A magyar szőlőgazdaságok megoszlása nagyság szerint.(A mezőgazdasági összeírás eredményei III.)

7. szám — 622 —— 1937 ,

A magyar szőlőgazdaságok megoszlása nagyság szerint.

Répartition des exploitations 'v'iticoles en Hangrie, sui'vant leur étendue.

(A mezőgazdasági összeírás eredményei Ill. — Résultats du recensement agrícole, III.) Résumé. Un recensement agricole général,

exéeuté en Hongrie en 1935, a foul-m', pour la viticulture, nombre de renseígnements précieu.c.

En raison de la situation du marche' du vin, de- venue critigue depuis plusieurs anne'es, les chi/Tres de la statistígue dlexploitatíon, déjpouillés dlur'gence

et indiguant ci—dessous le nombre, la superficie et la répartition par contenance des uiganobles, sont dlune actualite' particuliere et dlune importance extréme.

Llextensíon de la viticulture en Hongrie res- sort de ce fait gu'il y a prés dlun demi-million dleacploítations cultivant, sur environ 355 mille arpents cu'dastraux, la _uigne. Au point de vue de leur contenance, les vignobles y sont bien variés;

pour le pays entier, llétendue moyenne en est de 072 arpent cadaslral. La répartition par conte- nance índigue gue les petites exploitations son!

devenues trés nombreuses ces derniers temps:

maintenant, celles de moins de 1 arp. cad. repré- sentent plus des 5/6 du nombre total des uignobles et prés de la moitie' de la superficie de ces der- niers. Le nombre des exploitations ,uiticoles de plus de 5 arp. cad. est seulement de 5 mille (en chi/fres rends), et leur superfieie totale, erwiron 67 mille arp. cad. Le morcellement excessif des vignobles n,est pas tout a fait proportionnel en Hongrie au degré dü'ntensité de la culture de la vigne.

I/extension de la vitieulture di/fére suivant les régions; la re'partition par contenance des exploitations viticoles varie, elle aussi, fort, dlune région (! Pautre. La culture de la vigne a pris la plus grande extension dans la Grande Plaine.

Clest le Nord gui a le moins de oignobles. La contenance moyenne des exploitations vitieoles est également la plus grande dans la Grande Plaine (0'87 arp. má'.), ou la viticulture nta pris un fort développement (Iue ces derniers temps. Dans la Grande Plaine, on trouve en général des vignobles appartenant ;; la catégorie des moyennes ex- ploitations les plus importantes: la super/lete des vignobles de 2 a 5 mp. e. g représente plus des 6/10 de la superficíe viticole totale. La Transdanu- bie, région fort peuplée, a les plus petits vígnobles, dont la contenance moyenne est de 055 arp. cad.

Il est curaetéristigue, pour la Transdanubie, gue plus des A[5 des vignobles g ont moins de 2 arp.

cad. Clest dans le Nord, couvert de eollines et produisant de bons víns, gue les grands vignobles sont les plus fre'auents: les exploitations viticoles de plus de 5 arp. cad. y représentent plus dlun

tiers de la superficie totale des vignobles; dest lá gue la contenance moyenne des pareelles de uignes (0'80 arpent ca'dastral ) se rapproche le plus de la moyenne générale.

La plupart des vignobles font partie de pro—

priétés se livrant aussi á dautres cultures; il y a peu d,e;nploitatíons uniguement viticoles. Dans les exploitations agrieoles de dilfe'renle grundeur, les proportions des xuignobles montrent des variations notables.

(Jeux—ci sont particulierement nombreua: dans deux catégories diemploítations agrícoles: dans celles de 5 a 20 arp. cad, et plus encore dans celles de 20 a 100 arp. cad. Clesi dans la Transdanubie auton est le plus íruppé par la fre'guence des vignobles de grosses exploitations paysannes, et il est curieux gue dans la Grande Plaine, ou ces exploitations—lá sont les plus considérables, on trouue souuent des uignobles méme dans la caté- gorie des exploitations agricoles de plus de 100 arpents cadastr. Ouant aux vignobles des tres petites exploitations, diles naines, la proportion en a excessívement monle' ces derniers temps.

Les chi/fres dépouillés indiguent () part celles des exploitations uiticoles oü le propriétaire nlauult pas dlautres terres cultivées. Lá, on a laissé de cóté merne les exploitations agricoles gui, guoigue la culture de la uigne yprédominát, uvaíent un peu de terre affectéead'autres cultures. Diapres les chi/fres élabore's, le nombre des exploitations víticoles proprement dites était 60 mille, et leur superficie, environ 42 mille arp. cad.

Les données dépouille'es indiguent gulen Hon—

grie, la culture de la vígne fait vivre environ 250 a 300 mille habitants, en comptant aussi les per- sonnes passives; ce nombre—lá est con/irmé par les données concernant le rendement annuel brut de la uiticulture.

*

A magyar szőlőmívelés — szántóföldi termelésünk olyannyira jelentős és harmó—

nikus kiegészítője — a termelés intenzi- tása, a termelt bor mennyiségi és minőségi értéke, valamint üzemi felkészültség tekin—

tetében nagy mérvben eltérő vonásokat mutat. A különbségi fokozatok országré—

szenkint, borvidékenkint, de szűkebben gazdaságonkint is jelentkeznek és lemérhe- lők. Kialakításukban természeti (talaj, ég—

7. szám ———623— 1937—

hajlat), népességi (műveltség, népsűrűség) és közgazdasági (piac és ár) viszonyaink, valamint termelés-szervezésbeli különbsé- gek egyaránt részt vesznek. Együttes hatásuk eredője az a feszültség, amely jövedelmező—

ség tekintetében —— még a mai általános borválság idején is -—— egy-egy vidék szőlő- gazdálkodása között elég éles formában je—

lentkezik s L'izemtípusonkint még fokozó- dik is.

A termelési kiegyenlítettség most hang—

súlyozott hiánya, de ezen túlmenőleg a ma- gyar szőlőmívelés hosszú évek óta tartó kritikus állapota rendkívül időszerűvé és kívánatossá teszi, hogy erre a termelési ágra vonatkozóan minél több számszerű, lehetőleg üzemstatisztikai adat álljon ren- delkezésre. A helyzet alapos és részletekre is kiterjeszkedni tudó megismerése ugyan- is pontos számbeli eredmények figyelembe- vétele nélkül elképzelhetetlen s a borvál—

ságot enyhítő egészséges gyakorlati megol- dások is csak megbízható számszerű igaz- ságok birtokában alakulhatnak ki.

A szőlőgazdálkodás körét érintő statisz- tikai adatok között is alapvető fontosság—

gal bírnak és a borkérdés mai helyzetében mondhatni rangsorbeli elsőbbségre tarthat—

nak igényt azok a számszerűen lemért Vég- eredmények, amelyek a magyar szőlőgaz—

daságokf nagyságbeli ellcülönüle'se're, rész- letes földrajzi megoszlására, a gazdaság—

nagyságcsoportokból való részesedésére, más mívelési ágakkal való kapcsolatára s végül az önálló szőlőüzemek számára és terűle—

tére vonatkoznak. Ezeknek az adatoknak, jelentőségükön kívül, hézagpótló jellegük

"is van, amennyiben ilyen természetű gaz- daságstatisztikai adatokat sem az 1873. évi alapvető szőlészeti adatgyüjtés, sem pedig az 1895. évi nagy mezőgazdasági össze—

írás eredményei között nem találunk; de az évenkint ismétlődő szüreti statisztikai adat- felvételek is —— más céljuk lévén _ csak a szőlőgazdaságok egészen kis hányadának, az 5 kat. holdon felüli gazdaságoknak ide- vágó eredményeiről adnak számot. Erről is csak az 1932. évtől kezdődően.

Bizonyos részleteredményeket ugyan ——

így a szőlőterület kiterjedését és ezzel kap- csolatosan a szőlőbirtokosok számát — már az 1860m73. évekről begyűjtött szőlé- szeti alapfelvétel is rögzít. A törpe-, kis—, közép- és nagygazdaságoknak az összes szőlőterületből való részesedését pedig, va—

lamint e gazdaságkategóriák szőlőjének a többi mívelési ághoz viszonyított arány- számait az 1895. évi üzemstatisztikai ada- tok is magukban foglalják. Teljes és ki—

merítő tájékozódás azonban a fent felvetett kérdésekre mindezekből nem szerezhető.

Az 1935. év tavaszán végrehajtott általá- nos mezőgazdasági összeírás rendkívül gaz—

dag statisztikai anyaga — amely szőlő—

kultúránkra vonatkozóan is bőségesen tar- talmaz adatokat —— nyujtott csak lehetősé- get arra vonatkozólag, hogy a magyar szőlőgazdaságok száma, valamint részletes, nagyságcsoportonkint való megoszlása az egyéni adatgyüjtés pontos módszerének segélyével a valóságos helyzetnek megfe- lelően megállapíttassék. Az összeírás során begyűjtött adatok részint birtokstatisztikai, részben kifejezetten üzemstatisztikai ada- tok. Az előbbiek közül a szőlőterületeknek a különböző birtoktípusokból való részese- dése — községenkint —— a közelmultban már közlésre kerültf) A szőlőgazdaságolcra vonatkozó legidőszerűbb adatokat viszont, mint a hivatal soronkívüli feldolgozásá- nak eredményeit, az alábbi táblázatok és összeállítások az imént közölt nézőpontok szerint csoportosítva sz—emléltetik.

Első számú táblázatunk a szőlőgazda—

ságok részletes ismertetője. Az itt közölt adatok a szőlőüzemek számáról és terüle- téről 12 nagyságcsoport szerint tájékoztat—

nak, a három, többé-kevésbbé önálló ter—

melési karaktert mutató országrész _ Du—

nántúl, Alföld, Észak —— vonatkozó adatai- nak külön feltüntetésével. Előre kell bocsá- tanunk, hogy az adatok minél gyorsabb közlése érdekében jelen szőlőterületi fel- dolgozás alkalmával az egyes községi ered- mények külön-külön vétettek számba s így egy és ugyanazon tulajdonos két vagy több község határára terjedő gazdasága az adatok között annyiszor szerepel, ahány község határában fekszik. Ennek megfele—

lően a gazdaságok száma a valóságban valamivel kevesebb, mint amennyit az adatok e helyütt feltüntetnek. Jelentősebb számbeli eltérés azonban e téren nem igen adódhatik, mert köztudomású, hogy egy—

egy gazdaság szőlőterülete már csak kiter—

jedésénél, valamint a szőlőgxazdálkodás természeténél fogva is ritkán nyulik át más község határába. Ugyancsak az adatok

M. Stat.

1) L. Közlemények 99. kötet.

7. szám —— 624 —-— 1937 1. A szőlőgazdaságok megoszlása részletes nagyságcsoportok szerint.

Répartition des exploitatzons viticoles en _Hongrie, suivant les catégories de contenance,

Exploitationsviticales

A dunántúli Az alföldi , .

d ,_ l d 1 Az eszaki .. __ Z

Tvaniláimíbie GranggsPZzine dans le Nord Az osszes au tata

A szőlőgazdaságok

kiterjedése s z ő 1 6 g a z d a s ti g 0 k

Contenance des emploita- e _É u §, 1. 5, ,. § § 5113.

tíans viticoles § § § Ém- § § § 513- É $$$—s' § § § $$$ ÉSÉ;

..,-§ 3733 3 3733 $ eT'ÉE ,,É 2733 323

"329; ' 273§ ' 2H§ - ggtg - JV: :-

100 -—200El-öl— toises carre'es 41.899 4.148 32.702 3 192 13.760 1.303 88.361 8.643 010

% 18'9 3'4 154 1"? 230 27 179 24 —

200—400 ,, ,, , 47.582 10.325 36.659 7.974 11.944 2.583 96.185 20.882 022

0/o 21'5 8'5 17'2 41? 200 54 195 59 —— '

400—800 ,, ,, ,, 62.028 24.436 52.070 20.692 14.611 5.699 128.709 50.827 039

% 281 201 245 11'1 244 119 261 14'8 ——

800 [] öl — toises c. — 1

kat. hold — arp. cad. 45.929 33.701 47.565 35.786 11.228 8.228 104.722 77.715 074

% 208 278 22'3 192 188 172 212 219 ——

1—2 kat. hold — arp. c. 18.094 24.969 27.916 40.162 5.144 7.225 51.154 72.856 141

0/0 82 206 13'1 21'6' 86 151 10'4 20'4 ——

2 — 3 ,, ,, 3.212 7.794 8.100 20.022 1.308 3.207 12.620 31.02 2416

% 14 64 3'8 108 22 6"? 25 88 *-

3—5 ,, ,, 1.471 5.533 4.697 18.053 809 3.110 6.977 26.698 383

0/o 0"? 4'6 2'2 9'7 1'4 65 14 76 ——

5—10 ,, ,, 602 4.132 2.176 14.823 546 3.849 3.324 22.804 686

0/0 0-3 3—4 1-0 80 0-9 81 0-7 64 ——

10—20 ,, . 228 3.123 727 9.949 272 3.844 1.227 16.91 13-79

0/0 011 26 04 53 04 81 02 4'8 ——

20—50 ,, ,, 75 2.189 275 8.318 127 3.797 477 14.254 2988

_ % 0'0 1'8 0'1 4'5 0'2 7'9 * 01 40 —

50—100 ,, , 11 787 55 3.643 36 2.474 102 6.904 67 '70

0/o 00 06 0'0 20 01 5'2 00 I'!) ——

100 kat. holdon felül ——

plus de 100 arp. cad, . 2 227 20 3.389 15 2.491 37 6.107 16505

0/0 0'0 0'2 0'0 18 00 5"? 00 1'7 ——

Mindössze — Total gel

ne'ral . . . 221133 121314 212.962 [86.003 59.800 47.810 493.895 ' 353127 0'72

% 1000 1000

gyorsabb közlése érdekében történt, hogy a gazdaságonkint rendelkezésre álló ere- deti adatok a feldolgozás során 100 négy—

jellegű szüreti adatgyüjtés ugyancsak 1985.

évi 372 ezer kat. holdat mutató eredmé—

nyétől, az eltérés oka azonban kétségkívül szögölekre kerekíttettek ki. Figyelembe—

veendő végül, hogy ebben az összeállítás- ban az összes szőlőgazdaság szerepel, te—

kintet nélkül arra, hogy egy—egy gazdaság kizárólag szőlőgazdaság—e, vagy csupán más mezőgazdasági üzem kiegészítő része s így inkább csak szőlős—gazdaságnak lenne

nevezhető. .

Az adatok összessége kerek 494 ezer sző—

lőgazdaságot tüntet fel s ezek együttes kiter—

jedése meghaladja a 355 ezer kat. holdat.

Ez utóbbi adat némileg eltér az állandó

csak a kétféle adatgyüjtés módszerbeli kü- lönbözőségóben keresendő.

A szőlőmívelés hazai közkedveltségére és széleskörű elterjedtségére ezek a szám—

adatok rendkívül jellemzők, hiszen arról tesznek tanubizonyságot, hogy az ország egész területének alig 2'2%-át kitevő ösz—

szes szőlőföldünk közel 500 ezer gazdaság területét növeli s teszi termelését változa—

tosabbá. Ha ezt a számot az összes mező- gazdasági üzem mintegy másfélmillióra tehető számbeli végeredményéhez hasonlít—

7 . szám ——625— ¹⁹³⁷ juk, kiviláglik, hogy Magyarországon min-

den harmadik gazdaság a szőlő— és borter- melésben több-kevesebb mérvben érdekelve van. Ez az arányszám a szőlőgazdálko- dást az egyes mívelési ágak ilyen értelem—

ben vett gyakoriságában nyilvánvalóan

rögtön a szántó és a kert után sorakoz—

tatja 5 helyét három más fontos mívelési ág —— rét, legelő és erdő -— előtt jelöli ki.

Egy ennyire jelentős termelési ág üzemi eredményessége, a szigorú értelemben vett tisztajövedelem szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy a mívelés —— akar önálló üzem keretében, akár gazdasággal kapcsolatban %— mily nagy parcellákon folyik. A kiterjedés jővedelemalakító kész—

sége ugyanis kétségtelen, mert ahol a ter- melési tényezők egymásközti aránya egyenlő és ahol a piaci viszonyok is azo- nosak, ott a terület nagysága, .a gazdál—

koudó személyes képessége mellett, mint—

egy determinálja az üzem eredményeit. A szóbanforgó gazdaságstabisztikai adatok tehát —— a területek összehasonlítására adván alkalmat -— az ország szőlőgazdál—

kodásának belső viszonyaiba is némi be- pillantást engednek.

Nagy általánosságban vizsgálva a szőlő- gazdaságok nagyságmegoszlásának az 1.

számú táblán sorakoztatott eredményeit, mindenekelőtt megállapítható, hogy a szőlőmívelés, ez az aránylag nagy tőke— és munkabefektetést igénylő belterjes mívelési ág, hazánkban feltünő hányadában apró parcellákon folyik. Mi sem jellemzi ezt a helyzetet tömörebben, mint a szőlőgazda—

ságok nagyságának országos átltagszáma.

Bár az üzemeknek a mívelési ágakban ki- fejezésre jutó intenzitása rendszerint for- dított arányban áll a gazdaságok átlagos nagyságával, ugyanakkor, amikor az ősz- szes mezőgazdasági üzemek átlagos kiter—

jedése mintegy 10 kat. holddal egyenlő, a szőlőgazdaságok 0'72 kat. holdat kitevő átlagszáma feltétlenül túlaprózottságra mutatf)

Az egy—egy nagyságcsoport kiterjedési körébe sorolt szőlőgazdaságok számát és területét tüzetesen szemügyre véve, az előbbi megállapítást igazolják a következő számszerű tények.

1) Hasonló megállapítást találunk az O.M.G.E.

Uzemstatisztikai Bizottságának a ,,Mezőgazda—

ságunk Uzemi Eredményei az 1935. évben" e. kiad-

ványában: ,,...az ország szőlőterületének igen te- kintélyes részét olyan kis szőlőparcellák alkotják, amelyek kiesnek az önálló mezőgazdasági üzem fogalma alól..." (22. old.).

Az alig pár száz négyszögölnyi, legfel- jebb 1/2 kat. holdig terjedő szőlőföldekre a szőlőgazdaságok ősszes számából kima- gaslóan nagy (634), területéből is igen tekintélyes (226) százalékos részesedés jut. Különösen feltünő az inkább passzio- nátus termelést, vagy csak kimondot- tan mellékfoglalkozást jelentő egészen jelentéktelen töredékszőlőterületek (100, 200, 300 és 400 négyszögöles szőlők) közel 200000 parcellaföldje. A termelésben már némileg nagyobb biztonságot nyujto 1/2——1 kat. holdas szőlők vonatkozó eredményei külön felemlítést érdemelnek, amennyiben az összes szőlőgazdaságokhoz viszonyított szám- és területbe'li részesedésük talán a legarányosabb és egymással meglepően egyezik (egyformán kerek 21 %). Ha határ-

vonalul az 1 kat. hold kiiterjedést vesszük,

az ezen a mértéken alul maradó legfeljebb 1 kat. holdas törpe- és egészen kis szőlő- gazdaságokra az Összes szőlőüzemeknek

több mint 5/6 része, területet érintően pe—

dig közel fele esik. E határvonal felett el—

helyezkedett csoportok közül viszonylag még elég magas az 1—2 kat. holdas szőlő- földek számbeli (10'4)), de még inkább a területi (204) százalékszáma. A 2 kat. hold kiterjedéstől felfelé rohamosan fogynak a nagyobb szőlőgazdaságok, de területállo—

niányuk arányosabb csökkenést mutat.

Különösen kirívó e részen a rendkívül kí—

vánatos s üzemileg jól szervezhető 2f5 kat. hold kiterjedésü szőlők számának és területének a kisebb szőlőüzemckhez vi—

szonyított hirtelen zuhanása. E kategóriák—

tól kezdődően a két adatsor már lépcső- zetesebb alakulást mutat.

Kiemeljük még, hogy az 5 kat. holdas és ennél nagyobb szőlőgazdaságok a három országrészben együttesen is csak 5.167 szőlőtel—epet jelentenek, mintegy 67 ezer kat. hold területtel; 100 kat. holdon felüli ü. n. mamutszőlőtelep pedig országunkban mindössze 37 van.

Ezek után, ha az ország szőlőgazdasá—

gát —— fizikai hasonlattal élve —— egyetlen összefüggő testként fogjuk fel és keressük e tömeg egyensúlyi helyzetet biztosító súly- pontját, azt, a gazdaságok területét, de még inkább számát tekintve a törpe- és egészen kis szőlőgazdaságok rendkívül sűrű tömö- rülési körvonalában találjuk meg. Ez az elrendeződés az egyébként is kockázatos szőlőkultúra termelési kiegyenlített-ségét csak igen belterjes mívelés, vagy felette kedvező értékesítési viszonyok jelenlétében biztosíthatná. Jellegzetes hazai viszonya-

46

?. szam. —- 626 — 1937

ink között azonban, ahol az üzemek tőke- Az egyesrénS—Zggesággeategóriák szegénysége közismert s csupán munka— _ a mező—""""

terjességük kielégítő, szőlőgazdálkodásunk Nagysagcsoport gáfífigbk gazdaság 333325

uzeme

is legfeljebb középterjes jelzővel illethető s így parcelláit, az elért intenzitás szín—

vonalának megfelelően joggal túltörede- zetteknek minősíthettük.

Ellenvetésül szolgálhat, hogy a szőlő- földek legnagyobb hányadukban nem ön- álló üzemek, hanem náluknál nagyobb gazdaságok kiegészítő részei, ahol a par- cellák kisebb-nagyobb mivolta nem vehető annyira számításba, mert egy-egy mívelési ág egyéni vonásai jórészt felolvadnak az egész üzem eredményeiben. A szőlőmívelés azonban különállását más gazdaság kere- tébe beillesztve is többé—kevésbbé megtartja s gyakori eset, hogy a más üzemágakkal való kapcsolat a mivelésben inkább hát—

rányára, mint előnyére szolgál. De ettől eltekintve is, a túl kicsiny parcellák a mí- velési költségeket az üzem nagyságától függetlenül feltétlen megsokszorozzák, a befektetések kihasználását pedig megnehe- zitik.

Önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy

ezek az üzemileg igen gyengén megszerve- zett, sokszor túlságosan csekély anyagi erőkre támaszkodó szőlőfőldek nem oko- zói-e sok részben azoknak a gyenge meny—

nyiségi eredményeknek e's minőségbeli fo- gyatékosságoknak, amik a magyar szőlő- mivelést sok tekintetben a nagy szőlőter- melő külföldi államok után sorakoztatják.

A szőlőgazdaságok elaprózottságát éle- sen kidomborítja az az összehasonlító táb- lázat, amelyen a szőlőg—azdaságok nagy- ság szerinti megoszlásának adatait az ősz- szes mezőgazdasági üzemek és a fő míve- lési ág, a szántó megfelelő adataival állí—

tottuk szembe.

Tekintettel arra, hogy az 1935. évi ál- talános mezőgazdasági összeírásnak az üzemek nagyság szerint való megoszlására vonatkozó adatai még nem állnak rendel- kezésre, az összehasonlítást illetően csak az 1930. évi vetésterületi összeírás idevágó eredményeire támaszkodhatunk. (Megem—

lítjük, hogy az összes gazdaságokra vonat- kozóan e cikkben szereplő többi adatot is ugyane forrásból merítettük.) Ez a vetés—

területi adatgyüjtés az összehasonlítás szá- mára már csak azért is alapul szolgálhat, mert ennél az összeírásnál a gazdaságokat ugyancsak községenkint külön-külön vet—

ték számba.

A számoszlopokat szemlélve azonnal feltűnik, hogy ,a szőlő és a szántó nagyság-

területéből %

!

1 kat. holdon alul 445 18 l'!)

1—2 kat. hold 204 2"? 34

2—5 ,, ,, 16'3 64 84

5—20 ,, ,, 11'2 233 304

20—50 ,, ,. 59 194 232

100 kat. holdon felül 1"? 46'4 ; 32'7 Osszesen: . . 100-0 ! 100-0 ) 100-0

csoportok szerint részletezett arányszámai ellentétes irányban nőnek, illetve fogyat—

koznak. Ugyanez az alakulás a szőlő és a mezőgazdasági üzemek adatsora között még szembeszökőbb. Az adatok itt szinte egészen különös alakulást mutatnak. Az egy kat. holdnál kisebb szőlőgazdaságok terü—

letének részesedési arányszáma (44'5%)

ugyanis csaknem pontosan ugyanannyi, mint a 100 kat. holdon felüli összes gaz—

daságok százalékszáma (46'4%); és meg—

fordítva az 1 kat. holdig terjedő összes gazdaságok részesedési aránya csaknem pontosan egyezik a 100 kat. holdon felüli szőlőgazdaságok területének megfelelő ré—

szesedése'vel. A két véglet között elhelyez- kedett többi eredmény mindkét oszlopban lépcsőzetes fogyatkozást, illetve növekedést tüntet fel.

Még ha tekintetbe vesszük is, hogy a szőlő- mívelés intenzívebb természetének más gaz- daságokhoz képest általában a kisebb üzem—

nagyság felel meg, olyan széles ellentét, mint aminő a szőlőgazdaságok és a mező—

gazdasági üzemek részesedési arányszámai között kategóriánkint mutatkozik, a két üzem intenzitása között semmi esetre sem áll fenn.

Az egészen kis szőlőterületek szám— és területbeli túlsúlya azonban sok tekintet—

ben kiegyenlítődést talál egy—két kívána—

tos nagyságcsoport aránylag jelentős terü- leti részesedésében, másrészt a nagyobb gazdaságok magasan belterjes üzemvitele- ben. Nem szabad emellett megfeledkez—

nünk arról, hogy az ország területe a szőlő—

termelés intenzitása tekintetében igen vál—

tozatos képet mutat s vannak tipikus szőlő—

vidékeink, ahol a mívelés fejlettsége a par- cellák kicsinységéhez már arányosult, több vidékünkön pedig maga a nagyságmeg- oszlás sem olyan kedvezőtlen, mint ahogy

azt az országos átlagok mutatják.

A következőkben a helyzet helyes meg—

ítéléséhez szükséges részletesebb adatokat

A SZÖLÖGAZDASÁGOK MEGOSZLÁSA NAGYSAG SZERINT

RÉPAR'I'I'I'ION PAR CONTENANCE DS EXPDOITATIONS VITICOLES

0 20 40 60 00

ummaumma dm mus u- noname m

50 60 70 100

3551 29 ka'. hold

A uőlógazdaságok nagysága -— Superhcle des explonahons vitycoles

too—m mum wo Mmlögól— 2—5 m. hold 5—20 kzt hold 20 m human nagyobb

mancsom —2 Int hold dezsavu, deáHOnvp.c. magadon-ma rk 800 (nius!

.

i ? nrv— cad. a) szám — leur mb"; h) terület — leur superflcie I:)

AZ ÖSSZES SZÖLÓGAZDASÁGOK RÉSZLETES MEGOSZLÁSA

REPARTI'I'ION DE'I'AILLÉE DES EXPLOITATIONS VI'I'ICOLB

A) SZÁM SZERINT—SUIVANT LEUR NOMBRE _m__ M,,

20 30 40 50 3.0 79 80 90 100 mo 120 130

f ' f . /I / . / _/ ! ! /Al

! J ! l/// l/ ! l

/_ / / ' . // // , / /_

//l// /1/ ! // // / ///

/// //

Á]

/ '//////// ////V//////A

/ /A

§—10H.Nd—lp.cd4 IO—WHHd—lmud.

N—WHM—lmcd.

w—mhM—up.ud.

xx: §

. , , ! '

////'/ Dum szólógudaság — Exploitatim udusívmem viüwku

mutatom—m nam-p.m.

B) TERULEI' SZERINT—SUXVANT LEUR SUPERFICIE azer kal. hold -—mi//o .rp. cad

0 10 20 30 40 50 80 70 60

lD—m w — Nun

tan—wo mum! — him!

rm—mmm—m!

UW —-—1mm

!!li Humana. ! . r , l

1—2HW—upad.

z—inm—mm.

S—SUW—WAM.

S—Iolm—nad.

10—20um—nau.

m—wum—mm.

so—vwmmlg—uplm.

IMMMMWI Mthw.e—1.

.. !. 81. 1381 ' hív/'v! 0967! I. ll. de SL 1937.

7. szam —— 627 —-— 1937 2a) A szólőgazdaságok nagyság szerint való megoszlása törvényhatóságonkint.

Répartition des exploitation-9 m'twoles, suiva'nt leur contenance et les comitats.

l Exploitatíonsvítícoles

A 800 951161 A 20 k t. -

A 100—800 [3- ígggóhjldg A 2—5 kat. 41212??? 1;af'.lmidmfeefün FÉSZÁÉÉZBSCS

ÖleS—IOI'SSS 0- 8011!0isesc.á holdas—urna 0 es. ap. plus de 20 ezzploiíatíonsv.

2 arp. c. arp. c.

Orszagrész, vármegyel) * Z ő 1 0 g a z d a s á % 0 k

l: Régions et comitutsl) Ú . .s _ E _ .., _ U _ § _

§ 3.215 § 3 ÉS. § 2236 § %% . § ág . § 3136

§ §É§ § §§§ § zása § §É§ § §É§ § zaba

lm 39 lm 39 is §§- lw*§'lu*§— l—u §?

...; evé .; ew§ MÉ BWÖ ...s em§ds em? ds ami

a§ §§§ §§ § s §§ §§§ s§ §§ §§ §§i §§ § §

§: §§a §: §s§ §: ges §: 3336 §§ §e§ %g §£i§

Dnnántúl—Transdanubie

l' Baranya ... 19.665 5.335 11.029 10.279 780 2.183 91 719 10 30? 31.575 18.821 Fejér ... 15.726 4.360 6.749 6.039 463 1.318 85 774 17 50" 23040 12.992 . Györ, Moson és Pozsony 3.543 896 874 752 50 156 18 181 6 205 4.491 2.190 ( Komárom és Esztergom 8.678 2236 3.600 3.325 212 603 34 326 8 443 12.532 6.933 Somogy ... 27.653 7.255 10 350 9.158 487 1.394 120 1.141 16 656 38.626 19604 .. Sopron . ... 3.938 888 1084 1.047 156 448 12 107 — —— 5.190 2.490 Tolna 21.219 5.981 14.163 13.343 1.149 3.159 119 995 12 44' 36.662 23.926

Vas ... 7623 1.366 688 573 39 116 14 94 1 23 8.365 2.172

Veszprém ... 8.851 2.160 2.566 2.309 158 464 43 398 -— — 11.618 5.331 Zala ... 34.613 8432 12 920 11.840 1.189 3.486 294 2.520 18 577 49.034 26.855 Együtt—Ensemble 151.509 38.909 64.023 58.670 4.68313327 830 7.255 88 3.153221.133121.314 Alföld — Grande Plaine

Bács-Bodrog ... 7.731 2.412 10.051 10.268 1.836 5.312 296 2.350 17 657 19.931 20.999 Békés . . . ... 5.677 1.243 831 718 40 124 20 191 2 48 6.570 2.324 Bihar ... 8835 1.846 1.687 1.490 118 341 29 265 5 209 10.674 4.151 Csanád, Arad és Torontál 3.274 635 295 254 22 64 6 64 1 20 3.598 1.037 Csongrád ... 9.578 2.616 6.866 7.339 1.503 4.533 343 2.721 20 954 18.310 18.163 Hajdu ... . . . 8.460 2.035 2.186 1.992 141 415 44 398 8 33510839 5.175 Jász—Nagyknn-Szolnok . 9757 2.464 5.834 5.650 769 2.283 174 1.641 23 757 16 557 12 795 Pest—Pilis—Solt-Kiskun 50.893 14 516 43.667 44 697 8.022 23.935 1.780 15.103 229 10.876104.591 109127 Szabolcs és Ung . 13.984 3.377 3.338 2.916 306 940 192 1.863 40 1.806 17.860 10.402 ,Szatmár,Ugoesa és Bereg 3.242 714 726 624 40 128 19 176 5 188 4.032 1.830 Együtt—Ensemble 12143131858 75.481 75.946 12.797 38.075 2.903 24.772 350 163501212962 186003 Észak — Nord

É Abaúj—Torna ... 3.141 660 559 480 54 165 16 154 4 136 3.774 1.595 Borsod,GömörésKíshont 12.809 2.945 3.174 2.751 220 635 59 573 14 755 16.276 7.659 Heves ... 11.148 3.102 8969 8.729 1.330 3.933 406 3.741115 6.360 21.968 25.865

Nógrád és Hont . . . . 7.943 1.616 1.713 1.586 114 330 52 483 10 341 9.832 4.356

Zemplén ... 5.274 1.262 1.957 1.907 399 1.254 285 2.742 35 1.170 7.950 8.335 Együtt—Ensemble 40315 9.585 16.372 15.453 2117 6.317 818 7.693178 8.762 59.800 47.810 Magyarország összesen

Hongrie entiere . 31325580352156876150071 19.597 57.719 4.551 39.720 616 27.2651193895 355127

1) A városi törvényhatóságok adatai a megfelelő vármegye adataiban bennfoglaltatnak. — Les chiffres des villes autonomes sont compris dans ceux des comitats aumguels celles-ci appartiennmt.

fogjuk bemutatni, előbb országrészenkint, majd az egyes jelentősebb bortermő vidé-

kek adataira támaszkodva.

A gazdaságok számbeli megoszlása a Dunántúlon és az Alföldön közel egyenlő (az összes szőlőgazdaságok 448, illetve

43'1%-a), területet illető részesedése azon—

ban jelentős mértékben eltér egymástól, amenyiben a közel 213 ezer alföldi szőlő- telep 186 ezer ket. holdnyi kiterjedésével szemben, első országrészünkben— több mint 221 ezer gazdaságban megosztva —- csak mintegy 121 ezer kat. hold szőlővel beül—

tetett területet találunk. Ennek megfele—

46*

7. szám.

lően az alföldi szőlőüzemek átlagos nagy- sága jóval nagyobb (()-87 kat. hold), mint a dunántúliaké (0'55 kat. hold). A különb—

ség oka valószínűleg abban rejlik, hogy az Alföldre csak a legújabb korban, a filoxéra- vész után került tömegesebben a szőlő és így nem volt annyi idő az elaprózódásra, mint a régóta szőlőmívelő Dunántúlon. A minőségi termelésben első helyen álló Eszaki dombosvidéken kereken 60 ezer szőlőgazdaság fekszik, ami az országos eredményekhez viszonyítva 12'1%—os ré—

szesedésnek felel meg; az összes szőlőterü- let ugyanitt mintegy 48 ezer kat. holdra rúg. A telepek átlagos nagysága tehát 0'80 kat. hold, ami leginkább megközelíti a 072 kat. holdnyi országos átlagot. Az északi országrész egyes vidékeit tekintve azonban a szőlőgazdaságok átlagos nagy- sága elég változatosan alakul.

Hogy az egyes mívelési ágak, illetve az ezekből egységes egésszé vált mezőgazda—

sági üzemek nagyságrendje egyéni saját- ságaiktól függetlenül közös, külső ténye- zők [hatása alatt mennyire arányosan ala—

kul, arra vonatkozóan álljanak itt egyet- len üzemágra, a szőlőre vonatkozó össze- hasonlító átlagok:

A mezőgazdasági A szőlőgazdaságok üzemek

átlagos nagysága kat. hold

Dunántúl ... 065 909

Eszak ... 0 50 968

Alföld ... 087 1108

Az alakulás rokontermészetére rend—

kívül jellegzetes, hogy az egyes ország—

részek a gazdaságok nagyságátlagainak sorrendjében ugyanúgy következnek egy—

más után, mint a szőlőgazdaságok eseté- ben.

A szőlőüzemek nagyság szerint való megoszlásának jelentőségét vidékenkint nagy mértékben módosítja a szőlőtermelés erősebben, vagy gyengébben felkarolt mi- volta. A nagyságmegoszlás részletes ismer—

tetése előtt ezért — legalább vázlatosan ——

szólnunk kell a szőlőmívelés hazai elterje- dését leginkább jellemző adatokról,

A legtöbb szőlőt, mint említettük, az Alföldön találjuk, ahol az országos 2'20%- os aránnyal szemben 2'54'% a szőlőterüle—

teknek az összes területhez viszonyított arányszáma; ugyanitt a gazdaságok közül

32970 a szőlőtermelésben érdekelt gazda-

ság, holott a vonatkozó országos arány csak 30'9'970. Ez országrész határain belül Bács—

Bodrog és Pest vármegye szőlőkultúrája a legvirágzóbb, ugyanezek e mívelés terén

——628—

1937__

az ország összes megyéit is megelőzik. Bács megyében a gazdaságoknak csaknem 2/;;—a s Pest megyében is több mint a fele szőlőso gazdaság. Ennek megfelelőek a területi adatok is: előbbiben 6'49, utóbbiban 4'85%

a szőlő. A két vármegye összesített ered—

ménye kerek 125 ezer gazdaság között megoszlott 130 ezer kat. hold szőlőterület, ami annyit jelent, hogy az ország összes szőlőjének jóval több, mint a harmada, szőlőgazdaságainak pedig közel negyed- része e két vármegyében, fekszik. A két megyén kívül még csak Csongrádban talá—

lunk átlagon felüli (30296) szőlőterületet.

A többi alföldi megyében még 11/2970 sző- lőt sem telepítettek s legfeljebb egy—egy já—

rás, illetve város emelkedik ki; így Jász—

Nagykun—Szolnok megyében a tiszai alsó járás és Jászberény városa, Biharban pe—

dig a székelyhídi járás. Említésre érdemes még Szabolcs megyéből a nagykállói és nyírbogdányi járások szőlőterülete. Az Al—

föld fentebb említett átlagszámait erősen lerontja az a három vármegye (Csanád, Békés és Szatmár), ahol Összességükben a gazdaságoknak csak mintegy tizedrészéhez tartozik szőlő, területi részesedésük pedig a félszázalékos arányt sem éri el.

A Dunántúlon a nyugati sávon alig van szőlő, kivéve Sopron várost és környékét s kevés a szőlő Veszprém és Győr megyék- ben is. Mindezeken a helyeken a területi arányszám jóval l%—on alul marad. Ezzel szemben Tolna, Zala és Baranya várme—

gyék szőlőmívelése kiterjedt, hol is az arányszámok a területre vonatkozólag:

383, 318 és 269, a gazdaságok számát il- letően pedig: 448, 341 és 4l'(l%-ot mutat—

nak. Jellegzetesek az adatok Komárom és Fejér vármegyében, ahol a területi ará- nyok az országos átlagot nem érik el, a szőlőgazdaságokra vonatkozó részesedések azonban a mezőgazdasági üzemek arány—

lag kisebb száma miatt jóval az országos arányok fölé emelkednek. A nagybirtokok közismert túlsúlya miatt a Dunántúlra.

mint külön országrészre kiszámított terü—

leti és számbeli százalékszámok egyébként ugyanezt az alakulást mutatják (1'89, il—

letve 31'7%).

Az Északi dombosvidéken sem a szőlő-

terület (l-96'%), sem a szőlőgazdaságok (23'7%) aránya nem éri el az országos—

mértéket. Ami a gazdaságok számát illeti, az az egész országrészre vonatkozólag meg- lehetős egyöntetűséget mutat. A területi arányokat nézve azonban erősen kimagas—