Mérni a tudást

Mérni a tudást

Amióta létezik közoktatás, azóta folyamatos az elégedetlenség a tanulók tudásának színvonalával és az iskolák teljesítményével A múlt század

második felétől kezdve az 1970-es évekig folyamatosan olvashatunk ilyesmiket: eltompítják a gyerekek elméjét; értelmileg petyhüdtek;

elegendő ismerettel nem rendelkeznek; fogalomképzési képességük és érzésük csekély; az önálló gondolkodási készség csak nagyon kevés

tanulónál állapítható meg; amint egymás után három bővített mondat következik, már lankad a figyelmük stb.

S

rint az oktatás színvonala hanyatlott egy m e g e l ő z ő állapothoz képest. Ezeknek a panaszoknak a megalapozottságát soha nem lehetett eldönteni, sőt, némi j o g o s ké­

tely is támadhatott velük kapcsolatban.

Mert h a az összes panasz igaz volt, akkor például a középiskola valamikor a múlt század első felében lehetett a legtökélete­

sebb, hiszen azóta egyfolytában romlott a színvonal. E h h e z a folyamatosan romló színvonalhoz viszont a múlt század első felében csupa Petőfinek, Jókainak, Arany­

nak m e g Eötvösnek kellett volna benépesí­

tenie az iskolák padsorait, akiket csupa Kazinczy tanított. Akkor csupa Leonardo da Vinci tudású gyereknek kellett volna ki­

kerülnie az iskolapadokból, mert milyen lehetett az a színvonal, amely ugyan folya­

matosan csökkent, de azért még az 1920- as és 1930-as évekre is maradt annyi, hogy majdani Nobel-díjasok jöjjenek ki egy bu­

dapesti gimnáziumból.

A z oktatás színvonaláról vallott, s z u b ­ j e k t í v é r z é s e k r e a l a p o z ó v é l e m é n y e k

sokszor m é g az oktatáspolitikát is m e g ­ határozták, és e z sohasem e r e d m é n y e z e t t túl j ó m e g o l d á s o k a t . C s a k 1970-ben te­

r e m t ő d ö t t m e g a lehetősége annak, h o g y a m a g y a r t a n u l ó k tudásáról egyfajta o b ­ jektív, ráadásul m á s országokkal is ösz-

s z e h a s o n l í t h a t ó i s m e r e t ü n k is l e g y e n , a m i k o r a Báthory Zoltán vezette m u n k a ­ csoport b e k a p c s o l ó d o t t az International A s s o c i a t i o n for t h e Evaluation of E d u c a - tional A c h i e v e m e n t , azóta csak I E A - k é n t e m l e g e t e t t s z e r v e z e t v i z s g á l a t á b a . Ezt k ö v e t ő e n k e r ü l t k i d o l g o z á s r a a t u d á s m é ­

rő e s z k ö z m a g y a r - de nemzetközi ö s s z e ­ h a s o n l í t á s t is lehetővé tevő - változata, a M O N I T O R , á m a kutatók az e r e d m é n y e ­ ket ö t l e t s z e r ű e n , k ü l ö n b ö z ő folyóirat­

s z á m o k b a n e l s z ó r t a n publikálták, a m i igen n a g y m é r t é k b e n rontotta h a s z n á l a t i é r t é k ü k e t .

Szociológusként magáról a m é r ő e s z ­ k ö z r ő l - a kulturális eszköztudás k ü l ö n ­ b ö z ő részterületeire kidolgozott tesztek­

ről - n i n c s mit m o n d a n o m . Feltételezem, hogy a t ö b b m i n t egy évtized alatt k i d o l ­ gozott, vizsgálatról vizsgálatra csiszolt k é r d é s e k , feladatok megfelelnek a célnak, a l k a l m a s a k a k ü l ö n b ö z ő korosztályhoz t a r t o z ó tanulók tudásának mérésére. F e l ­ t é t e l e z é s e m e t megerősíti, hogy a szaksaj­

t ó b a n egyszer sem találkoztam bírálattal, a m e l y a M O N I T O R feladataival k a p c s o ­ latban olyan kételyeket fogalmazott v o l n a m e g , h o g y például azok rossz megfogal- m a z á s ú a k vagy az adott korcsoport szá­

m á r a túl n e h e z e k (túl könnyűek) stb. E b ­ ből k ö v e t k e z ő e n a M O N I T O R vizsgálati e r e d m é n y e i egészen biztosan j ó l h a s z n á l ­ h a t ó a k a z e g é s z országra vonatkozóan, t o v á b b á a nemzetközi összehasonlítás­

ban, illetve a z egyes évek összevetésében is. Ily m ó d o n biztos kiinduló alapot j e ­ l e n t h e t n e k mindazoknak, akik a m a g y a r k ö z o k t a t á s r ó l gondolkodnak, azt kutatják avagy d ö n t e n e k felőle.

Van azonban egy gyenge pontja a vizs­

gálatnak, ez pedig az országon belüli ösz- szehasonlíthatóság lehetősége. Köztudott, hogy a z iskolai teljesítményt, és általában m i n d e n szellemi teljesítményt nem csak a veleszületett intellektuális képességek ha­

tározzák m e g , hanem számtalan - kissé el-

nagyoltan szociológiainak nevezett - té­

n y e z ő is (az adott település jellemzői, a szülők iskolai végzettsége, a család kultu­

rális miliője, anyagi helyzete stb.)- Ezt p e r s z e a MONITOR-vizsgálat végzői is tudják, ezért a felmérés során úgynevezett háttéradatokat is felvettek. A felvétel m ó d ­ j a , az adatok minősége és használata az

e r e m é n y e k e l e m z é s é b e n a z o n b a n t ö b b problémát vet fel.

Mivel a tudásmérés vizsgálati s z e m é ­ lyei a t a n u l ó k voltak, magától é r t e t ő d ő ­ n e k - és technikailag a l e g e g y s z e r ű b b n e k

— tűnt, hogy a háttérkérdésekre is ők v á ­ laszoljanak. A j ó z a n észnek n é h a ellent­

m o n d ó e r e d m é n y e k a z o n b a n ráébresztet­

t é k a vizsgálat végzőit arra, h o g y a g y e ­ r e k e k nem ismerik p o n t o s a n e z e k e t a hát­

t é r i n f o r m á c i ó k a t ( m é g s z ü l e i k i s k o l a i végzettségét sem tudják p o n t o s a n ) , és m i n é l kisebbek, annál k e v é s b é . Egy s z o ­ ciológus e b b ő l azt a k ö v e t k e z t e t é s t v o n t a v o l n a le, h o g y ezeket a z ismereteket m á s m ó d s z e r e k k e l kell m e g s z e r e z n i , vagy h a e z technikailag nem lehetséges, akkor le k e l l m o n d a n i a használatukról. A t u d á s ­ m é r é s szakembereit a z o n b a n m i n t h a a z a m e g g y ő z ő d é s vezette volna, h o g y akár­

milyen adat is több a s e m m i n é l , és m i ­ u t á n megállapították, hogy felvett adata­

i k nem eléggé m e g b í z h a t ó a k , a t o v á b b i ­ a k b a n eltekintettek ettől a felismerésük­

t ő l , és dolgozni kezdtek a r e n d e l k e z é s ü k ­ r e álló adatokkal.

Egyetlen háttéradatuk tekinthető csu­

p á n megbízhatónak — a településre vonat­

k o z ó , ahol a vizsgált iskola található - , és itt döbbenetes eredmények árulnak elénk.

Sokat és régóta beszélünk a város és a fa­

lu közötti különbségekről. A M O N I T O R drámai bizonyítékát adja ennek. Kiderül, h o g y a fővárosi és a falusi tanulók telje­

sítménye között például m a t e m a t i k á b a n t ö b b mint egy év a lemaradás: a 7. osztá­

lyos fővárosiak teljesítménye j o b b volt, m i n t a 8. osztályos falusi tanulóké. Olva­

sásmegértésben a lemaradás m é g d ö b b e ­ netesebb: két év. C s a k h o g y itt kellene b e ­ lépni az elemzésbe egyéb s z e m p o n t o k n a k is. Fel kellene vetni a kérdést, hogy ez a különbség az iskola, illetve az oktatás

színvonalából ered avagy a tanulók kultu­

rális hátteréből, és hogy melyik t é n y e z ő mennyire befolyásolja az eredményt. Azt például biztosan lehet tudni a n é p s z á m l á ­ lásból, hogy 1990-ben a főváros 25 é v e s ­ nél idősebb népességének 19,1%-a volt diplomás, míg a községek lakóinak csak 4%-a. Ráadásul a diplomások sűrűsödési pontja éppen abban a korosztályban talál­

ható, amelyiknek gyerekei iskolába j á r ­ nak (ugyanis minél magasabb életkori csoportot nézünk, átlagosan annál alacso­

nyabb az iskolai végzettség), tehát a szü­

lők között m é g több a diplomás. E z a ha­

talmas különbség már ö n m a g á b a n elegen­

dő magyarázat lenne a fővárosi tanulók j o b b teljesítményére - ha pontos adatok­

k a l r e n d e l k e z n é n k a M O N I T O R - b a n részt v e v ő gyerekek szüleinek iskolai végzettségéről. M i n d e z e k fényében telje­

sen érthetetlen, hogy a háttéradatok ö s ­ vényelemzésében hogyan jöhetett ki az az eredmény, hogy a településtípus alig be­

folyásolja a matematikában nyújtott telje­

sítményt. Illetőleg éppen az magyarázhat­

j a ezt az eredményt, hogy a többi háttér­

t é n y e z ő pontatlan.

M á r p e d i g a háttértényezökre szükség van. Egy szociológiai vizsgálat n e m al­

kalmas arra, hogy az iskolai teljesítmé­

nyeket mérje - és ehhez m a g á n a k a szoci­

ológusnak sincs m e g a szükséges szakér­

telme. C s a k egy M O N I T O R - v i z s g á l a t le­

het alkalmas terepe annak, hogy - a tu­

d á s m é r é s m u n k a m e n n y i s é g é h e z k é p e s t elenyésző - szociológiai jellegű informá­

ciókat is begyűjtse, és ily m ó d o n egy sok s z e m p o n t b ó l e l e m z e h e t ő a d a t t ö m e g e t h o z z o n létre. Ha e h h e z n é m i l e g t ö b b pénzre volna szükség, akkor nem itt kel­

lene takarékoskodni. Ugyanis e z a kis p l u s z befektetés sokszoros hasznot hoz azáltal, hogy a m e g m é r t tudásból több olyan következtetést lehet levonni, amely majd az oktatáspolitika alakításában lehet g y ü m ö l c s ö z ő hatással.

Amilyen öröm, hogy az 1995-ös M O N I ­ T O R vizsgálat immár egy hosszú időszak iskolai teljesítményeit teszi összehasonlít­

hatóvá, olyan szomorúság, hogy - először a magyar közoktatás történetében - meg-

alapozottan mondhatjuk, hogy a színvonal csökkent. Ráadásul n e m egy olyan kor­

szakban, amikor a közoktatás extenzív nö­

vekedésének eredményeképpen kialakult a tömegoktatás, aminek közismert az általá­

nos s z í n v o n a l c s ö k k e n t ő hatása, h a n e m már legalább három évtizede „benne a tö­

megoktatásban". Oktatáskutatóknak és ok­

tatáspolitikusoknak tehát egyaránt van min gondolkodniuk. És ehhez, ha nem is öröm­

teli, de biztos alapot éppen a M O N I T O R tudásmérése ad.

MONITOR '95. A tanulók tudásának felmérése.

Szerk.: Vári Péter. Országos Közoktatási Inté­

zet, Bp. 1997.

Andor Mihály

A gyógyító zene

a dal szüli énekesét."

Babits Mihály

A népdalokon keresztül vezet az út a lélek gyógyításához,

de úgy is mondhatjuk, hogy a zenelélektan területéről a magyar népzene kincsei által juthatunk el a zene terápiás hatásához.

A

nosságát keresi. A művészetek segí­

tenek ö n m a g u n k megtalálásában.

Újfalussy József zeneesztétikai előadásai­

ban is gyakorta elhangzik, hogy a „ . . . m ű ­ alkotás a rólunk szóló mese". A művésze­

tek között találunk érintkezési pontokat, ahogyan például Apagyi Mária és Lantos Ferenc közös munkájában ezt kidolgozta.

Tusa Erzsébet, a Nemzetközi Polyesztéti- kai Társaság ( I G P E ) magyarországi képvi­

selője, a salzburgi M O Z A R T E U M által

r e n d e z e t t é v e n k é n t i találkozókon v e s z részt a szimpózium fő gondolatának kiala­

kításában. 1989-ben ez így szólt: „Von Zweifel bis Bekenntnis", vagyis: A kétség­

től a felismerésig.

E gondolat hatására született meg a m a ­ gyar népzene és Babits költészetének ösz- szekapcsolása. Babits Mint forró csontoka máglyán... című versében olvashatjuk a főnixmadár csodálatos átváltozását. A köl­

tő kijelenti, hogy „Nem az énekes szüli a dalt: / a dal szüli énekesét". Babits a m e g -

Parlando Mu7..Fo.256t6). Nagykőrösi tnnyak,(Pcst vm.) I a

Mint kis f ü - l e - m ü - le kö- rül az ég al- ián

>* #

r j»

s

i—

Mert a n a p - nak ia van d é l - ben m e g - á l - lá sa,

v e m - nek h o z - zád van v á - g y á - sa.