A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE
42.
RÓZSA György
HAGYOMÁNY ES KORSZERŰSÉG:
AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR
TÁVLATI FEJLESZTÉSÉRŐL
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE
4 2 .
RÓZSA GYÖRGY
HAGYOMÁNY ES KORSZERŰSÉG:
AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR
TÁVEATI FEJLESZTESERÖL
RÓZSA György
Hagyomány és korszerűség: az Akadémiai Könyvtár t á v l a t i fejlesztéséről.
Bp. 1964, 13 p. 24 cm.
[Klny.: Magyar Tudomány 1964. 8—9. sz.]
[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei.] — Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae. 42.
Német kiv. is.
ETO 027.2 (439151)
A könyvtárak, különösen a tudományos könyvtárak működése kívül esik a sajtó, a közvélemény érdeklődési körén, leszámítva egy-egy érdekesebb beszerzésüket, valamely mutatós szolgáltatásukat, kiadványukat vagy fon- tosabb évfordulójukat. Ezt, mint világszerte tapasztalható tényt, szinte ter- mészetes állapotnak foghatjuk fel. Fejlesztési terveik, gondjaik pedig különö- sen csak egy egészen szűk tudományos-szakmai kört érdekelnek. Egy efemer és gyengécske regény kritikája sokkalta jobban foglalkoztatja alkalmasint a közvéleményt, mint azon tudományos könyvtárak tevékenysége, amelyek a régi időktől kezdve egyik legfontosabb hordozói a nemzeti kultúrának és a világ tudományos fejlődésének — és amelyek végső soron menedéket adnak polcai- kon a remekművek és a hasznos publikációk mellett a már a maguk idejében is kétséges értékű munkáknak is, biztosítva ezáltal legalább „fizikai" fennmara- dásukat. Mert a kultúra és a tudomány története nemcsak a győztes csaták és ütközetek története, hanem könyvtári raktári polc-kilométerekben kifejezhető tengernyi kudarcé is. A sikertelenségek is szerves tartozékai az eredmények reális értékelésének.
És hányszor segített hozzá a tudományos könyvtárak e gyűjtő, konzer- váló, megőrző funkciója a maguk korában eltemetett művek kései feltámasztá- sához, felfedezéséhez, újrafelfedezéséhez, a maguk idejében meg nem értett, vagy megvalósíthatatlan tudományos gondolatok újraélesztéséhez és évtize- dekkel keletkezésük után jelentős alkotásokhoz, ú j felismerésekhez. Ebben az értelemben a történeti nagykönyvtárak állományai (ideértve természete- sen a kéziratos anyagokat is), hogy egy ipari hasonlattal éljek, olyan „meddő- hányók" is, amelyek rengeteg kulturális-tudományos „kalóriadús" anyagot, energiahordozókat rejtenek magukban, és „feltárásuk" a kutatók és a könyv- tárak szakadatlan közös erőfeszítését kívánja meg.
Csakhogy a tudomány közvetlen termelőerővé válása korának követel- ményei messze túlnőnek, túlmutatnak a történetileg kialakult és folyton gyarapodó „meddőhányók" feltárásán, és a legkorszerűbb szakirodalmi tájé- koztatási igényt támasztják a tudományos nagykönyvtárakkal szemben.
Lehet-e azonban a 10—15 évenként megduplázódó szakirodalmi áradat egészét felfogni, befogadni, és aktívan közreadni egy-egy nagykönyvtár keretében?
Ez nyilvánvaló képtelenség. A nagyfokú specializálódás, a szakkönyvtárak és ágazati dokumentációs intézmények széles körű hálózatának kialakulása-e vajon a megoldás? Csak részben, mert egyrészt a tudományok specializálódá- sával egyidejűleg integrálódási folyamat is végbemegy, másrészt a többnyire adott kutatási vagy termelési programhoz igazodó szakkönyvtárak — doku- mentációs intézmények gyűjtése, feldolgozása éppen az adott program minél
tökéletesebb kiszolgálása miatt, nem terjedhet ki az abban nem szereplő- témákra, jóllehet azok valamilyen formában a világ szakirodalmában valahol már jelentkeztek. Az erős specializáció, az adott programhoz való kötöttség nem mozdítja elő a tudományos könyvtári munkában is oly lényeges probléma- érzékenység ébren tartását a határterületek, vagy ú j diszciplínák kialakulásá- nak figyelésében. Egy, az érdekelt szakemberek előtt ismeretes konkrét példá- val jobban megvilágítva az előbbieket: amikor a kibernetikáról jóformán még az az álláspont uralkodott Magyarországon, hogy burzsoá maszlag, az Aka- démiai K ö n y v t á r jó néhány t u c a t fontos művet szerzett be a kibernetikáról, s mikorra ez a felfogás megváltozott és következésképp megindultak a szerve- zett kutatások, rendelkezésre állt már egy bizonyos szakirodalmi bázis.
Ugyanez történt a matematikai módszerek legkülönbözőbb közgazdasági:
alkalmazási lehetőségeiről szóló szakirodalommal is (ökonometria, lineáris programozás, input-output stb.), melynek gyűjtése az MTA Közgazdaság- tudományi Intézete könyvtárában még a vonatkozó hazai kutatások meg- indulása előtt megkezdődött — hogy egy másik akadémiai példával éljek. Ez egyben azt is jelzi, hogy a központi könyvtárat és az akadémiai kutatóintézeti könyvtárhálózatot elvileg egységként és gyakorlatilag is fokozatosan annak kell tekinteni. Ismeretes, hogy 1—2 évre visszamenően is rendkívül nehéz szakköny- veket beszerezni, tehát az ú j eredményeket tükröző szakirodalom idejekorán történő beszerzése, jóllehet technikai, de igen fontos kérdés. Nem kevésbé igaz azonban az is, hogy az olyan esetekben, amikor a könyvtár előtte jár a kutatásnak (ez ú g y i s megfogalmazható, hogy kutatási igényt felkeltő funkcióról' van szó), bizony évszámra használatlanul állhatnak a kiadványok százai. Ez olyan kockázat (az esetleg tévesen megrendelt, valóban múló divatnak bizo- nyuló irányzatok irodalmának beszerzése is idetartozik), amelyet vállalni kell.
Mi tehát a hagyományos történeti jellegű tudományos nagykönyvtárak jövője? Mi a funkciójuk a tudományok viharos fejlődésének korszakában?
Milyen legyen a viszonyuk a fiatalabb, hagyományoktól nem terhes, kisebb, mozgékonyabb szakkönyvtárakhoz és dokumentációs intézményekhez?
E kérdések megválaszolása nem könnyű, és valójában — visszatérve a- bevezető sorokra — vajmi csekély érdeklődést váltanak ki e kérdések, jóllehet megoldásukhoz súlyos tudományos és nem kevés anyagi érdekek is fűződnek.
Mindeme problémák taglalása nem e cikk feladata, és a következőkben kifejten- dők az Akadémiai Könyvtár kapcsán mindössze érintik ezeket, az általáno- sítás igénye nélkül.
Az utóbbi hónapokban ugyanis a figyelmes olvasó nem kevés cikket, kisebb közleményt, hírt láthatott a sajtóban az Akadémiai Könyvtárról — a Roosevelt-téren létesítendő könyvtárépülettel kapcsolatban. Granasztói P á l szép és meggyőző cikket szentelt a Magyar Nemzetben az ú j épület városképi problémájának,1 más közlemények és különböző fórumokon elhangzó közlések is arra utalnak, hogy az ú j létesítmény megvalósítása elsősorban városképi' exponáltsága m i a t t meglehetős érdeklődést vált ki. Sokféle vélemény van, hogy milyen legyen az ú j könyvtárépület homlokzata. Ez kétségkívül rend- kívül fontos kérdés, még fontosabb azonban a homlokzat mögé betekinteni, amellett, hogy „milyen lesz az ú j épület", megvizsgálni azt is, hogy „mi lesz az ú j épületben", a figyelmet az ország egyik legrégibb és legnagyobb, nemzet- közileg is ismert — és több tekintetben elismert — tudományos k ö n y v -
1 G R A N A S Z T Ó I P Á L : Gondolatok a könyvtár előtt. Magyar Nemzet, 1 9 6 4 . június 1 .
4
t á r á n a k , Akadémiánk e legrégibb és hosszú időn keresztül egyetlen tudomá- n y o s intézményének távlati fejlesztési koncepciójára fordítani.
Hol tart jelenleg az Akadémiai Könyvtár?
Messzire vezetne a K ö n y v t á r közel 140 éves történetét akárcsak nagy vonalakban is felvázolni. „A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1826—1961" (1960. Akadémiai Kiadó, 109 lap )c. összefoglaló tájékoztató köteten kívül, a Könyvtár munkatársai az utóbbi évtizedben jónéhány közleményben dolgoztak fel egy-egy részkérdést, amelyek egyben mind előtanulmányul is szolgálnak a megírandó könyvtártörténethez. Maga az idézett kötet is annak számít, mint Rusznyák István, az MTA elnöke bevezetőjében kiemelte:
„ E z t a könyvecskét az Akadémia egy megírandó nagyobb szabású könyvtár- történet elődjének, szerény előmunkálatának tekinti: megírására a kibontakozó magyar tudománytörténeti kutatások keretében minden bizonnyal sor kerül."2 Jelen közlemény annyiban foglalkozik a múlttal és jelennel, amennyiben az a
jövő, a távlati fejlesztés terveihez szükséges.3
A könyvtár fejlődését a felszabadulás után, különösen az MTA átszerve- zése óta a következő néhány adat is érzékelteti: a költségvetés másfél évtized a l a t t tizenkétszeresére emelkedett, munkatársainak száma megháromszorozó- d o t t , 1950-ben 300 külföldi tudományos intézménnyel — 1963-ban 100 állam 2100 intézményével folytat kiadvány cserét. 1953-tól 1963-ig a könyvtárhasz- nálati alkalmak másfélszeresre, a használt könyvtári egységek száma három és félszeresre, az egy alkalommal használt egységek száma kétszeresre
növekedett.
Az állomány mintegy 1 millió könyvtári egységet tesz ki jelenleg (könyv, folyóirat, kézirat, mikrofilm), de értékét nem annyira a milliós mennyiség jellemzi, mint inkább az, hogy egészében véve tudományos jellegű. A Könyvtár korlátozott nyilvánossága (csak tudományos m u n k á t végzők használhatják) és
„praesens" jellegéből (helyben olvasással használható az állomány, kölcsön- zést csak kisebb mértékben folytat) következőleg duplumok, többes példányok gyűjtésére nem rendezkedett be, az állomány száma tehát némi korrekcióval lefelé, a címek mennyiségét is adja.4 A K ö n y v t á r gyűjteményei között van az ország legjelentősebb tudományos folyóirattára (több mint 136 ezer kötet, a kurrens periodikák száma több mint 4 és félezer cím a világ minden tájáról).
A Könyvtár állományának alapjait megvető adományok és hagyatékok (Teleki, Ráth stb.) mellett t ö b b mint egy évszázadon keresztül főleg a nemzet- közi kiadványcsere útján gyarapodtak a gyűjtemények; tervszerű, nagyvonalú és költségvetésileg biztosított beszerzési politika azonban csak Akadémiánk átszervezésével vehette kezdetét. Ezt jól érzékelteti az a tény, hogy a jelenlegi
2 A k ö t e t 5 0 — 5 4 . l a p j á n v á l o g a t o t t b i b l i o g r á f i a a K ö n y v t á r t ö r t é n e t é h e z .
3 A M a g y a r T u d o m á n y h a s á b j a i n e r r e v o n a t k o z ó a n m á r k o r á b b a n m e g j e l e n t k i s e b b t á j é k o z t a t á s o k és k ö z l e m é n y e k : 1961. 3. sz. 183—184. és 186 — 188. l a p , 1963. 2. s z .
127—129. l a p .
4 A K ö n y v t á r á l l o m á n y á r a v o n a t k o z ó a d a t h o z z á v e t ő l e g e s n e k t e k i n t e n d ő , f e n n - á l l á s a ó t a t e l j e s é s a l a p o s á l l o m á n y r e v í z i ó és e l e m z é s n e m v o l t , 1950-től á l l n a k r e n d e l - k e z é s r e az é v e n k é n t i g y a r a p o d á s r ó l ellenőrzött s z á m o k , a z előző k o r s z a k é i a z o n b a n j o b - b á r a becslésen a l a p u l n a k .
állomány mintegy 30%-a az utolsó másfél évtizedből származik (1826 — 1949;
1949—1964).
Az állományban 85 középkori kódex, a világszerte számon t a r t o t t orien- talisztikai gyűjteményben 1890 keleti kódex, tudós és irodalmi kéziratos hagya- tékok, levelezések, naplók, több m i n t 1100 ősnyomtatvány, unikumok, régi és ritka kiadások, nyomdaművészeti remekek találhatók a világ tudományos publikációinak java mellett.
A Könyvtár gyűjtőköre a történetileg kialakult gyűjtésre épül az országos könyvtári munkamegosztás keretében: nyelv- és irodalomtudomány, ókortudo- mány, (ókori történet, klasszika filológia) orientalisztika, tudománypolitika és tudományszervezés (ideértve a külföldi tudós testületek, akadémiák, központok működésére vonatkozó kiadványait), ,,academica" — összefüggésben az előb- biekkel — (a külföldi tudományos szervezetek és testületek kiadványai, leszámítva az alkalmazott és műszaki tudományokat), továbbá összefoglaló és kézikönyv jellegű, enciklopédikus, standard, reference műveket valamennyi tudományterületről (leszámítva az alkalmazott és műszaki tudományokat),
végül, de nem utolsósorban a határterületek irodalmát, különös tekintettel a matematika alkalmazására. A teljes állományt tekintve az arány a humán- és társadalomtudományok, valamint a természettudományok (alapkutatások) között kerekítve 80%—20%, és nagyjából ez az aránya az évi gyarapodásnak is (évi mintegy 20 ezer egység). A folyóiratoknál a természettudományok a r á n y a nagyobb, mint a monográfiáknál.
A könyvtár használatát nem az abszolút számok magassága (szakosított olvasótermekben, illetve kutatószobákban összesen 70 férőhely van), az extenzív, hanem az intenzív használat jellemzi, igen magas az egy olvasóra (olvasási alkalomra) jutó egységek száma: 6 — 7 mű, ami tudományos könyv- táraink között a legmagasabb. Ennek oka a kutató könyvtári jelleg (viszonylag kevés olvasó nagyméretű állományhasználata, tehát hiányzik a könyvtára- kat elsősorban nem az állományuk, hanem olvasási lehetőség miatt felkereső, vagy az állományt csak kismértékben használó olvasók tömege, amely a tudo- mányos könyvtárak nagy forgalmát adja). Ez korántsem jelenti, hogy n e volnának további teendők e téren; az állomány kihasználtságát növelni kell, aminek azonban a jelenlegi elhelyezési viszonyok között, a szűkös férőhely g á t a t szab. Az Akadémiai Könyvtár használóinak összetétele összhangban van az állománnyal, mindkettő túlnyomó többségben tudományos jellegű, t e h á t megfelel a Könyvtár akadémiai jellegének.
Ez vonatkozik szolgáltatásaira, tudományos munkájára, tájékoztatási tevé- kenységére is. A Könyvtár igyekszik e tekintetben végrehajtani az MTA Elnökségének azt az elvi állásfoglalását, hogy a Könyvtár akadémiai jellegét az állománnyal egyenértékűen funkciói, szolgáltatásai határozzák meg. Olyan össz- akadémiai érdekeket kifejező funkciók mellett, mint az akadémiai kiadvány- csere és az „akadémiai k i a d v á n y t á r " működtetése, bizonyos akadémiai köz- ponti hatósági feladatok ellátása (pl. kiadvány-devizagazdálkodás) és még egyebek, amelyekről még szó lesz, a tudományos munka és tájékoztatás terén már mutatkoznak bizonyos eredmények. Ezek közé tartozik olyan tudomány- történeti segédletek kiadása, mint „Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudo- mány repertóriuma 1840 — 1960" (1962. 377 lap), olyan akadémia- és t u d o - mánytörténeti közleményeké, mint a Könyvtárnak 1956-ban indult és jelen- leg a 39. számnál t a r t ó ,,Publicationes"-sorozatának több száma (épület- történet, könyvtár-történet, „A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai'"
6
I
stb.), továbbá az egyes állománytesteket feltáró és leíró olyan kiadványok, mint a „Kandidátusi és doktori disszertációk katalógusa 1952 — 1961" (1962.
183 lap), valamint kézirattári anyagközlések és tanulmányok (Bolyai, Bartók.
Székely Bertalan stb.), amelyek többnyire a Magyar Tudomány „Történelmi a d a t t á r " rovatában jelennek meg. Ugyancsak a tudományos munkát hivatot- tak elősegíteni különböző könyvtári-könyvészeti segédletek, mint a nemzet- közi sziglagyűjtemények („Index acronymorum selectorum"), vagy az olyan kiadványok, mint a mikrokártya szerepéről a kutatásban szóló tanulmány (amelyet egyébként fordításra átvettek az NDK-ban és Csehszlovákiában).
Ezzel összefüggésben említem meg, mint lényeges központi akadémiai szolgáltatást, azt a tevékenységet, amelyet a Könyvtár Mikrofilmlabora- tóriuma végez.
Külön kell megemlíteni a K ö n y v t á r által megszervezett tudomány- szervezési dokumentációs és bizonyos mértékű tudományszervezési kutató- munkát és ezzel összefüggésben, a K ö n y v t á r legjelentősebb kiadványát, a negyedik évfolyamába lépett ,,Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodalmáról" c., évi hat számban megjelenő dokumentációs folyóiratot, amely iránt külföldön is fokozódó érdek- lődés mutatkozik. A Könyvtár gondozásában indul meg a ,,Tudományszer- vezési füzetek" c. kismonográfia-sorozat. Mindezek a kiadványok az Elnökség útmutatásának megfelelően, a Könyvtár munkatervébe illesztett tudományos program keretében készültek és jelenleg már több száz szerzői ív terjedelmet tesz- nek ki. Amint e rövid áttekintésből is kitűnik, a Könyvtár törekedik bizonyos egyensúly kialakítására a hagyományos, történeti témák (forrásfeltárások, tudománytörténet) és az időszerű, az Akadémia tudománypolitikai célkitű- zéseit támogató témák és szolgáltatások között (tudományszervezési doku- mentáció).
Az Akadémiai K ö n y v t á r távlati fejlesztésének irányvonalai
Az MTA Elnöksége, illetőleg az Elnökségi Tanács és az Elnökségi Könyv- tári Bizottság az utóbbi esztendőkben több alkalommal is foglalkoztak a Könyvtár helyzetével és különböző problémáival. Ezek során határozta el az Elnökség ú j könyvtárépület létesítését az Akadémia intézetfejlesztési prog- ramjakeretében, figyelembe véve a rendkívül értékes állomány elhelyezésének lehetetlenülését, a könyvtári tevékenység jelentős mértékű további kiterjesz- tésének és fellendülésének jelenlegi akadályait (utalok az előzőkben ismer- tetett adatokra az utóbbi évtized fejlődéséről) és a kapcsolatos problémák teljes megoldhatatlanságát az Akadémia székházában (és a székházon kívüli átmeneti ,,pót"-lehetőségekre, mint a kihelyezett raktárak, amelyekből máris több mint kívánatos számmal rendelkezik a Könyvtár). Vagyis a Könyvtár működése, fejlődése ellentmondásba került elhelyezési körülményeivel. Hozzá- tartozik a teljes képhez az is, hogy hovatovább nemcsak a K ö n y v t á r működése áll lehetetlenülés előtt, hanem az Akadémia is évek óta fokozódó elhelyezési gondokkal küzd, mind az Elnökség, mind egyes irodái, mind pedig tanács- és előadótermeinek elhelyezése, illetve férőhelykapacitása elégtelenné v á l t . A százéves épület végképp szűknek bizonyul a tárcaként is működő Akadémiá- nak és a korszerű nagykönyvtárrá fejlődött Akadémiai Könyvtárnak. Mind- ezekre való tekintettel az illetékes kormányzati szervek magukévá tették az
Akadémiai Könyvtár felépítését, és a könyvtárjialota céljaira kijelölték a volt Lloyd-palota helyét a Roosevelt-téren.5
Az ú j épületben a tervek szerint mintegy 40 esztendőre kell befogadó- képességet biztosítani az állomány elhelyezésére (mintegy 2 millió egységnek) és minden tekintetben korszerű körülményeket kialakítani a Könyvtár műkö- déséhez (raktár-, olvasótermek-, munkahelyek).
Ez volna az a keret, amelyet korszerű tartalommal kell kitölteni, illetve magát a keretet a távlati funkcionális tervből kiindulva kell kialakítani (az épület végső soron „cifra szolga", remélhetőleg semmilyen értelemben nem lesz „cifra", hanem, a m i n t Granasztói P á l idézett cikkében mondja, ez az épület lesz a bizonyítéka annak, hogy a magyar építőipar építőművészetté vált, hogy a modern és a szép nem ellentétes fogalmak az építészetben sem).
A Könyvtár akadémiai jellegéből, tradícióiból és az eddigi működéséből levonható következtetésekből, az országos könyvtári munkamegosztásban elfoglalt helyéből, amelyeket együttesen és összefoglalóan az Akadémiai Könyvtárral szemben fennálló társadalmi szükségletnek fogalmazhatunk meg, a következő feladatok látszanak távlatilag kirajzolódni (részben a már kialakultak tovább- fejlesztésével, részben újakkal):
akadémiai csereközpont (tudománypolitikai funkció, beszerzési forrás, az akadémiai kiadványtár — 10—50 példányos tartalék képzése akadémiai kiadványokból — kezelése),
akadémiai könyvtári hálózati központ (hatósági funkciók, devizagazdál- kodás, koordinálás, szervezés, módszertani munka),
akadémiai mikrofilmszolgálat (szolgáltatások és fejlesztési kutatás), akadémiai központi tudományos tájékoztatás (új szervezésként 10 — 12 000 kötetes központi referencegyűjtemény, az ún. akadémikus bibliográfia tovább- fejlesztése, egyes speciális katalógusok felállítása, szakreferensi szolgálat),.
tudományszervezési dokumentáció,
akadémiai kézirattár (tudomány- és kultúrtörténeti hagyatékok — a nemzeti könyvtárral bizonyos mértékű és indokolt párhuzamosság a magyar irodalnd hagyatékok tekintetében),6
akadémiai levéltár (új létesítmény mint a K ö n y v t á r önálló osztálya), országos szakkönyvtári funkciók (az országos könyvtári gyűjtőköri munka- megosztásból következőleg, a történetileg kialakult gyűjteményekre építve:
nyelv- és irodalomtudomány, ókortudomány, orientalisztika, tudományszer- vezés, részletesebben kifejtve az előzőkben a gyűjtőkörnél).
Mindez még nem meríti ki természetesen — hisz számos tényezőt nem is lehet előre látni, legfeljebb utópisztikusán — a K ö n y v t á r távlati működési
5 A z é p ü l e t r e k i í r t o r s z á g o s t e r v p á l y á z a t l e b o n y o l í t á s á r ó l : M a g y a r T u d o m á n y 1964. 2. sz. 116. l a p . Az é p ü l e t t e r v e z é s é t a K Ö Z T I végzi ( f ő t e r v e z ő : H a v a s s y P á l , a t e r v - p á l y á z a t e l s ő d í j a z o t t j a ) . A t e r v f e l a d a t s z i n t ű b e r u h á z á s i p r o g r a m n a k 1964 v é g é i g k e l l elkészülnie, 1965 a kiviteli t e r v é v e , 1966-ban k e z d ő d i k m e g a t u l a j d o n k é p p e n i é p í t k e z é s , a m e l y n e k 1969-ig kell b e f e j e z ő d n i e . A kijelölt t e l e k r e m i n t e g y 100 ezer lég m3 t e r j e d e l m ű , 33 m m a g a s s á g ú épület k e r ü l . E z lesz e g y é b k é n t a m a g y a r k ö n y v t á r é p í t é s z e t l e g n a g y o b b vállalkozása ö n á l l ó k ö n y v t á r i cél-épület t e k i n t e t é b e n .
6 A k o r u n k b a n e r ő t e l j e s e n jelentkező k o o r d i n á l á s i t ö r e k v é s e k k ö z e p e t t e n e m s z a b a d f i g y e l m e n kívül h a g y n i , h o g y v a n n a k szükséges és s z ü k s é g t e l e n p á r h u z a m o s s á g o k . A lényeges n e m a p á r h u z a m o s s á g o k m i n d e n á r o n v a l ó k i k ü s z ö b ö l é s e , h a n e m h o g y a p á r - h u z a m o s t e v é k e n y s é g e t f o l y t a t ó k tudjanak e g y m á s r ó l . Az i r o d a l m i h a g y a t é k o k g y ű j t é s e a n e m z e t i k ö n y v t á r és az A k a d é m i a i K ö n y v t á r á l t a l éppen i l y e n szükséges és h a ú g y t e t - szik „ k o o r d i n á l t " p á r h u z a m o s s á g .
8
körét, inkább címszószerűen vázolja a feladatokat. A 2000. év Akadémiai Könyvtárát nehéz előre látni, ezért olyan rugalmas távlati funckióterv látszik reálisnak, amely lehetővé teszi az újólag felmerülő szükségletek szerinti módo- sításokat. A következőkben a funkcióterv realizálásának néhány kérdéséről, további szóba jöhető feladatokról, illetve a terv vitatott részéről lesz szó. Ez utóbbiak nem módosítják — akármilyen döntés születik is — a beruházási program, az ú j épület terveit.
A vázolt távlati funkciótervvel kapcsolatban vannak elképzelések a bővítés irányában az országos szakkönyvtári funkciók tekintetében. A Műve- lődésügyi Minisztérium Könyvtár Osztálya és az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács több tagjának álláspontja szerint az ellátatlan országos természettudományi szakkönyvtári (alapkönyvtári) funkciókat néhány tudomány- ág tekintetében az Akadémiai Könyvtárnak kellene vállalnia, úm. matematika, biológia, fizika, kémia, esetleg megosztva az akadémiai intézeti könyvtárak- kal. Elvileg is tisztázásra szorul, hogy szükség van-e egyáltalán és ha igen, milyen mértékben ilyen funkciókra, mert hiszen nyilvánvalóan mások a kutatási feltételek, a tájékoztatási igények a természettudományi k u t a t á s b a n a társadalomtudományokhoz viszonyítva. A kutatás oldaláról hasonló igény nem nyilvánult meg. Ami már az eddigi tapasztalatok alapján is megfontolan- dónak látszik, az a matematika gyűjtése. Az országos szakkönyvtárnak kijelölt Műegyetemi Könyvtárral szemben (főleg műszaki matematikai műveket sze- reznek be) az Akadémiai Könyvtár és a Matematikai Intézet együttesen máris jóval jelentősebb mértékben szereznek be matematikai műveket. E g y eset- leges gyűjtőköri rendezés tehát csak kodifikálná az amúgyis meglevő gyakor- latot. A többi szóba került területeket illetően pedig elemzéseket kell végezni az álláspontok tisztázása és tudománypolitikailag megalapozott döntések céljából.
Távlatilag felmerül egy központi, ún. reportkönyvtár (nem-publikált kuta- tási-jelentések központi nyilvántartó és — esetleg — gyűjtőkönyvtár) kijelö- lésének kérdése; az Akadémiai Könyvtár mind központi jellegénél, mind pedig tudományszervezési dokumentációs tapasztalatainál fogva szóba kerülhet egy ilyen funkció ellátására.
A könyvtári-dokumentációs műszaki fejlesztés (modernizálás, gépesítés a tudományos tájékoztatásban stb.) területén az Akadémiai Könyvtárnak is lesznek kutatási feladatai, a reprográfia terén ilyen feladatot már évek óta ellát, és ennek nemzetközi elismerését jelenti, hogy az UNESCO „Associated Library Project"-nek („társult intézmény"-nek, magyarországi módszertani központnak) minősítette a mikrofilmezés terén. A gépesítésnek egy másik vonatkozása közvetlenül is érinti a tervezést. Nevezetesen ki kell kísérletezni saját használatra és az Akadémiai K ö n y v t á r állományának egyes szakjaira alkalmazva az osztályozás mechanizálását (lyukkártya-rendszeren kezdve) pél- dául a nyelvtudományi vagy a tudományszervezési irodalom sokoldalú nyil- vántartására.
Még egyéb feladatok is kirajzolódni látszanak a Könyvtár távlati mun- kájával kapcsolatban, mint amilyen például egy idegen nyelvű társadalomtudo- mányi referáló folyóirat kiadása és más hasonló szolgáltatások, illetve kiad- ványok az Akadémia tudománypolitikai célkitűzéseinek előmozdítására.
Mindezekben az elképzelésekben a központi könyvtár a maga milliós egységnyi állományával és a kutatóintézeti könyvtárak a maguk több mint félmilliós össz-állományával, az Akadémiai Könyvtár több mint 4 és félezer
kurrens folyóirata mellett az intézetek a maguk kb. 5 ezer folyóiratával (a köz- ponti könyvtárral és az egymás közti átfedések miatt a címanyag természetesen kisebb) egységes egészet alkotnak, kölcsönösen kiegészítik egymást, ily módon úgyszólván valamennyi fontos tudományterületet átfogva.
A kutatókönyvtár jellegen (korlátozott nyilvánosság, „praesens" használat) az ú j épületben sem látszik indokoltnak változtatni. E mellett azonban, tekin- tettel a tudományos munkát végzó'k számának várható növekedésére, gondos- kodni kell a könyvtárhasználat reális bővítési lehetőségeiről. A jelenlegi 70 férőhellyel szemben mintegy 210 fő részére lesz kutatási lehetőség szakosított olvasótermekben (2 ötvenszemélyes nagyolvasó, 1 kurrens folyóiratolvasó, különgyűjteményi olvasók, kutatófülkék írógéppel, magnóval felszerelve, eze- ket egészíti ki pihenő — klubszerűen kialakított újság- és képeslapolvasó és az ú j külföldi könyvek bemutatóterme). E számok a férőhelykapacitást jel- zik, kialakításuk és fejlesztésük rugalmasan, a szükségleteknek megfelelően fokozatosan történhet meg.
Néhány szót a Levéltári Osztályról, a Könyvtár legfiatalabb egységéről, amely munkáját elnökségi határozat értelmében 1964 február 1 -ével kezdte meg, de feldolgozott állománya teljes hozzáférhetővé tételének időpontja az ú j épület megnyitása lesz. A Levéltári Osztály, amellett, hogy anyaga (1949-től, az Akadémia átszervezésétől kezdődő iratanyagot veszi át az előírt selejtezések végrehajtása u t á n ) nélkülözhetetlen forrása lesz a felszabadulás utáni tudo- mány- és kultúrtörténeti kutatásnak, bizonyos akadémiai hatósági funkciókat is ellát, mint az akadémiai ügyiratok megőrzésének és selejtezésének felelős szerve.
Az új épületben a k u t a t á s elősegítésére és az Akadémiai Könyvtár állo- mányának az egész országban, sőt külföldön is jobb hozzáférhetővé tételére a cédulakatalógus mellett betűrendes kötetkatalógust is tervezünk. A katalógu- sok egyébként bizonyos mértékű eltérést fognak mutatni a szokásostól', a régi ma- gyar könyvek korszakhatára 1850 lesz (a szokásos 1711-gvel szemben), míg a külföldieké 1800 (1600-zal szemben). Ennek következtében nagymennyiségű könyv kerül á t a Régi és ritka könyvek Osztálya kezelésébe és egy tudomány- történeti szempontú tárgyszó-katalógusba, ahová valójában valók is, mente- sítve és áttekinthetőbbé téve ezáltal az E T O rendszerű szakkatalógust. Ilv módon a tudomány- és kultúrtörténeti k u t a t ó k egy speciális szempontú katalógusban férhetnek hozzá az őket érdeklő anyaghoz.
Az elmondottakból elég világosan kitűnik az a bonyolult, sokoldalú és nagy erőfeszítéseket kívánó munka, amely az Akadémiai Könyvtár előtt áll az ú j épülettel kapcsolatban. Az ú j épület nem egyszerűen gazdasági-szerve- zési-műszaki problémákat vet fel — önmagukban ezek is meglehetősen tete- mesek, gondoljunk csak egy milliós állományú könyvtár költöztetésére és az ezt megelőző teljes állományrevízióra —, nem egyszerűen azt jelenti, hogy a teljesen korszerűtlen körülmények között működő könyvtár — az ország három tudomá- nyos nagy könyvtárának egyike7 — megfelelő és méltó elhelyezési viszonyok közé kerül, és mód nyílik a „nagyüzemi" könyvtárszervezésre — ez így önma- gában is rendkívül nagy előrehaladás volna —, hanem megnyílnak általa jelentős tartalmi tudományos fejlesztési lehetőségek, amelyeket az előzőkben érzékeltetni igyekeztem.
Mindeme elgondolások kialakításában sem szabad szem elől téveszteni, hogy egy nagy hagyományú, történetileg kialakult tudományos intézmény
1 Az O r s z á g o s Széchényi K ö n y v t á r és az E g y e t e m i K ö n y v t á r m e l l e t t .
10
t á v l a t i fejlesztésénél napi tudomány—vagy könyvtárpolitikai meggondolá- sok (ha egyáltalán létezhet e területen „napi-politika") csak a legcsekélyebb mértékben játszhatnak szerepet. Különösen érvényes ez Magyarországra, ahol a történelem viszontagságai folytán elég jelentős mértékben pusztultak köz- gyűjtemények, tehát fokozott a felelősség az olyan nagy gyűjteményekkel sze mben, mint amilyen az Akadémiai Könyvtár, amely gyűjteményeivel egy- szer re demonstrálja a magyar tudomány és kultúra hozzájárulását a világkultú- rához, mit adott Magyarország a világnak és megfordítva, hogy Magyarország milyen mértékben vette át a nagyvilág kiadványokban kifejezett tudományos és kultúrjavait, egyszóval a maguk sajátos módján képviselik hazánk részvételét a világ tudományos vérkeringésében.
Ugyanakkor az ú j könyvtárépület puszta létével is egyik demonstrálója lesz a szocialista állam áldozatkészségének és tudománypártolásának, miáltal történetileg viszonylag rövid idő a l a t t megoldott egy egy és negyedszázados megoldatlan problémát.
Rusznyák Istvánnak a már idézett könyvtári tájékoztató kötethez írt bevezető soraiból: „Az Akadémia és Könyvtára elválaszthatatlanok egymás- tól, történetük szorosan összefonódott sok-sok évtized alatt. Amint az Aka- démia, éppúgy Könyvtára is mindazon haladó törekvések örökösének és foly- t a t ó j á n a k vallja magát, amelyek a magyar nép tudományos és kulturális felemelkedését, a világ tudományosságával való békés és alkotó együttmű- ködést célozták. A K ö n y v t á r a maga sajátos eszközeivel szolgálja a célkitűzé- seket." Hozzátehetem: távlatilag remélhetőleg még sikeresebben f o g j a e cél- kitűzéseket szolgálni az ú j épület a d t a kedvezőbb körülmények között, a hagyományok és a korszerű követelmények harmonikus összekapcsolásával.
T R A D I T I O N U N D F O R T S C I I R I T T L I C H K E 1 T : V O M P E R S P E K T I V I S C H E N E N T W I C K L U N G S P L A N D E R B I B L I O T H E K D E R U N G A R I S C H E N A K A D E M I E
D E R W I S S E N S C H A F T E N
L a u t beschluss d e s P r á s i d i u m s d e r U n g a r i s c h e n A k a d e m i e der W i s s e n s c h a f t e n u n d i m E i n v e r s t á n d n i s m i t d e n z u s t á n d i g e n R e g i e r u n g s b e h ö r d e n wird die A k a d e m i e - B i b l i o t h e k a n e i n e m d e r e x p o n i e r t e s t e n P u n k t e der L a n d e s h a u p t s t a d t B u d a p e s t , d e m R o o s e v e l t - P i a t z b e i m P e s t e r K e t t e n b r ü c k e n k o p f d e m P a l a i s d e r A k a d e m i e g e g e n i i b e r , e i n n e u e s H e i m bezieben, d a s b i s 1970 s e i n e r B e s t i m m u n g ü b e r g e b e n werden soll. D a m i t b e g i n n t ein n e u e r Z e i t a b s c h n i t t i n d e r G e s c h i c h t e der i n 1826 g e g r ü n d e t e n A k a d e m i e - B i b l i o t h e k .
D e r B a u des n e u e n , 33 m h ő b e n G e b á u d e s v o n r u n d 100 000 m3 K u b a t u r , das g r ö s s t e s e l b s t á n d i g e u n g a r i s c h e Z w e c k b a u d i e s e r A r t s t e b t s c b o n wegen seiner e x p o n i e r t e n L a g e i n d e m M i t t e l p u n k t d e s ö f f e n t l i e b e n I n t e r e s s e s u n d w u r d e a u c h in d e r T a g e s p r e s s e l e b h a f t e r ö r t e r t . W e s e n t l i e b e r a b e r als F o r m u n d A u s s e h e n d e s neuen G e b á u d e s ist s e i n e B e s t i m m u n g .
D i e E r r i e b t u n g eines n e u e n H e i m s e r w e i s t sicb n o t w e n d i g , weil d a s a l t e d e m T á t i g k e i t s b e r e i c h u n d d e m W a c b s t u m d e r B i b l i o t b e k n i e b t m e b r g e n ü g t .
D a s p e r s p e k t i v i s c b e E n t w i c k l u n g s p r o g r a m m weist a b e r i n gewissen B e l a n g e n s c b o n ü b e r d a s S o n d e r p r o b l e m d e r A k a d e m i e - B i b l i o t h e k h i n a u s , weil es g a n z a l l g e m e i n d i e Z u k u n f t u n d F o r t é n t w i c k l u n g d e r w i s s e n s c b a f t l i c b e n G r o s s b ü c b e r e i e n m i t h i s t o r i s c k g e w a c b s e n e m B e s t a n d b e r ü h r t . I m Z u s a m m e n h a n g m i t d e m F ö r d e r u n g s p r o g r a m m der a k a d e m i s c h e n B i b l i o t h e k s t r e i f t u n s e r A r t i k e l obne A n s p r u c h auf V e r a l l g e m e i n e r u n g a u e b d i e s e F r a g e n .
D e n E n t w i c k l u n g s g a n g d e r n a h e z u 140 J a h r e a l t é n A k a d e m i e - B i b l i o t h e k n a c h d e r B e f r e i u n g des L a n d e s , v o r a l l é m a b e r n a c h d e r 1949 e r f o l g t e n N e u o r g a n i s i e r u n g der U n g a r i s c h e n A k a d e m i e v e r a n s c h a u l i c h e n f o l g e n d e D a t e n . B e i e i n e r V e r d r e i f a c h u n g der
M i t a r b e i t e r z a h l s t i e g d a s B u d g e t d e r Bibliothek w á h r e n d der l e t z t e n a n d e r t h a l b J a h r - z e h n t e auf d a s Z w ö l f f a c h e . 1950 s t a n d sie m i t 3 0 0 a u s l á n d i s c h e n w i s s e n s c h a f t l i c h e n I n s t i t u t e n in r e g e l m á s s i g e m A u s t a u s c h v e r h á l t n i s ; b i s 1963 stieg d e r e n Zahl auf 2100
i n 100 L á n d e r n .
D e r B i b l i o t h e k s b e s t a n d u m f a s s t eine Millión D o k u m e n t e ( B i i e h e r , Z e i t s c h r i f t e n , M a n u s k r i p t e u n d M i k r o f i l m é , u s w . ) , d o e h liegt d i e B e t o n u n g w e n i g e r a u f der Menge a l s a u f d e m w i s s e n s c h a f t l i c h e n C h a r a k t e r dieses B e s t a n d e s . Die A k a d e m i e - B i b l i o t h e k v e r f ü g t ü b e r die b e d e u t e n d s t e w i s s e n s c h a f t l i c h e Z e i t s c h r i f t e n s a m m l u n g d e s Landes, — a l l é i n die Zahl d e r k u r r e n t e n P e r i o d i k a erreicht 4500 T i t e l . Der a u s w e r t v o l l e n S t i f t u n g e n u n d H i n t e r l a s s e n s c h a f t e n s t a m m e n d e K e r n des B e s t a n d e s e r f u h r d i e wesentlichste Be- r e i c h e r u n g d u r c h i n t e r n a t i o n a l e T a u s e h a k t i o n e n . E i n e p l a n m á s s i g e u n d grosszűgige, d u r c h einen s t a b i l é n E t a t e r m ö g l i e h t e A n k a u f s t á t i g k e i t n a h m e r s t m i t d e r N e u o r g a n i - s a t i o n der A k a d e m i e i h r e n A n f a n g . R u n d 30% des g e g e n w á r t i g e n G e s a m t b e s t a n d e s k a m i m L a u f e der l e t z t e n a n d e r t h a l b J a h r z e h n t e h i n z u : (1826 — 1949; 1949 — 1964). A u s s e r e i n e r a n s e h n l i c h e n Z a h l der b e d e u t e n d s t e n w i s s e n s c h a f t l i c h e n P u b l i k a t i o n e n der W e l t b e s i t z t die B i b l i o t h e k u . a . 85 m i t t e l a l t e r l i c h e K o d i z e s , m e h r als 1100 Wiegendruclte, U n i k a u n d P r a c h t a u s g a b e n , i h r e w e i t b e r i i h m t e o r i e n t a l i s c h e S a m m l u n g e n t h á l t 1890 o r i e n t a l i s c h e K o d i z e s , w i s s e n s c h a f t l i c h e u n d l i t e r a r i s c h e Nachlásse u . d g l . m .
Die S a m m e l t a t i g k e i t der B i b l i o t h e k e r s t r e o k t s i c h i m R a h m e n d e r A r b e i t s t e i l u n g z w i s c h e n den u n g a r i s c h e n L a n d e s b i b l i o t h e k e n a u f f o l g e n d e d u r c h i h r e h i s t o r i s c h e E n t - w i c k l u n g b e d i n g t e Bereiohe: S p r a c h - u n d L i t e r a t u r w i s s e n s c h a f t , A l t e r t u m s w i s s e n s c h a f t ( G e s c h i c h t e des A l t e r t u m s u n d k l a s s i s c h e Philologie), O r i e n t a l i s t i k , w i s s e n s c h a f t l i c h e P o l i t i k u n d O r g a n i s a t i o n s w e s e n , A c a d e m i c a ( P u b l i k a t i o n e n a u s l á n d i s c h e r wissenschaft- l i c h e r I n s t i t u t e , m i t A u s n a h m e j e n e r , d i e sich auf a n g e w a n d t e u n d t e c h n i s c h e Wissens- z w e i g e beziehen), z u s a m m e n f a s s e n d e W e r k e u n d H a n d b ü c h e r aus a l l é n W i s s e n s g e b i e t e n ( a u s g e n o m m e n a n g e w a n d t e u n d t e c h n i s c h e W i s s e n s c h a f t e n ) , f e r n e r L i t e r a t u r wissen- s c h a f t l i c h e r G r e n z g e b i e t e ( i n t e r d i s z i p l i n a r e W i s s e n s c h a f t e n ) , u n t e r b e s o n d e r e r Berück- s i c h t i g u n g der a n g e w a n d t e n M a t h e m a t i k . Auf den G e s a m t b e s t a n d d e r B i b l i o t h e k bezogen e n t s p r i c h t d a s V e r h á l t n i s zwischen H u m á n - u n d S o z i a l w i s s e n s c h a f t e i n e r s e i t s u n d N a t ú r - w i s s e n s c h a f t e n a n d e r e r s e i t s u n g e f á h r 80 : 20. Z u f o l g e d e r r e g e l m á s s i g e n T a u s e h a k t i o n e n l i e g t d e r Anteil d e r N a t u r w i s s e n s c h a f t e n bei den Z e i t s c h r i f t e n h ö h e r a l s bei den Mono- g r a p h i e n .
Die B e n u t z u n g der B i b l i o t h e k k o m m t n i c h t i n den a b s o l u t e n Leser-Zahlen,
— i n den n a c h F á c h e r n g e o r d n e t e n L e s e r a u m e n s t e h e n 70 P l a t z e z u r V e r f ü g u n g —, v i e l m e h r in der I n t e n s i t á t der B e n u t z u n g zum A u s d r u c k . Von Fali z u F a l i werden d u r c h - s c h n i t t l i c h 6 — 7 W e r k e a n g e f o r d e r t , m e h r als in a l l é n a n d e r e n w i s s e n s c h a f t l i c h e n B ü c h e - r e i e n U n g a r n s . V o n 1953 bis 1963 s t i e g die Zahl d e r L e s e r auf d a s A n d e r t h a l b f a c h e , d i e d e r b e n u t z t e n E i n h e i t e n auf d a s D r e i e i n h a l b f a c h e ( j a h r l i c h m e h r a l s 2 0 0 000 E i n h e i t e n ) u n d die Zahl d e r v o n einem B e s u c h e r ausgelichenen D o k u m e n t e a u f d a s D o p p e l t e . D a s e n t s p r i c h t d e m F o r s c h u n g s c h a r a k t e r der B i b l i o t h e k , d . h . der s t a r k e n B e a n s p r u c h u n g d u r c h eine v e r h á l t n i s m á s s i g g e r i n g e Z a h l von B e s u c h e r n . D i e b e r u f l i c h e Z u s a m m e n s e t z u n g d e r Leser s t e h t i m E i n k l a n g m i t d e m B ü c h e r b e s t a n d , e n t s p r i c h t f o l g l i c h d e m a k a d e m i - s c h e n C h a r a k t e r d e r Bibliothek.
Des gleiche g i l t a u c h f ü r i h r e D i e n s t l e i s t u n g e n , i h r e w i s s e n s c h a f t l i c h e n A r b e i t s - m e t h o d e n u n d i h r e I n f o r m a t i o n s t á t i g k e i t u n d e n t s p r i c h t der p r i n z i p i e l l e n E n t s c h e i d u n g d e s A k a d e m i e p r a s i d i u m s , d . h . d e r a k a d e m i s c h e C h a r a k t e r der B i b l i o t h e k wird sowohl d u r c h ihren B e s t a n d , wie d u r c h i h r e F u n k t i o n e n u n d D i e n s t l e i s t u n g e n b e s t i m m t . D i e v o m w i s s e n s c h a f t l i c h e n P r o g r a m m i m A r b e i t s p l a n d e r Bibliothek v o r g e s e h e n e n A b h a n d - l u n g e n (Quellenerschliessungen, B i b l i o t h e k s k u n d e , W i s s e n s c h a f t s g e s c h i c h t e , D o k u m e n - t a t i o n s - u n d b i b l i o g r a p h i s c h e A r b e i t e n usw.) e r r e i c h t e n in der Z e i t s p a n n e von 1960 b i s 1964 d e n U m f a n g m e h r e r e r h u n d e r t D r u c k b o g e n . D i e B i b l i o t h e k b e m ü h t sich, zwischen d e n t r a d i t i o n e l l e n h i s t o r i s c h e n T h e m e n u n d i h r e m I n f o r m a t i o n s d i e n s t , d e r die wissen- s c h a f t s p o l i t i s c h e n Zielsetzungen d e r A k a d e m i e u n t e r s t ü t z t , ein b e s t i m m t e s Gleichgewicht h e r z u s t e l l e n , u m a u c h auf diese W e i s e die T r a d i t i o n u n d die n e u z e i t l i c h e n B e d ü r f n i s s e e i n a n d e r a b z u s t i m m e n .
Auf G r u n d d e s a k a d e m i s c h e n C h a r a k t e r s , d e r T r a d i t i o n e n u n d d e r Folgerungen, d i e sich aus d e r b i s h e r i g e n T á t i g k e i t d e r Bibliothek z i e h e n lassen, s o w i e i n A n b e t r a c h t d e r Stellung, die sie i n n e r h a l b des A r b e i t s t e i l u n g s p r o g r a m m s der B i b l i o t h e k e n des L a n d e s e i n n i m m t , k u r z u n t e r B e r ü c k s i c h t i g u n g all dessen, w a s m a n u n t e r d e m Begriff d e r gesellschaftlichen V e r p f l i c h t u n g e n d e r a k a d e m i s c h e n B i b l i o t h e k u n d d e r a n sie gestellten A n f o r d e r u n g e n z u s a m m e n f a s s e n k ö n n t e , zeichnen s i c h f ü r die Z u k u n f t folgende t e i l s a l t h e r g e b r a c h t e , t e i l s n e u e W i r k u n g s b e r e i c h e a b :
12
a k a d e m i s c h e A u s t a u s c h z e n t r u m ( w i s s e n s c h a f t s p o l i t i s c h e F u n k t i o n , A n s c h a f f u n g s - q u e l l e , E r f ü l l u n g d e s a k a d e m i s c h e n P u b l i k a t i o n s p l a n e s u n d A u f f ü l l e n d e r A u s t a u s e h - r e s e r v e n ) ,
V e r w a l t u n g s z e n t r u m d e s a k a d e m i s c h e B i b l i o t h e k s s y s t e m s b e h ö r d l i c h e F u n k t i o n e n , D e v i s e n b e w i r t s c h a f t u n g , K o o r d i n a t i o n , m e t h o d o l o g i s c h e A r b e i t e n ) ,
B e t r e u e r i n d e s a k a d e m i s c h e n M i k r o f i l m d i e n s t e s ( D i e n s t l e i s t u n g e n u n d F o r s c h u n g ) , w i s s e n s c h a f t l i c h e a k a d e m i s c h e I n f o r m a t i o n s s t e l l e (10 b i s 12 000 B á n d e u m f a s s e n d e R e f e r e n z - S a m m l u n g , A u s k u n f t s d i e n s t usw.),
D o k u m e n t u m s s t e l l e f ü r O r g a n i s a t i o n s f r a g e n d e r W i s s e n s c h a f t ,
a k a d e m i s c h e s S o n d e r a r c h i v ( B e t r e u u n g w i s s e n s c h a f t l i c h e r u n d h i s t o r i s c h e r , in k l e i n e r e m M a s s s t a b a u c h l i t e r a r i s c h e r V e r m á c h t n i s s e ) ,
A r c h i v d e r A k a d e m i e ( s e l b s t á n d i g e B i b l i o t h e k s a b t e i l u n g ) ,
L a n d e s b i b l i o t h e k f ü r gewisse W i s s e n s g e b i e t e ( S p r a c h - u n d L i t e r a t u r w i s s e n s c h a f t , A l t e r t u m s k u n d e , Ő r i e n t a l i s t i k , w i s s e n s c h a f t l i c h e O r g a n i s a t i o n , , , A c a d e m i c a " , i n t e r d i s z i p I i - n a r i s c h e W e r k e ) .
I m Z u s a m m e n h a n g m i t diesen A u f g a b e n m u s s e r w á h n t werden, d a s s d i e P f l e g e gewisser Wissenzweige d e n I n s t i t u t s b ü c h e r e i e n v o r b e h a l t e n b l e i b t , wenn a u c h d i e Zentral- b i b l i o t h e k u n d d a s B i b l i o t h e k s n e t z d e r a k a d e m i s c h e n F o r s c h u n g s i n s t i t u t e , ( d a s gegen- w á r t i g m e h r als 40 F a c h b ü c h e r e i e n u m f a s s t ) , t h e o r e t i s c h u n d i n w a c h s e n d e m Mass a u c h p r a k t i s c h als e i n h e i t l i c h e s G a n z e s a u f z u f a s s e n s i n d . A u f A n r e g u n g des M i n i s t e r i u m s f ü r B i l d u n g s w e s e n w i r d eine U n t e r s u c h u n g d a r ü b e r e i n g e l e i t e t , o b u n d in w e l c h e m Massstab e i n e A u s w e i t u n g d e r l a n d e s b i b l i o t h e k a r i s c h e n F u n k t i o n e n i n einigen n a t u r w i s s e n s c h a f t - l i c h e n Bereichen n o t w e n d i g w á r e u n d welche Rolle h i e r b e i d e m a k a d e m i s c h e n Biblio- t h e k s n e t z v o r b e h a l t e n b l e i b t . I n d e r p e r s p e k t i v i s c h e n P l a n u n g i s t die S c h a f f u n g einer z e n t r a l e n , s o g e n a n n t e n R e p o r t b i b l i o t h e k v o r g e s e h e n (zur E v i d e n z h a l t u n g u n d S a m m - l u n g n i c h t v e r ö f f e n t l i c h t e r F o r s c h u n g s b e r i c h t e ) , in w e l c h e m Z u s a m m e n h a n g gegebenen- f a l l s a u c h e v e n t u e l l die A k a d e m i e - B i b l i o t h e k i n B e t r a c h t gezogen w e r d e n k ö n n t e . I m R a h m e n d e r b i b l i o t h e k a r i s c h - t e c h n i s c h e n E n t w i c k l u n g e r w a c h s e n d e r B i b l i o t h e k a u f d e m G e b i e t d e r r e p r o g r a p h i s c h e n F o r s c h u n g u n d d e r c h a n i s i e r u n g der K l a s s i f i k a t i o n w e i t e r e A u f g a b e n .
I h r e E i g e n s c h a f t als F o r s c h u n g s b ü c h e r e i b e h á l t d i e A k a d e m i e - B i b l i o t h e k a u c h i m n e u e n G e b á u d e bei, i n d e m r u n d zwei Millionen D o k u m e n t e u n t e r g e b r a c h t werden k ö n n e n u n d a u s s e r d e n A r b e i t s r a u m e n in f a c h l i c h g e g l i e d e r t e n Lesesálen d e n F o r s c h e r n 210 bis 250 P l á t z e z u r V e r f ü g u n g s t e h e n sollen.
Ü b e r diese u n d die h i e r u n e r w á l m t gebliebenen E r w á g u n g e n h i n a u s m u s s m a n s i c h v o r A u g e n h a l t é n , d a s s i m f o l g e r i c h t i g e n A u s b a u eines h i s t o r i s c h e n t w i c k e l t e n wissen- s c h a f t l i c h e n I n s t i t u t s , d a s s i c h a u f l a n g j á h r i g e T r a d i t i o n e n s t ü t z t , zeitlich b e g r e n z t e w i s s e n s c h a f t s - u n d b i b l i o t l i e k s p o l i t i s c h e Ü b e r l e g u n g e n n u r e i n e áusserst u n t e r g e o r d n e t e R o l l e spielen d ü rfe n . I n i h r e n S a m m l u n g e n u n d D i e n s t l e i s t u n g e n d o k u m e n t i e r t d i e A k a d e m i e - B i b l i o t h e k d e n B e i t r a g d e r u n g a r i s c h e n W i s s e n s c h a f t u n d K u l t u r z u r Förde- r u n g d e r U n i v e r s a l k u l t u r u n d v e r a n s c h a u l i c h t n e b e n a l l d e m , was U n g a r n d e r Welt g e g e b e n h a t , u m g e k e h r t a u c h , i n w e l c h e m Mass sich U n g a r n d i e v o n der i n t e r n a t i o n a l e n L i t e r a t u r v e r m i t t e l t e n w i s s e n s c h a f t l i c h e n u n d K u l t u r g ü t e r d e r grossen W e l t z u eigen g e m a c h t h a t .
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I
1. H a r a s z t h y G y u l a : A 130 éves Akadémiai Könyvtár. Bp. 1956.
2. B e r l á s z J e n ő — S z a k m á r y n é N é m e t h M á r i a : A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. B p . 1956.
3. C s a p o d i C s a b a : A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. B p . 1957.
4. B e r l á s z J e n ő : Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása, Bp.
1957-
5. H a r a s z t h y G y u l a : Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyv- tárügy időszerű kérdései. B p . 1958.
6. G e r g e l y P á l : Arany János és az Akadémia Könyvtára. B p . 1958.
7. M o r a v e k E n d r e : Die neuen ungarischen Bibliotheksnormen. W i e n . 1957.
8. S z a k m á r y n é N é m e t h M á r i a : Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. B p . 1958.
9. G e r g e l y P á l : Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában. B p . 1958.
10. C s a p o d i C s a b a : Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. B p . 1958.
11. M o r a v e k E n d r e : Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából B p . 1958.
12. S z a k m á r y n é N é m e t h M á r i a : A központi folyóiratcímjegyzék kérdékei.
B p . 1959.
13. C s a b a C s a p o d i : L'avenir des périodiques scientifiques. L a H a y e 1958.
14. F . C s a n a k D ó r a : Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig.
B p . 1959.
15. M o r a v e k E n d r e — W é g e r I m r e : Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára. B p . 1959.
16. C s a b a C s a p o d i : Der geographische Begriff im Katalogsystem der Bibliothek.
W i e n 1959.
17. C s a p o d i C s a b a : A proveniencia elve a könyvtárban. Bp. 1959- 18. R á s o n y i L á s z l ó : Stein Aurél és hagyatéka. B p . 1960.
19. S á f r á n G y ö r g y i : Arany János és Rozvány Erzsébet. Bp. 1960.
20. R ó z s a G y ö r g y : A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadvá- nyaiban. — Les sciences sociales hongroises dans les publications de l'UNESCO. B p . 1960.
21. G e r g e l y P á l : Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. B p . 1961.
22. G e r g e l y P á l : Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárában. B p . 1961.
22. S a r l ó s k a V i n c e E r n ő : Bolyai János házassága a köztudatban és doku- mentumok. B p . 1961.
24. C s a p o d i C s a b a : Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára ? B p . 1961.
25- M o r a v e k E n d r e — W e g e r I m r e : Abbreviaturae Cyrillicae. B p . 1961.
26. R á s o n y i L á s z l ó : A magvar keletkutatás orosz kapcsolatai: Bp. 1962.
27. T ő k é s L á s z l ó : Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvgyűjteménye és fotó- laboratóriuma. B p . 1962.
28. F r á t e r J á n o s n é : ,,Nemzeti részvét emelte", B p . 1 9 6 2 .
29. B ü k y B é l a : Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. B p . 1962.
30. M o r a v e k E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 2. Instituta scien- tifica. Bp. 1962.
31. M é r e i n é J u h á s z M a r g i t : Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban.'Bp. 1963.
32. R ó z s a G y ö r g y : The documentation of science organization as an emerging new branch of scientific Information. B p . 1962.
33. G e r g e l y P á l — M o l n á r Z o l t á n : Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tu- domány repertóriuma. 1840—1960. B p . 1962.
34. C s a p o d i C s a b a : Mikor szűnt meg Mátyás király könyv festő műhelye?
B p . 1963.
35. T ő k é s László: A mikrókártya és a kutatók. B p . 1963.
36. B ü k y B é l a — C s e n g e r y n é N a g y Z s u z s a : Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz. B p . 1 9 6 3 .
37. G e r g e l y Pál: Az Akadémia szerepe a pesti Nemzeti Színház létrehozásá- ban. Bp. 1963.
38. N o r a v e k E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 3. Instituta pae- dagogica. B p . 1963.
39. J o s e f G y ö r g y : Die Goethe-Sammlung Balthasar Elischers in der Biblio- thek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. B p . 1963.
40. R ó z s a G y ö r g y : Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudo- mányi dokumentációban. Bp. 1964.
41. C s a p o d i C s a b a : Beatrix királyné könyvtára. B p . 1964.
42. R ó z s a G y ö r g y : Hagyomány és korszerűség: az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről. B p . 1964.
