki.30 Minket érdeklő része pedig így szól:

„Hinc nova c u m r e r u m et vindictae cupiditate ad Lip- pain arcem munitissimam contendit,^{3 1} q u a m tum D a m p i r i u s comes valido praesidio tenebat, U n g a r i ac T u r c a e o p p u g n a - bant. Ibi secure ágens f a c t a per D a m p i r i u m eruptione noc- t u r n a . et dissipatis U n g a r o r u m Castrum f a m u l i t i u m . equos, suppellectilem denuo amisit, et in prioréin n u d i t a t e m redac- t u s est. soins ac pedis f u g a sibi consulens.'"

30 „Relatio P a u l i S t r a s b u r g de motibus n u p e r r i m i s Transylvaniae.'1

( D a t u m nélkül.) Törienelmi Tár: 1882. évf. 276—278. 1. (Ezt követi (iindely i. h.)

31 Bethlen Gábor.

Strassburg — mint e m l í t e t t ü k — Svédország követe volt, aki a X V I I . század első felében ismételten m e g f o r d u l t Erdélyben. Sokfélét hallhatott, de — mint f e n n e b b i sorai t a n ú s í t j á k — össze is z a v a r t mindent. Elég m e g j e g y e z n ü n k azt, hogy L i p p á t 1604 szeptemberében se az erdélyi mene- kültek, se a t ö r ö k ö k nem ostromolták, így hát D a m p i e r r e se rohanhatott ki belőle. Ezzel megdűl egyszersmind R ó n a i - H o r v á t h második feltevése is.

Amit eddig Márki Sándor és R ó n a i - H o r v á t h állítása ellen f e l s o r a k o z t a t t u n k , u g y a n a z szól Acsádi, G i n d e l y és G ö m ö r y helymeghatározása ellen is. Nem a k a r u n k hosszas ismétlésekbe bocsátkozni; ennélfogva c s u p á n a n n a k megem- lítésére szorítkozunk, hogy G ö m ö r y a L i p p a és T e m e s v á r közötti távolságot 37-9 kilométerre s z á m í t j a , holott az — a mai úton mérve — 60 kilométer. H a j d a n á b a n i n k á b b több, mint kevesebb lehetett. L i p p á r ó l Temesvár felé h a l a d v a , 38 kilométernyi út u t á n Hidasliget (Brückenau) községet t a l á l j u k , de e mellett nem a I eines, hanem a Beregszó p a t a k folyik.^{3 2}

Végiil nem h a l l g a t h a t j u k el azt se, hogy G ö m ö r y Rákóczy Zsigmondot — a későbbi fejedelmet^{3 3} — lippai k a p i - t á n n y á teszi, unokatestvérével, Lajossal, tévesztve őt össze.

Az elmondottak a l a p j á n az a meggyőződésünk, hog\ az idézett ú j a b b feldolgozók egyike se t u d t a megdönteni régi k ú t f ő í r ó i n k n a k azt az a d a t á t , hogy D a m p i e r r e T e m e s v á r közvetlen közelében kergette szét a t ö r ö k ö k és az erdélyi m e n e k ü l t e k egyesült h a d á t . Nincs tehát semmi o k u n k , hogy az előbb t á r g y a l t ú j helymeghatározásokon k a p v a , a lián- színterét a k á r L i p p a , a k á r T ó t v á r a d t á j á n , a k á r pedig Nagy- topoly és Bélinc körül keresgéljük. Ivizárja ennek lehető- ségét — mint azt szintén k i f e j t e t t ü k — a k a t o n a i helyzet is.

Most még csak arról lehet szó, hogy T e m e s v á r n a k melyik oldalán történt ez a csúfos éjjeli meglepetés?

H a , egyes k a t o n a í r ó i n k rossz szokása szerint, a mai tér- képen keresnők az ütközet g y a n í t h a t ó színhelyét, b i z o n y á r a nagyon m e g z a v a r n a egy fontos k ö r ü l m é n y . Az t. i.. hogy a f e m e s , a m e l y n e k p a r t j á n a törökök táboroztak, m a n a p s á g — a legrövidebb i r á n y b a n mérve is — 12 kilométernyire van Temesvártól, amelyen át a Béga folyik.

Ebből tehát az következnék, hogy a h a r c v a g y nem

32 1. v á z l a t .

33 1607. f e b r . II. — 1608. m á r c . 6.

Temesvár közelében, v a g y nem a Temes p a r t j á n zajlott le.

Ámde ez a z ű r z a v a r tüstént eloszlik, mihelyt nem a mostani v í z r a j z i viszonyok a l a p j á n ítélünk, hanem a folyók szabá- lyozása előtti vízhálózatot igyekszünk rekonstruálni.

Legelőször is t u d n u n k kell, hogy a Faeset felől jövő Béga s a Lúgos felől a l á f n t ó Temes völgye G r u i n n á l egy- másba torkollik s a két folyó — minthogy a vízválasztó tel-

jesen e l t ű n i k közülök — közös és T e m e s v á r alatt teljesen szét- terülő t ö r m e l é k k ú p o n f o l y i k t o v á b b n y u g a t és d é l n y u g a t felé.31 A folyóágak, völgyeik egyesülésétől kezdve, össze- vissza keresztezték egykor egymást, ami nemcsak a X V I I I . századbeli térképekből, hanem a most is meglevő elhagyott medrekből is k ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t ó . E n n e k a bonyolódott vízrendszernek legészakibb folyása az Ó-Béga, legdélibb medre pedig a mostani Temesnek 7sebely alatt l á t h a t ó Birda nevű mellékága lehetett. Ezt a széles sávot a sok keresztül- kasul csavargó lomha v í z f o l y á s h a t a l m a s mocsárrá változ- tatta, a m e l y n e k járhatósága az évszaktól és attól az időről- időre változó vízmennyiségtől függött, amelyet a Temes és a Béga ömlesztett bele.35 E b b e az i n g o v á n y b a torkollott a Lúgos és Bogsán közötti domb- és hegyvidékről alászálló Poganis.

S u r g á n y és Temesina is.^3C

Nagyon valószínű, hogy h a j d a n á b a n Temesvár t á j á n nem voltak teljesen k i a l a k u l t , szabályos f o l y ó m e d r e k , h a n e m a víz — tömegéhez, sebességéhez és az ú t j á t álló a k a d á l y o k - hoz képest — hol erre, hol a r r a f o r d u l v a hömpölygött tovább.37

Maga Temesvár ennek a m i a z m á s m o c s á r v i d é k n e k északi szélére épült. í g y m u t a t j a az Ortelius k r ó n i k á j á b a n l á t h a t ó 1596-i r a j z , t o v á b b á az 1716-ban készült, az előbbinél sokkal pontosabb felvétel is.38 Természetesen t u d n u n k kell, hogy ez az utóbbi r a j z tótágast áll, ami m á r első r á p i l l a n t á s r a is kitű- nik, mert a karánsebesi út nyugatra, a.belgrádi pedig északra tart r a j t a . A város neve kétségtelenül azt m u t a t j a , hogy közAretlen közelében volt h a j d a n á b a n az a víz, amelyet a k k o r

a i A „Théâtre de la Guerre dans le Banat de Teniesoar" c í m ű , 1758-ban készült térképen a (névtelen) Béga Bélinctől délkeletre egyesül a Temessek

Winkler-nek a XVIII. század második feléből való részletes térké- pén a „Beglia" G r a i n t á j á n torkollik a Temesbe. A z u t á n ú j r a szétágazik, m a j d ismét egyesül a két folyó, t ö b b szigetet alkotva.

Riedl térképén (1789.) a Bégának nincs neve.

liomann 1790-i t é r k é p e szerint a „Temissel" néven szereplő Béga Bélinc és N a g y t o p o l y között ömlik a Temesbe.

83 Evlia Cselebi, aki a XVII. század második felében többször meg- fordult azon a vidéken, azt í r j a Temesvárról, h o g y : „a t e n g e r n y i víz és mocsár m i a t t nem lehet megközelíteni, a k ö r n y e z ő i n g o v á n y m i a t t nein lehet ostromsáncokba menni." (/. m. 10. 1.) T o v á b b á azt is m o n d j a , h o g y :

„Ha a v á r o s b a n eső esik, a k k o r a városon k í v ü l levő süppedékes helyen még egy e l e f á n t is elmerül." (U. o. 14. 1.)

36 1. vázlat.

37 Dr. Temesi Győző szíves közlése szerint a víz legnagyobb része h a j d a n á b a n is, az 1751 és 1753 között ásott Béga-csatorna, v a l a m i n t a mai Temes i r á n y á b a n h ú z ó d h a t o t t le .

88 fíubics: Magyarországi v á r a k és v á r o s o k n a k a Nemzeti Múzeum k ö n y v t á r á b a n levő metszetei. 539. sz.

. . f e m e s ' - n e k hívtak,^{3 9} a m e l y azonban m á r az előbb mondot- t a k a l a p j á n se lehet a mai Temes, minthogy ez most Ság alatt folyik. Ellenben a mostani Temesvár u g y a n o t t van. ahol a h a j d a n i állott.

A m i n d e n f e l é k a n y a r g ó , egymással sokszorosan össze- f ü g g ő á g a k s a k ö z ö t t ü k elterülő mocsarak útvesztőjében n a g y o n b a j o s lehetett eligazodni; nevüket csak a legközelebbi k ö r n y é k lakói t u d h a t t á k , míg a viszonyokat nem ismerő idegenek legtöbbnyire „Temes" néven foglalták össze a Temesvár és Zsebely közé esett egész vízrendszert.4 0 H a tehát XVII. századbeli f o r r á s a i n k Temes folyóról beszélnek, azt nem szabad c s u p á n a szorosan vett mai mederre vonatkoz- t a t n u n k . hanem ki kell t e r j e s z t e n ü n k ezt a nevet a r r a az egész széles sávra is, amelyet a Temes és a Béga látott el vízzel.

A t ö r ö k ö k t á b o r á t Temesvártól délre, az ingoványok között, nem k e r e s h e t j ü k . E n n e k nemcsak a térszín alakulása mond ellent, hanem az ütközet lefolyása is. Az éjjeli r a j t a - ütés t. i. nem sikerülhetett volna olyan könnyűszerrel, ha az a l v ó t á b o r t nehezen átgázolható mocsarak környezik.

Sokkal v a l ó s z í n ű b b tehát, hogy a törökök száraz terüle- ten, azaz a vártól északra, a lippai ú t közelében t a n y á z t a k s a k ú t f ő i n k említette Temes, t u l a j d o n k é p e n a mostani Béga őse volt. Vagyis a t á b o r helye ú g y volt megválasztva, hogy háiamögé esett a vár, a m e l y b e a szétugrasztott had valóban iiienekült is.

Az is bizonyosra vehető, hogy a lippa—temesvári úton közeledő D a m p i e r r e nem ezen haladt egészen Temesvárig, h a n e m az utolsó d a r a b o n letért v a l a m e r r e róla. Csakis így volt lehetséges, hogy k i k e r ü l t e a lippai ú t r a kétségtelenül kiállított vigyázók figyelmét. A most is meglevő m a r a d v á - nyokból4 1 következtetve, Temesvártól közvetlenül északra és n y u g a t r a is nagyobb, összefüggő erdőségnek kellett h a j d a n á - b a n lennie, a m e l y az álombamerült törökök á t k a r o l á s á t v a g y megkerülését megkönnyítette.^{4 2} Másként alig képzelhető, hogv a n a g y s z á m ú h a j d ú s á g észrevétlenül lopózhatott volna a t á b o r közelébe.

*

39 „Temesuarium u r b s et a r x celeberrima a fluuio Teinesso, qui ex a l p i b u s ad Seuerinum U r b e m h a n d procul ab Istro seu D a n u b i o sitis p r o f l u i t , urbemque et arcéin praeterlabitur. n o m i n a t a est." ( I s t o á n f f i : i m. 1622. kiad. 324. 1.)

40 Az 1716-i felvételen a v á r mellett m á r a Béga folyik.

41 Csókaerdő, Vadászerdő.

42 Szamosközy szerint megkerülés történt. (I. m. IV. 228. 1.)

Néni tartozik ugy an szorosan t á r g y u n k h o z , de mindamel- lett f o g l a l k o z n u n k kell a temesvári ütközet általánosan elfo- gadott d á t u m á v a l is. a m e l y n e k m e g b í z h a t ó voltában nem ok nélkül kételkedünk.

T ö r t é n e t í r ó i n k 1604 szeptember 19-ét jelölik meg az ütközet n a p j á u l ,^{4 3} még pedig G ö m ö r y nyomán,^{4 4} aki ezt mint végképen leszűrt igazságot közli s azt á l l í t j a , hogy D a m p i e r r e szeptember 17-én érkezett L i p p á r a ; 18-án R á k ó c z y Lajossal és a h a j d ú k k a p i t á n y a i v a l h a d i t a n á c s o t tilt, 19-én h a j n a l b a n pedig felverte a t ö r ö k tábort.

Itt most nem k ö v e t h e t j ü k a b i z o n y í t á s n a k v a g y a cáfo- lásnak azt a m ó d j á t , amelyet a h a r c helyének megállapításá- nál a l k a l m a z t u n k , mert a keresett d á t u m körül, előbb idézett XVII. századbeli k ú t f ő i n k is f e l m o n d j á k a szolgálatot.

Szamosközy u g y a n i s előbb azt í r j a , hogy: „2. Septembris k e r ü l t é k meg éjjel a h a j d ú k I ömösvárat":4 5 a z u t á n pedig azt olvassuk, hogy D a m p i e r r e d i a d a l á n a k híre csak szeptember 21-én jutott el Kolozsvárra;^{4 6} vagyis a h í r m o n d ó csigaháton j á r t , 19 n a p r a lévén szüksége, hogy a temesvár—kolozsvári ú t a t megtegye. Itt tehát v a g y az egyik, v a g y a másik d á t u m feltétlenül hibás.

G y u l a f f i szerint: „Tömösváratt circa VII. Septembris éjjel é f é l v k o r " történt a rajtaütés,^{4 7} míg a Bécsbe hívott m a g y a r t a n á c s u r a k — jóval h a t á r o z a t l a n a b b u l — „circa initium mensis Septembris" szókkal jelölik meg az ütközet időpontját.4 8

Bethlen F a r k a s , a k i n a g y o b b á r a Szamosközy n y o m á n j á r . ú g y t u d j a , hogy Bethlen G á b o r „sub initium Mensis Septembris" érkezett Temesvárra4 9 s az erre következő h a j - nalban történt volna az ütközet.6 0

Mint l á t j u k . G ö m ö r y meghatározása Szamosközyétől 17 n a p p a l , G v u l a f f i é t ó l m i n t e g y 12 n a p p a l tér el. M e l y i k ü k n e k van igaza?

E n n e k eldöntésében nagyon fontos D a m p i e r r e egyik jelentése, a m e l y arról szól, hogy L i p p a felé v o n u l t á b a n szeptember 9-én h a g y t a el kis c s a p a t á v a l Varadot.^{5 1} Ennél-

43 Rónai—Horváth: i. h.

Márki i. h.

Acsádi: i. h.

Komáromi/: Rhédey Ferenc (Hadtört. Közlem.: 1894. évf. 175. 1.)

44 Hadtört. Közi. 1892. évf. 118. és k. 1.

45 I. m. IV. 228. 1.

48 U. o. 230., 231. 1.

47 /. h.

48 Magyar Országgyűl. Emi. i. h.

49 /. m. VI. 116. 1.

50 U. o. 118. 1.

51 Kriegs-Archiv Wien: Feldacten 1604. Fase. IX. ad Nr. 12.

fogva — ha nagyon sietett — 12-én. lassabban h a l a d v a 13-án.

kellett L i p p á r a érkeznie. Ebből máris kétségtelen, hogy se 2-án. se 7-én nem csaphatott össze a törökkel Temesvár alatL de viszont az se következik belőle, hogy G ö m ö r y oldalán van az igazság.

Ugyanis Lippához Temesvár csak két normális menetre van, a t á m a d á s tehát — a h a j d ú k összeszedése végett okvet- lenül szükséges p i h e n ő n a p p a l is számolva — 15-én, vagy 16-án m á r megtörténhetett. Azt t. i. nem h i h e t j ü k , hogy a nagyon mozgékony D a m p i e r r e szeptember 9-étőí 17-éig rótta volna a v á r a d — l i p p a i (most) 135 kilométernyi ú t a t . hiszen sietnie kellett, nehogy a törökök megelőzzék.

A szeptember 19-i d á t u m o t tehát későinek t a l á l j u k s így mindaddig. míg azt valami e g y k o r ú hiteles a d a t nem támo- g a t j a , nem is f o g a d h a t j u k el.

A k é t k e d é s r e az is feljogosít, hogy — mint Szamosközy á l l í t j a — szeptember 21-én. vagyis G ö m ö r y d á t u m á t ó l szá- m í t v a h a r m a d n a p r a , m á r Kolozsvárra jutott az ütközet híre.

Az előbb azt m o n d o t t u k , hogy Szamosközy idézett két idő- meghatározása (szept. 2. és 21.) közül az egyik okvetlenül hibás. Ezt az elsőről az imént ki is m u t a t t u k ; a m á s o d i k n a k megbízható voltában nincs o k u n k kételkedni. Azt ugyanis e l h i h e t j ü k , hogy a Kolozsvárott tartózkodó k r ó n i k á s jól t u d - hatta, mikor ért oda a temesvári r a j t a ü t é s postása.

Temesvártól Kolozsvárig, n a p j a i n k b a n 420 kilométer a távolság. Ha azonban a XVII. századbeli — a m o s t a n i a k n á l jóval k a n y a r g ó s a b b — u t a k a t vesszük a l a p u l s az így beálló hosszabbodásra, n a g y o n alacsony kulcs szerint, csak 10 szá- zalékot s z á m í t u n k : 460 kilométer lesz az eredmény. A hír- m o n d ó n a k tehát 150—155 kilométernyi ú t a t kellett volna n a p o n t a m e g f u t n i a , hogy szeptember 21-én m á r Kolozsvárott lehessen. Minthogy azonban ekkora napiteljesítménnyel nem s z á m o l h a t u n k , az ü t k ö z e t n e k — m á r ennél az oknál fogva is

— 19-e előtt kellett történnie.

A pontos n a p i d á t u m o t nem m o n d h a t j u k meg, de D a m p i e r r e Váradról való i n d u l á s á n a k és a vészhír Kolozs- v á r r a j u t á s á n a k i d ő p o n t j á b ó l következtetve, az a meggyőző- désünk, hogy a temesvári rajtaütés se szeptember 15-e előtt, se l?-e után nem történhetett.

Persze ez is nagyon eltér Szamosközy és G y u l a f f i a d a - tától. E r r e az eltérésre legyen szabad m e g k o c k á z t a t n u n k egy m a g y a r á z a t o t , amelynek helytálló voltáról azonban nem ke- zeskedünk.

T u d j u k , hogy a XVII. század elején még elég nagy volt a z o k n a k a száma, a k i k a Gergely-féle n a p t á r t ó l húzódozva.

még a z u t á n is a Julius Caesar-féle időszámításhoz ragasz- kodtak.^{5 2} A kétféle n a p t á r között akkor 10 n a p volt a k ü l ö n b - ség. I I a feltesszük, hogy az, akitől a két k r ó n i k á s az adatot k a p t a , az ó - n a p t á r szerint számított, a k k o r az ú j n a p t á r r a áttérve, Szamosközy d á t u m a szeptember 12-ére, G y u l a f f i ó

pedig 17-e t á j á r a tolódik el.53 Az előbbi így is képtelenség, d e mégis csak közelebb jár a valószínűséghez szeptember 2-ánál.

Ellenben szeptember 17-e egyezik azzal, a m i t az imént állítottunk. Lehet, hogy a Bécsbe hívott m a g y a r t a n á c s u r a k jelentése is az ó - n a p t á r o n alapul, mert a 15-e és 17-e k ö z é eső időt m á s k é n t alig a z o n o s í t h a t t á k volna a h ó n a p elejével.

Azt azonban nem t u d j u k m e g m a g y a r á z n i , hogy Szamos- k ö z y és G y u l a f f i d á t u m a között h o g y a n van, még a fenti fel- tevés mellett is, v a g y öt n a p i eltérés. T a l á n toll- v a g y s a j t ó - h i b á r a lehet gondolnunk Szamosközy szövegében, de ezt is csak puszta feltevésként h a n g o z t a t j u k .

*

Nemrégen azt a meglepő kijelentést hallottuk, hogy a ma- g y a r hadtörténelem régebbi eseményei m i n d fel v a n n a k m á r részletesen dolgozva, így hát nem is érdemes többé foglal- kozni velük. Ámde a valóság nagyon is r á c á f o l erre a merész állításra, mert p é l d á u l a most t á r g y a l t temesvári ütközet is egyike a n n a k a temérdek részletkérdésnek, a m e l y n e k kellő megoldása nélkül eredményes synthesishez nem is f o g h a t u n k .

Gjjalókay .Jenő.

a- Szentpétery: Chronologia. 38., 39. 1.

Tóth László szerint Magyarországon és E r d é l y b e n 1625-ig v a n n y o m a az ó - n a p t á r szerint való időszámításnak, míg a hódoltság területén még 20 évvel későbben is t a l á l k o z u n k vele. ( G a r a m p i bécsi nuncius jelen- tése a Gergely-féle n a p t á r r e f o r m r ó l . — Turul: 1927. évf. 13. 1.)

53 Maga Szamosközy és G y u l a f f i az ú j n a p t á r szerint számított.

HacHörléuelmi K ö z l e m é n y e k 2