A T A R T A L O M B Ó L : ^ ^ И
A t u d o m á n y ú j a t t e r e m t ő hivatása X
Ember és k u t a t á s
*
A b á n y á s z a t i t u d o m á n y o k heiyzete es f e l a d a t a i
*
C i g á n y k é r d é s és t á r s a d a l o m p o l i t i k a
Az é r t e l m i f o g y a t é k o s s á g o k k ó r e r e d e t é r ő l
Az 1980. évi N o b e l - d í j a k
A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a É r t e s í t ő j e L X X X V 1 I I . k ö t e t — Ü j f o l y a m X X V I . k ö t e t 1. s z á m
19S1. j a n u á r X
F Ő S Z E R K E S Z T Ő
K ö p e c z i Béla X
S Z E R K E S Z T Ő BIZOTTSÁG
B a r t a G y ö r g y , B e c k M i h á l y , B e r é n y i D é n e s , E ö r s i G y u l a , H a j d ú P é t e r , H e r m a n n I s t v á n , I l o l l á n Z s u z s a , S t e f a n o v i t s P á l , S t r a u b F . B r ú n ó , V á m o s T i b o r
X S Z E R K E S Z T Ő K
C s a t ó É v a , R e j t ó I s t v á n , S z á n t ó L a j o s
A SZÁM S Z E R Z Ő I B A L O G H T I B O R egy. t a n á r s e g é d ( J A T E ) ; B É L Á D I I L O N A , az o r v o s t u d . k a n d i d á t u s a , egy. t a - n á r ( S Z O T E ) ; B E R E C Z K I G Á B O R , a n y e l v t u d . k a n d i d á t u s a , e g y . t a n á r ( E L T E ) ; T . D O B O S I V I O L A t u d . k u t a t ó ( M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m ) ; J U R I S T O V S Z K Y N É Ú J H E L Y I K L Á R A t u d . m u n k a t á r s (MTA T u d o m á n y s z e r v e z é s i C s o p o r t j a ) ; K i s s DEZSŐ, az M T A lev. t a g j a , f ő i g a z g a t ó h e l y e t t e s (MTA K ö z p o n t i F i z i k a i K u t a t ó i n t é z e t e ) ; K R O N S T E I N G Á B O R ú j s á g í r ó ( M T I ) ; M A R O T H M I K L Ó S , a n y e l v t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a , t u d . m u n k a t á r s (MTA
Ó k o r t u d o m á n y i T a n s z é k i K u t a t ó c s o p o r t j a ) ; PÁL LÉNÁRD, az M T A r e n d e s t a g j a , az MTA f ő t i t k á r a ; T A L L Ó G Á B O R t u d . m u n k a t á r s ( B M E ) ; P Á R T O S F E R E N C t u d . m u n k a t á r s ( M R T T ö m e g k o m m u n i k á c i ó s K u t a t ó k ö z p o n t ) ; P É T E R I Z O L T Á N , az á l l a m - és j o g t u d o m á n y o k d o k t o r a , o s z t á l y v e z e t ő (MTA Á l l a m - és J o g t u d o m á n y i I n t é z e t e ) ; S E R E G I J U D I T t u d . s e g é d m u n k a t á r s (Országos K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t ) ; TAMÁS PÁL t u d . t i t k á r (MTA Szoci- o l ó g i a i K u t a t ó i n t é z e t e ) ; T O M A I É V A t u d . f ő m u n k a t á r s (Országos K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t ) ; TÓTH MIKLÓS, a m ű s z a k i t u d o m á n y o k d o k t o r a , az M T A B á n y á s z a t i Bizott- s á g á n a k elnöke; W I E S N E R N É B A L O G H K A T A L I N i g a z g a t ó ( X X . k e r ü l e t i K i s e g í t ő Iskola).
S Z E R K E S Z T Ő S É G
1051 B u d a p e s t , M ü n n i c h F e r e n c u . 18. T e l . : 119 — 287
T e r j e s z t i a M a g y a r P o s t a . E l ő f i z e t h e t ő b á r m e l y p o s t a h i v a t a l n á l , k é z b e s í t ő n é l , a P o s t a h í r l a p ü z l e t e i b e n , a P О S T A K Ö Z P O N T I H Í R L A P Í R Ó D Á-nál ( K H I 1900 B u d a p e s t V., J ó z s e f n á d o r t é r 1. sz.) k ö z v e t l e n ü l vagy p o s t a u t a l v á n y o n , v a l a m i n t á t u t a l á s s a l a K H I 215 96162 p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m á r a , az A K A D É M I A I K i - A D Ó - n á l , (1363 B u d a p e s t , A l k o t m á n y u. 21. T e l e f o n : 1 1 1 - 010. P é n z f o r g a l m i jelzőszám: 2 1 5 - 1 1 4 8 2 ) és az А К A - D É M 1 А I K Ö N Y V E S B Ő L T - b a n , (1368 B u d a p e s t , Váci u t e a 22. T e l e f o n : 1 8 5 - 0 1 2 ) . P é l d á n y o n k é n t meg- v á s á r o l h a t ó : a P o s t a h í r l a p ü z l e t e i b e n és m i n d e n n a g y o b b u t c a i e l á r u s í t ó h e l y e n , az A K A D É M I A I K I A D Ó-nát és a z A K A D É M I A I К ö N Y V E S В О L T - b a n . K ü i r ö l d ö n t e r j e s z t i a „ K u l í i í r a " K ü l k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t , H-138U ( B u d a p e s t 62, P o s t a f i ó k 149)
A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője L X X X V I I I . kötet — Ü j folyam XXVI. kötet — 1981
F Ő S Z E R K E S Z T Ő
K ö p e c z i B é l a
*
S Z E R K E 8 Z T Ő B I Z O T T S Á G
B a r t a G y ö r g y , B e c k M i h á l y , B e r é n y i D é n e s , E ö r s i G y u l a , H a j d ú P é t e r , H e r m a n n I s t v á n , H o l l á n Zsuzsa, S t e f a n o vite P á l , S t r a u b F . B r ú n ó , V á m o s T i b o r
*
S Z E R K E S Z T Ő K
C s a t ó É v a , R e j t ő I s t v á n , S z á n t ó L a j o s
A k a d é m i a i t a g a j á n l á s o k — 1982 801 V E Z É R C I K K E K
Császár Ákos: A m a t e m a t i k a t á r s a d a l m u n k b a n 161
Kere8ztury\Dezs6 : H e l y e s í r á s u n k ^ g o n d j a 81 Martos Ferenc : H a t o d i k ö t é v e s t e r v ü n k és a z j á s v á n y i n y e r s a n y a g o k 329
Pál Lénárd : A t u d o m á n y ú j a t t e r e m t ő h i v a t á s a 1 Rózsa György : ,,A n é p s z í v ó t összekapcsolni a z o r s z á g a g y á v a l " 041
Szentágothai János: Az A k a d é m i a regionális f ó r u m a i 489
T A N U L M Á N Y O K *
Barta Imre: A b e r u h á z á s i f o l y a m a t k r i t i k a i é r t é k e l é s e 6 6 5 Bujdosó Ernő— Braun Tibor: A p u b l i k á l á s ós a k o m m u n i k á l á s s z e r e p e ós jelentősége
a k o r s z e r ű t e r m é s z e t t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n 361 Enyedi György : A m a g y a r t e l e p ü l é s h á l ó z a t á t a l a k u l á s i t e n d e n c i á i 727
Faragó Tibor: É g h a j l a t é s t á r s a d a l o m 603 Fenyő István : A m a g y a r romantika k e z d e t e i 647 Gergely János: Az ö n á l l ó s o d o t t i m m u n b i o l ó g i a : e r e d m é n y e k — p e r s p e k t í v á k 93
Glatz Ferenc: H i s t o r i o g r á f i a ós a t ö r t é n e t t u d o m á n y e l m é l e t i k é r d é s e i 626
Granasztói Pál: A t u d o m á n y m ű v e l é s pilléreiről 913 Hahn István: Az a n t i k v i t á s b ó l a h a r m a d i k világ felé . 661
Holló János : B i o t e c h n o l ó g i a i lehetőségek n y e r s a n y a g é s e n e r g i a g o n d j a i n k e n y h í -
t é s é r e 6 1 0
Homoródi Lajos : A t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k f e l t á r á s á n a k ós v é d e l m é n e k geodéziai fel-
a d a t a i 464 Jándy Géza: V e z e t é s t u d o m á n y a m é r n ö k i m u n k á b a n 944
Kiss Dezső : E m b e r és k u t a t á s . Az elemi r é s z e k k u t a t á s á n a k n é h á n y s a j á t o s s á g a . . . . 6
Kolozei Béla: Az ö r e g e d é s szociális ö k o l ó g i á j a ós a g e r o n t o p s z i c h i á t r i a 114 Kozma Tamás : T á r s a d a l m i t e r v e z é s a k u l t u r á l i s s z f é r á b a n : l e h e t ő s é g e k és k o r l á t o k . . 164
Kulcsár Kálmán: A m o d e r n i z á c i ó —• a f o g a l o m és a v a l ó s á g 444 Mokkái László: B e t h l e n G á b o r és a k é s ő r e n e s z á n s z k u l t ú r a 635
Miklós Pál: N y e l v i k u l t ú r a és k í n a i ideológia 673 Nagy László: A m a g y a r p o l i t i k a i i r o d a l o m t ö r t é n e t é h e z (Az 1606-ös k i á l t v á n y
É u r ó p a népeihez) 358 Nász István—Szomolányi Éva: E m b e r i i n t e r f e r o n t e r m e l t e t é s e b a k t é r i u m s e j t e k b e n
g é n s e b é s z e t i m ó d s z e r e k k e l 174 Az O r s z á g o s K ö z é p t á v ú K u t a t á s i - F e j l e s z t é s i T e r v r ő l ( ö s s z e á l l í t o t t a : Szántó Lajos) . . 196
Pach János: M a t e m a t i k a i p o k o l g é p . • • • . • ; 746 Pártos Ferenc: A c i g á n y s á g r a v o n a t k o z ó t á r s a d a l o m p o l i t i k a i i n t é z k e d é s e k h a t é -
k o n y s á g a 26 Petri Gábor: Az egészségügy i n t e n z í v f e j l e s z t é s é n e k l e h e t ő s é g e i 4 9 2
Prohászka János : T e r v t e l j e s í t é s — t a k a r é k o s s á g — t e c h n o l ó g i a 668 Puskás Julianna: A m a g y a r o r s z á g i k i v á n d o r l á s s a j á t o s s á g a i a k é t v i l á g h á b o r ú kö-
z ö t t ( 1 9 2 0 - 1 9 4 0 ) 736 Simon lióbert: Az i s z l á m „ v á l a s z a i " az e u r ó p a i „ k i h í v á s o k r a " 661
Stefán Mihály: G a z d a s á g i f e j l ő d é s ü n k és a z a n y a g t u d o m á n y 84 Straub F. Brúnó: Mit v á r h a t el a t á r s a d a l o m a h a z a i t u d o m á n y o s k u t a t á s t ó l T 721
Süle Jenő: A n y a n y e l v i m ű v e l t s é g ü n k h a n y a t l á s á n a k o k a i r ó l 102
Szilágyi Ferenc: A k a d é m i á n k „ N e m z e t i K ö n y v t á r " - t e r v e 1850-ből s jelenlegi szö-
v e g k i a d á s u n k 186 Taxner-Tóth Ernő: A f o r r á s t ó l a szövegig 922
Tornai Éva—Seregi Judit : A k o l l é g i u m i n e v e l é s szerepe a h á t r á n y o s h e l y z e t ű c i g á n y
g y e r m e k e k f e j l ő d é s é b e n 34 Tóth Miklós : A b á n y á s z a t i t u d o m á n y o k h e l y z e t e és f e l a d a t a i 17
Tőkei Ferenc: A h a r m a d i k világ f o j l ő d é s p r o b l é m á i n a k t ö r t é n e t i a l a p j a i r ó l 643
Ujfalussy József : B a r t ó k B é l a s z á z a d i k s z ü l e t é s n a p j á n 440 Vajda György: V e s z é l y e z t e t i - e a P a k s i A t o m e r ő m ű a l a k o s s á g egészségét? 887
Vámos Tibor : H a z á n k és a m ű s z a k i h a l a d á s 333 Vincze István : A s t a t i s z t i k a i k ö v e t k e z t e t é s é s k o r l á t a i 902
T E M A T I K U S S Z Á M O K
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A 1 9 8 1 . É V I , 1 4 1 . K Ö Z G Y Ű L É S E
Lázár György : A t u d o m á n y r a v á r ó f e l a d a t o k r ó l 409 Szentágothai János : T u d o m á n y p o l i t i k a i s t r a t é g i á n k ú j v o n á s a i 414
Pál Lénárd: A t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i f e j l ő d é s s z o l g á l a t á b a n 420
T u d o m á n y és g y a k o r l a t (R. R.) 429 A z A k a d é m i a ú j t i s z t e l e t i t a g j a i 4 3 5 A k a d é m i a i A r a n y é r e m — 1981: S t r a u b F . B r ú n ó 438
A z 1981. évi A k a d é m i a i d í j a k 438 A z M T A 1981. évi k ö z g y ű l é s ó n o k h a t á r o z a t a 604
T Á R S A D A L M I I N N O V Á C I Ó — I N N O V A T Í V T Á R S A D A L O M
A z i n n o v á c i ó — a h a l a d á s k ö z p o n t i t é n y e z ő j e (Pál Lénárd) 241 Andics Jenő: A g a z d a s á g m e g ú j u l á s á n a k t á r s a d a l m i t é n y e z ő i 243 Farkas János: A t e c h n i k a i f e j l ő d é s t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t e 253 Nagy Aladár: I n n o v á c i ó s k é p e s s é g — v á l l a l a t i s z e m p o n t b ó l 261 Szabó János: A m ű s z a k i f e j l e s z t é s és a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k f e l a d a t a 271
Szántó Borisz: A t e c h n o l ó g i a i i n n o v á c i ó g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i összefüggései 281 Interjú
I n n o v á c i ó — s o k s z e m k ö z t ( K á d a s K á l m á n , P a t a k i F e r e n c , A l m á s i Miklós, V á m o s T i b o r , B i r m a n E r z s é b e t , K o z m a F e r e n c , M e z e y B a r n a , K u l c s á r K á l m á n ) "Ifi) Ma-
rosán György) 290 Kitekintés
I n n o v á c i ó s „ h u l l á m o k " (Tóth Olga—Nagy Katalin) 300 T a l á l m á n y o k , s z a b a d a l m a k — i n n o v á c i ó (Németh Péter) 302 I n n o v á c i ó - ö s z t ö n z é s az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n (Kádár György) 307
Mi a j a p á n o k t i t k a ? (Birman Erzsébet) 310 Tudományos élet
A z I N N T E A M p r o j e c t (Vecsenyi János) 314 A v á l l a l a t i i n n o v á c i ó s t e v é k e n y s é g h a t é k o n y s á g á n a k m é r é s e (László Tibor) 317
K o n f e r e n c i a a v e r s e n y k é p e s v á l l a l a t m ű s z a k i f e j l e s z t é s é n e k i r á n y í t á s á r ó l (Philip
Miklós) 320 Könyvszemle
T e c h n o l ó g i a i i n n o v á c i ó a d i n a m i k u s g a z d a s á g b a n (T. P.) 322 G . M . D o b r o v — E . M. Z a d o r o z s n ü j —T. I . S c s e d r i n a : Á t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g
h a t é k o n y s á g á n a k i r á n y í t á s a (Tamás Pál) 323 I n n o v á c i ó és t e c h n o l ó g i a - t r a n s z f e r az U S A s z e m p o n t j á b ó l (Rajcsányi Péter) 325
G . M e n s c h : A t e c h n o l ó g i a i p a t t (Andics Jenő) 327 Hozzászólások
At. „ i n n o v á c i ó s s z á m " f o g y a t é k o s s á g a i (Bucsy László) 761 M e g j e g y z é s e k a k r i t i k u s h i á n y é r z e t é h e z ( i f j . Marosán György) 763
A m i n ő s é g és az i n n o v á c i ó (Makay György) 765
V I T A É s z r e v é t e l e k Czeizel E n d r e cikkéhez
Vida Oábor: G e n e t i k u s s z o m m e l az i n t e l l i g e n c i á r ó l 206 Wiesnerné Balogh Katalin: E g y g y a k o r l ó g y ó g y p e d a g ó g u s g o n d o l a t a i az é r t e l m i
f o g y a t é k o s s á g o k k ó r e r e d e t e t é m a k ö r é b e n 42 Czeizel Endre : V á l a s z az é r t e l m i f o g y a t é k o s o k B u d a p e s t - v i z s g á l a t á v a l k a p c s o l a t o s
é s z r e v é t e l e k r e 366 M i é r t k e v é s n á l u n k a z é r d e m i t u d o m á n y o s v i t a ?
Hársing László: M i é r t k e v é s n á l u n k az é r d e m i t u d o m á n y o s v i t a ? 576 Ágh Attila: T u d o m á n y o s v i t á k és a „ k i s s z á m o k " t ö r v é n y e 686 Bakos Ferenc: V i t a n é l k ü l n i n c s t u d o m á n y o s h a l a d á s 760 Korányi György: V a n n a k o b j e k t í v t é n y e z ő k is 687
Tamás Púi : V i t a a v i t á r ó l 932 Gastiglione László: T u d o m á n y és felvilágosítás, a v a g y m i a h a s z n a a t ö r t é n e l e m n e k ? 9 3 5
I N T E R J Ú
B e s z é l g e t é s S z a b ó L á s z l ó v a l a szellemi m u n k a s z e r v e z é s é r ő l (Vekerdi László) 682 A z é l e l m i s z e r - j á t s z m a s z a b á l y a i . Beszélgetés R a b á r F e r e n c c e l (Zádor Erika) 689
A z 1980. évi N o b e l - d í j a k (P.O.P.) 46 K u t a t á s i e r e d m é n y t n e m á t v e n n i , h a n e m á t v i n n i kell ! Beszélgetés S á n d o r y M i h á l l y a l
(Zádor Erika) . 210 N y i t o t t , e g y ü t t m ű k ö d é s r e kész p o l i t i k á t f o l y t a t u n k . B u d a p e s t i beszélgetés a K u b a i
T u d o m á n y o s A k a d é m i a elnöké vol (Zádor Erika) 118 A p e d a g ó g i a v á l s á g - t ü n e t e i és a m e g o l d á s - k e r e s é s ú t j a i . Beszélgetés M i h á l y O t t ó v a l
(Rét Rózsa) 4 6 0
J E G Y Z E T
A l k a l m i „ a g y t r ö s z t ö k " (Fekete Márton) 4 6 6 E g y időálló j a v a s l a t (Polinszky Károly) 374 E n d o k r i n k u t a t á s — a m e r i k a i m ó d r a (Kárteszi Mihály) 132
M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t ós k u t a t á s t e r v e z o s (Bíró Oábor) 769
S p o r t és t u d o m á n y (Keresztényi József) 771 A t í z m i l l i o m o d i k s z ó t á r (Décsi Cyula) 694 T u d o m á n y s z e r v e z é s é s k ö z g a z d a s á g i k u t a t á s o k (Révész Gábor) 961
K I T E K I N T É S K i is v o l t M a l t h u s ? V a n r e m é n y — f e l t ó t e l e k k e l ; O p p e n h e i m e r f e l n ő t t é v á l á s a ;
E l e k t r o n i k u s e l m é l e t a r á k r ó l ; A b a r á t s á g t ö r t é n e t e és s z o c i á l p s z i c h o l ó g i á j a
(Hernádi Miklós) 121 A f r a n c i a k u t a t á s f e h é r k ö n y v e (A. L.); G l o b a l 2000 (D. Cy); V i l á g h í r ű m a g y a r
m a t e m a t i k u s o k (L. S.) : A génsebészet ú j a b b e r e d m é n y e i (К. M.); A l e k t o r , a
n e v e s t u d ó s és az i s m e r e t l e n k u t a t ó (M. L.) ( Ö s s z e á l l í t o t t a : Rét Rózsa) 6 8 8 , , G i o t t o " - v a l a H a l l e y - ü s t ö k ö s h ö z (P. J.) ; F o r r a d a l m i e x p o r t — i m p o r t a X V I I I . szá-
z a d b a n (Sz. Oy. T.); A j ö v ő o r i e n t á l t s á g (-tp-); A szociobiológiai v i t a (-tp-); A
s k i z o f r é n i a közösségi kezelése A n g l i á b a n (R. A.) ( Ö s s z e á l l í t o t t a : Rét Rózsa) 776
N e m z e t i k é r d é s — k i s o b b s ó g t u d o m á n y (Joó Rudolf ) 953 K U T A T Á S S Z E R V E Z É S
Antoni Ferenc—Menyhárt János: A k u t a t á s o k a k a d é m i a i t á m o g a t á s á n a k ú j r e n d j e
és p e r s p e k t í v á j a a S e m m e l w e i s O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m e n 134 Sárközy Tamás: N é p g a z d a s á g i jogi k u t a t ó h á l ó z a t k u t a t á s i - f e j l e s z t é s i t á r s u l á s k e r e -
t é b e n 6 9 3 Sebestyén Gyula: Ú j a b b n y u g a t i elemzések a k u t a t á s f e j l e s z t é s r ő l é s a m ű s z a k i fejlő-
d é s r ő l 696
A T U D O M Á N Y O S M Ű H E L Y P R O B L É M Á I
Marton János : I d é z e t t s ó g és s z í n v o n a l 126 Pálvölgyi Lajos: S z á m í t ó g é p e s t á r s a d a l o m t u d o m á n y i i n f o r m á c i ó s e g y ü t t m ű k ö d é s . . 2 1 6
Szentgyörgyi Zsuzsa : S z ü k s é g l e t e k és l e h e t ő s é g e k a m ű s z a k i p u b l i k á l á s b a n 7 6 3
T U D O M Á N Y O S É L E T
A v i c e n n a - k o n f e r e n c i a a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i á n (Maroth Miklós) 62 A D e b r e c e n i A k a d é m i a i B i z o t t s á g s z e r e p e a régió szellemi é l e t é b e n (Magyaródi
Sándor) 6 0 7 E g y ü t t e s ülés a f e j l ő d ő o r s z á g o k t á r s a d a l o m t u d o m á n y i p r o b l é m á i r ó l (Ecsedy Csaba) 6 8 0
E l n ö k s é g i v i t a a t u d o m á n y o s k ö n y v - és f o l y ó i r a t k i a d á s r ó l ( R . R . ) 146
E r d e i F e r e n c e m l é k ü l é s (H. M.) 2 2 0 F E N N O L O R A , E D S N E T , S H E és t á r s a i k (Stegena Lajos) 2 2 1
F i l o z ó f u s o k n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s e (Ágh Attila) 4 7 6 G e n f i s z i m p ó z i u m a N é p s z ö v e t s é g m e g a l a p í t á s á n a k 60. é v f o r d u l ó j á n (Rózsa György) 6 1 4
H a l m o z ó d ó h á t r á n y o k — m i t lehet t e n n i Î (Hernádi Miklós) 6 0 9
A h e l y e s í r á s i s z a b á l y z a t 11. k i a d á s a (R. R.) 144 A h u m á n é s t e r m é s z e t t u d o m á n y o s k u l t ú r a e g y s é g e (Soós Pál~Kovách Ádám) . . . . 4 7 2
I n t e r d i s z c i p l i n á r i s t é m á k az a k a d é m i a i t e s t ü l e t i m u n k a e l ő t e r é b e n (R. R.) 377 A k e r i n g é s i k u t a t á s o k h a z a i i r á n y z a t a i (Szekeres László—Pásztor Emil) 704 K o r s z e r ű s í t ő t ö r e k v é s e k a Művelődési M i n i s z t é r i u m h o z t a r t o z ó e g y e t e m e k belső
s z e r v e z e t é b e n (R. R.) 703 K u t a t ó m u n k a a f e l s ő o k t a t á s b a n (R. R.) 6 0 5
A m a g y a r n y e l v h e t e 1981-ben (Szűts László) 6 1 2 A m a g y a r s a j t ó k e z d e t e i (Fenyő István) 4 7 0 N e m z e t k ö z i F i n n u g o r K o n g r e s s z u s (Bereczki Gábor) 61
N e m z e t k ö z i k o n f e r e n c i a B e t h l e n G á b o r r ó l D e b r e c e n b e n (Heckenast Gusztáv) 147 N e m z e t k ö z i k o n f e r e n c i a a d u a l i z m u s k o r á n a k t u d o m á n y - és t e c h n i k a t ö r t é n e t é r ő l
(Palló Gábor) 64 N é p e s e d ó s és n é p e s e d ó s p o l i t i k a (Klinger András) 9 6 0
Ö t v e n é v e s a „ V e s z t n y i k " (Hajdú Márta) 709 S v á j c i - m a g y a r s z ö v e t s é g 500 évvel e z e l ő t t (Csapodi Csaba) 3 8 3
T á v l a t i t e r v e k az iskolai n e v e l é s m e g ú j í t á s á r a (R. R.) 218 A t e r v e z ő m u n k a á l t a l á n o s és köznevelési v o n a t k o z á s ú d o k u m e n t u m a i az e l n ö k s é g
f ó r u m á n (R.R.) 4 6 8 T u d o m á n y o s ülésszak E r d e i F e r e n c s z ü l e t é s é n e k 70. é v f o r d u l á j á n (Vágvölgyi
_ András) 378 Ű r k u t a t á s i t u d o m á n y o s ülésszak az A k a d é m i á n (Ferencz Csaba) 706
A T u d o m á n y o s M i n ő s í t ő B i z o t t s á g hírei 66, 224, 384, 615, 710, 9 6 3 A T U D O M Á N Y T Ö R T É N E T É B Ő L
Az A k a d é m i a első n a g y g y ű l é s e (Tőzsér Ágnes) 479 A f e l f e d e z é s e k e g y i d e j ű s é g é r ő l (Balázs Tibor) 622 K o s s u t h - b e s z é d f o n o g r á f hengeren (Bartók János) 3 9 3
V A L L O M Á S O K T U D Ó S O K R Ó L
A m i r e B a y Z o l t á n t a n í t (Sas Elemér) 784 Zsirai M i k l ó s e m l é k e z e t e (Lakó György) 782
M E G E M L É K E Z É S E K
Ernst. J e n ő (Tigyi József) 4 7 6 H e l l e r L á s z l ó (Forgó László) 390 I v á n o v i c s G y ö r g y (Béládi Ilona) 69 W a c l a w О l s z a k (Csonka Pál) 620 R é d e i L á s z l ó (Steinjeld Ottó) 617
Ú T I R A J Z
T a n u l m á n y ú t o n J a p á n b a n (Recski András) 969
K Ö N Y V S Z E M L E
G o r d o n W . A l l p o r t : A s z e m é l y i s é g a l a k u l á s a (Erős Ferenc) 233
A m ú l t m a g y a r t u d ó s a i I X . (Szántó György Tibor) 986 B á l i n t M á r i a : P e d a g ó g i a i a n t r o p o l ó g i a ós e g z i s z t e n c i a l i s t a p e d a g ó g i a (Kronstein
Gábor) 485 B á n r é t i Z o l t á n : Gyerek és a n y a n y e l v (Féger Zita) 487
Bárczi G é z a : A m a g y a r n y e l v m ú l t j a és j e l e n e (Ii. Hutás Magdolna) 980 Bon к (5 L o r á n d : Az Á r p á d - k o r m a g y a r n y e l v ű s z ö v e g e m l é k o i (H adrovics László) . . . . 790
C s o p o r t l é l e k t a n (Erős Ferenc) 982 G. D o n á t h B l a n k a : S z e m é l y i s é g f o r m á l ó k i s c s o p o r t m u n k a az i s k o l á b a n (Kronstein
Gábor) 73 Az élet m i n ő s é g e (Gseh-Szombathy László) 629
E l ő í t é l e t e k és csoportközi v i s z o n y o k (Halász László) 717
Az e z r e d f o r d u l ó i s k o l á j a (Monigl István) 238 F e l k a i L á s z l ó : E ö t v ö s J ó z s e f k ö z o k t a t á s ü g y i t e v é k e n y s é g e (Fenyő István) 157
F e n y ő I s t v á n : M a g y a r s á g é s e m b e r i e g y e t e m e s s é g (Pomogáts Béla) 484 Kerge Z s u z s a : T á r s a d a l o m p o l i t i k a i t a n u l m á n y o k (Elekes Zsuzsanna) 631 F i l o z ó f i a — e m b e r — s z a k t u d o m á n y o k (M. Kondor Viktória) 636 G á b o r L á s z l ó — P á r k á n y i M i h á l y : Az i n f o r m á c i ó t o v á b b í t á s a és v é t e l e a z i p a r o s í t o t t
é p í t é s b e n (Vidor Ferenc) 406 G á b o r i n ó C s á n k V e r a : A z ő s e m b e r M a g y a r o r s z á g o n (T. Dobosi Viola) 76
G a l á n t a i J ó z s e f : Az első v i l á g h á b o r ú (Gonda Imre) 716 G u n d a B é l a : E t h n o g r a p h i c a C a r p a t h o - B a l c a n i c a (Bakos Ferenc) 232
H a l á s z L á s z l ó : V i z s g á l a t o k a z i r o d a l m i m ű m e g í t é l ó s ó n o k pszichológiai k ö z v e t í t é s é -
r ő l (Mérei Ferenc) 154 H o g y a n é l t e k e l ő d e i n k ? ; T a n u l m á n y o k az é l e t m ó d r ó l (Hernádi Miklós) 236
I z i k n é H e d r i G a b r i e l l a : M a g y a r o r s z á g a k e l e t - n y u g a t i g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k b a n
(Farkas György) 632 A k í s é r l e t i t á r s a d a l o m l é l e k t a n f ő á r a m a (Erős Ferenc) 984
K l ó i n S á n d o r : A k o m p l e x m a t e m a t i k a t a n í t á s i m ó d s z e r pszichológiai h a t á s v i z s g á l a t a
(Hajtman Béla) 795 K o r n a i J á n o s : A h i á n y (Bácskai Tamás) 403
K o v a c s i c s J ó z s e f : B e v e z e t é s a z á l l a m i g a z g a t á s i i n f o r m a t i k á b a (Takács József) 633
L u k á c s J ó z s e f : T ö r t é n e l e m , filozófia, v a l l á s o s s á g (Hahn István) 152 M e s z é n a G y ö r g y — Z i e r m a n n M a r g i t : V a l ó s z í n ű s é g e l m é l e t és m a t e m a t i k a i s t a t i s z t i k a
(Arató Mátyás) 985 N a g y P é t e r : Ólvasó (Fenyő István) 714
N y e l v m ű v e l ő K é z i k ö n y v (Benkő Loránd) 229 N y í r i K r i s t ó f : A M o n a r c h i a szellemi életéről (Balogh Tibor) 156
Ö r d ö g h E r z s é b e t : H i p n o p é d i a k o r l á t o k é s l e h e t ő s é g e k (Mészáros István) 635 P e s c h k a V i l m o s : A j o g s z a b á l y o k elmélete; J o g é s jogfilozófia (Péteri Zoltán) 71
S ó l y o m L á s z l ó : K ö r n y e z e t v é d e l e m és p o l g á r i j o g (Kecskés László) 719
S z a b ó Z o l t á n : Szerkezet é s reakcióképesség (Ruff Imre) 794 S z ó k á c s n é V i d a M á r i a : A m ű v é s z e t i nevelés h a t á s r e n d s z e i e (Mérei Ferenc) 155
Székely G á b o r : A K o m i n t e r n és a f a s i z m u s 1921 — 1929 (Antal Gábor) 981
S o z c i a l i z m u s é s t u d o m á n y (Vas-Zoltán Péter) 989 T á r k á n y S z ű c s E r n ő : M a g y a r jogi n é p s z o k á s o k (Csillag György) 792
U j f a l u s s y J ó z s e f : Zenéről, e s z t é t i k á r ó l (Balogh Tibor) 628
Ü j M a g y a r T á j s z ó t á r I . (Ruzsiczky Éva) 404 G. N . V o l k o v : A h a l a d á s f o r r á s a i és p e r s p e k t í v á i (Tamás Pál) 74
R e n é Zazzo: Pszichológia ós m a r x i z m u s (Balogh Tibor) 77 B e é r k e z e t t k ö n y v e k 78, 159, 239, 407, 465, 483, 639, 693, 797, 990
U T Ó H A N G
E m b e r i i n t e r f e r o n t e r m e l t e t é s e — M a g y a r o r s z á g o n (Béládi Ilona) 640 A j o b b k u t a t á s i i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r é r d e k é b e n (Schlammadinger József ) 799
A T U D O M Á N Y ÚJAT TEREMTŐ HIVATÁSA*
Társadalmi-gazdasági fejlődésünk minden szakaszában kiemelkedő szerepe van annak a munkának, amelyet a tudomány művelői végeznek. Most, amikor az aktuális társadalmi-gazdasági feladatokra fokozott figyelmet fordítunk, világosan látnunk kell, hogy az eredményesebb munkához minden eddiginél jelentősebb mér- tékben szükséges a tudomány művelőinek alkotó közreműködése.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlett ipari országokban a gaz- dasági növekedés visszafogottsága mellett is jelentős erőforrásokat koncentrálnak a kutatásokra, mivel a gazdaság szerkezeti átalakítása, a termékek versenyképes- sége, minősége, használati értéke, az előállítási költségek csökkentése mind-mind erőteljesen f ügg a kutatás és műszaki fejlesztés színvonalától, a felhasználható ku- tatási potenciál fejlettségétől és rugalmasságától.
Gyakran felteszik nálunk a kérdést: mit adott a tudomány e hazának? A válasz, amit hallunk, nem mindig megnyugtató. Űgy vélem, hogy tiszta lelkiismerettel mondhatjuk: sokat adott, de talán nem eleget ; s amit adott, azzal nem mindig jól sáfárkodtunk. Valóban, a hazai tudomány munkásainak eredményei számos terü- leten, főként az alapkutatásokban és egyes alkalmazásokban kiemelkedőek. Most azonban arra van szükség, hogy ezelc és az ez utáni eredmények társadalmi- gazdasági haszonná váljanak. Ebben a „haszonná válásban" tapasztalhatjuk, hogy a hazai kutatómunka hatékonysága általában kisebb a szükségesnél és talán a lehetségesnél is. Ha az okokat vizsgálni kezdjük, mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy a kutatás társadalmi-gazdasági hatékonyságát leginkább a termelés- értékesítés és a kutatás-fejlesztés közötti, közvetlen, folyamatos, megújulásra képes közös érdekeltség lazasága vagy hiánya korlátozza. Ezért a tudomány társadalmi hasznosságának fokozása érdekében egyrészt a termelő-értékesítő szervezeteket olyan valóságos gazdasági környezetbe kell helyeznünk, amely megteremti az objektív szükségletet a kutatás és fejlesztés hazai és külföldi eredményeinek felhasználá- sára; másrészt a kutató-fejlesztő intézteket kell olyan helyzetbe hoznunk, amely- ben érdekeltségük az eddiginél sokkal szorosabban csatolja tevékenységüket a ter- melő-értékesítő szférához. Tisztában kell lennünk azzal, hogy valami lehet tudomá- nyosan új, izgalmasan érdekes, azonban igazán csak akkor hasznosulhat, ha arra a termelő-értékesítési rendszer jövedelmező működéséhez az adott helyen és az adott időben szükség van, és rendelkezésre állnak azok a szakemberek, akik az eredmény elsajátításához, hasznosításához kellő szakképzettséggel és széles látókörrel rendel- keznek. Éppen ezért a kutatás társadalmi-gazdasági hasznosságának fokozásában nagy fontossága van annak, hogy erősödjék a kutatás és a szakképzés közötti kapcsolat, mivel az új iránt fogékony, alkotó munkára növelt, nagy műveltségű szakemberek nélkülözhetetlenek a széles értelemben vett innováció megvalósításában.
A Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben a hazai kutatási potenciál
* A K ö z a l k a l m a z o t t a k S z a k s z e r v e z e t é n e k I X . k o n g r e s s z u s á n (1980. n o v e m b e r 1 — 2.) e l h a n g z o t t felszólalás a l a p j á n .
1 Magyar T u d o m á n y 1981/1
M A G Y A R
számszerűen viszonylag nem nagy, dc hatását, főként távlati hatását tekintve mégis igen jelentős része összpontosul. A társadalmi tevékenység csaknem vala- mennyi területét befolyásolni képes akadémiai kutatómunka számára az a leg- fontosabb feladat, hogy eredményeivel közvetve vagy közvetlenül segítse a szélesebb értelemben vett innováció sikeres kibontakozását. Ehhez a maga részéről a leg- eredményesebben úgy járulhat hozzá, ha új felismerésekkel, valódi tudományos értékű eredményekkel állandóan gazdagítja azt a tudományos hátteret, amelyből a megújulási folyamatok ötletet, elgondolást meríthetnek. Nyilvánvaló, hogy ehhez szükség van az alapkutatások eddiginél erőteljesebb, de kellően átgondolt fejleszté- sére, és annak a követelménynek az érvényesítésére, hogy a kiemelkedő teljesítmény kiemelt megbecsülésben, a látszateredményt produkáló, formális tevékenység pedig visszautasításban részesüljön. Ehhez nyíltabbá kell tenni a tudományos közéletet, erősíteni kell a testületi fórumok szerepét, mivel a teendők és eredmények tudomá- nyos elmélyültségű kritikai megvitatása segíthet csak hozzá ahhoz, hogy a valóban értékes tevékenység megkapja a sokoldalú támogatást, az eredménytelen munka pedig az elutasítást.
A következő években jelentős feladatok állnak előttünk. Ismeretes, hogy Országos Középtávú Kutatási Eejlesztési Terv készül, amely rövidesen az illetékes kor- mányszervek elé kerül jóváhagyásra. Ez a terv abból indul ki, hogy a legmeghatá- rozóbb gazdasági folyamatokhoz kapcsolódva megkísérelje egységes, összefüggő lán- colattá szervezni néhány fontos területen a kutatást, a fejlesztést, a termelést és az értékesítést. Emellett azonban arra is súlyt helyez, hogy megalapozója, előkészítője legyen azoknak az eredményeknek, amelyekre a VII. ötéves terv időszakában lesz szükség. A tervjavaslatban szereplő programok szinte mindegyike kiemelt fontos- ságúnak tartja azokat a kutatásokat és fejlesztéseket, amelyek elősegítik az energia- és anyagtakarékos technológiák kidolgozását, a termékek minőségének, verseny- képességének, műszaki színvonalának és használati értékének növelését, az élő- munka hatékonyságának fokozását. Nagy szerepet kapnak a kutatási feladatok között a népgazdaság szelektív fejlesztését szolgáló központi fejlesztési programok kutatási feladatai. Ezek közül külön is figyelmet érdemelnek a gyógyszer- és nö- vényvédőszer-ipar, az elektronikus ipar, a számítástechnikai ipar intenzív fejlesz- tését szolgáló programok. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a terv összeállítói a mezőgazdaság és élelmiszeripar további dinamikus fejlődését elősegítő kutatá- sokra, valamint olyan kérdések előtérbe állítására, amelyek fontosságát mind a tudományos, mind a szélesebb közvélemény már régóta hangoztatja. Ezek közül említést érdemelnek a nukleáris erőművek működésének biztonságával, a Balaton védelmével összefüggő kutatási programok. Néhány jelentős társadalomtudományi program is helyet kap majd az Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Tervben.
A középtávú kutatási tervek fontossága egy pillanatra sem, homályosíthatja el a távlati tudományos kutatási tervek jelentőségét. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt kidolgozott Országos Távlati Tudományos Kuta- tási Terv kedvezően orientálta a hazai kutatómunkát, fontos súlypontok képződtek és nemzetközileg is jelentős eredmények születtek a tervben megfogalmazott főirá- nyok és célprogramok végrehajtása során. Ugyanakkor fokozatosan egyre érezhe- tőbbé vált, hogy a tervben megfogalmazott főirányok és célprogramok feladatai nehezen kötődtek a konkrét társadalmi-gazdasági szükségletekhez, és az elért ered- mények hasznosulása elé. is akadályok tornyosultak. Mindez szükségessé teszi az OTT KT korszerűsítését, megújítását, mivel elsőrendű fontossága van annak, hogy a hazai kutatás hosszú távú fejlődését befolyásoló orientáció ténylegesen közvetítse a nemzetközi tudományos életben, a világgazdaságban és a hazai társadalmi fejlő-
2
dósben bekövetkező változásokat. Az elmúlt hónapokban megindult az előkészítő munka, és az elhatározásoknak megfelelően a jövő évben kerül sor az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv tartalmi és formai korszerűsítésére.
Az országos kutatási és fejlesztési feladatok mellett kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítanunk azoknak a kutatásoknak, amelyeket az egyes kutatóintézetek tehetséges, eredményesen dolgozó kutatói kezdeményeznek. Ezeknek az ún. saját kezdeményezésű kutatásoknak a jelentőségét azzal is szeretnénk aláhúzni, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőforrások nagyobbik hányadát ilyen kutatások támoga- tására kívánjuk fordítani. Az egyes kutatók vagy kutatócsoportok által javasolt kutatási feladatok elvégzéséhez pályázati úton elnyerhető központi forrásokat is biztosítunk, hogy ezzel is ösztönözzük az egyéni alkotó kezdeményezést.
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei az alapkutatások eredmé- nyes művelése mellett eddig is nagy fontosságot tulajdonítottak a közvetlen társa- dalmi és gazdasági szükségleteket szolgáló kutatási feladatok elvégzésének. Erről tanúskodik az a körülmény, hogy az Akadémián kívüli vállalatokkal és intézmé- nyekkel kötött kutatási szerződések összege az elmúlt években dinamikusan növe- kedett és 1980-ban előreláthatóan több, mint 1 milliárd forintra tehető az Akadémia intézeteinek szerződéses árbevétele. E tevékenység igazi haszna abban van, hogy az akadémiai kutatóintézetek teljesítménye a legtöbb esetben nagy technikai és techno- lógiai húzóerőt jelentett azokon a területeken, ahol az eredmények alkalmazását szükségesnek látták. A jövőben is támogatjuk az akadémiai intézetek ilyen irá- nyú tevékenységét, és megvizsgáljuk a formai, szervezeti keretek javításának, az érdekeltségek növelésének feltételeit.
Most, amikor ismerjük a tudományos kutatás hatékonyságát, a vállalati és tár- sadalmi innovációt leginkább gátló tényezőket, és jelentős társadalmi összefogással kidolgoztuk a kutatás és fejlesztés főirányait megszabó középtávú kutatási-fejlesz- tési programokat, feltétlenül szembe kell néznünk azzal a feladattal is, hogy adekvát módon átalakítsuk és megfelelő közegbe helyezzük a hazai kutatóhálózatot. Ennek az átalakításnak az alapelveit a következőkben foglalhatjuk össze.
A konkrét gazdasági célra irányuló kutató-fejlesztő munkát a termelő-értékesítő szervezetek érdekrendszerébe kell bevonni, azaz el kell érni, hogy az ilyen felada- tokkal foglalkozó kutatószervezetek vagy vállalatokon belül működjenek, vagy több vállalat kutatószervezeteként tevékenykedjenek, vagy pedig mint önálló fejlesztő vállalatok segítsék elő a hazai és külföldi eredmények gazdasági hasznosítását.
Természetesen több ágazatot érintő, komplex kutatási tevékenység folytatására, indo- kolt esetekben változatlanul fenn kell tartani a főhivatású kutatóintézeti formát is.
A szakképzés, valamint a kutatás közötti, korábban megszakadt kölcsönhatás visszaállítása érdekében olyan intézmény-struktúra kialakítása indokolt, amely megfelelő feltételeket biztosít a felsőoktatás és a kutatás közötti kapcsolatok erősíté- sére. Ennek egyik formája lehet vendégkutatókkal működő keretintézetek kialakí- tása, főként azokon a területeken, ahol a kutatóintézetek tudományos profilja és a felsőoktatás között a kapcsolat igen szoros. Egyébként a vendégkutatók foglal- koztatása megfelelő feltételek mellett minden kutatóintézetben hasznos célkitűzés.
Főhivatású, tudományos kutatóintézeteket, kutatóközpontokat azokon a terüle-
teken kívánatos fenntartani és fejleszteni, amelyek művelése sok tudományéig
együttműködését, költséges, nagy kutatási berendezések üzemelését teszi szüksé-
gessé, és amelyek a hazai társadalmi-gazdasági szükségletekkel összhangban nem-
zetközi mércével mérve is kiemelkedő eredmények elérését valószerűsítik. Természe-
tesen indokolt esetekben támogatni kell a valóban kiemelkedő munkát végző, szűkebb
területen működő főhivatású kutatóintézetek fenntartását is.
A hazai kutatóhálózat átalakításának ezen elveiből kiindulva kell a végrehajtás egyes konkrét lépéseit meghatározni. A végrehajtásnál figyelembe kell venni a Minisztertanács azon határozatát, amely a nem fizikai munkakörben foglalkoz- tatott munkaerő racionális felhasználását írja elő, annál is inkább, mivel mindenki által ismert tény, hogy az elmúlt évek hosszú során a kutatóhálózat munkaerő- struktúrája nem változott megfelelő módon, részben a mobilitás objektív hiánya, részben pedig a megújulást serkentő kény szerhatások elmaradása miatt.
A lényeg az, hogy a kutatóhálózat átalakítása nem létszámcsökkentési akció és nem holmi szervezeti változtatgatás, hanem olyan intézkedés, amely a kutatás és fejlesztés társadalmi hasznosságának fokozását szolgálja. Ugyanakkor az átalakí- tás együtt jár a felesleges létszám erősen differenciált csökkentésével és szervezeti módosításokkal is.
A végrehajtás konkrét lépéseit körültekintően, az emberi tényezők és politikai konzekvenciák gondos mérlegelésével kell megtervezni, hiszen mindaz a mozgás, ami a végrehajtás következtében végbemegy, érzékeny társadalmi réteget érint.
Ez a réteg — szélesebb értelemben az egész értelmiség, szűkebb értelemben a kutató értelmiség — kiemelkedően fontos szerepet játszik abban a megújulási folyamatban, amely most a gazdaság és társadalom különböző területein kibontakozóban van.
Ennek tudatában kell a szükséges változtatásokat végrehajtani. A változástól való idegenkedés érthető még akkor is, hogyha a változás jót ígér, hiszen megvalósítása kisebb-nagyobb konfliktusokkal párosul. Bátran állíthatjuk azonban, hogy egyet- len tehetséges, eredményesen dolgozó kutatónak sincs oka az aggodalomra ; munká- jára, véleményére és alkotó kezdeményezésére most nagyobb szükség van, mint valaha.
Meggyőződésem, hogy kutatóink döntő többségét nemcsak, hogy meg lehet nyerni az, ügynek, hanem a megvalósítás alkotó közreműködőivé is lehet tenni őket.
A szakszervezeti mozgalomnak mindig is jelentős szerepe volt a kutatóintézetek életében. A kutatók érdekeinek védelme, a kutatóhelyek alkotómunkáját befolyásoló emberi tényezők sokoldalú vizsgálata, a szocialista demokrácia felelősséggel páro- suló érvényesülésének biztosítása, az objektíve jelentkező, különféle érdekösszeütkö- zések, konfliktushelyzetek feloldása mind-mind olyan feladat, amely végső soron a kutatás össztársadalmi hasznosságának szolgálatában áll. A megújulás, az inno- váció, mint minden változás, a megszokott egyensúlyi állapotok megbomlását jelen- ti, s ezért feszültségeket, konfliktusokat hoz létre. Ezért sem szomorkodni, sem örülni nem kell. Ez törvényszerű velejárója tevékenységünknek. A következő időszakban erőteljesebb változásokra kell felkészülnünk, hiszen a minket körülvevő világ is a megszokottnál gyorsabban és sokszor váratlan módon változik. Erre időben, kése- delem nélkül kell reagálnunk. Fel kell tehát készülnünk arra, hogy a változó világban mi is, szervezeteink is, elgondolásaink is változnak. Ilyen körülmények között különös szerepe és jelentősége van a szocialista demokratizmusnak. Erősíteni kell a szakszervezeti mozgalom szerepét mind az intézetek belső életében, mind pedig a kutató értelmiséggel kapcsolatos állami munkában.
A Magyar Tudományos Akadémia vezetése nagy jelentőséget tulajdonít a Köz- alkalmazottak Szakszervezetével való szoros együttműködésnek. Úgy véljük, hogy állami feladataink ellátásához nélkülözhetetlen a szakszervezetek véleményező, bíráló, támogató tevékenysége. Annak érdekében, hogy az együttműködés koordinált és tervszerű legyen, egyeztetni fogjuk munkaterveinket, és keretszerződésben rög- zítjük a kapcsolatunkat szabályozó legfontosabb elveket. Az őszinte, elvi viták min- dig hasznosak, a feleket gondolkodásra késztetik, és gondolkozni sohasem felesleges.
Pál Lénárd
4
TANULMÁNYOK
Kiss Dezső
EMBER ÉS KUTATÁS Az elemi részek kutatásának néhány sajátossága Az ember kutatótevékenysége nagyon kiterebélyesedett, ma már a termé- szeti jelenségek és az élet szinte valamennyi területét felöleli. Ha visszatekin- tünk a tudományos kutatások múltjába, akkor világosan érzékelhető, hogy nemcsak világnézetünk és mindennapi életünk változott meg drámai módon a kutatótevékenység következtében, hanem rendkívüli mértékben megnőtt a kutatómunka volumene, és — amit különösen szeretnék hangsúlyozni — lényegesen megváltoztak a kutatási módszerek is. Míg Galilei korában alapvető tudományos felismerésekre lehetett eljutni egy-két mechanikus munkatárs segítségével, addig manapság a tudományos kutatás egyes (messze nem vala- mennyi) területén ú j a b b eredményeket csak a megszokottnál összetettebb, bonyolultabb, automatizáltabb és természetesen jóval drágább berendezésekkel lehet elérni. Ilyen berendezéseket csak nemzetközi munkamegosztás keretén belül lehet létrehozni és üzemeltetni, mégpedig különböző felkészültségű (tudós, mérnök, technikus, szakmunkás stb.) és szakmájú (fizikus, gépész- mérnök, villamosmérnök, vegyész, számítástechnikai, automatizálási, infor- matikai stb.) szakemberek nagy együttesével. Hozzá kell még tenni, hogy manapság egy „kísérlet" a célkitűzés megfogalmazásától a tudományos ered- mény publikáláság esetenként három-nyolc évet is igénybe vehet és 20 millió dollárba, illetve rubelbe is belekerülhet. Ilyen típusú területek pl. a kísérleti részecskefizika, a fúziós (termonukleáris) kutatások, az űrkutatás stb.
Az emberiség haladása szempontjából természetesen a tudományos kutatás eredményei a meghatározóak. Ugyanakkor a kutatást emberek végzik, akiknek munkájuk effektivitása, közérzetük szempontjából nem közömbösek a kutató- munka feltételei. A feltételek nem kizárólagosan a kutatás rendelkezésére álló anyagi eszközöket vagy a kutatók anyagi (erkölcsi) megbecsülését jelentik — bár ezek természetesen alapvetően meghatározzák az eredményességet —, a feltételekhez hozzátartozik a miliő, a más kollektívákkal való kapcsolatoknak a rendszere stb.
Az alábbiakban kísérletet szeretnék tenni — természetesen a teljességre való
törekvés igénye nélkül — néhány ilyen emberi, pszichikai tényező megvilágí-
tására, nem általában a kutatómunkában (mert ez átfoghatatlanul széles fel-
adat lenne), hanem behatárolva magam az előbb említett területek közül a
kísérleti részecskefizikára. Hogy éppen a kísérleti részecskefizikát választottam
a cikk témájául, annak részben objektív, részben szubjektív oka van. Objektív,
hogy a kísérleti részecskefizika az a legélenjáróbb terület, amely valószínű
modelljét jelenti a jövő évezred tudományos kutatásának; amely magán viseli
a bevezetőben elmondott valamennyi jegyet ugyanakkor, amikor a többi tudo-
mányterületnél ezek közül egyesek ma még hiányozhatnak. Világosan kell látni,
hogy ma még a tudomány ezen területe különlegesnek számít, és problémá alig
ismeretesek az érintett szakemberek szűk körén kívül. A másikat — a szubjek-
t í v okot — az olvasó bizonyára megérti: a kísérleti részecskefizika szűkebb szakmai területem.
A részecskefizika arra az alapvető kérdésre keres feleletet, hogy az anyagi világ visszavezethető-e elemi építőkövekre, és ha léteznek ilyen építőelemek, melyek azok. Már régen t u d j u k , hogy az atomok szintje nem a legutolsó szint a világ alapvető felépítését illetően: a t u d o m á n y tovább k u t a t v a kiderítette, hogy az atommag alkotórészei, a protonok és a neutronok ugyancsak összetet- tek; építőelemeik a kvarkok, ezek a még elemibb, kisebb részecskék. Ez a tudo- mányág tehát a világ „végső" felépítését tanulmányozza. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, az elemi részek kölcsönhatásainak kísérleti vizsgálatára van szük- ség. A vizsgálni kívánt anyagdarabkát, pl. a protont, megfelelő nagyenergiájú
„lövedékkel" —, amely maga is egy elemi részecske (pl. proton vagy elektron) — ütközteti, és így „alkatrészeire" szétrobbantva megvizsgálja annak „összetéte- lét". Minél nagyobb a lövedék energiája, annál kisebb a hozzárendelt hullám- hossz (a kvantumelmélet szerint minden részecske egyben hullámtulajdonsá- gokkal is rendelkezik). A kisebb hullámhossz finomabb részletek letapogatására teszi alkalmassá a lövedéket. (Optikai hasonlattal élve: egy mikroszkópnak annál jobb a felbontása, minél kisebb hullámhosszal dolgozik.)
Az energia növelése még más okból is kívánatos: minél nagyobb az ütközési energia, annál t ö b b f a j t a ú j részecske keletkezik, azaz annál több oldalról ismer- jük meg a mikrovilágot.
Mint a fentiekből látható, a mikrovilág tanulmányozásában alapvető szerepet játszanak a részecskegyorsítók, amelyek a bombázórészecskéknek nagy energiát adnak. A gyorsítók az elmúlt évtizedek során látványos és lenyűgöző fejlődésen mentek keresztül: 1936-tól napjainkig az előállítható maximális energia mint- egy hét nagyságrenddel ( !) növekedett. A mai nagyenergiájú gyorsító igen nagy méretű (átmérője több tíz km), rendkívül költséges — építési költsége mintegy egy milliárd dollár, illetve rubel — tehát monumentális technikai létesítmény.
Ezen gyorsítóknál a fizikai kísérletekben használt detektorok és regisztráló berendezések maguk is nagyon komplexek és hasonlóan költségesek. Létrehozá- suk és a kísérletek véghezvitele az anyagi és szellemi erők nagyfokú koncentrá- cióját fejleszti ki, ami több vonatkozásban kihat a kutatók helyzetére is. Az ebből következő sajátosságokkal, emberi problémákkal foglalkozunk a továb- biakban.
A világgyorsító felé A legnagyobb országok közötti nemes versengés hatására — felváltva, né- hány évenként — ú j a b b és újabb, mind nagyobb energiájú gyorsítók léptek működésbe. E n n e k következtében rohamos fejlődésnek lehetünk szemtanúi.
Mellőzve a folyamat kezdetét, említsük először az 1950-es éveket. Ekkor a szocialista országok atomkutató központjában, Dubnában (Egyesített Atom- k u t a t ó Intézet, E A I , Szovjetunió) volt a legnagyobb energiájú gyorsító a vilá- gon, amelynek maximális energiája (protonokra) 10 GeV
1(1. ábra). Az 1960-as évek közepén az USA-ban és a nyugat-európai országok közös atomkutató köz-
1 Az a t o m f i z i k á b a n az energia egysége az e l e k t r o n v o l t (eV); a m a g f i z i k á b a n e n n e k a milliószorosát (MeV) h a s z n á l j á k . A r é s z e c s k e f i z i k á b a n ez e l é g t e l e n n e k b i z o n y u l t , és a MeV 1000-szeresét, a G e V - e t s z o k t á k h a s z n á l n i . Ú j a b b a n m é g n a g y o b b egység a l k a l m a z á s a v á l t szükségessé: ez a t e r a e l e k t r o n v o l t (1 T e V = 1000 G e V = 1012 eV). M i n t l á t j u k , a f e j l ő d é s d i n a m i k á j a m é g a z e n e r g i a m é r t é k e g y s é g é n e k m e g v á l a s z t á s á b a n is t ü k r ö z ő d i k .
6
UNK
ю
2 ENERGIA[GeV]
DOUBLER
CERN-SPS BATAVIA
S2ERPUH0V
B N L . CERN-PS
.DUBNA
1960 1970 1980 PROTON GYORSÍTÓK
1990 ÉV
1. ábra. A g y o r s í t ó k f e j l ő d é s t ö r t é n e t e : A z o r d i n á t a m u t a t j a , h o g y m i l y e n g y o r s a n n ő t t a g y o r s í t ó k á l t a l m a x i m á l i s a n e l é r h e t ő e n e r g i a az idő (abszcissza) f ü g g v é n y é b e n . V e g y ü k f i g y e l e m b e , h o g y az energia r o h a m o s n ö v e k e d é s e m i a t t az o r d i n á t a l o g a r i t m i k u s , t e h á t k é t s z e r a k k o r a t á v o l s á g tízszer a k k o r a e n e r g i á n a k felel m e g . A n a g y m é r t é k ű f e j l ő d ó s a z o n b a n í g y is k i t ű n i k . A s z a g g a t o t t v o n a l a k a t e r v e z e t t , d e m é g el n e m k é s z ü l t g y o r s í t ó - k a t m u t a t j á k D u b n a — E g y e s í t e t t A t o m k u t a t ó I n t é z e t ( E A I ) ; C E R N — a n y u g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k közös részecskefizikai k u t a t ó i n t é z e t e ( G e n f ) ; P S — P r o t o n S y n c r o t r o n ( C E R N ) ; S P S — S u p e r P r o t o n S y n c r o t r o n ( C E R N ) ; B N L — B r o o k h a v e n - i N e m z e t i L a - b o r a t ó r i u m (USA); D o u b l e r — B a t a v i a ( U S A ) ; B a t a v i a — F e r m i N e m z e t i L a b o r a t ó r i u m ,
C h i c h a g o m e l l e t t (USA); U N K — G y o r s í t ó - t á r o l ó g y ű r ű k o m p l e x u m ( S z e r p u h o v )
pontjában, a CERN-ben (Genf), 30 GeV-os gyorsítókat építettek. A következő lépést a Szovjetunió tette meg az 1970-es évek elején: a szerpuhovi gyorsító 76 GeV-re növelte az energiát. E z t azután még nagyobb ugrás követte: az 1970- es évek végére a világon két helyen is — Batavia (USA) és a CERN — működik 500 GeV energiát szolgáltató óriásgyorsító. A SZU-ban határozat született, hogy 1990-ig ugyancsak Szerpuhovban egy 3000 (!) GeV energiájú gyorsítót építenek (UNK).
Év E n e r g i a
1955 10 GeV Dubna
1960 30 GeV CERN, USA
1970 76 GeV Szovjetunió
1980 500 GeV USA, C E R N
1990 3000 GeV Szovjetunió
A gyorsítók energiájának nagyarányú fejlődésével ugrásszerűen növekszik az ezekre a létesítményekre fordított költség, a technikai kultúra, a szükséges ipari háttér.
Teljesen érthető módon ilyen nagyméretű és ilyen költséges berendezéseket csak a világ legnagyobb hatalmai vagy különböző országok társulásai tudnak
— pontosabban csak t u d t a k — megépíteni. Ma már úgy tűnik, hogy a gyorsí- t ó k következő generációjának terhei meghaladják a nagyhatalmak (SZU, USA) v a g y a nemzetközi társulások (dubnai E A I , CERN) erejét is. Ezért merült fel az az elgondolás, hogy még szélesebb nemzetközi összefogással kell létrehozni egy óriásgyorsítót, amely egyedi lesz az egész világon, és — mivel egyesíti a különböző országok anyagi és technikai erőfeszítéseit — unikális paraméterek- kel fog rendelkezni.
A „világgyorsító" létrehozása nemcsak fizikusi, nemcsak mérnöki feladat, hanem lényeges mértékben politikai kérdés is. Például a telepítés helyének meg- választása és a n n a k minden ország részéről történő elfogadása súlyos gond.
Ü g y tűnik, ezen problémák megoldásától még messze vagyunk, de a gondolat megszületett, és n é h á n y száz tudós dolgozik már azokon az elképzeléseken, hogy hogyan lehetne az emberiségnek egy ilyen monumentális közös vállalko- zását megvalósítani.
«
Távol a hazától Az elmondottakból az következne, hogy a kísérleti részecskefizika művelése m á r ma is csak a világ néhány országában létezhetne, és a későbbiekben — a világgyorsító(k) korszakában — csak egyetlen nemzetközi központban. Para- dox módon azonban ez nem így van. A részecskefizika művelése olyan orszá- gokban is lehetséges, amelyekben nincsen nagyenergiájú gyorsító, azonban csak egészen sajátos — a többi tudományterülettől eltérő — feltételek között.
A különböző országok kutatói részt vehetnek a nagy gyorsítókon folyó mérések- ben. A részvétel többféle formája közül a legeffektívebb, ha huzamos időt dol- goznak a gyorsító mellett. Jelenleg a magyar kísérleti részecskefizikusok szá- m á r a a legjobb lehetőséget a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet kínálja, ahol — az érvényes hazai rendelkezések szerint — maximum hat évet dolgoz- h a t n a k .
Hazatérve a k u t a t ó m u n k a itthoni folytatása gyakran nem zökkenőmentes.
A kutatásokat direkt értelemben általában nem lehet folytatni, hiszen Magyar- országnak nincs nagyenergiájú gyorsítója. A részecskefizika legszenvedélye- sebb hívei sem remélik, hogy Magyarország valaha is felépíthet valamilyen elemirész fizikai gyorsítót.
A hazaérkezés időszaka után a kutató rendszerint rendezi a kísérleti anyagot, kiértékeli az eredményeket, esetleg kandidátusi vagy doktori disszertációt ír, részt vesz az oktatásban, a hazai tudományos közéletben stb. Bár ez a tevé- kenység is tudományos munka, valljuk be, már nem a tudományos alkotás köz- vetlen sodrában való részvétel.
A külföldön eltöltött idő utáni beilleszkedéshez szükséges az itthoni munka- t á r s a k tudományos érdeklődése (értő tudományos légkör) és fontos, hogy a hazai kísérleti bázis lehetővé tegye az esetleges további együttműködést (adatfeldolgozás stb.) vagy alkalmas legyen — ha nem is a „nagy" intézetek szintjén — egy következő kísérletben való részvétel előkészítésére (detektorok építése, feldolgozó programrendszer adaptálása stb.).
8
!. ábra. Ezen а/, á b r á n i l l u s z t r á c i ó k é n t b e m u t a t u n k egy t i p i k u s k a m - m f e l v é t e l t . A d e t e k t o r k é n t szolgáló k a m r á t a s z e r p u h o v i g y o r s í t ó n y a l á b j á b a h e l y e z t é k el. és a g y o r s í t ó á l l a n d ó üzemelése mellett egy év a l a t t ö s s z e g y ű j t ö t t e k m i n t e g y 101) 000 hasonló felvételt. E z e k b ő l a m a g y a r kísérleti részeeskefizikusok m e g k a p t a k kb. 20 000-t, és e z e k n e k a f e l v é t e l e k n e k a k i é r t é k e l é s e lesz a közös mérési e r e d m é - n y e k h e z való h o z z á j á r u l á s o k egy része. K i é r t é k e l é s a l a t t az é r t e n d ő , h o g y m e g kell h a t á r o z n i , hogy a felv ételen l á t h a t ó egyes n y o m o k a t m i l y e n típusú és e n e r g i á j ú részecskék h o z t á k létre, és milyen f i z i k a i
f o l y a m a t m e n t itt a v a l ó s á g b a n is végbe.
