Politika és adatanyag

(1)

3. szám. —

tények megfigyelését kívánja tőle. Ma már számos iranyaban várjuk tőle a gazdasági élet dimensióifnak mérését és az oecono—

metria, mint ezt ma nevezni szokás, köz—

gazdasági tudásunkat sok irányban fogja hiztosabbá tenni. Jelentékenyen előbbre fogja vinni az ezirányú vizsgálat nevezete—

210 —— 1934—

sen az árkérdés megoldását és az ár— és jö—

vedelemváltozások igazi közgazdasági ha-

tásának szemmeltartását. És ezzel a statisz—

tika mind jobban fogja teljesíteni azt a ne;

mes hivatását, hogy valóban hathatós tá—

maszunk legyen a legnehezebb köz—gazda- sági kérdések megoldásában is.

Heller Farkas dr.

"I-l.Ill-Iltulltll-IIIIIIIll-ll.-lon...-"IIIIIIOICIIldi-...lllllICI-...IIUIIIIIIIIIIll-'IIII'.

G EGYÉB

Politika és adatanyagl)

La politigue et les documents statistigwes?)

Európa képe a háború óta folyton és mind rohamosabban változik. A politiká—

ban a békediktátumok és főleg Francia—

ország által teremtett mesterséges egyen- súlyhelyzet megbomlik. Természetes erők, amelyeket a békék keltettek életre (ha nem is tudatosan), kezdenek mindjobban feszülni és érvényesülni. Ugyanakkor a gazdasági élet, rövid és csalóka fellendülés után, soha el nem képzelt mélypontra és holtvágányra jutott. A gazdaságpolitika—

ban. amely a gazdasági lezuhanás és a po—

litikai merevség következtében a nemzet—

közi politikai élet fő tevékenységi tere lett, másfél évtized óta konferenciáznak.

Az emberiség, a nemzetek közvélemé—

nyei mindinkább érzik, hogy a baj nem a felszínen van. Érzik, hogy a tanácskozás és cselekvés rendszerei úgy a külpolitiká—

ba-n, mint majdnem az összes államok bel—

politikájában alkalmatlanokká váltak. Re- zignáeióval, szimpátiával és , bizalommal fordulnak arra, ahol e rendszerek félre—

tolására kész és különösen ahol magában bízó akaratot éreznek.

Ez főleg Európára áll és különösen belső Európára —————— a bajok és nehézségek arányában. De vajjon realizáljuk-e, hogy mit kell igazában orvosolnunk? Hogy mekkora feladat előtt állunk, különösen Európában? Azt hiszem, hogy inkább Ösztönszerűleg érezzük ezt, mint logikailag.

Végeredményben mi az európai krízis és mi az oka? Az, hogy egy oly korszak- nak végén, amely korszakban az egész vi—

lágot európaiasítottuk, dinamizáltuk és amelyben még önálló, független életegysé—

get. zárt világot alkotott Európa, _, mond- hatnánk egy világhatalmi hegemonikns el—

1) (lette étude pumítm en uugluis dans le Journal de [a Société llongroísv fly Slutístiguv.

zárkózottság időszakából —— hirtelen egy új korszak küszöbén taszíttattunk át, amelyben, akár tetszik, akár nem, egy az egész földfelszínt összefoglaló egységes nagy világnak, a szó szoros értelmében ré—

szévé, világrészéve' lettünk. Ebben az új vi- lágban pedig más egyensúlyhelyzetek áll—

nak fenn, mint a régiben; új törvények uralkodnak.

Nem a világháború egyedül az oka a mai bajoknak. A nehézségek részben a világ temnészetes fejlődésének eredmé—

nyei. A XIX. század minden nagyszerű hala—

dása csak egyoldalú erőfeszítés volt ——

materialisztikus és mechanikus irány——

ban. Ez az egyoldalú erőfeszítés ve—

zeti be az emberiség életének új korszakát.

Azt mondl'latnám, hogy eddig az ember sokkal inkább pas—szíve elt a földö _, most kezd aktív szerepet játszani a föld- felszín életében. Kezd fölemelkedni ezen élet nagy erői közé.

Evvel távolról sem akarom azt mon—

dani, hogy az ember függetleníti magát a termeszet befolyása alól. Ellenkezőleg ——

minél differenciáltabb és igényesebb lesz teehnikánk, élelmezésünk, higiéniánk, mi—

nel iinomúltabb ízlésünk ,M annál válo- gatósahbak, többet követelők leszünk az anyagok terén. És ezáltal függőbbek le—

szünk a klimatikus és geológiai stb. viszo- nyoktól. amelyek a föld minden táján más-más tulajdonságú anyagokat hoztak és hoznak létre.

Ugyanekkor lelkileg és szellemileg is át-

alaknlunk, —-—— amint sokasodnak ismerete—

ink, szerényebbek leszünk. A világegyetem bonyolultságának realizálása jobban meg- érteti velünk abban való helyzetünket. Itt is beáll a reakció a materializmussal és mechanizmussal szemben.

(2)

3. szám. — 211 —— 1934

Pbben a nagy átformálódásban élünk *kozásokblan —— közönségesebb nyersanya- ma. Tehát nem egy háború utáni krízisben, gokban és árúkban —— természetes az nem is egyszerűen a kapitalizmus eddig antarchiák és bizonyos decentralizáció legnagyobb krízisében —— hanem egy, a

fejlődés rendjén természetesen bekövetke—

zett nagy struktúraváltozás korszakában.

A világháború ezen történeti, természetes, organikus folyamat természetes következe—

tességgel beállott felszíni feszültségeinek kirobbanása. Mivel Európa hozta létre a kapitalizmust, találta fel és alkalmazta a gépeket, dinamizálta a világot — és mivel benne domborzati adottságok és történelmi fejlődés folytán szűk helyen torlódtak a

versengő hatalmak, tehát a feszítő erők ——

ennek a robbanásnak Európában kellett bekövetkeznie.

Mindebből az következik, hogy a jelen egyensúlyzavarnak és megrázkódáso—k—

nak kiegyensúlyozása nem történhetik meg néhány kompromisszum, szerződések és intézkedések által. Ez is egy hosszú és lé—

nyegében organikus folyamat lesz, il—

letve az már ma is.

Ez a folyamat korántsem tisztán gaz- dasági — mint sokan talán még hiszik, ——

hanem politikai, szociális, morális, egy—

általán egyetemesen emberi. A politikai erők új kiegyensúlyozása sehol —-— sem a vi—

lág nagy egyetemes kérdéseiben, sem egyes területek, mint például a Balkán, vagy BelsőuEurópa kérdéseiben Y nem választ- ható el a gazdasági élet rendjének helyre- állításától és viszont. És épígy van a szociális kérdésekkel és a lelki élet alakulá—

sával. A lelki életnek az individualizmus túlzasai elleni reakciója nélkül, amelyet ma oly sokfelé látunk nemcsak megnyilvá—

nulni, de ki is robbanni, nem érthető meg a készség bizonyos gazdasági értékeknek lelki és társadalmi értékekért való feláldo- zasára.

De a gazdaságpolitikai intézkedéseket, illetőleg törekvéseket amelyeket, ha min- denütt azonos tendenciát mutatnak, helyesen gazdaságpolitikai jelenségeknek ne—

vezhetünk —— sem érthetjük meg teljesen, ha nem látjuk őket ezen egész világstruk—

túra változáshoz való Viszonylatukban, mint annak részét. Az autarchiára való törek—

vések, ha így nézzük őket, úgy látszik nemcsak a háborús félelmi és biztonsági pszichózis, nem is csak a háborút folytató gazdasági háború és a hatalmi egyensúlyok fenntartására való törekvések következmé—

nyei. Az a benyomásom, hogy a világ Euró- pán kivüli részeinek, főleg mérsékeltövi ré- szeinek népsűrűsödésével bizonyos vonat—

í'elé való fejlődés, —— a világkereskedelem- nek más árúkban való megélénkülése mellett.

Egyetlen korszak sem követel a benne élő emberektől annyi történelmi távlatot és megérzést, mint az oly nagy megrázkódta- tásoké és struktúraváltozásoké, amilyen a—

mi korunk. És egy sem annyira jogosult, azt vezetőitől, —— politikai és gazdasági vezérektől épúgy, mint az egész szellemi elitetői elvárni és —— megkövetelni.

Ehhez az államfértinak két dologra van szüksége: zsenialitásra és dokumentációra.

Geniálisnak születni kell. E tekintet- ben a köznek csak egy feladata van — megérezni a tehetséget és dolgozni engedni.

De hogyan állunk a dokumentációval?

Megadjuk—e a módját annak, hogy az egyes kérdésekben, nevezetesen gazdasági kérdé- sekben nem szakember államférfi, aki na—

gyon elfoglalt, gyors és pontos áttekintést kaphasson? Mert ha, mint jómagam is, a helyes intuiciót a sok részlettudásnál' többre is becsüljük, fontos, .hogy a matéria fölött is áttekintése legyen. ,,Áttekintése" a szó szoros értelmében. Az adatoknak oly cmportosítására van szükség, amely vál- tozó körülmények, tárgyalásmenet és szem- szög mellett is világos és használható képet ad. Hány szakember és referens esik abba a tévedésbe, hogy következtetésekből indul ki, ezeken felépülő kerek memoran—

dumot ad, ahelyett, hogy az anyagot szak- ismerete és áttekintése alapján csupán vilá—

gosan csoportosítsa, hogy azt következte- tésekre alkalmassá tegye. Kéziratos előter- jesztésektöl a nagy nemzetközi konferen—

ciák publikált anyagáig hányszor kell llOSSZú magyarázatokat elolvasni arról, amit —— gyakran oda is mellékelt —— táb—

lázatok ugyanúgy, de áttekinthetőbben

megmondanak. __

Mit adjanak ezek a táblázatok —— és.

esetleg hozzájuk fűzött, de csak legszük—

ségesebb magyarázatok ———, hogy a poli- tikust a jelenségek és folyamatok helyes megismerésében valóban segítsék? Ehhez az kell, hogy a jelenségeket se időben, se térben ne izoláljuk, összefüggéseikböl ki ne szakítsuk. Nézetem szerint ez politikai információnál fontosabb, mint tudományos értekezésben. Ezért azt se szabad gondol- nnnk, hogy ha a politikusnak az összes tudományos kellékekkel bíró feldolgozást adtunk kezére, akkor mindent megtettünk.

(3)

3, szám. ———212-— 1934 Tudományos feldolgozásnál sokkal inkább

engedhető meg a tárgy izolálása. A tudo- mányos értekezés szűkebb szakkörökhöz szól, nem sürgős ügy, a kritikai szűrő hó- napok, sőt évek alatt működik, az izolá- lás gyakran a tudományos experimentum jelleg—ével bír. Aztán, m— a tudományos Vérte—

kezés lehet felfogásában helyes vagy téves;

—— a felelős politikus részére készített infor—

máció csak helyes szabad, hogy legyen. Mi—

nél mentesebb egyéni felfogásoktól, an- nál helyesebb. Minél átfogóbban helyez—

zük bele az élet egész képébe a tárgyat, a ,megítfélendő kérd—ést, annál jobban kikap—

:csolunk mindennemű speciális felfogást.

A politikai hatóságok, minisztériumok is [gyakran — wtúlgya—kran — az átfogóbb néző- pont híjával szíiks—ég-esnek ítélt összeállí- tások, statisztikák elkészítését rendelik el és teszik budgetárisan lehetővé. Sok minden van, ami így nem készülhet el, —— és

mikor kellene, már késő.

Ezekre az okokra is vezethető vissza, ha nemzetközi konferenciákra, amelyekből, úgy hisszük, épp eleget tartottunk a háború ., óta, heterogen és hiányos dokumentációs anyag kerül, amelyből ifmpressziókat lehet

;szerezni, de gyors és helyes áttekintést rit—

kán. Ha például a Népszövetség ,,La Crise Agricole" c. 1931. évi kiadványát nézzük, lehetetlen egy nevezőre hozni a különböző államok adatait. Ezt a mellékelt grafikonon igyekeztem világossá tenni. Másik hiba, hogy a statisztikák csak kevés esztendőt ölelnek fel —— rendszerint hármat—négyet, , ritkábban többet a háború utáni esztendők—

,ből — összehasonlításul az 1913—es eszten- _ dőt, ritkán több, de mindig igen kevés há- _ ború előtti esztendőt. Számtalan példát le- . hetne erre a gazdaságpolitikai irodalomból is felhozni, —— de végre is, ez az írók egyéni ízlésének dolga. Azonban a hivatalos publi- kációk is ilyen számsorokat adnak. Például az 1933. júniusi Monetary and Economic f Conference atkalmából és részére a Népszö- xvetség által kiadott Supplement to the Monthly Bulletin of Statístics valutákról, árfolyamokról 1930—el933, be- és kivitelre 1929—1933, termelésre 1925—1932, a ter- melés egyes ágaira 1928—1932 stb. statisz—

tikákat ad. De a Monthly Bulletin

teljes sorozata is 1919—20-tól kez—

i dődő adatokat hoz is összehasonlitásul 1913.

évieket. Az International Statistical Year-

? book a háború utáni időszak adataihoz ösz-

— szehasonlíftásul 1909/10, 1909/13, 1911, 1912 t, és 1913. évi adatokat ad. A pénzügyi me-

morandumok, bankokról, fizetési mérleg—

ről, kereskedelemről, a termelés és kereske—

delem ősszevcte'séről, többé—kevésbbé ugyan—

ezen évekre vagy evcsoportokra adnak ada—

tokat. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet az 1927. évi genfi konferencia részére kiadott ,,Les guestions agricoles au point de vue international"—

ban árakra 1909—13. és 1921—25. évi

adatokat közöl, termelésre és kül-kereskede—

lemre 1921___25_ wévieket s az 1909——13.

éviek átlageredményeit. —— Talán elég ennyi a példákból, — hisz ismert dolgokra muta—

tok rá.

Ha realizáljuk, hogy nem egyszerű krí- zis az, amiben a világ —— és különösen Európa —— most él, hanem egy a gazdasági életet is felölelő, de az egész emberi életre kiterjedő struktúraváltozás periódusában,

—— akkor világos hogy a háború utáni ada—

tok és egy—két háború előtti évé a legtöbb kérdéskomplexum (megítélése szempontjából

elégtelenek.

Ezek az adatsorok —— ha jók és töké—

letesek ——— az okoknak egyiket magyarázzák, de csak egyikét. Ez lehet hasznos, de lehet káros is. Egyoldalúan, esetleg ferdén mu—

tatja a jelenségeket. Az okok részben kö—

zeli események és folyamatok, részben messze visszanyúlnak, részben pedig egész idegennek látszó élettereken feküsznek, ilyen idegen jelenségekkel függnek össze, azok- kal párhuzamosak stb. Mindezt látni kell, xha tisztán akarunk látni. A vezető politikus pedig ezt akarja, —— ezért ilyen megvilágí- tást kell hogy kívánjon a dokumen—tációtól.

Már mondottam, hogy úgy látszik, a jelent jellemző autarchiás fejlődés sem ered egyedül a háború pszichozisábó—l (és a gaz—

dasági háború politikájából. Része van benne a világrészek Változó népsűrűség- viszonyla-tának s vele fogyasztópiacok és így termelőterületek áttevődésének. A mezőgaz—

dasági termelés —— és egyes elemeinek ——

három-öt—tízéves statisztikai görbéi nem mondanak semmit, vagy jóformán semmit.

Csak 25 35 éves görbék, melyek egy-egy átlagOs európai *klimaperiódust foglalnak magukban, mutatnak valamit. De világos ér- telmezés—t csak a klímaváltozások, a népsű- rűség, a szabadkeresfkedelem és védvám, a városiasodás, a tarifák technikaadta olcsób- bodásának stb. görbéivel való egybevetés tesz lehetővé — mindeg hosszú, 25—40—50 éves periódusokra. Ugyanezt el lehet érni

összehasonlító térképekkel is.

Annak, hogy ily sokféle adatok össze-

(4)

Németország Argentina Ausztrália Aus zlr ia Brazilia Bulgária

Kuba Dánia

Észtország Franciaország

NA,WW..".

Egyesült Államok Nagy-Britannia Görögország

Magyarország

India -

lrország Finnország Olaszország Japán Lettország Litvánia Mexikó"

Norvégia . széland

.WAN—.".

Holl. Kelet-India . Lengyelország

Románia Svédország Svájc Uruguay Jugoszlávia

% ' §

r—

e:

a) v-i

Mely évekre és terményekre vonatkoznak a Nemzetek szövetsége ,,The Agricultural Crisis" (l93l) című kiadványának adatai.

Années et produits indigués par les données de ,The Agricultural Crisif (1921), publié par la Société des Nations.

am ooooooooo"""'""'"'""'"'" Nmmmmmmmmmm :- nem ütne—ma vue—1 dna naaa: non alnev—ma _az. le:-—

82322322282SE23322Szaaagaaüaaaaeaaü'H'a'mg mea—i_á—-—.-n___ammsammawumamaaaáaaaa3—nü333vü

' " ' ' " " ' ' ' ' " ' ' trópusi, valamint a kevésbbé fon-

A dm mm ol kimutata az adatok osszehasonlílhalallamágát pedig a kimutatás csak a legáltalánosabb termenyekre vonatkozolag keszult s a lropusr .és szub ' ' , , los lermárrayek elhallgattak.? bekeretezett kockák az illető évek átlagát jelentik s a kereszt a középső évet. — Bien gue se mpportant seulement aux produits les plus repuni'tus. et larssant de cote les produits tropicaux et subtroplcaur, ainsi oue les produits de moindre importance, !: diagramme démontre bien aue les donnees ne sont comparablex. Les cari-és encadrex lndiguent les moyennes des années respectives; les croíx, Pannée médiane.

1. Mezőgazd. termés —— Agriculture, Production.

2. Mezőgazd. ár ; Agriculture, Prix de produits agricoles

3. Mezőgazd. export — Agriculture, Exportalions 4. Növényi term. ár _ Produits uágétaux, Prix 5. Növényi expm'l —— Produiis végétauat, Expor—

lations

6. Gabona term. — Cére'ales produites 74 Gabona ár —- Céréules produiies, Prix

8. Gabona export—Céréales produites, Erportatíuns 9. Búza term. — Ouantité du froment produit 10. Búza ár — Prix de ftoment produit ll. Liszt ár —— Prir de farine

l2. Liszt export — Exportations de [aríne 13. Rozs term. — Ouantité du seigle produit 14. Rozs ár -— Prix de seigle

15. Árpa term. — Ouantité de I'orge produit 16. Árpa ár — Prix: d'orge

17. Zala term. —— Ouantité de l'avaine produite 18. 231) ár — Prix d*avoine

19. Kukorica term. _ Ouantité du mais produit 20. Kukorim ár — Prix de mais

2l. Burgonya term. —— Ouantité des pommes de terre produites

22. Burgonya ár — Prix de pommes de [erre 23. Cukorrépa term, -—— Ouantité des beiteraues á

sucre produites

24. Cukorrépa ár _ Prix de betieraues a sucre 25. Len term. — Ouantité du Iin produit 26. Len ár — Prix de [in

27. Takarmánynöv. term. —— Production des [our- rages

28. Takarmánynöv. ár —— Prix de fourrages 29. Takarmánynöv. export — Exportations de four-

rages

30. Állatok, menny. — Animaux, guantite' 31. Állatok, ár Animaux, prix

32. Állatok, export _ Animaur, exportations 33. Állati termé-k menny. __ Pi'oduits animaux,

guantité

34. Állati termék ár — Produits animaux, prix 35 Állati termék export —— Produíts animaux, ez—

portalionx

36. Szarvamarha, élő —— Bétes á comes sur pied 37. Juh, élő — Moutons sur pied

38. Sertés, élő — Porcs sur pied 39. Ló, élő —— Chevauac sur píed 40. Hús export — Viande, exportation:

41. Hús ár — Viande, prix

42. Vaj term. —- Production du beurre 43. Vaj ár — Prix de benne

4—1. Tojás —— Oeufs 45. Gyapjú — Laine 46. Bor —— Vin

. Olajos növények —— Plunies oléiigineuses

(5)

3. szám. —— 2l3 — 1934 hasonlíthatók legyenek, előfeltétele, hogy dünk gondolatainkkal az európai történe—

azokat lehetőleg szinkronizált formában lemben, művelődés-történelemben, néprajz—

grafizáljuk Nagy része e munkáinak egy—

szerű volna Vannak nehezebb kérdések is a kulcsok Összeméihetőse'ge és egy ebek szem—

pontjából, amelyek nagy szakismeretet ki- vánnak. De ha a nemzetközi statisztikai fó- rumok rászánnák magukat egy ilyen mun- kára, a mai helyzetben s a közvetlen előt- tünk álló történelmi periódusban nagy szol- gálatot tennének a cselekvő politikának.

Mert hiszen jó politika csak az, amely orga- nizatorikus intézkedéseivel az organikus fejlődésbe illeszkedik be.

Mindez áll nemcsak a gyorsan változó, fejlődő jelenségekre, alminőlk a gazdaság—"irak, hanem statikusa'bb állapotokra is. A háború befejeztével Európa új rendezés—élnél az et'hnikai elv lépett előtérbe. Nyelv és nyelv—

rokonság alapján kapcsolták össze a népe—

ket é-s területeiket. —— Ma már sokan tudják, hogy nyelvazonosság nem jelent mindig azonos nemzeteket, nyelvrokonság nem jelent föltétlen vonzódást stb. Vannak még más tényezők, amelyek embereket, nemzeteket Összekapcsolnak —— közös tradíciók,

azonos szokások, a környezet adottságain

alapuló azonos életmód.

Ha Európa nyugalmát helyre akarjuk állítani és hosszú időre akarjuk biztosítani.

—— akkor nyilvánvaló, hogy keresnünk kell mindazt, ami Európa népeit összekapcsol- hatja. Mia sokan hangoztatják, hogy a leg—

főbb összekötő kapocs a gazdasági szükség, sőt, hogy parancsoló erejénél fogva ez enbye—

dül is össze fogja kovácsolni Európa népeit.

Kétségbevonhaitatlan, (hogy a gazdasági élet ereje óriás—i hatású összekapcsoló tényező, és pedig úgy pillanatnyilag mint hosszabb időkre is. De a kettő közül Csak a pillanat- nyi szüikség, a mai depresszió és nyomor az, amely érezhetően parancsol. És látjuk, az is mily nehezen érvényesül. Ha pedig egy szer egész Európában helyreáll egy bizonyos jól—ét, akkor az embereknek sokkal inkább lesz módjuk és kedvük egyéb ellentétekkel foglalkozni. És ezt még csak erősíteni fogja az a körülmény, hogy a gazdasági kie—gyen—

súlyozás létrehozásához is sok különérde- ket fog kelleni feláldozni.

Mindezekért kellő előrelátással gondos—

kodnunk kell a más tereken való kiegyen-

súlyozásról, kibékül-ésről és kölcsönös meg—

értésről is.

Ha kikapcsoljuk magunkat a közvetlen jelen politikai légköréből és kissé elmélye-

bain, folkloreban, földrajzbaun, antropologiá- ban stb. —— úgy el fognak sok helyt mosódni lelki szemeink elő] azok az éles határok, amelyeket a különböző nemzetek, nemzeti- ségek sőt államok közt fennállni látunk. Azt fogjuk látni, hogy a különböző tényezők _ mint nyelvek, nyelvjárások, val—lás, viseletek, szokások, hagyományok, az összetartozás érzése stb., stb. -——— lhatárai nem esnek össze.

Széles átmeneti öveket és átmeneti ember- csoportokat fogunk felfedezni, sőt egész népeket és országokat, amelyek ily átmene—

tet alkotnak kétoldali szomszédaik közt.

Csak—hogy ahhoz, hogy ezeket felismerje- valaki, sok tudományág hatalmas iro-

dalmát kell átböngésznie, sőt forrásmunkák mélységeibe kell leereszkednie. Erre nem mindenkinek van ideje, aki az élet fórumán dolgozik és harcol. Viszont nagyon a vérébe kell átmenjenek ilyen ismeretek valakinek hogy gyors elhatározások pillanataiban al—

kalmazni tudja tanulsáá

A világháború után a Solitikusok nem törődtek mindezekkel a tényekkel és ta—

nulságokkal Nem is vették őket észre. Éles, határokat v;ontak nyers és egyértelmű el- határozásra, illetve nyilatkozásra kénysze—

rítették az embereket; sőt legtöbbször hiá—

nyos ismeret alapján senkit sem kérdezve, szét— és összekapcsolták nagy embercsopor- tokat, népeket területüi-kkel együtt.

Azt hiszem, ma már szafles e világon- sokan tudják hogy a politikusok akkor nem álltak feladatuk magaslatán. Néhá—

nyan közülük maguk is belátják. De vall—

juk be a nemcsak ők a hibásak. Doku- mentációjuk is hiányos v.olt Amint a XIX század egész ideológiája a (juanlitás jegyé- ben állott, úgy sok részletkérdés szemléle—

tében is a mennyiség és annak eleme, a szám dominált. A szám pedig, főleg az ál- lam szolgálatában álló szám, sok mindent hamisan éles világításba helyezett. Könnyű áttekinthetőségénél, világosságánál fogva meggyőzött. Amit számszerűen nem lehe—

tett visszaadni, azt homályba állították. ln- dividuuniok, kik soha sem egyenlők, kény- szerűen összeadható számokká lettek; kate—

góriák léptek előtérbe életegységek helyett.

Pedig az emberiség igazában ilyenekből áll, Számszerűen ezeket persze teljesen érzé- keltetni sohasem lehet, mert bennük vagy felettük az entropia törvénye uralkodik.

De minél több oldalról világítjuk meg

(6)

3. szám.

a dolgokat pontossággal és áttekinthetőség—

gel, annál jobban, világosan fogunk látni

—— ha e megvilágítások egyszerre történ- nek _ a számadatok eredményeit egy—

szerre látjuk. Aki kutat, annak analizálnia kell —— aki következtet. annak kötelessége szintetizálni. De már az anyagot is rész-

ben így kell, hogy kézhez kapja.

Erre való kísérletek meg csak igen cse—

kély mértékben vannak, az Amerikai Egyesült Államok kivr'itelével, ahol a gra- fikai szemléltetést A— amely a gyors átte—

kintést feltétlenül roppantúl elősegíti, _— a pontozó módszerrel különösen térbeli, de a jelenségek különböző időpontokban való ilyen rögzítésével az időbeli eloszlás és a fejlődés megvilágítz'isára szépen kifejlesz- tették. Persze, itt is inkább a gazdaságsta- tisztikában virágzik ez a módszer. Euró-- pában egyes térképkiadványokban próbál- tak meg bizonyos szintézist. Ezek közt a Finn-Atlasz a legkiválóbb, melyhez hasonló készül most Fr"rmiaországról. —— De Európa kultúrele Ének elterjedését, fejlő—

dését, Összeszövődéset még sohasem kisé—

reltók meg összefoglalóan és összehasonli—

——214—— _l93—l

tóan szemléltetni. Csak idegen világrészek- kel, primitív kultúrákkal próbálkozott az európai tudomány.

Ma, amikor Európa sorsdöntő helyzet—

ben van, mikor államai és népei mind nö—

vekvő külső erőkkel szemben erősebben egymásra vannak utalva, midőn az egész európai kultúra struktúraváltozáson kezd keresztülmenni, a dokumentációban is

szükség volna valami átfogóbbra. Átfo—

góbbra területileg is, tárgyilag is. Területi—

leg olyanra, ami az 1500 éves közös törté—

nelemben fejlődött, európai kultúregységet egészében felöleli. 'llárgyilag olyanra, ami minden szemléltethető tényezőt felölel, akár számszerűen megfogható, akár nem.

Ez nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat, mert az emberek és az ismert elemek hozzá megvannak. Sok tudományág együttműködésére van szükség — exakt, leíró es filozófikus tudományokéra egy—

aránt. De nagy lépéssel közelítenők meg mai oly áttekinthetetlen szellemi differenciált—

ságunkban Európa egységes és áttekint- hető meglátását a közvélemény és a veze—

tők számára egyaránt.

Gróf Teleki Pál.

Indexszám-problémák!)

Problemes de nombres—indices.

I. Az indexszámokról általában.

A közvélemény, de igen gyakran még a szaktudományi) is, indexszámok alatt többnyire csak az árszínvonal vagy a lét—

fenntartási költségek változásainak jelző—

számait érti, ahelyett, hogy felismerné, hogy ezek az indexszámoknak csak fontos és részben speciális problémákat is fel—

színre hozó válfajai?)

1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1934 ja- nuár 30—án tartott székfoglaló előadás. —— Discours de réception prononcé le 30 janvier 1934 á la So—

ciété Hongroise de Statisiigue. Il paraítra en fran—

gcaís dans le Journal de la Société Hongroise de Statistigue.

2) így pl. Gottfried [Iaberlmu Der Sinn der Indexzahlen. Eine Unlersuchung über den Begritl' des Preisntiveaus und die Methoden seiner Mes- sung. Tübingen_ Mohr, 1927, már könyvének címé- ben is ezt az egyoldalú felfogást jelzi, de Irving Fisher: The Making of Index Numbers, Third Edition, Boston and New York, lloughton Mifflin Company, 1927, ugyancsak kizárólag az árindex—

számok kérdésével foglalkozik, bár (1. m. 3. 1.) ter- mészetesen elismeri, hogy vannak másféle index-

*számok is, stb. stb,

3) Robert Ricgel: Elements of Business Sta- tistirs, New York and London, I). Appleton and Company, 1924, (440. l., 235egyzet) helyesen jegyzi meg hogy az indexszámok közül az árindexszámok

Az indexszámok meghatározása azon—

ban egy terminológiai ellentét következté—

ben sem egyöntetű. Sokan, talán a többség, indexszám alatt csupán valamely, változó adatok rokonjellegű csoportjának átlagos változását kifejező adatot értenek, mígmá—

sok az ilyen jellegű számadatokat összetett indeiszámoknak nevezik s egyszerű index-

számokról akkor beszélnek, ha valamely

változó jelenség intenzitásának ingadozá—

sát kell különállóan leegyszerűsítve kife—

jezésre juttatni. Azok, akik az ilyenféle számadatokat nem hajlandók indexszá—

moknak elismerni, ezeket viszonyszámok—

nak vagy koordinált számoknak nevemkf)

azért kerültek előtérbe, mert 1. az árszínvonal—

változások iránt egész általános az érdeklődés, mert 2. a megszerkesztésükhöz szükséges adatok régóta rendelkezesre állanak s mert 3. a közgaz- dasági kérdések tz'irgyalz'isánál széles körben lehet és kell őket alkalmazni.

1) ,,lndex numbers are series of numbers which measure and express the relative changes, as from time to time or from place to place, in the magnitude of statistical groups or aggregates of variables. Sometimes a series ot' numbers pro- portion—al to some other simple statistical series of numbers. not nt' groups, is called a series of