• Nem Talált Eredményt

Az EURONET-DIANE rendszer adathálózati programja megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az EURONET-DIANE rendszer adathálózati programja megtekintése"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók, s i e m l é k , k ö z l e m é n y e k

Paket p r i k l a d n y h program „ P o i s k - 1 " . R u k o v o d s l v o polzova- te la. I P - 9 1 1 - 5 - 1 6 - 7 8 - 1 . R u k o v o d s l v o programista.

I P -8 1 1- 3 - 6 - 7 8 - 1 . S i ó f i a , I n t e r p i o g r a m m a , 1 9 7 8 .

/LEONTEVA, T. M.-KRASIL'SIK, I . SZ-ROZEN- MAN, M. /..* Ozadaíah vyborapaketovprikladnyh programm dlá reatizacii informacionno-poiskovyh sístem. - Nauíno-Tehniíeskaá ínformáció, 2. sor.

4. sz. 1981. p. 10-15./

(Válás György)

A Z INSPEC számítógépes d o k u m e n t u m - beszerzési rendszere

A nagy és jól ismert brit referáló szolgáltatást és adatbázis-előállító intézmény, az INSPEC, új online dokumeníumbeszenési és nyilvántartási rendszert helye­

zett üzembe. Ezentúl ez szolgálja a fizikai, elektronikai, automatikai és számítástechnikai adatbázis nyersanya­

gául szolgáló primer dokumentumok beszerzésének jobb kézbentartását, ellenőrzését.

Az adatbázis mintegy 2600 folyóirat, valamint sokezer konferencia-anyag, kutatási jelentés, szakkönyv és disszertáció feldolgozására épül. 1981 januárja előtt ezek beszerzését, adminisztrációját és nyilvántartását hagyományos könyvtári módszerekkel végezték. E munka minden funkcióját egy PDP 11/70 típusú miniszámítógépre alapozott online rendszerbe szervezték át.

Az új rendszer fő funkciói a következők;

az új anyagok bibliográfiai és egyéb adatainak felvétele,

a már korábban bevitt dokumentumok adatainak kikeresése ill. módosítása,

a hiányzó vagy késve érkező kiadványok jelzése, statisztikai táblázatok készítése.

A rendszerben feldolgozandó kiadványok (folyóira­

tok, könyvek, reportok stb.) adatairól egy-egy rekord készül, mégpedig külön-külön a megrendelésre javasolt és a megrendelt, de még be nem érkezett kiadványokról. A folyóiratok rekordjai további alrekordokat is tartalmaz­

nak, a bennük publikált önálló cikkekről, közlemények­

ről. Ezeknek a rekordoknak az összességéből áll a gépi rendszer fő fájlja.

Mielőtt egy-egy dokumentum adatait beviszik a fő fájlba, meg kell győződni arról, hogy nincs-e már rekordja. Ugyanis ez teszi lehetővé egyrészt a régi rekord aktualizálását (pl. egy folyóirat legfrissebb számának bekerülése, névváltozás stb.), másrészt ez nyújt védelmet a duplikálás ellen. Az összehasonlításra használt legegyszerűbb „kulcsok": időszaki kiadványokra az ISSN, nem-időszaki kiadványokra az ISBN, s ha ezek

hiányoznak, akkor minden kiadványnak van egy meghatározott hatbetüs kódja.

Ha a rekord itt még nem szerepel, akkor az adatok bevitele után a fáj! az új rekorddal gyarapodik. Ekkor a rekord automatikusan kap egy belső azonosítószámot;

ezzel lehet a továbbiakban - feldolgozás vagy aktualizálás céljából - a legegyszerűbben hozzáférni a kívánt rekordhoz.

A fő fájl adatait képernyőn lehet lekérdezni, és billentyűkkel bevinni. Az online rendszer a kezelőt egyszerű módon vezeti akár a kívánt dokumentum kikereséséhez, akár az új rekord helyes beviteléhez. Az adatrögzítési hibákat a rendszer automatikusan ellenőrzi, és csak hibáttan adatokat fogad el.

A forrásdokumentum rekordjának adatait egyesítik annak egyes részdokumentumaihoz rendelt alrekordok adataival. Tehát egy folyóiratcikk beviteléhez elegendő csak a cikk adatait beírni, ezeket a rendszer automa­

tikusan kiegészíti a folyóiratnak mint kiadványnak az adataival. Visszakereséskor már egységes, teljes rekord áll a feldolgozók rendelkezésére.

A beszerzési rendszer igen jól használható a hiányzó vagy késésben lévő számok kijelzésére. A számítógép a korábbi érkeztetési adatokból kiszámítja, hogy mikorra várható a következő folyóiratszám, s ha ez nem jön meg a várt időre, jelzést ad, és előállítja a kiadónak küldendő sürgős levelet is.

Az online rendszer nyilvántartja a gyarapítási, megrendelési adatokat is, akár vásárolt, akár ajándék, akár csere útján beérkezett dokumentumról van szó. A teljes előfizetési adminisztrációt is immár online módszerrel végzik az INSPEC-nél, mégpedig nagy pontossággal.

/HOWES, B.: INSPECs new acquisition system = INSPECMatters, 6. sz. 1981. dec. p. 8./

(Roboz Péter)

Az E U R O N E T - D I A N E rendszer adathálózati programja

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) Tanácsa 1971-ben határozta el egy olyan számitógéphálózat létesítését, amelyhez az EGK bármely tagországában üzemeltetett terminálokról hozzá lehet férni. A hálózat célja tudományos, műszaki és társadalmi-gazdasági adat­

bázisok elérése és azokban az információkeresés lehető­

sége. A tervezők úgy képzelték, hogy a hálózathoz nemcsak EGK tagországból lehet majd csatlakozni, továbbá az EGK-n kívüli országok adatbázisainak elérése is kívánatos.

162

(2)

T M T 3 0 . évf. 1 9 8 3 / 4 .

A számítógéphálózat EURONET néven ment át a köztudatba. Az elnevezés eredetileg nemcsak az adatvég­

állomásokat (terminálokat) és az adatbázisokat kezelő

„gazda-számitógépeket" (az ún. host-okat) jelentette, hanem az ezeket összekapcsoló adatátviteli hálózatot is.

1979-től kezdve azonban az EURONET csak az utóbbit jelenti, míg az adatbázisok rendszere a D1ANE (Direct Information Access Network - Europe) nevet kapta.

A hálózat kialakítása

Az EGK kilenc tagországa postáinak (PTT-k) hosszas alkudozása, egyezkedése után az EURONET-et végül 1980 márciusában adták át a forgalomnak, közel féléves kisérleti üzem után. A megnyitáskor a hálózat az 1. ábra szerinti elrendezésben kezdett működni. Négy ún. cso­

mag-kapcsolt* központ (Packet Switching Exchange, PSE) kezdte meg a forgalom továbbítását Frankfurtban, Londonban, Párizsban és Rómában. A további öt EGK

Dublin

• C s o m a g - k a p c s o l ! k ö z p o n t o k — 46 kbit/s

• Táv hozzáférési k o n c e n t r á t o r o k

9.5 kbil/i

* H á l ó z a t k e z e l ő k ö z p o n t

/. ábra Az EURONET vázlata megnyitásakor

* Csomag-kapcsolás: adatátviteli rendszer, amely a hálózat maximális kihasználására törekszik: az üzeneteket egységes méretű, címzett „csomagokra" bontva közvetíti, és rendelte­

tési helyükön egyesíti őket. - A szsrk.

országban ún. távhozzáfér esi berendezések (koncentráto­

rok) léptek üzembe, amelyek egyik funkciója az, hogy a kissebességű terminálokhoz a nyilvános telefonhálózaton át megnyissák a forgalmat a PSE központokból és viszont, a másik pedig az öt ország host-jainak bekapcso­

lása a hálózatba. Az EURONET hálózatkezelő központja (Network Management Centre) Londonban működött.

A hálózat lehetővé tette azt, hogy az EGK-n belül valamennyi felhasználó, termináljának helyétől függetle­

nül, azonos anyagi feltételek mellett használhassa a hálózat valamennyi adatbázisát, bárhol működjön is az illető host. Ez a csomag-kapcsolt üzemmódnak köszön­

hető. A nemzetközi telefonhálózat tarifái ugyanis idő- és távolságfüggőek, ami az EURONET alapelvét, az azonos költségeket bárki számára, meghiúsította volna. A cso­

mag-kapcsolt rendszerben a tarifa gyakorlatilag független a távolságtól, csak az interaktív adatforgalom volumené­

vel arányos. Ezenkívül kiküszöböli az egymással nem kompatibilis terminálok és számítógépek összekapcsolá­

sának legtöbb akadályát is.

A hálózat megnyitásakor mintegy 20 host-számí tó gé­

pet kapcsoltak be a forgalomba, amelyek összesen több, mint 100 adatbázist kezeltek. A három legnagyobb host:

az Európai Űrkutatási Ügynökség információs rendszere (ESA-1RS, Frascati), a Német Orvosi Dokumentációs és Információs Rendszer (DIMDI, Köln) és a British Lib- rary információs rendszere (BLAISE, London). Jelenleg mintegy 30 host tartozik a hálózathoz, amelyek az időközben egységesített X25 típusú hálózati interface-ek útján csatlakoznak.

Kezdetben a hálózatot 140 aszinkron és 40 csomag­

fogadókapuval (ún. port-okkal) látták el, amelyeket a várható forgalom arányában osztottak ki a résztvevő országoknak. A host-ok a négy PSE központhoz közvet­

len vonalakon csatlakoznak, 2400, 4800 vagy 9600 bit/s átviteli sebességgel, míg a kis átviteli sebességű (300¬

1200 bit/s) terminálok nyilvános telefonhálózaton, majd a koncentrátorokon keresztül csatlakoznak.

A költségek

Az igénybevételi tarifák szerkezetének meghatározá­

sát sok tényező nehezítette. Ezek egyike, hogy figyelem­

be kellett venni a nemzetközi hálózaton a DIANE és a nem-DIANE felhasználók adatforgalmát is. Végül a következőkben állapodtak meg:

egy hívás kapcsolati költsége 1,35 font/óra;

ezer szegmens-nyi forgalmi volumen díja 1,15 font (egy szegmens • 64 byte, kb. fé! csomag hossza);

országonként változó telefondíj az országos közpon­

tig;

adatbázisonként változó keresési és hozzáférési díjak (jogdíjak).

163

(3)

B e s z á m o l ó k , szemiák, k ö z l e m á n y e k

Az adatátviteli hálózat létesítésének költségeit mint­

egy fele-fele arányban viselte az EGK Bizottsága egyrész­

ről, a nemzeti posták együttesen másrészről. A kezdeti évekre várható üzemeltetési veszteségeket az EGK Bi­

zottsága vállalta magára. A kezdeti veszteségek okai főleg a kis igénybevételben és a propaganda hiányában rejle­

nek. A Bizottság ezeken kívül anyagilag támogatta a dokumentációs rendszerek, az adatbázisok és adatban­

kok létesítését is, továbbá finanszírozta az X2S interface kifejlesztését az EURONET-hez kapcsolt számos host esetében. Támogatta a DIANE rendszer informatikai hátterének fejlesztését is (indexelési és információkereső rendszerek, tezauruszok stb.).

A DIANE rendszer továbbfejlesztése

A Bizottság egyik kiemelt programja a közös parancs­

nyelv megalkotása, amely lehetővé teszi az EURONET- hez kapcsolt valamennyi bibliográfiai adatbázisban az azonos rendszerű keresést. A közös parancsnyelv főbb parancsai a következők:

A parancs funkciója A parancs

alakja

A keresendő adatbázis azonosítása B A S E

E g y kapcsolat vagy részének megszakítása S T O P

Keresőszó bevitele F I N D

A keresett t é t e l e k kiíratása D I S P L A Y

T é t e l e k távoli k i n y o m s i á s a P R I N T Keresőszavak vagy f u n k c i ó k törlése D E L E T E

T ö b b adat kiíratása M O R E

E l ő z ő i n f o r m á c i ó kiíratása B A C K

O n l i n e magyarázat kérése H E L P

A rendszerre v o n a t k o z ó új t u d n i v a l ó k kérése N E W S A szolgáltatásra v o n a t k o z ó általános i n f o r m á c i ó k

kérése I N F O

E r e d e t i parancsok alkalmazhatósága O W N

Nagy gondot fordítanak az információk számítógép­

pel segített lefordítására az EGK hat nyelvének bármelyi­

kére. A végső cél az, hogy pl. egy szicíliai orvos olaszul tehessen fel keresőkérdéseket egy NSZK-beli orvosi adatbázisnak, és a kérdés automatikus'németre fordítása után a válaszok (a találatok) ismét olaszul jelenjenek meg az orvos termináljának képernyőjén. Görögországnak az EGK-hoz való csatlakozásával eggyel több nyelvű fordí­

tás lesz szükséges. E program neve Systran, 1983-ra tervezik bevezetését,

Tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy mennyire szabványosíthatok a különféle Videotex rendszerek (mint pl. a brit PRESTEL), hogy az ilyen terminálokkal is el lehessen érni a DIANE adatbázisokat. A várakozá­

sok szerint Európában fokozatosan nő az online szolgál­

tatások iránti igény, ezért a keresések száma 1985-ben már meg fogja haladni a két milliót.

A hálózat fejlesztése

Az EURONET hálózat kiépítésének kezdetén ügy tervezték, hogy a nem-EGK országok is igénybe vehessék azt. A hálózatba 1980-ban kapcsolták be Svájcot, zürichi csomóponttal. A hálózat kapacitását is megnövelték, azzal a céllal, hogy ne csak további DIANE hostokat, hanem Videotex-típusú adatbankokat is fe! tudjanak venni a szolgáltatások közé. Mód nyílik a DIANE-n kívüli európai adatforgalom ellátására a hálózat eszközei­

vel.

Az adathálózat további műszaki tökéletesítésével a spanyolországi és svédországi felhasználók is bekap­

csolódhatnak. Görögország belépésével új megoldást találtak kapcsolódására. Jelenleg folyamatban van Auszt­

ria, Finnország és Jugoszlávia bekapcsolása is.

Az 1. táblázat mutatja a nyilvános csomagkapcsolt adathálózatot már kiépített, ill. ilyent tervező 17 orszá­

got és a szolgáltatások kezdetének évszámait.

}. táblázat Európai országok csomagkapcsolt adathálózatai

A végleges E g y c s o m ó p o n t

Ország üzembehelyezés létesítése

éve el özetesen

Ausztria 1 9 8 2

Belgium 1981

Dánia 1 9 8 3

Egyesült Királyság 1 9 8 0 1 9 7 9

Finnország 1 9 8 3

Fra ncia ország 1 9 7 8

Görögország 1981

Holland ia 1981

Írország 1 9 8 3

L u x e m b u r g 1981

Norvégia 1 9 8 0

N S Z K 1 9 8 0 1 9 7 9

Olaszország 1 9 8 2 1 9 7 9

Portugália 1 9 8 2 / 8 3

Spanyolország 1 9 7 1 - 1 9 8 1

Svájc 1 9 8 2 1 9 8 0

Svédország 1 9 8 0 1 9 7 9

A nemzeti hálózatok számának növekedése és ezek egymással való összekapcsolása nyilván azzal fog járni, hogy maga az EURONET hálózat megszűnik. Ez akkor

164

(4)

T M T 3 0 . évf. 1 9 8 3 / 4 .

következik be, ha a forgalmat a közös nagy európai hálózat teljesen átveszi. Ez az átalakítás még komoly tervezési problémákat vet fel, de egy nemrégiben elfoga­

dott intézkedési terv már azzal számol, hogy 1984-ig az EURONET forgalmának átterelése az új hálózatba meg­

történik.

E terv szerint ugyanis legkésőbb 1984-ig az egyes országos hálózatokat egymással fizikailag összekapcsol­

ják, ami lehetővé teszi az EURONET-en folyó teljes adatforgalom integrálását egyetlen közös, nyilvános nem­

zetközi csomag-kapcsolt adathálózatba. E hálózatot mu­

tatja be a 2. ábra, amelyen az egyes nemzeti adathálóza­

tok nevei is láthatók. Az ábrából kitűnik, hogy az egyes országos csomópontok közötti kapcsolat közvetlenül, vagy egy tranzit-csomóponton át közvetve jöhet létre.

Valamennyi csomóponti kapunak közvetlen hozzáférése van észak-amerikai hálózatokhoz is.

2 ábra Az európai nyilvános csomagkapcsolt adathálózat rendszere 1984 végén

információkeresés egységesítése, szabványosítása terén még sok a tennivaló. A felhasználói problémák nagyobb részét már ma nem a telekommunikáció, hanem az adatbázisok használatának nehézségei jelentik.

Az EURONET-DIANE program a nemzetközi össze­

fogás és harmónia egy igen szép példája, amely nemcsak egy nyilvános európai adathálózat kialakítását fogja eredményezni, hanem megteremti egyben az európai információs ipar gyors fejlődésének alapjait is.

/KELLY, P. T- E: The EURONET-DIANE project - International Forum on Information and Docu- mentation, 7. köt. 2. sz. 1982. p. 22-27./

(Roboz Péter)

M E G J E L E N T SIMON Z O L T Á N Állománygyarapítás és -apasztás.

Az állomány tárolása

Bp. O M I K K - É T K , 1982. ( T M I 10. sz.)

Az állománygyarapítás és -apasztás folyamatának együttese az állományalakítás. Ez a könyvtári munka igen fontos, széles körű ismereteket igénylő része, mivel minden egyéb tevékenység az ennek nyomán kialakított gyűjteményre épül. Ugyanakkor az állományalakítás egyben a könyvtár funkciójának alávetett, abból követ­

kező tevékenység, melynél szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a szükséges dokumentumok teljességét csak hálózatokba és más együttműködési szervezetekbe tömö­

rülő könyvtárak közösen tudják biztosítani.

A kiadvány terjedelme 45 oldal, ára 11,— Ft.

Megrendelhető az OMIKK Értékesítési osztályától (1428 Budapest, Ff. 12.)

Az EURONET megszűnése természetesen nem jelenti a DIANE rendszer megszüntetését, csak annyit, hogy adatforgalmát az euiópai csomagkapcsolt hálózat fogja lebonyolítani. Ez szükség szerint bővíthető, és a világ bármely országa is bekapcsolható. A nyilvános, csomag­

kapcsolt adathálózatok életképessége és gazdaságossága már bebizonyosodott, de az adatbázisok elérése és az

165

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az értékelt mezőgazdasági terület átlagos termőhelyi értékszáma és tiszta jövedelme minőségi osztályok szerint.

az ottawai egyelem Morisset Könyvtárának olvasószolgálati koordinátora a New York-i Online '85 konferencián figyelmeztetett: ha a könyvtárosok — mint közvetítők, illetve a

Ebben az évben helyezték üzembe a brit posta országos csomagkapcsolt adatátviteli hálózatát (Packei Switched Service, PSS), az Euronet Dl ANE hálózat pedig ugyancsak ebben az

nálok csak bérelt vonalakon keresztül kapcsolhatók a hálózathoz. Ez utóbbiak használata esetén az átviteli sebesség nagyobb, mint az előbbiek használatánál, max. Ha

bázis-előállítóknak vagy olyan magas díjakat kell az EURONET-nek felszámítani, hogy csökkenthessék az amerikai felhasználói díjakat, legalábbis addig, amíg a

A DIANE-hoz jelenleg 19 nemzeti információszolgáltató központ kíván on-line szolgáltatásával kapcsolódni; ezek lesznek az Ölető országok EURONET-csomópontjai (hosts).

Nemzetközi Nukleáris Információs Rendszer ( I A E A ) Nemzetközi Szabadalmi Dokumentációs Központ (WIPO) Nemzetközi Környezetügyi Forrástájékoztató Szolgálat

A z intézkedési terv alapját képező tanulmány a tudományos és műszaki információk várható felhasználá­.. sának volumenével, eloszlásával és