Pénzügyi alapismeretek
Dr. Kosztopulosz Andreász egyetemi docens
SZTE GTK Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete
3. lecke A pénzteremtés logikája:
a betétmultiplikátor
Zene: „The Never Ending Story” LimahlA tartalékráta és a pénzteremtés kapcsolata:
a betétmultiplikátor
Egy példa a pénzteremtés folyamatára
Alfa Bank
Jegybankpénz: + 1000 Betét („X”): + 1000
Tegyük fel, hogy a kötelező tartalékráta 10%, és az Alfa Kereskedelmi Banknál Mr. X ügyfél 1000Ft készpénzt helyezett el. Ez 1000Ft pótlólagos jegybankpénzt jelent az Alfa Bank számára.
Mennyi hitelt nyújthat a bank?
Tegyük fel, hogy a kötelező tartalékráta 10%, és az Alfa Kereskedelmi Banknál Mr. X ügyfél 1000Ft készpénzt helyezett el. Ez 1000Ft pótlólagos jegybankpénzt jelent az Alfa Bank számára.
Mennyi hitelt nyújthat a bank?
Három eset:
• A folyósított hitel nyomán létrejövő fizetési láncolat nem hagyja el a bank ügyfélkörét
egy bank
monopóliuma
• A folyósított hitel nyomán létrejövő fizetési láncolatban minden szereplő más és más banknál
vezeti a számláját
„ezer bank országa”
• A folyósított hitel egy adott hányada ügyfélkörön kívülre kerül (pl. 70%), de a többi része (30%) a fizetési láncolatban ügyfélkörön belül marad
egy reális
bankrendszer
A hitelnyújtásnál két dologra kell figyelniük a bankoknak:
eleget kell tenniük a
kötelező tartalékráta
adminisztratív előírásának
ügyelniük kell a
likviditásukra az ügyfélkörön kívüli
fizetések esetén
H IT E L
Egy példa a pénzteremtés folyamatára
Alfa Bank
Jegybankpénz: + 1000 Betét („X”): + 1000
Tegyük fel, hogy a kötelező tartalékráta 10%, és az Alfa Kereskedelmi Banknál Mr. X ügyfél 1000Ft készpénzt helyezett el. Ez 1000Ft pótlólagos jegybankpénzt jelent az Alfa Bank számára.
Mennyi hitelt nyújthat a bank?
Tegyük fel, hogy a kötelező tartalékráta 10%, és az Alfa Kereskedelmi Banknál Mr. X ügyfél 1000Ft készpénzt helyezett el. Ez 1000Ft pótlólagos jegybankpénzt jelent az Alfa Bank számára.
Mennyi hitelt nyújthat a bank?
1. alapeset:
„egy kereskedelmi bank monopóliuma”
eleget kell tenniük a
kötelező tartalékráta
adminisztratív előírásának
ügyelniük kell a
likviditásukra az ügyfélkörön kívüli
fizetések esetén
H IT E L
1. alapeset:
„egy kereskedelmi bank monopóliuma”
Azaz a kezdeti 1000Ft pótlólagos pénz 10-szeresére, 10.000Ft-ra növelte a pénzállomány nagyságát.
Alfa Bank Tartalék: + 1000
Hitel („A”): + 9000
Betét („X”): + 1000
Betét („A”): + 9000
Betét („A”): - 9000
Betét („B”): + 9000
2. alapeset: „ezer bank országa”
Itt az egyes bankok a szabad tartalékaikból hitelezhetnek.
Az összes pénzmennyiség:
1000 + 900 + 810 + … + …=10.000Ft
Azaz a kezdeti 1000Ft pótlólagos pénz 10-szeresére, 10.000Ft-ra növelte a pénzállomány nagyságát.
Alfa Bank Kötelező tartalék: + 100
Szabad jegybankpénz: + 900 Hitel („A”): ????
Betét („X”): + 1000
Betét („A”): ????
3. alapeset: „reális bankrendszer”
A 900Ft szabad jegybankpénzt két célra kell elkülöníteni: egyrészt a banknál maradó rész (30%) után kötelező tartalékot kell képezni, másrészt az átutalandó rész (70%) teljes egészében jegybankpénzben kell rendelkezésre álljon.
900 = 0,3 x 0,1 x H + 0,7 x H H: a folyósítható hitelösszeg 900 = 0,73 x H
H = 1232,8Ft Ez több, mint a szabad tartalékok összege!
A létrejövő teljes betétállomány most is a kezdeti 1000Ft pótlólagos pénz 10-szerese, azaz 10.000Ft lesz.
Alfa Bank Kötelező tartalék: + 100
Szabad jegybankpénz: + 900 Hitel („A”): ????
Betét („X”): + 1000
Betét („A”): ????
A multiplikátor hatás
A példából látható, hogy egységnyi új pénz a bankrendszer egészét tekintve a tartalék- ráta reciprokának megfelelő mértékben növeli a pénzállományt.
A tartalékráta reciprokát egyszerű betétmultiplikátornak hívják:
m = 1 / t
, ahol m : betétmultiplikátort : a kötelező tartalékráta összbetétállomány=multiplikátor x össztartalék-állomány
A tartalékelőírások eredetileg a betétesek érdekét védték, ma a kötelező tartalékráta a monetáris politika egyik eszköze, mellyel a pénzmennyiségre lehet hatni.
A likviditás biztosítása alapvetően a bankközi pénzpiacon zajlik, ahol a bankok üzleti alapon kereskednek a rövid távon kihelyezést nem találó likvid eszközeikkel: akár egy napra is kölcsönadják azokat egymásnak.
További olvasnivaló:
Pete Péter (1996): Bevezetés a monetáris makroökonómiába. Osiris Kiadó, Bp.
Interneten is elérhető:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/
ch02s03.html
JELEN TANANYAG
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.
PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT
LECKESOROZAT
COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018
A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.