Klár János dr.: A magyar energiagazdálkodás közgazdasági jelentősége

(1)

3—4. szám

Klár János dr.: ]! magyar energiagaz-

; dálkodás közgazdasági jelentősége.

Dr Jea/n, Klór: L'importmwe éoonomimm rlu régime des enemies en Hongrie.

Budapesi,1946.154l —-;'.

Bár szerző munkája, elsősorban közgazda—

aági-miiszaki jellegü, nem egy vonatkozás—

hnn joggal keltheti fel a siatieztikns erdek—

lődését is. A könyv első róazében. melv az nnergi-aforrásokat. gazdasági íelmltőgégü- ket. észszerű felhasználaai mődiaikat mu—

tatta be viláwiazonylathnn és Madam—ban hazai vonatkozásban. számos figyelemre—

méltó adatot, összeállítást is közül.

A világ energiamórlmőnek alaknláea resi—

vllágit. lmav míg 1912-ban az inülngziik- ndelet ellátáasihnn a kőszén hlóg 71 50;ka nzm'enplt, 1925—ben aránya már 64—.7%-ra.

1985—ben 56 Go,/mra esett vissza. Fz'ml azt-mben

;: nversnlai nyziitotta energia, 1912-ban meg

rsak 4.5%-át fedezte a viidgaziiksóglotnek.

_ l925-ben már 11.5%—át. 1925-ben pedig már ln.5%-áf A villamosenergia, nagy távolsá—

gokra való gazdaságoa átvitelének meani—

riásával erőteiiesen növekedett a vizieriik- nek az enere'iaellátáshan játszott svlerpnp is. Az 1913. évben a vllágsziiksóaletnek 23 gvázalékát. 1925-ben 4.l%—át, 1935mben már c.7%—át látták el vizierők.

Magvarm-azág enerzinniérlegóhm kitűnik, hogy 1920-ban a temne'ióa a sziiksóaletnek mak mintegy kétharmadrészét tedezte, 336

százalékban nassziv volt és MHB—ra __ a nehézinar fejlődése következtében __ a hiány 385%-ra emelkedett, Bár az 1938-ban feltárt diólzalai olaimezők révén a mérleg passzivitása ezidőszerint megszünt, szerző reámutat energiakinr-seink korlátolt voltára, ismerteti az okszerű gazdálkodás elveit és nyomatékosan hangsúlyozza az állandó energiaforrást szolgáltató vizierők kiépíté—

sének elodázhatatlan szükségességét. az ez- zel kapcsolatos öntözési és vízgazdálkodási kérdések mezőgazdaságunk szenmontjából naayjelentőségü rendezését Behatóan fog—

lalkozik a villamosenergia felhasználásával,

. a hazai villamosenergiagazdálkodás jelenlegi helyzetével, az önköltségek és az árszabás-

rends/zetek különféle problémáival

A kiváló áttekintést nyújtó munka máso—

dik része a magyar energiagazdálkodás jogi

szabályozását foglalja össze s ennek kere-

tében kitér az államosítás időszerű kérdé—

seire is.

Szt. Gy.

' Jirkovsky Sándor: Az Osztrák-Ma- gyar Monarchia iegybankjának törté—

note.

Ailmandre Jirkovsky: Uh'istoriguc de La

128 Banana d'émission de la Monarchia amim—

Hongroise.

Budapes! 1944. 305 !. -—— p.

Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a munka nem szorosan statisztikai tárgyú Hiányoznak belőle az összefoglaló tábláza— , tok és a rendszeresen összeállított számada— '- tok. Bár a szövegben magában igen sak számszerű adatot tartalmaz, mégis a könyv ' * '

jellege inkább történeti mint statisztikai. A

pénzügyi statisztikával foglalkozók azonban nagy érdeklődéssel olvashatják a tárgyát

teljes alapossággal kimerítő könyvet _

Tartalmát tekintve két nagy fejezetre *

oszlik. Az első részben az 181646] egészen"

187849; müködött Osztrák Nemzeti Bank

történetét tárgyalja. Ebben az időszakban a

Bank először tulajdonképen mint a kormány

bankja müködött, melvnek feladata a kor—

mány pénzzel való ellátása, az infláció és egyéb pénzügyi nehézségek megoldása, va—

lamint a papírpénz (bankjegy) megkedvel—

teiése volt. Az idők folyamán,- a különbözö szabadalmak ideje alatt. melyek a bank

alapszabályait mindinkább bővítették; az

ipar és kereskedelem hitellel való ellátása

lett a bank föfeladata. A kiegyezésikor meg—

változott a bank és Magyarország között a,

viszony. Magyarországon az volt a véle-

mény, hogy az Osztrák Nemzeti Bank az osztrák érdekeket szolgálja és ezért önálló jegybank felallitasat kívánták. A megindult tárgyalások azonban oda vezettek, hogy

1878 július 1—től a bank mint Osztrák-Ma—

gyar Bank folytatta működését. Az Osztrák- Magvar Bank első szabadalmának idejében a váltóleszámitolást tette főiizletágává. A második szabadalom lényeges változást csak

a fedezeti rendszerben hozott, amikor is külföldi mintára áttértek az eziiatalapról

az aranyalapra, illetőleg az úgynevezett sánta valutát fogadták el. Ez a XX. azázad elejéig tartott, amikor is megtörtént az ezüst váltópénz bevonása. Az aranya'iapra

való áttérés megváltoztatta a jegybank fel—

adatát: nem a hitel- és kölcsönnyújtás lett

a főfeladata, hanem az ország aranykészle—

tének a gyüjtömedencéje kellett hogy le gyen, amelyből a kiilkereskedelemhez szük- séges aranyat és külföldi váltót vegyék. A

harmadik szabadalom idejében Magyaror—

szág a bank irányitásában, ellenőrzésében fele—fele arányban, részt kapott. Az idők folyamán azonban mindinkább erősebbé vált

egy önálló magyar jegybank alapításának a vágya. 1907-ben a képviselőház az erre

vonatkozó indítványt elfogadta és megtette a szükséges lépéseket az dj—önálló magyar

jegybank létesítésére. Ez azonban a közbe—

jött politikai és gazdasági válság miatt

nem valósulhatott meg es a bank szabadal-

mát 1917 december 81—ig, majd 1919 decem-

ber 31-ig meghosszabbítoiták, A világháborút

követő összeomlás megszüntette Magyaror-