• Nem Talált Eredményt

Szédülök, hányok, fel sem tudok kelni. Mi a baj?

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Szédülök, hányok, fel sem tudok kelni. Mi a baj?"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Szédülök, hányok, fel sem tudok kelni. Mi a baj?

V./3. fejezet: Hirtelen egyoldali vesztibuláris kiesés

V./3.1. A betegség okai

A kórkép legtípusosabb megjelenési formája a vesztibuláris neuronitisz. Leggyakrabban 30 és 60 éves kor között fordul elő.

Nem tisztázott, mindmáig vitatott kérdés, hogy a kórkép vírusos vagy vaszkuláris etiológiájú. Az epidemiológiai adatok és a betegek 30%-ában előzetesen lezajlott vírusfertőzés a vírus-etiológia mellett szólnak.

V./3.2. A beteg panaszai

A fő tünet hirtelen jelentkező, heves, forgó jellegű szédülés, heves hányinger, hányás, mely néhány napig tart. A betegnek halláspanasza nincs, a szédülésen kívül egyéb neurológiai góctünetre utaló panasza nincs. Kezdetben a beteg járásképtelen, fejét sem tudja mozdítani anélkül, hogy ne jelentkeznének a vegetatív tünetek. Ezek a vegetatív tünetek egy-két nap alatt múlnak el, 3-4 nap alatt a beteg fel tud kelni, de járása nagyon bizonytalan, egyenesen járni nem képes.

V./3.4. A beteg tünetei

A beteg hallása ép, a kórtörténetében fülfolyás nincs. A harmonikus vesztibuláris tünetcsoporton kívül egyéb neurológiai gócjel nem található.

A Romberg próbában a dőlés, vakjárásnál a deviáció a beteg oldal felé (ha a beteg járóképes és vizsgálható), a félremutatás a beteg oldal, spontán II- III. fokú horizonto-rotatoros nisztagmus az ép oldal felé irányul. A beteg részletes kivizsgálása az akut szak elmúltával lehetséges. A centrális kompenzáció kialakulásával a panaszok

csökkennek, többnyire megszűnnek, de sok esetben a beteg gyógyulása több hónapig is eltarthat. Az izolált vesztibuláris kiesés kórisme

kimondása hosszú diagnosztikai folyamat eredménye. A diagnózis az otoneurológiai vizsgálaton, a fülészeti és neurológiai betegségek kizárásán alapul.

1. videó: Centrális vestibuláris károsodásban szenvedő beteg járása

V./3.5. A hirtelen féloldali vesztibuláris kiesés kezelése

(2)

Mit tehet a beteg a saját gyógyulása érdekében?

A heveny szakban a beteg kórházi elhelyezést igényelhet, részben a szédülés kivizsgálása, egyéb okok kizárása okán. Kezdetben a beteg mozgásképtelen, az egy-két napig tartó hányás miatt parenterális táplálásra, folyadékpótlásra és intenzív gyógyszerelésre szorulhat.

Folyadékpótlás, emellett diazepam, ondansetron, dimenhidrinát adása szükséges. Mindenképpen szükséges a beteg mielőbbi mobilizálása, vesztibuláris rehabilitációs torna. Mindez a centrális kompenzáció kialakulását segíti. Nagyon fontos teendője az orvosnak, hogy a beteget tájékoztassa a betegség várható lefolyásáról. Ha a beteg előre tudja, hogy a gyógyulása hetekig fog tartani, akkor kevésbé alakul ki szorongás és depresszió.

A beteg munkába engedése a szédüléses panaszok csökkenése és kompenzált vesztibuláris status esetén lehetséges.

1. melléklet:Vestibuláris torna

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Szociális otthonba kórházi ellátást már nem igénylő, gondozott – amennyiben a  tünetek megjelenését követő 21. nap még nem telt le – a szociális

A tanulóknak érdemes volt figyelemmel kísérniük az el?adásokat, mert a nap végén játékos vetélked?n adhattak számot megszerzett tudásukról, ahol a békéscsabai Jókai

Egy fõvárosi ke- rület 13 óvodájának munkáját ismerve örömmel fedeztem fel, hogy az itt leírt re- formpedagógiai mód- szerek jelentõs részét a mindennapi életben, a

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

- determinált: a virágzás csak a vegetatív fejlődés befejezése után kezdődik.. - indeterminált: a virágzás már a vegetatív fejlődés alatt kezdődik - félig

A gerincvelő keresztmetszetének sajátos anatómiájából következik, hogy a külső kompresszió által okozott mozgató és érzőrendszeri hosszúpálya tünetek distalisan