A gépesített hadviselés elmélete és megvalósítása, a Blitzkrieg

RESPERGER ISTVÁN

A gépesített hadviselés elmélete és megvalósítása, a Blitzkrieg

„A harckocsi-egységek képezik a gépesített hadsereg magvát. Min- den a páncélosoktól függ, a többi köteléknek csupán kiegészítő szerepe van. Az ellenség páncélos egységeinek megsemmisítését felmorzsoló ütközetekben lehetőleg a páncéltörő alakulatokra kell bízni. Saját harckocsijaink csak a végső csapást mérjék."

Erwin Rommel

Az első v i l á g h á b o r ú véres emberáldozatait követelő csatáiban a résztvevő felek kevés sikert t u d t a k f e l m u t a t n i . Az á l l ó h á b o r ú kimozdítását valamilyen t e c h n i k a i eszköztől remélték, ezt a repülőben, harckocsiban vélték megvalósulni. A jelen írás a gépesített hadviselés elméleti alapjait m u t a t j a be, illetve a franciaországi hadjárat előzményeit, terveit, lefolyását és érté- kelését.

A g é p e s í t e t t , p á n c é l o s h a d v i s e l é s e l m é l e t i a l a p j a i

A gépesített, páncélos hadviselés elmélete a h a d i k u l t ú r á k k ö z ü l egyértelműen a mozgás- centrikus, szárazföldi típusú hadikultúrához köthető. Ez a h a d i k u l t ú r a m i n d e n esetben a tá- madást, a lendületet, az erőt tartotta szem előtt. M i n é l gyorsabban törekedett a siker k i - fejlesztésére, a háború gyors befejezésére. Németország geopolitikai, geostratégiai elhelyez- kedése kapcsán m i n d e n k é p p e n a mozgáscentrikus h a d i k u l t ú r á r a építő gépesített, páncélos hadviselést választotta stratégiájának.

Ezen elmélet megalapozását már L u d e n d o r f f1 megkezdte k i d o l g o z n i a Der totale Krieg című művében, amelyben leírta, hogy az ellenség k ö z p o n t j a i t , fővárosait kell t á m a d n i , il- letve a h á b o r ú t k i kell terjeszteni gazdasági, p o l i t i k a i dimenzióra, illetve el kell é r n i , hogy az ellenség hátországát is folyamatosan t á m a d n i lehessen. H a az első világháborút előkészítő tervek k ö z ü l megvizsgáljuk a németek Schlieffen2 tervét, m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a kezdeti nagy erőkoncentrációra, a nagy ü t e m ű támadásra, az ellenség mélységébe i r á n y u l ó straté- giai csapásra, a francia főerők átkarolására törekedett.

A két világháború között a hadviselés elméletét több jeles g o n d o l k o d ó fejlesztette ki.

Ezek k ö z ü l először Eimannsberger, osztrák t á b o r n o k Der Kampfivagenkrieg3 c í m ű művét kell figyelembe venni. A t á b o r n o k az első a gondolkodók sorában, a k i k a harckocsik töme- ges alkalmazása mellett érvel. Az első világháborúban a harckocsi első alkalmazásánál

1 Ludendorff, Erich (1865-1937) porosz tábornok, politikus, műve a Der totale Krieg. München, 1938.

2 Sclieffen, Alfred (1833-1913) 1891-1905 között a német vezérkar f ő n ö k e . Elgondolása szerint a német haderőt Luxemburgon, Belgiumon és Hollandián keresztül kellett volna bevetni, majd Pá- rizst elfoglalni, továbbá a francia erőket megsemmisíteni.

3 Eimannsberger, Ludwig: Der Kampfwagenkrieg. München, 1934.

megállapítható v o l t , hogy a gyalogság n e m képes ezek r o h a m á t feltartóztatni, pánikszerűen menekültek előle. A t e r v igazolására á l l j o n itt egy idézet a tábornok m ű v é b ő l : „ A harckocsi olyan támadófegyver, amely a legnagyobb hatást a legkisebb veszteség m e l l e t t teszi lehe- tővé, és a harccselekmények gyors lefolyásával gyors döntésekhez vezet, t a l á n a végső d ö n - tés elérésének reményével."4 A tömeges alkalmazáson b e l ü l Eimannsberger azt javasolta az alkalmazóknak, hogy a harckocsikból h á r o m köteléket hozzanak létre, a m i v e l leküzdhetik az ellenség első, m á s o d i k állásrendszerét, tartalékait. A támadáson b e l ü l megkülönböztet áttörést, meglepő t á m a d á s t , illetve a harckocsik és a légierő folyamatos együttműködését.

A következő g o n d o l k o d ó a német Seckt tábornok, a j ó l kiképzett, mozgékony, kisebb h i - vatásos hadsereg m e l l e t t érvel, f ő k é n t azért, mert úgy l á t j a , hogy a hivatásos erőkkel lehet egy hadsereget mozgósítás esetén gyorsan feltölteni, kiképezni, alkalmazni. M ű v é b e n (Egy katona gondolatai) sokat foglalkozik a repülő fegyvernem alkalmazásával, hiszen „az ál- l a m i ellenállás k ö z p o n t j a i a levegőből is megtámadhatók", ezért is t a r t j a fontosnak ezen fegyvernem fejlesztését. Úgy látja, h o g y a politikai helyzet Európában olyan, hogy „az álla- m o k szükségét érzik annak, hogy ellenséges rajtaütés esetén m i n d e n k o r kész, békebeli had- sereg biztosítsa őket".5

Nemcsak N y u g a t - E u r ó p á b a n , h a n e m a Szovjetunióban is több jeles szerző foglalkozott a páncélos csapatok alkalmazásának szükségességével. Ezek közül T r i a n d a f i l l o v6 m ű v e i t k e l l kiemelni, m e l y e k az áttörés kérdésével foglalkoznak, illetve az áttörés végrehajtásának lehetséges m ó d j a i v a l . A szerző úgy l á t j a , hogy a szovjet rendszert a vezetés maximális cent- ralizációja j e l l e m z i , az állami főparancsnoktól a f r o n t - , hadsereg-, hadosztályparancsnok- o k o n keresztül a csapatokig.

Egy másik szerző, Isszerszon A mély hadműveletek alapjai c í m ű m ű v é b e n a hadászat kérdésén b e l ü l is az áttöréssel és annak kiszélesítésével foglalkozik. Szerinte a tűzfegyverek fejlődése, modernizációja, a széles harcvonalon folytatott manőverek teszik lehetővé a harc- kocsi és gépesített csapatok alkalmazását. Ebben az időszakban a tüzérség 4 - 6 km-es, a harc- kocsik 2500 m-es hatótávolsága alapvetően megváltoztatta az első v i l á g h á b o r ú b a n alkal- mazott eljárásokat. A harckocsik sebessége a 3 - 4 k m / h - r ó l elérte a 25 k m / h sebességet, így hatótávolságuk a k o r á b b i 4 0 - 5 0 k m - r ő l 3 0 0 k m - r e n ő t t .

Tuhacsevszkij7 A korszerű hadászat kérdései és a A háború új kérdései c í m ű m ű v e i b e n fekteti le a mély hadműveletek elméletét. A szovjetek tapasztalatai azt mutatták, hogy a m o - d e r n fegyveres k o n f l i k t u s o k n a g y o n széles arcvonalon és nagy mélységben, t a g o l t a n ke- r ü l n e k végrehajtásra. Ebből következik, hogy az ellenséget n e m lehet egy d ö n t ő ütközetben legyőzni, a csoportosításokat egymást követően kell felszámolni. Ehhez szükség lesz lefogó eszközök alkalmazására (tüzérség, repülők) mélységben deszantok alkalmazására, össz- fegyvernemi hadseregek, csapásmérő hadseregek és tartalék alkalmazására. Tuhacsevszkij elméletének lényegét abban lehet összefoglalni, hogy a siker érdekében az ellenség harcá- szati, hadműveleti, hadászati, v é d e l m i rendszere ellen lehetőleg egy i d ő b e n csapásokat k e l l

4 Szemelvények a burzsoá katonai teoretikusok műveiből. Szerkesztette Kocsis Bernát. Budapest, 1971-19.

5 Szemelvények a burzsoá katonai teoretikusok műveiből, 167.

6 Triandafillov, Vlagyimir Kipiakovics (1894-1931) az első világháborús tapasztalatok feldolgozója, a mélységi harc elméletének egyik megteremtője. 1923-1931 között a Munkás-Paraszt Vörös Had- sereg törzsének osztályvezetője, hadműveleti csoportfőnök. Válogatás szovjet hadtudományi írá- sokból. Budapest, 1984.15., 4 9 7 - 4 9 8 .

7 Tuhacsevszkij, Mihail, Nyikolajevics (1883-1937) a Vörös Hadsereg kiemelkedő katonai személyi- sége, hadvezér, teoretikus. Nevéhez fűződik az önálló harckocsi-csapatok felállítása és alkalmazási elveinek kidolgozása. Hadtudományi Lexikon. II. kötet. 1342-1343.

A gépesített hadviselés elmélete és megvalósítása, a Blitzkrieg Tanulmányok

mérni. Szükség lesz az ellenség harcászati és hadműveleti mélységének áttörésére, ehhez szükség van az áttörő hadseregek létére (páncélos gépesített csapatok), az ellenség mélysé- gében levő hadászati tartalékok lefogására (repülők), és a hadászati mélységben fontos ob- jektumok birtokbavételére (deszantcsapatok).

I • »*|Ü«UI* IVMMMIIII Mf 1I«M

l. ábra

A M É L Y H A D M Ű V E L E T ELVI V Á Z L A T A

(Forrás: Az egyetemes és magyar hadművészet fejlődése az ókortól napjainkig.

Szerkesztette Fűzi Imre. Budapest, 1986.134.)

Egy másik nyugat-európai gondolkodó, de Gaulle8 tábornok, aki az Út a hivatásos had- sereghez című művében leírja a jövendő francia haderőt. A tábornok szerint Francia- országnak 100 000 főre és 2000 harckocsira lesz szüksége. Ennek a hadseregnek főként hivatásosokból kell állnia. A harckocsik alkalmazásával kapcsolatban meghatározza az át- törés szélességét (16 km), illetve a harckocsik tömeges alkalmazásán belül a lépcsőket (első, második lépcső, tartalék).

Fuller9 A gépesített erők hadműveletei című művében a következő megállapításokat te- szi: Nagy-Britanniának is alacsony létszámú hadserege lesz hivatásos jelleggel, melyet a mozgósítás után tölt fel hadilétszámra. A légierő alkalmazási tapasztalatai alapján még hát- rányként jelentkezik ennél a haderőnemnél az ellenség folyamatos támadása, pusztítása.

Megállapítása szerint a fegyverzet célja az, hogy azzal öljünk, sebet ejtsünk, rémületet kelt-

8 De Gaulle, Charles André Joseph Marié (1890-1970) francia államférfi, katona, politikus. Katonai főiskolát, felsőfokú tiszti iskolát végzett. Részt vett az első világháborúban. 1940-ben a Somme fo- lyónál folyó harcokban a 4. páncélos hadosztály parancsnoka. 1944-ben a Francia Köztársaság el- nöke. Válogatás burzsoá hadtudományi írásokból, 628.

9 Fuller, Charles (1878-1966) angol hadtörténész, katonai teoretikus, vezérőrnagy. 1917-ben harc- kocsi hadtest vezérkari főnök. 1926-tól a vezérkari főnök segítője. 1929-1932 között dandárpa- rancsnok. A háború után a katonai akadémián tanított. Válogatás burzsoá hadtudományi írások- ból, 447.

3 5

síink az ellenség soraiban. Ezen célok eléréséhez a harckocsit l á t j a a legalkalmasabb esz- köznek.

Fuller is, m i n t m i n d e n szerző, sokat foglalkozik az áttöréssel, annak lényegével. Az át- törést fázisokra osztja. Az első fázisban meghatározza, hogy k e t t ő betörési p o n t o t kell az ellenség v é d e l m i rendszerén k i j e l ö l n i , i n n e n koncentrikus csapást kell m é r n i az ellenség védelmére. A siker kifejlesztéséhez szükség van az áttörés m á s o d i k fázisára, a m i k o r az elért területről ú j erőkkel, excentrikusan, kifelé támadva a betörés helyét kiszélesítjük, ezáltal lehetőséget biztosítunk a gépesített csapatok gyors előretörésére. Támadó eszközként azért is t a r t j a alkalmasabbnak a harckocsit, m i n t a t ö b b i t , mert az első világháború tapasztalatai azt m u t a t t á k , hogy gyalogos támadás esetén a védő félnek egy h á t r á b b levő terepszakaszon m i n d i g s i k e r ü l megállítani a támadást, m í g harckocsi-támadásnál a gyalogos védőknek nincs lehetőségük egy új k i é p í t e t t terepszakaszt elfoglalni.

Fuller védelemben is javasolta a harckocsik alkalmazását, amelyet a két U b e t ű elméle- tének n e v e z h e t ü n k : egy fő v é d e l m i és egy e l ő r e t o l t v é d e l m i terepszakaszt k e l l k i é p í t e n i , a két terepszakasz között fel k e l l deríteni az ellenséget, veszteséget k e l l neki okozni. A fő vé- delmi terepszakasz előtt a páncéltörő eszközök alkalmazásával m e g kell á l l í t a n i u k az ellen- séget, m a j d a harckocsik ellenlökésével meg k e l l semmisíteni. F u l l e r hadviselési alapelvei az anyagcentrikus h a d i k u l t ú r á h o z kötődnek, amelyen belül elsődleges alapelvekként a kö- vetkezőket e m l í t h e t j ü k :

- E r ő k összpontosítása - Biztosítás

- Az erőkkel való gazdálkodás - Meglepés

- Támadás - Mozgás - Együttműködés

A németeknél Heinz Guderian,1 0 egykori gyalogos tiszt az Achtung! Panzer!"11 című művében fekteti le a páncélos és gépesített hadviselés elméleteit, illetve a v i l l á m h á b o r ú el- veit. G u d e r i a n elsőként meghatározza a siker feltételeit: alkalmas terep, meglepés, tömeges alkalmazás, a szükséges szélességi és mélységi tagolás. A terep felosztása G u d e r i a n szerint lehet harckocsibiztos terep - ezen a t e r ü l e t e n n e m f o l y t a t u n k harckocsival műveleteket - ; harckocsit akadályozó terep - i t t gyalogsági megerősítéssel alkalmazzuk a harckocsikat - ; illetve harckocsi-terep, a h o l az eszközök tömeges alkalmazásával kell számolni. Guderian összefoglalva azt állapítja meg, hogy az egész védelmi rendszer ellen megközelítően egy időben k e l l t á m a d n i . Ehhez szükség v a n a fegyvernemek együttműködésére, az akadály- rendszer leküzdésére, az ellenség hadászati tartalékai ellen r e p ü l ő , légideszant bevetésre, a tüzérség lefogására. A v é d e l e m kérdésében úgy látja, hogy a v é d e l m i rendszer d ö n t ő fon- tosságú körletében k e l l a harckocsikat bevetni. Tilos szétforgácsolni az erőket, m e r t csak így érhető el az ellenség megsemmisítése. Jelmondata is ezt t á m a s z t j a alá: „K l o t z e r n , nicht kleckern" - „Szétzúzni, n e m ütögetni".

Ha össze k í v á n j u k f o g l a l n i a páncélos és gépesített hadviselés lényegét, a v i l l á m h á b o r ú elméletén b e l ü l és Blitz/villám szóval k í v á n j u k jellemezni. A Blitzkrieg szót stratégiai meg-

10 Guderian, Heinz (1888-1954) német tábornok, a német hadsereg páncélos csapatainak megszer- vezője, 1938-1941-ben a parancsnoka, 1941-1945-ben a hadsereg vezérkari főnöke. Hadtudomá- nyi Lexikon. I. kötet. 414.

11 Könyvének magyar kiadása: Riadó! Páncélosok! Budapest, 1999.

lepetésnek is f o r d í t j á k t ö b b helyen, valójában a légierő és a páncélos csapatok operatív be- vetése a légi deszant csapatok támogatásával. A Weltwoche újság 1941. j ú l i u s 4 - i számában ezt í r j a : „ B l i t z k r i e g : m a az egész világ erről a f o r m u l á r ó l , a m o d e r n háborús vezetésről be- szél, a m i egy harceljárási m ó d , pedig valójában még nincs rögzített stratégiai f o r m á j a en- nek a szónak."

H a harcászati szinten k í v á n j u k megközelíteni a Blitzkrieget, akkor G u d e r i a n t a k t i k a i eljárását k e l l alapul v e n n ü n k , aki ezt kifejlesztette. Ő a r o h a m c s o p o r t - t a k t i k a nevet adta neki, amelynek receptje gyorsaság, meglepetés, k o m b i n á l v a a m o d e r n technika eszközeivel, m i n t p é l d á u l a harckocsi és a repülő. Guderian célja legfőképp az volt, hogy a n é m e t had- vezetést mozgó h á b o r ú r a ösztönözze. így tehát a Blitzkrieg elvezetett egy o l y a n r o k o n - értelmű kifejezéshez, m i n t az operatív mozgó háború. Sok történész úgy értelmezte, hogy ez a fajta h á b o r ú valójában H i t l e r u r a l m i stratégiája. Számos szerző a németeknél a német h a r m a d i k b i r o d a l o m hadigazdaságát is v i l l á m h á b o r ú s gazdaságnak nevezte. A n é m e t Blitz- krieg stratégia v a l ó j á b a n a v i l á g u r a l o m megszerzésére t ö r e k e d e t t . Fő céljuk az v o l t , hogy a hadjáratok m i n é l gyorsabban fejeződjenek be. A v i l l á m h á b o r ú k ü l p o l i t i k a i célja m i n d i g az volt, hogy az ellenséget i z o l á l n i kell, a k o n f l i k t u s t lokalizálni és m i n d e n k é p p e n elkerülni egy több fontos erőket megosztó háború lehetőségét. Ennek a stratégiának b e l p o l i t i k a i célja a lakosság h á b o r ú r a t ö r t é n ő motiválása, kitartóképességére alapozva. Gazdasági célja pedig az, hogy a saját erőinket nagyon gyorsan alkalmassá tegyük a h á b o r ú r a , illetve m i n d i g ren- delkezzünk az első csapás képességének a lehetőségével. A stratégia katonai célja a gyors bevetés által kihasználni a meglepetés effektust, az ellenség hadseregének bekerítése és gyors döntés kikényszerítése. Ezen teória alapján a Bitzkrieg kiszámítható elemei a követ- kezők: ellenség, idő, tér, gazdasági potenciál, katonai potenciál. A h o g y az 1990-es években Dietrich Rogler d a n d á r t á b o r n o k , a német páncélos csapatok parancsnoka megfogalmazta:

„A stratégia h á r o m klasszikus eleme: az idő, a tér, az erő, m e l y párhuzamos a h a r c fő ele- meivel, a mozgékonysággal, a tűzerővel, a védettséggel. A harckocsi még ma is az egyedüli fegyver, amely ezeknek megfelel. Ha egy ország a fegyveres e r ő i r ő l akar szót ejteni, a moz- gékonyságot, a túlélőképességet, a tűzerőt kell a hadsereg struktúrájánál figyelembe venni."1 2

B e t ö r n i

Leverni, letaposni Igyekezni

T o v á b b t á m a d n i

Z á r n i a menekülési u t a k a t

Összegzésképpen m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a páncélos és gépesített hadviselés elméletét kidolgozó szakemberek az ilyen típusú hadviselés lényegét a hivatásos hadseregben, tech- nikai eszközök tömeges alkalmazásában, a haderőnemek és fegyvernemek szoros együtt- működésében, a harckocsinak megfelelő terepen, meglepetésszerű, szélességi és mélységi tagolással képzelték el.

A p á n c é l o s h a d v i s e l é s m e g v a l ó s u l á s a , a „Fall Gelb"

„A harckocsi operatív támadóeszköz. Feladata az ellenség mélységében szétverni erőit, esz- közeit. A harckocsik bevetésénél a zárt egység, az alkalmas terep, a meghatározott távol- ságban levő cél a legfontosabb alapelv." - szólnak egy páncélos szabályzat oktatómondatai1 3

12 Glanz, Meinhard: Kamp gegen gepanzerte Kräfte in Mitteleurope. In: Truppenpraxis, 1984/5. 329.

13 Munzel, Oskar: Die deutschen gepanzerten Truppen bis 1945. H e r f o r d - B o n n , 1965. 278.

A hadjárat előzményei

Az eredeti elképzelések szerint a nyugat-európai hadjárat tere megfelelt az 1914. évi Schlief- f e n - t e r v f ő b b k ö v e t e l m é n y e i n e k , azaz a főcsapást a r c b ó l a j o b b s z á r n y o n , B e l g i u m o n és H o l l a n d i á n keresztül Észak-Franciaországra mérte, középen L u x e m b u r g o n keresztül k i - segítő csapást írt elő, m í g a M a g i n o t - v o n a l l a l szemben lekötő tevékenységet feltételezett. Ez a t e r v azonban n e m jelentett volna meglepetést a franciáknak, mert ők is az első világhábo- rús elképzelések szerint várták a n é m e t támadást.

A tél f o l y a m á n E r i c h v o n Manstein1 4 tábornok új tervet dolgozott k i , m e l y n e k lényege, hogy a főcsapást az arcvonal középső részén, L u x e m b u r g o n és az A r d e n n e k középhegység j e l l e g ű vidékén keresztül m é r i k , ezáltal gyorsan beékelődhettek a M a g i n o t - v o n a l és a tőle északnyugatra húzódó gyengébb Daladier-vonal k ö z ö t t i csatlakozásba, és k i j u t h a t t a k az Észak-Franciaországban lévő szövetséges főerők hátába.

O DES WESTFELDZUG. ERSTER P U N

2 . á b r a

Az EREDETI ÉS A MANSTEIN ÁLTAL JAVASOLT TERV ÖSSZEHASONLÍTÁSA (Forrás: Im Wehrmachtführungsstab, Bericht eines Generalstabsoffiziers

von Generalmajor a. D. Bernhardt von Lossberg é. n. 6-7.)

14 Manstein von Erich, eredeti nevén Lewinski von Fritz Erich (1887-1973) porosz tiszti családból származik, részt vett az első világháborúban. Az ő nevéhez fűződik a Franciaország gyors legyőzé- sét megvalósító „Sarlóvágás" hadművelet kidolgozása. 1940-től a lövészcsapatok főnöke, a Szov- jetunió elleni háborúban a 11. hadsereg parancsnoka. 1941-től a Don hadseregcsoport parancs- noka. 1955-ben jelent meg a Verlorene Siege, 1958-ban az Aus einem Soldatenleben című könyve.

Deutsche Biographische Enzyklopädie Band 6. München, 1997. 600.

M a n s t e i n t á b o r n o k a meglepetésre alapozta a h a d m ű v e l e t i tervet, hiszen a francia ve- zetés értékelése szerint az A r d e n n e k harckocsival j á r h a t a t l a n terület. Ezen a t e r ü l e t e n harckocsik bevetésével n e m számoltak. Manstein a t e r v készítésénél az eredeti főcsapás irányának megváltoztatását azért javasolta, hogy a n é m e t csapatok ne a magasabb harc- é r t é k ű b r i t expedíciós erőkkel és a francia főerőkkel, h a n e m a gyengébb harcértékű, csak francia csapatokból álló francia csoportosítással találkozzanak. A t e r v m á s i k nagy előnye volt, hogy az A r d e n n e k u t á n a sikeres áttörést követően a főcsapás i r á n y a t ö b b lehetőséget is kínálta a német hadvezetés számára. Elsősorban ezáltal, hogy a német páncélos csapatok a szövetséges csapatok hátába kerülhetnek, vagy alternatív stratégiai célként Párizst, a francia fővárost fenyegethetik. A terv gyengébb oldalának t e k i n t h e t j ü k azt, h o g y hazardírozó j e l - legű, hiszen az A r d e n n e k csupán négy előrevonási ú t v o n a l l a l rendelkezett a német páncélos csapatok számára. Azaz ha a kitörés n e m sikerült v o l n a az A r d e n n e k b ő l , akkor az alacso- nyabb harcértékű „ B " és „C" hadseregcsoport veszélybe kerülhetett volna. A terv másik gyenge pontja, hogy az átkarolást végrehajtó páncélos csapatok n a g y o n hosszú n y i t o t t szárnnyal rendelkeztek az ellenség irányába.

3 . ábra A „FALL GELB" TERV

(Forrás: Manstein, v. Erich: Verlorene Siege. Athenäum, Bonn, 1957.102.)

A támadás sikere alapvetően két tényezőtől függött: egyrészt, hogy a német harckocsi- egységek m i l y e n gyorsan t u d j á k leküzdeni a hegyes körzet terepnehézségeit. Ezt úgy o l d o t - t á k meg, hogy a támadás kezdetét késő tavaszra, m á j u s r a halasztották, a m i k o r m á r az A r - dennek ú t j a i z ö m m e l j ó l j á r h a t ó k . Másrészt a siker a t t ó l függött, hogy az északi szárnyon t á m a d ó erők el t u d j á k - e h i t e t n i a szövetségesekkel, hogy ők m é r i k a főcsapást, ezáltal m a -

gukra vonják a francia főerőket. Ezért a főirányban későbbre tervezték a támadás megindí- tását, illetve az északi csoportosítás felvonulását nem rejtették, míg a főerők összpontosítá- sát szigorúan álcázták.

4 . ábra

MANSTEIN KÉTSZERES „SARLÓVÁGÁS" TERVE (Forrás: Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Legende.

Der Westfeldzug Militärgeschichtlichen. Forschungsamt Band 2. 254.)

A feladat végrehajtására h á r o m hadseregcsoportot hoztak létre, ezek összetétele és fel- adata a következő volt:

Északon a „ B " hadseregcsoport 6. és 18. t á b o r i hadsereg összesen 29 hadosztály, k ö z t ü k 3 páncélos, 2 gépesített hadosztállyal v o n u l t fel a tengerparttól Aachenig m i n t e g y 3 5 0 k m szélességben, egylépcsős h a d m ű v e l e t i felépítésben, 5 hadosztály erejű tartalékkal.

Középen a fő feladatot megoldó „ A " hadseregcsoport 4., 12., 16. t á b o r i hadsereg a Kleist tábornok páncélos csoportja, összesen 45 hadosztály, k ö z t ü k hét páncélos-, h á r o m gépesí- tett hadosztály - b o n t a k o z o t t szét Aachen és M e r z i g között k ö r ü l b e l ü l 170 k m szélességben, kétlépcsős h a d m ű v e l e t i felépítésben. Tevékenységét a 3. légiflotta 1 0 0 0 repülőgépe, illetve a légierő tartalékát képező t o v á b b i 1000 repülőgép támogatta. H a megvizsgáljuk a Kleist- féle páncélos csoportosítást, a németek az alapelvekkel egyetértésben tömegesen alkalmaz- ták a harckocsikat ebben a hadjáratban. Ugyanis a Kleist-féle páncélos csoportosításban, alárendeltségében R e i n h a r d t hadtestében, Guderian hadtestében és W i e h e r s h e l m hadtes- tében 1222 harckocsit összpontosítottak. Összességében a Kleist-féle páncélos csoportosí- tás két harckocsi hadtestet, egy gépesített lövész hadtestet, összességében 4 0 140 j á r m ű v e t , összesen 1222 harckocsit, azaz a német harckocsik felét t a r t a l m a z t a . A hadtest létszáma 134 370 fő volt.1 5

Gliederung der H e e r e s g r u p p e A ( 1 0 . M a i 1 9 4 0 )

v. K l u g e

X X X X X

HGr A C h e f : ». Sodenstern (Vorgänger: v. Manstein)

12

•

= A r m e e

( ) = P a n z e r k o r p s

| O | = P a n z e r d i v i s i o n

L X J " A r m e e k o r p s ( m o t )

= I n f a n t e r i e d i v i s i o n ( m o t o r i s i e r t )

XV

0

XXII ^PzGrp

X X X X I

o

O

7 ö

v.Harflieb Rommel XX

6 0

Kempf

XX

E L Ő ]

Kuntzen

sloj ö ¹⁰ O ^;

Veiel K i r c h n e r S c h o o l

XIV

V.Wietersheim

XX XX

13[X3 29[X]

v. Rothkirch Lemelsen u.Panthen

SCHNELLE TRUPPEN

für o p e r a t i v e n V o r a u s a n g r i f f auf die M a a s l i n i e

5. á b r a

Az „ A " HADSEREGCSOPORT SZERVEZETE (Forrás: Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Legende.

Der Westfeldzug Militärgeschichtlichen. Forschung samt Band 2.118.)

15 Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Legende. Der Westfeldzug Militärgeschitlichen Forschungsamt Band 2. Stuttgart, é. n. 356. 119.

A „C" hadseregcsoport - az 1. és 7. tábori hadsereg, összesen 19 hadosztály - a M a g i - n o t - v o n a l l a l szemben a svájci h a t á r i g terjedő k ö r ü l b e l ü l 3 5 0 k m széles arcvonalon v o n u l t fel azzal a feladattal, hogy lekösse a szembenálló ellenséges erőket, megakadályozza azok átcsoportosítását a fő feladatot végrehajtók ellen.

A német hadvezetés a Franciaország elleni támadáshoz a hadászati t a r t a l é k o k k a l együtt összesen 3 , 3 m i l l i ó főt, 135 hadosztályt - ebből 10 páncélos, 7 gépesített, 1 lovas - , 2 4 3 9 d b harckocsit, 3 5 7 8 db repülőgépet, 7 3 7 8 db löveget és aknavetőt ( 7 5 m m - n é l nagyobb ű r - m é r e t ű ) összpontosított.

E r ő — e s z k ö z v i s z o n y s z á m v e t é s

n é m e t s z ö v e t s é g e s a r á n y

Hadosztály 135 151 1:1,152

Harckocsi 2439 4 2 0 4 1:1,723

Tüzérség 7378 14 0 0 0 1:1,897

Bombázó és vadász

összesen 3578 4469 1:1,249

Bombázó és vadász

a f r o n t o n 2 5 8 9 1453 1,71:1

1. t á b l á z a t

(Forrás: Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Legende. Der Westfeldzug Militärgeschichtlichen.

Forschungsamt Band 2. 65.)

6 . á b r a

ERŐ-ESZKÖZVISZONY 1 9 4 0 . MÁJUS IO-ÉN (Forrás: Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Legende.

Der Westfeldzug Militärgeschichtlichen. Forschungsamt Band 2. 65.)

A h a d m ű v e l e t l e f o l y á s a

1940. május 10-én h a j n a l i 3 : 3 0 - k o r a német fegyveres erők m e g i n d í t o t t á k a támadást H o l - landia és B e l g i u m ellen. A légierő a terveknek megfelelően átfogta a k é t ország teljes mélysé- gét, csapásokat m é r t a közlekedési vonalakra, repülőterekre és egyéb o b j e k t u m o k r a , ennek során kivívták a légi fölényt. Az előretörő szárazföldi csapatok előtt légi deszantot alkalmaz- tak, mely elfoglalta és megakadályozta a tervezett r o m b o l á s o k és elárasztások végrehajtását.

A m e g i n d u l ó n é m e t t á m a d á s először H o l l a n d i á b a n h o z o t t gyors győzelmet, m á j u s 14- ére elérték a t e n g e r p a r t o t , és a b i r t o k b a vették R o t t e r d a m o t , a h o l l a n d i a i k o r m á n y A n g l i - ába m e n e k ü l t , és a csapatok 15-én letették a fegyvert. A győzelmet k i v í v ó német magasabb egységeket p e d i g á t c s o p o r t o s í t o t t á k .

A B e l g i u m b a n k i b o n t a k o z ó n é m e t előretörés e l h i t e t t e a f r a n c i á k k a l , hogy a n é m e t e k az 1914-es Schlieffen-tervhez h a s o n l ó a n t á m a d n a k , ezért azonnal m e g k e z d t é k az 1. hadsereg- csoport előrevonását B e l g i u m b a , a m i kedvező helyzetet t e r e m t e t t a németek számára.

Ugyanis m á j u s 10-én a főcsapás i r á n y á b a n t e v é k e n y k e d ő Kleist p á n c é l o s c s o p o r t á t l é p t e a l u x e m b u r g i h a t á r t , és a lehető legnagyobb ü t e m b e n küzdötte le az A r d e n n e k terepnehézsé- geit. M á r m á j u s 11-én á t j u t o t t a k L u x e m b u r g o n , á t t ö r v e a h a t á r m e n t i hevenyészett belga védelmet. M á j u s 12-ére p e d i g Sedan körzetében elérték a Maas f o l y ó t . A páncélosok a légi- erő támogatásával átkeltek a f o l y ó n , m á j u s 15-én teljesen á t t ö r t é k a szövetségesek védel- m é t , és gyors ü t e m b e n fejlesztették t o v á b b a sikert St. Q u e n t i n - C a l a i s irányába. A szövet- ségesek parancsnokságát m e g l e p t e a Sedannál m e g j e l e n ő h a r c k o c s i k tömege, és k é p t e l e n volt megfelelő ellenintézkedéseket foganatosítani.

E b b e n a h a d j á r a t b a n a h a d m ű v e l e t i a l a p e l v e k k ö z ö t t n é m e t r é s z r ő l f e l f e d e z h e t j ü k a megközelítést, a betörést, az áttörést, illetve a h a r c o t az ellenség mélységében. A n é m e t csapatok tevékenységét m i n d i g j e l l e m e z t e a biztonságra való t ö r e k v é s , f ő k é n t a szárnybiz- tosítás. A megközelítés i d ő s z a k á b a n a csapatok a saját tüzérségi t ű z fedezete alatt közelí- tették meg az ellenség v é d e l m i állásait, m i k ö z b e n a mélységi célokra a r e p ü l ő k m é r t e k csa- pásokat. A betörés fázisában a páncélos csapatok vezetésével lehetőleg az ellenség leggyen- gébb p o n t j á n (az alegységek k ö z ö t t i hézagok) b e t ö r t e k az ellenség harcászati mélységébe, megsemmisítették az o t t védő ellenséget, m a j d gyorsan e l ő r e t ö r t e k a mélység irányába. Az áttörés fázisában kihasználva a betörési p o n t o k n á l keletkező réseket, g y o r s a n e l ő r e v o n t á k a gépesített gyalogságot, az ö n j á r ó tüzérséget és a csapást kiszélesítették e x c e n t r i k u s a n az ellenség mélységébe. A mélységben gyorsan felzárkóztak az ellenség h a d m ű v e l e t i védel- mére, gyors m a n ő v e r e k k e l á t k a r o l t á k , bekerítették a mélységben v é d ő ellenséges erőket, illetve e l h á r í t o t t á k az ellenség h a d m ű v e l e t i t a r t a l é k a i n a k esetleges ellenlökését.

Értékelés, összegzés

Az értékelést és összegzést h a g y o m á n y t ö r ő m ó d o n n e m n é m e t s z e m p o n t b ó l , h a n e m az an- golszász é r t é k e l ő k s z e m p o n t j á b ó l h a j t o m végre.

Az első értékelő Charles F u l l e r , aki a következő s z e m p o n t o k s z e r i n t értékelt:

1. H á b o r ú és p o l i t i k a 2. M e g s e m m i s í t ő stratégia 3. Harcászat és gyorsaság 4. Az eszközök összefogása

5. Az ellenséges p a r a n c s n o k i állások demoralizálása 6. Az eszközök előkészítése

7. A győzelem akarása 8. Részleteiben

Háború és politika

Fuller megállapítja, hogy a m e n n y i b é n a p o l i t i k a i vezetés célja nagyon k o n s t r u k t í v , a poli- t i k a nagy h a s z o n n a l használhatja a h á b o r ú t m i n t eszközt a háború céljainak elérése érde- kében. A megsemmisítés stratégiája, amelyet a németek alkalmaztak, nagyon kedvezően befolyásolta a h a d j á r a t gyors befejezését. A franciákat meglepte a n é m e t e k gyors áttörése és előretörése. Megállapítja, hogy a németek stratégiája ideális volt, m e r t nemcsak a francia fővárost, h a n e m az életfontosságú hadműveleti területeket is fenyegették, és m i n d i g a né- m e t csapatok hatótávolságán b e l ü l voltak ezek a célok.

Harcászat és gyorsaság

A megsemmisítő stratégia megköveteli azokat a fajta harcászati eljárásmódokat, amelyek- b e n a gyorsaság játssza a főszerepet. Németország létérdeke volt, h o g y ellenségeit r ö v i d idő alatt az e u r ó p a i kontinensen t é r d r e kényszerítse. A németek nagy előnye volt, hogy nagyon hosszú ideig f e n n t u d t á k t a r t a n i a csapatok gyors előretörését, hiszen a 386 km-es mély- ségű előretörés u t á n sokszor n a p i 5 0 - 5 5 k m - t haladtak előre. A n é m e t csapatok k ö z ü l is k i - emelkedik a 7. páncélos hadosztály, melynek parancsnoka E r w i n R o m m e l , akinek hadosz- tályát nemcsak a franciák, de saját német vezérkara is „Szellemhadosztálynak" (G e s p e n - sterdivision) nevezte el, m e r t o l y a n gyorsan t á m a d o t t előre, h o g y n e m l e h e t e t t k ö v e t n i a térképen sem. A május 17-i h a d m ű v e l e t i napon például a hadosztály k ö r ü l b e l ü l 10 0 0 0 francia k a t o n á t ejtett foglyul, 3 5 0 0 - a t semmisített meg úgy, hogy a hadosztály 4 0 elesett és 75 sebesült veszteséget szenvedett.16 A franciák megállapítása szerint „a németek nemcsak a harckocsikkal, gépesített gyalogsággal, hanem m i n d e n n e l r o h a m o z n a k . "

Gliederung der 7. Panzerdivision im Mai 1 9 4 0

, IV C D 5

ÄILÄF ,«L_:J Cramer Bochmann Kassier Crasémann 1 v. Kronhelm

<LBU) (I.atl) CMM6etc*Kfi7QS) (I.AM) (X.Abi) I (M.Abi)

«»U-I Binkau Müller Schfodtr

tPm 59) (Nee fuduM'amte) (HochMim Au 81) In FlckAN(Flektol B6J Ii Bttr/FlokAbi ?JJ(f. Stolf»l/AutklGrp(Hfr] V) 59)

7 . á b r a

A 7. PÁNCÉLOS HADOSZTÁLY SZERVEZETE (PARANCSNOK ERWIN ROMMEL)

(Forrás: Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Legende Der Westfeldzug Militärgeschitlichen Forschung samt Band 2. Stuttgart, é. n. 134.)

16 Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Leg ende. Der Westfeldzug Militärgeschitlichen Forschungsamt Band 2. 341.

Az eszközök összefogása

Sok szakértő szerint a m á s o d i k világháborúban a hadügy f o r r a d a l m á h o z t a r t o z i k a német fegyvernemek és szakcsapatok csiszolt együttműködése. A h h o z , hogy a német főerők a had- műveleti és hadászati célokra t u d j a n a k koncentrálni, szükséges volt a fegyvernemek együtt- működése. A szakértők megállapítása szerint a Stukák és a páncélos hadosztályok együtt- működése volt az a főeszköz, a m i biztosította a csapatok gyorsaságát és sikerét.

A parancsnoki állások demoralizációja

Azt foglalja magában, hogy a megsemmisítő stratégián b e l ü l , m i n t pszichológiai eljárás az ellenséges parancsnokokat reménytelenséggel t ö l t i el, ezáltal ellenállásuk, ellenálló képes- ségük is csökken. A p a r a n c s n o k i állásokat azért is t u d t á k d e m o r a l i z á l n i a németek, m e r t amíg a német parancsnokok és vezetők ú g y m o n d elölről vezettek, addig a f r a n c i á k n á l egy ezredparancsnok 7 k m , egy hadosztályparancsnok 10,5 k m , egy hadtestparancsnok 21 k m , és a hadsereg főparancsnoka 45 k m távolságra volt az arcvonaltól.1 7

Az eszközök előkészítése

Tökéletesen példázza a Kleist féle páncélos csoport, akik egyrészt az A r d e n n e k ú t j a i t készí- tették elő, megfelelő h a r c előtti alakzatot, menetrendet a l a k í t o t t a k k i a csapatok előrevoná- sához, m a j d m i n d e n eszközt a f o l y ó k o n t ö r t é n ő gyors átkeléshez készítettek elő. Ugyanis a németek elve szerint, h a az állam a h á b o r ú t választja egy a d o t t probléma rendezési eszkö- zévé, ahhoz m i n d e n eszközt elő kell készíteni, ugyanis a megsemmisítő stratégiának felté- tele, hogy az eszközök rendelkezésre álljanak, ne kelljen a parancsnokoknak i m p r o v i z á l n i . Ha a francia oldalt megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az ő h i b á j u k abból ered, hogy nem készültek elő a h á b o r ú r a , az előkészületeik pedig n e m a j e l e n k o r i h á b o r ú elveinek fe- leltek meg, h a n e m az első világháborús elveknek, amit m á r t ú l h a l a d o t t az idő.

A veszteségek értékelése

A német W e h r m a c h t vesztesége a francia hadjárat első időszakában 3598 halott, 3334 se- besült, 3 0 3 0 eltűnt, összesen 9962 fő.¹⁸

L i d d e l l H a r t1 9 a n g o l t ö r t é n é s z é r t é k e l é s i s z e m p o n t j a i a k ö v e t k e z ő k v o l t a k :

(pozitív tételek)

1) Eszközök és célok koordinálása.

2) A célt m i n d i g szem előtt tartani.

3) V á r a t l a n irányba t á m a d n i .

4) A legkisebb ellenállás irányába t á m a d n i . 5) A támadási i r á n y alternatív célokat nyújtson.

6) Rugalmas h a r c r e n d és terv.

17 Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Legende. Der Westfeldzug, 413.

18 Das deutsche Reich wid der zweite Weltkrieg. Band 2. Stuttgart, 1979. 307.

19 Liddell Hart, Basil (1895-1970) angol katonai teoretikus, történész. Részt vett az első világháború- ban, 1920-tól sajtó alá rendezte a Gyalogság kiképzése című tankönyvet. A páncélos és gépesített csapatok döntő szerepét hirdető nézetek híve. Az úgynevezett közvetlen megközelítés stratégiájá- nak a kidolgozója. Magyarul megjelent műve: Liddell Hart, B. H.: Stratégia. Budapest, 2002. In:

Válogatás burzsoá hadtudományi írásokból, 519.

(negatív tételek)

1. N e m m i n d e n erőt bevetni, ha az ellenség előkészült a támadásra.

2. N e m olyan i r á n y b a támadni, a h o l m á r egyszer megállították a t á m a d á s u n k a t .

í. Az eszközök és célok koordinálása tekintetében (páncélos hadosztály, K l e i s t páncélos csoport) pontosan rögzítették, hogy a csapatoknak m i t k e l l teljesíteni.

2. „ A német szárazföldi legfelsőbb parancsnokság célja: lehetőség szerint a szövetséges és francia szárazföldi erők legnagyobb részét az észak-francia és belga t e r ü l e t e n csatára kényszeríteni és szétverni, a m i által m e g t e r e m t h e t j ü k a háború további folytatásának fel- tételeit A n g l i a és Franciaország ellen,"2 0 azaz a német hadvezetés pontosan k ö r ü l h a t á r o l t , teljesíthető célt h a t á r o z o t t meg a h a d e r ő számára, n e m reménykedett abban, hogy egy h a d j á r a t t a l legyőzhető Franciaország és Anglia. Ezzel a h a d j á r a t t a l a t o v á b b i a k alapjait kí- vánta megteremteni. A z t is tisztán l á t t á k , hogy a t e r v veszélyeket rejt m a g á b a n , hiszen m i n d e n t egy lapra téve fel, azt az „ A " hadseregcsoport sikerétől tettek függővé.

3. A németek t u d a t o s a n választották az Ardenneket a főcsapás irányának, hiszen ebből az i r á n y b ó l n e m volt v á r h a t ó támadás, illetve a csapatok rejtését az erdős, hegyes terep ma- x i m á l i s a n biztosította.

4. A német hadvezetés értékelése szerint azért is kellett a főcsapás helyét, i r á n y á t ebbe az i r á n y b a áthelyezni, m e r t ebben a térségben voltak a szövetségesek gyengébb harcképes- ségű csapatai, illetve két hadsereg hézagjánál vetették be a főerőket.

5. A támadási i r á n y megválasztása biztosította a német legfelsőbb k a t o n a i vezetés ere- deti céljának megvalósítását, azaz a legtöbb francia és b r i t csapat megsemmisítését, más- részt alternatívát k í n á l t a csapás Párizs irányba t ö r t é n ő áthelyezéséhez, ezáltal folyamatos bizonytalanságban t a r t v a a szövetségeseket.

6. A német harcászati módok lehetővé tették az úgynevezett „A u f t r ä g s t akt ik" (feladat irányultságú harcvezetés) megvalósulását a hadszíntéren, ugyanis a G u d e r i a n által lefek- tetett páncélos alkalmazási alapelveknek a francia nagy kiterjedésű síkságok, dombos te- rületek megfeleltek. H a d m ű v e l e t i , hadászati szinten a német tervben kevesebb rugalmas- ságot fedezhetünk fel az „ A " hadseregcsoportra alapozó főcsapás m i a t t .

1-2, L i d d e l H a r t negatív tételeinek tettenérése a hadművelet azon részére értelmezhető, hogy a főcsapás i r á n y á n a k kiválasztásánál Mansteinék n e m kívánták m e g i s m é t e l n i az úgy- nevezett Schlieffen-féle tervet, amely sikertelen volt.

20 Manstein, v. Erich: Verlorene Siege, 6 2 3 - 6 2 4 .

Drehtür :.Dr»hmorrnnt 1914

« N I E D E R - / ' N I E D E R - /

LAND!

OYLE - ,

£ PLAN

REICH SICHELSCHNITT^PLAN R E I C H

\PMIS snaubwj

SCHLIEFFEN - PLAN

F R A N K R E I C H F R A N K R E I C H

30FFRE-PLAI

8 . á b r a

A HADMŰVELETI TERVEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA.

A FŐCSAPÁSOK IRÁNYAI, AZ ÚGYNEVEZET FORGÓAJTÓ IRÁNYOK.

(Forrás: Frieser, Karl-Heinz: Blitzkrieg-Legende. Der Westfeldzug. Militärgeschchitliehen.

Forschungsamt Band 2. 345.)

Összegzés

L i d d e l H a r t a hadjárat sikerét abban l á t j a , hogy a német felderítés, a h a r c k o c s i k meglepe- tésszerű alkalmazása, újszerű harceljárása, a fegyvernemek együttműködése tökéletes volt.

A németek j ó l választották k i a főcsapás irányát, a hadműveletek teljes i d ő t a r t a m a alatt vé- gig biztosították a szárnyakat. Veszteség tekintetében a németek nagyon kis aránnyal érték el a sikert.

ISTVÁN R E S P E R G E R

The Theory and Practice of Mechanized Warfare: Blitzkrieg

A t e c h n i c a l novelty i n W o r l d W a r I I b r o u g h t q u i c k victories f o r t h e Germans d u r i n g t h e Polish a n d F r e n c h c a m p a i g n s . The d e p l o y m e n t o f a r m o u r e d f i g h t i n g vehicles, u s e d i n large n u m b e r s a n d i n n e w f o r m a t i o n s , l e d t o r e s o u n d i n g successes a n d lower casualty count.

This was absolutely i n l i n e w i t h t h e G e r m a n interests as t h e y p l a n n e d t o a v o i d a t w o - f r o n t war b y q u i c k l y defeating enemies one after t h e other. A c c o r d i n g t o even W e s t e r n analysts, the c o o p e r a t i o n o f t h e G e r m a n arms a n d t h e service t r o o p s was a r e v o l u t i o n a r y develop- ment. T h e i n i t i a l m i l i t a r y successes, q u i c k advances a n d i n v a s i o n s became o p e r a t i o n a l a n d m i l i t a r y b r e a k t h r o u g h s a n d b r o u g h t success f o r the Germans. T h e paper surveys t h e p r i n - ciples o f d e p l o y m e n t , t h e t h e o r e t i c a l basics as w e l l as t h e course o f t h e F r e n c h c a m p a i g n and p r o v i d e s a n assessment f r o m t h e B r i t i s h m i l i t a r y t h e o r i s t s L i d d e l l , H a r t a n d F u l l e r .