MAG\lRORvSZÁG DENEVÉREINEK
436
0
0
Teljes szövegt
(2) '^. 1.
(3)
(4)
(5) A. MONOGRAPHIA CHIKOPTERORUM HUNGÁRIÁÉ. (CUM APPENDICE IN LINGUA GERMANICA CONSCRIPTA). MAG\lRORvSZÁG DENEVÉREINEK. MONOGRArmAjA.. MEHELY LAJOS. Kis-apsai A MAGYAR NEMZETI. MÚZEUMHOZ BEOSZTOTT TAXÁK; A MAGYAll TUDOMÁNYOS AKADÉMIA,. A LONDONI ZOOLOGICAL SOCIIiTY, A M AJNA-FHANKFUHTl SENCKKNKHKGISr.lIH NATUlíFOHSCIIUNDE GESEI.LSCIIAl-T S A MAGDEHUHGI NATURWISSENSCIIAFTI.ir.HEH VÉREIN. LEVELEZ. 22. TÁBLÁN. ISS. TAGJA.. EKEDET! HAJZZAL.. A MAGYAR TUUOMÁNYOS AKADKMIA TÁMOGATÁSÁVAL KIAD.IA A MAGVAI! NIÍMZKTl MU/.KUM.. BUDAPEST. HOIíNVÁNSZKV VIKlOlí. CS. KS. KIH.. li)Ü().. UnVAlU KÖNVVNVOMDÁ.I.
(6) Székfoglaló értekezésül. benyújtotta s részben fr.lolvasta. a szerz a Magyar Tudományos Akadémia január 22-én. tartott. ülésén.. lítlR).. évi.
(7) ELOSZO. „Millv hátra, milly. után. —. itten. olly. vétetett. is. nagyon hátra maradánk mi magyarok a többiek. a íurkészet, az ismeret, öröm, haszon és dicsség czéljától,. hogy a magasabb rend. annyira,. kevésb. épen. ü::. lelke. keservét. egyike. rtgj'elembe,. hazánkban".. eiiilöslan. mag^-ar. a. sem. állatosztályok. lianyagoltaték. el. egy ága sem inkább,. úttörje,. kutatás. zoológiai. Petényi. Majd az emls. 1844-ben.. egészet szolgai fordításnak. festi,. állatok. hazai. irodalmáról. A. Temcs-. szólva,. az. melyben „semmi eredményét viem látjuk. az öntapasztalás és vizsgálatnak, a hazai fiirkészetnek, magyarltoubüii és. ki. Salamon,. a magj'ar orvosok és természetvizsgálók negj-edik nagygylésén, várott,. mint. Ezekben a szomorú szavakban önté. semmi felfedezést. magyarhon számára!" vagy a hazai tudományosság újabbkori. föl-. pezsdülésének egy-egy melegebb szivdobbanásától elfogódott szemlél,. ma. külszin után induló,. napság csak mosolyogni fog e keser szózaton, melyben mindössze zik. is. egy csüggedt, feketén. meg. Csak. látó léleknek elborult ítélete nyilatko-. az, ki az emlöstan hazai irodalmába belemélyedve, lépten-. nyomon megdöbbenve igazi. — úgj'mond —. tapasztalja, mily ijeszt üresség és felületesség, az. kitüntet éleslátásnak. buvárszellemet. csekély foka jellemzi. önmagában. is. és. lelkiismeretességnek. mily. szánalmasan szegény irodalmunkat,. csak az képes Petényi feljajdulásának értelmét felfogni és átérezni.. S mily. lesújtó tudat,. még ma napság tak.. Egy. fél. is,. hogy Petényi-nek 1844-ben elhangzott szavai. st még nagyobb mértékben. igazak, mint akkor vol-. évszázad óta Európának minden mvelt nemzete,. Észak-Amerika,. India,. Japán és Ausztrália. is. st még. nagyot haladt az emlstan. r.
(8) KlMsz.i.. IV. nem. mi magyarok. terén, csak. jutottunk elbbre s szintén be. hogy a mammalogia. nünk,. hidalható — ür választ. terén. óriási. —. bennünket a nyugat és a. el. kelet. ismer-. kell. soha többé. talán. nem. át. tudományos-. (!). ságától.. Roppant elmaradottságunknak leplezgetése az igazság és a nemzet. bn. való. ellen. megbosszulhatná a jöv,. volna s keseren. hiúságimk szálaiból sztt esalóka. vágyó. ifjúságát,. mely. képekkel áltatnók. ha nemzeti. hazánk. el. tettre-. százados mulasztások helyrehozatalának a. elé. fel-. adata tornyosul.. Európának minden mvelt nemzete már a vagy legkésbb a XIX. század els felében. nekünk még mostanság. is. század végén,. .W'lll.. nieg\-alósitotta. azt,. csak elérhetetlen vág\unk. Nyugati és. keleti. mi. a. szom-. szédaink mindegyike legkésbb a XIX. század közepe tájáról való íisszcfuglaló. nagy. állatainak. mvekkel. melyek az. dicsekedhetik,. természetrajzát kimeritíien tárgyalják. jöv. ismeretkörének biztos tartalmat nyújtva, megszabják a nyát. megannyi kiapadhatatlan. ;. aranya csörgedez.. A. .SV/zrtí'tT,. Tcuniiiiick, (Iniy.. Xilssoii, az. oroszoknak PalUis, liranJI. Sclili\iíii. annyian nemzetük nyelvén az illet. zolják. faunák. (. joh/i/,. h. küszöbén. sincs. kisebbeket. hazai. emlseinkrl. említsek. —. oly. a svéd. mely 1847-ben már második kiadását ország. emlseit. tárgj-aló. dánoknak. Lilljiburi,'.. kegyelmébl,. volt. nem akadt szakemberünk,. fauna tanulmányozásának szentelte volna erejét s. mve,. érte,. mel\-. kik mind-. a sors. megraj-. mostoha,. a hazai. ki. még ma. a. hogy. „Skandinavisk Kauna"-ja,. vagy mint. 1<S.')7. emls-. XX. század. munkánk, mint például. .\íIsí:oii. .iz. svédeknek. természetrajzát s. Csak irántunk. képét.. Siiiiil-. Hi<iiiii\irh\i\. Evírsiiuiiiii, a. meg emlseik. irá-. HUisiiis cs Gicbcl.. \\\i^'iui\. jut a jósiigos végzet. irják. csak nekünk m^igyaroknak. csak. kutatás. a természethistória szin-. az olaszoknak. angoloknak. emls. nemzedék. francziáknak egy Ciivicr. Ihsiuarcsl, Gcoffroy. Hilairc és Falio, a németeknek. a hollandoknak egy. melybl. forrás,. országok. illet. és a fiatalabb. liLisiiis-nuk. óta alig vesztett. Német-. kitnsé-. gébl. .Ámde nemcsak az risszefoglalo pontjából. nélkül(")zlietctlenül. és családok. feldolgozása. m\ck, hanem. az alapvetés szem-. szükséges elmunkálatok,. terén. is. hasonló meddílség. az egyes rendek. n\ilváiuil. nálunk s.
(9) nemzeti. ina,. létünk. m;is(n.lik. hogy ezer év. bewillanunk",. niilleniuniának. keziletén,. pironkodva. kell. ncni értünk rá hazai emlösfaunánk meg-. alatt. ismerésére és tudományos feldolgozására.. vagyunk hazánk denevéreivel. így. faunáját ismernk, de is. még. melyeknek nemhogy. is,. a legközönségesebb. teljes. fajokról való ismereteink. a leggyarlóbbak.. Ha. végig lapozzuk a mag\'ar chiropterologia. arra a. lap),. sem tudunk sához. s. vagy. e. felmutatni, a ki a külfiildi. fajok. hazai. volna. ;. irodalmát. 70. (1.. —. i)0.. lever tapasztalatra jutunk, hogy egyetlen magyar zoológust. azonban sokat,. nagyon szabatos forrásmunkáit. kik. a. felállította. ismeretéhez,. érdemlegesen. hozzájárult. gazdag irodalom jórészt. külföldi. félreért\'e,. fajok tisztázá-. életmódjának. és. megállapításához. elterjedésének. olyat. búvárok. \-iszonyainak. szervezeti. nemcsak a gyjtcHt. határozásában tévedtek, de helytelen észleleteikbl kifolyólag lanul felállított új fajok, illetleg fajváltozatok bevezetése által. fajok. még is. meg-. alapta-. fokozták. a hazai irodalom gj'arlóságát.. A. mikor sorsom ügy hozta magával,. ban átvegyem Pdétiyi-nek. elárv'últ örökét,. az. hogy a Nemzeti Múzeum-. emlsöknek immár negyvenöt. év óta szakszer gondozó nélkül maradt osztályát, világosan. hogy ezen az örökségen csak ügy terén. is. állt. elttem,. ha az önálló vizsgálódás. lesz áldás,. fölveszem a fonalat, melyet a kérlelhetlen halál oly korán raga-. kezébl,. dott ki Petényi. —. ha mívelés. alá. fogom a magyar zoológiának. azt a mezejét, melyet a parlagon heverés hosszü ideje alatt fölvert a. gyom. és ben(")tt a burján.. Erre különben a szükség. is. rákényszerített,. mert a denevérek ren-. dezéséhez kezdve, csakhamar beláttam, hogy alapos tanulmányok nélkül lehetetlen boldogulnom. rosszul, részben. szempontjából. A. Nemzeti MuzcLim denevérgyjteménye részben. sehogy sem. nagyon. volt. becses,. álmát aludta évtizedek óta. nem. meghatározva vag_v. ritka faj. s. a. nem. egy, a hazai fauna. névtelenség. bolygatott fülkéjében.. zavartalan. Ennek az anyagnak. a meghatározását tartottam legels feladatomnak.. A munka sok. ligyelemre. fölöttük. folyamán lassankint annyi tapasztalatot gyjtöttem méltó. észlelet. birtokába. jutottam,. s. oly. hogy nem térhettem. egyszeren napirendre, st inkább leküzdhetetlen vágy. szállott.
(10) Elszó.. mes, azokat a szabad tennészothcii és más nagyobb gyüjteinoii\ek belevonásával. kiegésziteni.. is. A Nemzeti Múzeum nagxon és dr. Apútliy. elkértem. meg. szívességébl. kaptam az. is. becses. kolozsvári. Islrún. anyagának átdolgozása után tanár úr lekíHelez. egyetemi. múzeuni-eg>let kolozsvári. erdélyi. munkám. teményében lev összes hazai denevéreket, melyekre. már csak. jából. azért. is. nélkülözhetetlen szükségem volt,. soha sem lettem volna képes a. Dtuhiy Jcitö-UÁ. dr.. gyj-. szempont-. mert nélkülök állatok kritikai. leirt. tanulmányozására, melyre pedig oly nagy mértékben rászorultak.. Ezen. tekintélyes. g\jteményen. pesti tud. egj'ctem állattani. kölcsönöztek. erdeket.. ki\;iló. dr.. a budag\iij-. kívül különíiscn. Jcuö. \\íii,í!íI. példányai. úr,. bocsátotta. készséggel. szi\es. \olt. TiviuLtr. eredeti. var. hiiiliíjvsliiuiisis. Mindezeket. adjunctusa. egyetem. tud.. pesti. Myniis ciliala. leírt. nagy segítségemre. néhai dr. Mar,i;ó. melynek egyes ritkább fajokon. téséböl fenmaradt an>ag,. a Margó-\ó\. ki\'ül. intézetében,. a buda-. rendelkezé-. semre.. Mi közben ezt a három legnagyobb magyar gyjteményt átdolgoz-. magam. tam,. is. mindenütt nyomában. .Mindenfelé kutattam,. voltam a. gyjtöttem és észleltem. —. s. denevér\ilágnak.. hazai. különösen a múlt tavasz,. Múzeum. nyár és. sz. kiterjedt. gyjtést folytattam l'ilis-Maróthon, Szabadkán, Palicson,. folyamán. részben a Nemzeti. ken, Zimonyban, Báziáson,. Herkulesfürdön,. nyeszkán,. Lukácsházán, ten.. és. barlangokban,. \asmegyei. Orsován,. .-\da-i\aleh-n,. Kis-i'ösén,. két hónapig. bujkáltam. a. kés. Pecse-. Nagy-Csí'imötén. és. barangoltam erdön-mezn, tavak. fiildalatti. folyosók-. templomok, gyárak és raktárak padlásán, tornyokban. nem egy. —. l'jvidé-. a zalamegyei Puszta-Szt-Lászlón és Budapes-. Sopronban,. Puskával a vállamon. körül. l'laviseviczán,. a. támogatásával. éjbe nyúlt estét töltíittem. denevérek életszokásait megfigyeljeiii.. -^. és csatornákban, és. romok közölt. a szabadban. Múzeum. Ni'nveti. lesen,. s. hogy a. gyüitLinéinét. gyarapítsam.. Törekvéseimben ki. s. dr.. Lcudl AJnlf baiiitom. is. hathatósan támogatott,. különösen Trencsén-, Gömíir- és Pestmegyékben gyjtetett. nagyon becses és részben igen. Jáitos. a Nemzeti. Múzeum. derék. ritka fajokkal íirvendeztetett. gyjtje. és lUihliiiniini. sziimomra meg. Páivl. Emil orsovai.
(11) :. Elszó.. Órás. Al-Duna. az. parton. VII. sok érdekes anyaggal jártak kezemre.. r. a. magyar-hor\-át. tenger-. hazánk számos más vidékén, Maliász József pénzügyminisz-. s. Eger és Trencsén. Déva,. számtiszt. teri. gyjtcitt. tájain. Gyula nemzeti miizeiimi. Madarász. Dr.. •. környékén,. dr.. Mika Károly. Sopronban, Cerva Frigyes Szigetcsépen, Klapka. foreáliskolai tanár. Illés. pedig Palicson gyjtött számomra denevéreket.. munkásság után. Két évi szakadatlan szerénytelenség nélkül és. —. kutatások az. jesebbé,. letett. itt. —. tenni,. Bizonyos, hogy a. rajza.. még számos. ismereteket. mélyebbé és világosabbá. mely. elkészült köny\'em,. a hazai denevérvilágnak els helyes. tudomány mai színvonalának megtelel. a. jöv. mondhatom. vonással fogják. tel-. azonban érdemében nem fogják. denevérfaunánk képét megváltoztatni.. A könyv. egyúttal. hazánk zoológusainak. megbízható. kíván lenni a hazai denevérvilág megismerésében.. mányoknak gondos. alapot. biztos. leírásai. nyújtanak. A. a meghatározó. kulcsok. tanul-. s a. nem egy. az anatómus és biológus pedig szintén. ;. vezérfonala. rendszertani. fajok. impul-. susra találhat benne.. f'orrásmunkáimat a könyv végén. emelnem, hogy fképen hat szerz 1.. 2.. állit(jttam. mve. volt. Blasitis, Naturgeschichte der Sáugethiere Deutschlands,. Koch. „Das Wesentliche der Chiropteren", Naturk. im Herzogthum Nassau,. 3.. egybe, azonban. Fatio,. Fauné des. \'ertébrés. de. ki. kell. hséges tanácsadóm. Ezek. la. 18(32. Jahrb.. d.. 1857. \'er.. f.. — 68.. Suisse,. I.. Hist.. natúr, des. Mammiféres, 1869. 4.. Dobson,. Catalogue. British. Chiroptera. of the. Museum,. in. the. Collection of the. 1878.. ö.. Trouessart „Les Chiroptéres de Francé", Le Naturaliste, VI. 1884.. 6.. Cjcrrit S.. Miller „Re\'ision of the American Bats of the Family. \'espertilionidae",. A midn tüzetes. részben. erre. North American Fauna No.. 1897.. 13.. szintén rámutatok, egyúttal hangsúlyozom,. teljes. önállóságra. lörekedtem. hogy a. s a fajok leírásában nincs. oly állítás,. melynek helyességérl személyes vizsgálat alapján meg ne. gyzdtem. volna.. Ha. fentebb emiitett vezérforrásaimtól eltért. épen úgy saját vizsgálataim folyománya,. mint ha az. állítok,. az. helyes észleletei-.
(12) Elszó.. VIII. ket ismétlem, melyeket. betig. eredetit. nem. miisithattam. Ehégre. nyújtsak.. is. mikor a búvár minden szava egyúttal. kezleg az a nem épen kíinnyü hogy a kell irodalmi. meg csak. új és eredeti lehetett.. tájékozottSiig. ilyen. kritikai. után. megszerzése. kiszemelni és saját észleleteivel megersíteni,. Egyfell. liog>-. idk már. az utolsó. lejártak, a. Ma már. ellen-. feladat teszi próbára a sziikember erejét,. érzékkel képes az irodalom adatainak töméntelen. folni.. azért,. az aristotelesi. mennyi. lialmazjibol. kritikai. a helyeset. a helytelent pedig megczá-. kíinyvem, másfell. munkássiigon sarkallik. pedig számos a tudományra nézve új ercdmén\t foglal magában, melyek-. rl a német kivonat tanúskodik.. Munkáin gyöngéit magam ismerem a legjobban tom magamat ban jó. azzal,. hogy. ermtl. készítmények,. lényegesen. el. az hségesen. lelki-. van. le. mind a ISH ábrája vagy. friss. után. rajzolt. szinte köszíinetet mondok. segédkezet. nyújtottak. Tudományos Akadémiának kiadását. teljesen eredeti.. állatok. X'alamennyit gon-. -m s remelem,. hogy. fogják mozdítani a fajok biztos felismerését.. Végezetül létrejöttében. kám. telt.. álta-. annyit azon-. téve.. Rajzaimnak dos. korántsem. mondhatok, hogy a mi tárgyam szeretetével és. lélekkel. ismeretes igyekezettel párosult szerény. benne. s. tökéleteset sikerült teremtenem,. magukra. Budapest,. IIKH).. ezek. mindazoknak, közt. kik. munkám. els helyen a Magyar. Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy mun-. és a. vállalni. s. kegyeskedtek.. évi június. l.Vén.. Mi'lulv. /.ti/o-i.
(13) TARTALOMJEGYZÉK.. AUTALAXOS. RÉSZ.. Lap Bevezetés. A. 1. helye. Az. A A. Lap. A. .... köztakaró csontváz. 57 irodalma,. névjegyzéke és elterjedése. ;!. küls viszonyai. alak. denevérek életmódja. A magyarországi denevérek. denevérek fjegyei és rendszertani. 70. -i. Miskolczi Gáspár. 70. 6. Grossinger János. 70. 10. Severini János. 71. 10. Földi János. 71. 11. Pethe Ferencz. 72. I.. A. gerinczoszlop. II.. .\. koponya. III.. .\. zsigerváz. 14. \'ajda l'éter. 72. A meUkas A vállöv A medenczeöv. lö. Petényi .Salamon. 73. 17. Ilanák János. IV.. V. VI.. .. .. .".. Vn.. .\. mells végtagok váza. VIII.. A. hátsó végtagok váza. Az izomzat A. A brizmok B. A csontváz izomzata .A. I.. III.. V.. .. .. Frivaldszky Imre. 79. Frivaldszky János. 80. 27. 28. has izmai. .. .. hátsó végtag izmai. .A. Lajos. Lázár Kálmán Margó Tivadar Hennán Ottó Daday Jen. 2G. .. A végtagok izmai .... A mells végtag izmai. A. 22. 26. .. a). bj. Jeitteles. 24 .. zsigerváz izmai. IV. .\ mell és. Kornhuber G.. 19. 23. A nyak izmai A hát izmai. II.. 18. 31. 34. 81. 82 83 84. Bielz Albert. 8G. Teschler György. 87. Kocyan Antal. 87. Natterer. 88. .34. Landbeck. 39. Blasius. 1.. 88. 88. II. Az idegrendszer. 43. Kolenati Fr. 89. A. 48. Fitzinger. 89. 48. Dobson. táplálkozás szervei I.. II.. Az. A A. fogazat szájüreg s a bélcs. ..... denevérek származása. A. denevérek földrajzi elterjedése. .04 .. .. r>ii. Méhcly: Magyarország denevéreinek monogra]-. 89. Miller Gerrit. 53. ivarszerek. A. .51. Mojsisovics. A A. 90. .S. 90. .A. magyarországi fajok. névjegyzéke. hazai fajok elterjedésének képe. .. !I. 91 91.
(14) i. Tartalomjegj-zék.. TÜZETES A. RÉSZ.. Lap. denevérek általános felosztása. A. i)3. kis denevérek alrendjének családjai. A. 0-1. patkósorniak családjának Jellemzése .4. Rhinolophus-nem. A. !».'). hazai patki'isorrúak meghatározó kulcsa. !»9. 1.. Rhinolophus curyale Hlas. 100. 2.. Rhinolophus. lOli. hipposideros Bcchst. (Var. troglophilus Dad.) 3.. (Var.. ,1. Ili. Rhinolophus fcmini-cquinum Schreb. .. .. homorodcnsis üad.). l'.'i. simaorrúak családjának Jellemzése. A. 127. simaorniak magyarorszái^i nemeinek megJuilározó kulcsa. 128. A Harhastella-nem 4.. A. A. i;«). Barbastclla barbastella Schreb. 131. 137. Plecolus-nem 5.. Plecotus aurítus. 13K. 1. Myotis-nem. A. hazai .Myotis-félék meghatározó kulcsa 6.. .\Iyotis. Capaccinii Bonap.. .Myotis dasycnenie Boic. 1. .. Ifil l-'>3. 15!t. .. Myotis Daubentonii. H.. .Myotis cmarginatus Geoffr. I'i4. l.eisl. (Var. budapcstincnsis. 170. Margó). .. 175. .. 179. .Myotis Nattercri Kuhl. 10.. Myotis Bcchsteinii. 11.. .M)-otis. Lcisl.. myotis Bcchst. .. 1R4. .. .... !!»(>. (Var. spclaea Biclz) 1. 2.. Myotis mystacinus. lilf). Lcisl.. 2(X). .. Az Eptesicus-tiem 13.. 20<>. 209. Eptcsicus serotinus Schreb.. .214. (Var. transsylvanus Dad.). A. .219. Vespertilio-nem. A. hazai Vespertilio-félck meghatározó kulcsa 14.. Vespcrtilio borcalis Nilss. 15.. Vespertilio. murinus L.. .. (^Vespcrus siculus Dad.). A. .. .. .221 222. .. .. .. .. 229 .. J'tcrygistcs-nem. A. 4r>. .. .. .. 7.. 9.. Ilii. 235. 239. hazai Pterygistes-fclck meghatározó kulcsa 16.. Pterj'gistes noctula. Schreb. 17.. Ptcrj'gistcs Leislcri. Kuhl. .... ... .. .. 241. 242 2.')2.
(15) Tartalomjegyzék.. XI. Lap. A. A. hazai Pipistrellus-félék meghatározó kulcsa. 18.. 19.. 261. Pipistrellus pipistrellus Sclireb. 262. macropterus. 269. Jeitt.). Pipistrellus Xathusii Keys. Pipistrellus. ahramus. &. Temm. Miniopienis-nem 20.. 260. Pipistrellus Kuhlii N'att. (\'ar.. A. 2öS. Pipistrelltis-neiit. Miniopterus .Schreibersii Natt. Blas. 276 286 291 29:i. Irodalmi kútfk. aOO. A. 306. táblák tiia^yardzata. Javítandók. 314. Függelék. Német kivonat. 315.
(16)
(17) ÁLTALÁNOS A. RÉSZ.. ságos szárnyaik vannak. A. emlsök. denevérek, népiesen szárnyas-, \'agy höregerek, az. rendjei között a leghatározottabban jellemzett állatok,. összes. a mennyiben való-. az egyedüli emlsök, melyek repülni tudnak.. ;. repülés képessége a legapróbb részletekig. befolyásolja. egész. szer\'e-. melyek a repülés munkáját teljesítik, vagy elmozdítják. Szervezetükben a repülgépezet válik uralkodóvá, melj' alkotó részeiben jelentékeny túlsúlyra vergdik a többi zetüket, különösen azokat a szerveket,. szervek rovására. így a szárnyakká. múlják a repülés munkájából. kizárt,. lett. mells végtagok rendkívül. felül-. gyenge és rövid hátsó végtagokat. s. a domború mellkas az erteljes vállövvel együtt jelenteken}' túlsúlyban. van a kicsiny medencze. —. csak. még. pedig nemcsak a felv,. élettani. E. fölött.. réven bizonyos közeli. vonatkozás támad a denevérek. részt. s a. —. habár nagy-. madarak. között,. hanem az eszközök részletei tekintetében is. Ha a denevér szárnyát a madáréval összehasonlítjuk, mindenek. eltt a csontváz alaki viszonyainak nagy megegyezése a. nevezetesen. fels. az. s. ötlik. megnyúlása,. karcsontok. alsó. kézközépcsontok és az. szemünkbe,. a. hüvelykujj. ujjperczek. jelentékeny. hasonló elhelyezése. s. meghosszabbodása.. Ezek a vázrészek szolgálnak támasztékául annak a. nagy felület ingó. és az. vitorlának, melylyel úg\' a madár, mint a dene\'ér a le\'eg. részecskéire. felületét. támaszkodik. az alsó karról. ket. a. s. csakhogj',. ;. a kézrl. repülhártya. (a. vitorla) szolgál. még inkább. a kar mells oldalán, s. és. másodrend eveztollak. borító fedtollak létesitik, addig a denevér. és hátsó végtag s a törzs között,. latosságát. míg a madárszárny repül. ered els-. továbbá a kéz. ennek a czélnak.. fokozza az a brhártj'a, a kéz tövétl. mely a denevér szárnyán. is. a fels. tulajdon oly. szárnyában a mells. ujjai. A. között. kétféle. kifeszül. szárny hason-. mely a madár szárnyán,. kar. módon. fejéig. terjed. jelenik. meg.. {szélfogó). A madár. repülésének kormányzásában oly fontos szerepet játszó, legyez alakban szétterül farktollaknak (kormánytollaknak) Méhely. :. Magyarország denevéreinek monographiája.. is. megtaláljuk az élettani hason1.
(18) .Utalános rcsz.. L'. iuii-^.u. denevér hátsó végtagjai és farka közt kifeszül s a sarkantyiitól. .1. A repülkészülék. támogatott farkvitorláhan. sokkal messzebb. A igazi. sem volna. szárny maga, czélszer alakja és terjedelme daczára. még elegend. még. hasonlatossága azonban. men.. a repülésre s. csiikis tíJbb. repül készülékké. Ezek közül. más tényez. hozzájárulása avatja. legfontosiibb a szárny. izomzatában. megadott hajtóer, mely nemcsak az izomzat czélszer elrendezkedését,. hanem tapadó. A. felületének. nagy. terjedelmét és szilárdságát. is. föltételezi.. szárny mozgatí'i izmok a madarakéival azoimsiik, a nngj' terjedelm és. dombom, szorosím egymáshoz. szilárd tapadófelületet pedig a. szoruló és lapos. bordákból összetett mellkasban, a rövid törzsnek mozdulatlanul összefügg,. st gyakran. összecsontosodott hátcsigolyáiban, a bordaporczok megcsonto-. sodásában, a domború, erteljes kulcscsontokban, a Japoczka. tekintélyes '. hollóorcsonti n\újtványában s a szeg\csont tarajában találják meg.. repülés képessége a fentebbi. .A. hetetlen föltételhez. súlyának a tében a. test. van. ez. k()tve s. és a csontok. elenged-. eg>'. könnysége, illetleg fajA madár szer\'eze-. a test. tömegéhez való szerencsés. test. még. kellékeken kívül. viszf»nya.. levegssége (pneumaticitá.sa» tesz eleget ennek. a föltételnek, a denevérekében pedig a mellkas kivételével nag\'on vézna. tüd nagy levegbirásji (capacivékonysága és rövidsége, a csontváz rendkívüli Hnom-. a szikár végtagok könn\sége, a. test s. a bélcs. tíisa), *. a nagA'. Siiga s. felület. A. követelmén\t.. repül izmokban összpontosul a. ezáltal. súlypontja. test. vékonysága. repülhártya. legnagyobb súly a szegycsont s ez azzal. a. iiagv'. az élettani. vaskos. tapadó. eln>nyel. munkában lev gépezet. a. ezt. teljesíti. tarajára. hog\'. jár,. középs<>. ellenálh). vonalába kerül.. A. denevéreken. mells. hol a. még számos más emls-csoportot. kivül. ismerünk,. s a hátsó végtagok közt hasonló, cs<ikhog>' sokkal. durvább. és súlyosabb, szrrel vastagon födött N'irhártya van kifeszitve, ilyenek a. rovarevk '. {I»isc\liTora)\ vag>' helyesebben a b<'>rszámyuak {Dtrnioplcra)*. Saját.ságos convcrgenziális hasonlatosság nyilvánul abban,. nósténj'nck hátrafele nyitott, vagj- csak lazán. zárt a mcdcnczcje.. szinten a repülés mcgkönnyilésére,. farkvitorla. illctnleg. ii. zására szolgál, a mennyiben a merev mcdcnczc. hogy. E. a Icgtuhh dencvcr-. jelenség valószínleg. kormányzó képességének lokomoz-. hátráltatná a konnányziis igényelte. dulatok szabatosságát. '. ''. '. emls. Geoffroy szerint a denevérek az cgyedüh. rcpiilcsük megkönnyítése végett. Trouessart, Catalogus Manimalíuni, IKi»7. Alheri HuHthcr &• Old/teld. Department. of. Zoology. of. thc. allatok,. mdv.k. tcstnULi. -. t.\l.iii. lapdaszerúcn felfújhatják.. Thomas,. British. Systcmat. rhylof;cnie der Wirbelthiere,. III.. 1.. Guide. Museum. ISH.í.. p.. p.. 16tí.. to thc. London r,f»4.. (lalleiies. ol. .Maniniaiia. 18ÍM. p. 2ÍV £rH,s7. m. thc. Hatckel,.
(19) ;;. Fjegj'ek. Tésttagok.. rendjébe. repül. számított. maki. {Galeopitheciis. mókusok. {Rodentia) rendjébe tartozó repül. erszényesek (Marsiipialia) rendjébe. csakhogy. félék,. ezeknek. csupán szálló ernyül. nem. tenni. A. képes.. bels. Felaurns- és Pctauroides-. mindegyikében. repülhártya. a. magasabb. hely-. de ugyanazt az utat visszafelé ineg-. le,. a repülhártya. azok az. csak. problémáját. repülés. oldották meg, melyeken. rágcsálók. Acrobatcs) s az. szolgál, vagyis az állat rézsútosan,. rl alacsonyabbra ereszkedhetik. a. volans),. (Pteroniys,. sorozott. eseteknek. az. 3. fejldése. a. emls. állatok. megfelel. szer\'ezet. alakulásával járt karöltve s ilyenek egyedül a tlenevérek.. A denevérek fj egyei A denevérek emls van. mögött. hónalj. agyuk. féltekéi. s hátrafelé. meggörbült orsócsontból (radius) apró csontból összetett. képez. a. mells. és. nem. érnek. kézt. áll. ;. a. nélküli. végtagok. közt. sarkantyú, {procakaveus). hátsó végtagok közt. Térdük. a kis agj'on. Mells vég-. túl. Alsó karjuk hosszú és. karmos hüvelyken. (carpns), a rövid,. hátsó. kifeszített. hord,. ujjat is,. ki.. tart. a. kétszanai. singcsontjuk {iilna) csenevész.. N'ékony repülhártya (patagimn) terül. porczszilánk. egyszer, vagy. (iilcriis). megnyúlt és kai'om. rendkívül. valamint. emljük a mellükön, rendesen. két. szárnj'akká idomultak.. tagjaik repülésre szolgáló. négy,. ;. anyaméhjük. ;. simák. állatok. és rendszertani helye.. A. melj'ek. a köztakaró. A. hat. kívül közt,. folytatását. bokacsontról hosszúkás. befelé,. melyre a fark és a. farkvitorla {pcriscelis). hátsó széle tapad.. hogy a falkvitorlát kifelé feszíthesse. Szegjrcsontjuk tarajos. Medenczéjük (a patkósorrú denevéreket kivéve) jórészt nyitott. Teljes fogazatukat metsz-, szem-, el- és utózápfogak alkotják =^ 38), de gyakran kevesebb. legfeljebb 38 foguk van 331 "^ iss ( A denevéreket szárnyakká idoinult mells végtagjaik révén a kézszárnynak {Chiroplcra), vagy röpkedök {Volítantia) rendjében ' foglaljuk össze s az emls állatok {Manimalia) osztályában a brszárnynak (Dcrhátrafelé. fordult,. :. moptera) és a rovarevk (Insectivora) rendje közé. Az alak küls A. denevérek,. noha. kiterjesztett. voltaképen kicsinj^ test állatok. denevér) testhossza 65 a. legnagj'obb hazai. kiterjesztett. '. .\. — 78 faj. "Hm,. (a. A. viszon3^ai. szárnyaikkal nagj'oknak látszanak,. legkisebb. kiterjesztett. magyarországi. — 418. faj. (a törpe. — 227 testhosszal 19 — 133. szárnyainak hossza 195. közönséges denevér). szárnyainak hossza 382. állítjuk.. %%.. mai irodalomban a rendnek csak az els neve használatos.. '"'U, '"/m,.
(20) Altalános rész.. 4. Zömök rövid. hosszúkás. testükön a vaskos,. sugár. törzset,. mells. vézna hátsó végtagokat s a repülhártyát. ke\'ésbbé. nyakat,. losid. icjci,. megnyúlt. és. szikár. farkat,. lapított. és. valamixel. (vitorlát). különböz-. meg.. tetjük. Fejük egészben véve arányos. kí')rtealakú,. nagysága az egész. tömegével. heg\én. lelapuló. Arczorriik kevéssé n\újtott, gj'akran vaskos, a. tompán. vag>'. test. a fe/liiö majd boltozatosán kidomborodó, majd t(')bbé-ke\'ésbbé. ;. kerekített,. —. olykor. a. lecsapott,. révén. pofamirigyek. kétoldali. —. gumósán duzzadt. A legtöbb denevér arczorra sima {siiiiaorriuik, Gyiiinorliina), de számos fajé hárt\ás függelékeket visel (hártyásorrtuik, Phyllo-. Az orrlyukak. rhina).. az utóbbi körülmény szerint majd a csupasz orrcsúcs. s elfelé. két oldalán állnak. és kissé. majd a hártyás. néznek,. oldalfelé. karély mélyében, az orr nyergén, egj'más közelében fekszenek és fölfelé. A. néznek.. szájzug. denevérek orrlyukai. simaorrú. keskeny, hosszúkás. hártyásormakéi. állnak s nagj'on. fölött. rés. aprók.. vese-,. vagy félholdalakuak, a. képében tnnek el. Szemeik a. FiiUik nag\ok,. vagy pedig. tíW'ükkel a. homlokon (isszenttck. Külkagylójuk csúcsos. hegy. (pl.. (Rhiiinloplitis),. majdnem. olykor. testhosszaságuak {PUcnlus) s általában vagy külcinváltak. (pl.. Vcspirlilio),. liarbastdUi. PUinlits. stb.).. vagy t()bbé-kevé.sbbé kere-. a küls azonban gyakran Bels oldalán a küls széléhez közel különböz számú, de szám szerint iiz egyes fajokon nem igen állandó lumiiilnJö vehet ki, mel\ek egymással t()bbé-ke\ésbbé párvonalasan híüadnak s nem egészen a közepükön egy hosszául fiiló rcdü szeli ket át. Ugyancsak a fülkagyló bels oldalán, a bels kített. bels. ;. széle rendesen sima. vagy szögletben. karélyos,. öhlíis,. széléhez közel, eg>' hosszában. véreket. a. fül. {tragns). tünteti. ki,. men. borda. (él). lép. A. fel.. ered s nagyon jellemz, mozdulatlan,. belsejében. tekintetében a fajokra. ívben futó,. kimetszett.. álló,. a. fül. alapjáról. mely a hártyásorrú denevéreken. simaorrú dene-. alak és nagyság. hártyás. fíiIfiJö. hiányzik,. illetleg. mint más emlsökön, csak jelentéktelen perem alakjában van meg. .Szájuk. mélyen. hasitolt. Nyakuk lapított. a szájrést bajuszos ajkak veszik körül.. ;. nag\on. hengeridomú,. hátrafelé. rövid, külön testtagként alig tesz számcjt.. a mell táján. szkül. Két emljük. szélesebb,. —. van,. emlit. elérnék.. ezekhez. A. has táján. mellükön, a hónalj mögött. orrú denevéreknek pedig hasuk táján két. csük. a. szívódnak. mirig>'es,. Törzsük. keskenyebb, áll,. a patkós-. emlalakú szemöl-. oda az újszülöttek, mieltt a. farkuk van, mely a hegye észreveheten vékonyodik s vagy egészen a hártyás farkvítorlába vagy pedig végs egy-két percze szabadon kiáll belle végs. hosszánál rendesen hosszabb, sugár termet felé alig rejtett,. mell. hazai denevéreknek kivétel nélkül jól kifejldött, a törzs. ;.
(21) hegye mindig csupasz és lefelé görbült. Némely külföldi fajnak egyáltalán farka, másoké nagyon erteljes és teljesen szabadon áll ki a. nincs. vitorlából.. Mells végtagjaik kar. A. szikárak s nagyon megnjailtak már a felsmeglehetsen hosszú, az alsókar azonban még egyszer oly hosszú.. is. kézközép tövén elfelé. nag^'on rövid s. ;. álló. karmot. a mutatóujj. visel,. nagyon megnyúltak. végs. ;. perczük a hazai. hüvelykujj ujj). (2.. három ujjnak kézközépcsontjai. desen csökevényes, a többi. azonban. ellentehet. a többi ujjnak. s. meggörbült éles. ren-. ujjperczei. s. fajokon sohasem. karmos, de a külföldi nagy denevéreken {Megachiroptcra) a második is. karomban végzdik.. ^. A. 2. —. 5. ujj. az egyes fajok keretén. viszonylagos hossza. ujj. kézközépcsontjainak és ujjperczeinek belül. nagyon állandó. s jel-. lemz.. A hátsó végtagok. valamivel vaskosabbak s a mellsknél jelenté-. kenyen rövidebbek. A lábat a sarokcsont folytatását képez s befelé tartó porczszilánk, a sarkantyú tünteti ki, melyre a farkvitorla széle tapad. Az. öt rövid és csak tövén kicsiny köthártyával összefzött ujj mindegyike sarlóidomú, éles karommal fegyverzett. Maga a láb egy és ugyanazon nem különböz fajain nagyon eltér nagyságú lehet, így a fajai épen lábaik nagyM_jTO//.s--nem egyébként egyforma nagyságú. —. —. —. ságában feltnen különböznek.. A repülhártya, vagy lon. mells. fark,. törzs,. ered. s a. —. elvitorla. nevezhet gitim). ;. (patagium) a hazai fajokon a. vitorla. és hátsó végtagok s a kézujjak közt feszül. A. vál-. a. madarakénak. —. mintájára. szélfogónak {propatagium). a kézujjak közt kifeszül szakasza a kézvitorla {dactylopata-. ;. az ötödik ujjtól befelé es, a. lev. oldala közt. része. az. mells. és. hátsó végtag s a törzs. (plagiopatagiiim). öregvitorla. hátsó végtag közt szétterül, hátulról a sarkantyútól {tiropatagium, periscelis).. farkvitorla. hártya terjedelmét. még. kantyúkarély (cpiblcma) fajok szerint,. st. közepéig,. ki.. fels és alsó kar hosszában a iiüvelykujj kéztízére terjed. A. a fark és a. s. része a. támogatott. gyorsröpt fajokon a repül-. a sarkantyú küls oldalán fellép hártyás saröregbiti. - Az öregvdtorla hátrafelé, az egyes. is. majd csak a lábszár közepéig, majd a sarokig,. vag\' a láb. a lábujjak tövéig terjed s ebbeli viselkedése a fajokra nézve. nagyon jellemz. '. ujj. -. Dobson a. A Megachiroptera. I;aniui\'al. midn. A. alrend fajai. gyümölcsevk. s. a gyüniülcsöt az. els. és. második. ragadják meg.. sarkantyúkarély. mely a sarokcsontról. szerint talán tapadó-korong. sima. l'clülcteken. módjára. ered porczos nyújtványra támaszkodik,. mködik. mászkálnak. (Catal. Chiropt.. elsegíti. s p.. 183.). az. állatok odatapadását,.
(22) Altalános rész.. 6. A szárny. fajok. ftényezötl függ. más. szerint. az egyik. ;. más. és. az ötödik. :. alakú.. Alakja általában két. hosszának arán\a a harma-. ujj. dikéhoz; a másik: az ötödik és neg>edik s a negyedik és harmadik uü hegye közt lev távolságnak egymáshoz \aló \iszonya. E tényezk alakulása szerint a denevérszárnxnak két föalakját. keskeny. a. ismerjük,. és. A. szárnyat.. széles. a negyedik és harmadik harmada a negyedik es ötíidik. nak. s. hegye. ujj. az ötödik. alakokon (Plalyoplcra). egyforma fele. s. a. a neg>edik. és. és harmadik. heg>e. ujj. (it<'>dik. ujj. hegj-e. közti. levnek. kíizt. legkifejezettebb képviselje a közönséges denevér. A. mintegy. ennek a fonná-. ;. A. szilisszáruyii. csaknem. hosszasága. ujj. hosszá-. ujj. távolság. (Plirvi;isliS uoilnhi).. és hannadik. negyedik. lev levnek. közíitt. hegye közt. ujj. nak a prototypusii a korai dene\ér. alakokon. kiskYiiysuiniyti. (Aiigiopiera) az ötödik ujj hossza mintegy a fele a harmadik. minteg\'. távolsíig. az ilyen sziirn\alak. ;. ( .l/i'o//'.'>. niyolis Bechst.).. különböz, a mennyiben hátsó szabad széle a fark csúcsán majd tompa-, majd heg>'es szöget zár be, mint az különíisen a .)A'()//'.s--nem két alnemében nagi*' határofarkvitorla szabása, fajok. tnik. zottsággal fiu-kkal jár. A tompa. ki.. szerint, szintén. szöglet rövidebb, a heg\es pedig hosszabb. kanUtve.. A köztakaró. {/hu. nidiui. szar. kanunk.. A. denevéreken. mely a brreiulszeriuk. tnnék. ségével. jezést nyer, a. ki.. irányzat a vitorlán. test. belsejében és az arczorr tetején fel.. A. külföldi. A. is. kivül. is. a fejen. fejlettis. kifeterfül. különböz alakú brsarjadzások lépnek. denevéreknek gyakran. st. az arczukon, ajkaikon,. szájuk. különféle hártyás kinövéseik vannak.. denevérek. bre. -. - mint. minden. ismét a megszarusodott, élettelen, lapos (slraluiit coructiui) s. az alatta. emls. irhában megtaláljuk. íi. állaté. -. sejtekbl. áll.. összetett. lev él, gömhíilvded. sejtek. (stratutii. frétegbl.. két. irluiból U'oriiiiii). festanyagokat tartalmazó, Mülpiiihi-filc ritcgrc. Az. még. hosszával versenyeznek s gyakran a. a felbörbl (cpiJcrtiiis) s az alatta felev. szét.. sem ismerünk,. mennyiben a hártyás fülkagylók rendesen igen nagy. jedelmek, olykor az egész. üregében. állatcsoportot. oly hatalmas és sokoldalú. (iiilt-siniiicttliiiii). Ez az. Iülp};iiiiiók. szivókiik.). más. semmiféle. kivül. A. felbr. szíiriircli-^tY. képezte és. Malpigliii'i esik. legfels szvtiiölcsös rcUgct (pars piipillaris),. a rostos-, vagy rcczés rétegei [pars rcticitlaris) s a legalsó mirigyes réteget. (pars glatidtilaris), melyet az irha alatti réteg. {stratiiiii. stibcíitaiieiini),. \'agyis a zsirréleg (paiiuienliis aJiposiis) kapcsol <">ssze az izomzattal..
(23) Az idegekben. és véredényekben rendkívül gazdag, csupasz és nyir-. kosán zsiros tapintatú vitorla (patagium) morphologiai. nem. értékére nézve. egyéb, mint két, bels színével összeolvadt brlemez, melyek egyike. a hátoldal, másika a hasoldal. börlemez. brének közvetetlen folytatása. E két maradt meg a vitorla alsó és fels. külön-külön. epidermise. írharéteg azonban közös réteggé olvadt össze, még pedig bensén, hogy az összeolvadásnak semmi nyoma sem maradt és semmikép sem lehet két lemezre felbontani. ^ Az összeolvadt irha hullámos kötszövetbl áll, melybe számos kötszöveti testecske van beágyazva, legbels rétege pedig, mely a két brréteg eredeti zsírrétegének (pamtifelületén, a két. oly. felel meg, lazább szövet. A tulajdonképeni írhaszövetnek legfbb jellemvonása, hogy hatalmas nyalábok- és gerendákká tömörült rugalmas rostok halmozódnak fel benne, melyek rendkívül bonyolódott, szövés nemezhez hasonló hálózat alakjában járják át. Minthogy. cuhts adiposns). sr a. vitorlának. két irharétege. nemezszer, rugalmas. tehát. \-an,. rétege. is. ketts, mindegyik rendkívüli összehúzódásra és kifeszülésre képes s egyéb-. ként. nagy jelentség, mert a. is. idegeknek. A. hordozója.. is. vitorlát. véredényeknek. tápláló. rugalmas réteg idegekben. és. s. az. idegvégzdé-. sekben rendkívül gazdag; Schöbl-nek a tapintó szrökkel összefüggésben álló. tapintó végtestecskéket. is. metylyel az álmából fölébredt. egész felszínét bekeni.. nem. az. A. '^. vitorla. olajnem, ers szagú. állat. közvetetlen. n\-irkosan. zsiradéktól. ered,. eltt a vitorla. kirepülése. zsiradékot bizonyos sárga, lapos mirigyelí. szol-. vagy több vezetn. gáltatják s egy,. azonban. A. sikerült kimutatnia.. sr,. bizonjfos. tapintata. zsíros. utolsó. át. ürítik. farkcsigolyán. ki. br. a. fekszenek,. felületére,. mint. ezek. a madarakéi,. hanem. a szemek s az orrlyukak közt lev arcztájékon {pofamirigyek'), úgy hogy a denevér mindjárt magával a kcttökésziilékkel olajozhatja be repiUöhártyá ját A bekenésnek természetesen az a czélja, hogy a repül.. hártya se ki ne száradjon túlságosan, se a leveg páráitól és az esvíztl. hogy rugalmassága. át. ne nedvesedjék,. A. pofamirigyek a Myotis-nemhen kicsinyek,. Epiesicus-,. szóval,. Vespertilio-, Pterygistes-, Pipistrellus- és. azonban nagyok és ersen kiduzzadok. Ha a. ersen. ajkát. in-. feltoljuk. s. ezáltal. a. lucujen veszendbe.. kevésbbé szembetnk, frissen. pofamírigyre. az. Barbastella-nemhen fogott. állat. fels. nyomást gyakorolunk,. akkor a mirigyváladék apró sárgás, \'agy szennyes fehéres-szürke cseppek alakjában lép. 1. p.. Lecke.. ki. a mirigy dombján.. Bronn's. Klassen. u.. Ordn.. á.. Thicr-Reichs,. VI.. Hcl... V.. .\hü\.. !)2(i. -. Dic Flijgliaut der Fk'dcnnausc. Arcliiv. f.. niikroskop. Aiiatoniic, \'U.. 18711.. ISíKi..
(24) —. .Mtalános rész.. 8. A. küls. br. kettzete, melynek. sejtekbl összetett zsírszövetbl. bl. és csavaros. Mint minden. nem. állítólag. emls. '. áll.. Az. irha. ebbe a szövetbe kötszövet-. rugalmas rostokból. lefutású,. Tapintó testecskéket. Rcddd szerint,* nem ftömege szabályos, sokszög. orrfüggeléke,. hártyás. patkósdenevér. kis. egyéb, mint a. nyujtványokat bocsát.. í'ló. találtak benne.. állatnak a brét, ügj'. a denevérekét. is. sz-. rözet borítja, mely a fejen és a törzsön s a vitorlák eg>- részén elterül, gyakran a fíirkra és a végtagokra is kiterjed, összefügg bundát 1.I0 képez. A denevérbunda legfbb sajátsága, hogj' egész terjedelmében í\^yncnt ih'mezs:örökbül vau összclcve, vagj'is hog_\' a más emls állatok bundájában oly általánosan is. az irhába. elterjedt. szr. mélyednek, a. melybe faggyúmirígyek nyílnak sima izomelemekbl. pili). álló,. s. A szrök. gyapjúszört nélkülözi.. melyek. alatt. itt. lüszöbc Ifollkulns pili),. tövét körülfogó. a. szr. szárához (scapus. tinóm t-nuliziiiok uirrcrtons. pili) tapad-. hogy a szrözetnek koronkínt szükséges fclborzolásál végrehajt-. nak,. hassák.. A szr. tüsz közelében vékony és hasadozott, fölfelé azután s alsó harmadában sajátságos, löUsáülakii lagok jelentkeznek rajta, erre megszkül és tagjai elvesztik jellemz alaktöve a. fokozatos vastagodásnak indul. majd ismét vastagodni kezd és többé-kevésbbé sima. jukat,. finoman vékonyodó csúcsban különbözik. más emls. végzdik.. állatok szreitl. Likacsos. felületet. nézve. Szerkezetére. bclállowánya. kapva,. lényegesen (síibslaitlia. ugyan ép úgy egyfolytában húzódik végig a szr belsejében,'' mint más emlsíikén, azonban a kircgálloitiátty {síibslaiilia corticalis) a iiit'Jiilaris). zsurlók tölcséresen tagolt szárára emlékeztet. látszólagosan (oldalnézetben),. ;. mintha egyes, egymásba dugott tíilcsérekbl. azonban ezek tagok. í7. szr. széle folytonos. alsó. íillandó alakban,. ban. íiz. egj". segélyével,. '. X.XIH,. csavarmenetben. nagysí'igban és. nembe. a. számban lépnek. fel,. tartozó fajokon oly finomak,. 300- 7(X)-szoros. nagyítással. sz<)r kíirül.. A. tölcséres. nemekre és fajokra jellemz. az egyes. Itaritiadábaii. valójában. volna összetéve, fut. a külíinbségek azon-. hogy csak mikroszkóp. tanulmányozhatók.. «Dcr Nasenaufsatz Jcs Kliinoloplnis liippocrcpis», Zcitschr.. f.. A. csavar-. wisscnsch. Zoologic.. 1H7:1 '. Valamennyi cmlös. állat. kiiziitt. a fogas czeleknrk van a Icgliiányosabh sziiizctük,. már gyakran csak az ajkakon megmaradt 2 H bajuszscrte, vagy csak az cbrcnyi állapotban mutatkozó szrözet árulja el. hogy seik szrös testiiek voltak, de a vizi életmert. itt. hez való alkalmazkodásukban elvesztették szrözetükct. '. Egyes fajokon,. így a fehértorkú denevéren (Vtspertilio. denevéren (Vcspertilio borealis bélálloniányát s helyet. le\xg. Nilss.). foglalta. a cl.. szr. fehér,. vagy sárga. murinus szinü. \..). s. az északi. hegye elvesztette.
(25) A. száma. menetek. hazai. köztakaró.. 500. fajainkon. szröknek. a sajdlságos. ez. párkányai. kiugró. közt. váltakozik,. — 7000. (Isíiophora). lehet.. szomszédos szr csavarmeneössze is tapadnak s ilykép. Két-két. összeérnek,. trópusi is. a denevérek bundájából hiányzó. szerkezete. gyapjúszört van hivatva pótolni. teinek. — 1100. st 5000. fajokon azonban 2000 {Mcgaderma),. A. 9. talán. visszatartván a köztük megrekedt, átmelegedett levegt, lényegesen hozzá-. a. járulnak. hfokának a. kell. test. ntegcnásához.. madarak. tehát a csavarmenetek párkányai a. emls. gyapjúszreinek a szerepét. állat. közönséges szrözeten kivül körül. szájnyílás. A. teljesitik.. vannak. idegekkel. denevérvitorlán. is. vannak. csíkolt. {sinus-szrök).. felszerelve. s. melyek nagyon. Schöbl. szerint. a. szrök, ezek azonban rendkívül aprók. tapintó. és a sinus-szröktl szerkezetben. vagy más. denevérbundát alkotó,. szrök, melyek tüszjét venosus vérüregek veszik körül erteljes. szempontból. érdemelnek a sokkal nagyobb, a izmokkal mozgatható tapintó-. figyelmet. harántul. és. álló. Élettani. pehelytollainak,. is. különböznek.. Annak daczára, hogy a denevérbunda szörözete nem valami nagyon sr, a szrök száma mégis igen nagy. Koch a közönséges denevér {Myotis myotis Bechst.) hasbrének egy négyszög "Ifc-nyi területén átlagosan 200, Geoffr.. Pipistrelhis-nem. a. 280. fajain. Myotis Daubentonii. a. s. patkósorrúink testén. számlált, ellenben. — 300,. nev. Leisl.. a Myotis emarginatns. még. fajokon. kevesebb. sokkal. a. —. több szrt. szr. Ezen. egy közepes nagyságú denevérnek 1 l'/.i millió, a nagyobb testüeknek pedig mintegy 2 millió szrük van. A szrön lev tagok, illetve kanyarulatok száma fajok szerint nagyon változó, a hazai észleletek szerint. fajokon, szerint. 1050. — 550,. Schreb.). tinns. Schreb.). denevéren. a törpe. pl.. 500. 750. {Pipistrellus pipistrellus. Koch. Schreb.). Altnni szerint 926, a kései denevéren {Eptesicus sero-. 950. —800,. — 1000,. a. denevéren {Barbastella barbastella. pisze. közönséges. a. denevéren. {Myotis. myotis. Bechst.). —. — 1150,. úgy hogy az egész test szörözete 1 2 milliárd tagból áll. Ha tekintetbe vesszük, hogy a fiatal állat 3 4 hónap alatt kapja meg teljes bundáját, arra a meglep eredményre jutunk, hogy minden perczben átlag 4000—6000 szrtagnak kell keletkeznie ^ A denevérszr mindig színes néha egész terjedelmében egyszín, máskor különböz részeiben különböziíépen színezett, másmilyen lehet. —. !. ;. —. a töve, más a hegye. s. sejtjeiben felhalmozódott sejtkíizti. üregeinek. Legáltalánosabb. '. Koch. a. r. Jaluh.. ismét. más a közepe.. A. színezet a. szr. festanyag {pigment) mennyiségétl, a. levegtartalmától sárgás,. s. vörhenyes,. Ver. Nassau,. 1862— 6:^,. a. szr. vagy. p.. 292.. felületének tiszta. barna. kéreg-. bélsejtek. alakjától függ. szín.. Az. albi-.
(26) ;. .Utalanos rész.. 10. nismus (fehérség) a denevéreknél renJkiviil. nev. a Myotis Dciiibcíüouii Leisl. II. {W-spirlilio cuJilis Jenyns). vizi. Vilii. A karmok. br. mint a. a némely. s. jelenség,. niindazoníiltal pcldi'i-. találták.. is. gumók sem. fellép. talpán. faj. ritka. denevérnek teljesen fchcr. A gumókba. sajátságos megszarusodásai.. egyebek,. az irhának szemöl-. csös nyújtványai hatolnak be s ezek közt verejtékmirigyek szájadzanak ki.. Némely. külföldi. denevérnek valóságos szívókái \annak, igy a Tliyro-. nev. dene\érnek a hüvelykujj-párnája helyén n\eles, suga-. plcra hicolor. rasan redzött szívókát találunk; némely püchypiis). talpa. nag\'on. lapitott és. l'ipislrt'lltis-fa}. szivóka. szintén. iiiijiiiis.. egy új-zélandi denevér (MysUiciucJ lubcrcitlaUi) lábujjainak. Hl. Ilii ihiítyl ti s-iiyikok. szanti és. egy. hosz-. belle kiinduló harántbarázdákkal redzíitt.. csontváz.. denevérek csontvázát mindenek. végtíigok csontjainak. ("blíis. felett. a csontok karcsúsága s a. velcsatornai jellemzik.. és szívósak, de semmiféle pneumatikus készülékkel tetésben,. talpfelülete a. tapadó ujjaira emlékeztet, a mennxiben. A A. tylcpiis,. mködik. gyanánt. ebben tehát a legtöbb madár. I.. A. A. csontok. sem. könnyek. állnak összeköt-. csontjaitól küli'tnbíiznek.. '. fjerinczoszlop.. A rövid jíícriiiLZ<js:lnf (loIuiiiiiü irrUhralis) a különböz fajokon szám és alak szerint nagyon kevéssé különböz csigolyákból lUl. Minthogy a mells végtagok repül készülékké lettek s az izomzat ftíimegc a. niegterhcltetése más Ennek kíivelkeztében a tíirzs csigotetemesen különbözik más emlsíikéitl. A gerinczoszlop. tímnirl. mellkason. össze,. gerinczoszlop. a. emliisí'ikéhez képest Járul csckclycbb.. lyáinak alkata. az. els. is. hátcsigolyától kezdve. golyatestek nagyon. számos. '. faj. (ireg. hátra. felé. Á'iivs.sV >»(CVt'A''»HVíi/(',. példányain sszc. is. fokozatosan. st. -. vi'koiiyoJik. :. a. csi-. külömíisen a hátcsigolyiik. —. í-sniitosoJinik.. Mint HZ cnilsiik csontjai általában, úgy a dcncvcrckci is mintegy 57% phosphoriS" „ szénsavas meszet tartalmaznak, tehát kefcsrhh phospliorsavas meszet,. savas nioszct cs. mint a madarak csontjai. K mellett uz enilsök csontjai lassabban fejlödnek, keménységük és szilárdságuk csekélyebb, mint a. körvonalazott. s. (egyes koponyacsontok kivételével) (Girbcl.. madarak. csontjaié, de riiifalniiisabbiik.. alakjuk élesebben. szcmbeszökbhek. Sejtjeik- és üregeikben sohasem tartalmaznak levegt, hanem mindig csak zsirl.. az izmok és inak tapadóhelyci. Uronn's Klasscn. u.. Ordn.. d.. Thior-Ueiehs. VI.. líd... V.. .\btli.. .Manmialia. IS74. p. Kt.l..
(27) ;. A. jveiicbiae. iii/akcsiyoiyák. szélesek, de rövidek. ;. gyrüalukúak, nagyon. ccrvicalesl. ivszáraik (arciis vertcbraé) alacsonyak, tövisnyújt-. ványiík (proccssits spinosíis), csupán csak a forgócsigolyán (epistropheus) van,. izühii uyi'ijtvüuydik iproccssiis articiílarcs) gj'engék, harántnyújt-. '. ványaik (proccssiis. A. formájuak.. A 8. is. Az. középs. él ;. három,. lép fel. ;. a. hanem. kett. nyújlváiiyaik. izületi. Az ágyékcsigolyúk ;. s. az. teljesen. az. ivszárak. nyújtványok nagyok olykor ezek. is. középs. ;. oldalt fölfelé. állók.. éle. vastagabbá ;. Számuk. általánosan. keresztcsigolyák (veiiebrae sacrales). Epomophorns-on. hét.. lesz,. sacniin) képezik.. (o.v. A. öt.. teljesen. nyúlt, alsó oldalán erteljes. a tövisnyújtványok összeolvadásából keletkezett. keresztcsontot. magasabbá. s. a mells és hátsó izületi. haránttiyiijiványaik azonban csak gyenge élszerek. hiányzanak.. nagyon keskeny, hoszszüra tetett. els már csak egy fekvk s nagyon. utóisón. {veiiebrae liiinbales) ivszárai szélességüknél. vagyis tulajdonképeni tövisnyüjiványnyá alakúi. A. de. 12,. a csigolyák a hátcsigolyáknál keskenyebbek, de magasabbak,. a mennyiben. s. lemez-. e helyett az ivszárak tetején az. követi\ezkön. liarántnyújtváuyaik ellenben szélesek és. hosszabbak. n'ivid. hét.. ivszárak az els csigolyákon hosszaságuknál szélesebbek. tövisnyújtváíiyaik nincsenek,. csigolyákon. helyzet,. vízszintes. thoracalesi száma rendesen. mellcsigolíjúk Ivertehrae. lehet.. rövidek. pedig. fraiisi'íTsi). nyakcsigolyák száma állandóan. magas. Számuk. összenttek. éllel,. s. a. fels oldalán. gerinczczel kitün-. többnyire. öt,. de az. Myotis nemben a hátulsó keresztcsigolyák kiszé-. lesedettek.. A. farkcsiyolyák {uerlebrae caudales), minthogy csaknem egyedüli. rendeltetésük a farkvitorla feszítése, egyszer, minden nyújtványt. hosszú. löz,. és. vannak meg az. vékony,. ivszárai.. hengeres. Számuk. csontok,. legfeljebb. és hosszúságuk. még. még. nélkü-. az elsnek. közel rokon fajokon. nagyon ingadozó. Hazai denevéreink közül csupán a Pterygistes-ríQmnQk van a törzsnél rövidebb farka, más fajokon a törzsnél mindig hosszabb, st a Miniopterus-nemben a fej és törzs együttes hosszát is eléri. A farkcsigol\'ák száma ritkán több kilencznél. Számos trópusi fajnak teljesen is. hiányzik a farka.. II.. A a. kopoiivíi. A. koponya.. (eraninm) alkata nagyrészt a táplálék minségétl függ,. mennyiben a rágószerkezet alkalmazkodása. lén\'egesen befolyásolja.. '. A vegyes. a. koponya szabását. is. táplálékra utalt külfildi Pliyllosldiiiiilúk. Maisúunfiivi- szerint a Mvnli\ iiívdíis-ou..
(28) !>. Altalános rész.. a koponya alkata is nagA'on eltér, azonban az igazi rovarevk csakidjaiban (RhiuolophiJae és Vcspertilionidaí') a koponya kevésbbé változékony s e családok eg>'es nemeiben e tekintetben a fajok. egyes nemeiben. A. között igen csekély az eltérés.. hazai és külföldi családok között külö-. nösen az ag^-koponj'ának (cnntitmt) az arczkoponya (/iicit\s) föle emelkedése tekintetében tapasztalunk nagy különbséget, mert mig a külföldi EmballoHitridcu' és. Pltylloslomidac. számos nemében {Fúria,. családok. Mormopí;) a koponyatet annyira kidomborodik s az arczcsontok annyira fölfelé hajlanak, hog\- a: arcz-tcii^dy csakucvi Jcréks:öj{d kipcz a kopotmi alapjával, addig a mi i'gész. nagyon domború Felntt állatokon jesen. simaomi denevéreink. Itosszábau i%v síkba isik, s. kopottya-arczlciij^ihi- csakítcni. oly esetekben. ersen az arczvonal. úg\' az. összeforrtak,. még. fölé. a mikor az agytok. is,. emelked. Miuinpliriis).. (pl.. agykoponya, mint az arczkoponya csontjai. ügy hog>' a rarralokuak. nyoma. (sitliirat). is. tel-. alig. látszik.. Az nlap-ntidkszirlcsont. ség. és. meglehetsen. (basioccipildlr) általában. rejt üregek igen nag\'ok. (pl.. erteljes. midn. széles, oly esetekben .-izonban,. a patkósorrú denevéreken),. fejlett-. a hallószer%'et alap-nyak-. az. keskeny hid g\anánt tnik el. Az oldal-ntiak.szirtcsontok. szirtcsont csak. (occipilalia laterclinl bülyök-uynjtvátiyai {condyli occipitalcs). mag.isak,. Az ört\s<lyuk (foraiiiai occipitalc valamennyi denevérkoponyán feltnen nag>\ A nyakszirlc.wn!. ntaiíuunt). két oldalról összenvomottak.. pikkclije. {sqiiaiua ossis occipitis) általában kétféle alakban mutatkozik, nevezetesen. mikor a. és a. nyiltaraj. két nyakszirtcsonti. akkor a pikkelycsont fels. szíiglete. taraj. derékszögben. enyhe domborulatban. találkozik,. hajlik. fel. a. fej-. tetre, mikor. pedig a jelzett tarajok hegyes szögben találkoznak s erteljes. kontyformájú. nyjtvány alakjában rúgnak. fölött,. akkor a pikkelycsont. kifele. fs. nyújtVíhtyai. nem. ki. a. jut el a fejtetre.. (procissits. nyakszirtcsonti pikkely. Az. paroíxipilalis). a. oldal-iiyakxzirlcsoiil. mi denevéreinken. általában gyöngék, legfeljebb az Eptcsiciis- és a Miuiopicriis-nemben teljesebbek.. A koponya. homlokcsonl korán. (o.v. boltozatát. képez. falcsont. (o.v. pnrileule). frontale) vékony és a szomszédos csontokkal. összeforrad. ;. a homlokcsont. csaknem. alacsonyabb a falcsontnál, a palkósorruakon. A. íisszes hazai. erés. már nag>on. denevéreinken. azonban mindig magasabb.. homlokcsontok elül tíibbnyire tetemesen összeszorulnak némelykor meglehetsen nagy szini/,'ödri uyújtváuyl (Inbcr orbitális) bocsátanak {A'oclilio), melynek íizonban a mi dene\éreinkcn csak épen hogy nyoma van {igy a Pipislrelliis \atliiisii-u, vagy a Myotis uiyolis-oii) : ép úgj' hiányzik. ;. a mi. poslorhitalis). is. denevéreinken s. a homlokcsont liálsó iiytíjlvdiiya (proc. ennek tulajdunitható, hog\- a hazai fajokon a szem-.
(29) ;. A. csontváz.. 13. gödör nincs elválasztva a halántéki. gödiirtöl, holott ez a nyújtvány számos nagvon erteljes, st a Pteropus-féléken oly nagymérv, hogy a járomíwel lép összeköttetésbe és a szem körül teljes gyrt képez. A kömjcsoni jOS lacríjmale) teljesen a szemüreg bels szinére került és a szomszédos csontokkal teljesen összeolvadt. A halánlékcsont pikkelyének {squaina teinporis) mells sarka soha sem találkozik a. külföldi fajon. A. homlokcsonttal.. homlokcsontról. ered. s. a falcsonti varrat mentén a. nyakszirtcsont pikkelyéig húzódó iiyiltarajt {crisla sagütalis), valamint a nyakszirtcsonti pikkely és a falcsontok (crista occipitalis) a fejlettség. lev. közt. nyakszirtcsonti. nagyon különböz fokán. találjuk.. tarajt Fejlett-. ségük különösen a koponya oldalára tapadó .rágóizmok testességétl függ s. ezek fejlettsége viszont a táplálék természetével, illetleg a fogak alak-. jával és nagyságával. áll. bens. viszonyban.. A. nyakszirti. általában. taraj. azonban még egy és ugyanazon nem fajain is nagyon fokon \'an, így a Myotis myotis, M. BecJistcinii, M. emarginatns. erteljes, a nyíltaraj kül(inb('>z s. a. .1/.. Nattereri erteljes, többé-kevésbbé éles és magas nyiltarajt hord,. ellenben a. M. Daubentottnii M. Capaccinii ,. boltozata. teljesen. mint. a. pl.. sima.. A. BarbasteUa. (V. tábla, 4. ábra), a. nyiltaraj. barbastella. s. a M. mystacinus koponyafolytonos, de némelykor,. rendesen. nev. koponyáján. faj. homlokcsonton megszakított. is. lehet.. tapasztaltam. A. nyakszirti. majd derékszögben találkoznak a nyakszirti pikkely eltt s ilyenkor általában gyengébbek (Vcspertilio), majd ismét hegyesszögben érintkeznek s ilyenkor nagyon hatalmasak és kontyformájú sarolíkal rúgnak ki a nyakszirtcsont pikkelye fölött (Eptesictts). Az orrcsontok tarajok és a nyíltaraj. (ossa nasalia) általában rövidek^ hátrafelé kissé szélesedek s. korán összeolvadnak az arczcsontoldcal. ;. már nagyon. a patkósorru denevéreken függ-. legesen emelkednek fel s a nyereg támasztékául szolgálnak. Az állközti csontok {praemaxillaria s. intermaxillnria) alak és nagyság szerint külön-. bözk. a patkósorrúakon. ;. csökevényesek. porczról elre nyúló csontlemezbl állnak 8. ábra),. fogat. csupán két kicsiny,. az. orr-. tábla 5. ábra, ix; IV. tábla,. melyek mells vége az alsó lapján egy-egj' csökevényes metsz-. hord,. ellenben. az. összes. simaorruakon. hordott karcsú, egymástól különvált, ell csontok.. s. (III.. A fels. széles. a. által. állcsontoktól elválasztott. állcsont (maxilla) az arczkoponya legersebb csontja. a patkósorrú denevéreké fels részében hólyagosan. A. fels. hézag. felfúvódott. (I.. tábla,. nagyobb részét a járomcsont {jugale), hátsó kisebb részét a halántékcsont járomíue (proccssus jugalis ossis tempovis) képezi, ez a két tag azonban már nagyon korán s oly bensén forr össze, hogy az összenövés határa nem vehet észre. A járomív 2.. és 4. ábra).. járomív mells. általában teljes és vékony, csupán a patkósorrú denevéreken és a Plcco-.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis
(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban
Ein jeder Oberförster soll nach dem formular vo seiten des praefectorats mit gedrukten polleten ternion versehen werden, in welches die von jeden unterthan oder andern
Európa, a román vagy a keleti kérdés kapcsán, belügyeibe vagy területi viszonyaiba avatkozzék; a liga emberei azonban ügy a béke, mint háború esetén arra spekulálnak,
Fontos okokból, melyek közé különösen a költségek el kerülése tartozik, a kerületi hatóság va g y általában, vagy egyes esetekben fölhatalmaztathatik arra, h ogy
Kant azt követelte, hogy az ember semmilyen körül mények között ne legyen eszköz a másik ember számára, hanem mindig csak cél.. Vajon lehetséges-e, és jó-e, ha az ember
A fenti adatok alapján állíthatjuk, hogy legnagyobb volt a földi harcokba bevetett évfolyamtársaink vesztesége, ahol a létszám fele 50 %-a hősi halált halt vagy
Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a
