Denton, F.T. – Oksanen, E.H.: Mérési hiba és az ökonometriai becslési módszer kiválasztása

(1)

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

DENTON, F. T. -— OKSANEN. E, H.:

MÉRÉSI HIBA ÉS AZ ÓKONOMETRIAI BECSLESl MÓDSZER KIVALASZTASA

(Measurement error and choice of econometric estimation method: some empirícal findings.) — In- ternational Statistical Review. 1973. 343—349. p.

Szerzők ebben a tanulmányban — a ko- rábbi vizsgálatok folytatásaképpen —— két kér—k

dést vizsgálnak. Az egyik az, hogy három paraméterbecslési eljárás közül (a legkisebb négyzetek klasszikus. kétfokozatú és három- fokozatú módszere) melyik érzékenyebb a mérési hibákra (más szóval: a .,pontosabb"

alapadatok használata melyik módszerrel becsült paraméterek értékét változtatja meg leginkább). A másik az, hogy mi okoz na—

gyobb változást a paraméterekben: a fejlettebb becslési eljárásra való áttérés (te—

hát például a klasszikus legkisebb négyze—

tek módszeréről a kétfokozatú módszerre való áttérés) vagy a ,,pontatlanabb" előzetes adatok alkalmazásáról a ,.pontosabb" végleges adatokra való áttérés.

A második kérdéssel kapcsolatban már vi- szonylag régóta folynak vizsgálatok. F. T.

Denton 1965—ben egy kísérleti célra konst—

ruált, mindössze néhány alapvető nemzet—

gazdasági összetüggést feltüntető ökonomet- riaí modellen végzett empirikus vizsgálatok alapján jutott arra a következtetésre, hogy az adatbázis változtatására a becsült para—

méterrendszer érzékenyebben reagált. mint a fejlettebb becslési módszer alkalmazására.

A kérdést egyesek más irányból közelítették meg, igy többen végeztek Monte Carlo-ki- sérleteket mesterségesen előállított adatokkal. A szerzők által választott módszer szem- betűnő előnye, hogy a vizsgálat tényadatokon alapszik.

Az adatokkal kapcsolatban két megjegy- zést kell tennünk. Az egyik az, hogy a vizsgá- lat bázisát nem egy vagy két ország, hanem

összesen 21 ország adatai képezték, éspedig úgy, hogy egy kisméretű. öt egyenletből álló ökonometriai modellt az ENSZ Statisztikai Hi—

vatala által kiadott Yearbook of National Accounts Statistics adatainak felhasználásá- val 21 különböző ország adatbázisán becsül- tek. egységesen az 1956—1964 közötti időszak

adataiból kiindulva. A ,,mérési hiba". illetve a ,,kevésbé pontos" és ..pontosabb" adatok közötti különbség ebben az esetben azt je- lentette, hogy kevésbé pontos adatnak a szerzők az 1964. évi, pontos adatnak pedig az 1968. évi évkönyv adatait tekintették. A ,,mérési hiba" tehát itt a kétféle adathalmaz számszerű különbsége.

A modellt és a vizsgálat körét illetően tud- nunk kell. hogy az egyes ..országmodellek"

három sztochasztikus összefüggést és két identitást tartalmaznak. Az egyik sztochasztikus egyenlet egy fogyasztási függvény (füg- getlen változói a nemzeti jÖVedelem és az előző évi fogyasztás), a másik egy beruházási függvény (az előző évi beruházásokkal és a nemzeti jövedelem növekedésével mint füg- getlen változókkal), végül a harmadik az im- port alakulását magyarázza a beruházások és a nemzeti jövedelem függvényében. A vizs- gálat alapjául szolgáló 21 ország a követ- kező: Ausztrália, Ausztria. Belgium, Kanada,

Dánia, Finnország, Franciaország, a Német

Szövetségi Köztársaság. lrország, Izrael, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Dél-Afrika, Svédország, Svájc. az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

A modell becslési eredményeit a tanulmány nem közli: ezt a szerzők a Journal of the American Statistícal Association 1972. évi 338.

számában tették közzé. Részletesen és táblá- zatos formában bemutatják azonban (mind- három sztochasztikus egyenlet valamennyi pa—

raméterére nézve. mind a 21 országban), hogy a kétfokozatú legkisebb négyzetek mód—

szere a mérési hibára (tehát itt az alapadatok változtatására) érzékenyebben reagál, mig a legkisebb négyzetek klasszikus módsze- rével nyert paraméterek erre kevésbé érzéke—

nyek. Hasonlóképpen a háromfokozatú mód—

szer érzékenyebben reagál a kétfokozatú módszernél az alapadatok változtatására.

A másik hipotézis, amelyet a szerzők iga- zolni kívántak, az volt. hogy a mérési hibák hatása (az alapadatok változtatása) nagyobb a paraméterbecslésre, mint két különböző becslési eljárás használata folytán jelentkező különbség. Az eredmények azt igazolták,

(2)

STATlSZTlKAl IRODALMI FlGYELÓ

585

hogy az esetek több mint felében a mérési hiba hatása jóval erősebbnek bizonyult, mint a becslési módszer változtatása.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

KONONOV. N.:

A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAl HIVATALA SZÁMITÁSTECHNIKAl RENDSZERÉNEK

TÁVLATl FEJLESZTÉSE

(O perszpektivah rozvítija vücsiszlitel'noj sziszte- mi CSZU SZSZSZR.) — Vesztnik Sztatísztiki. 1972. 11.

sz. 4—10. p.

Több állami szerv összefogásával az elmúlt időszakban ajánlások kidolgozására került sor a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

tala számítástechnikai rendszerének tovább- fejlesztésére. Az ajánlások célja a hosszú távú (1976—1990) és az ötéves (1976—1980) tervidőszak során az állami statisztikai szer—

vekre háruló feladatok végrehajtási módjá—

nak meghatározása volt. A javaslatokat a szövetségi köztársaságok nagyobb része már elfogadta és megkezdi végrehajtásukat.

A számítástechnikai rendszer távlati fejlesz—

tési tervének alapvető célkitűzése az ,.Állami statisztika automatizált rendszerének" létre—

hozása. A rendszer fő feladata a tervezési és irányítási szervek, a párt—, tanácsi és tudo- mányos intézmények adatszükségletének teljes kielégítése.

Egy ilyen információs rendszer kialakitása megköveteli az adatgyűjtés, -feldolgozás.

—tárolás, -visszakeresés és -közlés teljes gépe- sítését és automatizálását. A számviteli—statisztikai adatok fő forrása jelenleg a könyv—

viteli nyilvántartás. A jövőben azonban mind nagyobb szerepre tesznek szert a speciális, népgazdasági méretekben, vagy az egyes ágazatokra vonatkozóan lefolytatott, egyszeri vagy rendszeres statisztikai megfigyelések. A velük kapcsolatos munka volumenét lényege—

sen csökkentheti, ha a jövőben a vállalatok által kitöltött adathordozókat közvetlenül fel- használják az adatfeldolgozás és -tárolás fo—

lyamatában.

Az ,,Allami statisztika automatizalt rendszere" szervezeti struktúrája az ország köz- igazgatási rendszerével összhangban a kö- vetkező négy szintet foglalja magában: össz- szövetségi, köztársasági, területi és kerületi (városi). Minden szint az ún. funkcionális—

ágazati elv alapján épül fel, azaz egyfelől az ágazati bontás, másfelől a társadalmi újra- termelés legfontosabb oldalai (tudományos—

technikai haladás, demográfiai folyamatok stb.) szempontjából nyújt lehetőséget a statisztikai adatok elemzésére. A városok és ke- rületek közül természetesen csak ott kerül sor számitóközpontok megszervezésére, ahol

— (: csúcsidőszakot is figyelembe véve — olyan bő terjedelmű információ feldolgozása

7 Statisztikai Szemle

szükséges, amely biztosítja az elektronikus számítógépek hatékony kihasználását.

A számitóközpontok szervezése jelenleg még csak össz-szövetségi és köztársasági szin- ten indult meg. A tervek szerint 1976—ben fe- jezik be a területi, és kezdik meg a kerületi és városi számitóközpontok tömeges kialaki—

tását. Az előzetes számítások szerint 1991 elejére az ,,Állami statisztika automatizált rendszere" minden szintjén kb. 3000 számitó—

központ fog működni. Ezáltal lehetővé válik egy integrált információs rendszer kialakítása, amit elsősorban az adatbankok megszerve- zése biztosit.

Az adatbankok az adattárolás és -vissza- keresés, továbbá az információcsere automa—

tizált rendszerét jelentik. A felhasználók igé- nyeinek megfelelően nemcsak előre egyezte- tett programok, hanem egyedi igények alap- ján is nyújtanak információkat. Bár elektronikus számítógépeket kizárólag csak az ál—

lami szerveknél fognak munkába állitani.

azok a jövőben egyre több munkát végez- nek a vállalatok és a különböző szervezetek részére is. Az információ—felhasználók kiszol- gálásának e formája lehetővé teszi, hogy az összegyűjtött, feldolgozott és tárolt adatokat teliesebben, szélesebb körben és nagyobb mélységben hasznositsák. Ez a tény nagy- mértékben hozzájárul a számítástechnika ha- tékonyságának fokozásához.

Az ,,Állami statisztika automatizált rend—

szerének" létrehozása nem zárja ki más auto—

matizált rendszerek szervezését, de nagy fi- gyelmet kell fordítani az egyes funkcióik megfelelő elhatárolására, a rendszerek együttműködésének megszervezésére. a pár—

huzamosságok kizárására a népgazdaság minden szintjén, s az adatbankokban köz- pontosított nagy tömegű adat kötelező ér- vényű. általános használatára. Különösew nagy jelentőségű. hogy az ,,Állami statisztika automatizált rendszere" és az Állami Tervhi—

vatal által létrehozott ,,Tervszámitási automa- tizált rendszer" működése egybehangolt le- gyen és az előbbi megfelelő statisztikai ada- tot szolgáltasson a tervezés számára.

Az adatfeldolgozási rendszer intenziv fej—

lesztése szükségessé teszi a statisztikai mód—

szertan és mutatószám—rendszer továbbfej- lesztését. s ugyanakkor lehetővé teszi az oda- tok korszerű matematikai módszerekkel tör- ténő komplex statisztikai és gazdasági elem- zését. A rendszer jó működéséhez megfelelő szinvonalú műszaki megalapozottság szüksé—

ges, hogy lehetővé váljon az információk be—

gyűjtési és feldolgozási határidőinek jelentős csökkentése, valamint az összes számviteli és statisztikai adat módszertani egységességé- nek és teljes megbízhatóságának biztositása.

A számítástechnikai rendszer előtt álló ha—

talmas feladatok nagy követelményeket tá- masztanak a számitóközpontok műszaki fel—