Loś, Janusz: A családi háztartások vizsgálatának eredményei és a fogyasztás tervezése

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ 1033

FOGYASZTÁSI ÉS HÁZTARTÁSSTATISZTIKA

Loé, Janusz: dolgozói között háztartásstatisztíkai Vizs—

A családi háztartások vizsgálatának

eredményei és a fogyasztás tervezése

(W'vniki ira—dan budzelów mdzinnych ;) planowraxnic spozycia.) Ia'lmnomista. 1938. No. 2. SGI-4389. p.

A Lengyel Statisztikai Főhivatal négy

gálatot végzett. Mindkét csoportot továb—

bi öt alcsoportra osztották. Az osztályozás

ismérve a háztartás egy tagjára jutó havi

átlagos kiadás volt. A tanulmány ezek—

ből az adatokból kiindulva bizonyos szá—

mításokat végez és megvizsgálja, hogy a

iparág (gépipar, textilipar, kohászat kapott eredmények hogyan használhatók és szénbányászat) fizikai és szellemi fel a fogyasztás tervezésénél.

A háztartásstaiísziikaí adat/elvétel főbb adatai

I. II. III. IV. V.

Megnevezés Mértékegység

alcsoport Munkások

Kiadás "Összesen" ... zloty 296,0 4363 sem 747,o 114i,o

százalék 100 147 199 253 386

Kiadás élelemre ... zloty 212,8 288,0 351,l 402,5 491,8

százalék 100 136 165 189 232

Rugalmasciági együttható ... e —- 0,77 0,66 0,58 (),46

Szellemi dolgozók

Kildás "Összesen" ... zloty 1843 413,7 566,5 707,2 1178,2

százalék 100 145 199 249 414

Kiadás élelemre ... zloty 196,0 250,0 3293 375,0 495,7

százalék 100 127,5 168 191 252

Rugalmusógi együttható ... e —- O,61 (),69 0,61 O,49

Az ,,összes" kiadáson mindazokat a ki—

adásokat kell érteni, amelyeket élelmi- szerek, iparcikkek és szolgáltatások vá—

sárlására fordítottak.

A tábla adatai szerint mind a munká—

soknál, mind a szellemi dolgozóknál az élelemre fordított kiadások a IV. cso—

portig nagyjából egyformán növekednek, az összkiadások arányában. Csak az V.

csoportban térnek el az arányok: a szel- lemi dolgozóknál az élelemre fordított ki—

adások jobban emelkednek (az összkiadás

arányában), mint a munkáscsaládoknál.

Jól szemléltethető ez az összefüggés a fogyasztási rugalmasság segítségével.

A fogyasztási rugalmasságot a követ—-

kező képlet alapján kell kiszámítani:

Ay Aa:

e : —— 2—— ,

!] ac

ahol Ay és Az az y és a: értékek növe- kedését jelölik, százalékban kifejezve. így

például a munkások I. csoportjában a havi átlagos összkiadás (x) 296 zlotyról (100 százalékról) a II. csoportban 436 zlotyra (147 százalékra) emelkedett. Az

A:: 47

tehát 47, s : : 0,47.

a: 100

Ugyanúgy az élelmiszerkiadás (y) 212,3 zlotyról (100 százalék) 288,0 zlotyra emel—

kedett (136 százalék), vagyis 36 százalék-

Ay 36

: 100

kal. Vagyis: : O,36. A ru—

galmasság tehát:

e :: 0,36 : O,47 :: 0,77.

A táblából látható, hogy ez a mutató a munkáscsaládoknál (),77—ről CAS—ra, a szellemi dolgozóknál viszont O,69—ről 0,49—re csökken.

A jövőbeni fogyasztás becslésénél azonban az egész élelmiszerfogyasztás ru- galmasságának mutatója csak kiinduló—

pontul szolgálhat. Ki kell számítani leg—

alábba legfontosabb élelmiszerek fogyasz- tásának egyedi rugalmasságát is, hogy a valószínű élelmiszerfogyasztást cikken- ként vagy legalábbis cikkcsoportonként becsülni lehessen. A jövedelem változása ugyanis nemcsak az élelmiszer- és össz—

fogyasztás arányában, hanem az élelmi—

szerfogyasztás belső strukturájában is el-

tolódásokat okoz.

Szerző— e rugalmasságok kiszámítása

előtt közli, hogy az egyes élelmiszerek

milyen arányban részesednek —— az egyes

1034

STATISZTIKAI IHODALMI FlGYELÖf

alcsoportok átlagában, valamint az egész

minta átlagában —— az élelmiszerekre for- dított összkiadásokban. Az egész minta átlagában első helyen a hús áll, mely az összkiadásoknak több mint egynegyed ré—

szét teszi ki. Ezt követik a zsiradékok (vajjal), azután pedig a gabonatermékek.

E három élelmiszercsoport együtt az össz- fogyasztás 60,2 százalékát teszi ki. Fon- tosabb tételek még a tej (8,6%), a főzelék és gyümölcs (830/0) és a cukor (8,l%).

Ugyanezen élelmiszerek rugalmassági együtthatói: főzelék és gyümölcs 1,55, hús

1,28, cukor 0,93, állati zsiradékok O,52, tej

O,39, gabonatermékek 026. A termékek

egy részének fogyasztása tehát rugalmas

(e ) 1), másik része rugalmatlan (e ( 1).

A szellemi dolgozók háztartásainak élel—

miszerkiadásai sem a kiadások megosz—

lása, sem a rugalmasság szempontjából nem különböznek lényegesen amunkások

kiadásaitól. Valamivel kevesebb gabona—

terméket és hüvelyest, kevesebb tejet és zsiradékot (a vaj kivételével) fogyaszta—

nak, mint a munkások, viszont több fő—

zeléket és gyümölcsöt, cukrot, húst, ha- lat7 vajat és tojást.

A fent közölt adatok alkalmasak arra, hogy az élelmiszerekre és egyéb kiadá- sokra szánt összeg megoszlását meghatá—

rozzák. Ezekből az adatokból a szerző ki—

számította annak a görbének az egyenle—

tét, mely az élelmiszerkiadások és az ösz—

szes kiadások arányának változását mu—

tatja. E görbe egyenlete a következő:

y : —— 2.lO——4.x2—§—O,62 x—pso

A görbe tehát igazolja az Engel-féle

törvényt: az összkiadások emelkedésével

LAKÁSUGYI

Marinescu, I.:

A lakások és épületek összeírásának néhány módszertani kérdése

(Unele problemo melodologice ale recensámintue lni (áládirílor si all locuinlelor.) —— Revista de Sla—

tisticű. 1958. No. 1. 27w31. p.

Az alábbi tanulmányt a Román Nép—

köztársaság Központi Statisztikai Igazga—

tóságának egyik munkabizottsága készí—

tette, majd pedig a Tudományos Mód—

szertani Tanács megvitatta.

párhuzamosan az élelmiszerkiadások egyre lassabban emelkednek, vagyis az összkiadásoknak egyre kisebb százalékát teszik ki. Ebből az egyenletből kiszámít—

ható a bioökonómiai telítettség pontja is.

Az egyenlet első differenciálhányadosa:

y' : __ 4.1o—-4 x % o,62,

mely zéróvalegyenlővé téve x-re 1550 ér—

téket ad. A függvény második differen—

ciálhányadosa:

y" .: _— 4 . 10—4 : —o,ooo4,

vagyis a függvénynek az ne :: 1550 és (mint könnyen megállapítható) y : 531 pontban maximuma van. Ez a bioökonó—

miai telítettség pontja, ami azt jelenti,

hogy az élelmiszerkiadások 1550 zloty összkiadás mellett 531 zlotyt tennének ki és többet nem emelkednének. Ekkor a

háztartás egy tagjára számított élelmi—

szerkiadás az összkiadás 342 százalékát

tenné ki. Jelenleg ez a kiadás — az ősz—

szes munkásháztartások átlagában ———- az

összkiadások 55,4 százaléka. A telítettségi pont elérése tehát még eléggé távol van.

Az eredményeket fenntartással kell fo—

gadni. A vizsgálatok egyetlen negyedévre

vonatkoznak, melynek során az árak nem

változtak. Ezért lehetett egyváltozós függ—

vényt alkalmazni. Gyakori árváltozások esetében külön változóke'nt kell szerepel—

tetni az árakat is, ami lényegesen bonyo- lultabbá tenné a számításokat. Minden—

esetre bizonyos tájékoztatást ez a számí—

tás is *nyújt.

(Ism.: Nemény Vilmos)

STATISZTIKA

A tanulmány a lakás— és épületössze- írás legfőbb módszertani problémáit,

amelyeket már a program összeállításá—

nál el kell dönteni, az alábbiakban össze—

gezi:

1. Az összeírás terjedelmének meghatározása, 2. Az összeírás területének kijelölése.

3. Az összeírás egységének kiválasztása és meg—

határozása.

4. A mutatók és fogalmak meghatározása,

5. A programban meghatározott mutatók csopor—

tositásának és korrelációujának megállapitása.

Arra vonatkozólag, hogy milyen épüle—

tekre és lakásokra terjedjen ki az össze—