Bailey, D. – Boyle, S.E.: A koncentráció optimális mérőszáma

1 302

G. Cochran, az lSl—elnöke megjegyzi, ez, el- sősorban azért lett volna nagy kár. mert ,, . . . az orosz statisztikusok és matematikusok ki—

emelkedő hozzájárulása a valószinűségszá- mitáshoz és a statisztikai elmélethez már rég elismert dolog" (V. old.). Az orosz, nyelvű, szótárrész szerzője ehhez pedig még azt is hozzátette. hogy a szovjet és a tőkés orszá—

gokbeli statisztikusok közötti egyre növekvő együttműködés, valamint az orosz nyelven megjelenő publikációk nagy száma nélkü lözhetetlenné teszi egy ilyen szótár , közre,-, adását (VI. old.). Nyilván ez a magyarázata—

annak,,hogy (: mű orosz—angol része meg(-.;

előzi az angol—orosz részt, még akkor is, ,ha' ezáltal

Kendall—Buckland-féle alapkiadvánnyal._ ' — ,Van ennek azonban még egy másik.—kifér jezetten a szakszótár műfajábóleredő, oka—

is. Minthogy ugyanis az orosz nyelvterületen lefolyt fejlődés kevéssé függött össze —,-,,, fel- tehetőleg a két világháború között ,a legke-.

vésbé — az európai,- illetve angolszász or- szágokban lefolyt fejlődéssel. így az orosz nyelvű szakkifejezések száma meghaladja (,a Kendall Buckland- féle alapkiadványban sze—i replő kifejezések — ,,term' '-ek — számát. Te—

gyük rögtön hozzá, hogy (! művel szemben támasztott egyik legfőbb kifogás talán az le- het, hogy ezt a ,,plusz" szókincset a szótár megfelelő szerkesztési technikával nem tudta jelezni, igy az az anyagban nem különül el.

Vannak egyéb —— kisebb szerkesztési hiáw nyosságok is —, így például az alternatív ki- fejezésekre. melyek az orosz szaknyelvben ki—_

fejlődtek, szintén ritkán van magyarázat még!, zárójelben sem, például a ,.cluster" címszó- nál (47. old.). A kettős neveknél hiányzik a kötőjel, például a "Pearl—Read curve" aim—, szónál (71. old.) vagy a nevek következetle- nül vannak írva, például Pólya hol helyesen—, ha! rövid ,.o"—val (68., illetve 72. old.),

Mindezek azonban nem vonnak le olyan mértékben a mű érdeméből. hogy ne kellene azt a legnagyobb örömmel üdvözölni, mint a szakirodalom egy a szó legszorosabb ér—_

telmében ,,hézagpótló" termékét, amely mind világviszonylatban, mind hazai, ma- gyar—vonatkozásban is, minden korábbi ha- zai kezdeményezés ellenére hiányt., pótol. ,_

(lsm. : * Horváth Róbert).—

BAlL'EY, D. -- BOVLE, S. E.: * A KONCENTRÁCIÓ OPTIMÁLIS MÉRÖSZAMA

(The optimal measure of concentration.) -— Iour- nal of the American Statístícal Association. 1971.

dec. 702—706. p.

,,Ahhoz. hogy egy adott célra olyan mata-_

tószámot válasszunk. amely előnyösebb a!

többinél, a koncentráció hatásaira vonatkozó, nincs már teljesen szinkronban '7a,,

gondosan megfogalmazott hipotézisek gon— ,, dos empirikus vizsgálatára,van,szükség. és mind a mai napig nagyon keveset tettünk ezen a téren." Ez a, G, Rosenblyth—to'l ,szár- _ mazó. még 1955- ből való idézet a cikk mot- tója, amely érzékelteti, hogy milyen feiadat-

ra vállalkoznak a szerzők. A koncentráció,,- legjobb mérőszámáról folyó viták,,az elmúlt, huszonöt év folyamán többnyire azzal a nem túl sokat mondó eredménnyel végződtek, hogy ennek megválasztása a becslés céljá—tól,—

és a,,rendeltetésre- álló adatok természetétől függ, Ennek ellenére sokan mégis egyik vagy másik fmérőszám előnyeit igyekeztek bizonyi—

tani" Jelen cikk arról a vizsgálatról számol be, amely általánosan használt statisztikai módszerekkel próbálja meghatározni. hogy milyen mértékben térnek—el, egymástól az ed,- dig felmerült,,különböző tipusú koncentrációs

mérőszámok.

A cikk első része az ipar strukturájának elemzésénél használatos mérőszámok általá- nos típusait írja le. Ezek mindegyike szám- szerűen próbálja kifejezni azt. hogy egy ipar struktúrája a szabad versenyes vagya mano—

palisztikus viszonyokhoz közeledik e. A mérő- számokat a szerzők két nagy osztályba.a diszkrét, illetve a kumulatív indexek osztályá- ba sorolják. Az ún. egyenlőtlenségi mérőszá- mokka], mint amilyen például a Gini-féle koefficiens, a cikk nem foglalkozik. mert ezek másfajta problémákat vetnek fel.

A diszkrét mérőszámok azt fejezik ki. hogy a valamilyen szempont szerint előre rögzitett n számú legnagyobb cég kibocsátása az ipar teljes kibocsátásának hany százalékát teszi ki,. Az általánosan használt mérőszámok zome ebbe a kategóriába esik. Az ellenük felhozott kifogások között szerepel az. hogy a legnagyobb cégek számának előzetes rögzi- tése 1—,4—. 8—, 20— stb-re már bizonyos struktúrát feltételez; egy másik kifogás az, hogy—használatuk gyakran minden körültekin- tés ésgmegkülőnböztetés nélkül történik.

,Ajkumulatív mérőszámok figyelembe veszik minden egyes cég, részesedésének nagysá—

g'át, (nemcsak nagYság , szerinti sorrendjüket).

Használóik két előnyös tulajdonságukat hangoztatják: számításba veszik 1. az ipar- hoz tartozó cégek számát, 2. ,a cégek nagyság szerinti teljes eloszlását. A kumulatív mérő—

számok közül gyakran alkalmazzák a Herfin—

doki—indexet (HF): definiciója:

n

,, : §:

i—11

ahol n -— az iparhoz tartozó cégek száma, x,-

— pedig az egyes cégek kibocsátásának ará- nyaitizedestört alakban. A Hall-Tidemann- index (HT) ki akarja hangsúlyozni az iparhoz tartozó cégek abszolút számát; definiciója

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

1 303

az előbbi jelöléssel élve. és r—rel jelölve az egyes cégek nagyság szerinti rangjának sor—

számát:

1 HT ——— ————

ZÉW —-1

I::'1

A cikk szerzői a következő mutatókat von—

ták be az elemzésbe: a diszkrét mérőszámok közül az egy, négy és nyolc legnagyobb cég—

re vonatkozó koncentrációs hányadost (CR 1, CR 4 és CR 8), a kumulatív mérőszámok kö- zül a HF-et eredeti alakjában, és azzal a megszorítással, hogy csak az első nyolc, il- letve husz céget vesszük figyelembe (HF 8.

HF 20), továbbá a HT—índexet.

A koncentrációs indexek numerikus értéké- nek kiszámításához alapul szolgáló adatokat nagyság szerinti eloszlásuk szempontjából három típusba sorolták a szerzők, és a felso- rolt mérőszámok minden lehetséges párosí- tására, mindhárom eloszlástípusra kiterjedve, egyszerű korrelációt számítottak. Az eloszlás- tipusok pontos definíciója és a korreláció—

számítás eredményei a közölt táblákban ta- lálhatók.

Az elemzés eredményeit összegezve a szer—

zők úgy itélik meg. hogy nincs nagy különb- ség a HF különböző változatai között, és a számítások megkönnyítését is figyelembe vé- ve a HF 8 használata ajánlatos. Megálla—

pítják, hogy ugyancsak csekély a különbség a CR i, CR 4 és CR 8 között, és CR 4 vagy CR 8 alkalmazását javasolják. A megvizsgált mérőszámok közül a HF 8- és CR 4—től külön- böző mutatók alkalmazását előnytelenebbnek tartják az elemzés alapján. Az adatok elosz- lástípusaira vonatkozólag azt a megállapi- tást teszik. hogy hatásuk, bármelyik mérő- számot is használjuk, nem jelentős az ered—

mények alakulása szempontjából.

(Ism.: Szegedy Miklós)

COUR. A. LA:

A DÁN STATISZTIKAI SZERVEZET

(Danmarks Statistik.) — Statistisk Tidskrift.

1. sz. 5—15. p.

1972.

Hat esztendővel ezelőtt. 1966. július 'l—én lépett életbe az új törvény, amely a dán sta—

tisztika központi szervezetének nevét (..Det Statistiske Departement") .,Danmarks Sta- tistik"-ra változtatta és egyidejűleg nagyobb önállóságot biztosított az új intézménynek. A Danmarks Statistikról kiadott új törvény meg- szabta az intézmény feladatait. valamint az egyének és a vállalatok kötelezettségeit a statisztikai célú információ szolgáltatására.

Ugyancsak kimondta a törvény a hivatalos

statisztika centralizációját és koordinációját, illetőleg a dán statisztika fejlesztésében ed- dig követett alapelvek megtartását.

Dániában a hagyományos közigazgatási szervezet a minisztériumok köré központosult.

Ezek mindegyike egy vagy több osztályt fog- lal magában. A statisztikai ügyosztály formai- lag egy osztály volt és eredetileg a pénzügy- miniszter, 1961 óta azonban a gazdasági ügyek miniszterének jogköre alá tartozott.

Azóta azonban mindinkább előtérbe került az az igény, hogy a központi statisztikai szer- vezet számára nagyobb. önállóságot biztosít—

sanak. Ez a kívánság a Danmarks Statistik életrekeltésével kielégítést nyert. Az új szer- vezetet irányító vezetőség fontos feladata a munkatervek és a költségvetési előirányzat összeállítása.

A költségvetési és személyzeti ügyek vo- natkozásában a Danmarks Statistik helyzete azonos jogelődje, a Det Statistiske Departe- ment helyzetével. Ezek az ügyek ugyanis köz- vetlenül (: gazdasági ügyek miniszterének ha—

táskörébe tartoznak. A költségvetés keretén belül a Danmarks Statistik vezetősége dönt a munkatervek kidolgozásáról és következés—

képpen a különböző kérdések prioritásáról is.

A Danmarks Statistik vezetősége hét tagból áll, élén az országos vezető statisztikussal, aki egyuttal a Danmarks Statistik elnöke. A gazdasági ügyek miniszterének a javaslata alapján és a vezetőség meghallgatása után, a király nevezi ki a Danmarks Statistik elnö- két. A vezetőség többi tagját a gazdasági ügyek minisztere nevezi ki. négy évet meg nem haladó időtartamra. A törvény előírja, hogy a kiválasztott személyeknek tájékozot- taknak kell lenniök a társadalmi viszonyok vonatkozásában, ideértve a gazdasági és a munkaerőpiaci kérdéseket is.

A törvény kimondja, hogy a dán statisztika központi szervezete a Danmarks Statistik. Az 1966—ban életbe lépett törvény alapján a munka elsősorban arra irányul. hogy a gaz—

dasági élet különféle területein kiszélesitsék a statisztikai munkát a statisztika teljeskörű-

séaének biztosítása céljából.

A Danmarks Statistiknak (: törvény széles jogkört biztosított a statisztikai célú informá- ció gyűjtésére: a törvény életbelépése óta eb—

ben a tekintetben nem merült fel probléma.

Rövid idővel a Danmarks Statistik létreho—

zása után. felülvizsgálták a belső szerveze- tet. minthogy a megelőző szervezet, élén egy osztályvezetővel és számos részlegvezetővel, középszintű személyzet nélkül, nem volt meg- felelő egy ilyen méretű intézmény számára.

A jelenlegi szervezet 1967. január 1—én lépett életbe és a hagyományos piramis formát mutatja: a vezetőséggel és annak élén az or- szágos vezető statisztikussal és a következő szinten elvben három csoporttal. A csoporto-

kon kivül titkársági, személyzeti és költség-