Csuka Zoltan

(1)

PEST MEGYEI TEKA 2

Harmat Bda

Csuka Zoltan

BIBUOGRAFIA

(2)

Harmat Bela

C S U K A ZOLTAN bibliogrdfia

Pest megyei M u v e i o d e s i Kozpont es Konyvtar S z e n t e n d r e , 1982

(3)

Lektoralta:

CZINE MIHALY HORVATH LAJOS

Foto:

HANCSOVSZKl JANOS

' Fedelterv:

BALOGH LASZLO

ISBN 963 01 3381 4

Kiadja a Pest megyei Muveiodesi Kozpont es Konyvtdr Felelos kiado: Rozgonyi Ernone dr.

Megjelent 1000 pelddnybon, 10 (A/5) iv terjedelemben, az MSZ 5601-59 es 5602-55 szobvdny szerint

Kesziilt a Somogy megyei Nyomdaipari Vallalat kaposvdri uzemeben - 81-7361 - Eng. sz.: Kiodoi Foig.: 60962/81. -

Felelos vezeto: Forkos Bela igozgato

(4)

T A R T A L O M

Seites Gyorgy: Eloszo - 7 Czine Mihaly: C s u k a Z o l t a n — - — — — - - — — 9

Utmutato - 25

Roviditesjegyzek _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 28

Muvel _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ - 31

Onallo kotetek - - - - - - - - - - - - - 3 1 Antologiakban, gyujtemenyes kotetekben - - - 38

Muforditosoi _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 44

Ondlld es szerkesztett kotetek - - - 4 4 Antoldgidkban, gyujtemenyes kotetekben - — — - — - 60 Folydiratokbon, napilopokbon — - - — - - - — — 65 A DIAK - - 65 Irdsoi - - 67 Miifordltdsai - 102 Rdia szdid irodalom - - - 1 1 5 Fijggelek _ _ _ _ _ _ - - i ^ _ - - - - 1 2 3

A nyolcvanodik szuletesnap irodalma 123 Versmutato - - - - - - - - - - - - - - 129

Nev- es cimmutatd — — - — - — — - - - — — 139 Fontosobb eletrajzi adatok - 149 Kortdrsunk: C S U K A ZOLTAN - - - - - - - - - - 1 5 1

(

(5)

ELOSZO

Majd fe/ evszazada veletleniil hozta ugy a sors, hogy Csuka Zoltan itt telepedett le a fovaros kdzeleben. Ez a veletlen — ma mar tudjuk — termekeny kdlcsdnhatasnak adott otthont. Napjainkban mar irodalom- torteneti adaiek, ahogy Csuka Zoltan kortarsai szolnak az erdligeti mu- helyrol. S Erdliget - mert igy szerepelt a folyoiratok szerkesztosegekenl

— bekapcsolodott az irodalom verkeringesebe.

„Naphaz-mijhelyeben" a jugoszlav nepek irodalmabol klasszikus mu- vek sora latta meg a napvilagot magyar nyelven, es Csuka Zoltan maig legendas fiatalsaggal, verseibol is sugarzo-lobogo hittel dolgozott szu- kebb patriajanak kozossegeert is.

Eletmuve a pelda ra, hogy legnagyobb ereje a tettnek van. Munkas- saganak gazdag tarhazat, „A Joszomszedsag Kdnyvtara"-t nagy szere- tettel adomanyozta lakohelyenek, s tette mindannyiunk szamara koz- kinccse.

Most, amikor a Pest megyei Teka 2. kotetekent megjelentetjuk eddigi eletmuvenek bibliografiajat, egyben peldajat adjuk annak, hOgy igyek- szijnk meltok lenni bizalmara.

y Bekes Gyorgy megyei 'konyvtar igozgato

(6)

(7)

C S U K A Z O L T A N

Erdligeten, a Sard utcdban, a kovezett utaktdl tdvolabb nagy a W a - kokkal nez a vildgba egy foldszintes hdz: a bardtsdg hdza. Szdzndtl tobb del'szldv muvet ultette'k dt benne mdr magyarra. „A jugoszldvoknaik ugy kell ebbe a hdz'ba erkezniuk - mondta Mladen Le^kovac ,a jeles szerb koltd es aikodemifkus —, mint egyik szent helyiikre, s ugy fognak egy nopon odomenni."

Csulko Zoltdn dolgozott es dolgozitk ebben a hdzbon, 6t koszontotte Leslkovoc a maga es a szerb Matica neveben, ,,a csoddlat es hdia erze- sevel" mindozert, amit a jugoszldvoik irodolmdert, a magyar es deiszldv nepek kozeledesenek eszmejeert tett. igy koszontotteik - es koszontiik - magyar olvasdi is. Deiszldv muvdket iJltetett magyarra, s egyben ujra elindi'totta, felerdsftette a viszonzds folyamatdt is. Ho ma, a regebben megjelentetett magyar iklasszikusoikon kivijl egyre tobb Jozsef Attiia-, lllyes-, Weores-, Nagy Ldszld-muvet forditanok szerb-horvdt, szloven es moceddn nyelvre, obban az 6 deiszldv nyelvek'bol magyarra iJltetett szdzndl tdbb forditdskotetenek is osztonzo szerepe van.

Elete szinte regenybe kivdnkozi'k.

A gyermek Csuka Zoltdnnak mdr ikijlonbozo nepdkre nyilhatott a szeme: magyar, nemet, szerb, romdn es bunyevdc szavak muzsiikdjtak korii- lotte. A bd'nd*i Zichyfo'lvdm sziiilietett, Versec ikoze'leben (mai neve Plan- diste), de csak ,,vejetlenul" ott: csolddjuk az a'kkori Magyarorszdg szd- mos helyseget meglalkta, Topdnfalvdt, Bojdt, Obecset. Edesapjdt, a penzugydri szemleszt, gyakro helyezgetteik, s mago is kerte idonkent az dthelyezest. Csuka Zoltdnt legtobb gyermekkori elmenye a ,,ven Sza- bodkdhoz" ikdti — abbon a gimndziumban kezdte kozepiskolai tonulmdnyait, omelyiknek Kosztoldnyi Arpdd, Kosztoldnyi Dezso edesapja volt az igazgatdja, de voltak evek, amikor a katolikus Szabadkdn a refor- mdtus kisdidk a zsidd iskoldbon figyelt a tudomdnyokro. Mas nepek, mds szi'nek becsiilesere keszltette eld oz elet.

(8)

„Ve'letlenu'l" szijletett a Bdnatban, veletlenijl kerult majd Ujvide'kre is, a Vajdasdg fovdrosdba. Emigrdnskent — 20 esztendds kordiban — Pecsrol.

Evjdrata szerint'keriJlihetett volna Budapestre is, va'lami'lyen fdislkoldTO, s majd irakent Nemeth Ldszld, lllyes Gyula vagy Szabo Ldrinc, a vele egykoruak tdrsasdgdba. De mert a hdboru utolso eveiben Pecsett volt didk, a Vajdasdgon keresztui gondolta tovdbbvezetdnek az utjdt.

Pecs azokban az esztenddkben lett igozdn Idzas eletu vdros, mikor Csuka Zoltdn a didikjo volt. 1918 punikdsdjenek mdsnapjdn a pecsi Frt- gyes-laiktanydbon dllomdsozd legenyseg megtagodta a frontra irdnyftd F>arancsot. Geppuskd'k kattogdsa vagdosto szet a pun'kdsdi rdzsdik be- szelgeteset. A puskaropogdst a pecsi bdnydiszok riaddnalk vettek.

Ezzel etkezdddtek a sorsot, szemleletet forditd esemienye'k. Alig teliik el fel esztendo, szerbek szdfljdk meg a vegvdrti hongu'lotban eld vdrost.

1919 februdrjdban Pecs munkdssdga hdromhetes nagy sztrdjlkkal tiJntet a megszdljds ellen — koztij'k a kis cingdr didlk Is —, a Tandcskoztdrsa- sdg kikidltdso napjdn mdr voros szalag kerijl o gomblyukba. A megalakuld magyar Voros Hadsereg hfvd szovdra a pecsi munikdsok kdzu!

ezrek szokne'k dt a demairlkdcids vonolon, a kaposvdrii 44-es Vorosdon- ddr egyik zdszldaija pecsiekbol toborzddott. A pecsi voroskotondk Er- sekujvdr alott dlltok hamorosan; szunetekben, onlkepzdlkorokben a rd- luik szdId hireket tdrgyoltdk, meg Kasso felszab'aduldsdt s a sdovdk Tandcskoztdrsosdg megolokuldsdt. Nemcsaik Pop Kdroly szerette volna kituzni oz Alpok legmagosobb csucsdro o vi'ldgforradolom voros lobo- gdjdt, a pecsi didkok is a vildgforradallimot vdrtdik. Kozgozdosagi drdik - Markovits tandr ur jovoltdbdl — marxista drdklkd, oz onkepzoikdrok - Csuka Zoltdn volt o didlk-elndk - nepgyulesekke vd'ltalk. Feher Sdndor tandr ur ipedig - aiki Anato'le Fira'nce-ot is forditotta —, az egesz ifjuisd- got felsorakoztatta, s elvezette a szakszervezeteik hdzdba. Testuletileg leptek be a, ,,szocializmus tdbordba".

Koiben ki is inott Csuka Zoltd-n az isko'ldbd'l, befejezte felsd Ikeres- kedelmi iskoloi tonulmdnyait. A politilkoi-muveszi mozgalmokat most

mdr ,,erett" fiotolemberkent figyeli. A poiiitikai s muveszi mozgdis is fol- gyorsul o vdrosban. Megjelenilk Pecsett egy aktivista folydirat, az 1920, Horaszti Sdndor, a volt voroslkotono szerkeszteseben. Megal'alkul a Mu- vesikor a Royal ikdvehdzban. Indu'l egy ujabb folydirat is, a Kronika, a feherterror eldl Pecsre menekulo Kondor^Regos Ldszlo szeirikeszteseben.

Ennek mdr Csuika Zoltdn a segedszerkesztdje. Ket didk'kori lopkberlete utdn - felsos didlk ikordban a Diakot, majd oz Uj Diakot szerkesztette - immdr a felndtteknek csindl'hat loipot. . .

Foiskoloi tanulmdnyokra nem is gondolhatott. Apja epp oklkor veszi- tette el dlldsdt - nem tett eSkut a megszdild hotdsdgokna'k - , beosijilet- beli ikdtelessegenek tartotta, hogy munkdt vdllaljon. KiJlonben is mds

(9)

ePkepzelesei vo'ltaik: lapot indit, kiadja elsd verseskdnyvet es meses- konyvet, s olyam szalkmdt keres, amely megeihetest nyujt. Hivata'I'ba, I'r- nolknaik nem ikfvdnlkozott: a viil'lamosiva'sutndl jelentkezett, tudta, hogy ott szivesen Idtjdik a szociailista hirben dMdkot. Fe'l is vettelk; d lett hamorosan a vijilcimos vasutalk szakszervezetendk jegyzdje.

Ez mdr a cselekvd, orolkke tevekenykedd Csuika Zoltdn. Mdr mutatiko- zik benne a kesdbbii, fdradihatatlan szerkeszto es irodolomiszervezd, olki mojd lopolkot indi't, szervez, s a balsilkerdk utdn is mindig ujrO' kezd . . . A pecsi politizdids es rrds lehetdsegeit azoniban haimarosan elso- dorta az Idd. A szerbeiknelk - hidba prdbdllkoztaik a Pecs-Barafnyai Szerb-Magyar Koztdrsosdg letrehozdsdvol - 1921 augusztusdba-n ki keljett ijiriteni Pecset, vissza kellett vonu'lniulk a trianonii belkeszerzodes- ben megjelolt vonalro. A Pecsett eld forradajlimdroik, a szerb megszdllds Idejien teve'kenyen politizdildk egy resze, mintegy 10 000 ember Jugos^ld- vidbo tdvozott. KoztiJik volt Csuka Zoltdn is. Csaik rovid ideig szdinde- kozott Jugoszldvidbon tortdzkodni, legfeljebb ket hetig, oimig vizumot szerez, hogy did'k-vdgyai fdvdrosdiba, Pdrlizslba utazhasson.

Vfzuimot azonban nem kapott, s a ket hetre tervezett jugoszldvio;!

tortdzikodds tizeniket esztenddre nyult. Munikds eletenelk ta'Idn ez a i- zeniket esztendo volt a legtermekenyebb szoikasza. Ujvideket, a szerb- mogyar—nemet lalkossdgu vdrost, ezt a ,,ikicsi Parizst" is megszerette, yidiqim, luktetd e'letevel. Az I'rd ott dolgozilk, Oihol e l , s ott erezheti tiJr- hetden mogdt, aho\a — megoldihotja — a mago feladotait.

Csuka Zoltdn megtaldlto, 20 evesen lett Ujvide'k lolkdjai, 32 esztendosen azza) a bizonyossdggo'l johetett vissza Magyarorszagra, hogy megszijle- tett a vajda'sdgl magyair irodailoim. S a ,,sem!m!ilb6il teremteis" nagy miun- ikdjdban ove volt a kezdes. O volt a motor. O volt a mozgds.

Emigrdnsikent jott, de neim maradt idegen. Al'laimpolgdrsdgot nem keiPt - mioiha Ikerihietett voihia: szuilofdlidje ai Szeiib-Horvdt-Szloven Kii- rdiysdgba ikerult - , de nem volt hontailo'n; ikozosseget teremtett mago korM. Kovd'szo. osszefogdja Jett egy kozossegnelk. A nyelv, a ku'ltura, az irodalom oikd.n otthon volt, biztosnoik erezte 'Idbo alott a foldet. Td- gasobb lett a telkintete: uj egtdja|kat toldlt. Dldkszemet — a szinte ko- telezo hogyomdnyo'k sze'llemeben - Pdrizsro vetette, Ojivideken rdeb- redt: o magyar gldbusz kifordult a Idba aldl. Folismerte: Belgrdd es Prdgo, Bukarest es Zdgrdb fontosiabb o 'kisebbsegi magyar fro szdimdra, mint a z irodo'limi divatolk inemzetko;^! fdvdrosai. Mas nepdk zajldsdba kerult, de ebben a zajldslbon nem dllt ertetienijl. A testveriseget, az egymdsra utaltsdgot paroncsold szukseglkent vdllalta es hirdette, mint a magyar kisebbsegi irdk mdsutt is.

Csuka Zoiltdnbon ozt ikapto meg o vajdasdg! szellemi diet, omire szuiksiege vo'lt. Aki nogyPn hidnyzott: a hitet kidltd koltot, a szerkesztdt, a szervezdt. Akinek egyetlen iJgye von: oz iirodalom. Megmozditaini,

(10)

megszervezni a hevero szellemi erolcet. Elso nagy vajdasagi tetterdi alcdr o mesek nyelven is lehetne szdlni.

Filler nelikiJl, a szerb nyelv tuddsa nelikul, szdl ruhdbon erkezett U j - videkre. Napszdmos lett a Holldnder-fele fokereskedesnel, majd mikor a szdiSkdt mdr nem bi'rta o tenyere, a Kovdcs Bdlint-fele konzervgydrba szegddott. Ldddkot pakolt ott is mindoddig, mig Oi tulojdonos fia fel nem ismerte benne a Kronika egVkori szenkesztdjet. Akkor kapott iro- dai munkdt. S innen keriJl mojd 1922 vege feile az induld polgdri libe- rd'lis laphoz, a Vajdasaghoz.

De mdr ikordbbon, 1922 tavarszdin foJydiratot 'inditoitt, az OTat. Vagyis oz e1s6 jugosildvJai magyar foilydiratot. Meg egy esztendeje sem volt a vdrosban, meg csak torte a szeHb nye'lvet, s mdr rdtaldjt a magyar es szerb aivantgorde fiatoldkra. A kovetkezd evben, 1923-^ban mdr ket- nydvil eldaddsokat tortottak a Vajdasdg nogyobb vdrosaiiban, a jd polgdri kdzonseg nem kis megrokonyodesere.

Nem ikisebbsegi fdlydiraillkeint indullt az OT, hamem az alkltivizmus nem- zetikdzi fdrumoikent, nem a magyar vollt muveszetukben haingsulyorva, hanem oz embertestver - de oz emibertestverben o magyar is benne volt. S a nemes szdndek: hidat verni oz egymdst kidltd portok kdze.

Az UT kapcsPlotot iteremtett azo'ninol a belgrddi Putevivel, a szerb ex- presszionistdkkal (Bosko Tdkin, Todor Manojiovic, Zoi'ko Vasiljevic); a zdgrdbi zenitistdkikal (Ljubomir Micic). A kulturo, oz irodalom magyar munlkdsai kdzijl a Vojdasdgban eld avontgorde tdjelkozdddsu fiotolo- kot juttattoi elsdsorban fdrumhoz, Aratd Endret, Ember Zoltdnt, Mester Jdnost, Mikes FIdrist, Ldng Arpddot, Aranymuves Csuka Jdnost, de hozta kovetikezetesen az avontgorde mdsutt eld magyar muveszeit, igy az ahkor Becsben munkdlkodd Kossdlkot, Komdrombdl Fdldes Sdndort, Aradrdl Szdintd Gydrgyot. Kossdk Lajos bordtaiinak erezte az OT mun- katdrsait, olyan embereknek, akik ,,kul6n rdbeszeles, fizi'kai vagy szellemi terror nelkul egy eel fele" menetelnek vele. A maga toreikveseinek igazotdsdt idtta az UTboin.

Igozdn nagy ho'tdsu imozgolommd megsem vdilhatott az OT — szem- Idlete heterogen volt, munkatdrsai mds-mds irdnyzatot kepviseltek —, de szeles koru tdjeikozoddsdvol, a szerbhoirvdt ikuilturdvall voild kapcso- latteremtesevel torteneti szerepe lett a jugoszldvoi magyar irodoiom- bon. Bori Imre pontoson fogalmozott: „. . . ez a folydirat volt valdjdban a vajdasdgi magyar irodalom elsd iskoldja, de szellemi tuzhelye is, amdiyben az igenyeik es az irodalmi elet vdgyoinak Idngjoi eloszor fel- lobogta'k."

Az OTnak Csuika Zpltdn vPlt o ilegje'lentdsebb koltdje. Vers volt az elete; fahordds kozben lis, a dunai hajdkon dolgozva, verses mondatoit fogovmozta. Expresszionista hangvetelu versei huen tulkrozik az okkori

(11)

iddket: a haboru utani ,,'hideg'leleses" Eurdpdt, amelyben meg senki sem tudta pontosain, mikeppen alakul tovabb az elet.

Csuka Zoltdn a testver, az egytestver szavdval szd'lt. ..Buzgo kid/tds"

volt a kolteszete — a testverert, a millidkert. Az uj Igelk predikdtorainok hitevel hirdette oz embert, akinek - hitte - el kell jonnie a tdmegek- ben. Szdlt a megfeketedett vajdasdgi nopoikrdl, a cserepes szdja'krdi, a hidnyokrdi, a fenyegetd ujbarbdrsdgrdi — mindig o kenyertelene'ket.

a kizsdkmdnyoltalkat osszdkoipcsold internacionalizmus es a kuszobon d'lld uj ember hiteben. Ez a hit az emberben, a jovdben - ku'ldinboz- tetden szep vondsai Csu'ka Zoltdn expresszionista Ifrdjdnak. Mikor meg Kassd'k is ,,remenytelenseg bozoltoszlopait" Idtto virdgozni, Csuka Zol- tdn a holnop gydzelmerdi hittel enekelt.

Mdsutt, szervesen fejiddd irodalmoikbon lehet, hogy Csuka Zoltdn verseskonyvei nem jelentettek volna tobbet, mint egy lobogd lelku fia- tailember ,,endkes meneteleset" azon oz uton, amelyet Koissdk Lajos, Ivan Goll, s Majalkovszkij koveztek jdrhatdvd. A Vajdasdgban azonban — jdl Idtta Horaszti Sdndor — ,Csuika Zoltdn kolteszete kezdettdl tobb volt: kezdes, uttores, forradailom-fele. „ A megfeketedett vajdasdgi napok alott — irta Horaszti Sdndor Csuika Zoltdn Megyunk cimu ver- sesfuzete kopcsdn —, melyek itt a legketseglbeejtdbbek, friss levegdt, uj hongot, uj torekvest (mely becsuletesebb, erettebb tdrsodo'lom hori- zontja aid igyekszik folsegiteni oz eletet) hozott kozenlk Csuka Zoltdn versesfijzete (oz elsd figyelemre meltd kollektiv hitvoillds a Vajdasdg- ban. a vajdasdgi irodalom terijleten)."

Az UT hdinom esztendeig birto „aiz liramot", utPlsd szdima 1925-faen jelent meg. Nem o hotdsdgok tiltottdlk be; a kozonseg, oz oilvasdtdbor volt nagyon-nogyon velkony. Pedig prdbdikoztak olvaisdtoborzdssol is:

szdmos vajdasdgi vdrosban rendeztek eldaddsokat. IsmerjiJik az e b d matine tortenetet; hatolmos papirlepeddkon hirdettek es a Vajdasdg cimu lap heteiken keresztiJl harangozta. El is adtoik vagy husz-hormiinc jegyet, kozeli ismerdsokneik, de azok kozul is csak nehdnyan jelentelk meg. Mds vdrosok'ban is lemosolyogtdk az eldaddsbkat. A kereses azonban megsem volt hidbavaJd; volahol el ke'llett kezdeni.

Tudtdk: olvosdk nelkul irodalom nem letezhet tartdson. Csuka Zoltdn ismerte fel legvildgosabban: a jugoszldviai magyar irodolomnok let- kerdese oz olvasdkozonseg megteremtese. De d nem hirdethetett irodalmi olimpidkat, mint Erdelyben tettek — Jugoszldvidiban nem voit magyar szi'nhdz - , eldaddmuveszeket sem vihetett oz irodalmi estekre — a Vajdasdgban nem volt Tessitori Ndra. Azt viszont ismetelten tofxasz- tolta, hogy a legjobb irodalmi vdllolkozdsok is elalkadnok, ha nines eleg olvosd. Megsziint az OT, megszunt a Vajdasag Js, omelynek 1922-25 kozott murtkotdrsa volt, hamorosan megszunt a z a tdrsaddlmi es irodalmi laip is - a Revii - , amelyet maga indftott. - ••• •;•

(12)

Mdr ismet uj lopalapitdson torte a fejet, miikor Boldzs G . Arpdddol, oz Ady-verseket illusztrdld, mindig bolyongd expresszionista festdvel t a - Idlkozott. Felmerijlt bennijk a gondolat — 1926 vegen —, egy kozos munikdrdl. Jdrjdk be egyutt a Vajdasdgot, keressek fel egyiitt az embe- reket, a tdrsosdgokat. Csuka Zoltdn megi'rja, Boldzs G . Arpdd pedig megrojzolja a fellkeresett emberek portrejdt. A szoveg es a kepek egy reszet kozdlbeti a Bacsmegyei Naplo, ez fedezne az utozds koltsegeit, a kotetet pedig hitelbe nyomnd a nyomda. A konyveket oztdn eljuttat- ndk a korutazds sordn gyujtott eldfizetdkhoz.

Ez volt a terv. 1927-ben indultak a vajdasdgi korutra. Szobadkdrdl, virdgos tavaszban. A mumkdt a nydri hdsegben is folytottdk, s mdr de- res dsszel, ite'likabdtbam csindlta Baildzs G . Arpdd az utolso rajzolkat. O b e - csen, Zentdn, Becskerelken, Verseoen, Kamizsdn, Verbdszon, Topolydn, Zomborban es Ujvideken jdrtalk tobbek kozott. Nemely kerthelyiseg ven- degtldjeben magyar muzsikdval koszontdttek dket, mdsutt szabadra e n - gedett kutydk voltak a fogaddk.

Tobb mint hdromszdz fejet rajzoJtak meg. Egymds mellett magyorokat, szerbeiket - a szerb ertelmisegre nehol jobbon szdmfthattok, mint a magyarra —, nemeteket — akik tobbnyire ontudatosan huzddtak vissza a magyar betiJtdl - ; piispokolket, ujsdgirdkot, politikusokot, kereskedd- ket, meg egy agyaggolaimbiovo bojnokot is. Mindenkit, aki kulturdlis, gazdasdgi vagy politikoii teren tett voilaimit a Vajdasdgert. A nagysdgot termeszetesen nem eurdpai ordnyokban kerestek; a csdndes, szereny ertekeket is eszrevettek. A kulturo egybekapcsoilo erejebe vetett hittel teremtettek meg a Vajdasdg szines mozolkkepet; osszeismertette'k a Ti- sza partjdm, a Duno menten es a Fruska Goira alott eldket, magyoro- kat, szerbeket, nemeteket es romdnoikat egymdssol. A Vajdasagi Galeria szerb es magyar nyelven jelent meg, Csu'ka Zoltdn emiekezese szerint negyezer pelddnybon. Vogyrs oz okkori iddben ritka nagy pelddny- szdmban.

A Vajdasagi Galeria megjelenesevel nem zdrultok le Csuika Zoltdn videki utozdsoi. Az I'rdkat meg kellett toldlni, a mecendsokot fel kellett keresni, az eldfizetdket ossze keHett gyiijteni, s a megjelent konyveket el kellett helyezni. 5 mindezt, intezmenyek hijdn, tobbnyire neki magd- na'k. Orokke uton volt. Meg a Kevet, a jugoszldviai magyar koltdk elso ontoldgidjdt is csak I'gy tudta megjelentetni es elhelyezni.

Dotdcid sehonnon nem volt, oz dllamhotalom eleve nem tdmogatta a kisebbseget, a polgdri tdrsodalom vezetdi eleve nem tartottdk fon- tosna'k a vajdosdgii magyar irodalom, gydkervereset. A magyarsdg pedig a legszegenyebb nepcsoport volt a Vajdasdgban, javoreszt szegeny faldmuves, iparos es napszdmos nep; kdzel 50 szdzalekra becsijltek a szegenyseget. A magyar nepcsoportnok a sojtd, a konyv szempontjd- bdl, egykori szdmitdsok szerint csak 6t, 6t es fel szdzaleka johetett szd-

(13)

mitasba, vagyis minden huszadilk magyar. Csaik roppaint munkdvol lehetett itt osszehozni az irodalom bardtait. Csuika Zoiltdn ezt az uttord munkdt vegezte nehdnyadmagdvai Ezent volt oinmyit uton, o vajdasdgi vasuta'k miinden szakoszdt ismerte. Az ejszaikai szemelyen bdbiskolva, a kerelkek es vdltdik csattogdsdbdl is tudta, miikor fut be a vonat Topo- lydra, miilkor Kishegyesre, miikor Verbd'szra es miUkor Ujvidekre.

A Vajdasagi Galeria a kozonsegszervezo es oz ujsdgird munikdjo voli inikdbb, az irodalomszervezo o vajdasdgi magyar kdltdk antoildgidjdnoik osszedllitdsdval es kiaddsdvol nyitott ujabb fejezetet a jugoszldviai magyar irodalom torteneteben. Keve ci'mmel, 1928-^ban jelentette meg a vajdasdgi magyar koltdk elsd ontoldgiidjdt, 14 koltd hetvennyolc ver- set. (Amibrus Zoiltdn, Csuka ZoJtdn, Debreczeni Jdzsef, Feikete Lajos, Ferenczy Gyorgy, Foldi Honko, F. Galambois Morgiit, Gergely Borisko, Hairoszti Sdindor, Kovdits Antail, Miilkes Filoris, So-mogyi Pdil, Szenteileky Kornei, Tamds Istvdn szerepelt oz antoldgidban.) Vagyis eloszor fogta kevebe — erre utal az ontoldgio cime is — a szetszdrt, mdr-mdr veszni itelt ,,ertekka:ldszokat" a Vajdasdg onnyiszor elsiratott, poros mezdirol.

Biztatdskent: ossze kell fogni, mozdulnl kelL Mert a mozdu'latlansdg:

pusztulds. Haild'l.

Bkkor — 1928 tdjdm — mdr tobben hasonid be'ldtdshoz kdzeledtek A Het es a Nyugat neveltjei kdziil is. Mindenekeldtt Szenteleky Kornel, a Vajdasdg legnagyobb tekintelyu es legrnagyobb esztetikai kulturdju

I rdj a.

Az avontgorde feldil linduld Csuka Zoltdn es a szobadikdmuves indu- Idsu, dekodens hongulotokra hojld Szenteleiky Kornel a vajdasdgi magyar irodalom irdnti felelosseg kerdeseben kerultek kozel egymdshoz.

Csuiko Zoltdn nemcsaik a Kevebe kert Szentelekytdl verseket, honem hivto Szentelekyt a Kepes Vasarnap irodalmi mel'lekletenek szerkeszte- sere is. Ebbein az iddibe.n - 1928-ban - Csuka Zoltdn mdr a szabadkai Kepes Vasarnapot szerkesztette, s ennek a lapnak az irodalmi mellek- letet bizto Szentelekyre. A melleklet, a Vajdasagi Iras, nemsokdro 6n- dlldsult. Ez volt oz elsd vajdasdgi folydirat, amelyet Szenteleky szerkesztett, amelyben Csuika Zoltdn szervezdi keszsege es Szenteleky Kornel gondoltkodo-irdnyitd^bekitd ereje egyutt ervenyesijlt.

A Vajdasagi Irast Szenteleky Kornel szerkesztette. Azzal a celilal, hogy ondlld vajdasdgi mogyor irodalmat teremtsen; kijlon sorsdknak kuldn irodalmat. Hdrmas kotelesseget vdiHailt: a szerbhoirvdt kulturdvoil void kopcsolot epiteset, o magyar es a deiszldv nepek kozdtti hidverest, a kornyezd orszdgok magyar irodolmdnak az ismerteteset, s mindenekeldtt a vajdasdgi magyar irodo'lom felneveleset. Csuka Zoltdn bdilcses- seget es onzetlenseget dicseri, hogy a csondesen ©16 dszivdci orvost kerte a szerkesztesre. Szenteleky nagy leiek volt — noha szereny egye- misegevel szeretett volna tovdbbra is hdtterben morodni, zongordzni

(14)

vagy szep francia konyveket olvasni —, vdillalto a szerikesztes nehez munkdjat; kenyergondok kozt, betegsege'ktdl gyotorten, orcdn a tudd- baj rdzsdiival. Csuika Zoltdn irodailomszervezese oligha lett volna sikeres Szenteleky egyenisegeneik vordzsa nelkul. Tuddsban, teihetsegben, embersegben a legmagasabban dllt; az 6 szemeilye volt a legalkalma- sabb az ellenteteik dthidaldsdra, az egyseges irdi tdbor kiepftesere.

De nagy szivvel vdilalt felodatdt aligiha vegezhette volna Szenteleky Kornel ilyen eredmenyesein Csuka Zoltdn nelkijil. Ketten egyutt voltak a nagy irodalomepitdk. Mds^mds irdnybdl jottek, de taldlkozdsuktdl kezdve egy irdinybon kiizdottelk, ho reszlellkerdeseikben vitdztok is. Mind- ketten tudtdk: a magyarsag megtartdsdnak legfontosabb eszkoze a magyar kulturo megvedese es fejiesztese; o kulturdnak pedJg a nyelv es az irodalom a „legesszencidllsabb" resze. A fdrumokot Csuka Zoitdn teremtette meg ujra es ujra, hallotlon energidval. Mert a Vajdasagi iras sem jelenhetett meg sokdig: feinnd'lldsd'nak mdsod'ik evebe-n mdr osszeroppont a cenzura, a lapelkobzdsoik es oz dlvasdi kozony es ki- csinyesseg sulya ailott, s a kdvetkezd esztenddben ,,lki'szenvedett' o Ke- pes Vasarnap is. Fdrum nelkijl maradt megint az irodalom. Csuka Zol- tdn az ujvideiki Reggeli Ujsag szerlkesztdsegiebe lepett. Ott is siikerijll

irodolmi mellekletet inditania, a Mi Irodalmunkoi, s annaik o szerkesz- tesere ujro Szentelekyt kerte. S mikor a Mi IrodalrDunk is halddni Idt- szott, mikor minden vegkepp elveszettnek tunt, ondlld fdruim tervevel kereste fel a nogybeteg es remenytelen Szentelekyt. Mdr vitte a lop- fejet is, tetszetds emblemdvol, ajdnlotai volt a cimre is: Kalangya lenne majd oz uj hovi szemle cime, az emblemo egy kalangydt osszerokd magyar parosztot dbrdzolna . . . Nemsokdro meg is va!ldsult e nagy diom: 1932^ben indult a Kalangya, Szenteldky Kornei es Csuika Zoltdn szerkeszteseben.

Csuko Zoltdn es Szenteldky Kornel egyutt diltaik a vajdasdgi vdrtdn.

Mindketten kdvetkezetesen. De Szenteleiky olykor ugy erezte: minden oiszii<, mindenki eloisziik, hidibo minden, befed,, megfojt a por. Mdsoikot 6 biztotott, dt Csuika Zoltdnnok kellett idonkent uj kezdesdkre bfrnio.

Csuika Zoltdn eleve szdmot vetett a leihetdsegekkel, tudta, hogy oz diet ditaidbon o nekifutdsok es ujraikezdeseik sorozato,, es 'kuilonosen az a Vajdasdgban a magyar irodoimot szervezni dkardk szdmdra. A legnagyobb sikePtelensegeik sem csiiggesztetteik; kifogyhatotlan volt az energidjo. ,,Robibaneikony aktivizmuso, spontdn lobogd optimizmusa"

olykor zavardnoik is Idtszott, de - jdl Idtto Szenteleiky - az 6 Idlikese- dese nelikiJl toldn ki sem mozduit volna Oi kdtyubdl a vajdasdgi mogyor irodalom szekere. Fenntortds nel'kiji ismerte e l : ,,aimi ott tfz ev alott a magyar irodalom megteremtese, osszefogdsa, kevebe kotese es talpra diiitdso kdrijj tortent, oz sohasem tortent Csuka Zoltdn nelkiJl". Ponto-

(15)

I

son fogol-mozott Szenteleky Kornel: „Hi1iben, horcbon es ugortoro mun- kobon" Csuiko Zoltan voit oz ,,(igazi torso es testvere".

A folyoirotokat teremto, irodalomszervezo Csuiko Zoltdn koltokent is oz „esztenddk utderen" tartotta a kezet. A forradalmi huJIdmok mdr Eurdpo-szerte lecsendesedtek, ketelybe fullodtak sokhelyt a Idzas in- dulotok, Csuka Zoltdn verseiben azonban, mint Bori Imre fogalmazza, meg soikidg oz ,,aiktiwizm'us es optiimizmus ulte ndszdt". Elsd koteteinek mdr o cimei is beszedesiek: Utak (1922), Megyiink (1923), Fundamen- tom (1924). Jelszava oz epites volt; 'kidiltds-verseiben a hivdket es enek- Idket horsondzto. Erezte ugyon olykor 6 is, kiilonosen 1924 tdjdn, hogy az idd megdilt, kdosz kovarog es hittelenseg virdgzik, nemely koltd ,,a szovok csengd-bongd ritmusdbo meneku'l — mdsok dadaiz.must es egyeb izmusokot hebegnek - vagy visszozulleneik a csengd-bongd rimekig" - de 6 maga vdiltozatlanul az opostolok hitevel doilgozott, prdbdltP egye- siteni a muveszi forradolom es a bojokkail kuzdd emberiseg ugyeneik a szolgdiatdt. ,,EI6reto1t dlidsban" tudta magdt, aki kagyld'kent gyujti ossze a vihorok es tengerek doldt, s millidk neveben zbrget oz ido ajtajdn. Mintho csokugyon antenna lett volna, a boldogsdg es fdjda- lom ontenndjo, vette oz ijzeneteket, o fdjdalmakat es a remenyeket, Eurdpdbdl es Azsidbdl, Afrikdbdl es Amer^ilkdfodl.

Mfg Jugoszldvidban elt, koltokent mindvegig oz avontgarde vonzd- sdban alkotott. Kdlteszetere szinte minden formal es tortolmi uji'tas, amely a 20-as evek Koziep-Kelet-Eurdpdjdban lezojlott (expresszionizmus, dodaiizmus, sziirreoilizmus) oi|alkltdan hatott. Abbon a kornyezetben fgy volt termeszetes: aikkor a modernet oz ovantgarde jelentette.

A deiszldv avointgorde-ban nem egymds utdn, honem egymds mellett tuntek fel a kuJonbdzd izmusok, hotdroik gyokron osszemosddtok. Kez- detben egyutt volt egy differenoidlotlan modernizmusba-n szinte az egesz fiatol es modern szerb irodalom, expresszio-nistdk, zemitistdk, do- doistdk, szurreolistdlk . . . Ez a modernizmus reszben Kassdik es Ady ho- tdsa alott indult, a vojdasdgii mogyor fiotoloknaik fgy azt oz erzest adto, hogy nincsenek onnyira egyedul, oz avontgarde testveriseg jegyeben termeszetes mozdulattol fogihattok kezet a szei'b^horvdt irdkkal. A szerb avantgadistdk, kuldnosen a szurreailistdk, a j.forrodalom szolgdiatdban"

dolgoztak, legoldbbis 1932-ig; oz avontgarde a modernizmus es a kom- munrsto mozgolom egyseget dhajtotto. Ilyen avontgarde kornyezetben hfhette Csuka Zoltd-n, meg o „helyi szfneik" elmelete, o kisebbsegi gondok vdlloldso utdn is, hogy a modern kolteszet a szabad verssel azonos; olykor toldin — mint Benedek Morcell irjo,, — ,,erdszakot is tett a termeszeten", amely tobbszor o dolformo fele terelte volna. Plakdt- szeril megolddsok, az umiverzumot olykor kevesbe silkeresen ostromld kepek is szulettek fgy Csuka Zoltdn 'kolteszeteben; hosszu versei ,,bo- zdtjdbon" olykor dmyefcbo kerult a szemelyes If.fa. De szavoi mindig

(16)

szdrnyasan hordoztaJc az erzest; versei a moigyar expresszionizmus er- te'lces darabjai.

Utolsd eldtti vajdasdgi kotete, a Juzharang mutatjo taidn a kolto Csdka Zoltdnt o legszebb mogaslaton. Gonddail, vallomds-igennyd rendezte ciiklusokbo verseit o Vajdosdgtdl bucsuzd koltd: beszeljenek em- beri ddkumentumo'kkent is. ,,Legyen ez a kdnyv — irta a cfmlop belse- jere - emberi dokumenumo onndk, hogy az drijlet es butasdg rniinden zojldsdn tul is tisztdn es hjvogotdan hevernek a jdzonsdg szeles or- sdgdtjoi, omelyeiken egykor az egymdsra toildit embertomegeik marso fog hiimnuszozni."

A Tuzharang 1932 kordcsonydra jelent meg; Tomdsi Aron Abele m d - tett ez a verses'kdnyv volt a kisebbsdgi magyairsdg legnagyobb ajdnde- ko a b b a n oz esztenddben. Csuika Zdltd^n kdtetet Szenteleiky Kornel, a kijzddtd.rs meltdnyolta a legtdjesebben: „Reng a fdid, kontinensdk vo- noglanoik, gejziireik, tuzldngdk dkddjdik a ho'ldlt, s a megreszegijlt fold tele pofdval foija a holttestek borzailimas dzdnet. De ozutdtn eilvonulnalk a rettenetes felilegelk, lelhu.llanok a hdlyogolk es Viildgos lesz minden.

Miinden megoldddik es feloldddik egy tiszta, soba nem ismert harmd- nidbon. Uj nepek, uj munkdsok jdnnek, hogy feilepitseik oz uj wildgot.

Csuko Zoltdn a p>dkoli katoklizma elikepzelese utdn sem veszfti el jd- vdbe vetett hitet, azt a zengd, rogyogd optimizmust, amely szetmdliloszt- ja o gonosz, buto bakacsint o hoi nap egerdl. Van ezelkben a verselk- ben valaimi bieethoveni, valomi o legnalgyobb sziimfdnidbdl. A titdn mindent felkavar lelkiinlkben, borzalmas vihor rdzza oz idegek surgdnypdz- ndit, wilildm cilkdzHk es vegfitdleti diJbdrges Indi'tja a foldet Idbunlk otatt.

A scherzo tdmolygd teboiya^ oz odoigid sikoltd fdjdolma mdr a ketseg- beesesig sodorja a lelket. De ekkor o Ldfomdsok verseiben eppugy, mint a Ki/enced/kben, felhorsan az elet igemlese, a ,,die Bejohung des Willens zum Leben . . ."

Szenteileky Kornel nem kriti'kdt irt; ddai szdrnyaildsu mo-ndataiiban a bojtdrstdl bucsuzott, olki nemsoikdro mdr az „eloserei|t tdjbon" fogja foilytatni a mago munkdssdgdt. Folmutatta, amit neki, a remenytelen- seggel kijzdd emibernek jelentett Csuka Zolltdm kolteszete; a fdjdoilmon, a kdoszon, a pusztuldson is gydzedeltmeskedd Elet ijzenetet.

A Kalangya letrehozdsa tortemelmii tett volt: annyi megfeneklett ki- serlet utdin {UT, Renaisance, Faklya, Revii, Tiifcor, Vajdasagi Irodalom, Mi Irodalmunk), a tartds megikapaszlkoddst I'gerte. A Vajdasdg szethuzd irodoilmj erdi viszonylagos egyetertesre jutottok, az ut, oimelyen a polgdri' irodolomteremtes eredme>nyes lehet, tisztdzottnok Idtszott. A volj- dosdgi mogyor irodalom az avontgorde zavoros vizeirdi o reoHtdsolk kdzdlebe esrlkezett: a deiszldv ikapcsolatolk epitesevel, o szomszedos mogyor' irodaimokra void figyelessei kivdnto a maga lehetdsegeit kibon- lakoztatni. A mogyof irds elismert lett Jugoszldvidboin: oz ujviideki esten

(17)

megjelent a polgdnmester, a rendorkapitdny, a bani kdzigazgatds tobb tisztviseldje; a bdn tisztelgd Idtogotdson fogodto az irdkat. A magyar irodailfni est mdrnmdr tdrsadaJmi esemenyndk kezdett szdimitani a vaj- dasdgi vdrosokboin; legaldbb ilyenkor megvaljottdk oz emberek, hovd tartoznok. A /Co/angydnak az olvasdtd'bora is igeretesen ndvekedett:

esztenddvel az induldsa utdn mdr 2000 pelddnybon je^lenhetett meg.

Csuiko Zoiltdn okikor mdr bucsut mondott oi Kalangya szei^kesztese- nek: 1933 augusz^tusdbon Magyarorszagra kdltozott. Nem Budapestre, hoinem Erdiiigetre, a fdvdrostdl 20 kilometernyire, oibbo a hdzba, amelyet Mplndr Fonkas, oz Hijukori festd-bairdt tervezett a porceHdzdsok sordn vdsdrolt t&lekre, nogy ablaikokkal, a Boulhaus szelHemeben. „Vii- dekre", falunak szdmitd helyre koltdzdtt Csuika Zoiltdn, de orszdgos ter- vekkel: az ,,e1cserelt tdjban" is folytatni oikartai iTOdalomszervezo mun- kdjdt, oz egesz mogyor szdllemi eletet segiteni kivdnta a tdjeikozddds- ban. M'indenekeildtt a hozai kozveilemenyt okorta redilison tdjekoztotni a hotdron tul eld magyoroik irodoilmdrdl s a szomszedos nepek kultu- rdilis elelterol, ezzel oz osszelkopcsoldssail is hangsdlyozva a nepek egymdsra utoltsdgdt. Vagyis: szellemi bidot oikort epi'tenii a magyarsdg es a szomszedsdgbon eld nepeik kozott.

Vdillolkozdsai je'lentdsegerdi meg voilt gydzddve: toposztolatbdl tudta, milyen hamis ©likepzelesek vannolk a szomszedos nepe'k s o vdOk egyutt eld mogyor neprcsoportoik irodalmdrdl. Mdr o Vajdasagi Iras- ban volt egy rovot, az Ujarcu magyarok, amelyben Erdeily es Szlovensz!kd magyar irodoilmdt kdzveti'tettek, a /Co/angydbon pedig oz egyiik legfontosabb rovot o Ldffiatdr lett. Ezt o hagyomdnyt oikarto Magyororszdgon tovdbbvinni. Azzo'l o remennyel jott Magyarorszagra: omi a Kalangya- han csaik irovot lehetett, itt teljes foilydirdttd, ondlld fdrummd vdlihot.

A nagy gomdolatolk, omelyeket Csuika Zoltdn folyd'irotdiban reailizdinf okont, a mogyor ertelm.iseg legjobibjolndil megertesre szdmithottoik. De szdndekai megvaildsitdsdnak nem kedvezett oz idd. A fosizmus epp a b - bon oz esztenddben gydzdtt Nemetorszdgiban, aikkor fordult a mogyor poilitiko meg rosszabbro, Gdmbds miniszterdlndlksege idejen; a sze- genyseg, a sok esztendds gozdosdgl vdlsdg kdvetkezteben, szrnte remenytelen volt. Csuiko Zoiltdn vdlilolikozdsd-nok meg o pdirtfogd bardtok sem jdsPltok nagy jdvdt.

Csuika Zoltdn megis megindftottai a loipjdt.

Ho hetente, kethetente ujsdgfoirmdban nem lehetett megjelentetni, akikor foiydiratformdbam. Ho hovi foilydirotro sem kapott engedelyt, a k - kor mint pertodikdvol evente tizszer megjeleinnl, de mlndl eldbb oz o l - vosd ele menni, zorgetni, felserkenteni oz olvd lelkiiismeretet.

1933 ougusztusdba'n jott Csuka Zolltdm Magyarorszdgro, s oiktdber- ben, vagyis ket hdnap mulvo mdr megjelent a Ldthofdr eilsd szdmo.

,,Ldithatdr. Tdje'koztatd oz irodalmi es muveszeti elet esemienyeirdl. Az

(18)

osszes magyar nyelvteriiletek irodalmi eletenek figyeldje" — mutatko- zott be az uj folydirat.

A szi'vos, turelmes munka eredmenyt hozott: a pelddnyszdm vegulis 400C'-re emeilkedett; a szomszedos orszdgokbon is sokon olvastdk. Csuka Zoltdn hu maradt a nehezedd Iddben is indi'td gondolatdhoz: az ujabb terkeprajzoldsoik idejen is redlisan tdjekoztatott a magyar es a- szom- szedos nepek kulturdlis eleterdi; a dunai nepek egymdsrautajtsdgdna'k hiteben. Mikor a becsi dontesek kovetkezteben Mogyarorszdghoz egyre tobb nemzetisegi is visszakeriJlt, a szerkesztd minden egyes orszdgresz visszacsatoldsoi utdn vezercikkben figyelmeztette a magyar kozvele- menyt a nemzetisegi kerdes emberseges megolddsdra, oz ujvideki to- meggyiikossdg utdn a folydirat homiokdra pedig az into bibiiai idezetel tette: ,,Es amint a'karjdtok, hogy oz emberek veietek cselekedjenek, ti is akeppen cselekedjetek ozokkol". Gydry Dezso, o sziovenszkdi moigyar koltd hasonid gondoiotot fogalmozott o nehez iddben:

Mindne'k kivdnom, omit egynek, , ., , . . . . ; hiszen kozos a nyeremeny,

' es minden nepet feltek ottdl, amitdl feltem oz enyem.

A legtobb szeilemi kapcsolatot O' jugoszlav kultijrdval sikerult terem- tenie; a Lathatar anyagdnoik jd resze a Jugos/ovensko—Modarsfeo Re- v/jdbon - o Jugoszlav-Magyar Szem/eben — is megjelent. Csuko Zol- tdn tudta; o magyarok es deiszldvok kozdtti kopcsolotok mdr sok szd- zadosoik, s tortenelmi felodot megismerni egymdst s testverkezet nyuj- tonii egymdsnak. A sorskozosseg nemcsaik a fdjdailmos multe: a trogi- kus jeiene is.

En-nek a felismeresnek a jegyeben dolgozott Csuko Zoltdn. A Latha- tar - vagyis Csuiko Zoltdn — rendezte meg az elsd jugoszldv irodalmi es zenei estet Budopesten 1936-ban. Ugyoncsalk 6 rendezte meg az elsd magyar — magyororszdgii magyar — irodoimi esteket Belgrddban es Qjvideken, s a belgrddi mogyor konyvkidliftdst. Csuiko Zoitdn buz- gdiikoddsdnok eredmenye, hogy 1941^ben — egy hdnoppol a kotoszt- rofa elott - egy horvdt regeny (Slovko Koior: Iteletnap), egy szloven regeny (Ivan Cankor: Szegenysoron), s egy szerb regeny jelent meg az Egyetemi Nyomda kiaddsdibon; o szerib regenyt, Miiioin Crnjaimski OVd- icds vdndor/dsdt magai Csuko Zoitdn forditotta. Kis dolgoik? Adaileko*k?

Magyarok es deiszldvok megbekeleset szolgditdk. A Budopesten meg- rendezett szerb irodoimi estet mdr 1936-ban is ugy iidvozoite o kozep- eurdpoi sajtd, mint Magyarorszdg es Jugos^ldvio megbekelese fele vezeto jelentds lepest.

A szepen bontaikozd magyar-deiszldv kopcsolotokat, sojnos, hamaro- so'n felrobbontottd'k a poiitikoi vdltozdsok: a nemet szdvetsegbe kotd-

(19)

zodo hivatalos Magyarorszdg egy vdlsdgosan sdlyos periddusban rrneg Jugoszldvio szetdarabolasdban is szerepet vdMalt.

Csuko Zoltdn oikikor sem odta fel o mogyor—deiszldv nepek sors- szeru egymdsra utoltsdgdban void hitet. Tovdbb folytotta o pillonatnyi politfkai oJaikuldstdl fuggetleniJl o mogyor-delszldv kopcsolotoJk jovd- jeben bizvo a mago hidepitd munlkdjdt. Fordteni kezdte a deiszldv

hdsi eneke'ket. Mdr oz erdi hdz koze-lebe ert a front, mdr ho'Hotszott o geppuskokottogds, remegtek oz oblakok o kozelben csopkodd okndk- tdi, de d rendithetetlenijl ultette magyarra o deiszldv szovegeket. A moga-ultette didfo' olott; csak akkor kopto fel a fejet, ho egy-egy grd- ndt sijvitett el o hdz folott. To'Idn csoik Tersdnsiky ejeteben volt rlyen borzongotdon munkds pillonot az elsd vildghdboru frontjdn: gdztdmo- dds idejen, mikor a legikemenyebb horcosok idegzete is pattondsig fesziilt, d kedvese kepet farogto rdzsafdba. Mert nem a hdboru o fontos, honem oz elet. Csuko Zoltdn is tudta: a hdborunaik egyszer vege lesz, s eini a jovdben testverkent erdemes.

A felszobadulds, a nogy tortenelmi vdltozds Pecsett toldlto Csuko Zoltd-nt. Ggy erezte oz elsd pillo'notban: neki is megvirrodt. Az induld Uj DunantuI cimu lopno'k lesz oz elsd szel^kesztdje, a Botsdnyi Tdrsa- sdgban szervezi o mogosabb irodalmat, reszt vesz az ujra induld Sor- sunk munkdjdbon. A megalakuld Balkan Tdrsosdg dt vdlosztjo fdtitkd- rdvd, s a megszunt Ldfhofdr s o Mogyor-De/sz/dv Szemle utdn mdr megint lopot szehkeszt, a Deli Cs///agot, a Magyar—Jugoszldv Tdrsosag folydirotdt. Ebben ismertette oz uj Jugoszldvio gozdosdgijmuveszi-irodolmi eletet.

S forditott. 1946 nyardn uitette magyarra Petor Petrovic Njegos drd- mai koltemenyet, a Hegyek koszorujat, mojd Ivo Andric Hid a Drinan cimu regenyet forditotta, okirdi okkor meg seniki sem sejtette, hogy No- bel-di'jos lesz.

Ezek a forditdsok mdr az erdligeti hdzbon szulettek: Csuko Zoltdnt Pecsrol ujro o fdvdrosbo szdiftotto o munkdjo. Tevekeny, termd eszten- ddket remelt: meg cso-k kozeledett dtvenedik esztendejehez. Munkds eveit azonbon megszoikltottdlk a koholt perek. A mogyar-delszldv poiitikoi 'kapcsoiotok romldso idejen perbe fogtd'k, s mint Jugoszidvia bo- rdtjdt, 15 esztenddre iteltek. Ebbdl 6t esztenddt le is toltott. Dolgozott

— irobkent — gombuzemben is, gepszijok es kerekek fuisiiketltd zajdban.

Mds embert toldn osszeroppantott volna ez oz 6t esztendo, Csuko Zoltdnban oz eltokeitseget fokozto: egesz tovdbbi eletet a mogyar- delszldv kopcsolatok epitesere szenteli. A muforditdsbon eletenek so- ron kovetkezd nogy felodatdt toidilta meg.

A deiszldv irodalmok kozvetfteset mdr sokkol kordbbon kezdte — eidszor Tin Ujevic horvdt koltd Hetkbznapi siramok cimu verset fordf-- totta, 1927-ben —, de elete nogy celjakent most tuzte ki a deiszldv

(20)

TDuvek magyarra irlteteset. Eddig - ismeretes - szdzndl tobb kotetet odott o mogyor oilvosdk kezebe.

Pdrotloinul nogy cselekedet ez, meg a mogyor—deiszldv kopcsolotok sok evszdzados tonteneteJben is. Midta a szemptei nevtelen „horvd'ttul

•magyarra" ultette dt a Bela kiraly es Banko /dnydrdi szdId boilkiddt, vagyis 1570 dto, a mogyor irok es muforditdk (Kazinczy Ferenc, Szekdcs Jdzsef, Bojzo Jdzsef, Vojdo Jdnos, Szdszy Istvdn, Szentele'ky Kornel, Herceg Jdnos, Dudds Kdlmdn, Acs Kdroly, Nogy Ldszlo es mdsok) szinte nogyPbb szunetek nelkul fordi'tottok o szerb, horvdt, szloven nep- kdlteszetbdl es irodalombdi, s a deiszldv nepeik irdi koziil is soko-n ijl- tettek dt magyar muvelket szerb-horvdtra, Jovan Jovanovic Zmojtdl Icezd- ve Todor Monojiovicon dt Mloden Leskovacig es Donilo Kisig —, de ebbdl a sok szdzodos hogyomdnybdl is felmogasodiik Csuka Zoltdn mu- fordltdi tevekenysege. Mdsokndl csok reszterulet — bdr fontos reszte- rijlet - maradt a deiszldv irodolmolc forditdso, Csuka Zoltdn elete kd- zepponti felodatdt toildlta meg benne evtizedekre. Mdsok tobbnyire csok egy vagy nehdny miivet forditottalk magyarra, Csuko Zoltdn egymogd- ban mdr szdzndl tobb kdtetet — eddig —; a ddlszldv irodalmok legfontosabb muveit, tobbek kozott Crnjansiki D'rdkos vdndor/dsdt, Kovacic Tomegsirjat, Ivo Andric csaiknem minden muvet — posztumusz muneik morodt kotete forditdsdt is megengedte neki meg eleteben Ivo Andric - , Kriezdtdl a Petrica Kerempuh balladait es a Zaszlok elkeszijlt kote- teit - o Zaszlok elsd kotete eldbb jelent meg mogyarul Budopesten, mint horvdtui Zdgrdbban. OsziJldn, hetven fele kdzeledve meg szlove- niJt es mokeddnul is megtonult Csuika Zoltdn, hogy Preseren Szonett- koszorujat, a szloven koltok antologiajat is magyor divasdk kezebe odhosso. Jugoszldv Ifrai antoldgidjdban, a Cs///agporban (1971) oz egesz deiszldv kdlteszetet bemutotja, a neplkditeszettdl mdig. Hozzder- tdk szerint nines olyam jelentds XIX. es ,XX. szdzodti szertD es horvdt koltd, aikitdl Csuka Zoitdn volomit ne kdzvetitett volno. A klosszikus mu- -vek mellett mindig olyan irdsdkat igyekezett magyarra forditoni, ome- lyek o magyar olvasdk deiszldv nepek irdnti szeretetet erdsitheti'k.

A legnehezebb fordftdi feladatokkol is eredmenyesen birikdzott;

Krleza kaj-lhorvdt nyelven irt bolioddit is huseggel toimdcsolto. A mindig szigoru Krleza elismerden szdlt a teljesitmenyrdi: „Az O n magyar mondotaiban, beszede diinami'kdjdbon, kepei meggydzd egyezeseben sok oiyon eiem von, ami oly froppdinsan, megiepden hat, hogy ezeknek a veres bolioddknctk a szdveget helyertkent ugy oivasso oz ember, mintha a kdzvetlen mogyor hangszereles eredetijet olvosnd." Pedig ez a mu - valija Krleza - ,,egy reg elfelejtett nyelven keriJl eimonddsra;

olyan nyelven, amely ma mdr mindenfeidi sebeket kopott, ossze-vissza tdrdddtt es perfordlddott. . ." . •

(21)

Krieza orra is u t a i mi tette lehetove o mogyor forditonok a horvdt mu sikeres megikdzeliteset: ,,Ar, hogy o ket szomszedos nep szdzodo- kcn keresztui egykent horcolt o kozos einyomds, a feudolizmus, o ne- mesi ufi osztdly, mojd kesdbb o polgdri uroiPkodd osztdly ellen."

A kdzds muk rdkon hangjdt erti es kozveti'ti a jovendo testveri lehe- tdsegeiin mun'kdlkodd Csuiko Zoltdn. A rokon hongdkra, a testveri le- hetdsegeikre frta meg 6, a koltd, a mufordftd, mogyarul elsSkent a ju- goszldviai nef>ek irodailmdnak a tortenetet is. (A jugoszlav nepek iro- dalmanak tortenete, 1963.)

Csuko Zoltdn jdl tudja — mago is nehezteles neil'kul djjapi'tjo meg —:

o szervezes, a szei^kesztes, a forditds tobb evtizedes munkdjo a lirikust visszdbb szori'totto benne; voltoik esztenddk, mikor a vers csok mds ird- nyu munlkdjainok a ki'serdzenejefkent szuletett. De ho gyerijlt is a kdltdi terimes, szemelyes sorsdrdi es oz iddrdi, amelyben utjo vezetett, szdmot adott. Enekelt o felszobadulds utdni erziiletrdl, mi'kor a fenyes md- jus remenyevel kezdte ujro oz eletet, o prdbotetel idejerol, mikor ugy erezte, dtvert szivevel, hogy a modaroik rdptet irni tobbet mdr nem oz 6 dolgo, mojd — az dletet visszanyerve — tundddtt tavoszon, dszdn, viz- cseppeken es fellegeken, hoilk mosdilyail az orcdn, verseiben is eflent- mondva oz elmuldsnaik. S mint alkinek vdltozotldnul ,,tdrtenei'mi kdteie- zettseg vertezi o meMet", kongotja a borzoimaikot vagy hdiborus veszelyt erezve, akdrcsak ifjukordbon, a tuzharangot: „ N e dijetek! Oleljetekl"

A gondoiotot, ami jd fel evszdzoddol ezeldtt, induldsa idejen tuzpiroson felHobbont benne - ,,epiteni, epiteni, epfteni kell!" - mo is ervenyes- nelk ve'li. Az epites tdrvenyet szettorihetetien kdtdbldnak volljo, pedig bcven toposztailhatta o boiladai sorsot: mit estig epitett, leomiott reg- geke, s rengeteg em^bert rolkott mdr faloibo oz egyre omld, az egyre epiJJd viidg. Az eilet tdrvenye, volljo - mig csok a Fdidet ,,vak csiiHoggd nem vdltoztotjo a tuddssal dllcdzott ostobasdg" — az epites.

Egesz eleteben epitett; most is epft. A sors onnyi hetfeju sdr1<dnyd- voil void birkdzds utdn rs fiotaJ szfvu maradt, derus es bizokodo. Meg 75. szuileitesnopjd-n is uj tervelkkeH lepte meg kdszontdit: megoilopftja A Joszomszedsag Konyvtarat a maga erdi hdzdban. Semkitdl sem ker td- mcgotdst, dsszegyujt mindent, omi eddig o deiszldv irodailombdl mogyarul megjelent, s azt is,, omit o magyar irodalombdi deiszldv nyel- vekre forditottalk. S inditoni gondoi egy folydirotot, amely „ a szomszed nepekre tdrt, dHpnddan nyitvo tOTtott ablok lenne". S mint Hemingway regenybeli dreg haidszo, Visszodilmodja mogdt gyoikorta ifjusdgdba, o Bdcskdbo: fiatal, szervez, olvosdtkot toboroz, lapot oiopit. . .

A Jdszomszedsdg Konyvtara megvaldsuit. A lopaiopftds persze mdr csok diom, s mintha -eleg voIno mdr a forditdsbdl is. Az dsz huvdsebb fuvoHatait erezve orra gondol, hogy o fordi'tds munlkdjdt most mdr — fei evszdzad utdn - hogyjo o fiataioknok. De meg eldbb tolmdcsoind

(22)

Ivo Andric posztumusz muvet, oz Omer paso Latast, s Njegos nagy miivet, A mikrokozmosz fenyet S oztdn, aztdn visszaterni a vershez, az elsd szerelemhez, ahonnan elindult. Jdvenddbeli terveirdi szdiva, nem- regen is Arony Jdnos-i vdggyol beszelt: hadd szoritsam hdt megegyszer a ,,lontot, a lontot keblemre".

Czine Mifid/y

'..':K>: "ftix

(23)

U T M U T A T O

Ez a bibl'iografia a tartalomjegyzekben kozolt felosztasban reszben a teljesseg igenyevel keszult, reszben pedig valogatdst ad egy meg lidt- ralevd munkdbdi. Dndild muve'i kdziJl igyekeztiJnk felvenni minden hazai kdnyvtdrban es Csuka Zoltdn tulajdondbon megtoldlhotd kdtetet, oimelyrdl tudomdsunk volt. A Megyunk clmii verseskdnyvet kdnyvtdrkdzi kdlcsdnzes utjdn UjvidekrdI koptuk meg, mig oz Aranymuves Csuko Jd- nossoi kiodott Utak feikutatdso nem jdrt eredmennyei, bdr a kdnyv le- tezeseroi tudunk. fgy leirdsdt (okdrcsok oz osszes olyan odotot, amelyet nem dllt modunkbon ozonositoni), O-vol jeleztuk.

A muforditdsok sordn jelzett kdnyvek hazoi kdnyvtarokbon es mogan- tulajdon-bon megtoidiiiatdk. Lehetseges, hogy a ,,prdbotetel" evei alott mds ktaddsok is jelentek meg o forditd jelzese nelkiJi, ezekrdi azonban nem tudunk. A forditdsok eseteben is jeleztdk a birdlotdkot, recenzid- kat. Ercnyiben a bibliogrdfia tobbet od a cimben jeldlteknel - s ho csok Csuko Zoitdn vonotkozdsdban is —, de reszben dttekintest od a jugoszidv irodoimok mogyor kritikoi fogodtotdsdbdi is, egyben jeiezni klvdnjo o munika folytatdsdnak, bdvitesenek szdndekdt.

Foiydtrotokban, napilopokbon vegzett hat evtizedes munikdjdbdl csak vdiogotdst von mddunk odni. A teljes feltdrdst gdtolta, hogy egyes lo- pok (petlddul oz UT, a Vajdasagi Iras vagy okdr a Ldfhafdr melidkle- tdkent megjelent Kisebbsegi kdrlevel) evfolyamoi hidnyosok oz elert kdnyvtdrakbon. Szdndekoson elhogytu'k ujsdgirdi korszakdnok jelentds dilomdsoit (Reggeli Ujsdg, Uj Dundntui), mivei ezek is csok reszben vd'tok voino feltdrho'tdvd, s korldtozott lehetdsegeink csak vdlogatdst engedtek o jugoszldviai mogyor sojtdbdl is. Idegen nyelvu onyogot csaik o Jugoslovensko-Modorska Revijo, a Narodne novine szdmaibdl, es egy esetben o Modarsko Nedeija es o Babel folyoirotbdl kdziunk.

A mun'ka sordn csok o teljes newel, a felreerthetetlen szigndidssol, valam'lnt o teljes bizonyossdggol megdliopitott nev nelkijii irdsokat vet-

(24)

tiHk fel. Az egyes folyoiratdk prograrncfkkei, szertkesztosegi hiVei, illetve ,,szepkeszt6seg" es ,,szehkeszt3k" alairasu cPklkei itt es most nem szerepelnek abbon az esetben sem, ha a szerkeszto tortenetesen Csuko Zoltdn volt is.

A teteletket minden esetben iddrendben tuntettiilk fel, ez vonatkozik o recenz!idkro es publikdcidkra is. Ezek azonositdsi sorrendje: o meg- jelene&i hely, oz evfo'lyam, a megjelenes eve, a hdnop, a nop, a folydirat szdmo es o lopszdm. Mivel tobb esetben osszevont pelddfiyok, konyvtdni ikdteseik nem tettek lehetove minden adot foltiintete'set, a le- ird'S sorrendije fehetdve teszi az ozonosftdst. Nehdiny dlkailommol egyes lopokndl teves evfolyomszdmozdsok jelentek meg, itt ( )-be tettiik a ve- lemenyiJnk szerinti pontosot. Folydirotokban es napilopokbon megjelent irdsoinak eseteben, ho oz teljes newel — Csuka Zoltdn — tortent, ugy ennek jeloleset elhogytuk. KozoljiJk azonban o rovidites mddjdt, szigndldsdt.

Nem szerepel teteleink kozott egy Ddntel Gyorgy dital Csuko Zdltdn- hoz eijuttotott, dllftdlag meg nem jelent Kalangya szdm ikefelevoina<tdrd!

keszitett mdsolot. Ez impresszummal nem renddlikezd mdsollat tortml- mazzo Csuiko Zoitdn: A jugoszlldvioi magyor irds az egyetemes miogyor irodaiombon s a ket szomszedos nep kulturkozeJedesenek szolgdiatdban citnu frdsdt. E munko feltdrdso is jovdbeni felodotunk.

Ondiid muveinek leirdsokor kerijituk o mechoni'kus odotfelvetek, s imkdbb ragoszlkodtunlk ozok ,,plasztikdihoz". Konyvek cimilei'rdsaikor a sa'jtd- es nyomdalhibdikat kijovitottuik. A muniko sordn a szerb-Jhorvdt nyeiv tobbfele vditozotdvol is toidlkoztunJc. A dj-t minden esetben fei- jovitottuk d-re, mivel ez nem stUusjegye a szerb^fiorvdt nyelvnek, honem egy helytelenul elterjedt irdsmdd.

Bibliogrdfidnkibon szerepelnek ismetelt kdzreoddsoik is, ezeket azonban csok o'klkor jeleztuk (a versek kivetelevei), ha ozPk azonossdgdrdi meggydzddtiJnk. Az osszefuggeseikre a v6., az uo., vaiomint a tetelszdm u-tai.

Mivel oz onyog lezdrdsa utdn ujobb odotok birtokdba jutotturtk, ezeket oz iddrendiseg figyelembevetelevel a kordbbi tetelszdm meg'hogyd- savai a, b, c stb. betujei'lel Idttuk el.

Mdr a nyomdoii munkdk sordn nyiit lehetdsegunk megismern-i iro- doil-mfi pdiydjdnaik legkordbhi szalkoszdt, s ezzell felszomoltuk oz utolsd ,,feher foitot" is. A Diak 19 megjelent szdmdbdl 15 pe'lddnyt volt lehe- tdsegunk dttekinteni, s ezek kozott toldljuk azt o verset is, amelyben eidszor jelenik meg a kesdbbi Kalangya rovotdnok. majd mdsik folyd- irotdnalk cime:

. .- . j . i ,,A hegytetdn most elmerengve dlldk.

Szemem pihen a messze idthoitdron . . . Es mint oz ej a tund nopsugdnnok

(25)

Ezer csi1)laggal| ikivert Ikupolojdtt, A telikemet az d'lfnakna'k Ikiitairom."

Csodavaro Alomlaio, k\a a jeiligdt A Didfc pailyazaitan nyertes verse aildi, de a mecseiki Zsongor kovet idezd dlnev mdgdifct is 6 re}tdzi'k,

A Fugge/eft-ben kozdljijk a Csuka Zoltdn nyolovainadjik sziiietesnaip- jdra megjelent irdsokat. Ezeket a mutotdkban f-betuvel es oz eldfor- duldsi teteiek szdmdvol jeloltuk.

A nev- es cirnmutato — Csuka Zpltdn kiveteleve'l — a bibliogrdfidban eldforduild minden szeme'lynevet es megfejtetlen nevje'let tartailimaz.

Tartalmazza magyar es idegen nyelven (eredeti crmikent) a leForditott konyvek cimeit. A mutotd oiapjdn dlilopfthatdlk meg a bolgdrbdi, orosz- bdil es szlovdikbdl megjelent forditdsok. Az itt nem jeloltek a jugoszldv nepek irodaJmdnalk szerb, horvdt, szloven es moikedon nyelvu muveibdl kesziittelk. Csuko Zoltdn verseit szerb, horvdt, szloven es mokedon nyelvre fordi'tottdik le. Nevdtirdst oz adatok rogzitesekor aiikoimoztunik. A mu- tatdkat roviditesjegyzek, verseinek jegyzeike (oz Utak kotetbdl csaik a teljes bizonyossdggai megdilopitott versek), egesziti ki — bdr hongsu- Jyozzuk, hogy ez utdbbi egyeldre nem teljes. Jeldlese a kotet, ozoz a teteiiszdm, mojd / (tort) vonol es a lopszdm. H a a vers kotetben nem szeirepeil, ugy a tetelszdmon kivui *-gall is jeleztijik. A kijllsd forrdsbdi vett adotokot a nyomda betuikeszletenek megfeleld (szdgletes zdrdjeilben) kdzcljLJik.

Tudomdsunik van Edelenyi Ottilia megikezdett mumkdjdrdl. 257 teteile (PMKK, gepirat) szerepel gyujtesu'n(kb>en is, attdl fuggetleniJl, mds feltd- rdsi mddot olikoimozva.

Ezuton mondunik koszonetet dr. Berzo Ldszldno.k (oki e munko kordbbi, szalkdoilgozat vdltozatdnolk volt konzuiense). Fried Istvdnnak (oiki er- tekes tandcsokkoi gozdogi'totto oz ainyoggyujtest), vaiomint Pdl Sdndor- natk es Milosevits Peternek (akiik a nyelvismeret hidnyo miott a nevdtirdst elilendriztelk). Koszonet Vogronics Ldszldnendk, az Erdi Vdrosi Koinyvtdr igozgatdjdnaik megerteseert, hogy lehetove tette o kezirot ho- tdriddre void elikesziteset.

VegezjeitiJil, de nem utollsdsorboin itt monduinlk koszonetet Borsy Kd- rolyinok, aki a llegtobbet tette e mudka tipogndifiai megjelieniteseeft.

Erd, 1981. Junius 6-dn. - *

, ' Harmat Bela

(26)

R O V I D U e S J E G Y Z E K

A Alfold (Debrecen) i.

AK Arodi Kozldny III., ill.

B Budapest iM

Ba Babel (Budapest)

Bev., bev. Bevezeto J BH Budapesti Hirlap jegyz.

Cs Csillog (Budapest) JMR D Dolgozok (Ujvidek)

DCs Deli Csillog (Budapest) D6 A DunantuI Evkonyve K DN Dundntuli Naplo (Pecs) Kothsz OSz Debreceni Szemle

Dt Dunatdj (Szekszdrd) KI DvSz Delvideki Szemle (Szeged) Km e elbeszeles

E EletiJnk (Szombothely) Kn

EH Erdeiyi Helikon Ko

(Kolozsvar) Kdzrem

& Elet es Irodalom Kri

(Budapest) Kro EsH Esti Hirlap (Budapest) Kt EU Esti Ujsdg (Budapest) KV '^Bp. Forum (Budapest)

Ford., ford. Ford itotta Kv tsz folydirat szemle Kvt Fu Fundamentum (Szeged) Kvv

fZ Forum (Zdbrdb) L

G Genius (Arod) Lh

H Hid (Ujvidek) MB

7N 7 nop (Szo bod ka)

HITK A Hungarologiai Intezet MCs Tudomanyos

K6zlerr>enyei (Ojvidek) MH HVF Helikon Vildgirodolmi MHI

Figyelo (Budapest) MHlp

ismerteto

illusztralta, illusztracio Ifjusdgi Magozin

(Budapest) Jelenkor (Pecs) jegyzet

Jugoslovensko- Madorsko Revijo (Budapest)

Kalangya (Szobodka) Kotholikus Szemle

(Budapest)

Kepes Ifjusdg (Ojvidek) Keletmogyarorszag

(Nyfregyhaza) Kozneveles (Budapest) Korunk (Kolozsvar) Kdzremukodo Kritika (Budapest) Kronika (Pecs) Kortdrs (Budapest) Kepes Vasarnap

(Szabadka) A Konyv (Budapest) Konyvtdros (Budapest) Konyvvilag (Budapest) Ldthatdr (Budapest) Ldtohotdr (Budapest) Mecseki Bdnydsz

(Komlo) Magyar Csillog

(B4dapest)

Magyar Hirek (Budapest) Magyar Hirlap (Budapest) Magyar Hirlap

(Budapest 1967- )

(27)

Ml MKU ML MM MN MNe MSz N n Na Nk Nm NN Nsz Nszv NU NuE Ny ny.

ny n.

P P- PeN PHN PLM PmH 'PN PSz

Magyar Iras (Kassa) RL Magyar Kepes Cljsag

(Zagrab) ir Magyar LeIek (Budapest) RTvu

Magyar Minerva

(Pozsony) Ru Magyar Nemzet

(Budapest) S Madarska NedeIja So

Magyar Szo (Ujvidek) SoN Nogyvildg (Budapest)

nekrolog sz Nepokarot (Budapest) szerk.

Nopkelet (Budapest) SzN Nepmuveles (Budapest) SzSz Narodne Novine

(Budapest) sztl.p.

Nepszabodsdg (Budapest) T Nepszava (Budapest) TliSz Nemzeti Ujsdg (Budapest)

Nepujsdg (Eger) Nyugat (Budapest) nyomda

nyomda nelkul Pdsztortiiz (Kolozsvar) pagino, lap

Petofi Nepe (Kecskemet) Pesti Hirlap Noptdra v Pester Lloyd Morgenblatt vol.

(Budapest) VI Pest megyei Hfrlap Vlf

(Budapest)

Pesti Naplo v6.

Protestdns Szemle Vg (Budapest) Vn recenzio ' Vsz

uo. UI UjT Ut u V

Reformdtusok Lapja (Budapest) reflenyreszlet

Radio- es Televizioujsdg (Budapest)

Reggeli IJjsag Cujvidek) Sorsunk (Pecs) Somogy (Kaposvdr) Somogyi Neplop

(Kaposvdr) szi'nhdz szerkeszto

Szabad Nep (Budapest) Szabolcsi Szemle

(Nyfregyhaza) szdmozotlan lap Tuz (Budapest) Theologioi Szemle

(Debrecen) Tiszataj (Szeged) ugyanoz

Uj Irds (Budapest) Oj Tukor (Budapest) OT (Ojvidek) Dzenet (Szabadka) Vajdasdg (Ojvidek) vers

vdlogatto

Vajdasdgi frds (Ujvidek) Vildg Ifjusdga

(Budapest) vesd ossze

Valosdg (Budapest) Vasarnap (Budapest) Valosz

(Debrecen-Budapest)

(28)

M O V E I Onallo kotetek

1. CSUIKA Zoiltan: Verseik. (Otravalo: Feher Sandor. <Grafika: Pelt- ier Istvdn)) <Pecs. 1920, Toizs kny.) 68, <3> p. 16x12 cm.

i.: (Kondor Regos Ldszlo) = Kro 1, 1920. 1. sz. 18-19. uo. A Kro- nika repertoriuma. Pecs. 1978, Baranya megyei Kdnyvtdr. 59-60.

2. C S U K A Zoltdn: Mese az Orgonokirdilyfirdi es egyeb mese'k. A ctmilopot es szoveg rajzolkat Moilndr FaiHkas keszitette. Pecs. 1920, Pecsi irodalmi es ikdnyvnyomdoi R. T. 85 p. 21x13 cm.

(Mese oz Orgonakirdlyfirol 5—31., Az oranykovics 35—46., Ordogszantotta hegy 49—55., Jdtekorszdg 59—70., Szenegeto Jancsi 73-85.)

3. C S U K A Z o l t d n - A R A N Y M U V E S C S U K A Jdnos Lojos: Utak. Ver- sek. Novi Sod. 1922, UT. 105 p. 0

i.: <Franyd Zoltdn) f. z.) = T 2, 1922. okt. 29., 14. (17.) sz. 9.

4. C S U K A Zoltdn: Megyunlk. Versek. A cimlapot Ember Zoltdn keszitette. Liindleumimetszeitdk Mdlndir Fairikas. (Novisod.) 1923,

„ R e k l a m " ikiodds. Urdnia stoimp. <20) sztl. p. 31x23,5 om.

i.: Komlos Aladdr = G 1, 1924. 3. sz. 48.

5. C S U K A Zoltdn: Funddmentom. Versdk. A ci'mlopot Mdlndr For- kos tervezte es rajzolta. Novisad. (1924), „FaiUst" kdnyvkiadd vdll- ilalot. 48 p. 25,5x18 om. (Kdnyvajdinllds: Kassd'k Lajosnoik.)

i.: <Mikes Floris) (M.) = V 1924. 0 - Aroto Endre = UT 4, 1925.

1. sz. 0 uo. Mdrciusi zsoltdr. Ujvidek. 1973, Forum. 201-203. - Erg Agoston = Fu 1926. Jan. (7.)

6. C S U K A Zdltdn: Esztenddk iitderen. — — versei. Novisad. 1927, Revii. „Uirdiniia" nyomdoi muHntezet es Kioddvdillalat, Komlds Martin, Novisad. 15 p. 24x16 om.

7. Vajdosdgi galeria - Vojvodainska golerija. Rajzolta Boldzs G . Arpdd, irta Csuko Zoltdn. (Subotica.) 1927, Minerva ny. <14>

sztl. p. 95 t. 24,5x15,6 om. Hordnt. (Ketnyelvii, ciri'll.)

(29)

(30)

8. C S U K A Zoltcm: Mindent legyurd fiataisdg. Verseik - 1931. Az illusztrdcidkat BaJdzs G . Arpdd festomuvesz rajzolta, a kdnyv eld- szovdt Szenteleiky Korne'l I'rta. A borjtdlap fotdmontdzsat Kopisto Simon szubotiooi fenyikepesz keszitette. A konyvet oz Urdnia konyvnyomdo es kiaddvdliaiot muintezeteben, Noviszddon szed- tek es nyomtdk az 1931. ev nyardn. 118, ( 2 ) p. 24x16 cm.

i.: Remenyik Sandor = EH 4, 1931. 8. sz. 653—655. — Szdnto Gyorgy

= AK 47, 1932. Jan. 17., 13. sz. 0 - lllyes Gyula = Ny 25, 1932.

3. sz. 169-171. ua. lllyes Gyula: Irdnytuvel. Bp. (1975), Szepirod.

Kiado. 1. kot. 90-93. - Molter Kdroly = P 18, 1932. 13-14. sz.

220-221. - PN 83, 1932. dec. 29., 292. sz. 4. - Szirmai Kdroly:

Szavak esteje. St. Gallen—Stuttgart—Sydney. 1978, A Szirmai Tdrsasdg Archivumok Kiaddsa. 299-312.

9. C S U K A Zoltdn: Tuzharang. Versek. A koltemenyek plasztikdit es a koltd portrejdt Bora-nyine Mal^kov Zldto- szobrdszmuvesznd ter- vezte. A kMsd boritdlop Fischer Jdzsef grafikai tenvezd (Szubo- tico) imunkdjo. Novisadd. 1933, ,,Kalaingya" irodoilmi folydirat ki- oddso. 87, <4> p. 23,5x15,5 cm.

i.: MH 43, 1933. Jan. 1., 1. sz. 25. - Szenteleky Kornel = K 2, 1933.

1. sz. 61-65. ua. Szenteleky Kornel: Ugortdres. Novi Sad. 1963. Fo- rum. 78-84. - Kovdts Jozsef = EH 6, 1933. 3. sz. 217-218. - Vojtho Ldszlo = Nk 11, 1933. 4. sz. 292-293. - Tamds Lojos = MN 4, 1933. 5. sz. 160 - Meliusz N. Jozsef = Ko 8, 1933. 6. sz. 496-497. - Finta Gero = P 19, 1933. 8. sz. 153, - Szirmai Kdroly: Szavak esteje.

St. Gallen—Stuttgart—Sydney. 1978, A Szirmai Tdrsasdg es Archivu- mok kiaddsa. 313—317.

10. C S U K A Zoltdn: Eletiv. - - vdlogatott versei 1925-1935. Juhdsz Gezo bevezetdjevel. A cim'lap megtervezese Gisso N. fotogrofus fenykepe oiapjdn Gdiborjdni Szaibd Kdlmdn miive. Ady-Tdrsosdg kiaddsa, Debrecen. 1936, Elsd Kecskemeti Hirlopkiodd- es Nyom- da-Rt. Igozg. Tdth Ldszld. Fdbizomdnyos: Bethlen Gdbor Rt.

kdnyvikereslkedese, Budapest. 126, <2> p. 21,5x15 cm.

i.: Gdldi Ldszlo = Vn 19, 1936. mdrc. 22., 6. sz. 117-118. - Mihdiy Ldszlo = NU 18, 1936. dpr. 26., 96. sz. 21-22. - Benedek Marcell = L 4, 1936. 4. sz. 173-176. - Marek Antol = Ml 5, 1936. 4. sz.

89-90. - T. K. = BH 56, 1936. mdj. 24., 119. sz. 18. - szp. d. = Nszv 64, 1936. mdj 24., 118. sz. 21. - Szemler Ferenc = EH 9, 1936.

5. sz. 474-475. - Remenyi Jozsef = MM 7, 1936. 5. sz. 157-158. - Egri Viktor = Ml 5, 1936. 9. sz. 140-142. - Floridn Tibor = P 22, 1936. 13-14. sz. 304-305. - Vojtho Ldszlo = Nk 15, 1937. 8 sz.

536-539.

11. C S U K A Zoltdn: Sotet iddk drnyekdibon. Verseik. Budapest. 1939,

„Lditbatdr" kiia<dd'Sa. „Studium" Fdbizomdnyo, Budapest IV.

Kecskemeti u. 8., 47, <1> p. 28x21 om.

i.: E. V. P. = PLM 86, 1939. dec. 16., 285. esti sz. 8. - K. = KSz 54, 1940. 1. sz. 57. - Hungorus Viktor = ML 2, 1940. 92. - Floridn

(31)

(32)

Keszijl a ,,Vajdasagi galeria" (Baldzs G. Arpdd rajza)

Tibor = P 26, 1940. 2. sz. 116-117. - Szirmai Kdroly = K 9, 1940.

2-3. sz. 119-122. - Szabo Istvdn = EH 13, 1940. 3. sz. 178-179. - Szikloi Ldszlo = SzSz 7, 1940. 1-4. sz. 84-85.

12. C S U K A Zoltan: Buzgo kialtas. «Vers&k. Bev) Benedek Marcell.

Burkold es kdtesterv: Lieber Eva.) Bp. 1957, Magveto. Pecsi Szikra ny. 147, <1> p. 19x13 cm.

i.: Csuka Zoltdn: ...szinte ismeretlen koltokent lepek f e l . . . - Tdjekoztato a megjelend konyvekrdi 1957. nov.-(dec.) 2. - <llles Sdndor) (i.) = MN 14, 1958. dpr. 19., 92. sz. 7. - (TiJskes Tibor) T. T. = Kvt 8, 1958. 4. sz. 309-310. - Folus Robert = Nsz 16, 1958.

mdj. 9., 109. sz, 4. - Abody Bela = Kt 2, 1958. 8. sz. 297-298.

13. C S U K A Zoltdn: Piros pijnkcsd Pecsett. Eibeszeld koltemeny..

((Bev.) Hajdu Gyula. A cimlapot Vorga Imre rajzolta.) (Bp."

1959), Tdncsics Konyvkiadd. Sdgvdri ny. 78, <2) p. 19x11,5 cm.

i.: Szederkenyi Ervin = J 2, 1959. 6. sz. 114-117. - MN 15, 1959.

nov. 17., 270. sz. 4. - Szegiialmi Elemer = El 4, 1960. jon. 8., 2. sz.

10. - (Lukdtsy Sdndor) - ys. - = Kvt 10, 1960. 2. sz. 148. - Seres Jdzsef = Kn 16, 1960. 2. sz. 3. b. - (TiJskes Tibor) T. T. = Nm 1, 1960. 2. sz. 29.

14. C S U K A Zoltdn: A jugoszidv nepe'k irodalmdna'k tortenete. (A verseket forditotta Csuiko Zoltdn. A kepanyagot vdlogatto es ossze- dliitotto Vujicsics D. Sztojdin. Kotesterv: Vincze Lojos.) (Bp.) 1963.

GondPlot. Franikiiin ny. 556, (3) p. 28. t. 19x13 cm.

A fiiggelekben: Felhaszndit irodalom: 489-491. Kozocsa Sdndor—Rado Gyorgy; A jugoszldv irodalom mogyor bibliogrdfidjo: 492—512.

i.: Hegedijs Gezo = El 7, 1963. dec. 7., 49. sz. 6. - Tenkely Miklos

(33)

= PmH 7, 1963. dec. 24., 301. sz. 12. - Illes Sdndor = MN 20, 1964. Jan. 24., 19. sz. 4. - Juhdsz Gezo = MSz 21, 1964. febr. 16., 46. sz. 15—16. uo. Juhdsz Gezo: Kdnyvek orszdgutjdn. Ujvidek. 1973, Forum. 89-95. - Katona Tamds = Kv 4, 1964. 2. sz. 29. - Herceg Jdnos = J 7, 1964. 3. sz. 285-287. - Lokds Istvdn = A 15, 1964.

9. sz. 854-855. - Angyal Endre = N 9, 1964. 10. sz. 1567-1568. - Pdth Istvdn = HVF 10, 1964. 2-3. sz. 335-357.

15. C S U K A Zoilta-n: Gore gilovu. (Fell o fejijel. Pjesme.) «Preveo i predgovor): Enver Colakovic.) Zagreb. 1965, Jugoslovenska oka- demija znanosti i umjetnosti. ,,Forum", casopis Odjela za suvre- menu knjizevnost. Tisa'k Izdavadkog zavoda Jugoslovenske a'ko- demije. Poseban otisak iz ,,'Foruma" br. 10/1965, str. 334—358.

21,5x14,5 cm.

16. C S U K A Zoltdn: EldretoJt dlldsbon. Vdlogatott versek. ( 1 9 2 1 - 1939.) (Vdlogo'tta, a bevezetest es a jegyzeteket irto Juhdsz G e - zo. A burkold-, a kotesterv es o mumelle'kletek Borsos Miklds Kossuth-dijos szobrdszmuvesz murtkdjo.) Novi S o d - B p . (1966), Forum-Mogvetd. Forum ny. 184, <2) p. 15. t. 19,5x13 cm. (Az I'ro 65. szuletesnopjdro.)

i.: Mojtenyi Mihdiy = MSz 24, 1967. jon. 15., 12. sz. 14. - Folus Robert = Nsz 25, 1967. febr. 17., 41. sz. 7. - Szirmai Kdroly = H 41, 1967. 2-3. sz. 240-245. ua. Szirmai Kdroly: Szavak esteje.

St. Gallen-Stuttgart-Sydney. 1978, A Szirmai Tdrsasdg es Archf- vumok kiaddsa. 155-164. - Illes Sdndor = MN 23, 1967. mdrc. 12 61. sz. 13. - Angyal Endre = J 10, 1967. 7-8. sz. 750-752. - Hegedus Gezo = El 11, 1967. szept. 16., 37. sz. 7. - Kovdcs Kdlmdn

= A 19, 1968. 8. sz. 41-49. uo. Kovdcs Kdlmdn: Eszmek es irodolom.

Bp. 1976, Szepirod. Kiado. 317-336. - Lokds Istvdn = NuE 20, 1969.

dpr. 27., 95. sz. 8. - Kabdebo Lordnt = Kt 13, 1969. 7. sz. 1166- 1167.

17. C S U K A Zoltdn: A szentendrei rebellis. Jokov Ignjatovic (elet- rojzo). A kepanyagot osszed 11 itotta Vujicsics ( D . ) Sztojdn. (Bori- td: Kolozsvari Gyorgy.) Bp. 1969, Gondolat. Zrinyi ny. 233, ( 2 ) p.

12. t. 19x12,5 cm.

i.: Szoloy Kdroly = MHlp 2, 1969. Jul. 24., 202. sz. 6. - (Pusztoi Jd- zsef) P. J. = DN 26, 1969. oug. 3., 178. sz. 5. - (Folus Robert) F. R.

= Nsz 27, 1969. aug. 15., 189. sz. 7. - Angyal Endre = J 12, 1969.

10. sz. 955-956. - Szolotnoi Rezso = Kt 15, 1971. 1. sz. 155-157.

18. C S U K A Zoltdn: Blientmondds a holdinoik. (Versek.) SzoJatnyai Jdzsef festmenye ( a koltdrdi). (Borito: Bogddn Istvdn.) Bp. (1971), Magveto. Vos megyei ny. 166, (2) p. 1 t. 19x13 cm.

i.: (Folus Robert) F. R. = Nsz 29, 1971. oug. 27., 201. sz. 7. - Lokos Istvdn = NuE 22, 1971. nov. 21., 275. sz, 9. - Solymos Ida = ' - • Kt 15, 1971, 12. sz, 1993-1994, - Peter Ldszld = 0 2, 1972, 2. sr.

,„.,,:• 132-133, - Angyal Endre = J 15, 1972, 3, sz. 280-281,

(34)

19. C S U K A Zoltan: „Mert ven Szabd'tfta dldala'k . . ." (Emieikezes eietem ket korszakdra.) Sajtd aid rendezte Devavdri Zoltdn. A fedolapon levd orckep Baldzs G . Arpdd murtkdja. (Szodadka.) 1971, A Szabodikoi Munkdsegyetem kiaddsa. Ponndnia Gralikai Miiintezet nyomdsa. 10'D p. 4. t. 14x10' cm.

(Eletjel miniaturSk 18.)

i.: Peter Laszlo = D 2, 1972. 6-7. sz. 431-432. - Angyal Endre = J 15, 1972. 9. sz. 863-864.

20. C S U K A Zoltdn: Moje dvije domovine. (Az en ket hazdm.) Liriiko.

(S modzorskog preveo i pogovor: Enver Cplokovic. Zaistitmi ovitoik:

Zeijko Morjonovic.) Sarajevo. 1972, ,,Svjetlost", Izdavocko pre- , • duzece. „Svjetlost", sloimparija Trebinje. I l l , (1) p. 20x14 cm.

. i.: Gajdos Tibor = 0 2, 1972. 10. sz. 617-619. - El 17, 1973. febr.

10., 6. sz. 7.

21. C S U K A Zoltdn: Poezijo. (Versek.) (Preveo i odobroo: Enver Co- ilakovic.) Zagreb. 1975, Izdovacko knjizorsiko poduzece Mladost.

(Tisoik: O O U R Tisikaira, meihainogrof'ija i galointerija NISP^o ,,Vjesniik".) Biblioteko Oriom. 164, (1) p. 17x12 cm. (Ketnyelvu.)

i.: Levay Endre = 0 5, 1975. 10. sz. 795-796. - Fried Istvdn = J 18, 1975. 11. sz. 1043-1044. - Illes (Sdndor) = MN 32, 1976, dpr. 18., 93. sz. 13.

22. C S U K A Zoltdn: Pesem vecnega uporo. (Az or&k ellendlJds ver- sei.) Izbor pesmii. (Izbol, pnevedel ir\o nopisol: Joze O l a j . Opremil: Franc Mesoric.) Murska Soboto. 1976, Pomursko zoloz- bo. (Tiskorno „Joze Mosknic" Ljubljoino.) 83, (5) p. 1 iilustra- cijo. (Izid knjige je gmotno podpria kulturno skupnost SR Slo- venije. Mostovi-H-idoik.) 19x17 cm.

i.: (Vujicsics D. Sztojdn) v. d. sz. = El 20., 1976. okt. 9., 41. sz. 6. - Levay Endre = 0 7, 1977. 1. sz. 72-73.

23. C S U K A Zoltdn: Az idd merlegen. ((Verseik. Bev.) Czine Mihdiy.

A veddbon'td Borsos Miklds plaikettjeneik felihaszndildsdval ke- . szult.) Bp. (1977), Magvetd. Dobasi ny. 637, (3) p. 19x13 cm.

i.: Feher Ferenc = MSz 35, 1978. Jan. 15., 13. sz. 12. - ( F a . Jus Robert) F. R. = Nsz 36, 1978. Jan. 17., 14. sz. 7. - Szabolcsi Gdbor = MHlp 11, 1978. februdr 26., 40. sz. 10. - Kolto a kdnyverol = Kvv 23, 1978. 2. sz. 13. - Bota Imre = Nsz 36, 1978.

mdrc. 14., 62. sz. 7. - Lokos Istvdn = NuE 29, 1978. mdrc. 26., 73. sz.

8. - T. S. = Km 35, 1978. dpr. 9., 83. sz. 10. - Vojda Gdbor = MSz 35, 1978. dpr. 15., 103. sz. Kildtd (15. sz.) 13. Husz Mdria = Nszv 106, 1978. dpr. 22., 94. sz. 6. - Kohdti Zsolt = El 22, 1978. mdj. 6., 18. sz. 10. - Bdn Magdo = MN 34, 1978. jun. 11., 136. sz. 13. - Fried Istvdn = J 21, 1978. 6. sz. 572-574. - Sziklay Ldszlo = Tt 32, 1978. 11. sz. 82-84. - Juhdsz Geza = 0 9, 1979. 1-2. sz. 78-79. - Kartal Zsuzsa = Kri 1979. 2. sz. 26.

(35)

Antologiakban, gyu'itemenyes kotetekben

24. Vajdasagi Magyar Irdk almanachja. 1. Szerik. Dettre Jdnos es Radd Imre. Sulbotica. 1924, Minerva my. 212 p. 23x15 cm.

(Szoltam az asszonyhoz 39., Minden dolgok utain 40., Europa ijzen 41.) 25. Keve. Vajdasdgi koltdk amtoldgidjo 1928. Egybegyujtotte Csuka

Zoltdn. (Bev.) A kevekotd az ojvasdhoz: Csuka Zoltdn. A cimlapot Baldzs G . Arpdd festdmiivesz tervezte es rojzolta. Novi- sad. 1928, A Kepes Vosdrnop kiaddsa. , , U r a n i a " konyvnyomdoi muintezet es kiaddvdillolot Martin Komlds. 92, (3) p. 21,5x15 cm.

(Hajnalok siratdjo 12., Qj piinkdsd kitoltese 13-14., Benzin es emberver 14—15., Kerdojeiek 16-17., Az eggyekopcsold kenyertelenseg 17—19.)

i.: Ndnoy Bela = DSz 2, 1928. 7. sz. 440-441. - Fekete Lajos = EH 2, 1929. 1. sz. 69-70.

26. Koszoru. Erdeiyi, felvideki, vajdasdgi irdsok. Az 1931-es magyar

•kdnyvnop konyve. Bp. 1931, Magyar konyvkiaddk es konyvkeres- ikeddk Orsz. Egyesiilete. Athenaeum ny. 364 p. 17x12,5 cm.

(Egyre pokolibb utvesztokbdl 359-360.)

27. A mi irodalmunk almanachja. Jugoszldviai magyor irdk irdsai.

A Reggeli Ujsdg kordcsonyi melleklete. Noviszdd. 1931, Urdnia ny. 149, <1> p. 21x14,5 cm.

(Szo 40-41., Az ostehen 42., A melyseg zsolozsmajo 43.)

28. Akdcok alott. Delszldvorszdgi magyor irdk novelldi. Osszedili.

(Bev.) Szenteleky Kornel. 1-2. kot. Szubotica. (1933), Jugoszld- ..^ vioi Magyar Konyvtdr 4. Urdnia ny. 19x13 cm. 1. kotet: 167, (1) p.

(Perd bdcsi peldooddso 101-112.)

29. Delvideiki elbeszeldk vdlogatott munkdi. Dsszedll. es bev. Csuika Zdtdm. Bp. (1942), Magyor Nepmuveldlk Tdrsasdga. Forrdis ny.

96. p. 21x15 cm. (Magyar klassziikusok.) (Angeliko 27-31.)

30 Szenteleky Kornel irodalmi ievelei 1927-1933. Sojtd aid rendezte es bev. Bisztroy Gyula es Csuko Zoltdn. Zombor-Bp. 1943,

Szenteleky Tdrsasdg. Elsd Kecskemeti Hirloplkiodd es ny. 403 p.

6. t. 1 meli. 23x15,5 om.

Fedolop: Szenteleky. Gerinc: Szenteleky Kornel irodoimi levelezese 1927-1933.

i.: Herceg Jdnos = K 12, 1943. 7. sz. 322-324. - Makoy Gusztav = MCs 3, 1943. oug. 15., 16. sz. 233-236. - Dudds Kdlmdn = S 3, 1943. 9. sz. 713-718.

31. Ujjdepitd mogyorok. 1945. Szerk. Kd Kdlmdn. (Pecs. 1945), ,,Mu- hely". 770, (1) p. 25x19 cm. iliusztr.

(A szabad sojtd feladatai oz ujjdepitesben 179—186.)

(36)