A MEGFELELÓNEK TARTOTT JUVEDELEM
ANGELUSZ RÓBERT — NAGY LAJOS GÉZA — TARDOS RÓBERT
Az emberek gazdasági magatartását nemcsak objektív körülmények határozzák meg, hanem az is befolyásolja, hogyan értékelik. érzékelik helyzetüket. Ami az ab-
jektív életviszonyokat illeti. ezekről bőségesen állnak rendelkezésre adatok a külön—
böző statisztikai felvételekből. Távolról sem mondható ez el a gazdasági gondolko—
dás egyes összetevőiről. Az a vizsgálatsorozat, amely a Tömegkommunikációs Kuta—
tóközpontban az 1970-es évek közepén indult, kísérletet tett ilyen jellegű szubjektiv jelzőszámok - például az országos és a személyes gazdasági helyzet megítélése, az
árváltozások érzékelése stb. — kidolgozására.1
Jelen cikkünk e kutatássorozat egyik felvételére épül. 1978-ban az ország fel—
nőtt népességét reprezentáló 500 fős mintán2 végzett közvéleménykutatás alkalmá- val a személyes interjúk során a gazdasági tárgyú kérdések között a jövedelmekkel kapcsolatban is véleményeket kértünk. A kérdés, amelyre adott válaszokon e tanul- mány alapgl. a következő volt: ,,Egy olyan családnak. mint az Öné, hány forint havi jövedelemre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően megéljen ?"3
Hogyan értelmezhették a megkérdezettek ezt a kérdést? Mit értettek ,,megfe—
lelő megélhetésen"? Egészen egyértelműen nem tudunk erre választ adni, az ered—
mények értelmezését azonban megkönnyítik egy másik felvétel idevonatkozó ered- ményei. 1979—ben budapesti nagyüzemi munkások körében több kérdés feltételével kíséreltük meg e fogalom jelentését meghatározni. Ennek során az említett kérdésen kivül megkérdeztük: ... .. mekkora az a jövedelem, amiből éppen hogy ki lehet jön—
ni?", ,... . amiből beosztással jól ki lehet jönni?". ... . . amiből már gond nélkül meg lehet élni?"
A különböző nagyságú családokra vonatkozó válaszok átlagai szerint
— éppen hogy meg lehet élni 5600 forintból,
— beosztással jól meg lehet élni 7550 forintból.
-— megfelelően meg lehet élni 8590 forintból,
— gond nélkül meg lehet élni 11250 forintból.
Nyilvánvaló, hogy a .,megfelelő megélhetést" a szubjektív létminimumszintnél jóval magasabbra teszik, hiszen a megjelölt összegek átlaga a budapesti munkások
1 Lásd erről a Szociológia 1978. évi 1. számában megjelent tanulmányunkat.
: Az elemzéshez 437 értékelhető kérdőív állt rendelkezésre. A minta elemszámának csökkenése nem be- folyásolta számottevően a minta főbb társadalmi—demográflal ismérvek szerint! összetételét. A kis elemszám- többdimenziós elemzésekre csak korlátozottan adott alkalmat. Tanulmányunkban csak olyan összefüggéseket emelünk ki. amelyek statisztikailag szignifikánsak, illetve amelyeket más összefüggések tartalmilag alátámasz-
tanok.
3 E kérdés megelőzte azokat a kérdéseket. amelyek a megkérdezettek tényleges jövedelmére vonatkoztak.
igy ez utóbbinak összege nem befolyásolhatta közvetlenül a megfelelő megélhetéshez szüksegesnek tartott összeget.
ANGELUSZ — NAGY -— TARDOS: A MEGFELELÖ JUVEDELEM 819
körében nemcsak az .,éppen hogy megélni" szintnél magasabb lényegesen. hanem meghaladja azt a szintet is, amit a ..beosztással jól élni" jelent. Az is világos ugyan- akkor, hogy ez az összeg távol van a ..gond nélküli megélhetéshez" elegendőnek tartott jövedelemszinttől. Elképzelhető, hogy e fogalmak értelmezése más társadalmi rétegekben némiképpen eltér a bemutatottól. az azonban nagyon valószínű. hogy a
különbségek nem olyan mértékűek, hogy alapvetően megváltoztatnák az itt bemuta-
tott sorrendet.Az 1978. évi felvételnél a .,megfelelő megélhetéshez" szükségesnek tartott jö—
vedelmet — amit a továbbiakban a rövidség kedvéért szükséges jövedelemnek ne- vezünk — átlagosan 6170 forintban jelölték meg a kérdezettek. Ez lényegében egy- beesett a megkérdezettek tényleges családi összjövedelmének4 átlagával (6230 to- rint). Első pillantásra meglepő a két átlag csaknem azonos nagysága, hiszen a min- dennapi tapasztalatok alapján azt gondolhatnánk, hogy az emberek anyagi szük—
ségletei általában meghaladják lehetőségeiket, s ezért a rendelkezésre állónál több jövedelmet tartanak maguk számára szükségesnek. További adalék ehhez az egybe—
eséshez, hogy az egy főre jutó tényleges jövedelmek és a szükséges jövedelmek szó—
ródása is csaknem megegyezik és eloszlásuk is hasonló.5
Felvetődik a kérdés: vajon ez a hasonlóság abból adódik—e, hogy a szükséges és a tényleges jövedelmek egyénenként is közel esnek egymáshoz (tehát az embe—
rek többnyire annyi jövedelmet tartottak szükségesnek, amennyi jövedelmük van), vagy pedig csak látszólagos ez az azonosság abban az értelemben. hogy a szüksé- ges és a tényleges jövedelmek .,keresztbe" mozognak egymással (tehát a magas jövedelműek a meglévőnél kevesebb, az alacsonyabb jövedelműek nagyobb jövedel—
met tartottak szükségesnek).
A kérdés tisztázásához kézenfekvő annak vizsgálata, hogyan függ össze egy- mással a tényleges és a szükséges jövedelem.
1. tábla
Az egy főre jutó tényleges jövedelem összefüggése az egy főre futó szükséges jövedelemmel
4250 ' 1251—1850131'551—25301 2551-
A szükséges jövedelem
(forint) forint tényleges jövedelemmel rendelkezők megoszlása (százalék)
—1250 . . . . . . . . . . 39 25 16 8
1251—1950* . . . . . . . . . . 44 34 20 13
1951—2550 . . . . . . . . . . 14 34 35 34
2551— . . . . . . . . . . . 3 7 29 45
Együtt . . . . . . . . . . 100 100 100 100
Válaszadók száma . . . 94 130 110 ' 103
' Az egy főre jutó tényleges. illetve szükséges jövedelem osztályközeinek értékét eloszlásaik alapján határoztuk meg, s mivel ezek nem voltak egészen azonosak, ezért a megállapított intervallumok is nemileg
eltérnek.
A táblából több lényeges következtetés adódik. Világosan kivehető. erősen ér- vényesülő összefüggés. hogy minél magasabb a tényleges jövedelem. annál maga—
sabb a szükséges jövedelem.
4 A tényleges családi összjövedelem a háztartás tagjainak a kérdezett által bevallott havi összes jöve- delme.
5 A felvételben szereplők egy főre jutó tényleges jövedelmének átlaga 2020 forint. szórása 742 forint;
egy főre jutó szükséges jövedelme 2030 forint. szórása 705 forint.
30
820 ANGELUSZ RÓBERT — NAGY LAJOS GEZA —- TARDOS RÓBERT
Megdől ugyanakkor az a lehetséges feltételezés. hogy a válaszolók többsége tényleges jövedelmével azonos vagy többé-kevésbé megegyező nagyságú szükséges jövedelmet nevezett meg. A tábla átlóján található értékekhez (39, 34, 35, 45%) ké—
pest minden jövedelemcsoportban nagyobb azok aránya, akik jövedelmüktől eltérő összeget jelöltek meg szükségesként. llyen eltérések mindkét irányban (az átlótál fel- és lefelé) találhatók, vagyis olyan megkérdezettek is előfordultak, akik tényle- ges jövedelmüknél magasabb, olyanok is. akik alacsonyabb jövedelmet tekintettek szükségesnek.
Az, hogy valójában milyen csekély mértékű volt a tényleges és szükséges jöve—
delem egyénenkénti egybeesése. világosabban mutatható ki a tényleges és a szük—- séges jövedelem pontos adatainak egybevetésével: a megkérdezetteknek mindössze
4 százalékánál volt azonos ez a két összeg.
Mivel részletesen kívántuk elemezni. hogy mitől függ. hogy valaki többet vagy kevesebbet tart szükségesnek tényleges jövedelménél, olyan indexet szerkesztettünk.
amely a két adat hányadosán alapul. Két csoportot alakítottunk: az egyikbe azok tartoznak, akik nagyobb, a másikba azok, akik kisebb összeget jelöltek meg a tény— _ leges jövedelmükhöz képest szükségesnek. Az első, a továbbiakban .,felülmondá"- nak nevezett csoportról úgy beszélhetünk. mint amelynek magas. a második. a to—
vábbiakban ,,alulmondó"-nak nevezett csoportról úgy. mint amelynek alacsony a kinyilvánított relatív jővedelemszükséglete.6
A két csoportra bontás számszerűen megfelezte a mintát: éppen 50—50 százalék volt az ,,alulmondók" és a ..felülmondók" aránya. lsmét annak vizsgálata célszerű elsőként. hogyan függ össze a két csoporthoz tartozás a tényleges jövedelemmel.
2. tábla
A iövedelemszükséglet alakulása az egy főre jutó tényleges jövedelem szerint
4250 ] 1251—1850 ] 1851—2550 l 2551—
T' "kh" k' t
enyleges jovedelmu oz epes forint tényleges jövedelemmel rendelkezők megoszlása (százalék)
.,Alulmondók" . . . . . . . . 18 45 54 81
,.Felülmondók" . . 82 55 46 19
Együtt. . . . . . . . . . 100 100 100 100
Válaszadák száma . . 94 130 110 103
A tábla alapján kiegyenlítődési tendencia mutatkozik: az alacsonyabb jövedel—
műek saját jövedelmüknél többet tartanak szükségesnek. a magasabb jövedelmű—
ek viszont viszonylag kevesebbet is elegendőnek tekintenek a megfelelő megélhetés- hez. Mindkét póluson levők jövedelemszükséglete a középső sáv felé közelít. Mintha
olyan ,,láthatatlan szabályozó" működne-; amely a jövedelemszükségleteket mindkét
irányból egy társadalmilag elfogadott közép felé terelné.
Ha emlékezetünkbe idézünk egy korábban bemutatott tényt, a fenti összefüggés fényében újabb probléma szorul magyarázatra. Hogyan lehetséges az. hogy a szűk-
séges jövedelmek és a tényleges jövedelmek szórádása megegyezik egymással. ha a' A megkérdezettek 6 százaléka nem volt besorolható egyik csoportba sem (mert nem vállalkozott a szükséges jövedelem becslésére). Azt a 4 százalékot pedig. amelynél a két adat egybeesett. kis számukat tekintve nem kezeltük külön. hanem a két csoport megoszlását ls figyelembe véve az ..alulmondók" közé so- roltuk. Azt. hogy az ..alulmondón" és :: ..felülmondás" a válaszolók többségénél korántsem volt Jelentéktelen mértékű. mutatja. hogy (: hányados 0.90 és 1.10 értéke közé mindössze a válaszolók 11 százaléka esett.
A MEGFELELÖ JUVEDELE—M
821
fenti táblán bemutatott kiegyenlítődési tendencia érvényesül? Ez kétféleképpen le- hetséges: vagy a tényleges jövedelem tekintetében a két póluson elhelyezkedő cso- portokban a fő tendenciával ellentétesen viselkedők jelöltek meg annyival több, il- letve kevesebb szükséges jövedelmet, hogy ez ellensúlyozta a homogenizóciós ten—
denciát, vagy bizonyos helycserék történtek, és alacsonyabb jövedelműek náluk ma-
gasabb jövedelműeknél nagyobb, magasabb jövedelműek náluk alacsonyabb jö- vedelműeknél kisebb összeget jelöltek meg szükségesként. Az utóbbi feltevés mel- lett szól az az összefüggés, amely az egy főre jutó szükséges jövedelem és a jöve- delemszükséglet között fennáll.3. tábla
A jövedelemszükséglet alakulása
az egy főre jutó szükséges iövedelem szerint
—1250 ] 1251—1950 [ 1951—2550 [ 2551—-
T' ! d ! "kh" k'
' eny eges jove e mu oz epeSt forint szükséges jövedelmet mondók megoszlása (százalék)
..Alulmondók" . . . 80 51 43 28
,,Felülmondók" 20 49 57 72
Együtt. . . . . . . . . . A 100 100 100 100
Vólaszadók száma . . 94 121 130 92
A 3. tábla adatai szerint a szükségesnek tekintett jövedelem növekedésével a
,,felülmondók" aránya határozottan emelkedik. Ez természetesnek tűnhet, hiszen ha—sonló tartalmú mutatóról van szó. Ha viszont tekintetbe vesszük az előző két össze- függést is. már korántsem ilyen egyszerű a megítélés. Az eddigiekben azt láttuk.
hogy ahol a tényleges jövedelem magas, ott — tendenciájában — a szükséges jöve- delem is magas. de míg a tényleges jövedelem emelkedésével az ,,alulmondás" nő, addig a szükséges jövedelem emelkedésével a ,.felülmondás" nő. E paradoxon egy- féleképpen magyarázható: magas szükséges jövedelmű csoportokban viszonylag nagy számban fordulnak elő alacsonyabb tényleges jövedelműek is (akik tehát le- lülmondók). alacsonyabb szükséges jövedelmű csoportokban pedig viszonylag nagy számban fordulnak elő magasabb tényleges jövedelműek. E ..helycserék" azonban nem ívelik át a teljes jövedelemskálát (tehát például nem a legmagasabb tényle—
ges jövedelműek mondják a legalacsonyabb szükséges jövedelmet), hanem döntő többségben egymáshoz közeli csoportok közt zajlanak le. Az elmozdulások a kö—
zéphez közel levő csoportoktól a szomszédos pólusok felé, a pólusokról a középhez közel levő, szomszédos csoportok felé irányulnak (tehát a középről a szélek felé, a szélekről a közép felé irányuló hatások érvényesülnek).
Felvetődik a kérdés. hogy milyen tartalmi tényezők hűzódhatnak meg ezek mö- gött az elmozdulások mögött? Feltehetően különböző hatásokkal magyarázhatók a különböző jövedelemszinteken végbemenő helycserék. Vegyük sorra a különböző jö—
vedelmi csoportokat. A legalacsonyabb tényleges jövedelműek ,,felülmondásában"
többfajta motívum is közrejátszhat. Mindenekelőtt az a tény, hogy ez a csoport küzd—
het leginkább mindennapos megélhetési nehézségekkel, pénzszűkével. s ez eleve intenzívebb jövedelemszükségletet eredményezhet. Fokozhatja ezt az is, hogy ben- nük lehet meg leginkább az a benyomás, hogy az emberek többségéhez képest hát-
rányosabb helyzetben vannak, és ezen belül olyan —— társadalmi helyzetük alapján
közelfekvő — csoportokhoz viszonyítva is, amelyeknek életviteléről, életszinvonaláról közvetlen tapasztalataik vannak.822 ANGELUSZ RÓBERT — NAGY LAJOS GÉZA - TARDOS RÓBERT
A másik póluson hasonló tényezők érvényesülhetnek fordított előjellel. A vi-
szonylag magas jövedelműek csoportjában a mindennapi alapvető szükségletek ki—elégítése nem jelent az alsó jövedelmi szinten levőkhöz hasonló nehézséget. Az adatok azt valószínűsítik. hogy az alapvetőn túlmenő szükségletek sem jelentenek olyan nyomást, amelyek ellensúlyozhatnák a társadalmi méltányosságérzésből, il- letve az észlelt normák követéséből eredő, ellenkező irányú tényezők hatását. Lé- nyeges szerepet játszhatnak azok a mindennapi tapasztalatok. hogy a társadalom jelentős része náluk alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik.
A közvetlenül az átlag fölött elhelyezkedő jövedelmi csoportnál a viszonylag magasabb jövedelem ellenére viszonylag nagy a ,,felülmondás". E csoportban fel- tehetően sokan vannak olyanok. akik számára viszonyítási csoportként a magasabb jövedelműek jelennek meg. akiknek életvitelmintái befolyásolják szükségleteiket.
elvárásaikat és ezeken keresztül jövedelemszükségletüket.
A közvetlenül az átlag alatt elhelyezkedő jövedelmi csoportoknál viszont az szo—
rul magyarázatra, hogy a viszonylag alacsony jövedelem ellenére miért olyan magas az ,,alulmondók" aránya. Ez a statikus, alacsonyabb szinten viszonylag telítődött szükségleti szint feltehetően azzal függ össze. hogy — életkori vagy más társadalmi——
demográfiai tényezők miatt — itt többen vannak olyanok. akiknek nincs reális lehe—
tőségük magasabb jövedelmi szintre lépésre, másrészt közeli érintkezésben lehet—
nek náluk alacsonyabb jövedelmi szinteken elhelyezkedő társadalmi csoportokkal.
(E feltételezések érvényességével kapcsolatban természetesen szem előtt kell tar- tani, hogy az itt jelzett összefüggések tendenciajellegűek.)
Mivel a jövedelemszükséglet alakulásában a tényleges jövedelem az alapvető meghatározó, azokat a társadalmi—demográfiai csoportokat, amelyekben viszonylag magas az egy főre jutó jövedelem. általában az ,.alulmonclás" (tehát az, hogy tény—
leges jövedelmüknél alacsonyabbat jelölnek meg szükségesként) jellemzi. Bizonyos magyarázó szerepet tulajdoníthatunk az iskolai végzettségnek és a lakóhely tele- püléstípusának. A minta kis elemszámára tekintettel azonban ezt nem érdemes rész- letesebben vizsgálni.
Az életkornak viszont önálló magyarázó szerepe van.
4. tábla
A iövedelemszükséglet alakulása életkor*
_és__egy főre jutó jövedelem szerint
Az 1850 forint alatti Az 1850 forint feletti ,,
iövedelmű jövedelmű Az osszes
Tényleges jövedelmükhöz ! ,, , ,. . .. .
képest fiatalok kozeP- idősek fiatalok kozep" idősek fiatal koze? idős
j koruak koruak koru
megoszlása (százalék)
,,Alulmondók" . . . . l 23 34 40 83 53 70 i 53 43 ) 55
..Felülmondók" . . 77 66 60 17 47 30 47 57 45
Együtt . . 100 100 100 100 100 100 100 100 100
Válaszadók száma 52 90 82 53 79 81 105 169 163
' Az életkor itt alkalmazott osztályközei: 30 év alatt, 31—50 év között, 50 év felett. Az 50 év feletti csoportok összevonását az indokolta. hogy az 51—60 évesek, és a 60 év felettiek között lényegében azonos
arányt képviselnek az ,.alulmondók".
Ha pusztán az életkor jövedelemszükségletet befolyásoló szerepét vesszük (lásd a 4". táblát). kitűnik, hogy míg a két szélső póluson az ,.alulmondás". *a középső élet-
A MEGFELELÖ JUVEDELEM 823
kori csoportban a ,.felülmondás", a jellemzőbb. Sokkal árnyaltabb képet kapunk, ha a különböző jövedelmi csoportokon belül különítjük el az egyes életkori csopor—
tokat. Az előbbi emlitett összefüggésről látható, hogy nem ilyen egyértelműen érvé- nyesül. Feltehető, hogy az átlagon felüli jövedelemmel rendelkező középkorúak kö- zött jelentős számban vannak olyanok, akik szakmai—jövedelmi életpályájuk magas és még felfelé ívelő szakaszában vannak, reális lehetőségük van magasabb jöve- delmi szintre lépésre. és viszonyítási csoportjaik közt is jelentős helyük van a feljebb velhelyezkedőknek. Mindez magasabb jövedelemszükségletükben nyilvánul meg.
Az alacsonyabb jövedelműek között azonban a fiataloknál a legnagyobb a .,fe- lülmondók" aránya. Magas jövedelemszükségletükben feltehetően a jövedelmük és a családalapítással kapcsolatos anyagi terhek közt fennálló feszültség fejeződik ki elsősorban. Ugyanakkor hathat rájuk az a várakozás is, hogy az életpálya olyan szakaszában vannak, amikor a jövedelmek még viszonylag jelentősen emelkednek.
Figyelmet érdemel, hogy a többi életkori csoporthoz képest a fiataloknál jelent leg- inkább ugrásszerű változást a jövedelemszükségletekben a magasabb jövedelmi csoporthoz tartozás (körükben az átlagon aluli jövedelműek 77 százalékáról 17 szá-
zalékra csökken a ,.felülmondók" aránya). Valószínűleg arról van szó. hogy az em—
lített kiegyenlítődési tendencia legerősebben a kedvezőbb anyagi helyzetben levő (önálló családot jelentős részben még nem alapitott) fiatalok körében érvényesül.
Az életkor magyarázó szerepével kapcsolatban elmondottak felvetik a kérdést, hogy a jövedelemszükséglet meghatározásában milyen az életciklus szerepe.
5. tábla
A jövedelemszűkséglet alakulása a családi életciklus szerin?
, 40
35 év 40 ev 1—2 3 vagy több év feletti.
alatti alatti, gyermeket gyermeket eltartott Tényleges jövedelmükhöz nem gyermek- eitartó eltartó gyermek
képest házasok telen házasok házasok nélküli
hazasok házasok
megoszlása (százalék)
,,Alulmondók" . . . 60 68 42 — 1 59
.,Felülmonclók" 40 32 58 100 41
Együtt . . 100 100 100 100 100
Válaszadók száma 42 25 167 16 142
" E tipológia 3 változó — az életkor, a családi állapot és az eltartott gyermekek száma — alapján ala- kult ki. E három változó kombinációi közül azokat emeltük ki. amelyek a családi ciklus tipikusan egymásra
"következő fázisait jelentik. Ezt az elvet nem érvényesítettük következetesen. ugyanis az idős egyedülállókból nem képeztünk külön csoportot. és őket nem soroltuk be.
A családi életciklusnak olyan szakaszai, amelyekben a gyermekneveléssel járó anyagi terhek a családi költségvetés alakulására meghatározó módon hatnak. alap—
vetően befolyásolják a jövedelemszükségletet. igy a nem házas fiataloknál. illetve a gyermektelen családokban az .,alulmondás", a gyermekes családok tagjainál — és legszembetűnőbben a sokgyermekeseknél —- a ,.felülmondás" a jellemző. (Ezeknél a feszített anyagi helyzeten túl bizonyára az is szerepet játszik, hogy méltányosnak tartanák, ha a gyermekneveléssel vállalt terheiket a társadalom nagyobb mérték—
ben ellensúlyozná.) lsmét—változik a kép. amikor a felnevelt gyerekek elhagyják a családot: a kiadások valóságos csökkenése a jövedelemszükségletek alacsonyabb
szintre helyeződésében is megnyilvánul.
A családtípus nem független a tényleges jövedelem mértékétől, mivel a gyer—
mekes családokban az egy főre jutó jövedelem tendenciaszerűen alacsonyabb. A
824 ANGELUSZ RÓBERT — NAGY LAJOS GÉZA — TARDOS RÓBERT
bemutatott összefüggések azonban akkor is fennmaradnak. ha a különböző csa-
ládi helyzetű megkérdezetteket jövedelmi szintenként vizsgáljuk.76. tábla
A iövedelemszükséglet alakulása a családi életciklus és az egy főre jutó jövedelem szerint
1650 forint alatti jövedelmű 1850 forint feletti jövedelmű
40 év 40 év
feletti. feletti.
Tényleges jövedelmükhöz 9ÉZÉ'ka' gyermekes eltartott gyteerlrenrfb gyermekes eltartott kepest fiatalok csaladok gnyéel'k'iileik fiatalok csaladok gyám???
házasok házasok
megoszlása (százalék)
.,Alulmondók" . . . . . . 32 27 47 75 63 67
..Felülmondók" . . . . . . 68 73 53 25 37 33
Együtt . . . . . . . . 100 100 100 100 100 100
Válaszadók száma . . . . 19 124 58 49 59 84
Mindkét jövedelemcsoportban de különösen az alacsonyabb jövedelműek kö—
zött, (: gyermekes családokat jellemzi leginkább a magasabb jövedelemszükséglet.
A bemutatott objektív társadalmi—demográfiai változók a jövedelemszükségletek alakulásának csak meghatározott részét magyarázzák. Még ha egyszerre több té-
nyező szerint csoportosítjuk is a válaszokat, megállapítható. hogy egy-egy csoporton belül is megoszlanak az emberek a jövedelemszükséglet mértéke szerint. Mivel ma- gyarázható ez a szóródás? Feltehető — ahogy ilyen mozzanatokra már előzőleg utal—tunk —, hogy a jövedelemszükségletek alakulásában az objektív társadalmi—demog—
ráfiai ismérvek mellett tudati tényezők, várakozások, beállítottságok stb. is szerepet
játszanak. E feltételezést alátámasztani látszanak azok az alábbi összefüggések, amelyek a jövedelemszükse'gletnek a személyes anyagi helyzet megítélésével valókapcsolatát jelzik.
7. tábla
A íövedelemszükséglet a személyes helyzet múltbeli alakulásáról alkotott vélemény szerint*
1850 forint alatti jövedelműek 1850 forint feletti jövedelműek
megoszlása ,megoszlása k
Tényleges jövedelmükhöz (százalék). akiknek (szazalek). akikne képest
beváltak nem vagy beváltak . nem vagy
számításai részben valtak számításai reszben valtak
be számításai be számításai
,.Alulmondők" . . . . l 39 * 30 73 55
,.Felülmonclók" . 61 70 27 45
Együtt . . ; . .' . 100 100 100 100
Válaszadók száma . . 117 83 126 66
' A szóban forgó kérdés így hangzott: .,. . . egy pár évvel ezelőtt — mondjuk 4—5 éve — mire számított.
milyen lesz mostanra az Ön és családja anyagi helyzete, életszínvonala, hogyan látja, beváltak—e számításai?"
E kérdéshez egy nyitott kérdés is csatlakozott, amelynek válaszaiból egyértelmuvá volt, hogy a megkérdezet- tek pozitív változásokkal — helyzetük javulásával —— számoltuk.
7 Az alacsony elemszámok miatt a családi életciklus szerint megkülönböztetett csoportok közül kettőt——
kettőt ehhez az elemzéshez összevontunk.
A MEGFELELÓ JUVEDELEM
825;
8. tábla
A iövedelemszükséglet
a személyes tervekre vonatkozó biztonságérzet szerint*
1850 forint alatti ] 1550 forint feletti
jövedelműek megoszlása (százalék),
jövedelfntiiykggzesképest akik terveik megvalósulásában
biztosok lbizonyta- ' biztosak bizonyta-
l lanok l lc-nok
,,Alulmondók". . . . 40 28 78 * 57
..Felülmondók" . . . 60 72 22 43
Együtt. . . . . .l 100 ] 100 I 100 ; 100
' Az adatokat a következő kérdésre adott válaszok alapján állítottuk össze: ,,. .. mennyire biztos Um abban. hogy jelenlegi elképzeléseit. terveit a következő 4—5 évben sikerül elérni?"
9. tábla
A iövedelemszükséglet :) személyes vásárlóerő alakulásának megítélése szerint"
1850 forint alatti jövedelműek l 1850 forint feletti jövedelműek
megoszlása l megoszlása
(százalék). akik * (százalék). akik
ugya n-
Tényleges jövedelmükhöz képest többet annyit kevesebbet 1 többet ; ugyan-annyit kevesebbet tudnak vásárolni jövedelmükből, mint az előző
évben
' !
,,Alulmondók". . a. . . . 41 39 29 l 69 1 66 az
..Felülmondók" . . . . 59 61 71 ; 31 ; 34 38
Együtt. . . . . . . . 100 100 100 100 ' 100 100
Válaszadók száma . . . . 44 74 98 52 70 77
l
' A következő kérdés alapján: .,Tapasztalata szerint az egy évvel ezelőttihez képest többet, ugyan- annyit vagy kevesebbet tud vásárolni jövedelméből?"
10. tábla
A jövedelemszükséglet a keresetek
és az árak alakulására vonatkozó várakozás szerint*
1850 forint alatti ! 1850 forint feletti jövedelműek megoszlása (százalék).
, .A .A akik szerint az áruk emelkedését a keresetek
Tenyleges jovedelmukhoz emelkedése
képest
4
fedezni nem fogja i fedezni nem fogja
fogja fedezni fogja fedezni
.,Alulmondók" . . . . 43 29 74 64
;,Felülmondók" . . . 57 71 26 36
Együtt . . . . . . 100 100 100 100
Válaszadók száma . . 56 116 92 96
' A következő kérdés alapján: ... .. a keresetek emelkedése fedezni fogja-e az árak emelkedését?"
Az összefüggések egybecsengenek: minden jövedelmi csoporton belül fennáll,, hogy a helyzetük alakulásával elégedetlenek. illetve a jövőhöz kedvezőtlenebb vá—
826 ANGELUSZ RÓBERT _ NAGY LAJOS GÉZA — TARDOS RÓBERT
rakozásokat fűzők jelölnek meg magasabb jövedelemszükségletet. Az eltérések nagy-
ságából és rendszerességéből úgy tűnik, hogy a vizsgálatba bevont változók körén belül a tényleges jövedelem után ez alkotja a legnagyobb magyarázó erővel ren- delkező tényezőkomplexumot. Összefoglalóan az világlik ki ezekből az összefüggé—sekből. hogy (: jövedelemszükséglet nemcsak az emberek tényleges anyagi helyze—
tétől függ. hanem attól is, hogyan észlelik, hogyan definiálják maguk számára ezt a helyzetet, illetve ennek alakulását,
Az objektív és szubjektív tényezők együtthatásainak bonyolult rendszerére egy további összefüggés is felhívja a figyelmet.
11. tábla
A személyes helyzet jövőbeli alakulásával kapcsolatos igények*
az egy főre jutó jövedelem és a iövedelemszükséglet szerint
4250 ! 1251—1850 ] 1851—2550 l 2551—
forint tényleges jövedelemmel rendelkezők
_ , megoszlása (százalék), akik tényleges jövedelmükből
Jelenlegi helyzetének képest
fennmaradásával
,,alul- ,,felül— ,,alul- .,felül- ..alul- ..felül— .,alul- "felül-
mon— mon— mon— mon- man- mon- mon— mon-
dák" dók" dák" dók" dók" 'lók" dók" dók"
Elégedettek lennének . . . 69 36 64 41 ' 59 44 54 52
Elégedetlenek lennének . . . . 31 64 36 59 41 56 46 48
Együtt . . . 100 100 100 100 100 100 100 100
Válaszadók száma . . . . . . 16 56 54 83 75 71 48 20
l
* A következő kérdés alapján: ..Mit szólna ahhoz, ha Önnek és családjának 4—5 év múlva ugyanolyan lenne az anyagi helyzete, mint most?"
A 12. tábla adatai további adalékot szolgáltatnak az ,,alulmondás" és a ,,felül—
mondás" jelentésének értelmezéséhez. Közvetlenül is mutatják, hogy a ,,felülmon—
dás" inkább párosul a személyes helyzetre vonatkozó elégedetlenséggel, az .,alul- mondás" pedig inkább jár együtt elégedettséggel. A legszembetűnőbben a legala- csonyabb jövedelműek között érvényesül ez az összefüggés. A magasabb jövedel- műek között is fennmarad e kapcsolat. de veszit erejéből. Itt a jövedelemszükségletet és az elégedettséget is több mozzanat befolyásolhatja, és ez bizonytalanná teszi a
két tényező összekapcsolódását.
*
A tanulmány egy adott időpont (1978 tavasza) állapotát rögzíti a vizsgált kér—
désről. A tényleges jövedelmek, anyagi helyzetek változásai, valamint az objektív és szubjektív tényezők bemutatott együttes hatásai valószínűsítik. hogy más időpon—
tokban. más körülmények között a szükséges jövedelem mértékében, a jövedelem—
szükséglet alakulásában az itt leírtakhoz képest változások lehetnek.
PE3tOME
ABTOpr Ha OCHOBEHHH ocymecrsneuuoro 3 Bem—pun :; 1978 rogy ablőopounoro 06—
cneaoaaum paCCManHBaIOT ősrryromue B omenbnux oőmecraenuux cnoax npeAcraaneHna 06 ynoanersopmenbnom ypoaHe noxoaoa.
OAI-IH us nauőonee cymecraeHHblx BbIBOAOB oöcnenoeauua aanmouae'rcn :; TOM, uno cpeAHm nenuuuna npuanaaaemux onane'rnopu'reanmMu .aoxonoa He npeabuuanal cpem-mx
A MEGFELELÓ JÓVEDELEM 827
chain-mean ononos onpomennmxa no cymecray cosnanana c HHMM. Bonee nonpoőnui ananua OAHOBpeMeHHO noxasan, Ii'ro ara napannenbnocrs Bos!—tunne He nOTOMy, trro ((He- OÖXOAHMble p.aonbm " : OTAeJ'IbeIX cnyuasrx anMblKanH K cpanmuecmm AOXOAGM. Bece- Ma cnano nposaunace Hnsennunonnan Tenger-luna, Bcooraercrannc Koropoü na MHeHmo mau. c MeHbuJHMH .noxonaMu HeOÖXOAHML-IMH cuuraior AOXOAbI őonee BbICOKHe no cpae—
HSHHK) c ux AOXOAaMM, a nuua c Sonee BblCOKHMH AOXOAaMH an3HaI-OT " MeHbLLlHe p.a—
XOAbl AOCTGTOHHBIMH Ann ynosneraopn'renbi—ioro oőpaaa )KH3HH.
ABTOpbl cra'rbu noouepeAi-io paCCManHBaIOT CPaKTOpr, oőbscumoume TeHAeHumo K BblpaBHHBaHm-O u, COOTBeTCTBeHHO, eü nporuaoneücraymmue.
SUMMARY
The study investigates, on the basis of a sample survey carried out in Hungary in 1978, howthe image of the income considered as ,,reasonable" varies by individual social groups.
One of the most important findings of the investigation was that the average of the ,,reasonable income" did not surpass the average actual income of the persons interviewed.
but is was practically eaual to that. However, (: more detailed analysis pointed out that this parallelism was not resulted by that the .,necessary income" would have followed the actual income of individuals. A definite levelling tendency presented itself according to which those of lower income would have reauired (: higher income than they actually had. while those of higher income would have been satisfied even with a relatívely lower income.
The authors of the study discuss the factors, one after the other. which explain or are opposed to the levelling tendency.
