A SZINONIMÁK SZEREPE
AZ IDEGEN NYELVEK OKTATÁSÁBAN
DR. LÉGRÁDY GYULA (Közlésre érk ez et t: 1971. j a n uá r 8.)
Az idegen nyelvek tanítási módszereinek forrongó időszakát éljük, ami a nyelvtanulási vágy kielégítésének természetes velejárója. A hagyo- mányos nyelvi módszerek mellett, amelyek többé-kevésbé a rendszeres grammatika és a beszéd elsajátításának egyensúlyát akarják biztosítani, egyre inkább olyan módszerekről hallhatunk az idegen nyelvi konferen- ciákon, olvashatunk a cikkekben és tapasztalhatunk a gyakorlatban, ame- lyek az élő nyelv, a beszéd központúságát állítják előtérbe. E vonatkozás- ban elegendő itt olyan módszerre hivatkozni, mint a különböző aspektust figyelembe vevő, az imitációs, a fonetikai, a pszichológiai, az audiovizuális, audió-orális, audió-lingualis, a mim-mem (utánzó-emlékezetbe véső), a blokk-, szövegolvasási, strukturális, transzformációs, parafrázisos, prog- ramozott, nyelvmatematikai, szuggesztív (hypnopediás) stb. módszer. De bármilyen módszert is alkalmazzunk, egyik sem nélkülözheti a nyelv épü- letkövének, a szónak és az állandó szókapcsolatoknak fokozatos gyarapí- tását, biztos ismeretét. Az életszerű lexikális anyag tervszerű szemantizá- lása a nyelvtanulásban mindig biztató eredményeket hozott, s ezt a tényt szem előtt tartva kíséreli meg a jelen dolgozat is 1—2 olyan módszertani eljárás megvilágítását, ami a szinonimák felhasználása, elsajátítása terüle- tén haszonnal járhat.
Ismeretes, hogy beszédstílusunk annál kifejezőbb, minél jellemzőbb, találóbb szóval élünk. A szabatos gondolatkifejezés követelménye, hogy félreértés nélkül értessük meg magunkat, vagyis szókészletünkből azt a szót, azt az állandó szókapcsolatot emeljük ki, ami a gondolattartalom ki- fejezésére a legalkalmasabb. Ezért a nyelvoktatás folyamán arra kell tö- rekednünk, hogy tanulóinkat a szavak, a jelen dolgozat szempontja sze- rint a rokonértelmű szavak nyelvi pontosságára és színes, árnyalatos al- kalmazására neveljük, és ezáltal részükre gazdag kifejezési lehetőséget nyújtsunk.
A szinonimák kiválasztásánál mindig számolni kell azzal, hogy jelen- tésük bármennyire is rokon, bármennyire is közel esnek jelentésben egy- máshoz, mégis tárgyi vonatkozásban határozott különbség figyelhető meg közöttük. Orosz nyelvet tanulók számára pl. nem mindegy, hogy az alábbi szinonimasorból melyik szót használják: couemaiiHe, MHUTHHT, coópaaHe,
съезд, конгресс. Hasonlóan n e m azonos értékű а лошадь, лошадка, конь, рысак, кляча.
A szinonimáknak ez a csoportja az értelmi vagy lexikológiai típus, amely más nyelvben is fellelhető. Említsünk erre példát a német nyelvből is: gehen, eilen, laufen, springen, hasten, rennen, stürmen, spazieren, wa n- dern, stolzieren, rasen, bummeln, trödeln, humpeln, schleudern, latschen, schlürfen, trippeln, schreiten, marschieren, wallen, jagen, sausen, steigen stb. Egyszerű felismerni ebben a „helyváltoztatást" jelölő sorban, hogy a
„irippeln" és a „rasen" értelmileg milyen távol esik egymástól, jóllehet egy szinonimasornak tagjai. Ez a példa azt is bizonyítja, hogy a szino- nimsor szemléleti nézőpontja tág és szűk is lehet. Ha nem a helyváltozta- tást, hanem ebből csak a gyorsjárást jelölő szinonimákat akarjuk egy cso- portba foglalni, a szavak köre szűkül, mint ahogy a szemlélet köre is szű- kebbé vált. Pl. eilen, laufen, hasten, rennen, stürmen, sausen, rasen stb.
(siet, fut, rohan, iramodik, száguld, vágtat, robog stb.).
Az egy lexikológiai sorban levő szavak közti különbség szükségsze- rűen arra utal, hogy a tagok nem mindig cserélhetők fel egymással a mon- danivaló értelmének kisebb vagy nagyobb módosulása nélkül.
Lényegében ezt mond hatj uk el az ún. azonos fogalmi tartalmú szino- nimákról is, mint pl. будущий, предстоящий, грядущий, amely sorból a
„грядущий" csak ünnepi, költői beszédben használatos. Jóllehet itt a t arta- lom lényeges elemei azonosak, a hangulati velejáró azonban más. A szi- nonimáknak ez a faja az ún. stilisztikai szinonima. Az ide tartozó szavak hangulati kapcsolódását sok körülmény befolyásolja, így a szó kellemes vagy kellemetlen jelentésén kívül annak akusztikai hatása, terjedelme, eredete (idegen, táj- v. rétegnyelv), történeti háttere, hangutánzó vagy hangfestő volta stb.
A szavak alább idézett sorában pl. nemcsak a jelentéstartalom foko- zati különbsége jut kifejezésre, de a vélekedés érzelmi árnyalata is: xopo- i no—отлично—пре краен о—замечатель н о
(jó—kitűnő—kiváló—remek)
плохо - гадко—гнусно—отвратительно (rossz- -undok—rút—utálatos).
Meg kell említeni, hogy az orosz nyelvben a „jó" fogalmára egy má- sik szó is előfordul, a „добрый,.. А хороший éf а д< Сц ый között azon- ban funkció-megoszlás van, mert az utóbbi az ember jellemére, a környe- zetéhez való viszonyára vonatkozik elsősorban. Erre mutatnak a szinoni- mái is: добрый, добросердечный - сердечный - душенный.
Ismeretes, hogy sok szó csengése, akusztikai hatása szemléletessé te- szi a szó értelmét. Ezt lát hatjuk pl. a hohl—dumpf—rumpeln—knacken—
rauschen, knattern—krachen stb. szavaknál.
A szó terjedelme is befolyásolja az akusztikai hatást, s ezzel kapcso- latban az a megállapítás, hogy a hosszabb szavak kifejezőbbek mint a rö- videk, mivel a rövidek élettelenebbnek, szárazabbnak tűnnek. Pl. правый
—правдивый,vagy: lieb-lieblich.
A nyelvekben a szinonimák sorában gyakran találunk idegen sza- vakat is, mint международный—интернациональный, громадный - колоссаль- ный,
278
vagv: Gespräch—Konversation, Ansicht—Aspekt. Az idegen szavak olykor hatásosabbaknak tűnnek.
A köznyelvben az idegen szavak ritkábban fordulnak elő, mint a tu- dományok nyelvében, ahol az ismeretek nemzetközisége is indokolja a ter- minológia előfordulását. Túlzott használatuk nehezíti vagy veszélyezteti a gondolat közérthetőségét.
Gyakran előfordul hibásan képzett olyan szóösszetétel, melynek egyik tagja anyanyelvi, a másik tagja idegen szó; de a jelzők használatában is megfigyelhetjük az ilyen szinonima- vagy azonos-értelműség kettősségét.
Pl. ,,Da redet man vom Grundprinzip, von moralischen und sittlichen Be- denken, von den simpelsten und, einfachsten Dingen, von rückschrittlichen Fieaktionären, vom Einzelindividuum, seinen kennzeichnenden charak- teristischen Merkmalen usw. (Die detsche Sprache, 329. old.)
Az anyanyelvi és az idegen rokonértelmű szavaknak az ily módon való vegyítése, illetőleg az egymás mellett való használata csakis azok je- lentésének ismerethiányára vezethető vissza.
A rétegnyelvek egyik sajátos változata a zsargon, amely beavatatla- nok számára éppen, olyan idegenszerűen hat, mint sokaknak a tájnyelv, amelyből olykor a zsargon is merít szavakat. Pl. krude Gegenstände, hil- des Arbeiten, platt sein kifejezésekben a krude (ndd) = roh, grob, unver- daulich, scharf; hilde (ndd) = eilig, drängend; platt = erstaunt. Az ilyen szavak és kifejezések csakis az illető rétegnyelv vagy annak tipikus hasz- nálói jellemzését szolgálhatják éppúgy, mint a tájnyelv esetében. Az utób- bira számos példát idézhetünk az orosz nyelvből, amelynek hivatásos mű- velői közül Turgenyev „Два приятеля" elbeszélésében pl. облый tájszót ol- vashatjuk обширный jelentésben; Solohov курень-t íi изба helyett.
Más-más vidéken használják а робить—работать, балка - ложбина, нимы — валенки, кок—повар stb. tájszót.
Rétegnyelvnek teki ntjük az egyes foglalkozások nyelvkészletét is, ami a lektorátusokon a szakszövegek fordítása miatt megkülönböztetett figyelmet érdemel. Itt a szavak jelentésének és más szóval való kapcsola- tának van jelentősége. Pl. решать szinonimája lehet развязывать, распуты- вать, вычислять stb., de más vonatkozásban надумывать, склоняться áll- nak hozzá közel.
A rokonértelmű szavak között találunk olyanokat is, amelyeknek he- lyét manapság ú j szavak foglalták el. Ilyenek felmerülése esetén a törté- netiségükre rá kell mutatni. А городовой ma már милиционер, а дабы —что- бы. каковой-который, посему—поэтому, сей—этот stb. Az utóbbi szópárnál rámutathatunk, hony nyelvünkben az ,,ez" mutatónévmásra csupán egy szó él.
Nem hagyhatjuk ki a szinonimák fogalmából azokat a szókapcsolato- kat sem, amiket „terpeszkedő kifejezéseknek" neveznek, s amelyeket egyetlen szóval, igével helyettesíthetünk. Ilyen példa a német nyelvben:
in Anwendung bringen-anwenden, zur Diskussion stellen-erörtern, unter Beweis stellen-beweisen, in Erwägung ziehen-erwägen stb.
A terjengősebb kifejezéssel nagyobb nyomatékot kívánunk adni gon- dolatainknak.
A rokonértelműek területéhez tartoznak a közhelyek, a szólások, a közmondások is, amiket nemritkán több rokontartalmú kifejezéssel helyet- tesíthetünk. Közhely pl. Er ist auf dem Feld der Ehre gefallen; der Be- trieb trat auf den Weg der Mehrproduktion stb. Vagy idézzük az orosz szólások és közmondások köréből: дуракам счастье ehhez közel áll: кому поведётся, у того и петух несётся; всякому о ношу свое время— ezzel rokon:
доброе начало пол дела откачало; счастье в воздухе вьётся, а рукам не достаётся, ezt megközelíti: счастье даром не даётся.
Az előadott felvetések csak akkor kamatoznak az idegen nyelv tanu- lásában, ha az elsajátításuk, a gyakorlásuk módszerét sem hagyjuk figyel- men kívül. Az eredmény érdekében az alábbi szempontok követése jöhet számításba:
a) az élő beszédben gyakoribb rokonértelmű igék, főnevek, mellékne- vek, határozószók gyűjtése,
b) megadott szókapcsolat, szólás, közmondás, frazeológiai kifejezéssel rokontartalmú alakok gyűjtése,
c) napilapokból, folyóiratokból közhelyek gyűjtése, d) adott mondatokból í rják ki a szinonimákat,
e) a rokonértelmű szók megadott csoportjából fokozati sorrendben állítsák össze az egy fogalmi körbe tartozókat,
f) mondatok hiányzó szavai helyébe a megadott szinonimasorból te- gyék a legmegfelelőbbet,
g) aláhúzott szavak helyett használjanak hangfestő, hangutánzó szót, kifejezést,
h) a megadott szöveget — a tartalom megváltozása nélkül — írják át szemléletes, árnyalatos kifejezésekkel,
i) alkossanak mondatokat szinonimákkal,
j) tanítási órán egy mondott szóra, szókapcsolatra, közmondásra vagy közhelyre válaszoljanak hasonló rokonértelművel.
Ezek a módszertani ajánlások korántsem jelentik az itt alkalmazható eljárások teljességét. Ennek kimerítő bemutatása más, tágabb keretet igé- nyel. De bármely módszert is használjunk, a cél az, hogy a tanuló 1—1 szót, szólást stb. ne elszigetelten vegyen tudomásul, hanem a nyelvrend- szerbe való tartozását is pontosan ismerje, a szinonimát t udj a beilleszteni annak sorába. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a változatosság és a szó- készlet hatékonyabb elmélyítése érdekében a szemantika más fogalmairól és feldolgozásuk változatos lehetőségeiről sem feledkezhetünk meg.
I R O D A L O M
Bal ass a László: G a r m a da , r o k o n é r t e l m ű szócs oport ok és írói ki f e je z és f or m ák . T a n - kö nyvki adó Vállalat, Bp., 1958.
Balázs J á n os : A r ok o n é r t e l m ű s zavak. — Iskolai Nyel vművelő, Ta nk önyvkia dó , Bp., 1959.
Derne—-Köves: M a g y a r Nyelvhelyesség, Koss uth Kiadó, Bp., 1957.
F áb i á n—S z at hm ár i —Te r es t yé n i : A m a g y a r stil iszti ka vázl ata. Tankönyvkiadó, Bp., 1958.
F ül öp Ká roly : Kís érlet egy f ői sko lai orosz alapszókincs megs zerkesztésére. — Mo - d e r n Nyel vokt atás, TIT, Bp., 1963. 3. sz.
280
R. G. P i et r ovs a k lj : Né h á n y stilisztikai ka t eg ór i áró l. NYIK. V. k.
S z a t h m á r i I s tv á n : A m a g y a r stilis ztika ú t j a . Go ndolat Kiadó, Bp., 1961.
Tol nai Vi l mo s: A r o k o né r t e l m ű szavakról , M N Y 4:114.
V ég h Jó z se f: Adalékok a r o k o n é r t e l m ű s z a v a k keletkezéséhez, Debrecen, 1935.
Rá ko s F e r e n c : N em ze dé k rő l ne mz ed ék re , Művelt Nép, Bp., 1955.
В. Ненцель: Лсксичсские у п р а ж не ни я по семантическим группам. (Материалы шестого международного методическою семинара. Изд. Московского V H i i B e p c n r e T a .
1966.
Е. И. Вопнова — Р. Б. Волосатова и др .: Практическая стилистика русского яз ык а. Изд. Л ени нгра дск ою университета, 1964.
В. А. Лившиц* Пр ак т иче ск а я стилистика русского я з ы к а . Гос. Изд. „ Выс шая школ а" , Москва, 1964.
Э. Х а м ме р : Об изучении синтаксиса русского я зыка. (Материалы шестого меж- дународного методического семинара. Изд. Московского университета, 1966.)
Б . М. Щербатский: Зан я т и я по стилистике. Гос. Учебно-педагогическое изд.
Министерства просвещения РСФСР, Москва, 1961.
Словарь синонимов русского язык а Изд. ,,Наука", Ленинград ское отделение, Ленинград , 1970.
A ut or e hk ol l e kt i v : Die d eut sc he S prache, Fadhbuohverlag, Leipzig, 1956.
D I E R O L L E D E R S Y N O N Y M E I M F R E M D E N S P R A C H E N U N T E R R I C H T
DR. GYULA LÉGRÁDY
Die A r b e i t ha nde l t v on der B e d e u t u n g der S e m a nt i k u n d d er S y n on y m e im U nt er r ic ht . Si e gliedert die A r t e n de r s i nn v e r va n d t e n Wö r t e r i n v e r s c hi ed e ne G r u p - pen. D a r u n t e r w e r d e n di e W ö r t e r der Ga une r sp ra c he , F r e m dw ö r t e r , m un d a r t l i c h e A us drü ck e , S pri chwör ter, R e de w e nd un ge n , a bg eg ri ff ene Redeweis en, a u f g e b l ä ht e A u s d r ü c k e u. s. w. betont . D a n n f ü h r t si e einige Beispiele z u m Ü be n de r S y no ny m e vor. Diese Beispiele we r d e n h a u p t s ä c h l i c h a u s den russ ischen u n d d e ut s ch e n Spra ch en g e no m m e n. De r Au t o r gilbt schliesslidh e i n e kleine m e t h o d i s c he Z u s a m m e n f a s s u n g z ur A n w e n d u n g d er S yno ny m e.
