• Nem Talált Eredményt

Bevezetés: tudomány és iskolai oktatás

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Bevezetés: tudomány és iskolai oktatás"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

3

Bevezetés:

tudomány és iskolai oktatás

Az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya a II. Filozófiai és Történettudomá- nyok Osztálya és a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya közreműködésével konfe- renciát rendezett Tudományos tudásátadás: a tárgytudományos oktatás alapvető kérdései címmel a Magyar Tudomány Ünnepén 2014. november 10-én. A konferencia célját az alábbi felhívással foglalták össze a szervezők:

A magyar közoktatás egyik visszatérő problémája a korszerű tudomány és az oktatás viszonya, e viszony folyományaként a megértés, az alkotó problémamegoldás és az innováció iskolai pedagógiája. A magyar társadalom és gazdaság fejlődésének, jövőbeli innovatív jellegének biztosítása többek között az érték- és értelemteremtő tudás kiala- kításán, az egyenlőtlenségek visszaszorításán, a demográfiai és művelődési feltételek változásaira adott megfelelő válaszokon múlik. A konferencia a jövőre összpontosítva az iskolai oktatás autentikus tárgytudományos megalapozásának alapvető kérdéseit tárgyal- ja. Ezek a következők.

– Az alkotó megértés jellemzői, tárgyi specifikumai és feltételei.

– A tudomány kérdező, érvelő jellege és az iskolai normativitás.

– Az autentikus tudományos eredmények, az innovatív tudomány oktatásának mód- szertana.

– A nézőpont: rendszer, funkció és történetiség viszonya a tárgytudományos okta- tásban.

– A tankönyvírás feltételei és kérdései.

A konferencia kérdéseit a következő specifikus területekre kivetítve tárgyalja: irodalom- tudomány, nyelvtudomány, történettudomány, néprajz, pszichológia, pedagógia, határon túli kisebbségi pedagógiai helyzet, közgazdaságtan. Az előadások két oldalról közelítik az egyes témaköröket: a tudományos kutatás és az iskolai tantárgy kettősségét, a kettő szoros egymásra utaltságát szem előtt tartva. Annak érdekében teszik ezt, hogy a tudo- mány változó és vitázó, diszkurzív világát az iskola inkább normatív rendjével össze lehessen egyeztetni, az ismeretátadás és -szerzés mellett a korosztályi szintű alkotó gon- dolkodás, a kreativitás, a szellemi, morális és esztétikai kérdezés és válaszolás kultúrá- jának erősítésében.

A konferencia előadásait kibővítve, megszerkesztve, az előadások elhangzásának sor- rendjében közöljük abban a reményben, hogy a felvetett kérdések újabb kezdeményezé- sekre ösztönöznek a tanárok és a kutatók együttes közösségében.

Tolcsvai Nagy Gábor

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ha tehát az oktatási ágazatot az ország versenyképessége és átfogó modernizációja szempontjából stratégiai területként kezeljük, akkor elodázhatatlan a

Tisztáznunk kell, hogy a differenciálás nem azt jelenti, hogy a pedagógus minden egyes tanuló számára külön feladatokat ad.. Ha tekintetbe vesszük a gyerekek

Az archaizmusok és a neologizmusok két végletet jelentenek a lexi- kográfiában. Az archaizmusokat a lexikográfia elemzi és leírja, a cél annak a megértése, hogy milyen

§-a az iskolai oktatásszervezés lehetséges feladatait – az angol nyelvre történő felkészülés, a kiegészítő kisebbségi oktatás, az iskolaotthonos nevelés és oktatás,

Napjainkban az egynyelvű, kétnyelvű, többnyelvű szótárak használatát, a nyom- tatott, illetve elektronikus formában meg- jelenő szótárak kezelése közti különbsége-

A kötet harmadik egységét adja Nyelvészeti tárgyak a tanárképzésben címmel a 2010 őszén rendezett házi konferenciánk szerkesztett anyaga az oktatás és a

Arról is szó van, hogy a köznyelv és a nyelvjárás viszonyának tudományos alapú megismertetésével, illetve a nyelvjá- rások hasznosságának, szerepkörének,

kezők: elnök Barta Barnabás, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese: alelnök Hoóz István, a demográfiai tudomány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár; tit- kár