104 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
-— mezőgazdaság és erdőgazdaság — összesítő mutatók. növényi és állati termékek. erdőgazda-
g;
-- közlekedés és hírközlés — összesítő mutatók.
teher- és személyforgalom, posta.
Az MPU—adatbázls alaphalmaza kétféle té- telt tartalmaz:
— definiáló tételeket.
— értéktételeket — idősorokat.
A rögzített adatok helyes tárgyi értelme- zése és megfelelő felhasználása érdekében a bázisban minden egyes mutató definiál- va van. A definíció tartalmazza a mutató meghatározását. a mutató teljes és rövidí- tett nevét, mértékrendszerét, mértékegységét.
a forrás kódját, az FSU-. az lSlC—, a KGST—
osztályozásokat. az utolsó értékelés dátumát stb.
Minden egyes mutatőról annyi idősor van, ahány vizsgált országra vonatkozik a muta- tó.
b) A kiegészítő halmazok tartalmazzák
-- az ország osztályozókat.
-- a valuták és mértékegységek osztályozóját.
— a mérték- és pénzegységek rendszerének osztá- lyazóját.
— a források osztályozója't.
— lKEZUK halmazt (ez adatokat tartalmaz arról.
hogy az egyes mutatáknál mely országokat vizsgál- ja .
Az MPU adatai közvetlenül a Műszaki Tó- jékoztatási intézet (UVTEl) terminálhálózatán keresztül, közvetve pedig a feldolgozott mu- tatáhalmazok vagy a felhasználók által ki'- vánt terminálegységekből továbbított jegyző-
könyvek által férhetők hozzá.
Közvetlen érintkezésre a SESAMF 1 cég—
tulajdonosi programrendszer. a közhasznú applikációs APV programfelszerelés és a SIESTA 2000 statisztikai rendszer áll rendel- kezésre.
Az MPU-adatbankot 1984. július 1-ével a prágai Műszaki Tájékoztatási intézetben he—
lyezték üzembe. (SlEMENS 7755 számítógép.
BS 2000 operátori rendszer. SESAM adatbá—
zis irányítási rendszer.)
(ism.: Bucsányi Miklósné)
THURSBY. ]. —— THURSBY. M.:
AZ lMPORTKERESLET SPEClFlKÁClÓlÁNAK MEGBIZHATOSÁGA
(How reliable are simple single eauation speci- fications of import demand?) — The Review ol Economics and Statistícs. 1984. 1. sz. 120— 28. p.
Bonyolult gazdasági összefüggések ritkán fejezhetők ki egyetlen egyenlettel. A külke- reskedelmi kapcsolatok különösen a bonyo- lult, sokfelé ágazó összefüggések körébe tartoznak. s így a címben megfogalmazott kérdés legalább is jogosult. Az ökonomet—
riai módszerek azonban abban is segítséget nyújthatnak, hogy komplex összefüggésekre.
hatásmechanizmusokra egyszerű. áttekinthe-
tő formában mutathatnak rá, s az összefüg- gések számszerű elemeit is meg tudják ha—
tározni. Egyértelmű követelmény. hogy az importkereslet meghatározásának is ggzda- ságilag értelmezhetőnek. valamint a becslés-
nek torzitásmentesnek kell lennie.
A O:f(P, Y) implicit alakban felírt ösz- szefügge's az import elaszticitását tételezi fel; C) a kereslet tárgyát képező importvolu- ment, P az import relatív árát, Y (: jövede—
lemváltozót jelenti. Lényegében tehát olyan egyszerű. líneáris keresleti összefüggésről van szó. amelyben a kereslet az árak és a jövedelem függvénye. A feladat sikeres meg- oldása azonban egyrészt a O, P és Y vál- tozók statisztikailag megfelelő mérésétől. a függvény analitikai alakjának megválasztá- sától, valamint attól függ. hogy a torzítás- mentes becslés érdekében szükséges-e. és milyen további változónak az egyenletbe va- ló bevonása. Itt elsősorban az emlitett há—
rom változó bármelyikének késleltetett ér- téke. valamint a karakterisztikus változók jö- hetnek figyelembe. (Az utóbbiak általában szerkezeti változások, az idősorban mutatko- zó törések hatásának kifejezésére.) Nyilván- való. hogy a feladat megoldása nem elmé—
leti—módszertani, hanem elsősorban empíri- kus jellegű. Ebből következik az is. hogy csak több vizsgált ország alternatív módon megfogalmazott importkereslet—egyenletének tüzetes vizsgálata, illetve a legmegfelelőbb változatok kiválogotása segitségével oldha- tó meg.
A vizsgálatban öt gazdaságilag fejlett or—
szág szerepelt: Kanada. a Német Szövetsé- gi Köztársaság. Japán. az Egyesült Király—
ság és az Egyesült Államok. A becsült egyenletváltozatok száma 324 volt.
A tanulmány első része a specifikált egyenlet-alternatívákat mutatja be. majd a legmegfelelőbb változatok kiválogatásában követett elveket és módszereket ismerteti.Az öt országra vonatkozólag végül 27 különbö—
ző függvényalakot választottak ki. Vala- mennyi változatban az importmennyiség (O) volt a függő változó, amit esetenként az im- port relativ órával (P), a bruttó hazai ter- mékkel (Y) mint jövedelemvóltozóval, a tar- tós irányzat kifejezésére szolgáló jövedelem—
trenddel (Yi). az importárak bázisidőszaki
értékével (P; és Pa). valamint egy karakte—
risztikus változóval magyaráztak. Az VT, a Ft és P2 változók az elaszticitás hosszú távú alakulásának a magyarázatához voltak szükségesek. Minden egyes országra külön becsülték ugyanis mind a rövid távú, mind a hosszú távú elaszticitásokat, mind az ár-, mind a jövedelemeioszticitásokat.
A becslés alapjául szolgáló adatok nem álltak valamennyi országban egészen azo-
STATISZTlKAI IRODALMI FIGYELÓ
105
nos időszakra rendelkezésre. Ezért tehát a becslés országonként egymástól valamennyi- re eltérő adatbázison történt. de valameny- nyi idősor az 1959—1978. évi időszak ne—
gyedéves adatait ölelte fel. A teszt-eljárá—
sok. amelyeknek az egyes egyenlet-alterna- tívákat alávetették. az autokorrelációval ter- helt vagy specifikációs hibát tartalmazó vál- tozatok kiszűrését célozták. A tanulmányban a teszt-eljárások ismertetésére is sor került.
Az importkeresletet általában mindenütt a volumenindex fejezte ki. egyedül az Egye- sült Királyság esetében bizonyult az import reálértéke megfelelő függő változónak.
A becslések alapján a szerzők arra a kö- vetkeztetésre jutottak. hogy lehetséges az importkereslet egyenlet segítségével való becslése és értelmezése. A legkisebb négyzetek módszerével becsült elaszticitáso- kot valamennyi országra vonatkozó táblázat tünteti fel. A becsült alternativáknok mint- egy 65 százalékát el kellett vetni. A becsült értékek általában megfeleltek azoknak ová—
rakozásoknak amelyeket más források alap- ján támaszthattak. A rövid távú jövedelem-
elaszticitások vonatkozásában Japán és az Egyesült Királyság esetében igen alacsony értéket kaptak (0.76 és 0.78); közel az egy- séggel volt ez egyenlő a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában (0.98). mig az egységnél magasabb rövid távú jövedelem- elaszticitás mutatkozott Kanada (1.2) és az Egyesült Államok esetében (1.5). A hosszú távú jövedelemelaszticitások mind magasab—
bak voltak az egységnél. ami azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék egy egységnyi növekedése az egységnél jóval nagyobb (1.2-szeres—1.7—szeres) importnövekedéssel járt együtt. Az árelaszticitások esetében mind a rövid távú, mind a hosszú távú ér- tékek közelebb álltak egymáshoz. A rövid távú árelaszticitás a -—0.17-től — 0.22—ig ter- jedő intervallumba esett. csupán az Egye- sült Államoké volt lényegesen alacsonyabb (——0.04), az Egyesült Királyság esetében pe—
dig a becslés hosszú távon belül is pozitív paramétert eredményezett.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
GAZ DASÁG STATISZTI KA
PlACl HELYZET ES KlLÁTÁSOK.
1983—1984.
(Cammodity review and outlook.) -— Economic and Social Development. Series. No. 29. Rome. FAO.
1984. 127 p.
A világkereskedelem az elmúlt két évben visszaesett. miközben sok alapvető termék ára reálértékben az elmúlt fél évszázad leg—
alacsonyabb szintjére csökkent. A mezőgaz- dasági termékek exportjában nagyobb volt a visszaesés, mint az összes exportban. A mezőgazdasági termékek export árindexe ——
az ENSZ kimutatása szerint —- 1982—ben 16 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági ter—
mékek exportjából származó bevételek csök- kenése a fejlődő országokban kifejezettebb volt. mint a fejlett országokban. bár a ter—
melőket az utóbbiakban is érzékenyen érin- tette. Néhány jel szerint a világkereskede—
lem 1984—ben szerény fellendülést mutat.
A kiadvány magyar szempontból érdeklő- désre számot tartó főbb megállapításai az
alábbiak.
A mezőgazdasági termékek átlagos export ára 1983. első három negyedévében mérsé- kelten emelkedett, és a cserearányok is jo—
vultak, igaz, hogy ez az 1982. évi.a fejlődő exportőr országokban 15, a fejlett exportőr országokban pedig 10 százalékos csere—
arányromláshoz képest mutatkozott. A me- zőaazdasági termékek világpiaci árának 1983. évi emelkedését inkább néhány termék
(például a kukorica és az olajosmag) hiá- nya, mintsem az irántuk való kereslet meg—
élénkülése váltotta ki. A gyengébb keres- letet a fejlődő és a kelet-európai országok továbbra is kritikus külkereskedelmi egyen- súlya magyarázta. Megjegyzendő, hogy ezen országok ezt megelőzően az elmúlt év—
tizedben gyors piaci terjeszkedést mutattak.
A kereskedelmi kilátásokat rövid távon az import ellentétes tendenciái alakítják: az iparilag fejlett országokban - elsősorban az Egyesült Államokban és Japánban —- a gaz- dasági fellendülés várhatóan növeli az élel—
miszerek és a nyersanyagok iránti keresletet, mig a fejlődő országok és néhány szocialista ország pénzügyi nehézségek miatt továbbra is visszafogja az importot. igy az összkép alakulása bizonytalan. Az utóbbi országok- ban a gazdasági fellendülés fő akadálya a felvett kölcsönök szokatlanul magas kamat—
lába: az 1981—1982. években reálértékben 5.1—5,4 százalék, ami az 1970—es években még csak 0.2—0,3 százalék volt. sőt voltak olyan időszakok is. amikor nullát vagy ne- gativ értéket mutatott, A nemzetközi kereske—
dclmet emellett kedvezőtlenül érintették az iparilag fejlett országok újabb protekcionis- ta intézkedései. valamint azok jelentős ex- porttámogatása, illetve hitelpolitikája.
Összességében megállapítható, hogy a legtöbb mezőgazdasági termék világpiaci órának 1982. évi jelentős csökkenéséből nem
