STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
323
volt szüksége ilyen gyűjtött anyagra. Landolt svájci vegyész 1883—tól kezdve gyűjtötte a fizikai és kémiai állandókat és függvényeket táblázat formájában.
Különbséget kell tenni az általános doku- mentáció és az adatbank (: adatdokumen- táció) fogalmak között. A problémák e kettő- nél nem azonosak. Az általános dokumentá- ciónál a kérdés például ez: hol és milyen műben találjuk meg azt, hogy milyen magas a Mount Everest? Az adatbanknál ez így hangzik:
milyen magas a Mount Everest ? Az adatbank—
nál nincs nyelvi akadály —— így könnyebb, de más esetben viszont nehezebb. A komplett és releváns szavakat tartalmazó mondatokat irodalmi kutatások előzik meg, és a feltárt eredményeket kiválóan képzett szakértőknek kell ellenőrizni.
A teljeskörű adatdokumentációs szolgálat részére következésképpen szükség van egy-
részt dokumentációs központokra, ahol az
anyagokat tárolják, majd megkeresésre tájé- koztatót, dokumentációt készítenek, másrészt információs központokra (adatbankokra), ahol az ellenőrzött és megbízható adatokat gyűjtik.
Ilyen típusú két központ a nukleáris energia területére vonatkozóan Franciaországban a CINDA (: Computer Index Neutron Data) és az Egyesült Államokban az SCISRS (: Sigma Center Information Storage and Retrieval System.)
Wetnberg jelentése nyomán (,,Scíence Gov- ernment and Information") vált ismeretessé az Információs Központ munkaja. Az Egyesült Államokban több mint 400 ilyen szakosított központ van. Az egyes intézmények megszer- vezésében az Amerikai Tudományos Akadémia is részt vesz. Az Információs Központok Köz- ponti Titkársága Washingtonban található.
Hasonló intézmények vannak még a Német Szövetségi Köztársaságban és Angliában is.
Remény van arra, hogy vegyészeti doku- mentációs központ létesül a svédországi Lund-ban is. A kommunikációs hálózat fej—
lesztésével néhány éven belül —— a távlati
tervek szerint — adatbankok is létesülnek,
ahol a legkülönbözőbb tudományok ellen- őrzött adatait fogják szolgáltatni a kutató szakembereknek.
(Ism.: Rívá Zoltán)
DEMOGRÁFIA
HYRENIUS, H.:
M! A DEMOGRÁFIAI KWIC LÉNYEGE?
(DEM—KWIC.) —- Statistísk Tidskrifl. 1968. 3. sz.
196 —— 198. p.
A KWIC (Key Words in Context) index az információt kereső technika jelenleg legfej- lettebb formája. Napjainkban a technika és tudomány rohamos fejlődése megkívánja, illetve igényli azt is, hogy a tájékozódás és a tájékoztatás területén is gyorsabb legyen az ütem. A cikk szerzője elérkezettnek véli az időt arra, hogy a társadalomtudományok te.
rületén is alkalmazzák ezt a technikát.
A demográfia területén is rohamosan nő a különböző publikációk száma, és így egyre inkább kívánatos megtalálni azta módszert, amely lehetővé teszi különböző leíró szavak se- gítségével a ,,regiszteres kutatást", továbbá
meghatározza és egymástól elválasztja az egyes érdeklődési területeket. Csak szigorúan felépí- tett rendszerrel lehet egy-egy tudomány terüle—
tét ,,részekre bontani", és csak így remélhető, hogy egy bizonyos kérdésre vonatkozó infor- mációt meg is tudjunk találni.
Demográfiai szakfolyóiratokban, szakköny- vekben is található már bibliográfia konven—
cionális formában, sőt rövid tartalmi összefog- lalás is. Vannak olyan közlemények is, ame- lyek megkísérelték az egyes területekre vonat—
71!
kozó cikkek osztályozását; ezek célja az, hogy megkönnyítsék egy meghatározott tárgykörre
Ezeknél a' vonatkozó adatok megtalálását.
hiba abból adódik, hogy egy cikket vagy könyvet mindössze egy csoportba sorolnak, jóllehet tartalmuknál fogva több területre sorolhatók be.
Demográfiai adatokról információ nyerhető;
társadalomtudományi, demográfiai, sőt né— ' hány technikai természetű folyóirat tartalom- jegyzékének közvetlen átnézésével is. Az ilyen információ természetesen közvetlenül is
állattani í
átalakítható ,,adattá". A kémiai,
vagy orvostudományi közleményekben olyan ' sok lett a probléma, hogy egy kutató képtelen áttekinteni azt a területet is, amelyen dol- gozík; és még nehezebb megtalálni azt az anyagot, amire éppen; szüksége van. .A demográfia nagykiterjedésű terület, így fel- tétlenül szükség van olyan átfogó rendszer kialakítására, amelynek segítségével a kívánt adatok összegyűjthetők. .
Ezt a feladatot oldja meg a KWIC-index'.
Ennek lényege az, hogy a címekben előfor- duló, információ szempontjából jelentősnek minősülő szó vezérszóként szerepel a mutató- ban, szövegkörnyezetével együtt. Ennek előnye az, hogy minden vezérszónál megadja a szó- ban forgó cím teljes információinak a tartal- mát. Az indexsorok dokumentum címeket tartalmaznak. Az indexsorokban a'címszö've- gek úgy vannak elhelyezve, hogy a televan
324
STATISZTIIíAI IRODALMI FIGYELÖszavak a sor meghatározott pozíciójára kerül—
jének. A vezérszavak tehát alfabetikus sorban következnek. A sorok elején és végén található számok a bibliográfia azonossági számai,
illetve a szerzők szerinti számok.
A fejlődés következő fokozatai: a) a KWIC indexben kikeresett számokat elektronikus számítógépbe betápláljuk és megkapjuk a kulosszavakra vonatkozó irodalmat; b) a két- désekre adott választ nyomtatásban kapjuk
meg-
(Ism.: Rivó Zoltán)
SCHWARZ, K.:
EGY GENERÁCIÓ ÉLETÉNEK LEFOLYÁSA GYERMEKEIVEL És UNOKÁIVAL
(Leben'sablauf einer Generation mit ihren Kindern und Klndeskindern.) - Wirtschaft und Statistik. 1968. 8. sz.
379— 386. 1).
Az 1961. népszámlálási év táján számos
,,táblaszámítás" készült a Német Szövetségi Köztársaságban. Elkészült elsősorban az 1 960 ——
1962. évi általános halandósági tábla, a nőtle- nek, illetve hajadonok, házasok, özvegyek és el-
váltak 1960— 1962. évi halandósági, valamint
a nőtlenek, illetve hajadonok, özvegyek és el- váltak ugyancsak 1960—1962. évi házassági táblája. Ezenkívül az 1961. évi népszámlálás strukturális adatai kedvező lehetőséget biz—
tositottak arra, hogy az 1961. évi természetes népmozgalmi statisztika bevonásával kiszá- míthatók legyenek az özvegyülési és válási valószínűségek a házasok neme és kora sze- rint és a születések száma a házas és nem házas nők kora szerint. Rendelkezésre álltak az 1961. évi népszámlálásnak a keresőtevé- kenységet folytató férfiak és nők kor és családi állapot szerinti adatai is.
E legfontosabb demográfiai folyamatokra és a népességi struktúrát meghatározó leg- lényegesebb okokat tartalmazó, minden eddi—
ginél gazdagabb forrásanyagra támaszkodva mutatja be a cikk szerzője egy generáció és az utána következő generációk életének lefo- ' lyását.
Az egy generáció életének lefolyását ábrá- zoló modell kiszámításánál mindig 100 000 újszülött fiú és 100 000 újszülött leány képezte a kiindulópontot, hatezres fiúszületési több- letet feltételezve. Kiszámitották a halálozá—
sokat, házasságkötéseket, élveszületéseket, öz- vegyüléseket, válásokat és újraházasodásokat, továbbá a keresőtevékenység terjedelmét a generáció 100 év múlva történő teljes kiha- lásáig. Ugyanilyen módon jártak el a leszár- mazottaknál is. Az igen nagyarányú számítá—
sokat annak a programnak segitségével vé- gezték, amelyet jelenleg a népességi előre- beesléseknél alkalmaznak a Német Szövetségi Köztársaság Statisztikai Hivatalában.
Korábban csak azoknak a személyeknek családi összetartozását sikerült megállapítani
—- például a népszámlálások alkalmából ——
akik együtt laktak. E számításokkal először sikerült egy modell útján bemutatni —— ha nagyon absztrakt módon is —— hogyan követ—
keznek a generációk egymás után, milyen számszerű súlyuk van az egymástól származó generációk élő tagjainak és milyen a generá- ciók struktúrája a nem, kor, családi állapot és a keresőtevékenység tekintetében.
A halálozásokat tárgyalva szerző az 1960—
1962. évi megfigyelések alapján megállapítja, hogy a generációhoz tartozó újszülött fiúk 5 százaléka, a leányok 4 százaléka hal meg a gyermekkor és ifjúkor első szakaszában (a 21. életév betöltéséig). A halálesetek súly- pontja erősen az élet első évére esik.
A halandóság csökken a 12. életévig, utána a növekvő életkorral egyre inkább emelkedik.
A kiinduló generáció férfitagjainak még kere-
ken 67 százaléka van életben a 65. életévében,
a nőknél ez az arány 80 százalék. Az 1960—
1962. évi halandósági viszonyok szerint egy férfigeneráció kb. 71 év után, egy nőgeneráció csak 77 év után csökken az eredeti nagyság felére. Az újszülöttek közül a férfiak átlagosan
66,9 évet, a nők átlagosan 72,4 évet élnek.
A férfiak és nők által elért átlagos életkor között a nők javára mutatkozó különbséget szerző bemutatja a két nem különböző életkor betöltése után várható élettartama tekinte—
tében is.
A halandóságot a családi állapot szerint vizsgálva az elváltak halandósága a legmaga- sabb, ezt követi az özVegyeké és a nőtleneké
(hajadonoké),a legkisebb a házasok halandó- sága. A családi állapot szerinti különbségek kisebbek a nőknél, mint a férfiaknál. Bárme-
lyik családi állapotot tekintve, jelentősen ala- csonyabb a nők halandósága a férfiakénál.
Nem házasként (nőtlen, illetve hajadon, öz- vegy, elvált) a nők 70,8 százaléka, a férfiaknak
csupán 34,5 százaléka hal meg.
A házasságkötéseket vizsgálva a cikk meg- állapítja, hogy a házassági gyakoriság csúcsa a nőtlen férfiaknál kb. 25—28 éves korra,
a hajadon nőknél 21—26 éves korra esik.
E korévek után a nőtlenek (hajadonok) há.—
zassági gyakoriságának eleinte meredeken emelkedő görbéje kevésbé meredeken, majd ellaposodva csökken. A férfiak átlagos házaso-
dási életkora 26, a nőké 23 év. A nőtlen fér-
fiak által kötött házasságoknak kereken a fele a 25. életév előttre, a hajadon nőknél pedig a 22.életé.v előttre jut. A nőtlen férfiak 40.
életévük betöltése után már alig kötnek házasságot, a hajadon nőknél ez a kor vala- mivel korábbra esik. A nők házassági lehető- sége valamivel alacsonyabb a férfiakénál:
a 18 éves férfiak közel 96 százalékánál, a 16 éves nők kb. 95 százalékánál várható há—
