41 lyes magánjogi elvek oly téren is győzedelmeskedtek, aliol egyébként a merev szabályok könnyen szélsőséges megoldásra vezethettek volna. Dr. Frankéi Pál.
A követelés íeléledése. S ű r ű n e l ő f o r d u l ó eset, h o g y egyes- ségkötéseknél a részletek p o n t o s be n e m t a r t á s a esetére az e l e n g e d e t t h á n y a d u j r a f e l é l e d é s e köttetik ki. M a g á n j o g i tör- v é n y k ö n y v ü n k j a v a s l a t a á l t a l á b a n a m é l t á n y o s s á g szellemé- ben o l d j a m e g az ily f a j t á j ú k é r d é s e k e t ós a jelenleg f e n n á l l ó k é n y s z e r e g y a s s é g i j o g u n k , a m e l y n e k t e r ü l e t é n m i n d e n n a p o s a n n a k a s a n k c i ó n a k a kikötése, h o g y a követelés ú j r a feléled, két i r á n y b a n is ad m é l t á n y o s s á g i szabályt. Nevezetesen az- által, h o g y a késedelem ipso f a c t o a j o g s z a b á l y erejénél f o g v a n e m éled fel, h a n e m a m e g k ö t e n d ő e g y e s s é g f e l a d a t a , h o g y m e g f e l e l ő rendelkezés felvétele á l t a l az e l e n g e d e t t há- n y a d ú j r a feléledését kikösse, m á s r é s z t azzal a rendelkezés- sel, h o g y az ujrafeléliedós bekövetkezését egy ily kényszer- egyességi p o n t felvétele esetén is ahhoz a t o v á b b i előfeltétel- hez köti, h o g y az a d ó s n a k az e l m u l a s z t o t t íizetósi kötelezett- ség p ó t l ó l a g o s t e l j e s í t é s é r e 8 n a p o s h a t á r i d ő tűzessék ki s c s a k e n n e k e r e d m é n y t e l e n letelte u t á n következik be az el- e n g e d e t t követelés elengedése.
A f e n t vázolt m é l t á n y o s s á g i szellemnek felel m e g a
K ú r i a V . 1465/1928. s z á m ú h a t á r o z a t a , a m l y k i m o n d o t t a , h o g y | az esetben, h a az adós az esedékességet követő két ü n n e p n a p
u t á n i első k ö z n a p o n a részletet p o s t á r a adta, n e m lehet meg- á l l a p í t a n i azt a konzekvenciát, h o g y ezen késedelemhez az e l e n g e d e t t h á n y a d ú j b ó l i feléledése fűződik. A l i g k é t évtizede m é g k é n y szeri tőnek t a r t o t t á k n a g y t e k i n t é l y ű j o g á s z o k is, a lex dura sed i t a s c r i p t a tételére való u t a l á s s a l , hogy a köve- - telés feléledése a legkisebb időbeli késedelemnek is el n e m h á r i t h a t ó következése. A K ú r i a Ítéletében e l f o g l a l t á l l á s p o n t t e h á t ö r v e n d e t e s h a l a d á s t m u t a t a k ö z e l m ú l t t a l szemben is.
B. S.
Az erkölcsi kár önállósága. Ismeretes, hogy előjo- gunk általánosságban nem ismeri el az erkölcsi kár meg- térítésére való igényt, hanem csak azon esetekben, ami- kor ezt az igényt a maga korlátolt területére egy-egy ki- fejezett törvényi rendelkezés, vagy a birói joggyakorlat megadja. Még azok a törvények is, amelyek az erkölcsi kár megtérítésének elvi alapjára helyezkednek, megszo- ritólag szabályozzák a megtérítési kötelezettséget. így egyebek között a tisztességtelen versenyről szóló törvény 35. §-a, noha a tisztességtelen verseny egész területén aktuálissá válhatik az erkölcsi kár fölmerülése, nem a törvény egész terjedelmére, hanem csak a törvényben ki- • emelt egyes tisztességtelen verseny esetekre adja meg a
42
nem vagyoni kárra való igényt. A birói joggyakorlat pe- dig szinte csak tetszeleg olykor az erkölcsi kár kifejezé- sével, mert erkölcsi kár cimén lényegileg vagyoni káro- sodásra nyul vissza, s valójában nem erkölcsi kárt ítél meg, hanem vagyoni kárt, amelynek csupán a nehezebb felbecsii Illetősége emlékeztet az erkölcsi kárra. Ez a hely- zet nevezetesn a férjbezmenetel megnehezítése cimén megítélt kár esetén, amikor a megítélt kárösszeg a meg- rontott férjhezmeneteli esélyek egyensúlyozására szolgál a bírósági felfogás szerint. Almásy Antalnak a szegedi egyetem kiadásában megjelent rövid lélekzetii német nyelvit tanulmányán kívül irodalmunk is mostohán bánik a témával. Érthető, ha a téma körül még sok a zavaros- ság. Az erkölcsi kárnak egyik vitakérdése az igény ön- állósága, vagy járulékossága. Eléggé elterjedt felfogás szerint az erkölcsi kár, mint a vagyoni kár kiegészítője illeti meg a sértettet, de az erkölcsi kár önállóan vagyoni kár kimutatása, illetve igénylése nélkül nem követelhető;
ugyanilyen járulékszerepet tulajdonítanak a verseny tör- vény abbanhagyási igénye mellett a kártérítési igénynek, amely ugyancsak az abbanhagyási igénnyel kapcsolato- san és nem attól kii] ön váltan érvényesíthető. Ennek a já- rulékossági felfogásnak valóságos alapja nincs, magyará- zatául inkább az a pszychológiai motívum szolgál, hogy a közfelfogás még bizonyos idegenkedéssel tekinti az er- kölcsi kárkérdést és így minden gondolatmenet, amely az erkölcsi kár kirekesztésére vezet, szinte észrevétlenül kap szabad utat és érvényesülést a közfelfogásban. Az erkölcsi kárt kizáró álláspont, a közfelfogás fentebb em- iitett befogadási hajlamossága mellett, az egyes törvé- nyes rendelkezések szófiizésében is támogatást keres. így
szívesen igénybe vett törvényi érvként kínálkozott a sajtótörvény 39. §-a, amely ugyancsak elismeri a nem vagyoni kárért való felelősséget és ezen rendelkezést a következőként szövegezi: „A sértett a sajtóbeli közle- ménnyel okozott vagyoni kárának megtérítésén felül nem vagyoni kárért is megfelelő pénzbeli. elégtételt kö- vetelhet, amennyiben az az eset körülményeire a méltá- nyosságnak megfelel." A „felül" és „is" szavakból arra következtettek, hogy a törvény járulékossá tette a nem vagyoni kárért való igényt, holott a törvény valódi szán- déka csupán a nem vagyoni kár elismerése volt, de a nem vagyoni kár érvényesítése érdekében nem tette kö- telezővé a felekre a vagyoni kár érvényesítését.
örömmel állapítjuk meg, hogyakir. Kúria I. bün- tető tanácsa ebben a íényegileg magánjogi kérdésben igen tisztult felfogással a törvény értelmezésnek a szófüzésre alapitott eredményének hadat üzent, és 7237/1927. sz. ha-
43 tározatában (megjelent a Büntetőjog cimii folyóirat 1928.
aug. 1. számában) kimondotta, hogy a nem vagyoni kár önállóan is igényelhető. A Küria indokolásából 'ideiktat- juk a következőket:
A St. 39. §-ában foglalt annak a kitételnek, hogy a sértett a „vagyoni kárának megtéritósén felül nem va- gyoni kárért is követelhet megfelelő pénzbeli elégté- telt", a vádlott által felhozott értelem nem tulajdonit- ható, hanem ennek a kitételnek értelme az, hogy a sér- tett nemcsak vagyoni kárának megtérítését követelheti, hanem ettől függetlenül erkölcsi kárért is követelhet pénzbeli elégtételt,
Lehetséges ugyanis, hogy a. sajtóbeli közlemény a sértettnek egyáltalában nem is okoz, vagy nem is okoz- hat vagyoni kárt (pl. a sértett teljesen vagyontalan vagy fixfizetésből élő közhivatalnok, avagy kizárólag tőkéjé- ből élő dúsgazdag ember), de azért származhatik a sajtó- közleményből a sértettnek erkölcsi kára.
A törvényhozónak nem lehetett az a szándéka s a törvény szövegéből sem lehet következtetni olyan szán- dékra, hogy a sértett ily esetben ne kaphasson pénzbeli elégtételt nem vagyoni káráért.
A sértettnek a nem vagyoni kárért járó pénzbeli elég- tételhez való igénye tehát nem csupán járuléka a va- gyoni kár megtérítéséhez való igényének, hanem ettől függetlenül és önállóan is érvényesíthető jog." B. S.
Tisztességes magatartás — kötelező. A jog- f o r m a l i s z t i k u s f e l f o g á s á t ó l való ö r v e n d e t e s e l t á v o l o d á s m u t a t k o z i k a K ú r i a P . I V . 8156/1926. s z á m ú h a t á r o z a t á b a n , a m e l y r e az Ítélethoza- tal óta eltellett hosszabb idő d a c á r a is é r d e m e s v i s s z a n y ú l n i . Az eset szerint f e l p e r e s az a l p e r e s n e k azt az e g y e s s é g i a j á n - l a t o t tette, h o g y k á r t é r í t é s i igényéről lemond, a m e n n y i b e n az a l p e r e s n e k i egy w a g g o n á r u t költség- és f u v a r d i j m e m t e - sen á t a d . A l p e r e s az egyességi a j á n l a t f o l y t á n a r r a kérte, a felperest, h o g y a f u v a r d í j j a l t e r h e l t e n m e g k ü l d ö t t w a g g o n - á r u t v á l t s a ki ós e g y b e n kötelezte m a g á t , h o g y a f u v a r d i j a t a f e l p e r e s ellen f e n n á l l ó egyéb s z á m l á j á b ó l l e v o n á s b a f o g j a hozni. A l p e r e s m e g t a g a d t a az á r u átvételét a r r a u t a l á s s a l , h o g y az ő e g y e s s é g i feltétele é r t e l m é b e n n e k i f u v a r d i j m e n - tesen lett v o l n a k ü l d e n d ő az á r u . A K ú r i a j o g t a l a n n a k mon- d o t t a k i az á r u á t v é t e l é n e k a f e l p e r e s részéről v a l ó m e g t a g a - dását, m o n d v á n , h o g y a felek e g y m á s s a l üzleti összekötte- tésben á l l o t t a k és a l p e r e s n e k a f e l p e r e s e n j e l e n t é k e n y kö- vetelése vollt, u g y , h o g y a f e l p e r e s a t a r t o z á s á h o z képest el- enyészően csekély f u v a r d i j e l ő l e g e z é s é v e l s e m m i t n e m kockáz- t a t o t t volna, h a a f u v a r d í j a t az á r u k i v á l t á s á v a l előlegezi is.
A c h i c a n s z e r ü j o g g y a k o r l á s m e g n e m e n g e d e t t s é g é r e az ité-
