1— 2. szám, 1923
esetre megegyezett úgy a kivitel, mint a be- hozatal, hogy Ausztria részesedése mindig felülhaladtaa 700/0-ot s így a van'iterületen kivüli orszagokra árúcserénknek csak kis része esett. Ausztria részesedésének csökke- nését behozatalunkban nem szabad úgy fel- togni. mintha az osztrak iparcikkek rovására az egyéb külföldről származó ipari készgyárt- mányok tért hódítottak volna. Erről sző sem lehetett. A vanikülföldi behozatal térfoglalasa főleg a nyersanyagoknal történt, melyekből Ausztria akkor. mikor a magyar szükség-let már tömegeket vonzott, kénytelen volt köz—
vetítő szerepét csökkenteni. mert a lassanként erősödő niagyar kereskedelem maga vette kezébe ezek importjának az iranyitas-átt.
Hogy kiviteliinkben az Ausztiián és Bosz—
nian kivüli orszagok részesedési aranya alta—
laban csökkent, annak oka az, hogy legfon- tosabb exporteikkeinknek a lisztnek és a gabonának kivitele mindig nagyobb arányban koncentrálódott a vámterületen belüli piacokon, élő allat-kivitelünk pedig nem tudott oly fejlő—
dést felmutatni, amilyen kívánatos és kedve- zőbb viszonyok között lehetséges lett volna.
Ennek következtében e két legfontosabb kiviteli ágnak részesedése vamkülföldre ira- nyuló összes kivitelünkben az 1882—1891.
évek átlaga szerinti 4170/0461 1902—1911- ben 20'2U/O-ra. 1912- és 1913-ban pedig
további hatalmas sülyedessel 11'30/0—ra. ille-
tőleg 10'lU/,,-ra esett. Hogy ennek dacára vámkülföldie iranyulo kivitelünk csak viszony- lagosan csökkent, abszolút számokban pedig
emelkedett, annak oka az. hogy termelésünk más irányban mutatott oly fejlődést, hogy a ga—
bona- és lisztkivitel elmaradását némileg ellen- súlyozhatta, Különösen a cukor és a megmun- kalt fa kivitelének emelkedése javította a vám- kiilföldi országokkal való arúcserénk mérlegét.
Kz'ilkeresleedelmi mérlegünk szempontjából tekint—ve e 32 év adatait, 15 oly évet talalunk, melyben kiviteli. és 17 oly évet, melyben be—
hozatali többletünk volt az egész időszak pedig összesen 635 millió korona passzív egyenleggel zarult E passzivitás azonban ki-
zarolag az 1909—1913—as évek forgalmának
köszönhető, mely öt évben (együttesen) nem kevesebb. mint 916 millió koronával multa felül behozatalunk a kivitelünket. Legneve—zetesebb aktív időszaka a magyar külkeres-
kedelmi forgalomnak az 1899 évtől 1905- ig
terjedő hét év volt melyekben együttesen 700 millio koronával multa felül kivitelünk a behozatalunkat. A kilencvenes évek elejénIS altalaban aktív volt az ország külkereskedelmi mérlege. AZ 1906. év után —— az 1908. év kivételével —— viszont óriásira emelkedett a passzivitás, mely 1911-ben a negyedmilliárdot is meghaladta. Figyelemreméltó hogy az ezer—kilencszázas évek elejének aktiv időszaka egybeesik a teljes gazdasági pangas ideje—
vel mikor az orszag,r termelésének és fogyasz—
tásának fejlődése hosszú időre megakadt.
Viszont az 1906— ban kezdődőtt altalanos fel- lendülés roppant importszükségletet tamasz- tott, dacára a megnövekedett hazai termelés—
nek — mely azonban elsősorban a még jobban- fokozódó hazai fogyasztás kielégítésére for- díttatott —— s igy kereskedelmi mérlegünk
vt' áll d lt. .. —
passziu asa an osu Szem/z Gyula ("_
Némely államnak kereskedelmi mérlege a háború utáni években.
Bilan du, commerce e.ttérieur de (luelgues Etats dans les anne'es apres la guewe.
Hehozatali
1—3 vagy
x kiwteli H—l többlet r_n_%ifl_l Tök b a ii
. A Behozatal Kivitel Behozatal
ldoszak !,
"diri"! ? § ok?; ;twn
Behozatali ! Behozatali
. _. ' )vagy . ' - — ( )VBSY
Küllel ikiiiiteli (_.A) Behozatal ] Kmtel ! kiviteli (_H
többlet x
mllllokbl
Ausztrália ($)
!
Brazilia (millreis)
94 138 %— 44 1.334 1 2.179 § —l— 845 2.394 1 740 —— 1.654
§ 158 121 —— 37 2091 1.752 ' — 339 3.142 ; 1.816 5— 1.326
3 97 121 —l— 24 1.688 1 1.710 l—l— 22 1.545 . 1.372 — 173
1922 l—IX- ig; 94 96 fl— 2 1217 l 1.218 § 1 1.156 l 923 1— 233
; ' ' "
5 Belgium (frank) Brit—India (rupia) Egyiptom (£ e.)
1919 5 246 2. 297 ; -— 2.949 1.833 2 898 l 4— 1.065 43 76 —l— 83
1926 12. 942 8. 862 l — J:.080 3.099 2.782 1 — 317 99 85 — 14
1921 10.051 , , 7.140 . —— 2.911 2.761 2.142 l— 619 51 36 —— 15
19221—1X-ig' 7.134 s' 4774 —— 2.360 1.975 2.255 —l— 280 34 31 — 3
Dánia (d. korona)
1923 —— 43 — 1—2. szám.
Némely allamnak kereskedelmi mérlege a háború utáni években. (Folytatás) Bilan du commerce emte'ricur de guelgues Etats dans les an'ne'es aprés la gue—rw. (Sue-te.)
ál 1 f Behozatali _ Behozatali : % Behozatali
Időszak lÉ Behozatal Kivitel lkli'igelialgí) Behozatal . Kivitel ki;;eliag) Behozatal Kivitel Ékgggegígí)
3; többlet ! ( tobblet ! _ ; tobblet
ll milliókban mill—iiikban M' milliókban
* Észtország (eszt márk). Hollandia (h. forint) Németország (márka)
1919 — — . — 2.826 1.411 —4 1.415 32.376 ! 10.056 — 22.320
1920 116 103 '— 13 3.832 , 1.701 : —— 1.631 98.130 69.311 —— 28.819
1921 . 374 191 — 183 2240 l 1 370 § — 870 118.922 99.485 —— 19.437
1922I—lx-ig'3 449 370 —— 79 1.672 § 1.005 ( -— 667 4.5493) 2 9993) —— 1.5503)
Ész.-am. Egyes.—Áll. ($) japán (yen) Olaszország (lira) 1919 3.828 7.750 é—l— 3.922 2.125 2.051 — 74 16.623 6066 —— 10.537
1920 5.279 8.229 —l— 2.950 2.294 1.906 5— 388 15.862 7.803 — 8.059
1921 2.556 4.390 —i— 1.834 1.590 ; 1.229 —— 361 14.901 7.826 -— 7.075 19221_1x_igl 2.185 2.737 4— 552 1.277 ; 1.661 4— 384 10.038 6.997 _ 3.041
; .
*, Finnország (f. marka) Kanada (8) Spanyolország (peseta)
1919 2.480 843 _ 1.637 941 1.241 z—l— 300 900 1.304 4— 404
1920 § 3.620 2.907 —— 713 1.337 1.304 '— 39 1.435 1.010 —— 425
1921 § 3.537 3.338 —— 199 799 803 —l— 4 1.285 798 —— 487
10221——lX-ig' 3.055 8.665 —l— 610 611 610 —— 1 1.795 793 — 1.002
Franciaország (frank) Magyarország (kor.) Svájc (frank)
1919 .. 35.799 1 11.880 — 23.919 — —— —- 2), 3.533 3.298 — 235
1920 49.905 26.895 ——23.010 24.53053) 95023) —14.8033; 4.243 3.277 — 966
1921 ! 29.548 21.553 _— 1.995 430243) 222803) —20.7443) 2.296 2.140 -—— 156
19221—1XAig 18.350 17.775 — 575 902483) 551333) ; —35.1153) 1.507 1.465 — 42 Görögorsz. (drachma) Nagybritánnía (§) Svédország (sv. kor.)
1919 1.572 767 —— 805 1.461 799 —— 622 2.533 1.576 —— 958
1920 2.130 664 7 1.466 1.932 1.577 — 355 3.374 2.294 —. 1.080
1921 1.702 842 —- 860 981 708 — 278 1.266 1.097 —— 169
1922 l—lX-igt 1.728 1.068 ' — 660 721 594 —— 130 916 868 — 48
. l
. §
!
l
;
1) l. Nemzetek Szövetsége: "Bulletin Mensuel de Statistigne" 1922. 12. sz.
2) Az 1919. évről csak mennyiségi adatok állnakvrendelkezésre.
3) Nem hivatalos becslés.
4) Arany/márka.
Mint a fenti adatok mutatják, a háború után állandó aktív kereskedelmi mérlege egye—
dül az Eszakamerikai Unió államainak volt, habár az is évről évre csökkenőben van.
Közvetlenül a háború utáni 1919. évben egynéhány tengerentúli államnak jelentékeny kiviteli többlettel zárult a kereskedelmi mér- lege, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy
a majdnem öt évig tartó világháború alatt az ott felhalmozódott nyerstermények tömege piacra került, hogy a hadviselő államoknak kiapadt készleteit pótolja.
A közölt adatok összehasonlításra egyéb- ként az egyes valuták értékének állandó mó—
dosulása folytán nem alkalmasak.
