BÁCS G YÖRGY:
HOGYAN ÉRTELMEZIK
A TERMÉKEK ELKÉSZÚLTSÉGÉT A GÉPIPAR EGYES VÁLLALATAI
A gépipari vállalatok beszámolójelentéseibe gyakran csúsznak be sú—l lyos hibák, ferdítések a termékek elkészültének helytelen megállapítása következtében. E hibak általában abban állnak, hogy helytelenül vonják meg a határvonalat a befejezetlen és a késztermék között. E kérdés elméleti fejtegetését most mellőzzük, mert úgy Véljük, hogy az ismert statisztikai utasítások alapján valamely termék elkészültségének vagy befejezetlensé—
gének megállapítása gyakorlati feladat, olyan kérdés, amelyre a tényeknek megfelelően határozott igennel vagy nemmel lehet és kell felelni.
Néhány nagy gépgyár gyakorlatát vizsgálva azonban azt láttuk, hogy a határozott igen vagy nem kimondása korántsem olyan egyszerű. A gya——
korlatban számtalanszor bizonytalan, pontatlan, sőt tudatosan helytelen
megállapításokat tesznek. .
:!"-
A statisztikai utasítás —— megítélésünk szerint —— nem kíván lehetet—
lent. Csupán két feltételt köt ki abból a célból, hogy a beszámolójelentések adatainak valódiságát, pontosságát és a könyveléssel való egyezőségét biz—
tosítsa. §
Kiköti a statisztikai utasítás, hogy
1. a MEO (vagy a megrendelő) igazolja: a termék tényleg elkészült és pontosan megfelel az előírt műszaki—minőségi feltételeknek, és
2. a késztermékraktár (vagy az eladási szerv) a MEG—vizsgálat után vegye át a gyártó műhelytől a termékeket és az átvételt raktári be—
vételezési bizonylat kiállításával igazolja.
Miért éppen ezt a két követelményt írja elő a statisztikai utasítás?
Azért, mert fontos érdek fűződik a termék adott tervidőszakon belüli tény—
leges elkészültségéhez, ahhoz, hogy az egyes termékekkel késedelem nélkül diszponálni lehessen: hogy a termelés kibővítése érdekében az új gépet mű—
ködési helyén időveszteség nélkül felállíthassák, hogy a továbbgyártó válla—
latoknál késedelmes szállítás miatt ne legyen fennakadás, hogy külkereske—
delmi partnereinknek pontosan, határidőre szállíthassunk stb., stb.
536 ms
Az első feltétel (a MEG—átvétel) kikötése azt célozza, hogy a statisztika felelős személyek, szakértők megállapítására támaszkodva meggyőző bizto? - sítékot kapjon arra nézve, hogy a gyártott termékek rendeltetési céljuknak—
tényleg mindenben megfelelnek, valóban elkészültek, s mint ilyenek, kész- termékként elszámolhatók. Minthogy ennek megállapítására a MEO (külön— _ leges esetekben a megrendelő) hivatott, feltételként a minőségi átvétel megtörténtének írásbeli igazolását kellett kikötni. Ez az okmány alaki szem- pontból sokféle lehet, de bármilyen is, két fontos megállapítást feltétlenül tartalmaznia kell:
1. mekkora az a gyártmánymennyiség, amely az érvényes szabványok—
nak, illetve minőségi előírásoknak megfelelően teljesen elkészült, 2. a MEG—átvétel pontosan mikor történt meg.
Az átvétel írásbeli igazolása nélkül a statisztikai beszámolójelentések—
ben semmiféle terméket nem szabad elkészültnek jelenteni.
A MEO vagy a megrendelő átvétele nem értelmezhető úgy, hogy a ter—
mékeket a gyártó műhelytől a MEO minőségi vizsgálatra átveszi, de csak későbbi időpontban vizsgálja meg abból a szempontból, hogy azok az elő—
írásoknak megfelelnek—e. Atvételen magának a minőségi vizsgálatnak meg- történtét kell érteni. Az a termék, amelyet a műhely elkészített ugyan és azon semmiféle megmunkálási művelet nincs hátra, de a minőségi ellenőr—
zés megtörténtét a MEO vagy a megrendelő nem igazolta, nem számítható be a készterméktermelésbe. Az olyan MEG-átvételi igazolás pedig, amelyet tényleges minőségi vizsgálat nélkül vagy minőségi kifogások ellenére is kiállítottak, szabálytalan és érvénytelen.
A kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában például hosszú időn keresztül sorozatosan előfordult, hogy a MEO olyan termékek elké—
szültét igazolta, amelyeket ténylegesen csak hónapok múlva fejeztek be, s ezekkel a hamis átvételi igazolásokkal ,,támasztva alá" a statisztikai beszá- molójelentést, nem létező késztermékeket számítottak be a befejezett ter—
melésbe.
A statisztikai utasítás a MEO—átvétel kikötésén kívül azt is előírja, hogy csak az a termék tekinthető késznek, amelyen a vállalaton belül semmiféle további megmunkálást (tehát javítást, átalakítást, szerelést stb.) nem vé—
geznek, sőt hozzáteszi, hogy a termékeknek ,,véglegesen felszerelt állapot—
ban" kell lenniök.
Ez az utasítás nemcsak a statisztikusnak szól, hanem a MEG-nak is.
Úgy látszik azonban, hogy egyes gépgyárak az utasításnak ezt a szakaszát nem ismerik vagy félreértik, sőt egyenesen betarthatatlannak tekintik. Ha ugyanis az ellenőrzés szabálytalanságot állapít meg, azonnal készek avitára, s a legkülönbözőbb ,,különleges körülményekre" hivatkoznak. E vállalatok a termékek elkészültségének feltételeit megengedhetetlen rugalmassággal kívánják értelmezni. Akadt olyan vállalat is, amely azt állította, hogy a népgazdaságnak egyenesen kára származnék abból, ha az utasítást pontosan betartaná.
A diósgyőri DIMÁVAG Gépgyár például —— többek között ——- magnezit—
préseket, esztergapadokat jelentett elkészültnek annak ellenére, hogy azok nem voltak véglegesen felszerelt állapotban, s a MEG—átvétel után azokon még kikészítési, javítási munkákat kellett végezni. A vállalat erre vonat—
kozó igazoló jelentésében a következő érveket hozta fel: ,,A termelési jelen-
HOGYAN ÉRTELMEZIK A TERMÉKEK ELKÉSZULTSÉGÉT A GÉPIPARBAN 537
tesben a MEO igazolta a gép elkészültét, mert az a rajzoknak megfelelt és a próbák kielégítőek voltak . . . A gépek végleges kikészítését csakis a végle—
ges átvétel, a megrendelő átvétele után lehet elvégezni, mert a gépeket próbapadra kell helyezni és darabonként kell kikészíteni. Végső próba előtt a teljes kikészítés felesleges költséget és festékpocsékolást jelent, mivel a próba közben adódó sérülések miatt a végleges kikészítést meg kell ismé—
telni" továbbá ,,. . . az esztergapadok teljes kikészítése gazdasági szempont—
ból a végleges átvétel előtt nem célszerű, mivel az átvétel során megejtett _forgácsolás alkalmával a pad megsérül" stb. Végül feltette a kérdést ,,. . . a jövőben ez a gyakorlat alkalmazható-e, vagy ha nem, a felmerülő többlet—
költséget mire számoljuk el?"
Az idézet azt bizonyítja, hogy a vállalat a ,,készrejelentésre" vonatkozó statisztikai utasítást teljesen félreérti, félremagyarázza. Nyilvánvalóan Ie—
lesleges, többletköltséget okozó, s így megengedhetetlen módszer lenne, hogy egyes gépeket —— a készrejelenthetőség statisztikai szabályainak for—
mális betartása kedvéért —— működtetési próba nélkül, a műszaki vizsgálat ,megejtése előtt ,,szállitásra készen", teljesen kikészitsenek. Feltétlenül he—
lyesnek kell elismernünk azt a gyakorlatot, hogy a gépeket műszaki Vizsgá—
latra a végső kikészítési munkák elvégzése nélkül (tehát befejezetlenül) állítsák ki. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a gépeket ilyen állapotban mint teljesen befejezett termékeket a statisztikai _beszámolóje—
lentésben késztermékként lehet jelenteni. A termékek befejezettségéhez '(komplettségéhez) a műszaki vizsgálat utáni végső kikészítés, tartozékokkal való felszerelés is hozzátartozik. Ezekben az esetekben tehát a legutolsó gyártási műveleteket (melyeknek befejeztével a kérdéses termék ,,a Válla—
laton belül már semmiféle megmunkálásra nem kerülhet") a minőségi vizs-—
gálat után végzik el. Az iparstatisztikai utasítás nem értelmezhető úgy, hogy a MEG—vizsgálatot követően a termék minden esetben —— automatikusan ——
késztermékként jelenthető. Az utűtás abból indul ki, hogy a MEG—vizsgá—
lat általában a termelés utolsó fázisa, rendszerint a befejező ,,művelet". Ki—
vételes esetekben azonban, amikor a MEG—vizsgálat például a gép esetleges szétszerelésével jár, s a működtetési próba után azon a vállalaton belül még különböző munkálatokat (festés,' kikészítés, felszerszámozás stb.) kell Vé—
gezni, a termék a megtörtént MEO—vizsgálat ellenére sem jelenthető késznek.
Lehetséges, hogy a gép elkészültségi foka a legutolsó befejező munka- műveletek nélkül is már olyan magas, hogy értékre majdnem azonos a tel—
jesen kikészített gép értékével. Ez a körülmény sem indokolja azonban, hogy a gépet ilyen állapotban elkészültnek jelentsék, mert például a rozsdáso—
dás elleni Védő festékréteg, vagy néhány, filléres értékű csavar felszerelése nélkül (amelyek a műszaki leírások vagy a megrendelő kikötése szerint a gép tartozékai) a gép rendeltetési céljának előírásszerűen nem felel meg.
"Mivel tehát a gép — bár azon már csak elenyészően csekély munka van
"hátra — az adott állapotban a gyártó műhelyben még megmunkálás alatt áll, csak befejezetlennek tekinthető. A statisztikai beszámolójelentésben az ilyen gépek értékét a befejezetlen termékek állományváltozása keretében kell számításba venni.
Az ún. ,,különleges esetek" igen gyakran azért különlegesek, mert a gé—
peket valamilyen indokkal befejezetlenül is teljesen elkészültnek kívánják a beszámolójelentésben szerepeltetni. Például: a megrendelői átvétel kikötése
4 Statisztikai Szemle.
9538 . , ; ; mas is? , _
esetén késik az átvevő, az alvállalkozó nem szállított határidőre Valamilyen ; előirt pótalkatrészt stb. Bár ezekről a körülményekről a vállalat gyak—
ran valóban nem tehet, a tényeken mindez nem változtat: a gép nincs még ,,Véglegesen felszerelt állapotban", s így a statisztikában késztermékként nem szerepeltethető.
*
A termékek ,,készrejelenthetőségének' másik feltétele a megfelelő rak-—
tári bevételezési bizonylat kiállítása. Ez tulajdonképpen kontroll, s azért szükséges, mert a MEG—átvétel önmagában 5—— éppen az utána következhető munkaműveletek miatt —— még nem elegendő a termékek elkészültségének megállapításához. A terméket a gyártó műhelytől a késztermékraktárnak (vagy a vállalat értékesítési, szállítási szervének) ténylegesen is át kell
vennie, s ezt a tényt bizonylaton is el kell ismernie.
A raktári átvétel után ugyanis a késztermékkel már nem a gyártó műhelyek vagy a MEO, hanem a vállalat eladási szerve diszponál. Ebből következik, hogy a raktár által átvett terméknek olyan állapotban kell
lennie, hogy az bármikor elszállítható legyen: semmiféle további gyártási vagy javítási műveletnek vagy minőségi Vizsgálati vitának helye nemlehet.
A vállalat szempontjából a termék valóban teljesen befejezett, teljesen készen van.
Voltak vállalatok, amelyek ezt a fontos előírást úgy igyekeztek meg-—
kerülni, hogy egyrészt a MEO-átv'étel előtt, másrészt anélkül, hogy a raktár a kérdéses termékeket ténylegesen átvette volna, már előzetesen kiállították a készárubevételezési bizonylatokat. Az ilyen eljárás természetesen nem egyéb okmányhamisításnál, s az ilyen hamis bizonylatot semmiképpen sem szabad elfogadni a beszámolójelentések alapjául.
A békéscsabai Forgácsoló Szerszámok Gyárában például a múlt évben
—-— a raktáros távollétében ——- illetéktelegyszemélyek július 1—én júniusi kel—
tezéssel raktárbevételezési bizonylatokat állítottak ki olyan termékekről, amelyeket a raktár ténylegesen még nem vett át, majd a hamis bizonylatok ' alapján a kérdéses termékeket a júniusi beszámolójelentésben késztermék—
ként jelentették. Ugyanezt tették október hóban 3260 db vésőszerszámmal annak ellenére, hogy a raktáros a termékek átvételének szabálytalan igazo—v"
lását megtagadta.
Akadnak olyan vállalatok is (pl. DIMÁVAG, Klement Gottwald Villa—- mossági Gyár), amelyek azzal érvelnek, hogy készáruraktáruk nincsen, s ha volna is, gyártmányaikat jellegüknél (súly, terjedelem) fogva már költ-—
ségkímélés szempontjából sem volna helyes raktárba adni. E gyártmányokat az előállító műhelyből egyenesen a megrendelőhöz szállítják. ,
Ez nyilvánvalóan helyes. Mindamellett az átvételi bizonylatot itt is meg kell követelni. A készáruraktárral nem rendelkező vállalatoknak is megvan a maguk eladási szerve. Az eladási szerv a termékekkel csak akkor diszpo- nálhat, ha azokat a gyártó műhely véglegesen rendelkezésére bocsátotta. Ezt pedig csak olyan bizonylat igazolhatja, amely a gyártó műhely részéről való átadást és az eladási szerv részéről történt átvételt hitelesen tanúsítja.
*
A termékek elkészültségének megállapítása a gyakorlatban —— bizonyos esetekben —— nagyon ,,kényes" kérdéssé válik.
HOGYAN ÉRTELMEZIK A TERMÉKEK ELKÉSZULTSÉGÉT A GEPIPARBAN 539
Mi ennek az oka?
Kérdésünkre nem könnyű egészen határozottan felelni. Az egyik ok mindenesetre az, hogy a termékek elkészültségének megállapítása szorosan összefügg a befejezett termelési terv teljesítésével, s ennek révén az anyagi érdekeltséggel. A szabálytalan számbavétel gyökerei ide nyúlnak vissza, mert sokszor egy—egy termék elkészültsége vagy befejezetlensége dönti el a prémiumfeltételek teljesítésének sorsát.
Meg kell mondanunk, hogy a prémiumfeltételek sok vállalati vezető dolgozó szívéhez közelebb állanak, mint a termékek elkészültségének sta—
tisztikai feltételei. Ennek azután az utasítások ,,rugalmas" értelmezése a következménye. Az elkészültség feltételeinek a prémiumfeltételek javára történő értelmezése rendszerint a statisztikus háta mögött folyik, s az az eredménye, hogy lehetőleg minden hónapban a prémiumfeltételeknek leg- kedvezőbb befejezett termelési tervteljesítést mutatják ki.
A követett módszer leggyakrabban a következő: ha a befejezett terme—
lési érték (gyors előzetes számítás szerint) nem érte el a tervezettet, akkor a termékek elkészültségének feltételeit nem veszik olyan szigorúan, hanem a szükséghez képest néhány befejezéshez közelálló terméket is beszámítanak
a befejezett termelésbe. (Hiszen ,,csak néhány órai munka van még hátrafg, ,,csak az a bizonyos alkatrész hiányzik" stb., tehát ,,különleges" körülmé—
nyekről van szó.) Fordított esetben, ha a befejezett termelés értéke maga—
sabbnak ígérkezik a ,,szükségesnél", a termékek elkészültségének feltételeit oly annyira szigorúan veszik, hogy még a teljesen kész termékeket sem szá—
mítják be a befejezett termelésbe. Mint a jó gazda, tartalékot gyűjtenek a jövőre, hogy a prémiumfeltételeket a következő időszakban különösebb erő—
feszítés nélkül teljesíthessék.
Ezt a módszert alkalmazta a kiskunfélegyházi Bányászati Berendezé—
sek Gyára, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámok Gyára, sőt a DIMÁVAG Gépgyárral szemben is felmerült ilyen gyanú. A kiskunfélegyházi Bányá—
szati Berendezések Gyárában például —— amint a bírósági könyvszakértő megállapította —— ezzel a módszerrel több mint 230 000 Ft prémiumot vettek fel jogtalanul.
*
A statisztikai utasítás —— amikor szigorúan a tényekre támaszkodik -——- a népgazdaság elsőrendű érdekeit tartja szem előtt. Az úgynevezett ,,kü—
lönleges'" vagy speciális ,,szakmai" problémákat általában akkor szegezik szembe az egyébként egyszerű és világos utasítással, amikor szűkebb, az állami érdekkel ellentétes, egyéni érdekekről van szó. Az ilyen érdekek a népgazdaság érdekeivel szemben semmiképp sem érvényesülhetnek. Éppen ezért a termékek elkészültségének megállapítására vonatkozó statisztikai utasításokat határozottan és következetesen, nem pedig megengedhetetlen
,,rugalmassággal" kell a gyakorlatban alkalmazni.
4*
