STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A TÁRSADALMI TÉNYEZÓK SZELEKTIV SZEREPE
A GYERMEKGONDOZASI SEGÉLY IGÉNYBEVÉTELÉNÉU
DR. SZABADY EGON
A magyar demográfusok az elmúlt másfél évtized folyamán nagy figyelmet fordítottak a termékenység alakulásának vizsgálatára. A megkülönböztetett érdek—
lődés oka a magyarországi termékenység különleges alakulása volt a második világháborút követőleg, amikor is lényegében folytatódott a termékenység csök—
kenése, az a tendencia, amely a két világháború között valamennyi európai országra jellemző volt. A második világháború után. az 1950—es évek elején a születések
átmeneti emelkedésének lehettünk Magyarországon tanúi, ezt követőleg viszont
állandóan csökkent számuk egésze-n 1962-ig, amikor is a termékenység mélypont- jára érkezett. Néhány éven keresztül 13 ezrelék körüli szinten stagnált a születési arányszám, majd 1966—ban emelkedni kezdett és ez a felfelé ívelő tendencia foly—tatódott az 1960-as évek végén is.
A magyarországi demográfiai kutatások kezdettől fogva feladatuknak tekin-
tették a termékenység alakulásában közrejátszó gazdasági, társadalmi és társa—dalomlélektani tényezők tisztázását is. A második világháború után Magyarorszá- gon mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulás következett be, és a változások hatással voltak a termékenység alakulására. Csupán néhány tényezőt említve:
rendkívül megnőtt a társadalmi mobilitás a korábbi évtizedekhez képest. és ez nemcsak az új rétegbe érkezők helyzetében hozott változást, hanem méreteinél fogva átformálta az egyes rétegeket is, új magatartási ideálokat, viselkedési nor- mákat alakított ki a réteg tagjai számára; ugrásszerűen emelkedett a kereső házas nők száma: magasabb lett az iskolázottsági színvonal a produktív korú nők esetében a korábbi állapotokhoz viszonyítva; a belső vándorlás miatt meg—
gyorsult a falusi népesség számának csökkenése és nagy lépésekkel haladt előre az urbanizálódás stb. A felsorolt változások nemcsak Magyarországra jellemzők,
nálunk azonban aránylag tömörítve. rövid idő alatt zajlottak le.
A magyar demográfusok nem elégedtek meg a termékenység vizsgálatának ' tradicionális módszereivel, a népszámlálások termékenységi adatainak és a nép—
mozgalmi adatoknak az elemzésével, hanem kérdőíves felvétel segítségével tanul- mányozták a népesség családtervezési elképzeléseit és gyakorlatát, valamint ezen elképzelések kialakulására ható társadalmi—gazdasági tényezőket. Az első spe- ciális termékenységi és családtervezési vizsgálatra 1958—1960—ban került sor,1
*A Nemzetközi Szociológiai Társaság által 1970. szeptember 13—18 között Várnában rendezett VII.
Világkongresszuson megvitatott tanulmány.
iA termékenységi. családtervezési és születésszobályozási vizsgálat fontosabb adatai. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1964. 115 old.
1.
340 " DR. SZABAD? sea,
majd 1965 és 1966 között a Népességtudományi Kutató Intézet újabb termé—' kenységi és családtervezési vizsgálatot hajtott végre. A két felvétel között az Intézet és a Központi Statisztikai Hivatal 1960-ban. 1964-ben adatgyűjtést banya—_
lított le a művileg vetélő és a szülészeti eseménnyel kapcsolatosan kórházi kezelés, alatt álló nők körében —— ezt a felvételt megismételte 1968-ban is —, valamint,
a magyar demográfusok behatóan elemezték az 1960. évi népszámlálás és az
1963. évi mikrocenzus termékenységi adatait is.
Az 1965—1966. évi termékenységi, családtervezési és születésszabólyezii'rsi2 fel—7 ' vételnek demográfiai szempontból legfontosabb megállapítása, hogy a fiatal háza- "
sok a vizsgálat idején Magyarországon olyan kevés gyermeket terveztek, hogy az már a népesség reprodukcióját veszélyeztette. Szociológiai szempontból viszont a
vizsgálat azon eredményeit emelnénk ki. amelyek a magatartást magyarázzák. Amegkérdezett fiatal házasok a fogamzás elleni védekezésüket főleg a következő három tényezővel indokolták: 1. a nemrég megszületett gyermek, 2. lakásproblé— * mák és 3. a házasság kezdetekor felmerülő. részben az új család berendezkedé-
sével együtt járó anyagi nehézségek. A megjelölt okokra hivatkozott a házasság-kötés évében és a következő évben a fogamzásgátlást alkalmazók 63. sőt még a házasságkötést követő 2—4 évben is 54 százaléka. E három ok jelentősége a
házasság folyamán egyre csökken.
A fogamzásgátlás okaként aránylag kevesen jelölték meg azt a válaszkate- góriát,,mely szerint az anyát a gyermek nevelésével járó nehézségek tartják vissza további gyermek szülésének vállalásától. Még a gazdaságilag aktivak. a kereső tevékenységet folytató nők közül is csupán 2 százalék indokolta ezzel a fogam—
zásgátlás alkalmazását. az inaktívaknál pedig ezek aránya nem érte el a fél szá-
zalékot sem. A kereső nőknél meglepő ez az alacsony arány, mivel az ő esetükbena gyermek gondozásának. ellátásának. felnevelésének a gondja elkerülhetetlenül
megnöveli a nő terheit.3 A kereső tevékenység folytatása nyilvánvalóan olyan mértékű igénybevétellel jár a nők esetében. amelynek, mint az egyik legfontosabb tényezőnek a családtervezésben kifejezésre kell jutnia, még ha ezt a kereső nők szubjektív válaszai nem is mutatják.Az 1965—1966. évi felvételnek az összes kívánt élveszületésre vonatkozó adatai határozottan rámutattak a kereső tevékenység jelentős szerepére a nők család—
tervezésében.4
Az adatok szerint a vizsgálat során megkérdezett 100 gazdaságilag aktív nőre
összesen 201 kivánt élveszületés jutott. míg 100 gazdaságilag inaktív nőre 245:
az inaktívak tervezett termékenysége tehát mintegy 20 százalékkal volt magasabb.
mint az aktívaké. Az aktívak és inaktívak közötti eltérés társadalmi-gazdasági
2Az 1965—1966. évi magyar vizsgálat részét képezte a Nemzetközi Családtervezésí Szövetség Európai Bizottsága által kezdeményezett nemzetközi összehasonlító vizsgálatsorozatnak. E vizsgálat tervezetét mi készítettük el az IPPF felkérésére és a vizsgálati programnak az érdekelt országokkal való egyeztetése után Magyarország hajtotta elsőnek végre a felvételt, amelynek tapasztalatai igy alapul szolgálhattak más országokban végrehajtott összeírásokhoz.
E vizsgálat programjával. módszertani és szervezeti kérdéseivel. valamint főbb eredményeivel több publikáció foglalkozott; a jelen tanulmány csupán a vizsgálatnak azon eredményeit kivánja megemlíteni, amelyek a társadalmi tényezők szelektiv szerepe szempontjából figyelemre méltók.
Az 1965—1966. évi termékenységi és családtervezésl vizsgálatról lásd a szerző: "Tervezet a nemzet—
közi összehasonlító születésszabályozási és családtervezés! vizsgálatra" (Statisztikai Szemie. 1965. évi 8-9. sz. 898—901. old.); ,.Az 1965—66. évi termékenységi. családtervezési és születésszabályozási vizsgá- lat" (Demográfia. 1966. évi 2. sz. 135—161. old. — Dr. Klinger Andrással tórsszerzésben); ,,A családter—
vezési vizsgálatok egyes kérdései" (Demográfia. 1967. évi 2. sz. 219—237. old.); ,.Családtervezési trendek:
a magyar vizsgálat" (Demográfia. 1968. évi 3—4. sz. 333—346. old.): ..Hungarian fertility and family planrlzíng studies" (az IPPF 1969. évi budapesti konferenciáján elhangzott előadás sokszorosított anyaga) c. ci eit.
3A magyar kereső anyák problémáira vonatkozólag lásd a szerző: Gainful Occupation and Mother- hood — The Position of Women in Hungary. New Hungarian Guarterly. 1963. évi 34. sz. 51-63. old.
"'A kívánt élveszületések száma a már bekövetkezett élveszületések és a továbbiakban tervezett szü- lések együttes számával egyenlő.
A GYERMEKGONDOZÁSI SEGELY 341
csoportonként is megmutatkozott: legerősebb volt a nem mezőgazdasági jellegű fizikai munkát végzőknél, legkisebb a mezőgazdasági fizikai dolgozóknál.
1. tábla
A száz nőre iutó összes kívánt élveszületések száma
Aktiv l inaktív
Társadalmi—gazdasági csoport !,_,,__7Á__—__M_...
l kereso
Mezőgazdasági fizikai dolgozó ... 255 257
Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 200 243
Szellemi dolgozó ... 175 206
A kereső tevékenységet folytatók nemcsak kisebb családot terveztek, hanem a vizsgálat idejében és a korábbi években kevesebb gyermeket is szültek. A nem mezőgazdasági réteghez tartozók esetében például 1949-ben a kereső nők termé- kenysége csupán egyharmada volt az inaktívakénak és ha ez a különbség az elkö—
vetkező években csökkent is, 1960-ban még mindig 68 százalékkal múlta felül a
nem dolgozó nők szülési gyakorisága a dolgozó nőkét. Magasabb volt az eltar- tottak termékenysége még 1965—1966—ban is. majd jelentős változás következett be 1967-ben, a gyermekgondozási segély bevezetésének hatására.A gyermekgondozási segély rendszerét 1967 elején vezette be a magyar kor- mány. A segélyrendszert létrehozó kormányrendelet szerint a kereső szülő nők a 20 hetes szülési szabadság után választhatnak, hogy folytatják—e munkájukat vagy fizetés nélküli szabadságot kérnek, amelynek ideje alatt havi 600 forintos segélyt
kapnak mindaddig. amíg gyermekük 3 éves nem lesz.
E nemzetközi viszonylatban is újszerű intézkedés meghozataláravnépesedés- politikai, egészségügyi és munkaügyi megfontolások alapján került sor. A népese- déspolitikai cél a születésszám emelése. Egészségügyi vonatkozása volt a rendel—
kezésnek abban az értelemben, hogy kiderült: a kereső anyák bölcsődékben elhe- lyezett gyermekei lényegesen gyakrabban betegedtek meg, mint az otthon nevelt
kisgyermekek. Azonban a kereső anyák többsége még a bölcsődét sem vehette
igénybe, mivel a bölcsődék az alacsony születési évjáratokba tartozó gyermekek—nek is csupán 10—15 százalékát tudták felvenni. A bölcsődei elhelyezés iránti igény ennek többszöröse volt. A kereső nők többsége kénytelen volt gyermekét valakire napközben rábízni, aki rendszerint csak felügyelt a gyermekre és az előre elké- szített élelemmel megetette; a gyermek ellátásával, gondozásával kapcsolatos fel- adatok nagy részét a kereső anyának magának kellett megoldania, kereső mun- kájának elvégzése után. Teljesen érthető. hogy a kettős terhelés negatív hatással volt sok anya kereső munkájának színvonalára, és ez, valamint a kisgyermekes anyák gyakori kényszerű távolléte zavarta a termelést. Ugyanakkor pedig, amikor sok kisgyermekes anya nagy erőfeszítéseket tett, hogy kereső munkáját is végezze és kisgyermekét is ellássa, egyes településeken lappangó női munkaerő-kínálat volt tapasztalható. Minel e jelenségek munkaügyi szempontból is indokolták a
kereső szülő nők kereső tevékenységének átmeneti szüneteltetését.
A Népességtuclományi Kutató Intézet a gyermekgondozási segélyrendszer in-
dulásától kezdve teljes körű adatgyűjtés segítségével figyelte e nagyrészt család- politikai intézkedés hatását és most már két év tapasztalatai alapján felmérhet—
jük az eredményeket. Az adatok alapján következtethetünk (: segélyrendszer né- pesedéspolitikaí hatékonyságára és vizsgálhatjuk azokat a társadalmi tényezőket.
342
DR. 52.45on soon _
amelyek befolyásolják a kereső szülő nőket döntésük meghozatalában arra nézve. "?
hogy igénybe veszik-e a segélyt és átmenetileg abbahagyják—e kereső munkájuk
végzését.Az első két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a segélyrendszer a vártnál
nagyobb népszerűségnek örvend. A kereső szülő nőknek mindkét évben kb. kétv
harmada vette igénybe a segélyt. A Népességtudományi Kutató lntézet, második évi adatgyűjtésének lezárása idején már több mint 100000 kisgyermekes anya—volt otthon a segély adta lehetőséget kihasználva. és 1970 januárjában ez a szám '
elérte a 140 OOO-t, azaz a női keresőknek mintegy 8 százaléka vált átmenetileg
inaktívvá. 'A gyermekgondozási segély igénybevétele társadalmi rétegenként változott.
Elsősorban az alkalmazásban álló és fizikai munkát végző nők kérték a segély folyósítását. A fizikai dolgozó nőknek közel háromnegyed része vette igénybe a
segélyt, míg a szellemi foglalkozásúak igénybevételi aránya lényegesen alacso- nyabb volt mindjárt az első évben (58%). és tovább csökkent a következő év folyamán (54%). A mezőgazdasági termelőszövetkezetí tagok igénybevételi ará- nya a másik két rétegé
között foglalt helyet és az igénybevétel a második évben
emelkedett az első évhezkképest (60,5 százalékról 65 százalékra).Az eltérő igénybevételi arányok jelzik a kereső szülő nők dilemmájának tár- sadalmi rétegenként változó mértékét, amikor dönteniök kell, hogy gyermekük gondozását tekintsék-e fő feladatuknak három éven át és vállalják ezért a kereső tevékenység megszakításából adódó hátrányokat karrierjükre, társadalmi kapcso- lataikra s nem utolsósorban anyagi helyzetükre nézve. vagy pedig tovább dolgoz- nak és a gyermek gondozásával járó munkát és gondokat többletként végzik és viselik. A fizikai munkát végző nők túlnyomó többsége az otthon maradást válasz—
totta: az ő esetükben a munka két-három éves megszakítása nem okoz nagyobb
törést életpályájukban és korábbi havi keresetüknek a gyermekgondozási segély 600 forintos összege legalább felét pótolja. A szellemi foglalkozású dolgozókközül az adminisztrativ jellegű munkát végzőknél hasonló a helyzet. ezzel szem—
ben a magasabb felkészültséget. hivatástudatot igénylő, jobban fizetett munka—
körökben dolgozók már nehezebben szakítják meg pályájukat és ezért az ő ese—
tükben alacsonyabb a segély igénybevételi aránya. Az értelmiségi, a magasabb felkészültségű réteg speciális magatartása az iskolai végzettség szerinti feldolgo—
zások segitségével jól kimutatható: mig az alsófokú, ún. általános iskolát végzet- teknél 62—73 százalék volt mindkét évben az igénybevétel aránya. a középiskolai végzettségűeknél pedig 60—61 százalék. addig az egyetemi végzettségűeknél csak
30 százalék hagyta abba átmenetileg foglalkozásának gyakorlását.A foglalkozás és iskolai végzettség szerepe megmutatkozik abban is, hogy a segély folyósítási idejének lejárta előtt (azaz mielőtt még a kisgyermek elérné a hároméves kort) a nők milyen arányban kérik a segély folyósításának beszün—
tetését és térnek vissza korábbi munkahelyükre. Az első két évben gyűjtött adatok szerint a segélyt igénybe vevőknek összesen 18 százaléka mondott le idő előtt a
segélyről: a lemondók aránya szellemi foglalkozásúak esetében közel kétszerese '
volt annak, amit a fizikai dolgozóknál tapaSztaltunk (27 százalék 14 százalékkal szemben). A legalacsonyabb volt a beszüntetési arány a mezőgazdasági termelő- szövetkezeti dolgozók körében, ahol nem érte el a 10 százalékot sem. Iskolai végzettségszerint vizsgálva megállapítható, hogy a beszüntetések aránya az anya iskolai végzettségével egyenes összefüggésben nő: az általános iskolát végzet—
teknél 15. a középiskolát jártaknál 25. míg az egyetemet jártaknál 46 százalék.
A magas felkészültségűek tehát azon túl, hogy kismértékben veszik a segélyt
A GYERMEKGONDOZASI SEGÉLY 343
igénybe, még hamarabb vissza is adják, hogy minél rövidebb időre szakadjon meg életpályájuk.
A Népességtudományi Kutató lntézet számos egyéb jellegzetesség szerint is elemezte az igénybevétel arányát és annak változását, mint például a férj foglal—
kozása, keresete, iskolai végzettsége. a kereső nő kora, házasságának tartama, élveszüléseinek és élveszületett gyermekeinek száma, lakóhelyének és munkahe- lyének településjellege vagy munkáltatójának népgazdasági ága.rE tényezők közül azonban egy sem okozott olyan mértékű eltérést. mint a kereső nők iskolai végzett- sége, illetve foglalkozása. A többi szempont legfeljebb kiegészítette, színezte az összképet, melynek alapján megállapíthatjuk. hogy a gyermekgondozási segély- ben leginkább a pályakezdő. fiatal. új házasok érdekeltek, mégpedig elsősorban a fizikai dolgozók körében.
A gyermekgondozási segély bevezetésének évében. 1967-ben a születésszám
8 százalékkal, 1968—ban további 4 százalékkal emelkedett. 1969-ben pedig lénye-
gében az 1968—as szinten stagnált. Az a körülmény, hogy az évek óta változatlan alacsony színvonal után viszonylag jelentős emelkedés következett be a gyermek—gondozási segély bevezetésével egyidejűleg, nyilvánvalóan felveti az okozati ösz- szefüggés gondolatát.
Az adatok részletes elemzésekor kitűnik, hogy a születésszám emelkedése társadalmi rétegenként különböző mértékű volt. A legfontosabb különbség azonban a kereső és eltartott nők között tapasztalható: míg a kereső nők termékenysége
emelkedett. addig az eltartottaké tovább csökke nt.
Mint már említettem, 1966-ig az eltartottak termékenysége csökkenő tenden- ciája ellenére is meghaladta a keresőkét. 1967—ben következett be a változás.
amikor a kereső nők termékenysége jelentősen emelkedett. mig az eltartottaké csökkent és ez a tendencia folytatódott 1968-ban is.
2. tábla
A kereső és eltartott nők termékenységének alakulása társadalmi rétegenként
Ezer 15—49 éves nőre jutó élveszületések
Társadalmi—gazdasági réteg és gazdasági számu
aktivitás l 7 ,
1 1960 S 1963 l 1966 j 1967 j 1968
; i
Mezőgazdasági (kereső és eltartott ; í ; l l
együtt) ... 1 53 ; 50 l 53 a 54 * 51
Nem mezőgazdasági (kereső és eltar— , ' ; j
tott együtt) ... 1. 63 ; 56 55 ; 59 ! 61
Ebbőh ; ; § § !
Kereső ... ; 48 l 50 § 51 ;. — 60 ; 67
Ebből: ; § ; :
Fizikai dolgozó ... i 45 48 49 _ 60 ; 65 Szellemi dolgozó ... . ; 54 1 53 55 l 60 68 Eltartott ... ; 78 ; 64 ; 62 ; 57 50
Ebből: 'a j j !
Fizikai dolgozó eltartottja ... l 87 i 73 73 § 68 _ 60
Szellemi dolgozó eltartottja ... l 42 l
31125;21_17
Az adatok részletesebb vizsgálata alapján kitűnik, hogy az 1967. és 1968.
évi növekedés a nem mezőgazdasági kereső nőknél következett be. A kereső nők csoportján belül pedig elsősorban abban a rétegben mutatkozott lényeges emelkedés. amelyben a gyermekgondozási segély igénybevételének aránya a
344 ' DR. smrsm? zoon?
legmagasabb volt. azaz a fizikai munkát végző nőknél. akiknek a termékeny—__
sége nagyjából azonos szintre került a szellemi foglalkozású nőkével.
Meg kell jegyeznem. hogy a kereső és eltartott nők termékenysége közötti különbség nagyrészt a két női népesség eltérő korstruktúrájával magyarázható:
az eltartottak ugyanis idősebb korstruktúrájúak. azonban megállapítható, hogy
a termékenység szempontjából legfontosabb korosztályban, (: 30 éven aluli nők- nél az azonos korcsoportúakhoz tartozók esetében is többlet mutatkozik a kereső
nők javára.A mezőgazdasági női népesség átlagos termékenysége a gyermekgondozási segély második évében újból csökkent. A mezőgazdasági népességnél az alacsony *
termékenység azonban kizárólag a mezőgazdasági női népesség elöregedésének -—
30, illetve 40 éven felüli korcsoportok arányában bekövetkezett növekedésnek —-—
tulajdonítható. A 24 év alatti mezőgazdasági nők termékenysége a legmagasabb a mai Magyarországon is. és az egyes idősebb korcsoportokon belül is maga——
sabb a mezőgazdasági nők termékenysége, mint például a megfelelő korú szellemi foglalkozású nőké.
Hasonlóképpen a korstruktúra eltérésével áll összefüggésben a szellemi dolgozók magasabb termékenysége a fizikai dolgozókhoz viszonyitva: standardi—
zált korösszetétel esetében a fizikai dolgozók termékenységi mutatója lesz ma—
gasabb. Különösen jelentős termékenységnövekedés állapítható meg a 30 éven aluli fizikai dolgozó nőknél: egyébként a 30 éven aluli korcsoportokban emelke—
dett a legerősebben a szellemi dolgozó nők termékenysége is.
3. tábla
A kor szerint standardizált termékenységi arányszámok társadalmi rétegenként
Ezer 15—49 éves nőre jutó
Társadalmi réteg elveszületések száma
; 1960 § 1968
Mezőgazdasági ... 59 54
Nem mezőgazdasági ... 59 ' 58
Ebből:Fizikai ... 5 66 ; 54 Szellemi ... ; 44 ' 47
x
: !
Az adatok tehát határozottan azt jelzik. hogy a születési mozgalom 1967.
és 1968. évi alakulásában jelentős szerepe volt a gyermekgondozási segély
bevezetésének. A termékenység emelkedése ugyanis pontosan azokban a réte-
gekben következett be, melyekben nagyarányú a segély igénybevétele. Az 1966—ig tartó tendenciák megváltozása, illetve változatlansága a népesség különböző cso- portjaiban elsősorban azt tükrözi. hogy milyen mértékben éltek a gyermekgondozásisegéllyel. és ez mennyiben befolyásolta demográfiai magatartásukat. Az .pél-
dául. hogy a mezőgazdasági népességnél nem változott meg a termékenység alakulásának tendenciája. feltétlenül összefügg azzal. hogy a segély feltételei a mezőgazdasági dolgozó nők egy részét kizárják a jogosultak köréből. A se—gély folyósításának feltétele ugyanis vagy egy évi folyamatos munkaviszony. ami a mezőgazdasági idénymunkások egy részénél nincs meg, vagy pedig —— a me—
zőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál — a közös munkában való 120 napi
A GYERMEKGONDOZASI SEGÉLY 345
részvétel. A háztáji gazdaságban is dolgozó és a kérdéses időszak nagy részé-
ben már teherben levő termelőszövetkezeti tagok egy része e feltételt nem tel—
jesíti.
A gyermekgondozási segély bevezetésének hatására tehát viszonylag hirte—
len változás következett be az egyes társadalmi rétegekre jellemző születési arányszámokban. Ma még nem tudjuk eldönteni. hogy e változások mögött nem- csak az első és második gyermek megszülésének előbbrehozatala áll—e. de ha ez is pillanatnyilag a helyzet. akkor is kedvező jelenség a termékenység tényleges emelkedése szempontjából. Az első gyermek szülésének elhalasztása. késlelte—
tése ugyanis mindig azzal a veszéllyel jár-, hogy az első, különösen pedig a további gyermekek szülése elmarad; megfordítva feltételezhetjük, hogy az első és második gyermek megszülése növeli az esélyét további gyermekek vállalá-
sának.
A társadalmi rétegek termékenységi szintjei (: gyermekgondozási segély hatására lényegében közelebb kerültek egymáshoz. Ez tulajdonképpen korábbi tendencia folytatása. A fejlődésnek ez az iránya jól megfigyelhető a Népesség- tudományi Kutató Intézet mobilitásvizsgálatának eredményein. Ez a kutatás, amely országos reprezentáció segítségével figyelte meg a férfiak intergenerációs és intragenerációs mobilitását 1938 és 1962—1964 között. adatokat nyújt a társa- dalmi rétegek. a mobilitás és a termékenység összefüggéseinek részletes elem—
zéséhez is.5
A férfiak gyermekeinek számára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az 1960-es évek első felében megkérdezett férfiak átlagos gyermekszáma társa—
dalmi rétegenként változott, azonban a különbségek a fiatal korosztályokban
lényegesen kisebbek voltak, mint az idősebbeknél. Míg például a magyar váro- sokban (Budapest kivételével) a 60 éves és idősebb férfiak esetében az értelmi- ségieknek csak 1.5. az egyéb szellemieknek 2.0. a nem mezőgazdasági fizikai dolgozóknak 2.7, a mezőgazdaságiaknak 3.3 gyermeke született, addig a 20—29 éves férfiak esetében ugyanezeknek a mutatóknak az értéke 0.7. 0.7, 09, valamint 0.9 volt.4. tábla
Főbb társadalmi csoportok átlagos gyermekszáma korcsoportonként
ZO— ZO-
Korígsgaort Értelmiségi 555153; l ház!;dgggi gaggsógi fizikai fizikai
Város
20—29 ... 'O,7 : 0.7 ! 0.9 0.9
30—39 ... 1.4 1 1,5 : 1.8 1 1.8
40—49 ... 1.8 1,8 2,1 l 2.2
50—59 ... 2,3 § 1.7 2.2 l 3.1
60— ... 1.5 l 2.0 2.7 l 3.3
Falu
20—29 ... 1,0 ? 0.9 1.2 ! 1.4
30—39 ... 1.6 l 1,7 2.0 l 2.2
40—49 ... 2.0 i 2,2 2.6 ; 2.5
50—59 ... 2.0 2,4 2.9 l 29
50- ... 26 3.5 3.3 % 3.4
l
5A társadalmi átrétegződés és demográfiai hatásai Magyarországon. ll. A KSH Népességtudományi Kutató Intézet közleményei. 30. köt. Budapest. 1970. 396 old.
346 ne. 5eron zoon
A megkérdezett budapesti férfiaknál ez a tendencia már nem állapithatáf meg ilyen tisztán. lgy például az értelmiségieknek a felsőbb korcsoportokban több, a fiatalabbakban kevesebb gyermekük van, mint az egyéb szellemi fog—
lalkozásúaknak. Ez a jelenség bizonyos fokig annak az általános tendenciának tükröződése lehet. amelyet a gazdaságilag legfejlettebb országokban az utóbbi években megfigyeltek: a korábbi időszakoktól eltérően nem a legmagasabb jövedelmű és iskolai végzettségű rétegben. hanem a kisebb fizetésű, nagyjában 8—12 osztály iskolai végzettségű. többnyire középszintű alkalmazottakból. irodai?
dolgozókból álló rétegben a legkisebb a gyermekszám.6 A gyermekgondozási se?
gély bevezetése által teremtett'helyzet e tendencia ellen hat. hiszen amint lát—
tuk, a segély inkább a középfokú végzettségűek körében vált népszerűvé. míg
a magasabb végzettségűek termékenységi magatartását kevéssé befolyásolta.A mobilitásvizsgálat egyik legfontosabb végkövetkeztetése, hogy a mobilitás.
amely túlnyomórészt felfelé való emelkedést jelentett. abban az értelemben csök- kentette a termékenységet, hogy a mobil személyek és családok a legtöbb eset-
ben átvették az új környezet családról alkotott elképzeléseit és alkalmazkodtaka felsőbb réteg alacsonyabb gyermekszám ideáljához a családi tervek kialakí-
tásánál. Az értelmiségi és egyéb szellemi rétegbe átkerült munkás- és paraszt—szórmazásúak, illetve volt munkások és parasztok. valamint a vidéki városokban és községekben a munkások közé átlépett parasztszármazásúak és parasztok tel- jesen átvették az új társadalmi környezetnek megfelelő kisebb termékenységet.7
A társadalmi rétegek közötti termékenységi különbségek lecsökkenésével a jö-
vőben várható mobilitás már nem okozhat lényeges változást a termékenység alakulásában. Az ugyanis kitűnt a Népességtudományi Kutató lntézet mobilitás-vizsgálatából, hogy a mozgás ténye maga — függetlenül a kiindulási és befo—
gadó rétegek termékenysége közötti eltéréstől —— nem vezet a termékenység csökkenésére. A mobiloknak tehát nem kell fokozott áldozatokat hozniuk agyer—
mekszóm csökkentése terén társadalmi felemelkedésük megvalósítása érdekében.
A gyermekgondozási segély bevezetése a magyar népesedéspolitika fontos
állomása és továbbfejlesztve —— más családpolitikai intézkedésekkel együtt — hozzá- járulhat a magyar népesedési helyzet rendeződéséhez. De nemzetközileg is érdeklődésre tarthat számot a termékenység problémáival foglalkozóx szocioló—gusok körében, mivel hatását a termékenység vizsgálatánál szinte kivételes.
,,laboratóriumi" viszonyok között lehet megfigyelni a Népességtudományi Kutató Intézet teljes körű felvételei alapján.8 Az eddigi eredmények még sok kérdésre nem tudnak egyértelmű választ adni. de feltételezhető. hogy a következő évek felvételeinek adatai további problémák megoldásához járulnak majd hozzá.
PEBIOME
C'ra'rbn ZlaeT nanomenue peayAb'raToa nccneztosanuii, HaHpaBACHHbIX Ha naygenne 06- tgeC'rBeHHbrx rpamopoa s annamnke grep—runbnomn. B ctazrbe nanomenm ÚTBeTbl. HOAY- noname B xone npoaeaenuoro 3 1965—1966 rr. oőcneuoeaaun no (bepTI/IAbHOCTH " ma-
6Johnson, G. Z.: Differential fertility in European countries. Demographic and Economic Change in Developed Countries. Princeton. 1960. 36—72. old.
7Egyedűii kivételt a budapesti munkásságnál találtunk, ahol a parasztszármazásúaknak valamivel több gyermekük volt. mint a munkásszármazásűaknak.
BGyermekgondozási segély. Statlsztikai Időszaki Közlemények, 147. köt. Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest. 1969. 98 old.
Gyermekgondozási segély. A KSH Népességtudományi Kutató Intézet közleményei. 28. köt. Budapest.
1970. 105 old.
A segély jelentőségének értékelésére lásd szerző: A gyermekgondozási segély társadalmi és demog—
ráfiai jelentősége. (Társadalmi Szemle. 1969. évi 7—8. sz. 99-105. alá,)
A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY 347
Hupoeanmo ceMbn, aTHocmeAbHo Toro, nem oőocuaBaAu axmouenubxe B oőcxteztoaaime memgmibx npumeuenne men-01103 perywuponaunn pomaetmn. AB'rop a'meuac'r, uto npn BTOM OÖCAÉAOBaHl/H/l OTHOCHTeAbHO oueub HeőOAbmoe Vuelta memglm YKHSaAH Ha camoaemenb- Hle HKTHBHOCTb B KalIeCTBe TaKOI'O (pam-apa, KOTopbxii urpaeT pon: B orpauwxem—m enem ne'reifr. Oanaxo MHororpaKToprIiíx attam/xs aanumx o tmcwe meAaebex nemü yme npn erom ncmenoeauuu noKazaA, u'ro HpOAOAPKeHl/Ie caMoaemeAbHoi'i aKTHBHOCTH nemu-ren cyrgeC'r- BeHHhIM orpaunaaxoxgnm (pam-apam.
B aawbneümnx aBTop usAarae'r nawomet—me, cozaaameecn nome BHCApeHHH cuc-rerum nocoőym no BocnnTal—mw AeTeü. Hocwenuee ocuoeano Ha pesyAb'raTax npoaezxemioro HayuHo-ucmezxosatewbcxnm HMCTHTyTOM no aemorparpym OÖCACAOBaHHH. Bueapeune nocoóux no BOCHMTaHHK) aeteí'x Hecomnem—to cnocoőcwnoeawo nonbimenmo tcha pomaenuü c 1967 r., umenmeMy MeCTO HCKAmunTeAbHo B pesyAb'ra're noannemm uuma pallos camozten'reszubrx Matepeiír. OAHaKO momuo ycTaHOBHTb, u'ro Bueapcnne cucu'emmnocoőnx oxaaaAo paswwmoe BAHHHHC Ha pasAmmme cognawbume CAOH n nocoőneM B paam—muoi—i mepe HOAbSOBaAX/ICb memgnnm, exozrmgne B pazAuuHbre mon. B Hanőowbmeü mertem/! nocoónem nowmonawcn ceMbu neceAchoxoz—müc'reeuumx rpuauueckux paőounx, Ha BTOpOM mecwe Haxozz- meg ceAchoxoaxi'iCTBeHHme (pnauuecxne paőouue, Ha TpeTbeM -— mporme yMCTBcHHbiC paőon—mxu, a B Haumenbmeü cteneun —— meurgnnbl HB prra HHTcAAureHgnu. pGSAI/IHHth nponopgnu nousoeaunx nocoőuem orpamarm- TO, ';To Bonpoc o TOM, BblllBl/IHyTb API B riepcztnnü rman pam: ma'repn ;! BBSITb Ha ceőn BbITeKalotgue ns Matepnncma a'rpngatenb- nme c Tatum sperma Kapbepm nocweac'rgun, conposomnaemme nperalgeHHEM camozxesrreAb-
Hoi)": aK'mBHOCTu Ha pm); Ae1', Bosamcae'r B paz-mwmoü mepe B cwyuae pasAnume CAOEB.
B eaKAroumeAbx-Ioíft uacru CTaTbH aa'rop COHOCTaBAZeT BbiBOA, caeAaHHblü Ha ocnone HCCACAOBBHHH BAHHHHZ nocoőmt no Bocnn'ram—uo zte'refi, no KOTOpOMy ypomm (pep'rmxb- HOCTPI pas/mamam cwoes cőwmxaro'rcn apyr apyry, c peayAbTa'raMH oőc/xeztoeanun no peC'rpa- anpmcagnn HayuHo-Hcmeaoaa'rewncxoro micrrwryra no nemorpammt, noxasmsamlgne s my- uae őowee MOAOJIbIX HOKOAEHI/Xft Ty me camyro Teaaeugnm.
SUMMARY
The paper gives account of the results of research dealing with the role of social fac- tors in the development of fertility. The paper publishes the answers received in the course of the fertility and family planning survey of 1965—1967 as to what reasons the women included in the survey gave for using birth-control. The author points out that at _this survey relatively very few women referred to earning activity as to a factor playing a role in limiting the number of children. However. the many—sided analysis of the data on the desired number of children has painted out already in the case of this survey that earning activity is a considerable limiting factor.
Further, the author describes the situation created after the introduction of the sys—
tem of matemity allowance on the basis of the results of (: survey carried out by the Demographic Research institute. The introduction of the allowance has undoubtedly contri—
buted to the increase in the number of births since 1967 which is due almost exclusively to the increase in the number of births by earning mothers. However, it could be established that the influence of the allowance was different by different social strata and there was also a difference between the women belonging to different social strata in respect of utilizing allowance. Non-agricultural. manual workers made use of this possibililty of the greatest extent, then agrioultural manual workers, other non-manual employees while the smallest proportions was found among intellectuals. These different proportions ref- lect the fact that the dilemma of giving priority to maternity and of bearing the disacl- vantages accompanying the interruption of the professional carrier for several years arises differently before the women belonging to different social strata.
In the closing part of the paper the author compares the conclusion reached on the basis of the survev of the influence of the child allowance care. according to which fer- tility levels of different strata have come nearer to each other, with the results of a restratification survey performed by the Demographic Research Institute showing the same, tendency.
