201-
Ügyvéd erkölcsi kára. A román legfelsőbb bíróság érdekes döntéséről olvasunk a „Droit civil" párisi 'folyóirat 1935-ös év- folyamában. (I. tanács, 1935. I. 21.)
A z eset úgy alakult, hogy egy bukaresti neves ügyvédtől az ügy folyamata alatt ügyfele megvonta a megbízást azzal az alaptalan indokolással, hogy az ügyvéd túllépte annak hatá- rait és az ügyfelével szemben vállalt kötelezettségeket megsér- tette. Az ügyvéd díjain felül — mélyen sértetvén 'becsületében és hírnevében — erkölcsi kártérítésért perel. A z ügy megjárja a
két alsó fokot és felkerül a legfelsőbb' bírósághoz. Az erkölcsi kártérítés tekintetében az ügyfél-alperes védekezésének lé- nyege abban áll, hogy az ügyvéd-felperes nem igazolta a kár fennállását és mértékét.
A legfelsőbb bíróság az ügyfél-alperes védekezésének nem adott hely.t. Kiindult az adott esetben a peres ügyvéd becsüle- tének és hírnevének érzékenységéből és úgy találta, hogy ily esetben az erkölcsi kárt illetően nem lehet olyan pontos meg-
határozást és bizonyítást kívánni, mint ahogyan azt a jog meg- kívánja az anyagi kárt illetően,
A döntés elvi vonatkozásban igen jelentős, mert a jóvátétel kérdését függetleníti a kár mértékének kérdésétől — valójában tehát átmegy a jóvátétel vágányáról az elégtétel vágányára, A kiindulópont ugyan még nem itt van, hanem csupán abban az elvi állásfoglalásban, hogy számszerű kérdések a helyes megol-
dás keresésénél nem okozhatnak elvi nehézségeket, — de végső soron a döntés ,a tiszta, szinte anyagiatlan erkölcsi káresetnek a magánjogi büntetés útján való méltányos megoldásához jut el.
Nagyon jellemző és erősen megszívlelendő, hogy az ítélet ügyvédnek szolgáltat elégtételt a megbízás indokolatlan és idő- előtti megvonásának területén.
Befejezésül meg kell jegyeznünk, hogy a döntésben megnyil- vánuló jogelvvel éppen annak morális szépsége folytán óvatosan és gondos körültekintéssel kell bánni. Nézetünk az, hogy e jog-
elv alkalmazására csakis ott kerülhet sor, ahol szándékos és céltudatos sérelemokozás forog fenn (ezt kívánja már maga a büntetés fogalma is) és ahol az összes körülményekből meg- állapíthatóan feltétlenül védelemben részesítendő erkölcsi ér-
ték a sértés tárgya, Gl. A.
Perjogi jogegységi kérdések. I. A m. kir. Kúria közpolgári- ügyekben alakított jogegységi tanácsa március '2-án és 16-án hat, a perjog körébe vágó kérdést fog eldönteni.
I. ,,A fellebbezés nyilvános előadásán való megjelenésért és felszólalásért az elilenfél terhére lehet-e költséget megállapí- tani? Szomorú jelenség az ügyvédi munka megbecsülése szem- pontjából, hogy ebben a kérdésben ellentétes bírói döntések ke- letkeztek, holott ez a kérdés a perrendtartás életbelépése után
