M A GY AR OR SZÁ G K Ö Z G A Z D A SÁ G I ÉS KÖZMŰ VELŐDÉSI Á LLA PO TA . KÖZREBOCSÁTJA A M. T. AKADÉMIA NEMZETGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK
HOZZÁJÁRULÁSÁVAL A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSULAT.
TAS VÁRMEGYE
KÖZGAZDASÁGI LEÍRÁSA.
IRTA
É H E N GYULA
KÜLÖNLENYOMAT
A »KÖZGAZDASÁGI SZEMLE. 1905. ÉVI OKTÓBER DECZEMBER HAVI FÜZETEIBŐL.
B U D A P E S T
PESTI KÖNYVNYOMDA-RÉSZ VÉNY-TÁRSASÁG 1005.
MTA INI 1
KIK .
0 0 0 0 4 0 4 6 0; III 5A
M A G Y A R
• H 3 1 T O M Á N Y O S A K A D É M IA * ; K Ö N Y V T Á R A
[ i\S. TUD. AKADÉMIA KÖNYVTÁRA j ...11 ^ " 4 * !
...
szélén 5035‘31 négyzetkilom éter területet foglal el és lakosainak száma a legutolsó népszám lálás eredm énye szerint 418.905. Ebből 220.823 m agyar, 125.032 német, 17.847 horvát, 237 tótajkú, 38 oláh, 18 szerb, 4 r u th é n ; 52.498 pedig egyéb anyanyelvet beszél.
A m agyarul tudók összes száma 257.203. E szám adatok teh át iga
zolják,-hogy Vas várm egyében a nem m agyar ajkúak száma tú l
h alad ja az összlakosságnak 40% -át; és ennek daczára a nem
zetiségi velleitásoknak semmiféle nyom ával nem ta lá lk o z u n k ; sőt, m int örvendetes esemény constatálandó, hogy a várm egye két rendezett tanácsú városában és 615 kis- és nagyközségében a közigazgatás hivatalos nyelve kizárólagosan csak m agyar.
A m. kir. állam vasutaknak budapest-győr-gráczi fővonala, a szabadalm azott cs. és kir. déli v aspályának bécs-kanizsa-pra- gerhofi fővonalát a várm egye székhelyén, Szom bathelyen keresz
tezvén, ezen ténnyel a várm egye székvárosa a vasúti közlekedés szem pontjából vett vasúti góczpont jelentőségére emelkedett.
Ezen előnyös helyzet azután term észetszerűen vonta m aga után a szombathely-kőszegi, a szombathely-pinkafői, a szombathely- pozsonyi, a szombathely-rumi, a körm end-ném etújvári, a czell- dömölk-pándorfi és a felsőeör-tarcsai helyi érdekű vasútvona
laknak lé te síté sét; melyek összesen 60 vasúti állomással közvetí
tik a várm egye személy- és teherforgalm át.
Vas várm egye vasúti közlekedése, illetőleg Szombathely, mint vasutközlekedési csomópont tizenegy irán y b an szétágazó vasúti vonalainál fogva, az ország összes várm egyéi, illetőleg városai között B udapest után az első helyen áll. E s e kedvező helyzetet még előnyösebbé alakítja azon alapos kilátás, mely szerint a szom bathely-körm end-m uraszom bati, a szombathely- pornó-pinkam iudszenti és a rum -túrjei vasútvonalaknak kiépítése is a legközelebbi jövőben várható.
Vas várm egye vasúti hálózatának, mint a közgazdasági élet (' jelentős tényezőjének fentebb vázolt arán y ai m ár m agukban véve m eg rajzo lják ,a m egye közgazdasági helyzetének kiemel
kedő körvonalait. És ehhez a kedvező állapothoz csatlakoznak azután a kisebb-nagyobb városok, melyekből, mint az intellec- tuális erők term észetszerű fókusaiból jótékonyan árad n ak szét a m űveltségnek term ékenyítő s u g a r a i; távoleső vidékek lakóiban ébresztvén fel és ápolván a culturhaladás és közgazdasági fejlő
dés vonatkozásaiban szunnyadó kedvet és hajlam okat.
A modern közegészségügy követelm ényének (csatornázás, víz
vezeték, szilárd utczaburkolás> parkok, stb.) megfelelő módon
berendezett Szom bathely városa mellé, ekként sorakoznak m é g : Kőszeg r. t. város és az egyes közigazgatási járásoknak városi jellegben jelentkező székhelyei, melyek, m int a culturális és köz- gazdasági élet emporiális helyei, a bennök egyesülő fogyasztók jelentékeny szám ánál fogva, kisebb-nagyobb termelési köröket alkotván m aguk körül, ezen termelési körökben m ár az egyoldalú m agterm elés helyét, az intenzivebb gazdálkodási rendszer fog
lalja el, nagy súlyt helyezvén a m arhatenyésztéssel kapcsolatos tejterm elésre, a barom fitenyésztésre és a kerti g azdaságnak je
lentékeny hasznot biztositó gazdasági ágaira.
Az az összhang tehát, melyet a fogyasztók és a term elők ér
dekei között a fejlődő viszonyok Vas várm egye területén m áris m e g te rem tettek : a közgazdasági élet m agasabb színvonalának m értékét állapit ja meg.
E gyébként az alább közlendő adatok lesznek hivatva meg
világítani a m egyének virágzó m ezőgazdasági helyzetét, fejlett ip ari és kereskedelm i viszonyait, valam int culturális fejlettségé
nek azon fokozatát, melyek együttes hatásu k b an az ország v ár
megyéi között oly előkelő helyet biztosítanak Vas várm egye szá
m ára.
II. F ö ld ra jzi vázlat. Vas várm egye területének alakja sza
bálytalan négyszög ; szögleteiben : Marczaltő, Lapincsújtelek, Pe- táncz-Széíihenyikut és Ján o sh áza községekkel.
A várm egye területének térfogata 946.789 kát. hold, vagyis 5035'31 □ -kilom éter. E szerint Vas várm egye nagyság szerint
b z összes várm egyék között a tizenkilenczedik helyen áll.
Vas várm egye n y u g at felől S tájerországgal határos, mely északon egész a villámos-lövői völgyben levő H árm ashatárig ; délen pedig Barkócz községig kanyarodik. H árm ashatártól Kirch- schlagig Alső-Ausztria h atáro lja a várm egyét, m elynek északi folytatásában Sopron várm egye, északkeleten Győr várm egye, keleten Veszprém várm egye, délen pedig Zala várm egye képezik Vas várm egyének határait.
A megye term észetes h a tárait a következő folyóvizek alkot
ják : dél felől a Mura, a K erka és Kis-Kerka, a Zala és a Szőeze p a ta k ; keleten a Marczal folyó; északon a Rába, a Kis-Rába, a Répcze és Albáncz, valam int a Lékától északra elterülő völgyben a V ö rö sáro k ; n y ugat felől pedig a Lapincs, a Ritschein, a Lendvá- nak egy baloldali m ellékpatakja és a H atárpatak, mely Petáncz mellett ömlik a Murába.
Vas várm egye keleti vidéke legnagyobb részt róna, a kis m ag y ar Alföldnek, az úgynevezett pozsonyi medenczének kiegé
szítő alkotó része. A várm egye nyugati része pedig hegyes- völgyes.
Vas várm egyének legm agasabb emelkedése az úgynevezett Szálkő vagy Irottkő, mely 883 m éter m agas fekvésében egyúttal az egész D unántúlnak legm agasabb hegycsúcsa. A m egyének legm élyebben fekvő pontja ennek északkeleti csúcsában van, a Marczaltőhöz közel fekvő Cseke-ér mellékén, m elynek fekvése csak 121 m éter m agasságban emelkedik a tenger szine fölé.
Vas várm egye hegyei a Központi Alpesek, a Tauern-hegység keleti folytatását képező stájer, vagyis nóri havasoknak nyülvá-
nyai. E hegylánczolatok három főcsoportra oszlanak. Az első csoport a R ába folyótól délre esik; a m ásodik csoport a R ába és a Lapincs között v a n ; a harm adik csoport pedig a Rábától, illetőleg Lapincstől északi irán y b an húzódik.
Az első az 1446 m éter m agas Schöklnek folytatása, melynek főgerincze keleti irán y b an húzódva, »IIegyhát« nevet vesz fel és a »Keinenesaljá<'-ban végződik.
A m ásodik csoport a »Hochlentsch« folytatása, mely Gyana- falvánál, illetőleg Szentgotthárdnál ér véget.
A harm adik csoport pedig az 1723 m éter m agas »Wechsel«
nyúlványa, melynek m agyar központja a fentebb m ár emlitett Szálkő. A Wechselt sokszor még junius hónapban is hó borítja, a minek következménye, hogy a várm egye északnyugati zúgában fekvő Felső-Eőr és Pinkafő tájéka m ár egész hegyvidék, melynek kiim ája többé nem oly enyhe, hogy sikeres szőlőmívelés alá lenne vonható.
Vas várm egye keleti részében több különálló hegycsúcs emelkedik ki a ró n a sá g b ó l; ilyenek a Sághegy (292 m.), a Kis- Somlyó (220 m.) és a Sitkéi hegy, melyek épp úgy, m int a német- u jv ári Várhegy, vulcanikus eredetűek.
Vas várm egye lejtési viszonyai elég sajátosak. Csak a v á r
megye déli része tartozik a M ura-Dráva, illetőleg a B alaton ren d szeréhez. A vízválasztó legm agasabb pontja Felső-Szölnöknél van, n e v e : »Ezüsthegy«, m agassága 404 m é te r; legalacsonyabb pontja pedig a Mura mellett van 179 m éternyire a ten g er szine felett.
A M uravölgyön és Marczal völgyén kívül megem litendők m ég: a R ába völgy, a Lapincsvölgy, a Csík völgye, Kis-Székvölgy, P inka völgye, Nagy-Szék völgye, Villámos völgye, F eh érp atak völgye, V öröspatak völgye, R ohonczpatak völgye és a Gyöngyös völgye, mely Gyöngyösfő alatt 381 m éter magas.
Vas várm egye főfo ly ó i: a R ába, a Lapincs, a Pinka, a Gyöngyös, a Répcze, a Mura és a Zala.
Tarcsa községének északi részében terül el a gyógyító erejéről nevezetes vasastartalm ú fürdőtelep, mely m odern beren
dezésénél fogva is nagy láto g ato ttság n ak örvend s melynek ásványvize messze vidéken ismeretes. Kitűnő ásványvizet szol
g áltat még a M uraszom bat mellett lévő Petáncz-Széchényikút, valam int a N ém etujvár szom szédságában fekvő »Sőskút«.
I I I . N é p ra jzi vázlat. Vas várm egye népélete a leg tark áb b változatosságot m utatja. H atárai között egym ás szom szédságában élnek m agyarok, ném etek (hienczek, svábok), horvátok és vendek.
Ez utóbbiak fi lakosság legősibb eleme, a kiket m ár a megye földjén találtak honfoglaló őseink.
A horvátok Á rpádházi királyaink uralkodása alatt települtek át. A német nyelvű lakosság pedig részint a határos ausztriai és stájer vidékről szárm azott ide, részint szintén itt talált ős
lakosság.
A m agyar nyelvű lakosság eredete m ár kevésbbé világos.
Majdnem egészen bizonyos, hogy a X. és XI. századokban a v á r
megye nyugati felében még nem volt m agyar szó hallható.
A keleti rész m agyarságának a m últja k o rá b b i; de, hogy mikor
kezdődik, arró l sem az írott források, sem a régészeti leletek nem n y ú jtan ak kellő felvilágosítást, sőt m ég az a kérdés is eldöntetlen, vájjon a határő rö k k én t letelepített úgynevezett
»őrségiek« melyik Á rpád-házi királyunk alatt költözködtek ide székelyföldi hazájukból.
Á nyelvi különbségek daczára a várm egye népessége érzés
ben egészen m agyar. A hiencz, a sváb épp oly büszke m agyar voltára, mint ak ár a vend, ak ár a horvát.
Vagyonosság dolgában a m agyarságé az elsőség; a vendség túlnyom ó részben szegény.
A községek külső alakításában, elrendezésében négy főtypust ism erhetünk fel. A síkvidéki községek, különösen a m agyarok, leginkább utczás faluk, melyek egy-egy, rendszerint hosszú utczából állanak (pl. Német-Gencs), melyhez utóbb ap ró b b utczák csatlakoztak (pl. H.-Pereszteg). Az úrb éri birtokokon keletkezett jobbágy-községek általános typusa a soros falu, melyben az utczá- n ak csak egyik vonalát, vagyis szerét látju k teljesen kiépítve (pl. H egyháton, vagy Kem enesalján). Végül itt találjuk a csoportos falvakat, tekervényes és rendetlen utczáikkal, m ozaikszerűen elszórt házaikkal (pl. Őri-Szentpéter). E három főtypushoz ta r
toznak a vendvidpki falvak is, az egyes telkek közepén, tehát nagyon elszórtan épült házaikkal.
A házak épitésm ódja és beosztása nagyon különböző.
A sebesen haladó művelődés nyom ában eltűntek a régi h á z a k ; az ú ja b b a k pedig chablonos épületek, minden eredetiség, jelleg
zetesség nélkül.
L egeredetibb és egyúttal a legősibb házak, az úgynevezett boronaházak, csak azokon a vidékeken láthatók, m elyekre h ajd a
nában rengeteg erdőségek borultak. Ezek a fagerendákból össze
ró tt és s á rra l betapasztott házak szalm ával fedvék ; sátoros, vagy üstökös tetejűek. H om lokzatuk az utczára tekint, alig 30 cm.
átm érőjű ablakkal. A ház u d v a rra néző részén van a b ejárat.
A küszöböt egy v astag gerenda alkotja. E zen át lépünk be a kém ény nélkül való sötét konyhába, melyből egy alacsony ajtón át a szobába jutunk. A szoba b ú to rz a ta : ágy, szemes kályha a kem enczepaddal, a mely egyúttal éjjeli fekvőhelyül is szolgál, egy almáriom, a szögletben derékszögű lócza, előtte asztal, az asztal felett az itt-ott még festett és tulipános tálas. Nem ritk ák a m ag y ar szobákban a tulipános ládák sem, csakhogy festéseiken ritk ák a m agyar fig u r á k ; a vend és ho rv át rikitószinű szláv- form ák uralk o d n ak ezeken is.
A szobával és konyhával ugyanazon tető alatt van az istálló, a szűk kam ara és a kis félszer. A telek végében áll a lábas p a j t a ; az udvaron, a k onyhaajtőval szemben pedig áll. a disznóól, vagyis hidas.
A háznak emez ősi form ája m ellett sok másform a divatos.
A néplőlek szem pontjából legfeljebb azok a házak említendők még, melyeknek deszkaorom zatán tark a-b ark a színekkel festett figurális díszítéseket látunk. Ezek csak a szinm agyar községek
ben (H egyháton, Ő rségben) találhatók és oromzati díszítéseik, valam int a kapufélfákon látható czifrázatok valódi m agyar ízűek.
A ru h ázatb an is kevés a jellegzetes. A m agyar p araszt
nyári öltözéke hétköznapon ing és bőszárú g atya ; vasárnapokon és a téli időben barnás, vagy sötétkékes szinű szövetruhát visel.
A vitézkötéses, zsinőros m agyar n adrág még a legtöbb m agyar községben d iv a to s; de a m ellény m ár egyszerű és a rövid dol
mányon sem lehet m ár látni a régi díszitést. A ném etek p an
tallót és czipőt hordanak, zekéjük városias form ájú; a horvát községek lakóinál még szórványosan m egtaláljuk az ezüstpitykés mellényt. A női ru h á z at általában egyszerű, alkotó ré s z e i: a czipő, ránczos felsőszoknya, rékli és keszkenő.
Az őrségi m agyar lányok piros selyem szálakkal kihim ezett fekete szövetezipőt viselnek. Körmend vidékén még m indig fenn
áll a régi divat, mely szerint a lányok és menyecskék a világos- szinű és virággal tark ázo tt felsőszoknya alatt 8—10 alsőszoknyát hordanak. A m agyar parasztnő ünnepi ru h ájáb an a világos, a németében a barna, a horvátok és vendek ru h ázatáb an a rilcitó színek uralkodók.
A népesség táplálkozása a vagyonosság m éretei szerint vál
tozó. L egjobban táplálkozik a rába- és gyöngyösm enti n ép ; szerényebb táplálékkal él a ném etség ; szegényesen élnek a ven
dek, a kiknek földjük a M uraszom bat körül elterülő term ékeny kis síkságot, az úgynevezett M uravölgyét kivéve, csak zab-, bab- és burgonyaterm elésre alkalmas.
A táplálkozás és vagyoni jólét fokmérője a kam ara, mely
nek ajtaja vagy a konyhából nyílik, vagy pedig — különösen m agyar falvakban — a tornáczról külön b ejáró ja van. A kam ará
ban látju k a deszkákból összeácsolt hom bárt, szalma- és vessző- fonatű ko sarak b an a babot, kölest, m ákot ős aszaltgyümölcsöt, bucsérban a télire elrakott to já st; a menyezet gerendáiról a hájtartó között füstölt ódalasok, sonkák függenek alá, m elyek
nek a jő gazda még a ratásk o r is bővében van.
M észárszékben vásárolt hús csak ritkán kerül az asztalra, legfeljebb vasár- és ünnepnapokon. A szegényebb elem örül, ha sátoros ünnepek alkalm ával láth at m arhahúst. A szárn y a
sokkal is kíméletesen bánnak. A ház asszonya szívesebben viszi a közeli városba a barom fiakat, hogy azokat eladhassa, vagy m egvárja a vándor tikászt, hogy nála váltsa pénzre libáját, réczéjét, csibéjét és tojásait.
A gyümölcsnek is nagy szerepe van a tá p lá lk o z á sb a n ; b ár gyüm ölcstenyésztés szem pontjából különösen a m agyar vidé
keken — meglehetős közömbösséget tapasztalunk, ellentétben a ném et lakossággal, mely czéltudatosan és jelentékeny haszonnal foglalkozik a gyümölcstermeléssel.
A sütés-főzés gondjai főképpen nagyobb ünnepeken, lako
dalm ak alkalm ával és búcsúk nap jain foglalkoztatják a házi
asszonyt. Ilyenkor két-háromféle leves, ludaskása, töltöttkáposzta, pecsenye, rétes, kalács és sütem ény kerül az asztalra és még a legszegényebb család is m ódját ejti, hogy egy p o h ár borban is legyen része.
M indenesetre különös, hogy az anyagi jóléttel éppen nem áll arányban a népesség szaporodása. A szegény vend család átlag 5—6 tagból á l l ; sőt van számos oly vend család, melyhez 9—12 gyerm ek tartozik. A német is szépen szaporodik. De nem
nosabb őrségi népről, hol az egygyerm ek-rendszer mellett évről- évre aggasztóan csökken a népesség száma.
A p arasztság m unkás és általában józan. Főfoglalkozása a földmívelés. De e mellett foglalkozik h áziip arral is. Vékákat, zsom borokat kötnek, k o sarak at fo n n a k ; az ügyesebbek m aguk készítik a m ezőgazdasági és házi eszközeik jórészét is. Az asz- szonyok a téli időben fonnak, szőnek és itt-ott elég csinos hím
zéseket is készítenek.
Á ltalában a népesség ügyeskezű és eleven észjárású ; de ravasz. A m agyar nyílt, a ném et titkolódzó, a vend alázatos, a h o rv át furfangos.
Szép erényük a m unkaszeretet és a v a llá so ssá g ; kiváló érzékük van a tisztaság iránt.
A dologtalan, tékozló és iszákos em ber megvetés tárgya.
Megszólás éri azt, ki alapos ok nélkül az istenitiszteletet (misét, predikácziót) elm ulasztja.
A népitélet sokszor külsőségekben is m égnyilatkozik. Kiczé- gérezik a rosszhirű lányokat, m egkülönböztetik a m egesetteket.
A m agyar tüzesvérű, b á to r; a bor m ellett h am ar kitör belőle a virtus. A ném et higgadt, a vend méla, a ho rv át pedig lárm ás.
A m agyar czigány mellett, a ném et és h o rv át rezesbanda mellett mulat, a vend harm onikaszó mellett is szívesen já rja a tánczot. A nemzeti közérzés szem pontjából érdekes jelenség, hogy a német, ho rv át és vend is csak a m agyar nótákért lel
kesül.
E gyik elsőrendű jellem vonása a népességnek, az ősihez való törhetlen ragaszkodás. Ebből m agyarázhatók ki a különféle nép
szokások, babonák és a népieteknek különböző egyéb m egnyi
latkozásai, melyek Vas várm egye földjén még mindig sikerrel jutalm azzák a népéletet kutatók m unkáját.
IV . Á lta lá n o s jellem zés. (Népesség, közigazgatás, közoktatás, közegészség stb.)
Vas várm egye területi nagysága és népességének aránya a megfelelő összhangot m utatják. Sőt, a népszám lálásnak eddigi adatai azt tanúsítják, hogy népessége folytonosan szaporodik.
E k k én t statisztikailag bebizonyított tény, hogy Vas várm egye lakosságának szám a az 1890. évi népszám lálás eredm énye szerint 391.903 volt, és e szám az 1900. évi népszám lálás alkalm ával 418.905-re em elk ed ett; teh át a népesedési mozgalom 12*4°/o sza
porodást m utat.
A várm egye népsűrűsége □ kilom éterenkint 76*5 °/o.
A 418.905 lakosságból a m ezőgazdasággal és kertészettel foglalkozók szám a 290.049.
B ányászattal és kohászattal foglalkozik 626.
Ip a rra l foglalkozik 60.406.
Kereskedelemmel és hitelügygyel 8.647.
Közlekedés 8.883.
Közszolgálat és szabadfoglalkozás 9.279.
Véderő 2.688.
Napszám osok 15.274.
H ázi cselédek 91.196.
Egyéb és ism eretlen foglalkozásúak 12.116.
E zek közül olvasni és irni tud 276.511.
A polgári népesség vallásfelekezeti szem pontból követke
zőleg oszlik m e g :
Van róm. kath. 311.930.
Görög-kath. 41.
Görög-kel. vall. 43.
Ág. h. ev. 83.048.
Ev. ref. 12.039.
U nitárius 15.
Izraelita 9.358.
Felekezetnélkiili 18.
Vas várm egye közigazgatási területének székhelye Szom bat
hely. Feloszlik tiz közigazgatási já rá sra és van két rendezett tanácsú városa.
A közigazgatási járások felosztása és beosztása a következő : 1. Felső-eőri járás 83.774 kát. hold területen 10 körjegyző
séggel, 60 községgel, 45.873 lakossal és 7.289 lakóházzal.
2. Czelldömölki (korábban Kis-Czell) já rá s 101.748 kát. hold területen 13 körjegyzővel, 41 község 38.730 lakossal és 5.819 lakó
házzal.
3. Körmendi já rá s 90.790 kát. hold területen 10 körjegyző
vel, 55 község 32.558 lakossal és 4.877 lakóházzal.
4. Kőszegi já rá s 76.143 kát. hold területen 9 körjegyzőséggel, 53 község 25.584 lakossal és 4.275 lakóházzal.
5. M uraszom bati já rá s 93.873 kát. hold területen 11 kör
jegyzőséggel, 114 község 48.340 lakossal és 8.783 lakóházzal.
6. N ém etujvári já rá s 74.921 kát. hold területen 8 körjegyző
séggel, 51 község 34.801 lakossal és 5.716 lakóházzal.
7. S árvári já rá s 93.265 kát. hold területen 9 körjegyzőséggel, 46 község 35.253 lakossal és 4.455 lakóházzal.
8. Szentgotthárdi járás 120.534 kát. hold területen 15 k ö r
jegyzőséggel, 80 község 54.759 lakossal és 9.497 lakóházzal.
9. Szombathelyi já rá s 104.987 kát. holdnyi területen 9 k ö r
jegyzőséggel, 65 község 36 840 lakossal és 4.933 lakóházzal.
10. V asvári já rá s 97.584 kát. hold területen 10 körjegyző
séggel, 50 község 33.486 lakossal és 4.583 lakóházzal.
11. Kőszeg r. t. város 7.999 kát. hold területen 7.930 lakossal és 899 lakóházzal.
12. Szom bathely r. t. város 5.278 kát. hold területen 24.751 lakossal és 1.702 lakóházzal.
A most felsorolt közigazgatási járáso k és r. t. városok lélekszám a, a lefolyt négy évtizedben, a m indenkori népszám lálás eredm ényeihez képest a következő változásokat m u ta tjá k :
J Sorsz.
Járás és város neve
Évszám
1869 1880 1890 1900
1 Felső-eó'ri j á r á s ... . . . 41.035 43.367 45.362 45.873 2 Czelldömölki j á r á s ... . . . 32.934 34.679 36.297 38.730 3 Körmendi j á r á s ... . . . 24.631 26.879 30.052 32.558 4 Kőszegi járás ... . . . 24.108 24.933 25.072 25.584
5 41.100 44.986 48.340
6 Németujvári j á r á s ... . . . 29.125 31.033 34.343 34.801 7 Sárvári já r á s ... . . . 28.018 30.305 32.872 35.253 8 Szentgotthárdi jái’á s ... . . . 45.087 48.578 53.245 54.759 9 Szombathelyi já r á s ... . . . 29.447 31.650 34.106 36.840 10 Vasvári já r á s... . . . 24.485 27.532 30.827 33.486 11 Kőszeg r- t. v á r o s ... . . . 6.915 7.301 7.422 7.930 12 Szombathely r. t. v á r o s ... 13.225 16.133 24.751
Vas várm egyének tiz országgyűlési képviselői választó- kerülete van, összesen 31.457 választóval.
A választókerületek beosztása a k ö vetk ező:
1. Szombathelyi választókerület . . 4034 választóval.
2. Sárvári * . 2818 »
3. Felső-eőri * . 2825 »
4. Németujvári * . 2675 »
5. Szentgotthárdi » . 2328 »
6. Muraszombati . 4686 »
7. Rumi » . . 2739 »
8. Czelldömölki » . 2680 9. Kőszegi » . 2643 » 10. Körmendi . 4029 » Vas várm egye területén 108 anyakönyvi hivatalban az el múlt évben összesen 15.560 születés, 10.198 halálozás és 3.901 h ázas ságkötés esete lett bejegyezve. Vas várm egye népoktatásügye a következő képet tá rja elénk : 1. Óvodák száma 34. Ezekben működik 35 óvónő, 1 óvó . . = 36
2. Elemi iskolák száma 510- Ezekben működik tanító és tanítónő 702 3. Polgári iskola van 8. Ezekben működik tanító és tanítónő . 58 Összesen . 796 4. Iparostanoncz-iskola van . . . 12 1 melyekben óraadók működnek, 5. Alsóíokű keresk. iskola ■ ^ . 3 j kik a 796-ban benfoglaltatnak. Összesen . 567 6. Középiskola v a n ... 4
7. Felső k eresk ed elm i... 1
8. Tanitó-képező... 1
9. T a n itó n ő -k ép ez ő ... 2
10. Felsőbb leányiskola ... 1 11. Női kereskedelmi tanfolyam ■__1 Összesen . 577.
Állami iskola van 45 (elemi 42, polg. 3). Tanerő 72 (f. 56, nő 16) Községi » » 31 ( » 28, » 3) » 77 (» 53, » 24) R. kath. » > 307 ( » 305, » 2) » 436 (- 360, - 76) Ev. ref. » * 16 ( » 16, » —) » 18 (» 17, » 1) Ág. ev. . » 106 ( » 106, » - ) » 135 (» 133, » 2)
Izr. » » 12 ( » 12, » - ) » 19 (» 17, 2)
Magán » » 1 ( » 1, > —) » 3 (» —, » 3) Összesen 518 iskola (el. 310, polg. 8). Tanerő 760 (f. 636, nő 124).
M agyar ajkú iskola van 346. Idegen ajkú pedig 172. Ösz- szesen 518.
Az idegen ajkú iskolák nagyobb részében kielégitő siker
rel, a kisebb részében pedig kevesebb sikerrel tan íttato tt a m agyar.
Az állami iskolák évi fen tartása került összesen 142.893 ko
ronába ;
és p e d ig : 42 elemi iskola 106.643 korona 3 polgári » 36.250 »
Összesen 142.893 korona.
A tankötelesek száma v o lt:
3 —5 éves (óvodaköteles 27.950, a 34 óvodába b ejárt 2.828, 6—12 éves tanköteles 75.135.
E bből iskolába já rt 74.341, és pedig elemibe 53.020, ism ét
lőbe 18.640, polgáriba 1.127, felső kereskedelmi, alsó kereske
delmi és ipariskolába 1.554, összesen 74.341.
A 74.341 iskolalátogató vallásfelekezetek szerinti meg
osztása a kö v etk ező :
Kőm. kath. 56.250, görög-keleti 1, ev. ref. 2.085, ág. ev 14.224, unitárius 1, izraelita 1.780.
A nyanyelv s z e rin t:
M agyar 41.401, ném et 22.270, tót 7.365, ho rv át 3.305.
Vas várm egye területén van 4 gymnasium, m elyekben az elmúlt 1904/5. tanév folyam án 58 tanár, 965 ifjút tanított. Még p e d ig :
1. A felső-lövői főgym nasium ban 18 tanító erő közrem űkö
dése mellett összesen 207 tanuló volt.
2. A kőszegi kath. gym nasium ban (IV osztály) 193 tanulót tanított 7 tanár. (A jövő tanévtől kezdődőleg fokozatos fejlesz
téssel főgym nasium m á alakul.)
3. A szentgotthárdi V II osztályból álló állami gym nasium ban 17 tanító erő tanított 173 tanulót.
4. A szom bathelyi kir. kath. főgym nasium ot láto g atta össze
sen 392 tanuló 16 tanító erővel.
E négy gimnáziumon kivül a szom bathelyi felső kereske
delmi iskolában 17 tanító erő m űködött összesen 205 tanulóval.
A várm egye 615 községe közül 603-ban van az iskolát lá
togató tanköteles gyerm ekek o k tatására szolgáló faiskola és csak 12-ben nincsen.
A lefolyt tanévben összesen 159.900 esetben volt iskola
m ulasztási eset k im u ta tv a ; mely esetek alkalm ából kirovatott és bevételeztetek összesen 2.200 korona. A b eh ajh atatlan b írság pénzek közm unkára lettek változtatva. A beszedett b írság pénzek pedig iskolai czélokra lettek felhasználva.
Vas várm egye közegészségi szervezetére vonatkozó adato
k at a következőkben ism ertetjük.
A várm egye területén 77 gyakorló orvos és 5 sebész mű
ködik. Van továbbá 208 okleveles bába és 16 Il-od rendű bába.
K órház van a megye területén 8, melyek közül kettő nyilvános kórház jellegével van felruházva.
A g yógyszertárak száma 29; ezeken kivül pedig van 7 kézi gyógyszertár.
Van Szom bathelyen állami bábaképező intézet, állami gyerm ekm enedékhely és az itteni kórházzal kapcsolatosan
^gyógyíthatatlan betegek m enedéke«, m elyet gr. Festetits Dénesné alapított. U gyancsak Szom bathelyen még ezen év folyam án megkezdik a Fehér-K ereszt-E gylet által kezdeménye
zett »gy erm ek k ó rh ázén ak felépítését, melyhez az állam is tete
mes sogélylyel já ru l hozzá.
Kőszegen pedig jó hírnévnek örvendő »hidegvizgyógyitó in tézek áll a messze vidékekről oda sereglő betegek rendel
kezésére.
A várm egye közegészségi szervezetének élén a m egyei fő
orvos, a tiz já rá s élén pedig ugyanennyi járásorvos állanak.
A várm egye 35 közegészségi k ö rre v an felosztva, melyek
ben a körorvosi állások ez idő szerint mind. be vannak töltve.
A közegészségi állapot az elmúlt 1904. évben kielégítő volt, de mégsem oly kielégítő, mind az előző é v e k b e n ; a m ennyiben a hevenyfertőző és ragályos betegségek nagyobb szám ban léptek fel és számos községben nagykiterjedésű, lieliyel-közzel pedig súlyos jellegű járv án y o k at képeztek. A tavasz kezdetén influenza
m egbetegedések is g y ak ran fordultak elő.
A fertőző betegségek összes száma 3.208 volt. Ezek közül m eghalt 296, vagyis a betegeknek 9-6n/°-a. A halálozási arán y szám nak ezen m értékét a súlyos , jellegű vörheny- és kanyaró- járv án y o k eredm ényezték.
Enyhébb alakban, de szintén járványszerűen észleltettek:
a h ö k h u ru t és bárányhim lő, míg ellenben a difteritis és hasi- hagym áz esetei is csak szórványosan fordultak elő.
Legsúlyosabb jelleggel lépett fel a vörheny, a m ennyiben az ebben m egbetegedetteknek m integy 17%-a halt el.
A tájkóros betegségek közül a trachom a uralkodott a leg
nagyobb m értékben.
Az előirt általános szem vizsgálatok az elmúlt évben is szi
gorúan m eg tartattak és ez alkalom m al az elért eredm ény a korábbi évekéhez képest nagyon kedvező volt. U gyanis a m ura- szombati és szentgotthárdi járáso k területén, az általános szem
vizsgálatok m egkezdése előtt, vagyis szeptem ber hó végén, 558 trachom ás és 27 trachom a-gyanus beteg volt orvosi gyógy
kezelés a l a t t ; az általános vizsgálatok befejeztével pedig 590 trachom ás és 13 trachom a-gyanus beteg találtatott. Ezen ada
tok szerint 32 trachom ással több, de 14 trachom a-gyanussal kevesebb, mint a vizsgálatok m egkezdése előtt volt. Az összes szaporulat tehát a m integy 42.000-et kitevő lélekszám mellett pusztán 18 b e te g ; vagyis 132 trachom ás beteggel kevesebb, mint a közvetetlenül előző évben.
Súlyosabb complicatiók és m egvakulási esetek nem for
dultak elő és alaposan remélhető, hogy a trachom a enyhülése és kevesbedése folytán szigorúan teljesített orvosi kezelés és ellenőrzés mellett ezen betegség a várm egye déli részeiből tel
jesen kiküszöbölhető lesz.
A trachom a gyógykezelését 14 rendelő állomáson, heten
ként kétszer állandóan 5 kezelő orvos eszközli.
A kretinism us a szentgotthárdi, ném etujvári, felső-eőri, kőszegi és m uraszom bati, vagyis a szomszédos S tájerral és A usztriával határos járáso k b an v an leginkább elterjedve.
A várm egye területén összesen 488 cretin és idióta v a n ; még pedig testi fogyatkozás nélkül 351, testi fogyatkozással 137.
A váltólázas m egbetegedések a várm egye területén csak ritk án fordulnak elő. Szórványos betegülések a lapályosabb és nedvesebb talajú vidékeken és leginkább az őszi hónapokban fordulnak elő.
D iphtheritisben és croupban 339 m egbetegiilés történt, 80 halálozással, teh át 26°/0-
A diphtheritis járványszerűleg sehol sem lépett fel.
Himlő ellen beoltatott összesen 24.542 e g y é n ; még pedig először oltatott 13.696, ujraoltatott 10.846. Az oltásokat 40 oltási körben ugyanannyi oltó-orvos kizárólag állati n y irk k al esz
közölte.
A 7 éven alóli gyerm ekek gondozása és ápolása tekinteté
ben az állapotok tetemesen ja v u lta k ; a m ennyiben az orvosi segélyben nem részesültek szám uk tetem esen csökkent s a be
jelentések m inden egyes esetben m egtörténtek.
A lelenczek is d ajk aság b a adottak kiváló gondozásban és felügyelésben részesültek, hatóságilag pedig pontosan nyilván
ta rta tta k . A felügyeletet és ellenőrzést a hatósági orvosokon kivül még az állami gyerm ekm enhely orvosai és ezen közinté
zetnek vidéki teleporvosai is kellő szigorral és lelkiism eretes
séggel gyakorolták. A várm egyében összesen 1.215 gyerm ek volt, dajlcaságban és hatósági gondozás alatt.
Az egészségi vizsgálatok kellő buzgősággal foganatosíttat
tak s részben a hatósági orvosok részéről évről-évre fokozottabb tevékenység észlelhető.
Az egészségre ártalm as tápszerek ős italok, valam int az egészségre ártalm assá válható egyéb tá rg y a k vizsgálata és ellen
őrzése 9.528 esetben toljesittetett. E lkoboztatott és megsemmisit- tetett 16 mmázsa és 27 kgr. hús, 36 kiló rom lott hal, 10 drb húsos kolbász, 2 kiló rom lott vaj, 4 kosár hamis gomba, 1 kosár rom lott tojás, nagym ennyiségű rom lott gyümölcs, több liter ham i
sított tej és tejfeí, valam int 15 üveg tisztátalan szikviz.
Piaczok, korcsmák, vágóhidak, mészárszékek, vendéglők, üzletek, g y á ra k és m űhelyek 8.728 esetben vizsgáltattak. A tiszta
ság vonatkozásaiban tapasztalt hiányok orvoslást nyertek.
Iskolák vizsgálata 2.598 esetben történt. A feljelentések több
nyire a túlzsúfoltság és tisztátalanság indokából történtek.
Egészségtelen és nedves lakások vizsgálata g y ak rab b an eszközöltetett, minek folytán hatósági intézkedés 12 esetben vált szükségessé.
Az általános köztisztasági állapotok a várm egye területén kielégítők.
A közegészségi állapotoknak m odern alapon való sanálása tekintetében fényes bizonyítékul szolgál azon körülm ény, hogy Szombathely r. t. város 240.000 korona költséggel, főgyűjtő csa
tornával kapcsolatos, úsztató rendszerű betoncsatorna-hálózatot létesített, ezenkívül pedig 560.000 korona beruházással kiépítette vízvezetékét, mely évi átlagban ivásra és haszn álatra eg y arán t alkalmas, m integy 500.000 köbm éter vizet szolgáltat. Szom bat
hely város utczái és terei szilárd anyaggal vannak burkolva ; közvilágítását pedig részint légszesz (Auer-féle égők), részint pedig az ikervári vízm űvek által term elt villamos áram szol
g áltatják.
Részleges csatornázás van még Kőszegen ős Körmenden.
Vízvezetéke van Rohoncznak és Pinkafőnek. Villamos világítást pedig találunk Sárváron és Pinkafőn.
Az általános csatornázási és vízvezetéki terv ek és költség- vetések most készülnek Kőszeg és S á rv á r szám ára.
A tizenegy irán y b an szétágazó v asútvonalakon kivül Vas várm egyének nagykiterjedésű közúti hálózata van. Nevezetesen a törvényhatóság területét 206 km. állami, 1.013 km. törvény- hatósági és vasúti hozzájáró, 460 km. községi közlekedési (vici
nális) és közel 3.000 km. községi (közdűlő) közút szeli.
Az állami közutak k ö v etk ező k :
1. Székesfehérvár-gráczi út, a zalam egyei határtó l R ábahid- végig : (B altavár, Vasvár, Körmend, R ábakeresztur és R adafalva községek érintésével, egész a Stájer határig), kikerekitve 82 km.
2. Pozsony-varasdi ú t : a sopronm egyei h atártó l (Kőszeg, Szombathely és Körmend érintésévéi,a zalamegyei h atárig Zalalövő irányában), kikerekitve 65 km.
3. Szombathely-pinkafői ú t : (Szom bathelyről Német-Szent- Mihály, Felső-Eőr és Pinkafő községek érintésével a S tájer határig, Lafnitz felé), kikerekitve 59 k m .l)
Az állami, törvényhatósági ős vasúti hozzájáró közutak feletti felügyeletet a szom bathelyi m. kir. áliam épitészeti hivatal gyakorolja, mig a vicinális közutak közigazgatását a közutak- ról és vám okról szóló 1890. évi I. t.-cz. értelm ében m egalakí
tott útbizottságok látják el, m elyeknek elnöke az illető já rá s fő- szolgabirája. A községi közdűlő u tak kezeléséről és fen tartásárő l pedig azon községek gondoskodnak, melyek területén az útvo
nal van.
Az áliam épitészeti hivatal személyzete áll: 1 főmérnökből, m int a hivatal vezetőjéből, 3 kir. mérnökből, 1 építészből ős
1 irodatisztből. Személyi és dologi kiadásaihoz a várm egye 43°/<:- kal já ru l hozzá.
Az áliamépitészeti hivatalnak megfelelő szám ú úti személy
zet van alárendelve és p e d ig : az állami közutak kezelése és
‘) Annak idején fontos stratégiai vonalakat képeztek. Szerző.
fen tartása ezéljából 5 kir. útm ester (Szombathely, V asvár, Kör
mend, R ábakeresztur és Pinkafő székhelylyel) és 51 útkaparó.
A törvényhatósági és vasúti hozzájáró utak fen tartása czéljából pedig 12 törvényhatósági útbiztos van alkalm azva (Szombathely, Kőszeg, Sárvár, Czelldömölk, Jánosháza, Vasvái’, Körmend, Mura
szombat, Felső-Lendva, Szentgotthárd, N ém etújvár és Felső-Eőr széklielylyel) és 177 útkaparó.
A kir. útm esterek átlag 40 km. hosszú útszakaszt kezelnek és egy ú tk a p aró ra — a vámos szakaszok levonásával — 3—4 km. út j u t ; a törvényhatósági útbiztosok pedig átlag 80 km.
útszakasz kezelésével vannak m egbízva és az útk ap aró k 5—6 km. hosszú útszakaszokra vannak beosztva. Az ú tk ap aró k m unka
erején kivül — főleg a tavaszi és őszi időben — az úti teendők elvégzésére kellő szám ú segédnapszám os áll rendelkezésre.
Mind az állami, mind a törvényhatósági közutak közpályá
ján ak jókarban ta rtá sá ra a forgalm i viszonyok figyelembe véte
lével évenkint jelentékeny m ennyiségű kavicsanyag szállittatik és téríttetik" el. íg y az állami közutakra a f. 1905. éAU’e 5.080 két köbm éteres halom van előirányozva 87.544 korona k ö ltsé g g el;
a törvényhatósági közutakra pedig 14.430 halom 191.170 korona költséggel. A fedő-anyag túlnyom ó részét a várm egye területén term elt kitűnő minőségű bazalt (Ság, Sitke, Kis-Somlyó), továbbá nagyon jó minőségű mészkő (Sámfáivá, Egyház-Füzes stb.), szer
pentinkő és az ú tfen tartásra kiválóan alkalm as keselykő és vaskő képezi; míg a többi része megfelelően rostált és zúzott gödör- illetve patakkavicsból áll.
Ezen u tak p ályája — igen csekély kivétellel — jó és az év bárm ely szakában járható.
A nagyszám ú hidak és átereszek m egbízható k a rb an ta rta t
nak és azok a közlekedés biztonsága érdekében tám asztható igényeket teljesen kielégítik.
A hidak építése ős fentartása szintén jelentékeny költségbe kerül, a mennyiben úgy az állami, m int a törvényhatósági köz
utakon ú jra építendő hidak állandó jelleggel, vagyis kőaláépit- ményekkel és vasfelszerkezettel, esetleg teljesen betonból újra építtetnek. Az utóbbi években állandó jelleggel újraépített, továbbá tervezés alatt álló és előreláthatólag az 1906. évben kivitel alá kerülő nagyobb hidak közül megem lítendő a székesfeliérvár- gráczi úton levő 29. szám ú Rába-hid, az 59., 60., 84., 90. és 94.
számú h id a k ; a poszony-varasdi úton levő szom bathelyi Perint- hid ; a körm endi 78. számú Rába-hid, a 79. és 80. szám ú Csör- nöcz-hidak, a szom bathely-pinkafői úton levő 2. sz. Perint-hid, a 100. számú Pinka-hid, a czelldömölk-iványegerszegi tli. közúton levő 21. számú úgynevezett »ragyogói« Rába-hid, a 15. és 16.
számú herpenyői hidak (betonból), a sárv ári Rába-hid, a szentgott
hárdi Lapincs-hid, stb. stb.
Az úttesttartozékok, — korlátok, kerékvetők, tám falak, tek- nők, kilométeroszlopok, útjelzők — állapota a követelm ények
nek megfelel, valam int újabban a meredekebi) útszakaszoknak áthelyezésével és m egjavításával is foglalkoznak.
Á ltalában az állami közutakra beruházásokkal együtt — évenként átlagosan 225.000 korona, vagyis kilom éterenként 1.100
korona, a törvényhatósági u tak ra pedig átlag 360.000 korona, vagyis kilom éterenként 360 korona forcíittatik.
A törvényhatósági közutak szükségletének fedezésére kive
tendő útadót Vas várm egye köztörvényhatósági bizottsága az egyenes állami adók 10°/o-ban szabta meg ; a minimumot 2 ko
rona 40 fillé rb e n ; illetőleg a legalább két igavonó állattal b író kra 6 koronában állapítván meg.
V. FöldmívMlés. Vas várm egye kedvező földrajzi fekvése, talaj- és éghajlati viszonyaival kapcsolatosan, az összes míveleti növények term elésére alkalmas.
Áz erdővel borított területek kedvező elosztása s a v á r
megyét átszelő kisebb-nagyobb folyóvizek eredményezik, hogy éghajlata a szélsőségektől ment. Sem aszály, sem túlságos ned
vesség előfordulni nem szokott; ennek term észetes következ
ménye tehát, hogy sem — úgynevezett — rossz termések, sem pedig feltűnő bő term ések Vas várm egyében nincsenek.
"Vas várm egye népessége sűrű, vasúti hálózata s o k irá n y ú ; közel esik a jelentős piaczokkal biró Ausztriához.
Sok ezer holdakat felölelőn összefüggő, nagykiterjedésű birtoktestek itt nincsenek. Túlnyomó a közép- és kisbirtok. Mind
ezen kedvező tényezők együttes közrehatása folytán a gazdál
kodás belterjes. H árom nyom ású gazdálkodási módot még a megye legm ostohább talajú vidékein sem találunk. Á ltalános
ságban a váltógazdaság érvényesül; m elynek forgójában helyes a rán y b an váltakoznak egym ással míVeleti növényeink nag y része.
Fentebb m ár jeleztük, hogy Vas várm egye egész k iterje
dése 5,035.31 négyszögkilom éter. Mező- és erdőgazdasági terület 885.796 kát. hold. Ebből öt holdig terjedő törp eg azd aság ra 59.242, k isg azd aság ra ( 5 - 100 holdig) 482.951, középgazdaságra (100 -1000 holdig) 97.050 s végül nagygazdaságra (1000 holdon felül) 246.553 kát. hold jut. v
E gazdasági területen van 100 kát. holdon felül gazdál
kodó birtokos 196, haszonbérlő 68.
K isbirtokos vagy haszonbérlő 34.362.
K isbirtokos-napszám os 8.351.
Részföldmíves 10.
B arom fitenyésztő 1.
Kertész 44.
Segítő családtag 23.919 férfi és 28.888 nő.
M ezőgazdasági tisztviselő 193.
M ezőgazdasági cseléd 14.793.
M ezőgazdasági m unkás 24.238; m indnyájan mint keresők.
Az önálló és segítő családtagok eltarto ttjain ak szám a
• 110.239.
Tisztviselők eltartottjai 389.
M ezőgazdasági cselédek eltai’tottjai 20.229.
M ezőgazdasági m unkások eltarto ttjai 24.147.
A fentebb közölt statisztikai adatok tanúsága szerint a törpe-, kis- és középgazdaságok kiterjedése a nagygazdaságok
nak m ajdnem három szorosát képezvén, egyeseknek arán y lag kis tér jutott gazdálkodásra, m elyet lehetőségig kihasználni első
rendű feladat.
A talaj sikeresebb kihasználása szükségessé teszi a jó és megfelelő gépek és gazdasági eszközök h aszn álatát és alkal
m azásba vételét. A jó eszközök és gépek, — a m egye m ostohább, félreeső vidékeitől eltekintve — ma m ár általánosan el v an n ak terjedve és nagyobb birtoktesteken a gőzekecultura is m eg
indult. Közép- és nagybirtokon a kézzel való vetés jóform án ismeretlen. A kisgazdák körében is a vetőgépek használata te r
jedőben van. Mindeme kedvező tények és jelenségek ellenére be kell ismerni, hogy a várm egye némely vidékén úgy a talaj- mívelést, valam int a trágyakezelést és egyáltalában a gazdál
kodást illetőleg bizonyos fokú elm aradottság észlelhető. Á ltalá
nosságban azonban örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy a közép- és nagybirtokon tapasztalható helyes gazdálkodási mód követésreméltó példa gyanánt szolgál a kisgazdáknak is.
C ulturnövényeink között Vas várm egyében első helyet fog
lalja el az árpa, búza és zab és m ásodsorban áll a rozs. A gumós -és gyöknövények közül a takarm ány- és czukorrépát és itt-ott kis területen a czikóriát is term esztik. De előkelő hely ju t a vetésforgóban a takarm ánynövényeknek s ezek között különösen a hereféléknek. A veres-lóher, ezen elsőrendű takarm ánynövény, a m egyének m ajdnem minden vidékén, kis-, közép- és nagy- birtokos által kiterjedten term eltetik. A luczerna általánosság
ban el van terjedve és a silányabb talajokon tért hódit a nyúl
szapuka, m elynek segélyével a silány talajok term éshozam át lényegesen fokozni lehet. A bükkönyt, mag- és takarm ánynyerés czéljából általánosan vetik. Mint zöld takarm ány közkedveltségű a csalam ádé, őszi borsó és a lazább talajokon a biborhere.
A tarlónövények közül, különösen a vendek és horvátok lakta vidékeken a hajd in át (tatárk át) általánosan te rm e sz tik ; melynek szem term ése lisztté őrölve leginkább em beri táplálékul szolgál, de takarm ányozási ezélra is felhasználják. A tarlórépa is általánosan elterjedt míveleti növény és a csibehúr, mint kiváló tejelő tak arm án y nem egy g azd aság b an feltalálható.
A tengerit (ku kori ez a) leginkább a m egye keleti részében, leg
inkább csak háziszükségletre term elik és csak kivételesen képez kereskedelm i árút.
A megye északi, nyugoti és délnyugoti vidékén a kereske
delmi növények közül általánosan a lent term esztik, leginkább csak házi szükségletre, m ag és fonálnyerés czéljából. Ezen növény term elésének általános felkarolását és elterjedését nagy m értékben elősegítené egy lenbeváltó és kidolgozó telep, mely
nek felállítása érdekében a kezdem ényező lépések im m ár folya
m atban vannak.
A S tájerországgal határos községekben az egykoron v irá g zott karó- és sodronym ívelésre jól berendezett kom lótelepek ma m ár fogyóban vannak. A kom lónak bizonytalan és ro p p an t ingadozó ára, valam int a m unkáskezeknek érezhető hiánya tette elkerülhetetlenné a telepeknek abbanhagyását.
A Rába, és Sorok mentén találunk jól berendezett kosárfűz- telepeket, m elyeknek fűz vessző-hozama rendszerint fegy- és fog- házakban értékesíttetik.
A kisebb-nagyobb folyók mentén elterülő rétek, mint nagy
2
értékű birtokrészek megfelelő jó gondozásban részesülnek és találunk több helyen öntözésre berendezett réteket is. Ezenkívül lecsapolás és alagcsövezés ú tjá n nag y földterületen eszközöl
tetett jelentékeny talajjavítás.
Ezen vonatkozásokban sokat köszönhetünk a Szombathelyen elhelyezett culturm érnöki hivatalnak, melynek adatai szerint az 1895. évben a megye területén 116 kát. holdnyi terület árm ente
sittetett és 112 kát. hold alagcsöveztetett 21.596 kbm. földmozgő- sitással, 9842 K 62 f költséggel. Az 1896. évben árm entesittetett 1.016 kát. hold is alagcsöveztetett 123 kát. hold 63.469 köb
m éter földmozgősitás mellett 16.289 K 82 f költséggel. Az 1897.
évben lecsápoltatott 108 kát,, hold, öntözésre berendezhetett 294 katasztrális hold és alagcsöveztetett 22 katasztrális hold, összesen 24.380 kbm. földmozgósitással, 12.166 K 52 f költség
gel. Az 1898. évben lecsapoltatok 1.367 katasztrális hold és alagcsöveztetett 47 kát. hold, összesen 57.413 kbm. földmoz
gősitás mellett, 21.433 K 28 f költséggel. Az 1899. évben lecsa
p oltatok 1.618 kát. hold és alagcsöveztetett 33 kát. hold, össze
sen 129.023 kbm. földmozgósitás mellett, 50.141 K 22 f költség
gel. Az 1900. évben lecsapoltatott 1.479 kát. hold és öntözésre berendeztetek 59 kát. hold, összesen 47.104 kbm. földmozgósitás mellett, 16.160 K 40 f költséggel. Az 1901. évben árm entesitte
tett 500 kát. hold és alagcsöveztetett 11 kát. hold, összesen 26.533 kbm. földm ozgósitással, 9.284 K 07 f költséggel. Az 1902.
évben alagcsöveztetett 186 kát. hold, 31.849 kbm. földmozgósitás mellett, 21.671 K 86 f költséggel. Az 1903. évben lecsapoltatott 180 kát. hold és alagcsöveztetett 52 kát. hold, összesen 23.041 kbm. földm ozgósitás mellett 9.202 K 99 f költséggel. Az 1904. év folyam án lecsapoltatott 671 kát. hold, öntözésre berendeztetek 12 kát. hold és alagcsöveztétett 170 Icát. hold, összesen 74.212 kbm. földm ozgósitás mellett, 23.822 K 89 f költséggel. A most közölt szám adatokból teh át kitűnik, hogy a szom bathelyi cultur
mérnöki hivatal közrem űködése mellett a lefolyt tiz év tartam á
ban árm entesittetett 7.055 kát. holdnyi terület, öntözésre beren
deztetek 365 lcat. hold és alagcsöveztetett 756 kát. hold, teh át a most jelzett m űszaki elbánásban részesült összesen 8.176 kát.
hold, összesen 498.620 köbm éter földm ozgósitás mellett 190.015 K 62 f költséggel. Ezeken kivül van állandó m űködésben levő, kellően szervezett két árm entesitő társulat, névszerint a »Mar- czalvölgyi« és a »Czincza« lecsapoló társulat, melyek eddigelé 355.227 K 74 fillért ru h áztak be a lecsapolás ezéljaira.
Tekintve, hogy az aránylag kis területről nagy term ések producálása képezi a belterjes gazdálkodás rendszerének törek
vését és czélját, Vas várm egyében a m ű trág y ák általánosan el van n ak terjedve és nem egy vidéken azok nélkülözhetlen szük
séget képeznek.
A 80-as évek elején kezdték használni a m űtrágyákat kísér
letképpen és azok ma m ár széliében el vannak terjedve. A mull;
1904. év folyamán például Vas várm egye egyes vasúti állomá
sain 350 w aggon különféle m ű trág y a került lead ásra és felhasz
nálásra.
E jelentős m ennyiségű m űtrágya használata azután maga
után vonja az istállói trág y a szaporítását i s ; m ert ezáltal nem
csak a szem-, hanem egyúttal a szalm aterm és hozama, utóbbi
nak jelentékeny i’észe a trá g y a szaporítására szolgál.
Mint m ár é közlemény elején említve volt, Vas várm egyé
ben szélsőségekben csapongó term ések nincsenek. R észben a kedvező talaj- és éghajlati v iszo n y o k ; részben pedig a földnek czélszerű megmívelése rendszerint középterm ést biztosítanak.
Rovarok, egyéb állati és növényi élősdiek által okozott károsítások is csak gyéren fordulnak elő.
VI. Á llattenyésztés. A talajm ívelés belterjességére kétségen kivül legnagyobb befolyást az állattenyésztés gyakorol. A mező- gazdaság ezen ága, különösen pedig a szarvasm arha-tenyésztés Vas várm egyében kiváló jelentőségű. A legelőterületek hiánya s az aránylag kis birtokrészek által okozott kényszerítő h atásn ak engedve, a nyugati, korán fejlődő szarvasm arha, nevezetesen a piros-tarka hegyi jellegű bern-sim m enthali fajta ju to tt túlsúlyra.
E zt tenyészti nagy-, közép- és kisbirtokos eg y arán t s a követ
kezetes, czéltudatos és összefogó eljárásnak köszönhető, hogy Vas várm egyében m anapság m ár oly tájfajta keletkezett, mely mint tejelő, hízó és igavonó állat a közszükségletnek nemcsak m eg
felel, de jövedelm ezőségével a gazdák m egélhetését is biztosítja.
Az e téren eléírt nag y siker főleg Vas várm egye gazdasági egy
lete (alakult 1840) buzgó fáradozásának köszönhető.
Vas várm egyében számos tisztavérű simmenthali tenyészet v a n ; melyek egyike --- Széli Kálmán rátóti és héraházai gazdasá
gaiban — ma m ár európai hírnévre emelkedett. E tenyészetek jó h atása a köztenyésztésben napról-napra m indjobban érvényesül.
A tenyészállat és különösen a tejelő m arha nevelése tényé
ben érvényesülő általános irány mellett azonban most m ár az állat- hizlalás is m indinkább tért hódit, a minek term észetes folyománya, hogy az állattenyésztés jövedelm ezősége is folyton fokozódik.
Az állattenyésztés egyéb ágai közül figyelmet érdem el még a lótenyésztés. Van a megyében több igen jó fél vér-anyagot ta r
talmazó ménes. A kisgazdák azonban különös előszeretettel tenyésztik a hidegvérű lovat, mely a »m uraközi ló« elnevezése alatt ezidőszerint nagyon jó árb an értékesíthető. A kisgazdák ezen törekvése, h ab ár saját szem pontjukból tekintve hasznosnak látszik, általánosan a lótenyésztésre hátrán y o san hat, a m ennyi
ben a heterogén anyag összekeverése folytán egy határozott jel
legű és az általános közszükségletnek és keresletnek megfelelő lóanyag nevelését igen megnehezíti. A folyam atban levő terv szerű és egyöntetű eljárás azonban ezen a hiányon is segí
teni fog.
A juhtenyésztés, mely egykoron a megye keleti részén, az úgynevezett »Kemenesalján« virágzásban volt, ma m ár han y atló ban van s a legtöbb birtokos azzal felhagyott.
A sertéstenyésztés nem nagy jelentőségű; de különösen a gyorsabb fejlődési! és ma m ár élénk kereslet tá rg y á t képező hús
sertés, nevezetesen a fehér yorkshirei, m indinkább terjedőben van.
Van a m egyének a rra alkalm as vidékein, leginkább a taní
tóknál jól berendezett és jól jövedelmező m éhészet is.
2*
U jabb időben a selyem hernyó tenyésztése is terjedőben van. Az erre vonatkozó kedvet és hajlam ot fokozza a közutak mellékeinek eperfákkal való beültetése.
A Szom bathely közelében fekvő Tana község és vidékén a szalma- és kosárfonás, mint gazdasági m ellékiparág terjedőben van.
Az állattenyésztés állapotának nagy conturjait a fentebbiek
ben vázolva, im az alábbiakban közöljük a legközelebbi m últ
ban eszközölt állatösszeirásnak eredm ényét, mely szám adatokban kifejezetten adja képét Vas várm egye állattenyésztési helyze
tének.
