BÜNTETŐJOGI SZEMLE

IX. ÉVFOLYAM, 2020/2. SZÁM

BÜNTETŐJOGI SZEMLE

BJSZ_2020_2.indd 1

BJSZ_2020_2.indd 1 2021. 03. 08. 9:02:482021. 03. 08. 9:02:48

2

Bü nt et őj og i S ze m le 20 20 /2 . s zá m

Tartalom

DR. AMBRUS ISTVÁN:

Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása / 3 DR. FÁBIÁN PÉTER:

Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig II. / 11 DR. GÁL ANDOR:

Gondolatok az előkészületi cselekmények kriminalizációjáról, különös tekintettel a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítására / 19 PROF. DR. GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ:

Orvvadászat [Btk. 245. § c) pont] csillagfényben? Az éjjellátó és a hőkamera legális és illegális használata a vadászat során / 28

DR. HÁGER TAMÁS:

A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió / 31

DR. IGNÁCZ GYÖRGY:

„Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára / 39 DR. MAKAI KATINKA:

A gyermekek érdekeit sértő és a család ellen tanúsított magatartások büntetőjogi és polgári jogi vetületei

– I. rész / 57 DR. MAKAI KRISZTIÁN:

A közegészség védelmének elsődleges céljától a környezet védelmének előtérbe helyezéséig: a környezetkárosítás tényállásának kialakulása / 66 DR. NAGYCENKI, TAMÁS:

A White-Collar Criminal Organisation – the Zuschlag Case / 76

DR. NAGY MELÁNIA:

A nyugati nők csatlakozási folyamata az Iszlám Államhoz / 87

DR. NAGY ZOLTÁN:

A karantén krimogén veszélyei / 93 DR. NAGY ZSUZSANNA – DR. BODA ZOLTÁN:

Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályai, visszatekintés a panasz jogintézményére / 99

DR. RIPSZÁM DÓRA:

A prostitúció révén történő kizsákmányolás, valamint a szexuális kizsákmányolás más formái az emberkereskedelem kapcsán / 113 DR. SERBAKOV MÁRTON TIBOR:

Legújabb tendenciák a terroristák internethasználatát illetően / 122 DR. TÓTH DÁVID – DR. GÁSPÁR ZSOLT:

Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén / 140 DR. TURI BARNABÁS:

A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai / 151

Szerkesztői Szerkesztői előszó

előszó

Tisztelt Olvasó!

A Büntetőjogi Szemle 2020.

évi második, a korábbiak- hoz képest kissé nagyobb terjedelmű számában ta- pasztalt kutatók, gyakorlat- ban dolgozó szakemberek, valamint fiatal magyar büntetőjogászok tanulmányait gyűjtöttük össze. Is- mételten köszönetet szeretne mondani a főszer- kesztő Elek Balázs ítélőtáblai tanácselnök bíró, tan- székvezető egyetemi tanárnak, aki a most megjelenő lapszámban található tanulmányok egy részét össze- gyűjtötte, lektorálta, és megküldte a szerkesztőség- nek. A Szerkesztőség továbbra is várja a bűnügyi tu- dományok valamennyi területéről érkező tanulmá- nyokat, amelyek közül lektorálás után a legjobbakat megjelentetjük.

Budapest, 2021. február 21.

Prof. Dr. Gál István László főszerkesztő

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Gál István László A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Kőhalmi László A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Bárándy Gergely,

Dr. Belovics Ervin, Dr. Elek Balázs, Dr. Molnár Gábor, Dr. Tóth Mihály, Dr. Vókó György

ISSN 2063-8183

Kiadja HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Cím: 1037 Budapest, Montevideo u. 14.

Telefon: 340-2304, 340-2305, Fax: 349-7600 E-mail: info@hvgorac.hu

Internet: www.hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta

Műszaki szerkesztő: Harkai Éva Tördelő: Bak Attila

Korrektor: Nagy Márton

Tájékoztató

a folyóiratban való publikálásról

A szerkesztőség a megjelentetni kívánt tanulmányokat a gal.istvan@

ajk.pte.hu vagy a Bodnar.Kriszta@hvgorac.hu e-mail-címre várja.

A megjelentetésről a lektorálást követően a Szerkesztőbizottság dönt.

A Szerkesztőbizottság fenntartja a jogot a kéziratok korrigálására, szerkesztésére.

A tanulmányokat MS Word formátumban, Times New Roman be- tűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, másfeles sorközzel írva, sor- kizárt igazítással és lábjegyzetmegoldással kell elkészíteni.

A kéziraton kérjük a szerzőktől a név, az esetleges tudományos fo- kozat, a foglalkozás valamint a munkahely feltüntetését.

A szerkesztőbizottság másodközlésre nem fogad el kéziratot.

Terjedelmi korlát – lévén elektronikus folyóiratról van szó – nincsen.

A Szerkesztőbizottság és a Kiadó

BJSZ_2020_2.indd 2

BJSZ_2020_2.indd 2 2021. 03. 08. 9:02:482021. 03. 08. 9:02:48

19

Bü nte tőjo gi S zem le 20 20/ 2. s zám

1.

1. A témaválasztás aktualitása A témaválasztás aktualitása

A szándékos bűncselekmény megvalósulásának három szakaszát különíti el egymástól a magyar büntetőjogi szabályozás: a büntetendővé nyilvánított előkészület, a kísérlet és a befejezett bűncselekmény között tesz kü- lönbséget.¹ Ezek a stádiumok – absztrakt szinten – tör- vényi tényálláshoz való viszonyukban különböznek egymástól. Mivel a bűncselekmények törvényi tényál- lásai befejezett alakzatú tettesi cselekményt határoznak meg, így a kísérleti szak csupán a törvényi tényállás részbeni megvalósítását feltételezi, azaz részben tény- állásszerű cselekmény. Ehhez képest az előkészületi magatartások a különös részi tényállás keretein kívül

∗Adjunktus, PhD (Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézet); e-mail: andor.gal@juris.u-szeged.hu.

A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenn- tartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, inno- vációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Ma- gyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.

1 Az egyik eseti döntésben megfogalmazottak szerint: „A bűncselekmény stádiumaiban első helyet a szándék kialakulása, második helyet az előkészület, harmadik helyet a kísérlet foglalja el a befejezettség előtt. A szándék kialaku- lása – bármennyire is bűnös tartalommal telített – a büntetőjog számára kö- zömbös; az a pszichikumban lejátszódó, mások előtt rejtve maradó folyamat.

Ezzel szemben az előkészület már a külvilágban lejátszódó tényleges cselekvés, a szándék tettekben megnyilvánuló megerősítése, mások számára is megismer- hetővé tétele.” BH 2016.294.

esnek,² büntetendőségük pedig nem általános jellegű, az a törvény kifejezett ren- delkezésén alapul.³

Az előkészületi stádium egyes ismérveivel össze- függő büntetőjog-dogmati- kai és joggyakorlati kérdések a közelmúltban ismételten az érdeklődés homlokterébe kerültek. Ennek oka, hogy a Kúria jogegységi tanácsa a bűncselekmény elköveté- sére irányuló szándék felhí- vás nélküli kinyilvánításá- nak bűncselekmény megál- lapítására való alkalmasságá- ról szóló jogegységi határo- zatot fogadott el, amelynek alkalmazása a bíróságok szá- mára 2019. november 14.

napjától kötelezővé vált (3/2019. BJE).⁴

A hivatkozott jogegységi döntésben tárgyalt minősí- tési kérdés megfelelő meg- válaszolása érdekében jelen tanulmány célja áttekin- tést nyújtani azon, elsősorban német büntetőjog-tu- dományban ismert teóriákról, amelyek az előkészületi büntetendőség elhatárolási problémáihoz kívánnak fogódzót adni. Ezen túlmenően a dolgozat – a bemu- tatott elméleti következtetések figyelembevételével – elemzi is a 3/2019. BJE határozat rendelkezésében és indokolásában kifejtett elvi iránymutatásokat.

2.

2. Az előkészületi cselekmények Az előkészületi cselekmények kriminalizációja mint

kriminalizációja mint kriminálpolitikai kérdés kriminálpolitikai kérdés

Az előkészület a szándékos bűncselekmény megvaló- sulásának első stádiumát jelenti, amellyel az elkövető bűncselekményre irányuló szándéka és magatartása a külvilágban megjelenik.⁵ Tekintettel arra, hogy ezek

2 A Kúria megfogalmazásában: „A bűncselekmény három szakaszát a kí- sérlethez viszonyíthatjuk: ami még nem kísérlet, az előkészület, ami több mint kísérlet, az befejezett bűncselekmény.” Kúria Bfv.III.1012/2019/9. [15].

3 Vö. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiak- ban: Btk.) 11. § (1) bekezdés. A joggyakorlatban erre bővebben lásd Legfelsőbb Bíróság 5/1999. BJE.

4 Megjegyzem a Kúriai Döntések folyóiratban BH 2020.164. számon, a közelmúltban publikált eseti döntés – a rablás bűncselekménye (Btk. 365. §) kapcsán – szintén az előkészület-kísérlet stádiumainak egymástól való elhatá- rolását helyezi a középpontba.

5 Így pl. nAGy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. HVG-ORAC, Bu- dapest, 2008. 195. belovics Ervin: A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. In:

belovics Ervin et al. (szerk.): Büntetőjog I. Általános Rész. A 2012. évi C.

törvény alapján. HVG-ORAC, Budapest, 292.

D ^r . G ^ál A ^{nDor ∗} Gondolatok az előkészületi

cselekmények kriminalizációjáról, különös

tekintettel a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítására

BJSZ_2020_2.indd 19

BJSZ_2020_2.indd 19 2021. 03. 08. 9:02:512021. 03. 08. 9:02:51

20

Bü nt et őj og i S ze m le 20 20 /2 . s zá m

a magatartások a védett jogi tárgyra nézve – a kísér- lethez és a befejezettséghez képest – távoli veszélyt jelentenek, ezért a Btk. kimondja, hogy a legáldefi ní- cióban rögzített egyes előkészületi cselekmények ki- zárólag a büntetőkódex kifejezett rendelkezése esetén büntetendőek [11. § (1) bek.].

Az előkészületi magatartások kriminalizálása volta- képpen a büntetőjogi felelősség kiterjesztésének idő- beli síkon megvalósuló formáját jelenti.⁶ A német szak- irodalom e megközelítés alatt az ún. „Vorverlagerung”

jelenséget érti, amely szerint a törvény egy korábban már kriminalizált cselekmény szempontjából, a kau- zális folyamatban időben korábban kifejtett, további magatartást is büntetendővé nyilvánít.⁷ Kriminálpoliti- kai nézőpontból megállapítható, hogy a „Vorverlage- r ung” jelenség hazai büntetőjogban való érvényesü- lése erősödőben van. Mindezt jól mutatja, hogy a – befejezett bűncselekményként számon tartott, sui generis előkészületi diszpozíciókat ide nem értve – az 1961. évi Btk. (1961. évi V. törvény) és az 1978. évi Btk.

(1978. évi IV. törvény) hatálybalépésekor még közel húsz, míg a jelenleg hatályos Btk. több mint hatvan bűncselekmény esetében is büntetni rendeli az elő- készületet. Ez a tendencia azon kriminálpolitikai tö- rekvés következménye, amely szerint az országhatá- rokon átívelő terrorizmus, migrációval összefüggő kriminalitás, valamint általában véve a szervezett bű- nözés jelentette veszéllyel⁸ szemben a cselekvésre és tettre kész állam képét kívánja a jogalanyok felé köz- vetíteni a társadalom megnyugtatása és biztonságér- zete növelése érdekében.⁹

Az ismertetett kriminálpolitikai tényezők hatására az előkészületi cselekmények büntetendőségének

6 A bűnfelelősség expanziója értelmezhető tárgyi síkon is, amikor a jogalkotó a büntetőjogi védelem körét további elkövetési tárgyakra is kiterjeszti, de az elkövetési magatartások köre változatlan marad. sinn, Arndt: Vorverlagerung der Strafbarkeit – Begriff, Ursachen und Regelungstechniken. In: sⁱⁿⁿ, Arndt – G^roPP, Walter – nAGy, Ferenc (Hrsg.): Grenzen der Vorverlagerung in einem Tatstrafrecht. V&R Unipress, Göttingen, 16. Erre példaként említhető a ma- gyar büntetőjogból a zugírászat tényállása, amelynek esetében a jogalkotó 2018.

január 1-jétől a büntetőjogi védelmet kiterjesztette a szabadalmi ügyvivői te- vékenységre is (vö. Btk. 286. §). Szintén tárgyi „Vorverlagerung”-ot jelent a gyógyszerhamisítás kriminalizálása 2019. január 1-jétől (vö. Btk. 185/A. §).

7 sinn (6. lj.) 16.; Puschke, Jens: Grund und Grenzen des Gefährdungsstrafrechts am Beispiel der Vorbereitungsdeikte. In: h^eFendehl, Roland (Hg.): Grenzenlose Vorverlagerung des Strafrechts? Berliner Wissenschafts-Verlag, Berlin, 2010.

23–24.

8 Ehhez lásd Kőhalmi László: A migráció és a kriminalitás néhány összefüggése.

Jura, 2016/1. 94–99.; K^őhalmi, László: Terrorism and Human Rights. Journal of Eastern-European Criminal Law, 2016/1. 159–165.; Gál István László: Kor- relációs kapcsolat az illegális migráció és a terrorizmus finanszírozásának volumene között.

In: GAál, Gyula – hAuTzinGer, Zoltán (szerk.) A bűnüldözés és a bűnmeg- előzés rendészettudományi tényezői. Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, Pécs, 2019. 217–224.; Gál, István László – n^AGy, Melánia: Criminal regulations related to illegal migration once and now.

Zbornik Instituta za kriminološkai sociološka istraživanja / Journal of Insti- tute of Criminological and Sociological Research 2018/2., 285–298.; b^ArTkó Róbert: Az illegális migráció elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései Magyarországon.

In: Új Nemzeti Kiválóság Program 2019/2020. Tanulmánykötet. Győr, 2020.

329–343.; bArTkó, Róbert: Irregular Migration and Terrorism in the European Union – An Analysis Based on Reports of EUROPOL and FRONTEX. Advances in Politics and Economics, 2019/1. 16.

9 P^uschke (7. lj.) 16. Hazai szakirodalomban a „szimbolikus büntetőjog”

kategóriájához kapcsoltan hasonló konklúzióra jut nAGy Ferenc: Régi és új ten- denciák a büntetőjogban és a büntetőjog tudományában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013. 128.

rendszere immár kifejezetten komplex képet mutat, így a korábban létrehozott egyes, osztályozási kategó- riák újragondolása vált indokolttá.¹⁰ Ezáltal lehetőség nyílhat azon cselekmények egymástól való elhatáro- lására, amelyeket a törvény már büntetni rendel, és amelyek még a büntetendőség körén kívül esnek.

3.

3. Az előkészületi és kísérleti Az előkészületi és kísérleti magatartások

magatartások

elhatárolásának elméleti elhatárolásának elméleti megközelítései

megközelítései

Az előkészületi cselekmények fogalma a büntetőtör- vénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvény 1951. január 1-jei hatálybalépéséig az anyagi jogban legáldefinícióval nem rendelkezett.¹¹ Erre figyelemmel az azt megelőző jogirodalom érdeklődésének közép- pontjában elsősorban e cselekmények definiálása, és e rendelkezésnek megfelelő egyes magatartások kísérleti stádiumtól való elhatárolása állt.¹² Ezt követően a vizs- gálódások viszonyítási pontját szükségképpen már a törvényi fogalommeghatározás jelentette.

A normatív definíció megalkotása óta pedig a bün- tetőjogi szabályozás – a fentiekben megjelölt kriminál- politikai célok elérése érdekében – folyamatos válto- záson esett át,¹³ amely odáig vezetett, hogy jelen jog- helyzetben az előkészületi magatartások bünteten- dővé nyilvánításának már különböző formái léteznek.

Erre figyelemmel a következőkben az előkészületi és a kísérleti stádium megkülönböztetésére a büntető- jog-tudomány által kidolgozott egyes elméleteket – a magyar szabályozástól elvonatkoztatva – mutatom be annak érdekében, hogy a főszabály szerint büntetlen- nek minősülő előkészítő magatartások a büntetőjogi felelősséget már megalapozó kísérleti stádiumtól el-

10 Éppen ezért jelen joghelyzetben már vitathatónak tartom Kónya István azon álláspontját, amely szerint „Az előkészület a Büntető Törvénykönyv Álta- lános Részének olyan intézménye, amely jól kidolgozott, vitathatatlan dogmati- kai alapokon nyugszik és a jogalkalmazásban viszonylag kevés problémát okoz.”

Lásd k^ónyA István: A büntetőjogi felelősség. In: k^ónyA István (szerk.): Magyar bün- tetőjog. Kommentár a gyakorlat számára. HVG-ORAC, Budapest, 2013. 74.

11 Az első előkészületi törvényi meghatározáshoz lásd Btá. 19. § (1) bek. Eb- ből következően az előkészület büntetendőségét ezt megelőzően az 1878. évi V. törvénycikk (ún. Csemegi-kódex) általában elvetette, csak kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményekhez kapcsolódó, előkészítő jellegű magatartások krimi- nalizálásáról rendelkezett. Így például büntetni rendelte a felségsértésre tett elő- készületet (133. §), a szövetséget, ha az felségsértésre, hűtlenségre (148. §), láza- dásra (156. §) irányult, valamint az előkészülettel együtt jelentkező szövetséget a felségsértés, a hűtlenség, a lázadás, a hatóság elleni erőszak (170. §), a pénzha- misítás (205. §), a gyilkosság (288. §) és a gyújtogatás (428. §) esetében.

12 A Csemegi-kódexhez kapcsolódó jogirodalom azt a cselekményt tekin- tette előkészületnek, amely a szándékos büntetendő cselekmény megvalósítá- sára irányult anélkül, hogy a véghezvitel megkezdését magában foglalná; így többnyire azokat a cselekményeket, melyeket valamely bűntett vagy vétség le- hetővé tétele, biztosabb vagy könnyebb véghezvitele céljából követtek el. Eh- hez lásd pl. F^Ayer László: A magyar büntetőjog kézikönyve I. Bevezető rész és Álta- lános tanok. Franklin, Budapest, 1895. 195–197.; bursics Zoltán: A magyar anyagi büntetőjog rövid összefoglalása. Grill, Budapest, 1937. 62–63.

13 Ennek áttekintéséhez lásd 3/2019. BJE VI.1. pont.

BJSZ_2020_2.indd 20

BJSZ_2020_2.indd 20 2021. 03. 08. 9:02:512021. 03. 08. 9:02:51

21

Bü nte tőjo gi S zem le 20 20/ 2. s zám

különíthetővé váljanak. Az egyes teóriák különböző jellemzőinek említése már megjelenik a korábbi hazai jogirodalomban,¹⁴ a tanulmány célkitűzésére tekin- tettel azonban ezen elméletek bemutatását az alábbi- akban a német nyelvű jogtudományban kimunkált értelmezési eredmények alapján végzem el.

3.1. Objektív elméletek

Az objektív teóriák középpontjában eredendően azon gondolat áll, hogy a büntetőjogi beavatkozás akkor válik szükségessé, ha az oltalmazott jogi tárgy konk- rét veszélyeztetettsége az elkövetett cselekménnyel összefüggésben fennáll.¹⁵ Az objektív megközelítés alapján pedig a jogi tárgy veszélyeztetettsége körében az orientációs pontot maga a törvényi tényállás, még pontosabban annak közelsége jelenti. Roxin elismeri, hogy a „tényállás közelsége” („Tatbestandsnähe”) tény- legesen nem egzakt kategória, hanem egy objektív alapon nyugvó olyan zsinórmérték, amelyből a konk- rét cselekmény minősítése levezethetővé válik.¹⁶

3.1.1. Formál-objektív teória

E felfogás a kísérlet fogalmi körét kifejezetten restrik- tíven értelmezi azáltal, hogy annak kezdetét a tényál- lásszerű elkövetési magatartás megkezdéséhez kap- csolja.¹⁷ Ebből következően az előkészület és a kísérlet elhatárolása voltaképpen az érintett bűncselekményi tényálláshoz kapcsolódó szubszumciós vizsgálat alap- ján oldható meg: ha a történeti tényállásban foglalt cselekmény részben a bűncselekményi tényállás kö- rébe vonható, akkor az adott bűncselekmény már kí- sérleti stádiumban valósul meg.¹⁸

Roxin–Eser-Bosch szerzőpáros szerint e szemlélet érdeme garanciális szempontból az, hogy a kísérletet

14 Ahogyan Nagy Ferenc arra a korábbiakban felhívta már a figyelmet: „Az előkészületről elmondható, hogy ezzel kapcsolatban a mai napig gyakorlatilag alig rendelkezünk specifikus irodalommal”. n^AGy Ferenc: Stádiumok, elkövetők és szankciók (Gondolatok és reflexiók az új Btk. általános részi Tervezetéhez). Magyar Jog, 2008/12. 769. Foglalkozott azonban az előkészület-kísérlet fogalompár közötti elhatárolás elméleti megalapozásával az elmúlt századforduló szakiro- dalmában W^lAssics Gyula: A bűnkísérlet és bevégzett bűncselekmény. A tettesség és a részesség tana. II. kötet. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1887. 96–112.;

W^lAssics Gyula: A kísérlet és a részesség köréből. In: Büntetőjogi dolgozatok.

Balogh Jenő születése ötvenedik évfordulójának ünnepére. Wessely és Hor- váth Könyvnyomda, Pécs, 1914. 317–325.; h^eller Erik: A magyar büntetőjog tankönyve. Szent István Társulat, Szeged, 1931. 257–259. Heil Fausztin: Bün- tetőjogi Tanulmányok. Anyagi büntetőjog – Általános rész. Jogállam Kiadóhivatala, Budapest, 1911. 39–45. A recens irodalomban ehhez lásd Gál Andor: Az elő- készületi cselekmények büntetendővé nyilvánításának egyes típusairól. Magyar Rendé- szet, 2018/3. 24–27.

15 e^ser, Albin – b^osch, Nikolaus: § 22. In: s^chönke, Adolf – s^chröder, Horst (Hrsg.): Strafgesetzbuch Kommentar. C.H. Beck, München, 2014. 417.

16 r^oxin, Claus: Strafrecht Allgemeiner Teil. Band II. C.H. Beck, München, 2003. 362.

17 J^escheck, Hans-Heinrich – W^eiGend, Thomas: Lehrbuch des Strafrechts.

Allgemeiner Teil. 5. Auflage. Dunckler&Humblot, Berlin, 1996. 519.

18 r^oxin (16. lj.) 362., z^Aczyk, Rainer: § 22. In: k^indhäuser, Urs – n^eu-

mAnn, Ulfrid – PAeFFGen, Hans-Ullrich (Hrsg.): Strafgesetzbuch. Band 1. Nomos, Baden-Baden, 2010. 910., b^rockhAus, Matthias: Die strafrechtliche Dogmatik von Vorbereitung, Versuch und Rücktritt im europäischen Vergleich. Verlag Dr. Kovac.

Hamburg, 2006. 41.; Fischer, Thomas: Strafgesetzbuch und Nebengesetze.

C.H. Beck, München, 2008. 196.

a kötelezően alkalmazandó törvényi tényállásba inkorporálja, így az elhatárolás alapját maga a norma szövege jelenti.¹⁹ A formál-objektív koncepció hátrá- nyaként említhető ugyanakkor, hogy kizárólag olyan bűncselekményi tényállások esetében alkalmazható, amelyek elkövetési magatartása ismérvekkel részlete- sen körülírt, így a részbeni tényállás-megvalósítás kér- désében egyértelműen állást lehet foglalni.²⁰

Ebből fakadóan a teória nem szolgáltat tényleges elhatárolási alapot az olyan akár tevéssel, akár mulasz- tással megvalósítható bűncselekmények²¹ többsége esetében, ahol az elkövetési magatartás nem konkré- tan meghatározott.²² Így az ún. nyitott törvényi tény- állások, vagy a keretdiszpozíciós norma által megha- tározott szabályok megszegésében álló bűncselekmé- nyek esetében ezen elmélet nem feltétlenül igazít el a stádiumtani minősítés kérdésében. Szintén e meg- közelítés hátrányos hatásaként említi továbbá a fran- cia és német szakirodalom azon körülményt, amely szerint az elhatárolás tényálláshoz kapcsolása a kísér- let fogalmi körét jogtárgyvédelmi szempontból túl- zottan leszűkíti, ami társadalomra egyébként veszélyes cselekmények büntetlenül hagyását eredményezheti.²³

3.1.2. Materiál-objektív teória

A német jogirodalomban az ún. materiál-objektív elha- tárolási elmélet megalapozása Reinhard Frank nevéhez köthető.²⁴ A teória lényege szerint a cselekmény akkor juthat a kísérlet szakába, ha az az általános és természe- tes életszemlélet szerint már az adott bűncselekmény által oltalmazott jogi tárgyra nézve konkrét és tényleges veszélyt jelent. E megközelítés meghatározó eleme, hogy az emberi magatartás büntetőjogi minősítése eloldódik a konkrét tényálláshoz kapcsolódó szubszumciós ered- ménytől, ennek következtében olyan cselekmények is kísérletet valósíthatnak meg, amelyek még részben sem tekinthetők tényállásszerűnek, a jogi tárgyra nézve azonban már konkrét fenyegetést jelentenek. Így Gropp példája szerint nem csupán a lőfegyver emberölési szán- dékkal történő elsütése, hanem a fegyver ravaszának ilyen szándékkal történő megérintése is már kísérlet- ként lehet értékelendő.²⁵

3.1.3. Félreérthetetlenségi elmélet

Az ún. félreérthetetlenségi teória alapján kísérleti stá- diumba akkor lép a cselekmény, amikor a külvilágban

19 roxin (16. lj.) 364.; Eser–Bosch (15. lj.) 423.

20 G^roPP, Walter: Strafrecht Allgemeiner Teil. Springer, Berlin–Heidelberg, 2005. 309.

21 E deliktumok három csoportjának elkülönítéséhez lásd n^AGy Ferenc:

Anyagi büntetőjog I. Általános rész. Iuriperitus, Szeged, 2014. 161–162.

22 s^zomorA Zsolt: Die ungarische Versuchsdogmatik. In: sⁱⁿⁿ, Arndt – GroPP, Walter – nAGy, Ferenc (Hrsg.): Grenzen der Vorverlagerung in einem Tatstrafrecht. V & R Unipress, Osnabrück, 2011. 168–169.

23 brockhAus (18. lj.) 42.; Wessels, Johannes – Werner, Beulke: Strafrecht.

Allgemeiner Teil. 42. Aufl. C.F. Müller, Heidelberg, 2012. 230.

24 FrAnk, Reinhard: Das Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich nebst dem Einführungsgesetz, 18. Aufl. Tübingen. 1931. StGB § 43.

25 GroPP (20. lj.) 310.

BJSZ_2020_2.indd 21

BJSZ_2020_2.indd 21 2021. 03. 08. 9:02:512021. 03. 08. 9:02:51

22

Bü nt et őj og i S ze m le 20 20 /2 . s zá m

megjelenő magatartásból egyértelműen és kétséget ki- záróan a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó szán- dék fennálltára lehet következtetést vonni.²⁶ Ebből adó- dóan, amennyiben a cselekmény az objektív körülmé- nyek alapján megcáfolhatatlanul bűncselekmény elkö- vetésére irányul, a szándékot a tárgyi tényezők alapján vélelmezni kell, és az érintett deliktum kísérlete meg- állapításának van helye. Így a francia szakirodalom által szolgáltatott példa szerint elegendő a lopás kísérletének megállapításához már az, ha az elkövető a gépjárművet feltörve, annak utasterébe jut.²⁷

3.2. Szubjektív elmélet

A szubjektív elhatárolási koncepció lényege szerint a bűncselekmények stádiumtani minősítése során csak az elkövető tudattartalma jelenthet eligazodási pontot, lévén a büntetőjogi felelősség alapját is a bűnösség ké- pezi (bűnösségen alapuló felelősség elve – nullum crimen sine lege culpa).²⁸ A teória szerint a szándék külvilágban való megjelenése már az adott cselekmény büntetendőségének alapját jelenti, a törvényi tényállás pedig a cselekmény irányultságára vonatkozóan (a szán- dék konkretizálása során) nyújt eligazodási pontot. Eb- ből fakadóan a kísérlet és előkészület közötti éles elha- tárolás is szükségtelen, mivel azon cselekmények, ame- lyek már az adott bűncselekmény elkövetésére vonat- kozó szándék megnyilvánulásaként foghatók fel, kísér- letként értendők. Azok a magatartások, amelyek bűnös- ség síkján e szintet nem érik el, büntetőjogilag irrele- váns cselekményeknek minősíthetők, amelyek a szub- jektív felfogás szerint büntetőjogi felelősséget még nem alapozhatnak meg. Következtetésként állapítható meg, hogy a tisztán szubjektív felfogás elfogadása a kísérleti büntetendőség hatókörét – az előkészületi stádium kü- löntartásának szükségtelenné tételével – összességé- ben kiszélesíti.²⁹

3.3. Konklúziók az uralkodó magyar állásponttal összefüggésben

Ahogy a fentiekben már utaltam rá, a magyar bünte- tőjogi szabályozás stádiumtani szempontból kifejezet- ten az objektivista megközelítés talaján áll, amelyet a büntetőkódex azáltal juttat kifejezésre, hogy a szán- dékos bűncselekmény kísérletének büntetendőségét hagyományosan az elkövetés megkezdéséhez kapcsol- ja.³⁰ E következtetést a hazai szakirodalomban Hollán

26 A koncepció kidolgozója a francia büntetőjogban a Roger m^erle – André viTu szerzőpáros. Lásd Brockhaus (18. lj.) 43–45.

27 Brockhaus (18. lj.) 44.

28 Ezen elv bűncselekménytani vetületéhez lásd nAGy Ferenc: A bűnösségen alapuló felelősség elvéről. In: T^óTh Károly (szerk.): Emlékkönyv dr. Tokaji Géza c. egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1996. 186–193.

29 Wessels–beulke (23. lj.) 230.

30 Így a kísérleti stádium megnyílásával összefüggésben a Csemegi-kódex (1878. évi V. tc. a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről 65. §), a Btá. (17. §) és az 1961. évi Btk. (1961. évi V. tv. a Magyar Népköztár- saság Büntető Törvénykönyvéről 9. §) a „véghezvitel megkezdéséről” rendel-

Miklós³¹ és Szomora Zsolt³² is levonja azáltal, hogy a hatályos szabályozást a formál-objektív elmélettel hozza összefüggésbe.

Így az elkövetés megkezdéséhez legalább a különös részi törvényi diszpozíció objektív tényállásának – kö- zelebbről: a bűncselekmény elkövetési magatartásnak vagy elkövetési módjának³³ – részbeni megvalósítása szükséges.³⁴ Ez az értelmezés világos határ húzására alkalmas azon bűncselekmények esetében, ahol az el- követési magatartás kifejezetten, és nem utalással meghatározott. Mivel az ún. nyitott törvényi tényállá- sok (pl. emberölés, testi sértés), vagy a keretdiszpozí- ciós norma által meghatározott szabályok megszegé- sében álló bűncselekmények (pl. hűtlen kezelés, szer- zői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése) esetében a formál-objektív teória nem feltétlenül iga- zít el, a jogalkalmazót az elkövetési magatartás rész- beni megvalósulására vonatkozó állásfoglalásakor a jogi tárgy elleni támadás mértéke befolyásolhatja.

E gondolati egység összegzéseként elmondható, hogy a magyar büntetőjogban uralkodó formál- objektív megközelítés alapján a befejezetlen bűncse- lekmény stádiumtani minősítését alapvetően a külö- nös részi törvényi tényállás ismérvei határozzák meg.

Abban az esetben, ha a tényállásszerkesztés sajátossá- gai okán az elkövetés megkezdésének értelmezése nehézséget okoz, a magyar büntetőjog kiegészítő jel- leggel a materiál-objektív teóriát is értékesíti azáltal, hogy a kísérlet-előkészület elhatárolása a védett jogi tárgy ténylegesen veszélyeztetettségén alapul.

4.

4. Az előkészület Az előkészület

büntetendőségének egyes büntetendőségének egyes formáiról

formáiról

4.1. Teljes körű előkészületi büntetendőség

Az előkészület kriminalizálására vonatkozó jogalkotói szándék többféle módon jelenik meg a hatályos bün- tetőkódexben. A törvény büntetendővé nyilváníthatja valamennyi előkészületi magatartást oly módon, hogy

kezett; míg az 1978. évi Btk. (1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyv- ről 16. §) és a hatályos büntetőkódex (Btk. 10. §) az „elkövetés megkezdéséről” szól.

31 hollán Miklós: Stádiumok. In: kis Norbert (szerk.): Büntetőjog I. Álta- lános Rész. Alapismeretek a közigazgatási szakemberképzés számára. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 191.

32 s^zomorA (22. lj.) 158., 164.

33 Hollán szerint az elkövetési mód kifejtése csak akkor hoz létre kísérletet, ha annak megvalósítására a szándékolt elkövetési magatartással szoros tér-és időbeli kapcsolatban kerül sor. Hollán (31. lj.) 191. Ennek eklatáns példájaként említhető a tanulmány bevezetőjében már hivatkozott jogeset, amelyben a Kúria a sértettel szemben – az idegen dolog elvétele céljából kifejtett – élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést a rablás törvényi tényállásának elkövetési magatartása megkezdéseként értelmezte. BH 2020.164.

3 4 Ennek a joggyakorlatban történő megerősítésére lásd Kúria Bfv.

III.1012/2019/9. [13]–[19]. Kúria Bhar.III.561/2016/4. [59]–[63].

BJSZ_2020_2.indd 22

BJSZ_2020_2.indd 22 2021. 03. 08. 9:02:522021. 03. 08. 9:02:52

23

Bü nte tőjo gi S zem le 20 20/ 2. s zám

az „előkészület” szó használatával visszautal az általá- nos részi diszpozícióra. Ebben az esetben a cselek- mény büntetendőségét a Btk. Általános és Különös Részében foglalt rendelkezések voltaképpen együtte- sen alapozzák meg: a Btk. 11. § (1) bekezdésében meg- határozott egyes elkövetési magatartások ugyanis ténylegesen a különös részi tényálláshoz kapcsolód- nak, és csak arra tekintettel válhatnak értelmezhetővé.

E büntetendőségi forma dogmatikai sajátossága, hogy „mivel az előkészület alanya még részben sem va- lósítja meg annak a bűncselekménynek az elkövetési magatartását, amelyre az előkészület irányul, a bűncse- lekmény elkövetésének előkészületi szakaszában nem lehet tettesek és részesek között különböztetni, s egy előkészületi cselekménynek nincs kísérlete.”³⁵ A bün- tetőjogi felelősség kérdésében történő állásfoglalás so- rán szintén lényeges körülmény, hogy e kriminalizációs változat eseteiben az előkészülettől való önkéntes visz- szalépés mint büntethetőséget megszüntető egyéb ok [Btk. 11. § (3) bekezdés] alkalmazható.

Ahogy korábban említettem, e változatra több mint hatvan bűncselekmény esetében is találunk példát a hatályos büntető anyagi jogban. Ez a szabályozási mo- dell a Btá. óta alkalmazott, és jelenleg (még) ez tekint- hető általánosan érvényesülőnek.

4.2. Nem teljes körű előkészületi büntetendőség

Lehetséges továbbá az is, hogy a jogalkotó csak meg- határozott előkészületi cselekményt von be a bünte- tőjogi szabályozás körébe, ekkor a többi, a Btk. 11. § (1) bekezdésében meghatározott magatartás tanúsí- tása argumentum a contrario nem keletkeztethet büntetőjogi felelősséget. Az ilyen típusú előkészületi alakzat a befejezett bűncselekményhez kapcsolódó ún. valódi előkészület,³⁶ vagyis nem sui generis delik- tum, amelytől az önkéntes visszalépésre van törvényes lehetőség.³⁷ Hollán szerint mindez a logikai értelme- zésből következik, mivel sui generis bűncselekmények közé besorolása által kizárnánk az elkövetőt az előké- születtől való önkéntes visszalépésre vonatkozó bün- tethetőséget megszüntető ok [Btk. 11. § (2) bek.] al- kalmazásának lehetőségéből csak azért, mert a törvény egy előkészületi magatartást rendel büntetni, jóllehet

35 Kúria Bhar.II.744/2019/3. [44].

36 hollán Miklós: A bűncselekmény közös elkövetésében való megállapodás a ma- gyar büntetőjogban. Jogelméleti Szemle 2006/3.; Tokaji Géza szerint a valódi előkészületi jelleg abból is adódik, hogy az ilyen bűncselekmény jogtárgy-ve- szélyeztető volta kizárólag a befejezett bűncselekményhez fűződő viszonyából, és nem pedig önálló szabályozásából fakad. TokAJi Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 334.

37 Korábban ettől eltérő álláspontra helyezkedett Varga Zoltán akkor, ami- kor a pénzmosás elkövetésében megállapodást befejezett bűncselekménynek tekintette, az újabb (2009-es), még a korábbi Btk.-hoz írt kommentárban azon- ban már – megváltoztatva álláspontját – a tényállást valóságos előkészületként fogja fel. Varga Zoltán: 303. § In: Jakucs Tamás (szerk.): A Büntető Törvény- könyv magyarázata. KJK-Kerszöv, Budapest, 2004. 1194.; Varga Zoltán:

303. § In: v^ArGA Zoltán (szerk.): A Büntető Törvénykönyv magyarázata. KJK- Kerszöv, Budapest, 2009. 1289.

azoknál a deliktumoknál, ahol valamennyi előkészü- leti magatartás büntetendő, erre van törvényes lehe- tőség. Ezen álláspont dogmatikai helyességét igazolja azon további érv is, hogyha ezeket a tényállásokat sui generisnek fogadnánk el, kísérletük nem lenne fogal- milag kizárt, miáltal a kísérlet körén belül további (materiális értelemben)³⁸ előkészületi cselekmények is megalapozhatnák a büntetőjogi felelősséget. Mindez pedig a jogalkotói szándékkal nyilvánvalóan ellenté- tes lenne, hiszen a törvény kifejezetten csupán egy előkészületi magatartást pönalizál.

Erre a kategóriára példaként hozható az üzletszerű kerítés elkövetésében való megállapodás [Btk. 200. § (6) bek.] vagy a szexuális erőszakhoz szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása [Btk. 197. § (5) bek.].³⁹

4.3. Előkészületi büntetendőség befejezett bűncselekményként 4.3.1. Sui generis előkészületi

büntetendőség

Az előkészületi büntetendőség törvényi kifejezése tör- ténhet úgy is, hogy a büntetőtörvény a kriminalizálni kívánt előkészületi cselekményt egy önálló bűncse- lekmény elkövetési magatartásaként, sui generis mó- don határozza meg.⁴⁰ Ennek az esetkörnek eklatáns példája lehet az információs rendszer védelmét bizto- sító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §) is.

E büntetendőségi forma büntetőjog-dogmatikai sa- játosságaira külön is érdemes kitérni. A büntetőjogi jogszabálytan egyik alapvető tételének számít az, hogy a jogalkotó a büntetőjogi felelősséget megalapozó kü- lönös részi tényállásokat befejezett, önálló tettesi alak- zatban határozza meg. Abban az esetben, ha ezek a diszpozíciók elkövetési magatartásként olyan cselek- ményeket jelölnek meg, amelyek a Btk. Általános Ré- sze alapján más deliktumot érintően – adott esetben

38 A materiális értelemben vett előkészületet elismerő – a recens magyar jog- irodalomban kevéssé ismert – teória egy dogmatikai kategória, amely az előké- szület fogalmat tágítja akképpen, hogy nemcsak a Btk. 11. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmények minősülnek a büntetőjog-tudományban előkészü- letnek, hanem azok a különös részi tényállások is, amelyek tényállási elemeik tar- talmánál fogva egy másik deliktum előkészületeként foghatóak fel. A Karsai–

Szomora szerzőpáros ismerteti – a korábbi Btk. kapcsán, de a hatályos kódex alapján is helytálló – azon példát, amely a közokirat-hamisítás két alakzatát [Btk.

342. § a) és b) pontok] helyezi el ilyen viszonyrendszerben. kArsAi, Krisztina – s^zomorA, Zsolt: Anknüpfungspunkte für eine Vorverlagerung im ungarischen Strafgesetzbuch – Eine Bestandsaufnahme. In: Sinn, Arndt [et al.] (Hrsg.): Grenzen der Vorverlagerung in einem Tatstrafrecht. Eine rechtsverglichende Analyse am Beispiel des deutschen und ungarischen Strafrechts. V&R Unipress, Göttingen, 2011. 316.

39 2020. december 31. napjáig e kategóriába volt sorolandó a pénzmosás el- követésében megállapodás [Btk. 399. § (5) bek.] is. Azonban a pénzmosás tény- állását 2021. január 1-jei hatállyal módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról 2020. évi XLIII. törvény 53. §-a. E módosítás következtében 2021. január 1-jétől a pénzmosásra irányuló valameny- nyi előkészületi cselekmény büntetendővé válik [Btk. 399. § (9) bek.].

40 Ehhez bővebben lásd G^ál Andor: A sui generis előkészületi bűncselekmények egyes dogmatikai kérdéseiről. In: hAck Péter – koósné, mohácsi Barbara (szerk.):

Emberek őrzője. Tanulmányok Lőrincz József tiszteletére, 1. kötet ELTE Eöt- vös Kiadó, Budapest, 2014. 97–104.

BJSZ_2020_2.indd 23

BJSZ_2020_2.indd 23 2021. 03. 08. 9:02:522021. 03. 08. 9:02:52

24

Bü nt et őj og i S ze m le 20 20 /2 . s zá m

további törvényi feltételek teljesülése esetén⁴¹ – egyéb- ként is büntetendőek lennének (pl: előkészület, fel- bujtás, bűnsegély),⁴² akkor sui generis bűncselekmé- nyi tényállásról szólunk, hiszen a büntetőjogi felelős- séget kifejezetten már nem az általános részi diszpo- zíció, hanem ez a különös részi rendelkezés mint ön- álló deliktum alapozza meg. Az előkészületi magatar- tás befejezett⁴³ bűncselekményként történő szabályo- zása az alábbi jogkövetkezményeket eredményezi:

1. Az előkészülettől való önkéntes visszalépés [Btk.

11. § (2) bek.] mint büntethetőséget megszüntető egyéb ok nem alkalmazható.

2. A bűncselekmény (a valódi előkészülettel ellen- tétben) kísérleti stádiumban is megvalósulhat.⁴⁴

3. A bűncselekményhez kapcsolódhat felbujtás vagy bűnsegély.

Utóbbi megállapítással összevetésben emelendő ki azon joggyakorlati értelmezés, amely szerint külön ren- delkezéssel, önálló tényállásban büntetendővé tett elő- készületi magatartás elkövetője kizárólag önálló tettes lehet.⁴⁵ Így a Kúria irányadó judikatúrája szerint a sui generis büntetendőség eseteiben „[…] társtettesi, fel- bujtói és bűnsegédi elkövetői alakzat – függetlenül at- tól, hogy az elkövető az elkövetés céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik, illetőleg ezen magatartá- sok közül egyet, többet vagy valamennyit tanúsítja-e.”⁴⁶ Nem nehéz belátni, hogy az előkészület ilyen for- mában történő kriminalizálása az elkövetőre nézve in abstracto hátrányosabb, jóllehet ezt a képet árnyalhat- ják egyéb tényezők. Ilyen lehet például büntethetősé- get megszüntető ok társítása a sui generis deliktum- hoz [pl. Btk. 424. § (2) bek.], valamint kísérlet esetén a befejezettség elmaradását a bíróság enyhítő körül- ményként is értékelheti a büntetéskiszabás körében.⁴⁷

4.3.2. Kvázi sui generis előkészületi büntetendőség

Tovább tágítva a dogmatikai kategóriát, megkülön- böztethetők még kvázi sui generis előkészületi tény-

41 Ilyen további feltétel alatt értem például az előkészület viszonylatában azt, hogy a másik bűncselekmény előkészületét a törvény büntetni rendelje.

42 Kivételesen sui generis kísérleti bűncselekményt is szabályoz a Btk., erre a kategóriára Hollán Miklós az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [Btk. 254. § (1) bek.], illetve a züllött életmódra rábírni törekvéssel elkövetett kiskorú veszélyeztetése tényállását [Btk. 208. § (2) bek.] hozza példaként.

h^ollán (31. lj.) 187.

43 Ez az ismérv a bűncselekmény sui generis jellegéből már magától érte- tődően következik, így egymás mellett történő említésük nem szükséges. Be- fejezett, sui generis bűncselekmény kifejezésre lásd bAloGh Ágnes: A kísérlet és az előkészület, az önkéntes elállás, az önkéntes eredményelhárítás, felelősség a maradék- bűncselekmény miatt. In: bAloGh Ágnes – Kőhalmi László: Büntetőjog I. Álta- lános rész. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2007. 72.

4 4 Megjegyezhető, hogy a korábbi szakirodalomban olvasható ezzel ellen-

tétes, ám már meghaladottnak tekinthető olyan álláspont, amely a kísérleti megvalósulást befejezett bűncselekményként szabályozott előkészület eseté- ben kizárta. b^ursics (12. lj.) 64.

45 Kúria Bhar.II.744/2019/3. [44]; Kúria Bfv.II.758/2016/6.

46 Uo.

47 Lásd Kúria 56. BK vélemény III. 1. pont

állások is,⁴⁸ amelyeket Nagy Ferenc rendszeridegen, besorolhatatlan előkészületi bűncselekmények között tart számon.⁴⁹ Alapvető ismérvük, hogy a jogalkotó olyan előkészületi jellegű magatartást rendel önálló deliktum keretében büntetni, amely egyébként tartal- milag az előkészület legáldefiníciójának valamely tar- talmi elem (pl. a szubjektív oldalon a célzat) hiánya miatt nem feleltethető meg. Példaként erre a speciális kategóriára a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vissza- élés elősegítése (Btk. 394. §) szolgálhat.

5.

5. A bűncselekmény A bűncselekmény

elkövetésére irányuló elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli szándék felhívás nélküli kinyilvánítása mint

kinyilvánítása mint előkészületi cselekmény előkészületi cselekmény

A Kúria 3/2019. BJE határozatában kimondta, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhí- vás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselek- mény megállapítására. Ezen új, a joggyakorlat számára kötelező rendelkezés rendszertanilag a bűncselek- mény elkövetésére „vállalkozás” előkészületi fordulat körébe sorolható, amely a fentiekben, a IV.1. pontban taglalt büntetendőségi forma keretében nyert szabá- lyozást.⁵⁰ A jogegységi döntés indokolásában foglaltak az alábbiak szerint rekonstruálhatók.

5.1. A jogegységi eljárás

lefolytatásának indokoltsága

A Kúria Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője a jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát az egységes ítélkezési gyakorlat biztosí- tása érdekében indítványozta.⁵¹

A kollégiumvezető indítványában két kúriai dön- tésre hivatkozott, amelyekben ugyanazon jogkérdést érintően a Kúria tanácsai eltérő következtetésre jutot- tak.

5.1.1. A tények

A) A Kúria Bhar.III.561/2016/4. sz. határozatában értékelt cselekmények

A terhelt a devizahitelesek megsegítését célul tűzve

48 Ennek a kategóriának az elkülönítése korábban megjelenik Hollán Mik- lósnál és az Ambrus–Deák szerzőpárosnál is. hollán (31. lj.) 187.; Ambrus

István – d^eák Zoltán: Súlyponti kérdések a bankkártyával kapcsolatos bűncselekmé- nyek köréből. Belügyi Szemle, 2011/2. 94.

49 n^AGy (21. lj.) 161.

50 Vö. Btk. 11. § (1) bekezdés negyedik fordulata.

51 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pont; 33. § (1) bekezdés a) pont.

BJSZ_2020_2.indd 24

BJSZ_2020_2.indd 24 2021. 03. 08. 9:02:522021. 03. 08. 9:02:52

25

Bü nte tőjo gi S zem le 20 20/ 2. s zám

„2013. évi MIC. számú devizarabszolga felszabadító törvény” elnevezésű, általa törvényjavaslatnak tekin- tett fogalmazványt készített és juttatott el az ország- gyűlési képviselőkhöz. Arra nézve a terhelt nem ren- delkezett adatokkal, hogy az valamennyi címzetthez megérkezett-e, és az országgyűlési képviselők az írás tartalmát megismerték-e.

A terhelt 2013. június 25-ét követően, de 2013. au- gusztus 4. napját megelőzően – pontosabban meg nem határozható időpontban – a tartózkodási helyén elké- szítette, majd az általa szerkesztett weboldalra „Levél az Országgyűlés Elnökének” megjelöléssel feltöltötte, és ezáltal bárki számára megismerhetővé tette az ál- tala készített „Fogadalom” megnevezésű írást az alábbi tartalommal: „Vállalom, hogy a népirtás csökkentése érdekében azt az országgyűlési képviselőt, aki a – http://devizarabszolga.5.mp.eu/weboldalon nyomtat- ható – 2013. évi MIC. számú, devizarabszolga felsza- badító törvényt 2013. augusztus 20-ig nem szavazza meg, állampolgártársaim számára példamutatóan, al- kalom kínálta időben, helyen és módon kivégzem.”⁵² B) A Kúria Bfv.II.224/2019/5. számú határozatá- val elbírált történeti tényállás

A terhelt 2018 február–március hónapjában Face- book Messengeren és személyes beszélgetések alkal- mával két középiskolai osztálytársának, egy iskolatár- sának és egy ismerősének – valamennyien kiskorúak – azt az üzenetet közvetítette, hogy a gimnáziumuk- ban több személyt lelő, ezt követően öngyilkosságot követ el. Üzeneteiben többek között azt írta, hogy

„meséltem neked az emberölési vágyaimról?”, „egy fiú és egy lány tömeggyilkosságot követ el együtt és a vé- gén lelövik magukat, és ismernél engem [...] tök jó lenne, nem?”. Egyik osztálytársának arra a kérdésére, hogy „miért jó nektek, hogy megöltök más embere- ket”, azt válaszolta, hogy „mert élveznénk, meg érde- kelne”. Terve nyomatékául egyrészt átküldte a Flori- dában 2018 februárjában történt, több halálos áldoza- tot követelő iskolai lövöldözéses vérengzés amatőr videóját azzal a megjegyzéssel, hogy felkeltették benne a korábban már érzett ölési vágyat. Küldött egy olyan linket is, melyet megnyitva egy dupla táras sorozat- lövő gépkarabély képe és leírása látható; azt közölve, hogy nincs lőfegyverük. Egyik osztálytársának azt írta:

„[...] most azon gondolkoztam, hogy mi lenne, ha lő- fegyvert vinnék az iskolába [...]”.

Az osztálytársainak átküldött videóhoz azt a meg- jegyzést fűzte, hogy a velük történt beszélgetései is- mét felkeltették benne a korábban már érzett ölési vágyat, majd azt az üzenetet küldte ismerősének, hogy társát azért nem nevezi meg, hogy barátja ne tudja

„meglékelni a tervet.”

Az elküldött üzenetek, az azt nyomatékosító videófelvétel, valamint a gépkarabély képe komoly fé- lelmet keltettek az érintettekben, akik a terhelt men- tális állapota, pszichiátriai kezelése miatt tartottak attól, hogy a terveiben megfogalmazott cselekményt

52 3/2019. BJE I.1.a. pont.

véghez viszi. A terhelt kijelentéseit az érintettek ko- molyan vették, mert először az iskolában, majd a ha- tóságok felé jelentették a történteket, egyik osztály- társa az iskolába sem mert bemenni.

A terhelt több ember megölésére irányuló szándéka komoly volt.⁵³

5.1.2. A tényállások eltérő jogi megítélései

a Kúria gyakorlatában

A fentiekben bemutatott mindkét cselekménysor lé- nyege abban ragadható meg, hogy az elkövető nyilvá- nosságra hozta – a bíróságok által komoly elhatározás- sal párosuló – azon kijelentéseit, amely szerint más személyek sérelmére emberölési magatartásokat fog kifejteni.

Az „A” esetben a harmadfokú bíróságként eljáró Kú- ria arra következtetésre jutott, hogy az ilyen tartalmú terhelti megnyilatkozás az ölési szándék egyoldalú ki- hirdetését foglalja magában, és annak fogadalommal történő megerősítése komoly elhatározást bizonyít, amely megvalósításának reális lehetősége nem zárható ki, így az a „vállalkozás” fordulat alapján emberölés előkészületeként [Btk. 160. § (3) bek.] értékelendő.⁵⁴

A „B”-vel jelölt példában ugyanakkor a Kúria felül- vizsgálati tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, hogy jóllehet az alapügyben eljárt bíróságok mérlege- lése szerint a terhelt több ember megölésére irányuló szándéka komoly volt, azonban a tényállás egészéből az tűnik ki: a terheltben nem alakult ki az egy vagy több ember megölésére irányuló szándék, a döntésig jutó emberölési akarat, a tényleges ölési szándék, ar- ról voltaképpen csupán vizionált. Abból a tényből ki- indulva, hogy a terhelt az ölési vágyának állapotáról, helyzetéről üzeneteiben közvetített, a több személy lelövésének szándékára vont következtetés nem más, mint a megállapított tényekből további tényre vont téves következtetés.⁵⁵

A Kúria kifejtette továbbá, hogy az előkészületi ma- gatartások – az elkövetés tárgyi feltételeinek biztosí- tásán túl – olyan verbális avagy írásbeli gondolatköz- lések, amelyek az adott elkövető szempontjából ugyan egyoldalúak, de egyaránt máshoz kötendőek: bűncse- lekmény elkövetésére irányulóan felhív mást; ajánl- kozik másnak; vállalkozik más felhívására; a közös el- követésben egymás között megállapodnak. Az „vállal- kozik” tehát bűncselekmény elkövetésére, aki más ez irányú felhívását elfogadja.⁵⁶

A „vállalkozik” előkészületi magatartás – mivel ez más bűncselekmény elkövetésére irányuló felhívásá-

53 3/2019. BJE I.2. pont.

54 A harmadfokú bíróság vizsgálta a terrorcselekménnyel fenyegetés bűn- tette (Btk. 316. §) szerinti minősítés lehetőségét is, azonban azt arra tekintet- tel vetette el, hogy az irányadó tényállás szerint a vádlott a fogadalmát – azon túl, hogy azt egy weboldalon nyilvánosságra hozta – az országgyűlési képvi- selők részére nem továbbította BH 2016.294. [55].

55 Kúria Bfv.II.224/2019/5. [42].

56 Kúria Bfv.II.224/2019/5. [78].

BJSZ_2020_2.indd 25

BJSZ_2020_2.indd 25 2021. 03. 08. 9:02:522021. 03. 08. 9:02:52

26

Bü nt et őj og i S ze m le 20 20 /2 . s zá m

nak elfogadása – nem értelmezhető úgy, hogy magá- ban foglalja azt is, amikor a bűncselekmény elköveté- sének „vállalása” más személy kapcsolódó magatartá- sához nem kötött pusztán egyoldalú kinyilatkoztatás.⁵⁷ Így a felülvizsgálati tanács összességében arra a konklúzióra jutott, hogy az egyébként már ténylege- sen kialakult ölési szándék egyoldalú kinyilatkoztatá- sát a hatályos Büntető Törvénykönyv nem rendeli bün- tetni. A Kúria álláspontja szerint a de lege lata irány- adó joghelyzetben a jogalkotónak kell mérlegelnie, hogy az általa eddig pönalizált előkészületi magatar- tások mellett, a már kialakult ölési szándék egyoldalú kinyilvánításának, illetve közlésének a büntetőjogi fenyegetettségét is meg kívánja-e teremteni.⁵⁸

5.1.3. A jogegységi indítvány által helyesnek ítélt álláspont

A Kúria kollégiumvezetője az előzőekben A) pontban feltüntetett határozat értelmezésével értett egyet. Ki- emelte, hogy ezen elvi álláspont helyességét támasztja alá a BH 2015.322. számon közzétett jogeset is, amely- ben az eljáró tanács az alábbi következtetésre jutott:

„Előkészületi cselekménynek nemcsak az tekinthető, amely önmagában megteremti a bűncselekmény el- követésének közvetlen lehetőségét, hanem minden olyan (egyenes) szándékos tevékenység is, amely al- kalmas a célzott bűncselekmény elkövetésének felté- teleit akár közvetetten elősegíteni.” Így véleménye szerint a B) pontban jelzett határozatnak az előkészü- let elkövetési magatartása kapcsán kifejtett jogi érve- lése szűkítő értelmezés eredménye. Ennek megfele- lően indítványozta, hogy a jogegységi tanács állapítsa meg: bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűn- cselekmény megállapítására.

5.2. A jogegységi határozatban foglalt elvi álláspont értékelése

A Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi indítványban foglaltakkal egyetértett. A jogegységi tanács álláspon- tom szerint megfelelően alkalmazta a történeti, a nyelvtani és a logikai értelmezés módszereit, és így megalapozottan következtetett a Kúria Bhar.III.561/

2016/4. számú határozatban foglalt elvi megközelítés helyességére.

5.2.1. A történeti interpretáción alapuló érvek

Ahogyan arra már a fentiekben kitértem, az előkészü- let törvényi meghatározása a Btá. óta ismert az anyagi büntetőjogban.⁵⁹ E definíció még ismerte a „felhívás folytán vállalkozás” előkészületi cselekményét. Az

57 Kúria Bfv.II.224/2019/5. [88].

58 Kúria Bfv.II.224/2019/5. [72].

59 Vö. 11. lj.

1961. évi Btk. óta azonban e fordulat már a legáldefiní- cióban nem szerepel: a „vállalkozik” fordulat elől ugyanis elmaradt az „erre felhívás folytán” szövegrész.

Így voltaképpen történeti interpretáció alapján a jog- egységi tanács – véleményem szerint helyesen – arra az álláspontra helyezkedett, hogy az „elkövetésre vál- lalkozik” fordulat megvalósulásához a hatályos törvény a Btá. szabályozásától eltérően nem kívánja meg, hogy ez a vállalkozás más felhívására történjék. Ebből adó- dóan vállalkozni tehát saját elhatározásból, más személy befolyásától mentesen is lehet, és ha a törvény valamely különös részi magatartás előkészületét büntetni ren- deli, úgy a szabad akarat alapján kialakult szándék köz- lése is előkészületet valósíthat meg.

5.2.2. A nyelvtani értelmezés eredménye

Ezen túlmenően a Kúria vizsgálta a „vállalkozás” is- mérvét szemantikai nézőpontból is. Így a vállalkozás nem csupán felhívás vagy ajánlat elfogadását, elválla- lását jelentheti, hanem azt is, ha valaki elszánja, eltö- kéli magát valamire, arra, hogy gondolatát, akarat elha- tá rozását, tervét véghez vigye. Amennyiben e szán- déka a külvilágban tett vagy közlés formájában meg- jelenik, az önálló elhatározás, vagyis nem más, mint vállalkozás.⁶⁰

5.2.3. A hasonlatossági érven alapuló interpretációs megközelítés

A Btk. 11. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem bün- tethető előkészület miatt, aki – egyebek mellett – az elkövetés elhárítása céljából korábbi vállalkozását visszavonja, feltéve, hogy a bűncselekmény elköve- tésének megkezdése bármely okból elmarad.

E tényállás büntethetőséget megszüntető egyéb okot szabályoz, amelynek hatályosulása szintén – az elkövető szándékfeladását feltételező – egyoldalú ma- gatartással lehetséges, az nem függ más személy nyi- latkozatától. Ebből pedig argumentum a simile az a konklúzió fakad,⁶¹ hogy az eredeti szándék, elszánás és célra eltökéltség sem kell, hogy más befolyásának, ráhatásának legyen következménye.

6.

6. Konklúziók Konklúziók

Megállapítható, hogy a „Vorverlagerung” jelenségnek a hazai büntetőjogban való uralkodóvá válásával, az előkészületi rendelkezések rendszerint csupán egy- fajta szimbolikus politikai, és nem feltétlenül tényle-

60 3/2019. BJE VI.1. pont.

61 Az ún. hasonlatosság érve a logikai értelmezés egyik fajtája, amely sze- rint egy meghatározott esetcsoportra alkalmazandó jogi tétel egy másik esetre is alkalmazható, amennyiben az elsőként említett esetcsoporttal lényeges is- mérveiben megegyezik. n^AGy Ferenc: Anyagi büntetőjog. Általános rész I.

Iurisperitus, Szeged, 2014. 111.

BJSZ_2020_2.indd 26

BJSZ_2020_2.indd 26 2021. 03. 08. 9:02:522021. 03. 08. 9:02:52