CftLILEI
FŐZETEK
240880 _ -
DIENES VALERIA
A MAI LÉLEKTAN FŐBB IRÁNYAI
II.
8. SZ. 5. EZER. Á R A 3 0 FILL.
№ALADA 3 SI
KÖNYVKIADÓ
lßYÄLJLAJ_»Äna
fiSHIADASA®!
A Galilei Füzetek célja a term észettu d o m án y o k , a tá rsa d a lo m tu d o m á nyok, a m o d ern filozófia ered m én y ein ek nép szerű ism ertetése. E lső
so rb an azt az ism eretan y ag o t igyekeznek felölelni, m elyet a középiskola h ián y o san vagy elferditve közöl vag y teljesen elhallgat.
A Galilei Füzetek m inden egyes sz ám a valam ely ism eretkör b evezető, összefoglaló tájék o ztató ját a d ja és alk alm as to v á b b i b e h a tó b b speciális tan ulm ányok előkészítésére.
A Galilei Füzetek egyszerű, világos, vonzó m o d o rb áfr v a n n a k írva.
32 — 64 lap n y i terjed elem b en , 2 —3 fü zeten k én t jelennek m eg, úgy hogy leh ető leg m inden h ó n a p ra egy szám m egjelenése essék.
E gyes szám ára 30 fillér. M inden to v áb b i szám 10 fillér.
A z ed d ig m egjelent fü z e te k : 1. A történelmi materializmus I. (ism erte
tés). Irta dr. F azek as S án d o r és dr. Székely A rtur, 2. A származástan mai állása. Irta dr. K en d e Z sigm ond. 3. A Vallás keletkezése. Irta dr. R ubin L ászló. 4. A z u] világszemlélet. Irta dr. L ó rán d Jenő. 5— 6. Bevezető az élet kémiájába. Irta S tro p h an tu s. 7. és 8. A mai lélektan főbb irányai I. és II.
Irta dr. D ienes V aléria. 9 — 10. A z anyag szerkezete. Irta S zántó H ugó. 11— 14.
Valóság és matematika. Irta dr. D ienes P ál egyetem i m .-tanár. A gyűjtem ény legközelebbi szám ai a következő kérdésekkel fognak foglalkozni: A történelmi materializmus II. (értékelés és kritika). Biológiai alapfogalmak. Bevezető a köz
gazdaságba. Ezenkívül az aláb b felsorolt tárgyakról szóló fűzetek k iad ása van terv b e v é v e :
I. A te rm é s z e ttu d o m á n y o k k ö ré b ő l.
A tu d o m án y o s terem téstö rtén et.
A föld fejlődése.
A z energetika elem ei.
A z energia körforgása.
E lektrom os sugárzások R adioaktivitás.
A z élet keletkezése.
A z állam . A nőkérdés.
F ejezetek a m agyar történelem ből a történelm i m aterializm us m eg
világításában.
F ejezetek a világtörténelem ből a tö rté n elm i m aterializm us m eg világításában.
III. A v ilá g sz e m lé le ti is m e re te k és a filo z ó fia k ö ré b ő l.
Filozófiai alapfogalm ak.
A régi filozófia kritikája.
A bölcselet ú ja b b irányai.
T e s t és lélek.
D eterm inizm us és indeterm inizm us.
L élekelem zés.
A m onizm us.
M o d e m bibliakritika.
A vallás m int világszem lélet.
A tu d o m án y o s világszem lélet.
A tu d o m án y k ialakulása és fejlődése A tu d o m án y o s m ódszer.
A cél és okság kritikája.
A term észetbölcselet elem ei.
Kiadja о Haladás KönyvKiadúváilolat Budapest. V, SzéciiEnyi-utca 10.
s ltelefon 4 2 — 50.
A cím la p raiza Q u ittn e r K ir á ly tó l való.
A biológia fo n to sab b problém ái.
V itaiizm us és m echanizm us.
A célszerűség a term észetben.
A z em beri test szerkezete, m űködése.
A baktérium ok világa.
N em i betegségek.
A z em b e r egyéni és faji fejlődése.
II. A sz o c io ló g ia k ö ré b ő l.
Bevezető a szociológiába.
A z em beri társad alo m kialakulása.
T ársad alm i fejlődés.
A z em beri g azdálkodás fejlődése.
A tő k és term elés.
A m unkásm ozgalm ak és a szocia
lizm us.
A család fejlődése.
DR. DIENES VALÉRIA
A
MAI LÉLEKTAN FŐBB IRÁNYAI
II.
B U D A P E S T . 1914
A H A L A D Á S K Ö N Y V K IA D Ó . V Á L L A L A T K IA D Á SA
240880
--"*"^!*Цв8098а8 k ö n y v n y o m d a ré s z v é n y tá rs a s á g , B u d a p e st, V III, C o n ti-u tca 4. szám
' V
ví. TUD. A K A D ÍU A K Ö N Y V T A R A I K ö n y v iéit... /. / / 1 5 ^ .' sz !
Kísérleti lélektan.
A z eddig tárg y a lt kísérleti m ó d szerek úgy p ró b áln ak az a la n y eszm életéh ez férkőzni, hogy m e g a d n a k bi
zonyos kísérleti feltételek et (pl. egy feh ér lap m eg jelen ése) és k ív á n n a k bizonyos tev é k e n y sé g e k et (pl.
a m u tató u jj felem elése) — ez a kísérleti elem e a k u ta tá s n a k — s az eszm életi tartalom ról, m ely n ek k ere sé sé re a k ísérlet alakult, m á r az ala n y introspek- ciója szám ol be. A kísérleti és az in tro sp ek tiv rész e m ó d szerek b en te h á t m indvégig különálló a d a t m a r a d : csak a feltételek és a m o z g á sa d a to k kísérletiek, az eszm életi a d a to k in trospektivek. A k ik érd ező kísérlet te h á t n em m ás m in t kísérleti m ed erb e terelt intro- spekció, a kisérlet p u sz ta k eret, az igazi a n y ag o t az ala n y önm egfigyelése szolgáltatja.
L e h e t a kísérlettel bizonyos e sz
m életi állap o to k h o z közeleb b is fér
kőzni. N agyon szö v ev én y es v ag y m ély en pszihikai té n y e k re az ily k ísérletek u g y a n nem irá n y u lh atn ak , azt azo n b an , am i eszm életi életü n k b en gép ies, b etan u lt, m egszokott, igen so k o ld alú an és tá r
gy ilag o san v ilág ítják m eg. A la p sz a b á ly u k az, hogy p o n to sa n m eg állap íto tt kísérleti feltételekkel oly p szi
h ik ai jelen ség ek et o k o zz a n a k az a lan y b an , m elyekről a k ísérletező t bizonyos ellenőrizhető szellem i m u n k a m e g tö rtén te v ag y m eg n e m tö rtén te értesíti. A z ala n y n a k n em kell sa já t belső ta p a sz ta la ta it értelm ezőleg leírnia, c sak a v á rt élm én y t kell a re á szolgáló eg y értelm ű jellel elárulnia. Pl. k ezéb e a d n a k egy hibás szö v eg et, m ely n ek h ib áit ki kell ja v ita n ia ; a kisérlet célja stem a jav ítá s k ö zb en átélt ta p a sz ta lo k leírása lesz, h a n e m m a g a a jav itás, m ely et a kísérletező a k ijav íto tt és az o ttm a ra d t h ib ák összev etésév el é rté kesít. V a g y g y o rsan feltűnő és eltűnő többjegyü
A kísérlet közeledése az eszméletiséghez.
3
sz á m o k a t o lv a sta tn a k az a la n n y a l; d e n em azt vizs
gálják, m ilyen élm ényei v o lta k a leo lv asás alatt, h a n em reg isztrálják a h ely es és hely telen leo lv asáso k at s a té v e d é se k e t m inőségük szerint osztályozzák. A z előbbi kisérlet a d a to k a t n y ú jth a t az ala n y figyelm ének erő sség ére, ta rtó sság ára, b efo ly áso lh ató ság ára. A m á sodik szám jeg y ek b en m éri az ala n y eszm életén ek b e
fo g ad ó k ép esség ét, „té rfo g a tát“. R an sch b u rg álta lá b a n azt találja, hogy az em b erek á tlag a V3 m p. a la tt 5 sz á m jeg y et o lv as le h ib átlan u l s h a u g y an an n y i idő a la tt 6 jegyű szám o t kell leolvasni, re n d szeresen ism ét
lődő té v e d é se k m u tatk o zn ak . A z 1/ 3 m p.-nyi eszm élés térfo g a tá n ak h a tá rá t te h á t a 6 szám jegy észrevevése jelzi.
A lélek tan i je len ség ek ilyen te rm é szetű k ik ém lelésére kell a k ísérlete
zőnek a legtöbb találék o n y ság o t, a legtöbb szellem es
séget kifejtenie. C élszerű en m eg v álaszto tt fela d a to k a t kell az a la n y ra rónia, m ely ek n ek elvégzése v agy el n em v ég zése dönti el, hogy a k ív á n t szellem i te v é k e n y ség vég b em en t-e v agy sem . Pl. h a v alam ely is
m ert szó b e tű n k é n t való k io lv asására elég telen idő a la tt az ala n y m égis elo lv assa a k é rd é se s szót, ak k o r az o lv asás szellem i g ép ezete nem állh at betüészre- v é te le k eg y m ásh o zrak ásáb ó l. H a e rövid idő a la tt h ely esen olvas el egy h iá n y o sa n v agy h e ly te len ü l kiirt ism eretes szót és n em k ép es elolvasni egy ism eretlen szót, a k k o r az o lv asás m u n k á já b a n em lék ein ek kell szerepelniük, m ely ek az észrev étel h iá n y a it v ag y h ely telen ség eit helyes em lék ek k el födik be. H a kísérletileg b e tan u lt s az tá n elfelejtett szó k e re sé se k o r a szó h a lk a n súgott, d e ö n tu d a to sa n m eg n em hallott k e z d ő b etű je az a lan n y al k im o n d a tja a k e re se tt szót a b b a n a hitben, hogy a szó sp o n tá n m ó d o n ö tlö tt fel elm éjében, ak k o r az eszm életlen
E módszer nehézségei.
4
v agy féleszm életi é rz é k ietek n ek is v an úttörő szerepe (B ahnung) pszihikai életünk irán y ításáb an . H a az alan y a m eg tan u lt sz ó tag p áro k at összezav arja, m ihelyt h a sonló h a n g zású ú jab b szó tag p áro k at tanul hozzájuk, a k k o r haso n ló élm ények egym ás felid ézésén ek gátjai le h e tn e k stb. stb.
E zek b en a k u ta tá so k b a n a lélek
tani k ísérletezés eljut terü letén ek h atáráig . M inthogy idegen e szm élet
hez k özvetlenül n em nyúlhat, legm esszebbi lé
p é sé t ak k o r teszi, m ikor azo n idegen eszm életn ek oly külső m eg n y ilatk o zását idézi elő, m ely eg y en esen s eg y értelm ü leg k ap cso ló d ik az okozó tartalom hoz, . m elyről e ta rta lo m ra m inim ális értelm ező m u n k a visz át. E zt a k ö zv etlen ség et pedig c sak azoknál az eszm életi tev ék en y ség ek n él éri el, m elyek b e n n ü n k pszihikai g ép ezetek au to m atik u s m ű k ö d é sé n ek ered m én y ei, lehetőleg azo n o san lejáró m ű k ö d é sek, m ely ek a leg egyszerűbb á tté te le n át ju tn a k testi m egnyilatkozáshoz. Ez a lélek tan fogja te h á t a leg b eh ató b b e re d m é n y e k et szolgáltatni az érzetpszi- kológia, az észrev ev és ta n u lm á n y o z á sá n ak terén (pl.
G oldscheider, S tum pf, n álu n k R év ész) a b e ta n u lá s
b an szereplő m űveletek, az em lék ezés léle k ta n á b an (M üller, S chum ann, E bbinghaus, n álu n k R anschburg), az asszociáció (Z ieh en , M ünsterberg), a figyelés (D ürr, M ac D ougall stb.) jelen ség ein ek v izsg álatáb an . Ez a m ódszer, m int valam i p szihikai v álasztó v íz különiti el és gyűjti re n d ezett töm eggé m indazt, am i a lelki é letb en m echanizm us m ó d jára k épzelhető, m in d azt, arnit belőle a test m im ikái tev ék en y ség e elárul. Főbb kém lelő fe lad atai: tervszerű b en y o m áscso p o rto k h a tá s a a la tt tö rtén ő ta n u ltatás, szám o ltatás, ad o tt ész re v ételek m eg itéltetése rendkívüli k ö rü lm én y ek között, az alan y d o lg o ztatása sz á n d é k o sa n okozott sz ó ra k o
zz módszer munka
területei
5
z o ttság b an slb., szóval m indig valam ely eszm életi tev é
k en y ség létreh o zása p o n to sa n m e g h atáro zo tt s az el
d ö n te n d ő k érd ésh ez k é p e st m eg v álo g ato tt k ö rü lm é
n y e k között.
M űszereinél, tech n ik ai berendezé- nél fogva ez a m ó d szer a fiziológiá
val h atáro s. P ro b lém ái azo n b an n em id eg tan iak , h a n em v aló b a n lélektaniak, érd ek lő d ése a kísérletbe lépő s o tt kifejeződő eszm életi elem felé fordul, ezért nem fiziológia. M ás irá n y b a n m élyíti el a lelki élet vizsgálatát, m int az önm egfigyelés. A z introspekciót igen sok terü letre nem követheti, d e viszont hozzáfér a lelki élet oly m echan izm u saih o z is, m ely ek ö n tu d a t
lan a u to m atizm u sb a m erü ltség ü k m iatt az introspekció- n a k h o zzáférh etetlen ek . A norm ális eszm élés figyelm e alól kisikló féleszm életi tev ék en y ség ek ö sszejátszását is felfedi, m ely k ísérleteib en m int közv etlen ü l el nem érhető ism eretlen szerep el és m ib en létét csa k külső m e g n y ilatk o zásain ak ö sszehangzó értelm ezésév el lehet m egvilágítani. A z eszm élet tü n e m é n y ta n á t, m ely b en első so rb an az in trospekció illetékes, az eszm élet pszihikai m ech an izm u sain ak ism ertetésév el egészíti ki, m ely ek n ek legnag y o b b része rejtve m a ra d a n o r
m ális eszm élés elöl. E b b en és n em a m ég m a is tul- buzgalom m al k e re se tt szám beli fo rm u lák b an k ere se n d ő e m ó d szer főérdem e. R endkívüli g a z d a g sá g á n ak illusz
trá lá sá ra e szűk k eretek közt nem is g ondolhatunk.
A n n y i k ü lönböző részletelv, m u nka-hipotézis, kísérleti fogás kerül itt forgalom ba, oly sokfélék s n é h a alig ö sszeeg y ezteth ető k az ered m én y ek , hogy p u sz ta fel
so ro lásu k is m eg tö lten é füzetünket.
É szrev eh etetlen fo kozatokon át vezet e m ó d szer a pszihofizológiai k ísérletektől bizonyos u ltrapsziko- lógiai tén y ek vizsgálatáig. A z előbbi h a tá rv iz sg á lato ko n oly m u n k á k a t értünk, m int p éld áu l L e h m a n n
E módszer szélsőségei.
6
uttö rés és gátlás törvényei, m elyek a pszihikai á lla p o to k testi m eg n y ilatk o zásain ak m éréséből folyólag m a tem atik ai ru h á ra te tte k szert, v agy Jotejko v izsg á
latai a fájdalom ról és a fárad ság ró l m int véd ek ező funkcióról, m ely ek re a W eb er-tö rv én y v isszája látszik ig a z n a k : az érzet nő gyo rsab b an , m int az inger.
A m ásik h atáro n m intául id ézzü k A b ram o w sk i k u ta tá sa it az em lékezésről, az elfeled ettn ek ellen állá
sáról és a telepátiáról.
, , ""71 L ássu n k egy-egy k ísérletet m ind- o ej о is r g ei.^ határró l. Jotejko Ilona, a brüsszeli lélektani lab o rató riu m vezetője és a R ev u e d e P sy chologie szerkesztője a C héron-féle algesim eterrel
< p ró b álja m eg állapítani, hogy a fájd alo m -érzetek n ö v e
k e d ése m ilyen viszo n y b an v a n az okozó ingerek n ö v ek ed ésév el. A k észü lék lén y eg es része egy tű hegy, m ely igen finom csav ar segítségével tolható be a bőrbe addig, m ig az első alig észrevehető fá jd a lom érzet m utatkozik. A k érd és az, m ennyivel kell beljebb tolni ahhoz, hogy az alan y fájd alm át k é t
szeresnek, h áro m szo ro sn ak m ondja. A tű b e h a to lá sá n a k m élysége tized m illim éterek b en o lv ash ató le egy ó ralap o n s ez a szám szerep el a k ísérletek b en az inger erőssége g y an án t. T iz fiatal d iák lán y szolgált alanyul, kikről m ár előző k isérletezések alk alm áv al kiderült, hogy jó önm egfigyelők. F e la d a tu k az volt, hogy m iközben a tü lassan h ato lt befelé az ujjba, jelezzék a fájdalom k ezd ő d ését, k étszeresre, h áro m szo ro sra em elk ed ését. A tiz egyénről v ett ered m én y ek átlag a szerin t a fájdalom érzés küszö b e körülbelül 15 tizedm illim éter b eszú rásn ál van, a fájd alo m érzet k é t
szerese az inger kétszeresénél, 30-nál h a m arab b , m ár 2i.5-néí beáll, a h áro m szo ro sa az inger h áro m szo ro sán ál 45-nél h am arab b , m á r 28-nál bek ö v etk ezik . N ém i sz ám ítással á tlá th a tó ebből, hogy a fá jd a lo m
7
érzetek a k ö zö n ség es érzetek re v o n atk o zó F echner- féle tö rv én y fo rd íto ttját követik, az érzet nö g y o rsa b b an , m int az inger, m ég p e d ig az inger nő az érzet lo g aritm u saiv al arán y o san , ho lo tt a F echner-törvény szerin t az érzet nö az inger logaritm usai szerint. A F ech n er-tö rv én y e m eg fo rd ítása azo n b an ugyanazok n a k a g y ak o rlati és elvi elle n v e té se k n ek v an kitéve, m int ered etije. É rté k e a W e b e r-tö rv én y re való visszatérés su g a lm a z á sá b an k eresen d ő . A z érzék szerv ein k ad a ta ira m e g á llap íto tt W e b e r-tö rv é n y szerin t u g y an is a h á n y szor n ag y o b b o d ik az inger, annyiszor n ag y o b b al kell m egtoldani, hogy érz e tn ö v e k ed é st adjon. Jotejko ered m én y e a la p já n m á r m ost az v árh ató , hogy a fá jd a lo m érzetek é p p e n ellen k ező leg fognak viselkedni.
M inél n ag y o b b az inger, an n ál kisebb to ld alék o t kell h o zzáad n i, h ogy a fájd alo m érzet m inim álisan erő sö d jék. A z igy feltett k é rd ésre felelő k ísérletek b en kisebb v o ln a a szubjektív m eg ítélések elk erü lh etetlen in g ad o zása, m ert nem a fájdalom kétszeresét, h árom szorosát, h an e m első m eg érezh ető , te h á t m inim ális n ö v e k e d é sét kellen e m egállapítani.
V e g y ü n k egy kísérletet a m ásik pólusról.
E. A b ram o w sk i varsói lab o rató riu m áb an vag y u n k , ahol ren d k ív ü l tan u lság o s k ísér
letek fo ly tak le a telep átiáró l. N em a te le p á tia halluci- nációs, te h á t ren d ellen es b eteg es m eg n y ilatk o zásaira, h a n e m egy valószínűleg a norm ális lelki életb en is fo ly to n o san ható, d e n ag y részt eln y o m o tt v ag y észre n em v e tt te le p á tiá ra a k a rn a k v ilág o sság o t v etni ezek a kísérletek. A szerző előbb sa já t m a g á ra g y ak o ro l
ta to tt h a tá so k k a l ta n u lm á n y o z ta ki a tele p á tik u s b efolyás e lfo g ad ására leg k ed v ező b b eszm életi fe lté te leket. Jó h a a te le p á tik u sa n átv ien d ő a n y ag előbb n ag y figyelem m el kisérv e fordult m eg az eszm életb en s az u tá n el kell o n n an táv o littatn ia. A z igy eltávo-
Abramowshi kísérletei.
8
litott an y ag b ó l v álaszt a szuggesztió, m ely n ek ta rta m a a la tt közöm bös, p asszív, lehetőleg üres állap o tb an k ell az e szm életn ek len n ie; m in d en érd ek lő d és, m in d en k eresés árt a kísérletnek. E g y -k ét p ercnyi p a sszi
vitás u tá n az im ént eltávolított an y a g o t sz á n d ék o san fel kell idézni, s h abozás, elm élk ed és nélkül kell kifejezni az első b enyom ást, m ely az illető eszm életi an y a g egy bizonyos részén ek egy bizonyos m e g h a tá ro zh atatlan , d e felism erhető telep átik u s jelleget tu laj
donit.
Ez önm egfigyelésből m erített a d a to k ala p já n k ez
dődnek a kisérletek. A leg eg y szerű b b ek b en az a la n y nak a telep átik u s h a tá st k ö v etv e kell v á la sz ta n ia egy szót, v ag y egy rajzo t h áro m közül. A z u tá n 5 szó közül kell egy szót v álasztan i, tiz m o zd u lat közül egy m ozdulatot. A z u tá n elfelejtett szók közül felidézni azt, am ely et te le p á tik u sa n szu g g eráln ak ; v égre m in
den előleges tá jé k o z ta tá s nélkül azt a g o n d o lato t vagy k é p e t m egtalálni, m elyet a h ató szem ély szugge- rál. A k ísé rle te k b e n a hip n ó zist nem v ették igénybe.
A főbb ered m é n y e k ezek. A telep átik u s h atás elfo g ad ására g y ak o rlo ttság kell. A z első k ísérletb en több a tévedés, m int a k ésőbbiekben. A k o n k rét főnevek k ö n n y eb b en átvihetők, m int az elvont k ifeje
zések. M inden eszm életi tev ék en y ség m eg zav arja a telep átik u s h atást, eltörli a te le p átik u s jelleget. A te le pátik u s átvitel nem az élm én y ek teljes tartalm ára, hanem egy bizonyos h o zzájuk tartozó „generikus é rz é s re 4 vonatkozik, m ely n ek h a tá ro z a tlan sá g a és rokonságai sokszor té v ed ések re a d n a k alk alm at. A konkrét szókhoz fűződő g enerikus érzések álta lá b a n erősebbek, m in t az elvont szóké.
Idézzünk egy-két tan u lság o s esetet. H ú sz elolvasott rzó közül az ala n y n é h á n y a t elfelejt. A z elfelejtett szók közül a k ísérletező a d e n t (fog) szót szugge-
9
rálja. К . k isasszo n y előbb egy szó je len létét érzi, de n e m tu d ja m elyik az; csak an n y it lúd, hogy d-vel k e z d ő d ik ; a z tá n k é p e k b e n lát egy szem et, sz á rn y a k at, le p k e sz á rn y ak a t, m elyek fo gazottak, csipkések, (dentelées); az tá n egy csipke k é p é t (dentelle) s végül m egjelenik m a g a a szó: dent. — F. ur, k in ek a tér szót szuggerálják, előbb egy n agy ködös, h om ályos ü res
séget k ép zel (am it a szuggeráló is k ép zelt) s u tá n a jön a tér szó. B. u rn ái hasonló k é p jelen ik m eg a tér szó szu g g erálásak o r, n ag y szürke terü let olvadó h ó v al fed v e s az ürességtől való félelem em lék e;
ere d m é n y ü l nem a tér, h a n e m a félelem szót m ondja.
N éh a a szuggerált szó m aga n em is jelen ik m eg, c sak a n n a k k é p szerű ta rta lm a . Pl. a kereszt szó szu g g erálásak o r, m elyhez a kísérletező te m e tő t képzel, az alan y eszm életéb en fák, kerítés, kő-em lékek je le n n e k m eg, d e sem m a g a a kereszt szó, sem m ás szó n em ju t eszébe. L átju k , hogy a lélek tan i k ísé rle te zésn ek e h a tá rá n ism ét szü k ség essé válik az alan y ö n m eg fig y elésein ek sz á m o n tartása.
E zek et a kísérleti feltételek et n em sz a b a d ö sszetév eszten ü n k azokkal, m e ly ek n ek k ih a sz n á lá sá t a psziho- p a to ló g iá b a n láttuk. M inthogy e k ísérletek ren d e se n n o r
m ális alan y o n dolgoznak, a lélektani feltételek m ó d o sí
tá s á ra c sak an n y ib an v an terük, am en n y ib en azo k az ala n y h a ta lm á b a n v an n ak , vagyis a m e n n y ib en a sz á n d é kos figyelem m ó d o síth atja őket. A k isérletező csak külső feltételek et ad h a t, é rz ék ietek et n y ú jth a t az a la n y n a k s k érh eti erre a n n a k o sz ta tla n figyelm ét. E gészen m á so k a b ete g sé g -a d ta kísérleti feltételek. E zek a szó szoros értelm éb en eszm életiek ; n e m a külső ingerekben, h a n e m az eszm élet belső a lk a tá b a n állott elő ren d ellen es, szo k a tla n és ta n u lm á n y o z á sra érd em es konstelláció. N em érzék ietek n ek , h an e m a külvilágtól fü ggetlenebb lelki
A módszer összevetése a pszlhopatológidval.
10
jelen ség ek n ek speciális cso p o rto su lása a k iindulópont s h a a kisérleti lélek tan az önm egfigyelés tü n e m é n y ta n á t e tü n em én y ek belső m ech an izm u sain ak kifürkészésével k é p e s kiegészíteni (pl. a felism erés m ech an izm u sa) a p ato p szik o ló g ia viszont e m ech an izm u so k belső ö ssze
függéseinek, etio ló g iáján ak m e g m u tatásáv al teheti m ég teljeseb b é a norm ális lélekről való ism eretü n k et (pl.
a Janet-féle „valóság-funkció“, m ely a pszikaszténiá- sok cselek v és-k ép telen ség ein ek v izsgálatából adódik).
S h a a kisérleti léle k ta n n a k m eg v an az az előnye, hogy a kisérleti feltételek et p ro b lém áih o z sz a b h a tja s m a g a v álo g a th a tja össze, a p atopszikológiát, m ely n ek a b etegség készen ad ja a lélektani feltételeket ' és m u n k á já t ezek ta n u lm án y o zásán kell kezdenie, k á rp ó to lja ezért a lelki életn ek ren d k ív ü l tan u lság o s belső felforgatottsága, m ely et vizsgál, g y a k ra n re n d b e hoz és m ely n ek bizonyos tü n eteit az a rra vállalkozó e g y én ek en toxikus szerek rövid lejáratú h a tásaiv al n éh a kisérletileg is elő tu d ja állítani. (V izsg álato k az opium - és hasis-evőkről.) V iszont, m ig a kisérleti pszikoló- gus feltételei külső voltuknál, inger-term észetüknél fogva a d o tta k és az értelm ezés csak a reagáló e sz
m életre v o n atk o zó e red m én y ek b en s ott is m in im á
lisan szerepel, ad d ig a p ato p szik o ló g u sn ak m á r a kisérleti feltételeknek, vagyis a b eteg eszm életi k o n stelláció n ak m eg állap ításáh o z is c sak az alan y v iselk ed ésén ek és a k ik érd ezésre ad o tt reak ció in ak értelm ezésév el ju th a t el s ezek szerep e átnyúlik az e re d m é n y e k leírásáb a, hogy ott újabb értelm ezések k el tá rsu lv a a d ja a vizsgálat eg észén ek tu d o m án y o s képét.
M in d ezek n ek m etaforikus m egv ilág ítására jegyezzük m eg befejezésül, hogy h a a kisérleti lélektan talaj- vizsgálat, a p ato p szik o ló g ia az eszm élet geológiája, ha am az a p szihikai élm én y ek term észetrajza, em ez a lélek paleo n to ló g iája, h a am az a belső élet m e ch an i
k ája, em ez a n n a k norm ális á llap o tb an felbonthatlan v eg y ü leteit elem ző kém iája. A m a z szükebbkörü, de precizebb, em ez tá g a b b és g azd ag ab b , d e több esh e
tősége v an a tév ed ésre.
Összehasonlító lélektan.
A n n a k a körü lm én y n ek , hogy egy
részt a kikérdezés s ezzel az alany in tro sp ek ció ján ak beszü rő d ése foly
tonos leh ető ség g y a n á n t v a n jelen a lélek tan i kísér
le te k b e n s hogy m á sré sz t a kisérlet, a m áso k m egfi
gyelése, h ajlan d ó fenyegetni a v izsg álat lélek tan iság át, igen súlyos ered m én y ei v a n n a k oly tereken, hol ki
k é rd ezéssel nem lehet hozzáférni az alan y eszm életé
hez. Ez valósul m eg tö b b é-k ev ésb é a prim itiv em b e
rek, a h o zzáférhetlenségig d e g ra d á lt elm ebetegek, az élm én y eik rő l szám o t ad n i nem ak aró bűnösök, az élm én y eik rő l szám o t ad n i m ég n em tudó kis g y erm e
k e k s végül az állato k lélek tan áb an . M egannyi té n y e k k e l zsúfolt ta rto m á n y tele p ro b lém áv al és ism e
retlennel s h a az eszm életiség et illető k érd é se k re nézve tájékozódni a k a ru n k ben n ü k , neh éz fe la d a t előtt állunk. A n eh ézség n ek k ettő s fo rrása van. E gyik az, hogy ezek n ek az eszm életi á lllap o to k n ak je le n ték en y en kell k ü lö n b ö z n iö k a k ife jle ttn o rm ális e m b e réitő l,m ely ek kel a pszikológus ők et m eg ak a rja érteni, a m ásik az, h ogy a k ik érd ezésre ezek az alan y o k alk a lm a tla n o k lévén, m égis a norm ális önm egfigyelés a d a ta in a k a n a ló g iá já ra kell külső m e g n y ilatk o zásaik eszm életi értelm e
zését m egalkotni. E zek a vizsg álato k alk o tják az ö ssze
hasonlító lélektant. N em azt állítjuk, hogy az egész állat- p szikológia v agy az egész g y erm ek lélek tan ö ssze
hasonlító tu d o m án y , sem azt, hogy összehasonlító v izsg álato k e terü letek en kívül nem szerep eln ek , csak
A z introspekciónak hoz
záférhetetlen területek.
12
azt, h ogy itt v an az összehasonlító léle k ta n n a k leg több te re s eg y szersm in d a legtöbb veszély e is.
E zek a n eh ézség ek bizonyos tu d ó so k előtt oly lek ü zd h etlen ek n ek lá tsz o tta k ,
Állatok lélektana.
h ogy az ö sszehasonlító lélek tan leh ető ség ét teljesség gel m e g ta g a d tá k . E b b en az értelem b en m o n d tá k ki az állatp szik o ló g ia leh etetlen ség ét, (Beer, U exhüll stb.) v agy am i körülbelül egyrem egy, re d u k á ltá k azt az állat eszm éled lá tszattal biró biológiai tevékeny
ségeinek (L oeb, B ohn) tropizm usok, differenciális érzék en y ség , sejt-em lék ezet v izsg álatára. Ez az iskola az állat tev ék en y ség eit e fiziko-kém iai m ó d o n m e g h a tá ro z o tt m o zg áso k m ech an ik ai ö sszetételein ek tekinti, szám űzni a k a rja az állatp szik o ló g iáb ó l az összes e szm éled v o n a tk o z á sú „ an tro p o m o rf“ fo g alm a
k a t és kifejezéseket, az állato k p szihikai v izsg álata h e ly éb e az állati szerv ezet m o z g ástan át teszi (P av lo v ) s ezt a ta n u lm á n y t nevezi „uj á llatp szik o ló g ián ak “ . Tropizmust árul el L oeb szerint az állat akkor, am ik o r v alam ely fizikai h atással, p éld áu l fénnyel, tö m eg v o n zással szem b en úgy h ely ezk ed ik el, hogy szim m etrik u s részeit az a h a tá s egyform án érje. E z az elh ely ezk ed és tisztán kém iai eredetű. H a célszerűség irán y ítja (p é ld á u l az erd ő b en este eltév ed t em ber v ilág o sság o t lát és feléje m egy), ak k o r n em tropiz- m us. A Porthesia chrysorrhoea h ern y ó ja földalatti fész
k éb e n töltött tél u tá n előbuvik és m ig n em evett, ad d ig h a tá ro z o tt pozitiv h eliotropizm usa v an (a vilá
g o sság felé m egy). H a ilyenkor kém cső b e tesszü k s az üvegcső zárt vég éh ez fényforrást tartunk, a P o rth esia a csőben a fény m ellett m a ra d és éh en vész, nem k eres táp lálék o t. H a a h ern y ó egyszer evett, helio
tro p iz m u sa eltűnik.
A differenciális érzékenység a b b a n áll, hogy an n a k a külső h a tá sn a k változásai, m ellyel szem ben az á lla t
13
n a k tro p izm u sa van, m eg h atáro zo tt v álto z á so k a t o k o zn ak az állat m ozg ásaib an . P é ld á u l egy p ozitiv h elio tro p izm u su állat fényből á rn y ék széléhez ér, m egáll, m egfordul v agy v isszam eg y arra, am erről jött.
A n ap fén y b ő l árn y é k b a k erülő lég y visszafordul a n a p o s terü let felé. A fén y b e ju to tt p o lo sk a v issz a fo rd u l a sö tétség felé. A pozitiv tropizm usból folyó d ifferen ciális érz é k e n y ség az irányitó h a tá s fogyására, a n e g a tiv tro p izm u ssal összefüggő p ed ig e h a tá s n ö v é sére reagál. P é ld á u l a légy re p ü lé sé t nem m ó d o sitja a fény növ ése, se m a p o lo sk a ú tjá t a sö tétség foko
zó d ása.
E k é t kém iai ere d e tű m ech a n iz m u sn a k összeh atá- sából és a sejtem lék ezetn ek , m int a szerv ezet tap asz- talatszerzö m ű k ö d é sé n e k h o zzáju k fü ző d éséb ő l p ró b álja a L o eb h a tá s a a la tt k ialak u lt lélek tan i irá n y z a t az állato k p szikológiáját v ag y in k áb b oiselkedéstanát m egalkotni.
M ás tu d ó so k m e g ta rtjá k az em beri lélek v iz sg á la tá n a k an a ló g iá já ra a lak íto tt lélek tan i feltev ések et és sz e m p o n to k a t az állato k lé le k ta n á b an is. T h o rn d ik e lab irin tk isérletei az ú tv esztő b e tett s belőle m ind rö v id e se b b e n k italáló állat em lék ezetére, ta n u lá s k é p e s ség ére v etn e k világosságot, a furfangos zárral b ezárt d o b ozokból a tá p lá lé k csa lo g a tá sá ra k im en ek ü lő állatok tu d a tla n tá rsa in a k g y o rsab b k isz a b a d u lá sa az u tán zás sz e re p é t világitja m eg eszm életi életükben, a la k ó h ely ü k rő l elvitt állato k v issz atérésére v o n atk o zó k ísé r
letek tér-em lék ezetü k rő l, tájék o zó d ó k ép e ssé g ü k fel
tételeiről szám o ln ak be. P é ld á u l Y erkes a k ö v etkező m ó d o n kém lelte a táncoló egér m eg k ü lö n b ö ztető k é pességét. O ly lab irin tb a tette, m ely n ek k ettő s folyosója volt, egyikben az állat elektrom os ü té st k ap o tt, m á sik b an táp lálék o t talált. A z egér g y o rsan m e g tan u lta a különbséget, m ert a k é t b e já ra t fölött k ét k ü lönbözően
! 4
m egvilágított k á rty a volt. E leinte csak ak k o r sikerült az ennivalós folyosót eltalálnia, m ikor az egyik ajtó felényire volt m egvilágítva, m in t a m ásik, késő b b m á r a k k o r is, h a csak ötödrésznyi, m ég később, ha c su p á n tizedrésznyi volt a m egvilágitás különbsége.
S o h asem tu d ta azo n b an m egtanulni s előrelátni a k é t folyosó tartalm át, h a csak a k á rty á k n ag y ság a, form ája v agy csak szine különbözött.
A z állatok ta lálék o n y ság án ak , tan u lé k o n y sá g á n a k kém lelésére k ieszelt zá ra k közül, m ely ek et fel kell nyitniok, hogy táp lálék u k h o z ju ssan ak , id ézzü k p éld áu l P o rterét, m ely m a d a ra k n a k volt sz á n v a s feln y itása abból állt, h ogy a m a d á r m egh ú zzo n a csőrével egy . fonálon függő karik át, és K in n am an n él m ajm o k szám ára 9 em előből, m ely ek n ek egy bizonyos so rren d b en való m ű k ö d ésb e h o zásáv al leh etett a k e tre c e t kinyitni.
N agy érd ek lő d ést k e lte n e k a L oeb-féle iskola v e sze
d elm es ellenfelének, H ach et-S o u p letn ek az utolsó év tized b en a párisi állatk ert p é ld á n y a in v ég zett dresszura- kisérletei, m ely ek az állatidom itók ö sztö n szerü en alk alm azo tt m ó d szerein ek tu d o m án y o s tö k életesítésén ala p u ln a k s az o k a t a term észetes feltételek et igyekez
n ek u tánozni, m ely ek kö zö tt a sza b a d o n élő állat szokásai és ösztönei k eletkeznek. E zzel a term észet ad a p tá c ió ra kén y szerítő d re ssz u rá já n ak m in tá já ra k é szült zoopediai m ódszerrel sikerült bizonyos állato k b an m a ra d a n d ó m o zg ásszo k áso k at, azaz valóságos kísérletileg előállitott ö sztönöket terem teni, m ely ek et bizonyos szám ú azo n o san d reszszirozott g eneráció u tá n egy-két esetb en az u tó d o k is átörököltek.
A z eszm élet h o zzáférh ető ség ére v o n atkozó n é zetek e k ü lö n v álása m e g v an a gyerm ek, sőt a kifejlett em b er lé le k ta n á b an is.
B echterew , kiről azonnal részleteseb b en is beszélünk, sz en tp éterv ári pedológiai in tézetéb en lab o rató riu m i cse-
Gyermehlélektan.
15
csem ő k et tart, k ik n ek fejlődését m in d en neuropezihikai reak ció ju k p o n to s figyelésével kiséri és feleslegesnek tartja, h ogy eszm életi állap o taik ra is k övetkeztessen.
H a c h et-S o u p let viszont a d re ssz u ra em b er szám ára finom itott és tö k életesített form áit a já n lja arra, hogy a g y erm ek eszm életi fejlő d éséb e az első pillanattól k e z d v e célszerű en b e a v a tk o z h assu n k s ezzel azt m inél jo b b a n m egism erh essü n k . E zenkívül alig v an m ódszer, m ely et a g y erm ek lélek tan i fejlő d ésén ek m egism erésére ne a lk a lm a z n á n a k : értelm ező sz á n d é k nélkül való hü m egfigyelések, a k isérletezésn ek m in d en m ódja, a g y erm ek tetteinek, a lk o tá sa in a k (rajzain ak , szo b ro csk ái
n ak, já té k a in a k ) tan u lm á n y o z á sa — szóval egészen sajá tsá g o s g y erm ek -tu d o m án y , m ellyel m ag áv al tele kellene Írnunk e füzetkét, h a átte k in té st ak a rn á n k ad n i róla. (L á sd n á lu n k a G y e rm e k ta n u lm á n y i T á r s a ság m ű k ö d é sé t és a G y e rm e k cim ü folyóiratot.)
A kisérlet, az introspekció, az összeh aso n lító k ö v etk e z te tések és értelm ezések alk a lm a z ása m indezen te rü le te k a d a ta in a k felh aszn álásáv al az állat, gyerm ek, p rim itiv em b er lé le k ta n á n ak b e o lv a sztásáv al egy re n d kívül sokoldalú, g azd ag lé le k ta n t tesz lehetségessé, m ely m eg p ró b álja k övetni a lelki jelen ség ek et a m ag u k a la k u lá sá b a n , term észetes k ib o n ta k o z á sá b a n előbb az eg y én en belül, az u tá n a fajon át, s ez a m a n a p sá g m ég csak tö re d é k e se n m eglevő s in k áb b rem élt, talán ideális eszm élettu d o m án y , a genetikus pszihológia.
E n n e k m e g a la k ítá sá b an azo n b an m ás m a g a ta rtá su k u ta tó k is sz erep elh etn ek s a z o k n ak lé le k ta n á ra v etü n k m ost egy rövid pillantást.
Kísérlettel támogatott introspekció.
M ost oly m ó d szerek et láttunk, a m e ly ek b en a kisérleti elem volt az u ralk o d ó s az introspekció, m int szükségből m eg-
A z introspekció túlsúlya.
16
tű rt jö v ev én y kerü lt m elléje. V a n n a k oly pszikoló- gusok is, ak ik e tu d o m án y in tro sp ek tiv v én ájáb ó l tá p lá lk o z n a k s a kisérleti e re d m én y ek et h aszn álják tö b b é-k ev ésb é intenziven önm egfigyeléseik kiegészité- sére és g a z d a g ítá sá ra . A k ét m ó d szer ö sszeo lv asztá
sá n a k te h á t egy m á sa rá n y u form ája ez, am ely ép oly különböző m é rté k b e n h ajlan d ó tért engedni a kisérleti ered m é n y e k b e v o n ásán ak , m int a kikérdező kísérlet az in trcsp ek ció fe lh aszn álásán ak . S m ig ott az inlro- spekció kerü lt a kísérlet szo lg álatáb a, m eg m u tatn i p ró b á lv a a n n a k lehetőleg részletes eszm életi tartalm át, itt a kisérleti a d a to k cso p o rto su ln ak az in tro sp ek tiv m e g látáso k köré, v agy azért, h ogy am it a pszikoló- gus ö n m ag án m egfigyelt, igazolják, v ag y azért, hogy e m egfigyelést k iegészítsék, v agy végül azért, h ogy az ö nm egfigyelésnek k iin dulópontot és irá n y t ad jan ak .
A z ilyen term észetű ö sszeo lv asztásn ak is egész sk á lá ja v an, különböző szerzők k ülönböző eg y en sú ly át v alósítják m eg a lélek tan i an y ag g y ű jtés e k ét m ó d ján ak . W . Jam es k lasszik u ssá v á lt n ag y lélek tan a introspektiv fonalon halad , de g azd ag o n illusztrálja az önm egfigyelés e red m én y eit s növeli azo k súlyát a kisérletezés m inden m ó d ján m e g állap íto tt norm ális és p atopszikológiai ered m én y ek k el. P é ld á u l a gondolatfolyam ról, illetve eszm éietfolyam ról szóló a lap v ető fejezetben, am ely n ek célja első v ázlato s k é p e t ad n i a belső élet folytonos m en etérő l, e belső világfolyás főbb v o n á sa in a k m eg á lla p ítá s a in tro sp ek tiv ered etű . Ö nm egfigyelésből a d ó dik, h o g y m in d en eszm életi tartalo m szem ély es él
m é n n y é h ajlan d ó válni, hogy m in d en szem élyes eszm é- lésbet: szü n telen a v áltozás, hogy e válto zásb an fo ly to n o sság o t érzünk, hogy az eszm életn ek m indig úgy tű n ik fel, m in th a sa já t m ag átó l független tá r
g y a k k a l volna dolga s hogy e tárg y ak közül ném elyek
W . James lélektanából.
17
érdeklik, m áso k k ö zö m b ö sen h agyják, n ém ely ek et szív esen vesz, m á so k a t elutasít, szóval v álo g at k ö zö t
tük. D e kísérleti tén y ek szolgálnak ezen önm egfigye
lések ta rta lm á n a k teljesebb k ib o n tá sá ra és illusztrálá
sára. P é ld á u l az eszm életi állap o to k szem élyessé v á lá s á n a k illu sztrálására o lv assu k Ja n e t hires esetét, a m ely b en L ucy n evű b e te g é n e k au to m a tik u s írásával társa lo g v a rövid d ialógus a la tt m áso d re n d ű szem éllyé lá tta in teg ráló d n i a b eteg eszm élet b efo g ad ó -k ép essé
gét m e g h alad ó é lm én y ek et1 s az igy alak u lt A d ria n n e k eletk ezése egy ab n o rm álisán szem ély telen n é vált állap o t szem ély essé v á lá sá t illusztrálja uj szem ély terem tése árán . U gyanígy eszm életi álla p o ta in k ta p a sz ta lt v á lto zék o n y ság át részletező b b en m u tatják érzék ein k k ö z ö n ség esen azo n o sa k n a k hitt a d a ta ib a n kisérletileg, szám ításo k k al k im u tato tt v álto záso k stb.
H a so n ló k é p e n in tro sp ek tiv e re d e tű e k a belső élet elem zett m á sá t adó leiró lélek tan o k , am ely ek a kisérleti a n y a g b eillesztésén ek k e v eseb b v ag y sem m i fontos
ság o t sem tulaj doni tan ak , az igazi lélektani a n y a g g yűjtés az ö n m egfigyeléssel lévén sz á m u k ra össze
forrva. B rentano ily elem ző ta p a sz ta la ti leirássaí állap ítja m eg a p szik o ló g ián ak a régiektől eltérő fel
o sz tását a felfogó, itélö és érzelm i te v ék en y ség ek tárg y alására.
E zek a lélek tan o k az introspekció és kisérlet a d a ta in a k ö ssze o lv a sz tá sá b an leg
alá b b is sz á n d é k u k a t illetőleg e m p irik u sak m a ra d n a k , sőt a m ost em líten d ő psziko-
1 M iközben L ucy élénk társalg ásb a volt m erülve, an esztéziás kezéb e csú sztato tt ceruza Írásban v álaszo lt Ja n et su tto g v a feltett k é rd é se ire : „ H a llja ? “ „N em .“ „D e hallania kell, m ert felel.“ „Igen, v aló b an ." „ H á t hogy le h e t e z ? “ „N em tu d o m .“ „K ell lenni v alak i
nek, ak i hall en g em .“ „Igen.“ „ K icso d a?“ „V alaki m ás, m int L u c y “
„A h , m ás v alaki? A d ju n k neki n e v e t? “ „N e.“ „D e, k én y elm eseb b lesz.“ „Jó, h á t A d rie n n e .“
Kisérlelek a lélektan tudományos egységesítésére
16
lógiákhoz viszonyított értelem b en s tőlük való m eg k ü lö n b ö ztetésü l m ég kivitelüket is lehet em p irik u sn ak nevezni, A z ad o ttsá g o k értelm ező feldolgozása itt u g y an is n em több an n ál, m int am en n y it a k én y elm es és á ttek in th ető leirás elk erü lh etetlen ü l hoz m agával.
E zek k el szem b en v a n n a k o ly an szintén introspektiv ere d e tű lélektanok, am ely ek b en az értelm ező, form u- lázó m u n k a h ajlan d ó la ssa n k é n t eszközből céllá válni, hol a ren d szerü ség n ek az egész intro sp ek tiv an y ag m in d in k áb b szo lg álatáb a kerül. Ez a m a g a ta rtá s te rem ti az ú g y n ev ezett „ á lta lá n o s“ pszik o ló g iák at, a racionális, principiális, szisztem atik u s léle k ta n o k a t s az uj k ilátáso k m ellett uj v eszély ek et is készit az alakuló eszm élettu d o m án y szám ára.
A z im én t a k ísérletezés v á g y a a n n a k a leh ető ség n ek tette ki a pszikológiát, hogy az eszm élet belső élete h ely ett a n n a k külső m eg n y ilatk o zásait ta n u lm á nyozza, m ost az elm életi egység és a szisztem atizálás k eresése ráviszi, hogy az eszm élet valóságos é lm én y tala ja s a n n a k sp o n tán term ékei az eszm élet közvetlen a d a ta i h ely ett azo k n ak tö bb-kevesebb ügyességgel ö sszeszerk esztett logikai u tá n z a ta it vegye vizsgálat alá. A m o tt a term észettu d o m án y o k anyaggyüjtö m ó d sze
rét lá ttu k m in d en v álto zás nélkül rák én y szerü ln i a lé le k ta n ra s láttu k azt is, hogy e m ó d szer eltérítette tárg y átó l e tu d o m án y t. Itt a lélek tan i forrásból m erített a n y a g n a k előadásában látju k az eszm élettu d o m án y fölött u g y an azo n term észettu d o m án y o k feldolgozó m u n k á já t elh atalm aso d n i m egint a lé lek tan iság rovására.
Igaz kérd ezh ető , hogy lehet-e e k ölcsönzött eljáráso k o n kivüí m ás ú tja is a készülő lélek tu d o m á n y n a k s az is igaz. hogy k étség telen sikerrel biztató u ta t m a m ég nem lehet sz á m á ra p o n to sa n kijelölnünk. M égis ezen a leh ető ségen fordul m eg a lélek tan m eg alak u lása, en n ek eld ö n tése fogja eld ö n ten i a készülő e sz m élettu d o m án y sorsát.
19
A z t ak arju k ezzel m ondani, hogy sem a term észet- tu d o m á n y o k szertáráb ó l m áso lt k ísérletezés, sem a m a tem atik átó l k ikölcsönzött hip o tétik u s ren d ezés a m ag a e red eti fo rm ájáb an nem alk alm as az eszm élettan m eg terem tésére s hogy am az az anyagfelvételnél, ez p ed ig a feldolgozásnál visz b e a lélek tan iság g al össze n em férő elem eket. D e v alam in t a k isérletező tény- gyüjtés h aszn o s b ev ezetésü l szolgál egy m ajd an differenciálódó szellem tu d o m án y h o z, é p p e n úg y az in tro sp ek tiv a d a to k k o n stru k tiv feldolgozása és sziszte- m a tiz á lá sa u ta k a t m u ta th a t oly k u ta tá so k n a k , m elyek talán egészen m ást fognak találni, m int am it kerestek, d e m ely ek igazi lé le k ta n n a k leszn ek m egalapítói. Ez az előkészítő m u n k a a m i k o ru n k é. M ajd k isa rja d n a k belőle te rm é k e n y p o n to k o n oly k ö zép p o n ti látások, m elyek tu d o m á n n y á egységesítik s ezzel a d ifferenciáló
d á sra k é p e ssé teszik a m o stan i h a tá ro z a tlan u l ö ssze
függő ta n u lm án y testet. E zek n ek a sik erek n ek első s m ég eld ö n tetlen sorsú p ró b á lá sa it látju k bizonyos elm életi e m b erek m u n k áib an , a k ik n ek e lo d á z h a tatlan szellem i szü k ség lete az eg y etlen elv v ag y tény-szug- gesztió körüli ren d ezettség . E zek az elm ék m á r m ost végleges egységet és tu d o m án y szerü ség et a k a rn a k látni a lé le k ta n b a n s k e resn ek vagy e lfo g ad n ak v a la m ely cen trális tén y t, látá st v ag y form át, m ely n ek segítségével egésszé v o ln a teh ető m in d az, am it a lélek tu d o m án y áb ó l ism erünk. S zeretn ék , h a a pszi- kológia m á r m a az volna, am ivé lennie kell és m eg p ró b álják azzá tenni. M inthogy alig v a n a fo n to sab b lélektani ta p a sz ta la to k k ö zt olyan, m ely az eszm életi e sem én y ek e g y m á sb ab u rk o ltság a m iatt n e v o ln a a többivel a leg b en ső b b egy esü lésb en s igy n e v o ln a m in d en eszm életi szeletb en k in y o m o zh ató , nem neh éz e fo n to sab b lélek tan i m e g látáso k b árm ely ik ét is alap- tén y n ek v agy szükséges és m ag y arázó erejű a la p elv n ek
20
Paulhan lélektana.
venni. így m indenik ily alap g o n d o lath o z külön pszi- kológia születhetik, az eszm életi ese m é n y e k n e k m á s m ás, tö b b é-k ev ésb é szeren csésen m eg v álaszto tt síkra való v etitése, egy bizonyos p o n t körüli sorbafejtése.
Idézzünk itt k é t egym ástól m inden szellem i h ajla n d ó sá g u k b a n távoleső szerző t a n n a k m eg v ilág ítására, hogy a k u ta tó k n a k e cso p o rtjáb a m ily különböző gondolkodói egyéniségek ta rto z h a tn a k aszerint, hogy k ö zv etlen tény-szuggesztió, vagy ilyenből form ulázott alap elv vezérli őket. F. P a u l
han, az em beri lélek rendkivül finom , szellem es, g azdag elem zője az egyik. A z eszm életi életben őt k iv állk ép en a tu d a te le m e k létért való küzdelm e, a gy en g éb b ek e ln y o m a tá sa az erő seb b ek által s az eln y o m o ttak rejtett to v á b b é lé se k a p ta m eg, m ely en á t örökös elfödéseket, ta g a d á so k a t, állandó h azu g ság o t lát az em beri lélekben. E z a m egfigyelés szuggesztióképen kö v eti őt m in d en v izsg álatáb an , ebből sa rja d az
„ellen tm o n d ás lo g ik á ja “ , a „jellem h a z u g sá g a i“ s m in d azo k az elem zések, m elyekkel ez az élet p a- ra d o x o n a it oly finom an érinteni tudó szerző a perszo- nalitást a szó ered eti je len téséh ez hiven (persona ere detileg álarcot jelen tett) p ró b álja elén k állítani. H a z u g ság a szem ély b en s innen h azu g ság m in d en ü tt, ahol a szem ély tükröződik, em beri tettek b en , em beri m ű v ek b en , filozófiában és m ű v észetben, c sa lá d b a n és tá rsa d a lo m b a n s a belőlük születő m o rálb an , ebben a n a g y kollektiv h azu g ság b an , m ely n ek fo rrását egy rokon gondolkodó, de G aultier, ebből a szem pontból oly ta lá ló a n n ev ezte el F lau b ert regénye u tá n bova- rizm usnak. E g y etlen fonalon h alad v a, igy v álik az eszm életi élet m in d en m eg n y ilatk o zása egy-egy újabb h azu g ság -fo rm áv á az elem ző g o n d o lk o d ás k eze alatt.
A vezérfo n alu l v álaszto tt g o n d o lat kiterjeszkedik, fo n to sság áv al a tén y n ek többi, ugyanoly valóságos
21
elem ét eltak arja, rész h ely ett eg ésszé a k a r válni és m a g y arázó erejével visszaélve, a m a g y a rá z o tta t elfojtja, elfelejteti.
T e g y ü n k ide ellentétül egy m ásik szer
zőt, ak in ek egész m ás az alkotó m ű helye, m int P au lh an -é, akinél a belső ta p a sz ta la t azonnal elv v é szilárdul s m u n k á ja n em u g y an azo n ta p a s z ta la te le m n e k uj a d o ttság o k b ó l való kifejtése, han em egy első tap a sz ta lá sb ó l form ulázott s azontúl a priori m ó d o n h aszn ált vezető p rincipium k ih a sz n á lása. P ik ier G y u la lélek tan i m u n k á ira gondolunk, m ely ek b en szintén az eszm életi fo ly am ato k v á lta k o z á sa az a lap v ető m eglátás. E ritk a elm életi éles
látásró l tan ú sk o d ó pszikológia láten s alap té te le e z : m in d en eszm életi v aló ság változás. E z a g o n d o lat a z o n b a n rögtön elvvé fo rm u lá z ó d ik : a v álto zás azt jelenti, hogy am i volt, az nincs m eg s am i van, az m ás, m int am i volt. Innen m ár csak egy lépés v a n odáig, hogy a m ost levő kiszorítja a voltat, m ely n e m ő, m ely vele ellentétes. így alakul az ellentétek elve, m ely n ek v ilá g ításáb an m ost m á r m in d en lélek
tan i élm ény úgy tűnik fel, m int saját ellen tétén ek le
győzője, a n n a k , am i nem ő, kiszoritója. A z eszm élet tén y leg es ta rta lm a m indig az, am i a m ag a nagy o b b en erg iáján ál fogva a többi lehetséges és vele ellen
tétes szá n d é k ú élm én y t k ép es volt kiszorítani. E bből az egész lelki életn ek egy fizikai an aló g iák k al teli, energ etik ai m a g y a rá z a ta adódik, m ely b en m ost m ár az in lro sp ek ció áll az igazo lan d ó elv sz o lg á la tá b a és úgy alakul, m ódosul, ren d ező d ik , hogy a n n a k le h e tő leg teljes k eresztü lv itelét szo lg áltatja. E n n ek a tö re k v é sn e k ren d k iv ü l é rd ek es m e g v aló sitását látju k P ik ier lélek tan i m u n k áib an , m ely ek közül a m ost m o n d o tt szem p o n tb ó l A z É lm ény megmaradása és ellentétessége és A z eszmélet helye a természetben a leg tan u lság o sab b ak .
Pikier lélektana
22
E lélektanok érdeme és veszélye
E ze k n e k a pszik o ló g iák n ak a re n d ezés a főérdem e. A m eglévő a n y a gon szintétikus m u n k á t v ég ezn ek s ezzel segitik ö ssz e ta rta n u n k a lélektani tu d o m án y o k szétszó rt ered m én y eit. B izonyos szem p o n tb ó l felelem - zik, a z u tá n u jraalk o tják a lelki életet és ezzel k id o m b o rítják an n a k m ár m ost á tlá th a tó összefüggéseit s ez összefü g g ések a la p já n uj lélek tan i igazságok m eg lá tá sa felé is terelhetik m ind az introspekciót, m ind a k ísérletezést. — V e szély ü k is a ren d ezés. M ert a ren d e z é sn ek szem p o n tja v an s a szem p o n t kön n y en illúziót k elt a rra nézve, hogy m it figyel m eg a psziko- lógus ö n m ag án , a re n d szer szeretete k ö n n y en h ajlítja el az önm egfigyelést a re n d szer ig azo lása felé. A re n d szerező pszikológus u gyanis h ajlan d ó nem m ag át a k ö zv etlen élm én y t, h an e m a n n a k bizonyos elv v agy a la p té n y szem p o n tjáb ó l értelm ezett, feldolgozott for
m á já t v enni tu d o m ásu l s e fo rm án ak hűségi koeffi
ciense a v álaszto tt szem p o n ttó l függ. így m in d en „ re n d sz e re s“, „ á lta lá n o s“, „racio n ális“ lélek tan b an v an ig az
ság : a kijelölt oldalról tö b bé-kevésbé hű k é p e t a d n a k az eszm életről. D e m in d en ik csak egy-egy oldalról v ag y csak n é h á n y oldalról lát s erejét, eg y etem esség ét k o rláto zza az, hogy u g y an az a lelki élet v égtelen sok m ás szem p o n tb ó l is leírh ató és m indenikből — b ár ro konnak, de m á sn a k látszik.
A z elvek e lényeges b e a v a tk o z á s á t a m egfigyelésbe a zért v esszü k észre,
Értelmező introspekció
m ert b árm en n y ire szeretü n k is értelm ezni s az ad o tta k m eg n ézése helyett rajtu k okoskodni, az eszm élet m égis m indig h a jla n d ó az eg ész jelen ség et a m a g a teljesség é
ben és k ö zv etlen ség éb en m u tatn i s igy, ha m ással nem , valam i h ián y o sság érzéssel tudósit, hogy az ere
deti im p resszió t a ren d ezés tartalm ilag elszeg én y ítette s ezen v á sá ro lta m eg az ö sszefüggések tetszető s lán-
23
■ ■ ■
colatát. A pszikológia ugy an is az a terület, m elyen a tu d o m á n y o s m egism erés e k é t érd ek e a le g éleseb b en kerül szem b e s ez az in írospekció n ag y behatoló- k ép esség éb ő l s ezzel járó h ajlith ató ság áb ó l k ö v etkezik.
E lju th at ugy an is a vizsgált jelen ség tu d ato s átéléséig s ezzel azt oly m élyen m egism erheti, hogy e g y etlen n ek, o sztály o zh atlan n ak találja. M ásrészt az ellenőrzés neh ézség ei m ia tt k ö n n y en m egesik, hogy az introspekció n em ju t el a k özvetlenül ad o ttig és b izonyos értel
m ezések felé hajló illuzórius a d a to k a t szolgáltat.
A principiális lélek tan o k fajtáit n em soroljuk itt fel és nem is b o c sátk o zu n k részletes m egvilágításukba.
E z az a n y ag feldolgozásának ism eretére v o n a tk o z n ék és célu n k volt a lélek tan i anyaggyűjtés m ódjain m enni végig. C sa k jelezni ak artu k , hogy a tisztán iiitro sp ek tiv ek n ek m o n d o tt lé le k ta n o k b a n igen sok a racionális, elvi feldolgozás és g y ak ran ez irányilja m a g á t az in tro sp ek ció t is.
D e h a m in d en n em ű elvi re n d e z é s n ek m e g v a n n a k a v eszélyei és h a ezek az eszm élet tu d o m á n y á b a n foko- zo ttab b ak , m in t m ásu tt, lehete-e ak k o r e tu d o m án y o s a n y a g n a k bárm i m ó d o n is egységet, összefüggést, h a táro zo tt p ro b lé m a k ö rö k e t és m egoldási leh ető ség ek et b iztosítani, nem állunk-e itt egy m in d e n k o rra rendez- h e te tle n vagy csak e lto rzításo k á rá n ren d ezh ető s m inden tu d o m án y szerü ség et v isszau tasitó a n y ag h alm az e lő tt?
M ondottuk, hogy a tén y ek re n d e zésén ek m u n k á ja v ag y egy m in d en h ová beszű rő d ő s m in d en ü tt átvonuló tényszugesztió révén, v ag y v alam ely a lap v ető ta p a sz ta lá s elvi form u- lá z á sá n a k segítségével lehetséges. E zek azo n b an b izo nyos m é rté k b e n m indig külső ren d e z é sek lesznek, m ely ek et elm én k összefoglaló hajlam ai_ s n em a d o l
gok m ag u k su g alm azn ak . A dolgok m aguk, az ad o tt
Genetikus rendeződés.
Lehet-e a lélektannak tudományos egysége.
24
eszm életi esem én y ek , a sa já t k ö zv etlen ség éb en szem*
lélt belső élet csak egyetlenegy dologgal su galm az re n d e t és egységet, azzal a folytonos ö n m ag áb ó l való k ib o n tak o zással, m ely k ez d e tb e n összeférő, egym ásba- olvadó, idővel azo n b an szétág azó h a jla n d ó ság o k fáját m u ta tja m in denben, am i él. A lelkiélet ala k u lá sá n a k , fo ly to n o san szü lető b en levő és fo ly to n o san kinyiló és elnyiló esem én y ein ek fejlődésükben való szem lélete és e fejlődést követő, a n n a k sz álait kibogozó s újból összefűző leírása n y ú jth a tn a oly lélek tu d o m án y t, m ely n ek tén y ei hivek és egysége m égis term észetes volna, m ert ez az egység nem tö b b -k ev eseb b ö n k én n y el k i
v álaszto tt alapelvből v agy v ezető tap asztalásb ó l, h an em az an y a g á u l szolgáló v aló ság o k hű k ö v etéséből, azok gen ezisén ek tisz te letb en tarlásáb ó l szárm azn ék . A g e n e tikus lé le k ta n v olna te h á t az az irányzat, m elynek m á r m a is k ezd ő d ő és részleg esen m eg v aló síto tt te r
m ékeitől v á rh a tn é k azt a m u n k át, am it az általános, az elm életi lélek tan o k p ró b á ln a k m a elvégezni. E g en etik u s sze m p o n tn a k érv én y esítése n ag y o n tág k ö r
ben talál hivekre, m ind a kísérletezés, m ind az ö n m egfigyelés terén m in d k ét m ó d szern ek n ag y o b b h a té k o n y ság o t biztosítva. A fejlődést a legjobban követő k ísérletezés a fiatal orosz lélek tan i isk o láb an B echterew (Szt. P éterv ár) és P aw lo w (M oszkva) körül valósul m eg, az eszm életi fejlődéshez leg b en ső b b en h o zzá
férkőző introspektiv szem léletet B ergson lé lek tan áb an találjuk. E n n ek a két irá n y z a tn a k rövid b e m u ta tá sá val fogjuk végezni a lélektani m ó d szerek rő l ad o tt v ázlatu n k at.
Objektiv lélektan. Intuitiv lélektan.
A z orosz iskola n ev é b e n B echterew h a tá ro zo ttan kijelenti, hogy a lélektani a n y a g gyűjtés, am ennyiben objektiv ak ar
A z objektiv lélek
tan tárgya.
25
m arad n i, eg y á lta lá n nem leb et tek in tettel az eszm élet a d a ta ira , m ert azok a k ísé rle te z ésn ek s m in d en n em ű ob jek tiv ö ssz e h aso n lításn ak h o zzáférh etetlen ek . A z esz
m élet a d a ta in a k in tro sp ek tiv ta n u lm á n y o z á sá t egy ú g y n ev ezett „szubjektív lé le k ta n ra “ bízza, m ely egy szer tö rtén t, egyéni tén y ek rő l világosit fel és sem m i k ilá tá sa arra, h ogy a d a ta i m ás eszm életb en is fellelhetők, iga
zo lh ató k s igy á lta lá n o síth a tó k legyenek. A lélek tan i k u ta tá so k tárg y a és m ó d szere kö zt fennálló ellen tét
n e k nyílt elfo g a d á sa ez, a tá rg y elv etése az objektiv érv én y ű m ó d szer ja v á ra ; legyen h á t a lélek tan tárg y a az, am it te rm észettu d o m án y o k tó l k ö lcsönzött m ód szere u to lér: az id eg ren d szer m o zg ásjáték ai. S viszonzásul arra, hogy az eszm életből v e tt tárg y h o z rag aszk o d ó és elvileg in tro sp ek tiv lélek tan a k isérletezést a fizio
ló g iáb a to lta ki, az oroszok objektiv lé le k ta n a az in tro sp ek ció t szubjektiv a d a to k szerzésére szorítja.
E n n e k a lé le k ta n n a k teh át az id e g ta n ból kell tá rg y át k ih a síta n ia s az ideg- ren d szer te v é k en y ség éb en fogja el
k ülöníteni a p szih ik ait a nem pszihikaitól. S zerinte e tev ék en y ség a la p ja a reflex: az élő szerv ezet m ozgás- v á la sz a a kivülröl s a test belsejéből jövő h a tá so k ra.
A z objektiv lélek tan célja a neuropszichikus reflexek tan u lm án y o zása, m ely ek a b b a n k ü lö n b ö zn ek a fajb an m e g ö rö k ö d ö tt m indig azo n o san m ű k ö d ő abszolút reflexektől, hogy az egyén szem élyes m ú ltja, ta p a s z talatai is érv én y esü ln ek benne. (B echterew .) Á tm en eti, ideiglenes k a p c so lást jele n te n e k az ab szo lú t és v á lto zatlan reflexektől m ár k ijárt és e g y n éh án y állandó k ap c so la tb a ho zo tt id e g p ály ák között. E zek az á tm en eti k ap c so lá so k ú jab b ö sszek ö ttetések k e d v é é rt felb o n t
h a tó k s ism ét v isszaállith ató k . (P avlov.) T e h á t u g y a n azo k az id e g p á ly á k h a tá rta la n sok reflex k ö zv etítésére alk alm asak , m ely ek n ek ideiglenes összek ö ttetései, ki- és
A reflex mint lélek
tani alaptény.
26
b e k ap cso lásai az agy b an , m in t valóságos telefo n k ö z
p o n tb a n tö rtén n ek s e ki- és b ek a p c so lá so k ré v é n a sz e rv e z et o ly an ran g ú v e z e té k m eg ta k a ritá st végez, m int a te le fo n k ö z p o n to k ; m in d en leh etség es élet- p ro b lém áh o z ab szo lú t reflexet alak ítan i é p p oly p a z a r
lás v o ln a a szerv ezet sz ám ára, m int a telefo n h áló zat
n a k v o ln a az, h a m in d en előfizetőt m in d en előfizetővel állan d ó ö sszek ö ttetésb en a k a rn a tartan i. A fájd alm as b en y o m ástó l való v isszah ú zó d ás ab szo lú t reflex, m in
d en állatnál m eg v an előleges tap asz ta la tsze rz é s nélkül is. A fájd alm at okozó tárg y ak , eg y én ek láttára való m en ek ü lés m ár tanult, neuro p szich ik u s reflex, m ert az e g y én n ek előbb ta p a sz ta ln ia kellett a fájd alm at, h o zzátan u ln i a n n a k o k át s átvinni az o k ra a m ozgás- választ, m ely m ost consecutio-ból preüentiü-\é vált. Ez az ö ssz e k ö ttetés n em leh et állandó, m eg v álto zo tt k ö rü lm én y ek k ö zö tt m ás-m ás m o z g ásv álaszo k n ak kell a fá jd a lm a t előre jelen tő k ülső h atáso k h o z k apcsolód- niok. E zek a reflexek te h á t m o zgékonyak, eltörölhetők és vissza állíth ató k leszn ek s e letiltások és u jrak ap - cso ló d áso k leszn ek az „objektiv lé le k ta n “ k u ta tn i valói.
H a m eggondoljuk, h ogy a leg eg y szerű b b v éd ek ező m ozgástól k ezd v e a kifejező (m im ikái), az ö sztönszerü m o zg áso k o n át eg észen a szim bolikus m ozgásokig (b eszéd ) m in d en em beri tev ék en y ség a „reflex“ szó a lá so ro zh ató s hogy m int ideg m u n k a, a lángtól való ó v a k o d á su n k é p p úgy p szih ik ai reflex, m int a term é
szettö rv én y ek h o sszas ta n u lm á n y o z á sa a la p já n m eg sze rk e sz te tt uj találm án y , ak k o r m egértjük, hogy az oroszok értelm éb en v e tt objektiv lélek tan lehet
„ref!exológiá“-n ak nevezni (B echterew ), hogy eb b en az érte le m b e n lehet a lélek tan t a teljes „reflex-iv“
(külső b en y o m ás az érzék szerv ek re + a cen tru m o k b an
A reflex fogalmának kiterjesztése.
27
