5— szám
vazat esett, mint a kizárólag cseh vagy szlovák pártokra. A nemzetiségi tekintetben semleges pár—
tok szavazóiból pedig a köztudomás szerint is több volt a magyar, mint a cseh vagy szlovák—. Ezek az adatok élénken bizonyítják Kassa város magyar többségét, amit azután az 1938. évi magyar nép—
számlálás fényesen beigazolt, nem szólva a nyelv—
ismereti statisztikáról, amely szerint Kassán még a 20 éves cseh-szlovák uralom után is hasonlíthatat- lanul többen
Gróf Révay Istvánnak nagy helyi ismerete és a tudnak magyarul, mint szlovákul.
magyar lakossággal való sűrű érintkezése —_ tudva- levőleg a cseh uralom idejében
embere volt az ottani magyarságnak —— lehetővé is egyik vezető
tette, hogy egyes községek magyarságának bizonyí—
tására iskolai, egyházi stb. ügyekben megnyilat—
wkozó érzelmi momentumokat is felhozzon a ma- gyar statisztikai adatok helyességének bizonyítá—
sára. Sőt sok helyen még az 1919. és 1921. években tartott szlovák, illetőleg cseh—szlovák népszámlálá—
sok is sok esetben ráeáfolnak az 1930. évi cseh—
szlovák adatokra, mert, akkor még az új ,rezsim első idejében maga a magyarság, sőt a magyar érzelmű szlovákság is jobban tudott opponálni a cseh fo'glalóknak, ami a népszámlálás nemzetiségi adataibankis kifejezésre jut. Ezt az ellenállást 1930—ban már jobban le tudták törni és az ered- ményeket az ismert módszerekkel jobban tudták a
maguk szája íze szerint átformálni.
; Szépen bizonyítja be gróf Révay István külö—
nösen a visszakerült városoknak magyar jellegét a cseh népszámlálás adataival szemben, amely pl.
Lévát, Losoncot,
Rimaszombatot is vegyes, vagy éppen szlovák több- ségű városnak mutatja ki. itt felhasználta az isko- lák tanulóinak nyelvi adatait, a különböző nyelvű könyvek kikölcsönzőinek számát és a különböző nyelvű újságok fogyasztásának az adatait is, ame- lyek a városok magyar jellegét mindennél jobban
bizonyítják. t
Érsekújvárt, sőt Rozsnyót és
Nagyon messze vezetne, haRévay könyvének minden részletére ki akarnánk terjeszkedni, annyi
bizonyos, hogy a magyar statisztikai irodalomban talán Balogh Pálnak jóindulatú, de tisztán csak mathematikai alapon mozgó és a történeti fejlő- llésrej egyáltalán tekintettel nem lévő nagy mun- kája óta (A'népfajok Magyarországon) nem jelent meg olyan; munka, amely egy meghatározott terü-
"let nemzetiségi váltOzása'it ilyen alaposan, teljes statisztikai készültséggel és'ilyen meggyőző erőrel tárgyalta volna. Természetesen nem feledkezünk meg azokról a nagyérdemű munkákról, amelyeket néhány fiatal történetírónk újabb időben dícsére-
— 327, "7 1941
tes buzgalommal egyes megyék nemzetiségi viszo—
nyainak régebbi történeti fejlődéséről közreadott;
ezek más lapra tartoznak. Kívánatos lenne, hogy
gróf Révay István munkája német nyelven is meg- jelenjék,1) mert Varsik munkája is németül jelent meg, hogy így a cáfolatot azok is megismerjék, akik az eredeti német munkát olvasták. Maga a német közönség és a német'hivatalos szervek bizo- nyára nem vették szívesen, hogy Varsik munkája tulajdönképp'en' az általunk lojálisan elfogadott bécsi döntés ellen irányul, mert mindenáron azt akarja bizonyítani, hogy milyen igazságtalanság által.
Ezzel szemben gróf Révay tárgyilagosan bizonyítja történt a szlovákokkal a határmegvonás
be, hogy a bécsi döntést az adott körülmények közátt, a nyelvhatár kuszáltsága és több helyen
bizonytalansága folytán aligha lehetett volna más- kép meghozni. A két könyv tendenciájának és tudományos módszerének mérlegelése feltétlenül a mi javunkra dönti el az ítéletet és épp ebben van gróf Révay István munkájának nagy érdeme.
Kovács Alajos dr
Soproni Elek dr.: A kultursarok gondjai.
Dr Alexis Soproni: Les soucis d'une région hon- groise fort avance'e en culture intelleotuelle.
Sopronvarmegye szociális és gazdasági viszonyainak
; feltárása;
Sur la situation Sociale et économigue du comitat de Sopron.
Budapest, 1940 286 l. — 17.
Az író, mint szociális tanácsadó, küldetése
végén vaskos kötetben számol be Sopron megyé- ben végzett megfigyelő tevékenysége közérdekű eredményeiről; Ez a nyugati megye más vidékeink- hez hasonlítva, aránylag haladottabb kulturális és gazdasági viszonyok között él, földjének termő- ereje jobb, értékesítési lehetőségei kedvezőbbek, kisebb tehát benne a szociális gondozásra szorulók tömege. Az alsóbb mezőgazdasági néprétegnek azonban itt is sok a gondja, baja. A szerző statisz—
tikai eszközökkel kísérli meg elesettségük okainak
felkutatását. A községek elszeg—ényedésének ismer- tető jegyeit a vidék talajminőségre, a szántóföldi termelés és állattenyésztés színvonalára, a téli mun- kát biztosító erdők és nádasok közelségére, a piac—
lehetőségekre, a község határának birtokviszonyaira és a népesség tagozódására vonatkozó igen érdekes statisztikai adatok reflektorfényében világítja meg.
érdemel 23 jól szerkesztett Különös figyelmet
1) Tudomásunk szerint ez meg is fog történni.
kartogrammja, amelyeken az említett prolilémáken kívül a felekezetek, nemzetiségek, szegényeilálás, sőt 'a eigányügy kérdéseit is szemlélteti.
A könyv több fejezetében dicséretes, törekvés- sel vázolja a mezőgazdasági munkásság szociális és gazdasági viszonyaii, jó szolgálatot téve a mező—- gazdasági munkabérstatisztikának. Erdekes munka- béradatokat közöl. Sajnos, szakirodalmuak a ler—
mészetben adott járandóságok feléttékelésánek (fi—', veire vonatkozóan eddig még nem alakított ki egy—
séges gyakorlatot és ezért Soproni Elek munkabér—
adatai a más vidékek járandóságaival való össze- hasonlításra nem teljesen alkalmasak. A cseléd—
béreknél egy—két értékelési módjával nem érthetünk egyet, mert pl. már 1938 végénis, a cseléd sertés- tartása részére bizonyosan nagyob!) jövedelmet je- lentett 15 P-nél. A számítások azonban bizonyos nagyságsorrendet képeztek, ami sok érdekes tanul—
ságot mutat. így azt, hogy egyes munkaadók ese-
lédbézei között 3695-es eltérés is akad. Érdekes,
hogy ,,a kisgazdák ritkán járnak elől jó példával a szociálisan megállapított cselédbe'rek fizetése te- kintetében".
A megye mezőgazdasági megkez—ait a téli
munkaszünetet leszámítva általában foglalkoztatni tudja. Azonban ,,az uradalmak, a nagyobb mező—
gazdasági birtokok fogynak, egy munkásra kevesebb hold aratás, kapálás, kisebb kenyér e§§ " A sok
szempontból 39895, földigépy kielégítésére szolgáló
földosztásnak mert néhol ,,a
mezőgazdasági munkások ellenzik a földreformot és az uradalmatan eddig kapatt munkaalkalmak meghagyásáert szállnak síkra". A másik filmes agrárpolitikai intézkedésnek, a legkisebb napszám—
is van más oldala,
bérek megállapításának is mutatkozik bizonyos hátránya: ,,egyes birtokosok a lehetőséghez képest csökkentik a mezőgazdasági napszámosok foglal- koztatását, a kisgazdák pedig minden munkát csa- ládtagjaikkal végeznek el".
Az országos mezőgazdasági munkabérstatiszti- kai felvételek nehezen mutat-hatnának rá azokra a
különleges helyi köxülményekrez amelyek a mellka- bér színvonalának aleksláSái'a jelentős kihatása!
lehetnek A könyv adatai se§ítségével híven követ-
hetjük nyomon ezt a mozgalmat. amely a fejér- megyei példára Sopron megyében is előreviszi %
cselédek családi munkabérrendszerének kérdését.
Igen érdekes adatokat közöl a szerző egy a megyéje hat községében szokásos különleges munkahét—
viszonyról az ,,araló-zsellér" szerződésekről. Az
arató-zsellér állandó munkás, mert az egész eszten—
dőre szegűdik. Munkaadójától lakást és nagyobb
szegódményes földet lmi, amiért ammmáa
ként a gazda egész munkmeiét kém—'ha am, Bizonyos meguntam; időm ámen "www vége:, más munkákat részes jáesadómi; ellenálni:
teljesít; az átlagosnál előte kisebb magban kihűlt tót—t moszlim felében, viszont máskor is RM munkát teljesileni. Az aula—zsellér a szama faszán;
nemzedékeken keresztül szolgálja aaa; mmm,
abba" ** huf—bm iakik— amelyben s pin, omnkíi ;
született. Ez a— munknzisimny' m úrbéri állapotok:
im hasonlit és igen emlékeztet az aram; tanyán
szerződésekre, meg a németek által nyamm nak tartott északnyugat-némelnrszág—i Hnwlink System—re.Általános adatfelvétel :; mezőgaaciasási mm sek vándorlásának okát is nehezen nyammm? : ki. Ezért érdekesek a könyvnek vonatko—zó adatai is.
A megye 112 községéből a vizsgált Mona Mum_
adók 5 község területére hoznunk (mintegy ene!
idénymunkást. 2006 körül lehet azoknak a "főleg nemzetiségi községekből származó munkásoknak a száma, akik bizonyos ideig Németországba mennek munk—ára. A birtokosok idénymnnkásaikm tandem sínt a szomszéd vagy távolabbi községekből uszik fel. Némelyik faluban tavasztól ősnig alig akad olyan esalád, amelynek legalább egy tagja ne volna idegenben mezőgazdasági munkán. A szerző külü—
nösen 8 község lakóinak vándorlási kedvét említi fel, ezzel szemben 4 község munkásai alig mutat- nak hajlandóságot arra, hogy lakhelyüktől távol vállaljanak foglalkoztatást. Tehá; a munkásvándor—
lásban a pszihológiai tényezőknek is nagy szerepük van. A szerző lesgu'ágezi, hogy agyammal közel
fekvő községek közvéleményéhen is változik a; egy és ugyanazon munkafeltélslrlil, iev—adalmnzáaról al- kotott vélelem és különböző e felfogások kapcsán
a mankakészség is. A munkaerkölas gyenge lábonáll, nagy a tájékozatlanság és a munkásság REMÉ—
ben az egységes, tárgyilagos közvélemény hiányzik.
Ezek a kiragadott példák is bizonyítják, mily
értékes tanulmánya Sppmui Elek könyve az új
falukutaió irodalomnak, amely közelebb visz hen-nünket a magyar nég igazi gondjainak megütnek
séhez Miller ámítás dr
De e él s t r , A
summa ' ' 3aki alwayéiálá n.,-k,;
a román la póflu'm alatt.§
Béla 136th ot De Jnnph Venasel: Hadi—mié
df l'Asgamtm Amde gmrms de fvwm
song le régime mumm'n.
Buáepestz 3940- ?! l,,- — _p—
