Thurow, L.C.: A munkanélküliség változó struktúrája: ökonometriai tanulmány

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

termelő kapacitások magasabb színvona—

lának segítségével. Következésképpen a szocializmusban nincs alapja ciklikus jel—

legű válságnak, de felléphetnek külön—

böző jellegű zavarok és elmaradások a gazdasági növekedésben, különösen a

nemzeti jövedelem növekedési ütemének, a fogyasztási alap növekedési ütemének

csökkenése. _.

A népgazdaságban a következő teru—

leten lehetnek aránytalanságok: 1. a termelés technikája, 2. a termelés struk—

túrája, 3. a társadalmi termék elosztása.

Az aránytalanságok mindhárom fajtája

összefügg. Különösen alá kell húzni a

beruházások szerepét, amelyek meghatá—

rozzák mind a termelés leendő struktú—

ráját, mind a termelés technikáját.

A termelés és beruházás folyamatát

feltételesen a következő fázisokra lehet bontani: 1. termelőeszközök termelése, 2.

fogyasztási cikkek termelése, 3. beruhá—

zások és készletnöfvekedés megvalósu—

lása. ,

Következésképpen az arányosság fenn—

tartásához megfelelő mennyiségű termelő—

eszközzel és fogyasztási cikkel, valamint

megfelelő beruházási struktúrával kell

rendelkezni.

- Szerző az arányossági feltételeket öt tételben fogalmazza meg (ezeket algeb- rai formában is kifejezi).

. -1. A fogyasztási cikkek, termelési esz—

közök és beruházások területén létreho—

zott nemzeti jövedelem (a nettó terme—

lés) egyenlő a fogyasztási cikkek terme—

lésével, a nettó beruházásokkal és a kész—

letnövekedéssel.

2. A fogyasztási cikkek, termelési esz—

közök és beruházások területén létreho—

zott nettó jövedelem egyenlő a nettó be—

ruházásokkal, a készletnövekedéssel, a

nem termelő szféna egyéni fogyasztásá—

val és a kollektív fogyasztással.

3. A nettó beruházások összege egyenlő a nettó beruházásra forditott fogyasztási

cikkek és termelőeszközök értékével, va—

lamint a beruházások területén létreho—

zott nettó jövedelemmel.

4. A készletnövekedés egyenlő az erre fordított fogyasztási cikkek és termelő- eszközök értékével.

_5. A munkabér egyenlő a fogyasztási

Cikkek értékével, levonva ebből a fo—

gyasztási cikkek készleteinek növekedé—

sét és a kollektív fogyasztást.

az arányosság biztositása mindenek-

elott egyfelől a fogyasztási cikkek és ter—

melőeszközök termelése, másfelől a- nettó beruházások és készletnövekedés (között kgveteli meg bizonyos arányok fenntar—

t sát.

663

A nettó beruházások növekedése és, változatlan beruházási "koefficdensek ese—

tén a fogyasztási cikkek kínálatának

megfelelő növekedése szükséges. A beru—

házások növekedése a beruházásokra for—

ditott termelőeszközök termelésének nö—

vekedését is megköveteli, a termelés pe;

dig a fogyasztási cikkek termelésének

növekedését igényli.

Aránytalanságok akkor lépnek fel,

amikor a megtervezett beruházások és

készletnövekedések megvalósulnak, de

nem valósul meg a termelőeszközök és fogyasztási cikkek tervezett termelése.

Az aránytalanságok fellépnek továbbá

akkor, amikor a tervezett beruházások a

tervezettnél magasabb színvonalú ter-

melőeszköz- és fogyasztásicikk-felhaszná—

lás mellett valósulnak meg, valamint

amikor a megvalósított készletnövekedés

nagyobb a tervezettnél.

A ráfordítási koefficiensek változása akkor pozitiv, amikor tiszta növekedés lép fel, azaz a nemzeti jövedelem a ter—

melékenység növekedése és a termelő- eszközök megtakarítása következtében nő. Ilyen tiszta növekedés a lakosság jólétének növelését vagy a nemzeti jövedelemben a beruházások arányának növelését eredményezi. A gazdasági nö—

vekedés folyamatában éppen ennek a nettó növekedésnek van nagy jelen-tő—

sége.

(Ism.: Szilágyi György)

THUROW, L. C.:

A MUNKANÉLKULISÉG VÁLTOZÓ

S'DRUKTÚRÁJA: ÖKONOMETRIA! TANULMÁNY

(The changing structure of unemployment:

an econometric study.) —— The Review of Eco—

nomics and Statistics, 1965. 2. sz. 137—149. p.

A tanulmány azt a kérdést teszi vizs—-

gálat tárgyává, hogy a makroökonómiai

változások milyen befolyást gyakorolnak a munkanélküliség szintjének alakulá—

sára, közelebbről: a teljes termelés szint—

jének konjunkturális változása milyen hatással van a munkanélküliség nemek, életkor, bőrszín, foglalkozás és népgazda—

sági ágak szerinti összetételére az Egye—

sült Államokban. A vizsgálat lefolytatá—

sának távolabbi célja, hogy az eredmé—

nyek birtokában megfelelő munkaerő—

gazdátkiodási intézkedések helyességét fel-

mérje és biztosítsa.

A vizsgálat ökonometriai modell segít—

ségével törbénik, melynek változói az

1948—1963. évek negyedévi adatain épül-

nek fel. Ennek alapján szerző kimutatja,

664

hogy a munkanélküliség alakulására döntő befolyása van a bruttó termelés növekedésének. Kísérletet tesz a teljes foglalkoztatottság mellett lbekövetkezo

növekedési arány kiszámítására, a rövid—

lejáratú ciklikus mozgás és a trend meg- határozására, valamint a munkanélküli—

ség életkor, nemek, foglalkozási ág stb.

csoportjai szerinti összetételének előre—

becslésére annak feltételezése mellett, hogy a munkanélküliség arányszámát

négy . százalékra redukálják. Nem alkot külön modellt a munkakereslet és mun—

kakínálat felbecsülésére, amint ezt más szerzők alkalmazták, hanem a két kérdést egy egyenletrendszer megoldásába sű- ríti bele. A munkanélküliség komponen—

seinek (kor, nem, foglalkozás stb.) sú—

lyozott átlaga az összes munkanélküli—

ség arányszámát adja és a dezaggregált

egyenletekben ugyanazokat a magyarázó

változókat szerepelteti, mint a munka—

nélküliség aggregált egyenletében. A fel—

használt egyenletek a változók lineáris kapcsolatát feltételezik.

A modell alapvető feltételezése szerint

a népesség növekedése állandóan emelné a munkanélküliség szintjét is, ha ez utób—

bit más tényezők nem befolyásolnák.

Azok között a magyarázó változók kö—

zött, amelyek a munkanélküliséget befo—

lyásolják, a cikkíró ak munkapiacra lépő

munkaerők számát és ennek változását,

a trendet, a munkapiacon érvényben levő munkabéreket, illetve ezek változá—

sait, a bruttó nemzeti termék növekedési

arányát és a munka temelékenységének változásait szerepelteti; részben e válto- zók késleltetett értékeit is. Ezekből a vál—

tozókból a modell 7 egyenletet alkotja

meg, melyekhez további három egyenlet

(a munkaerő szimmetrikus és aszimmet—

rikus abszorpciójának két egyenlete és a

teljes foglalkoztatottság egyenlete) já-

rul, úgyhogy a modell tíz egyenletből áll.

Ez utóbbi egyenletek szerint a munka—

nélküliség emelkedő tendenciája a népes—

ség emelkedő trendjének, a termelékeny- ség növekedésének, a munrkapiacra lépő új munkaerők számának függvénye. A hirtelen gazdasági növekedés időszaká—

nak kezdetén kedvezőbb bérekre való ki-

látások esetén jelentősen megnöveked—

heti-k a piacon megjelenő munkakínálat, ami a munkanélküliséget növelheti, te—

kintettel arra, hogy az új munkaerők

nem tudnak mind hamarosan elhelyez- kedni. Ezzel szemben a bruttó termelés

növekedési arányának állandó szinten

való tartása a termelés emelkedő ten—

denciáján keresztül a munkanélküliek

arányának csökkenését, abszorpcióját

eredmenyezi. Az egyenletrendszer alap—

STATISZTIKAI IRODALMI 'FIGYELÖ:

ján meghatározható az abszorpg 'ós határ—

hajlandóság, mely megmutatja, hogy a

munkanélküliek számát a bruttó terme—

lés mekkora növekedése szívja fel. Ha a bruttó termelés növekedése ezen a hatá- ron felül van, a munkanélküliség csok-—

ken; ha alatta van, növekszik. Ugyan—

ezen módon a munkanélküliek bizonyos kritériumok szerint differenciált csoport—

jain belül is (nem, kor stb.) megállapit—

ható, hogy a bruttó nemzeti termeles—

emelkedése milyen arányban képes a

munkanélkü—liséget csökkenteni.

Nem állítható, hogy gazdasági kon—

junktúra esetén az abszorpciós határnál,——

landóság ugyanolyan arányban szurn—

metrikusan emelkedik, mint ahogy de- konjunktúra esetén csökken. Nem biztos,.

hogy a konjunktúra beállta után *a pia- con megjelenő új munkaerő abban az arányban vissza is húzódik a piacról, ahOgy a körülmények lkedvezőtlenre for—

dulnak; valószínű továbbá az, hogy de—

konjunktúra esetén a munkaadók is gyor-

sabb ütemben bocsátanak el munkaerőt, mint ahogy konjunktúra esetén a terme—

lés kiterjesztése fokozatos, lassúbb ütem—

ben teszi szükségessé új munkaerők fel—

vételét. Megvan a szerepük azoknak a technikai újításoknalk is, amelyeknek be—

vezetése esetén a termelékenység keve—

sebb munkaerő allnalmazása' mellett is

növelhető. Mindezek a tényezők a mun- kaerő abszorpcióját aszimmetrikusan be—

folyásolják.

A bruttó termelés növekedésének a tel—

jes foglalkoztatottsághoz való regresszió-

ját alternative becsül-te fel szerző esze——

rint, hogy a szimmetrikus munkaerő—

abszorpció vagy az aszimmetrikus ab—

szorpció alapvető feltételezését fogadja el.

A regressziós egyenletben szerző nem al—

kalmaz szezonálisan kiigazított adatokat,

hanem az idényszerűség alakulásának fel- mérésére külön szezonális változót

állít be a modellbe. Szimmetrikus mun- kaerő—abszorpciót feltételezve, a bruttó—

termelés növekedési aránya változójának

negyedévi paraméterei kivétel nélkül azt mutatják, hogy a növekedés a munka-

nélküliség csökkenését eredményezi, de

csak az első két negyedévi paraméterek szignifikánsak. Aszimmetrikus abszorpciőt feltételezve —— tehát azt, hog! a delmi)-

iun—ktúra esetén a munkanélküliek szá—

mának növekedése (,,disabsorptiorn") nem azonos az abszorpciós határhajlandóság—

gal —, a regressziós egyenlet paraméterei

azt mutatják, hogy a bruttó termelés csökkenése nagyobb arányban eredmé—

nyezi a munkanélküliség növekedését,

mint a bruttó termelés növekedése en-

nek csökkenését. Szerző további vizsga-—

STATISZTKAI IRODALMI FIGYELÖ

665

latai során annak meghatározására tesz kísérletet, hogy a bruttó nemzeti terme-

lés hány százalékos növekedésére volt szükség a felölelt időszakban ahhoz,

hogy a munkanélküliek arányát változat- lan szinten tartsa.

Különa'külön vizsgálva a munkanélkü—

liség alakulását a munkanélküliek kii—

lönböző kategóriái szerint, megállapí-tja

szerző, hogy a termelés emelkedésének a munkanélkülieket abszorbeáló hajlandó—

sága minden esetben kisebb, mint a ter—

melés csökkenésének munekanélküliséget növelő irányzata. Fontosabb megállapi—

tásai a következők: a férfi munkaerőt nagyobb mértékben nyeli el a termelés növekedése, a női munkaerő abszorpció—

aránya csak mintegy fele a férüaloénak.

Az Egyesült Államok nem fehérbőrű la-

kosságára vonatkozólag az abszorpció- arány kedvezőnek mondható, de a ter—' melés csökkentése esetén a nem fehér-

bőrű munkanélküliek aránya sokkal ked—

vezőtlenebbül alakul, mint a fehéreké.

A férfi munkaerő egyes korcsoportjaira vonatkoztatva, mind az abszorpciós arány, mind ennek ellenkezője legmagasabb a

18—24 évesek korosztályában, az életkor

növekedésével mindenütt egyre alacso- nyabb lesz. A tendencia a női munkaerő-

nél is hasonló, bár az arányszámok ter-

mészetesen különbözők. A tanulmány be—

fejező részében szerző a munkanélküliek arányszámának előrebecsle'sére tesz ld—

sérletet.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

DEMOGRÁFIA

SIEGEL, J. S. --— ZITTER, M. — AKERS, 0. S.:

Az EGYESULT ÁLLAMOK NÉPESSÉGÉNEK ELÓRESZÁMITÁSAI KOR És NEM SZERINT,

1964—TÖL 1985-IG. 2010-lG KITERJESZTVE

(Projections of the population of the United States, by age and sex: 1964 to 1985. With ex- tensions to 2010.) Washington. 1964. U. 5. De- partment of Commerce, Bureau or the Census.

86 p. (Current Population Reports. Series P—25.

No. 286.)

A kiadvány az Egyesült Államok né-

pességének előreszámításánál használt

módszereket ismerteti és a korábbinál (Current Population Series P—25, No. 279.)

részletesebb adatokat közöl a számítások

négy fő variánsának eredményeiről.

Az előreszámítás variánsai az 1963. ja—

nuár 1—i kor és nem szerinti népesség—

szamokon alapulnak és az 1962. január 1—i

regisztrált korspecifikus születési arány—

szamoka valamint az 1960—ban megfigyelt

korspecifikus halálozási arányszámok

szintjéből indulnak ki. A használt hipo—

tezxsek. folytán egy variáns eredményei sem egyeznek meg a korábbi népességi prognóz1sok eredményeivel.

A népességelőreszámítás négy variánsa

csupán az 1963. július 1. után születet—

tek számának becsléseiben különbözik

egymástól. A korábban születettek szá—

mának jövőbeli alakulására vonatkozóan (beleértve az időközben bevándorló né—

pességet) minden variáns ugyanazon becs—

léseket használja.

A népességelőreszámítások szerint az Egyesült Államok népessége az 1960. évi

181 millióval szem—ben 1970—re 206—211

millió, 1980—ra 233—252 millió, 1985—re pedig 248—276 millió főt tesz ki. A ko-

rábbi (1961—62eben P—25, No. 251, illető-—

leg az 1958—ban —- P—25, No. 187 ké—

szült) prognózisok szerint 1980—ra 246—

260 millió, illetőleg 232—274 millió főre becsülték az Egyesült Államok népesség—

számát. Rövid távon az előreszámítások eredményei és az időközben ténylegesen

megfigyelt népességszámok közötti elté- rések, hosszú távon pedig a korábban

használt hipotézisek szükségessé vált re- víziója tették indokolttá a jelen népes- ségelőreszámí—tások végrehajtását.

A kiadvány áttekinti a népességelőre—

számítások eredményeként a népesség várható kor és nem szerinti struktúráját, elsősorban a 6 éven aluli, az iskolaköte—

les korú, a produktív korú és az idősebb korosztályok népességének jövőbeli ala- kulását.

A tanulmány részletesen ismerteti az előreszámitásoknál alkalmath módsze-

reket és hipotéziseket. Általános eljárás- ként a ,,komponens" módszert használ—

ták, amely a népességfejlődés minden!

komponensére (azaz a születésekre, a ha-

l—álozásokna és a bevándorlásokra), a kü—

lönböző hipotézisek alapján külön—külön végrehajtott előreszamitásolsat foglalja—

magában. Speciálisan, a ,,kohorsz—to—

vábbélés"—i eljárással szándtották ki a férfi és női népességet korévenként az

időszak minden évére. Főbb vonásaiban tehát az alkalmazott módszerek nem térnek el a népességelőreszámitások ál—

talánosan használt módszereitől.