7. szám
mány foglalkozik a második bécsi döntés alapján visszacsatolt területtel. Ezek közül ki kell emel- nünk Rónai András ismertetését a hazatért ország- részek népességéröl. A második fejezet általános érdekű földrajzi kérdésekkel foglalkozik s ennek során leírást ad a német—brit (nyugati) háborúban érdekelt területekről. A földrajzoktatás reformjá- nak ismertetése után statisztikai táblázatokat talál az olvasó, amelyeket Pécsi Albert állitott össze.
A táblázatok nemzetközi adatokat is tartalmaznak.
A mellékletül csatolt ———- igen használható ——
32 oldalnyi hatszinnyomásos térképfíizetet lrmédi—
Molnár László és Takács József szerkesztették.
Gy. F. dr.
Bartacz Lajos: Fajkérdés; Fajkutatás.
Louis Bartucz: guestions ez recherches raciales.
Budapest, 1941. 338 l. —— p.
Amiröl ma mindenki beszél: a fajkérdésről nép—
szerű összefoglaló könyvet írt a kiváló szaktudás.
Tájékoztat a fajkérdés történetéről és az egész problémakör mai állásáról. Felvonult'atja az ókor-
tól napjainkig a tudósok egész hosszú sorát Aris-
totelestöl Broca Pálig és Gobineautól Landsteinerig (Wéllischig), akiknek részletmunkáiból mozaik- szerűen alakul ki a korszerű fajkutatás rendszere.
A tudományos fajkutatás terén a franciák és néme—
tek versenyeztek egymással. Ennek a nemes ver- senynek, de főkép a Broca által alapított párizsi embertani társaság példájának hatására majdnem minden állam nagyvárosaiban embertani intézetek létesültek. (
Foglalkozik a fajkutatás módszereivel: anyag- gyüjtéssel, mérésekkel, _a lágyrészek antropológiájá—
val, a bőrléorendszer szerepével. A fiziológia—i' mód- szerek között nagy jelentőséget tulajdonít az egzakt kisérleti úton szerzett statisztikai anyagnak is. A tömegvizsgál—atok a variációs-statisztikai módszereket fejlesztett-ék ki. lsmerteti a vérvizsgálatok lényegét és az örökléstan főbb törvényszerűségeit. Végül meg—
világítja a faj, rassz, nép és nemzettest fogalmát is.
A magyar nemzettesttel foglalkozva abban a következö rassz-elemeket különbözteti megzi) ;
1. Turanid és alföldi . . . 25— 30 o/
2. Keleteurópid ... 20 ,,
3. Dinárí ... 20 ,,
4. Alpi ... 15 ,,
5. Tam-id (elöázsiai) . . . 4—5 , 6. Mongolid ... 4—5 ,,
7. Nordicus ... 4 ,,
8. Mediterrán ... 1 ,,
Szerző megállapítása szerint a honfoglaló ma—
gyar-ok által hozott örökséganyag az évezredek során sem pusztult el és a nemzettest rasszbeli összetétele sem változott meg lényegesen.
*) V. 6. Bartucz L.: A magyarság faji összetétele.
M. Stal. Szemle, 1939. évfolyam 387—349. l.
—— 1522 —
A könyvben számos rajz és térkép vanni ,,
könyv végén a különböző rasszokról 16 képes tá a' 'nyújt tájékoztatást. ' Gal? dr
Móricz Miklós: Hogy adod? _ .
Nicolas Móricz; Combien le vendeg—vous?A,.Stud' kiadása. — Edíüaus Stud.
Budapest, 1940. 141 l. -— p.
A mű cime után azt hibetnók, hogy az árak ' ' és fizetések, meg bérek jelenlegi versenyfutásának megindulása óta ismét az érdeklődés kozpontjaba keiült árproblérna népszerű ismertetésével állunk, szemben; pedig nem. Móricz könyve komoly elmé—
leti közgazdaságtani munka s bár mint ilyen a __
statisztika érdeklődésére kevésbbé tarthat számot, mégis megemlékezünk róla, mert az évenkint szép—_
számmal megjelenő magyar tudományos irodalom- ban meglepően kevés munka képviseli az elméleti közgazdaságtant.
A ma közgazdaságának igazi lényegével, leg- fontosabb tartalmával a legtisztább közgazdasági ; mozzanattal: az árral foglalkozik Móricz Miklós a legújabb írásában, még pedig minden népszerűsí- tési szándék nélkül, mert bölcseleti; alapon tárgyalja az árkérdést és annak szerteágazó gazdasági kapcso—*—
latait és mélyreható társadalmi vonatkozásait. Amo—
nizmus alapján újszerűen fejtegeti az érelméletet.
Eredetisége abban van, hogy nem az anyagból ki—
indulva tesz hitet a monizmus mellett, nem az anyagot tartja a szellem tényezőjének, mint e rendszer hivei, hanem megfordítva, az anyagot csupán a szellem közegének, hordozójának. Ennek * a felfogásnak alapján jut el ahhoz a megállapítás—
lioz, hogy ,,az ár az árunak a szellemben való megjelenési alakja, ugyanúgy, ahogy a fogalom valamely valóságé." Ezért is az ár tudományát szellemtudománynak tartja és elítéli a matemati—
kai módszerrel dolgozó ,,gépies" közgazdaságtant, mely éppen árelmélete révén szorult ki az erkölcs világából.
Négy fejezetbe tagoltan Nemzetgazdasági élet valósága, Ember fizet embernek, Nincs igazságos ár és Az ár hatalmi kérdés cím alatt mondja el kétségtelenül újszerű alapokon nyugvó gondola—
tait a piac jelenségeiről, melyek éppen azért, mert nem mindíg veszik figyelembe az elmélet által megállapított ,,törvényszerűségeket" és magyará- zatuk a megszokottól, a gépiestől eltérő utakon jár, érdekesek és töprengésre késztetőek.
6. G. dr.
_ Baráth Tibor: Magyar történet.
Tibor Baráth: Histoire de Hongrie.
Kolozsvár, 1941. 282 l. —- 17.
Ez a kis könyvecske szerzőnek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az 1940/41. tan—
évben tartott bevezető előadása,, A magyar törté—
nelmet a vándorlásuk korától napjainkig szellem—
történeti alapon tárgyalja. Ismerteti a karizmatikus.
7. szám
———523 —— 1941
hűbériségi, rendiségi, liberális-demokratikus és nem- zeti—szociális eszméket, amelyek nemzetünk multjá—
ban egy—egy korszakot is jelentenek. A Duna—völ- gyében élő magyarság vére hullásával és sebeivel tartotta fel az Európát érő támadásokat. A katasz- trófáktól megmentett erkölcsi értékek közül a ma—
gyarságtudat és az önálló, magyar államiság tudata volt a leghatásosabb fegyver az elnyomás, az idegen uralom, a felvilágosodás, az itt élő népeket egymás ellen uszító ,,divide et impera" politika ellenében.
Foglalkozik a nemzetiségi és kisebbségi kérdések- kel és a rendi felépítésű tekintélyállammal, amely felé —— szerző megállapítása szerint —- közeledünk.
A szöveg között 7 térképet és 2 grafikont talá- lunk. A függelékben a fontosabb kronológiai adatok után statisztikai táblákat közöl: Magyarország népességének fejlődéséről, anyanyelvi megoszlásá—
ról, a zsidókról, a trianoni megcsonkításról, Közép- Európa nemzetiségi viszonyairól, a magyarság világ—
létszámáról és a mai megnagyobbodott Magyar-- országról. A könyv befejező oldalain gondos iro—
dalmi tájékoztatást is ad. Gy. F. dr.
Statistigue du logement dans les Grandes Villes 1928—1934. (Statistígue internationale des Grandes Villes.)
Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó hivatala _ Publié par l'ijice Permanent de l'lnstítut Interna-
tional de Statísíígue.
Hága —- La Haye, 1940. 170 l. —— p.
Említettük már a Szemlében, hogy a Nemzet—
közi Statisztikai Intézet Állandó hivatala a világ nagyvárosairól évkönyvszerű alakban közölt 1927.
és 1931. évi kötetek után most a gyorsabb meg- jelenés érdekében nagyobb tárgykörök szerint külön füzetekben teszi közzé a nagyvárosok nem- zetközi statisztikájára vonatkozó anyagot. A túl- nyomóan 1928—1'934. évi adatokat előtáró új kiad—
vány első három füzetéről a Szemle már számot adott.!) A háborús nehézségek ellenére nemrégen közzétett negyedik füzet az egyik legspeeiálisab- ban városi vonatkozású fejezetet, a nagyvárosok lakásstatisztikáját tárgyalja.
A Methotst főtitkár szerkesztői gondosságát és a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó hiva- talának munkaképességét bizonyító értékes kiad- ványnak sok a magyar vonatkozása. A magyar, különösképen a Kőrösy József, TIn'rring Gusztáv, majd legújabban Illyeíalvy Lajos irányítása alatt egyre jobban kibővülö budapesti épület- és lakás- statisztika sokoldalú kiépítésével ugyanis a külföl—
dön is mintaképül szolgálhatott a statisztika e szociális vonatkozásokban is nagyfontosságú ágá—
nak fokozottabb művelésénél; tehát bizonyos mér-
tékig a nemzetközi kiadvány létrejöttéhez szüksé- ges talaj megmunlcálásához is. Emellett a nemzet—
részben magyar statisztikus:
közi mű jelentős
1) V. ö. M. Stat. Szemle 1939. évf. 1060—1061.
és 1305—1306. és 1940. évf. 234—235. ].
Thirring Gusztáv terveinek és törekvéseinek ered—
ménye, akinek a kiadvány e füzetének megterve- zésénél és sajtó alá készítésénél is volt még része.
Magyar vonatkozású azután az is, hogy a mű a kellő részletezésben közli székesfővárosunk ada- tait is.
A ,,Statistigue Internationale des Grandes Villes" e. kiadvány öt szakaszra osztott harmadik kiadásának a lakásstatisztikai fejezetet nyújtó, időrendben negyedik füzete 280 kétszázezernél népesebb nagyváros, ill. százezren felüli főváros közül 173—nak az adatait tartalmazza. Táblázaton- kint azonban a 173 városnak nem mindegyike tudott adatokat szolgáltatni. A mű így a teljesség- től ugyan távol áll, de adathalmaza tudományos 5 gyakorlati vizsgálatokra esonkaságában is egy—
aránt alkalmas. Nemzetközileg megegyező alap- elvek hiányában a lakásstatisztika fogalmai szerte a világon nem egy esetben mutatnak kisebb- nagyobb eltéréseket. Az anyag tehát nem teljesen homogén; az adatok értékesítését azonban ez ál- talában nem befolyásolja túlságosan. Az adatok kisebb részben az 1928—1934. közti egyes eszten- dőkre, nagyobb részben pedig egy — lehetőleg ebbe az időszakba eső _— lakásstatisztikai állapot- felvételre vonatkoznak. A begyűjtött anyagot hat részlettábla közli. Az egyes táblák ismertetik a lakott és üres lakások számát a helyiségek száma szerint részletezve; egyrészt a lakóházaknak, más—
részt a lakásoknak a számát az épületek lakás- szám szerint való tagolásában (külön rovatokban a nem lakóház jellegű épületeknek a lakásszámát és a nem lakásnak épült, de annak használt építmé—
nyek (pl. barakkok) számát is; az 1, 2, 3 stb. helyi—
séges, 1, 2, 3 stb. lakos (egyén) által lakott lakások számát (a helyiségek és a lakók összes számával);
az 1—2, 3—5, 6 és több helyiséges lakások számát aszerint, hogy 1 2,3—6,6-ná1 több lakójuk volt—e;
az 1—2, 3—5, 6 és több helyiségcs új lakásokat, valamint a lakások számát a szerint is, hogy köz—
ség (város), más közület, részvénytársaság vagy mások által építtettek-e, mégpedig annak meg—
különböztetésével, hogy épittetésüket közületi tá- mogatás előmozditotta—e; a lakások számának növekedését és fogyását s az évenként kiszámított lakásállagot; végül helyiségszám szerint az üres lakások számát.
E tartalmi felsorolás szerint az épületek és lakások számára vonatkozó adatokat az építke—
zési mozgalom legjellemzőbb adatai is kiegészítik.
Egyébiránt azonban az anyag észszerűen mindíg az alapadatokra korlátozódik; a szétküldött kérdő- ívek megválaszolása sok városban így is akadá—
lyokba ütközött. Igen értékes vonása a kiad- ványnak a szokottnál jóval terjedelmesebb szöve- ges bevezető: az általánosságok, a fogalmi meg- határozások taglalása s az egyes táblák széljegy-
