• Nem Talált Eredményt

A magyar posta munkássága 1930-ban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A magyar posta munkássága 1930-ban"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

10. szám. —947— 1931

A magyar posta munkássága 1930-ban.

Llactivilé de la Paste hongroise en 1.930.

Résume. En 1930, le

postaux, téle'graphigues et te'léphonigues monta á

2.817, slaccroissont de 60 par rapport () 1929. Le nombre (les hureaux de poste a été de 1.830 et celui des personnes y employées s'est

élevé de 20.966 a 21.036. En raison de Foggra-

nation de la situation économigue, le trafic postal a dirninue'. Comparativement (1 1929, le nombre des corresporidances a baisse' de 2'6

millions; celui (les letlres et boíles churgées,

dlenvíron 68.000; celui des eolis a aussi diminué.

()n a enregistré 700000 de plus de vnandats—poste et dlenoois contre reinboursement gifen 1929. II a été créé 69 nouveaux bureaux de te'légmphe; le nombre des services

nombre de ces bureuux siest élevé () 2.024, mais r'elui des lélégrammes est tombe' diun demi—million environ. Le nombre des postes téle'phonigues est monté de 79 mille d 84 mille; le trafie rudiophonigue (( continué á augmenter,

*

A posta, távíró és távbeszélőszolgalat ellátására

rendelt szervek a nagyközönséggel való kapcsolatot a különféle postahelyek útján tartják fenn. Az erre

a célra szolgáló intézmények számát az előző évhez

képest (SO—nal szaporították, úgyhogy a tárgyalt év—

ben 2.817 különféle postahely volt üzemben. A pos—

tának e szervei közül a legfontosabb szerepet a

postahivatalok töltik be, melyek szama 11—gyel ha—

ladta meg az előző évit s összesen 1.830 volt. Kö—

zöttük 124 kincstári hivatalban maga az állam saját

alkalmazottai útján gondoskodott a szolgálat el—

látásáról, a többi pedig a postai szolgálatra szer—

ződtetett postamesterek vezetése alatt állott. A már

eddig is meglehetősen széleskörű postai értékeikk-

árusító szervezetet a tárgyalt év folyamán jelentö—

sen kibővítették, amennyiben a postai értékcikk—

árudákat csaknem félezerrel szaporították s ezzel számuk 5.220—ra emelkedett. A közönség legszélesebb rétegei által igénybevett küldeményfajnak, a levél- postai küldeményeknek a feladására, illetőleg ösz- szegyüjtése're szolgáló levélszekrényekből 206 da- rabot adtak át újonnan a forgalomnak s így az 1930. év folyamán már 6.425 levélszekrény volt az

ország területén elhelyezve, melyből 1.799 (1929-ben

1.762) automatikusan működött.

A küldemények forgalmának lebonyolítása cél-

jából a vezetőség igénybe vette a közlekedésnek mindegyik eszközét. A forgalom tökéletesítése érde- kében a postajáratok számát ezren felül növelve 17.625-re emelték. A szaporítás a járművek mind- egyik nemére kiterjedt, csak az eddig is alárendelt

jelentőségű vízi úton közlekedett jaratok számát

csökkentették 8'ról tre. Egyébként közúti jaratok- ból 16.583. vasúti járatokból 1.022, végül légi úton

közlekedett járatokból 16 állott a posta szolgála-

tában. Az összes járatok által naponkint átlag meg—

lett útvonal hossza 114090 km—re rúgott, míg az év folyamán befutott út hossza közel járt a 34 millió

kilométerhez.

A közúti szállítás céljaira szolgáló járművek 1.980-at tett. Ezek

között a legnagyobb számmal — 655 — a láb—

hajtású kerékpárok voltak képviselve. A közúti köz—

állománya 209-cel növekedve

lekedés legmodernebb eszközeiből, a gépkocsikból

138, a géperejű triciklikből 24 darab volt haszná-

latban. A vontatási célokra igénybe vett lovak

száma 1.472 volt.

A postahelyek szaporítása a személyzeti lét-

szám megfelelö kibővítését tette szükségessé. A

posta, távíró és távbeszélő alkalmazottainak összes

száma ugyanis 20.966-ról 21.036-ra nőtt. Ez a lét-

számszaporítás tulajdonképen csak az alkalmazot- tak egyik nagy csoportját, a postamesteri személy- zetet érintette, ahol a létszám az előző évit (iii-mal meghaladva, 7.624—re emelkedett. Ez a körülmény

abban leli magyarázatát, hogy az allam az év folya- mán újonnan felállított postahelyek mindegyikére postamestereket szerződtetett. Az állami személyzet

létszáma csaknem teljesen változatlanul 13.412 ma—

radt. A női munkaerök az állami személyzetnél az

előző évhez csaknem hasonlóan, 19'3%—kal (1929—

ban 19'4%), a postamesteri személyzetnél pedig 54'7%—ka1 (1929—ben 53'8%) voltak képviselve.

Az egyes szolgálati ágak működését négy cso—

portban fogjuk ismertetni, Elsősorban a posta—

szolgálat, azután a távíró, távbeszélő, végül a rádió—

szolgálat tevékenységével foglalkozunk.

1. Postac

A forgalom a gazdasági viszonyok kedve-

zőtlen alakulásának hatását tükrözi vissza, ami

csaknem valamennyi küldeniényfajnál a szállítmá—

nyok számának kisebb—nagyobb csökkenésében jut

kifejezésre.

A levélpostai küldemények forgalma kereken 2'6 millió darabbal maradt alatta az előző évinek s

összesen 3531 millióra rúgott. A csökkenés csak a

levelek csoportját nem érintette, ahol némi emel—

kedést tapasztalhatunk. A többi levélpostai külde—

deme'nyek mindegyikénél az előző évinél kisebb

volt a forgalom, A levélpostai küldeményeknek ö'2% (1929-ben 5'4%) került ajánlottan feladásra;

az expresszlevelek O'SUO—kal (0'4%), a tértivevénye- sek 0'3%-kal (0'3%) voltak képviselve. A szállítmá- nyok irányát tekintve, az összes levélpostai külde-

ményekböl a belső forgalomra az előző évivel tel—

jesen megegyezően 87'591) esett; a külföldre irá—

nyított, illetőleg külföldről érkezettek aránya szin—

tén valtozatlanul 12'5% volt, az átmenő forgalom

63

(2)

10. nám. —— 948 —— 1931

1. Postaforgalom. — Traüc postal.

L lkld nkC d. , _ , lÉt' — 's—

ívíLÉÉÉZÉ__, orfespon _i i Usomagküldeme- ;féagláfílájfwcgt Postantalvá—

k e; z ul —— d () ni i § nyek " (20175 boites chargées nyok es pos—

, _,,,_,,_,,_,_____ : , ,,_,_ ,, , , _ ____ _ tautánvetek

ix . u' .N m . § , _. . , 1

e 3 : CD?— 0 B '— *O ; Mandais—

e,, .b 333 '5 0 Én § N v? bn_ ; ; _ paste et en-

. , . . ,. § D'f'zü §?) § Ed § § É § %. § 5? vois contre

Szarmazasn

rendeltetéSI.

illetoleg

orszag. szes

Ugh

? §'

§

,;-—;; 3—5

Egg 53 gé) §

ÉÉ, 3335._w— §

§ "§

§

§

;

943

k*g §

§

§ §

SS

38._.

rembour- '

semmi 31,_' ',e—"u_: _ m ::; oxw—NHG 1 DN9 31 De __ , -_—

Pays de provenance M 33 ? 73; B* ami [ ! § fái—§ ' 0 § s,, § ; _

. . mz— 3? 3—5 5-9 ce,; : n,, a, :: Eg ese sw? atya

et de destination 6—5 Vf 365315, 53 sax .M 3 503 353, g §? $$$, 23 3530

Wie BEF 3555: 8. % ex— esem ne a; as we

fugg fia—3135 a :,— s; S§§:.u o§ *5;§ 23; dies.

_,3 ág-—_ $$$.F— , levelpostm -—J: Zi:V: ÉÉ :;:: l a. :?§ ?:.: V; :;: 28 $ § § i§

03. a; %m a, kuldem E 3 uv—J § S § cure E 0N de :o :: .

,. xm , ., iga 3-3 353 ig be ma 55 55ng

száma ezrekben — nombre m millíers 571 : § * ?m" § * B a. Émv § § 530133?

;

1. Belforg. — Trajic íntéríeur 308949193623 92.255 4.719 18.352 104057 111310 72 797 72305 646 159.495 2221941;

(

10.264 697.538

2, Külforg. —— Traűc' ímernat. ; ;

Ausztria —— Aufi'íche ., ., .. ,. 8.719 7.119 1.499 101 289 2.416 7.791; 22 12.228 143 11.219

Belgium — Belgigm 484 426 56 2 4— ; 11 90 123; 2 ; 345 12 780

Bulgária —— Bulgarie .. .. 209! 189 19 1 _— 4 31 7 21 383— 1 72

Cseh Szlovákia —- Tihv'co Slo-

vaguíe .. . 6.887 6219 613 .)5 311 3343 1.344 20 ro % 8.691; 166 10.286

FranciaországFrance és Monaco _ ; 12 ?) § § '

et Alonaco .. 1.969 1.374 586 9 —— § § 81 582 61358 6 § :; 14541; 37 31132

Jugoszlávia — Yougoslavie 3.224 2.880 385 9 § § 45 443 1.495 45 § § 9.062 9 534

Lengyelország — Polvgm 595 395 197 3 ,, % § 18 1134 803 4 § 5: 1370: 3 262

Nagy-—llritannia (lrorszávgal) — a"; g *" §

(irBretagne([flandecomjm/ 1.132 837 212 3 _ ** § 41 233 265 2 § ; 669, 5 458

Németalföld —— Pays Bas .. 779 592 177 i § § 12 80 281 1 : § 573] 6 432

Németbirodalom — Alit-megne 9.356 5.390 3.917 49 —— _ "a 485 3.910 8.188 10 § § ,351 137 9.521

Olaszország és San Marino ——— § § § 7—2 !

Italic el Sam!—AIM?" 1.675 1.473 197 :) § "* 27 165 2013 3 Vt : 1,103' 13 1219

Románia " Romnam'c 4.325 3540 477 s — Z § 19 149 1.673 9 % 2 5.572 98 4.829

Svájc —— Suisse 939 783 151 5 —— § § 48 387 2.604 2 Én § ; 2.436! 15 1.591

Egyéb Europa --- AutrrEmope 855 679 174 2 —— § 3— 26 175 305 1) 52 5, 767; 6 406

Ázsia — Asie.111 90 31 —— — 5' ; 9, 19 4 1 5 ( 1221 1) 33

Afrika Afn'gm , 97 80 16 1 _ 4 15 14 11 3331 !) 44

Amerikai Eg 'esült Államok _- _ i i

Etats— Unis .. 11915; 1.686 268; 11 w , 30 155 15 —— ; _. *i 42 4.518

Egyéb Amerika * Auth Amé— * J , ; ;

? 111710 7133 633 80! 1) * '; ;; 5 23 37 1) 43;l 71 940

Ausztrália —— 414511'alz'e ._ .. .. 9 6 %i — _ ,; f' 1) 1 _— _, ii _ 1 _ Együtt — Total _. ; 43.986 34.581 94.383 267 __ 1 12.149; 1.459' 12.381; 31.511 1391 6.123! 50.389; 695 49.771

! ; J "

3. Átmenőforgalom— Transit ; 156 129; 26! 1 M ;; — E 472 4. 7011 15 1701, 11 544 1 6401: M ; _

Összesen ! 1930 i3' .1'91' 101..419;4..987 18.". 59; 116 20? 13. 241 89 879 769 82411 786 166 162 2 273. 970; 10 939 747 309 Total général 1 1929 kiél .651'Zil—').994;10..B*)???016 21 645;117.53411; 13 879 94. 558 809. 216; 854 177. 974 2 462996; 10. 284"27 .926

; ;;

; i

1) Ötszáz darabon alul. —— Au-dessous de 500 mtite's.

pedig az egésznek nem is 0'1"n-át tette. Az átmenő-

t'orgalomhan kezeltek még —— az itt számbavetteken

kívül —— 214344 darab levelzsákot is, melynek súlya

2263196 kg—ot nyomott. A postai úton továbbított

különféle hírlapok darabszáma szintén alatta maradt az előző évinek. A külföldi forgalomban megfordult levélpostai küldemények rendeltetési, illetőleg szál"

mazási országát lekinlvx a viszonyok az előző évi- vel úgyszólván teljesen megegyezök. A velünk szom-

szédos államokon kívül. melyekre külföldi forgal- munk 52'69'6-11 (1929—ben 55'1%), a Német—

birodalommal volt a legintenzívebb a kapcsolatunk 21'3% (201761.

A posiacsmnagok forgalmában is némi vissza—

esés jelentkezik. Ennél a küldeményfajnál a díj- mentes szállítmányok kereken 153000 darabbal vol—

tak képviselve. A

esett

súly szerinti megoszlás szempont-

jabol a helyzet az előző évivel csaknem teljesen

megegyező, amennyilmn 5 kg és ennél könnyebb súlyú volt a csomagok 54'500—91 s többi részük az annál súlyosablmk csoportjába tartozott. A külde—

menyek nélkül került fel—

adásra s csak egy igen kis liánvadnknal (5'10/0) volt érték is feltüntetve. Az ulánvéllel terhelt csomagok száma kereken 130000—1'01 csökkent s a 21 millió ilynen'n'i csomag 60'6 millio (1929—ben 64"?

ZÖHIO érteknyilvánílás

millió ) pengő erteket kepviselt. A forgalom legnagyobb

része 85'—1% (82'6%l az ország határain belül bo-

nyolódott le. A külföldre feladottak, illetőleg onnan

érkezettek tették a forgalomnak 11'0%- át (113";%l . míg az atmenőforgalomra a küldemények 36/11- a (11%) esett. A külföldi forgalom kozelebbi irányát illetőleg itt is 'áltozatlan a helyzet. A velünk hu- iáros államokon kívül, melyek ebben a forgalom-

(3)

10. szám. —949 —— 1931

ban 45'500—kal (44'5%) részesedtek, a Németbii'o-

dalom szerepe a legkiemelkedőbb 33'2%, (1929-ben

361%).

Az érlékleuelek és értélcdobozok forgalmánál a csökkenés az előző évivel szemben szám szerint

68.000 körül járt, úgyhogy e küldeményekböl az év folyamán 780000 darab került továbbításra. Ezek

között a szállítmányok között igen jelentős szerep

jut a díjmentes postaszolgálati kiildeménycknek,

melyek az egész forgalomnak több mint felét ((50'2%) tették. Súly szempontjából a Atl——500 gramm közötti szállítmányok voltak a legnagyobb (53'6%)

számmal képviselve A 40 grammos és azon aluli értéklevelek, valamint értékdobozok aránya 39'8,7;

volt, a súlyosabb, .)01 grammot meghaladó súlyúak

aránylag elég ritkán szerepeltek (6'6%). Az értéket

tekintve 400 pengő és azon aluli értéknyilvánítással

került továbbításra a küldemények 40'2%- a, 401—

4.000 pengűs értékhatár között mozgott 46'3/6——a 5 4.000 pengőn felüli érték volt nyilvánítva 13570- nál. A küldemények között az utánvételesek száma az előző évhez hasonlóan, 1.000 körül járt; az érték—

összegük az elmult évinek háromszorosát tette s összesen kereken 187000 pengöre rúgott. Az egesz

forgalomnak 82'2%-a esett a belforgalomra; a kül—

forgalomban kezelték a küldemények 16'4%—át s az átmenőforgalomban bion—át. A külföldi forga—

lomban itt is a szomszédállamok és a Németbirodn—

lom játszották a legnagyobb szerepet (M'/%%, ill.

7-8%).

Az eddig ismertetett küldeményfajokkal szem—

ben a postautalványok és postautánve'telek for-

galma csaknem 700000 darabbal emelkedve, kere—

ken 11 millióra növekedett. A belforgalomra itt az

összes szállítmányoknak 93'7%—a esett, többi ré- szük pedig külföldre volt irányítva, illetőleg kül-

földről származott. A külföldi forgalomban —— az eddigi postaküldeményekhez hasonlóan —— a szom—

szédállamok és a Németbirodalom volt a legnagyobb számmal képviselve (59'l%, ill 19'7%).

A postai szállítmányok közé tartoznak még a

postai megbízási okmányok és lapok, melyek a postautalványok és utánvételek forgalmába bele

vannak foglalva. Megemlítendőnek tartjuk azonban.

hogy az érkezett és kiváltott effajta küldemények darabszáma 496.610—ről 483.401—re, értéke pedig 14'8 millió pengőről 14'4 millió pengőre csökkent.

2. Távíró.

Az ország távíróforgalmának lebonyolítására szolgáló hivatalokat az elmult év folyamán (it?-cel szaporították s ezzel az 1930. év végével 2.624 táv—

íróhivatal volt üzemben. Tulajdon szempontjából a hivataloknak 64'2%—a állami távíró volt, az egyes vasutak kezelésében állott hivatalok aránya pedig 35'3%—ot tett. Ezeken kívül volt még 14 magán-

távíróállomás is. A távíróhálózat vonalainak hossza vonaláthelyeze'sek folytán némileg csökkenve, 8.914 km kiterjedésű volt. A huzalok hossza csaknem 2.000 kin-el emelkedve, 83361 km—t tett.

2. Távíróforgalom. — Trafic lélefgmphigue.*)

A dí'kötelev A díjmentes Xz ÖSSRS

Származási, illetőleg rendeltetési ország Télégfifammes Télégrmnmes paflfáíí'ftíxífpts

Pays de provenance et de destination paya" ; Mmmm de ma de ízlxe mmm

táviratok darabszáma ezrekhen —— nombre, m millx'm's

1. Belforgalom —- Trot/ic intérieur 23928 2764 2.669'2

2. Külfnrgalom _- ,, international .

Ausztria —— Autriche . : 248'0 17'9 265'9

Cseh- Szlovákia —— Tehéco Sloi—aguie , ' 2326 186 251'2

Franciaország és Monaco — Fr rance et Monaco 648 49 692

Jugoszlavia —— Yougoslavie . 77'4 9'9 873

Nagy- Britannia (lrországgal) — Gr-Brelagne (lrlande

comm—isa) . . . 51'5 3'2 54'7

Németbirodalom —— Allcmagne . . 181'9 8'3 190'2

Olaszország és San Marino — Ilalie et Saint- Mar-in 126"? 40 131'1

Románia _ Roumanig 1588 91 167'9

Svajc —- Suisse . . 462 l'? 47'9

Egyéb Európa —— Aulre hurope . 10.56 36 109'2

Egyéb világrészek —— Autres parties du monde 533 67 600

Együttz) _ To tal?) . 1.345-8 88'8 [ 1.434'6

3. Átmenől'orgalom _ Transit . . . . . 3444 7-4 351 8

Összesen . 1930?) . 4.083-0 372 6 4.455 6

'otal général 19293) . 4.599'4 399'9 4.999'3

1) A rádiótáviratokkal együtt. — Ycompr. les radiote'légrammes. 2) Ebből 446 ezer díjkedvezményes

kábeltávirat. —— Dont 44'5 mille cclhlogrammes á tarif re'duil. 3) A kimutatottakon kívu11929-ben 3793 ezer,

1930-ban 383'4 ezer többcimű (T. M) és körözvénytávirat. —— Il a été enregistre', en outre, en 1929 379'3 mille téle'grammes circulaires el porlant plusieurs adresses (T. M), et en 1930 3834 mille,

63"

(4)

* a

10. szám.

A forgalom ennél a szolgálati ágnál is alatta maradt az előző évinek s a csökkenés meghaladta a félmilliót. Ezen kívül volt még 383410 többcímű és körözvénytávirat is. A táviratok között a díj—

mentesek az forgalomnak alig 8'4%-át

tették. A forgalom irányát tekintve a belföldre fel—

adott táviratok 59'9%-kal, a külföldre irányított

és onnan érkezettek 32'2%—kal s a nemzetközi át-

menő táviratok pedig 7'9%-kal szerepeltek. A kül—

földi forgalomban itt is a velünk határos államo-

kon kívül távíró útján a Németbirodalommal érint—

keztünk a leggyakrabban (53'8%, ill 13'3%).

egész

3. T ávheszélő.

, Az egymással való közvetlen érintkezésnek nap—

jainkban legáltalánosabban használt eszköze, a táv—

beszélőberendezésünk további fejlődést mutat. A távbeszélőközpontok száma 1.371—ről 1.426-ra, a távbeszélőállomások pedig 79.464-ről 84.431—1'e emel- kedett. Az állomásoknak 90'1%—a előfizetői 'állo—

más volt, melyek száma egy év leforgása alatt kb.

3.500—al szaporodva, 76.075-öt tett. A mellékállo—

mások szaporulata meghaladta a S.OOO—et s a tár—

gyalt év végén összes számuk 30.119—re rúgott. A

3. Távbeszélö forgalom.

Trafic téléphonigue.

Származási, illetőleg rendeltetési TáVbászélgeté- ország _ Pays de provenance et selíaíí'lfrizgí'm

de destination conversations

1. Belforgalom — Trafic intéztem

a) Helyi forg ,, local. . 165,593.390 b) Távolsági forgalom — Tra/íc

ínterurbain . 4,035.608

Együtt — Total. 169,628.998 2. Külforgalom —— Traűc iniernat. H

Ausztria — Autriche . . . l 535623 Cseh Szlov. —— Tche'co-Slovagm'e 311287 Jugoszlávia ——-— Yougoslavie 139887 Lengyelország — Pologne . . 7.520 Németbirodalom ——- Ailemagne . 158532

Olaszország % Italia . 32.384

Románia —— Roumam'e 154249

Svájc —— Suisse . . . 38.594

Egyéb ország — Autres par/s . 58.790

Együtt __ Total. § 1,436.866

3. Átmenöforgalom — Transit . 102.550

Összesen . . § 1930 . .* 171,168.414

Total général 1929. 172253548

—950—— 1931

::31

távbeszélő vonalainak hossza kereken másfélezer km-rel bővült s kiterjedése 24517 km volt. A fel—

szerelt huzalok hossza pedig 580.341 km—ről 604516 km—re nőtt.

A kedvezőtlen gazdasági helyzet nyomot lla-—

gyott a távbeszélő forgalmának alakulásában is. A

lefolytatott távbeszélgetések száma, mely évről évre jelentősen emelkedett, a tárgyalt évben 11 millió-

val csökkent. A beszélgetéseknek 96'7%—át a helyi,,

3'3%-át pedig a távolsági forgalomban folytatták.

A helyi beszélgetéseknek 62'7%—a Budapestre esett, ahol a beszélgetések száma — a másnemű beszél- getésekkel ellentétben —— továbbra is a megszokott fejlődést mutatva, 94'2 millióról 103'9 millióra nőtt..

Emelkedett a távbeszélőn közvetített táviratok da—

rabszáma is, ahol a forgalom kereken 467.000—ről

484.000—re nőtt. A külföldi viszonylatokat tekintve az előbbiekkel teljesen azonos a helyzet, amennyi—

ben a szomszédállamok mellett, melyek távbeszélő—v

forgalmunkban 79'4%—kal szerepeltek, a leggyak-

rabban a Németbirodalommal állottak összekötte- tésben (11'0%).

4. Rádió.

A rádió távíró és távbeszélő útján lebonyolódó

forgalom ellátását a posta rádió üzemközpontja és a rádió hírszolgálati hivatala intézte

A rádió—üzemközpont forgalma ismét emelke—

dett. A rádión kezelt táviratok száma kereken Öt—

ezerrel multa felül az előző évit, úgyhogy a forga—

lom már a 400.000—et is meghaladta. A tárgyalt év folyamán nyolc állomással állottunk rádió útján.

összeköttetésben. Legsűrübb volt az érintkezésünk

Berlinnel és Rómával; az előbbire esett a rádió

üzemkőzpont által rádión kezelt táviratoknak 43'0%—a, az utóbbira pedig 26'4%-a

A rádióhírszolgz'ilati hivatalban az előző évinél szintén nagyobb forgalom bonyolódott le. A vett rádión kezelt táviratok összes száma 9.144—re rúgott, ami (HM—gyel mulja felül az elmult évit. Itt három.

országgal állottunk kapcsolatban s a táviratok zö—

mét, 83'l%—át Angliától kaptuk. A rádiótelefonon

beszélgetett periódusok száma is emelkedett. A rá- dión lefolytatott beszélgetések száma ugyanis 5.672—

ről 6.038—ra nőtt, az időtartam viszont 1.542 óráról 1.514 órára csökkent.

Műszaki vezetés szempontjából a posta veze- tése alatt állott még a szórakoztató rádió (broad—

casting) is, melynek működését a Szemle ez évi májusi számában már részletesen ismertettük.

Várszeghy János dr.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Éppen ezért a tantermi előadások és szemináriumok összehangolását csak akkor tartjuk meg- valósíthatónak, ha ezzel kapcsolatban a tanszék oktatói között egyetértés van.

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a