MADARAI MACiYVPiORSZÁG

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) A FÖLDMIVKLÉSÜGYI MAC.YAR. KIU.. MINISTER KIADVÁNYAI.. MAGYAR OliMTHOLOGIAI KÖZPONT.. MACiYVPiORSZÁG MADARAI KULONOS TFKTvnnrri ^r. ^. GAZDASAGIJELENTüSEGüKUi:. A. FÖLDMIVELÉSOGYI magyar királyi MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA. ciii:rnelhá/i. chernel isT\m. KÉPEKKEL ELLÁTTÁK. HÁHV GYULA. És. NÉCSEY ISTVÁN.. INTÉZTE. .. HERMÁN. OTTÓ.. MÁSODIK KÖNYV. XL. .>/.lNF<. TÁBLÁVAL, ÖT. MLAPPAL. ÉP KILENCZ SZÖVEGKÉPPEL.. BUDAPEST. 1899..

(6) (9L. Franklin-Társulat nyomdája..

(7) MÁSODIK KÖNYV.. TÜZETES RÉSZ. MAGYARORSZÁG MADARAINAK LEÍRÁSA, ELTERJEDÉSE ÉS ÉLETRAJZA..

(8)

(9) TARTALOM. Tartalom. _____________________. Képek jegyzéke. ____________„_.__ ____.„__________. A. második kötethez. A. rendszer. _________________ _________„„ _ BÚVÁROK ______„„„_ „_________„_.. Mértékek magyarázataI.. rend.. (Urínatores). Család. Alkafélék (Alcidae). I.. 1.. Nem. Alka. (Alka). ____________„ _________ _____________ ____________. Család. Vöcsökfélék (Colymbidae). II.. 2.. Nem. Búvár. 3.. II.. ... «. rend. III.. 4.. (Gavia). Vöcsök (Colymbus). IIOSSZÚSZÁRXYLIAK. Család.. Hojszafélék (Procellariidae). Nem. Vészmadár. 5.. «. (Puffinus). Hojsza (Procellaria) _. ___________ __________. IV. Család. Sirályfélék (Laridíe). A) Alcsalád, Sirályok (LaHuue) 6.. Nem. Halfarkas. (Stercorarius). 7.. «. Sirály (Larus). 8.. «. Csüll. (Rissa). ___________ ___________ ___________. ______________ _____________. B) Alcsalád. Csérek (Stemtnae) 9.. Nem. Csér (Stema). 10.. III.. «. rend.. _____ ___„._____. (L<)iiiji|)eniies). _________. _________. Szerkó (Hydrochelidon). EVEZLÁBUAK. _____. (Steganopodes). V. Család. Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) 11.. Nem. Kárókatona (Phalacrocorax)_. —. —. --. _. _. _. _ „. —. _. _. Nem. Gödény (Pelecanus)_. 1. 10 12 12 13. 14 14 19 31 31. 32 33. 34 35. 35 39 53. 55. ""-. 63. _. 69. 69. _. __________. _______ ~ _„____ — — — —. 69. ~. VI. Család. Gödényfélék (Pelecanidae) 12.. xvii. 56. _. _. v xiv. —. — —. ~. ~-. L&p. -". 76 77.

(10) TARTALOM.. VI. Lap. IV. rend.. FOGASGSRÜEK. (Lamellirostres). 1 3.. Nem. Bukó (Mergus). ... 15.. Feketerécze (Oedemia). «. 17.. «. Bukórécze (Fuligula). <«. Récze (Anas). —. — „. «. Kanalasrécze (Spatula). 20.. «. Nyílfarkúrécze (Dafila). «. Tengerilúd (Branta). 23.. «. Lúd(Anser). V. rend.. FUTÓK. „. _„. Székicsér. Lile (Gharadrius). 30.. «. Bibicz (Vanellus). 31.. «. Ugartyúk (Oedicnemus). (Glareola)..... ..„. „. .„. ..,. .„.. .... ™. „ ..... ..... .„.. „. .„. _. ._. .„.. „. .... ..... ..„. „.. „ ™. 101. 116 117. 124. __. „. ._.. .„. ..... ^.. .... ™ 139. _ ™ „. 140 .... 142. _. „. _„. ..... „.. „... ..... „„ ..... „.. _. „„. ..... ™. „.. „. _. „,. „.. ..... 173. 176. .._. „... 170 173. ..... .„.. 168 168. „.. ..... ..... „.. ... ..„. ..... „.. 167. -_. _.. „„_„.„.. ..... ..... .._. „ 163. „..„._ ™ „. ™. „.. „. 157. ..... ~.. 141. 146. „.. .„. 138 138. ^. „.. „... „,.. ..... .... 134 135. „ „. „.. .„.. „. ..... Fenyérfutó (Galidris) „.. ^. „. Czankók (Totaninae). Sáljáró (Limicola). _. _„. ..... „.. Nem. Viztaposó (Phalaropus) «. .__. -~. _.„„....„._„..„_„„. Nem. Gulipán (Recurvirostra) « Töcsmadár (Himantopus). 36.. 91. _„_..._. ... „. A) Alcsalád. Töcsmadarak (Himantopodinae). (.. ™. „„.„„_„._ ™. Család. Szalonkafélék (Scolopacidse). 35.. --. __. „..„„„. ..... «. 34.. ~ ~ ~ ~ ~ _ ~ -. ~. 93. „„„„_„„„_-. Nem. Gsigaforgató (Hsematopus) « Kforgató (Arenaria) ^ « Futómadár (Gursorius) .„. B) Alcsalád.. 90. „__„„„„„„„„„. (Gursores). «. 33.. —. —. --. „„„„__„_„„____„. 29.. 32.. 88. ~. „.„„„„„_...-._. .^. 28.. XIL. —. „.__. 88. „.. XI. Család. Lilefélék (Charadriidse). 27.. „. _.. ~. ~. 83. „-„_™_~™_~_.-. X. Család. Hattyúfélék (Cygnidse)™. Nem. Hattyú (Cygnus). ^. „. 82. „._.„„_._„__- 119 ,..„„„„„„-__ 120 „ ^ „._„_„-______-122. 22.. 26.. „. „_„.___. -. IX. Család. Lúdfélék (Anseridge). Nem. Ásólúd (Tadoma). ~. _„.„__-_.. „„. 19.. 25.. „. .,... 18.. 24.. „. „. ... „ .~ ~ ~~ ~ Nem. Bütykösrécze (Erismatura) « Dunnarécze (Somateria) _v.- — — _ —. 16.. 21.. „-.„--. ^. 82. ~. „..„_-.--._-------. VIII. Család. Réczefélék (Anatidae) 14.. ^. „. VII. Család. Bukófélék (Mergidse). -. ^. _. 177.

(11) TARTALOM.. VII. Lap. _. _. 37.. Nem.. 38.. «. Paizsosczankó (Pavoncella). 39.. «. Czankó (Totanus). 40.. *. Goda (Limosa)-. 41.. <-. Póling (Numenius). Partfutó (Tringa). __. __. -. „___._. Nem. Sárszalonka. 43.. _. _. _. _.. Nem. Túzok. „. _. _.. _.. .________.. XIII. Család. Túzokfélék (Otidida?)_ 44.. _. _.. ._.. 202 205. __. _ 212. _. _. 212 „ 220. ______.„. 226. .. „______.„__.__.„ ^ _.____„„_.„_. (Otis). XIV. Család. Darufélék (Gniidge) 45.. Nem. Daru. (Gnis). ______________ __________ __________ _______ ___________ ___________ _____________. XV. Család. Guvalfélék (RaUidae) 46.. Nem. Guvat (Rallus)_. _. _. .. _. _. 188. 192. _. „. _. „.. _. ______„____„. (Gallinago). Szalonka (Scolopax). «. __. __..„„„„„. _... C) Alcsaldd. Szalonkák (Scolapacívac) ^ 42.. _. _. 179. _. ._. _. _. 226 233 233 243. 244 246. 47.. «. Haris (Crex). 48.. •. Vízicsibe (Ortygometra). 249. 49.. «. Vízityúk (Gallinula)_. 254. 50.. «. Szárcsa (Fuliea). 256. _. _______ __________ __________ _________ __________ ___________ ____________ ______ ~ ~ ~ ________---„„____---______ ~ - _„___--_ _ _______ _______---- -. XVI. Család. Pusztaityúkfélék (Pteroclidae) 51.. Nem. Pusztaityúk. 52.. .. Talpastyúk (Syrrhaptes). «. VI. rend.. (Pterocles). LÉPKEDK. (Gressores). XVII. Család. íbiszfélék (Ibidse) 53.. 54.. Nem. Batla (Plegadis) « Kanalasgém (Platalea). --. -. XVIII. Család. Gólyafélék (Ciconiidse) 55.. Nem. Gólya (Ciconia)_. XIX. Család. Gémfélék (Ardeidse) 56.. Nem. Bakcsó (Nycticorax)_. 57.. «. Bölömbika (Botaums)_. 58.. «. Poczgém. 59.. «. Gém. (Ardetta). (Ardea). --. -. „. ~. _. ~~. 262 262 264 268. 274 269 272. 274 274 285 286. 288 291. 294.

(12) TARTALOM.. Vin. Lap. TURBÉKOLOK. VIl. rend.. (Gyrantes). ~. 315. ~. - 316. XX. Család. Galambfélék (Columbidae) Nem. Galamb (Columba). 60.. 61.. Gerle (Turtur). «. VIII. rend.. KAPAROK. -. „. .„.. ^. ..... (Rasores). „. „. ~. .„. „. XXI. Család. Fáczánfélék (Phasianidae) -. _. Nem. Fáczán (Phasianus). 64. 65.. (Perdix). „. .... A) Alcsalád. Foglyok (Perdicinae). Nem. Fogoly. 67.. Szirtifogoly (Caccabis). «. Fürj (Coturnix). IX. rend.. (Tetrao). __. .... 69. 70.. «. XXV. 71.. „. „„. Nem. Rétihéja. (Circus). ..... 73.. «. Héja(Astur). 74.. «. Karvaly (Accipiter). 75. 76.. B) Alcsalád.. Kányák. Nem. Kánya. (Milvus). «. „.. _. .._. _. .... —. -. -. „.. _.. __. „.. 368. 369. .„. 370 _.. .~. _.. .-.. _. _... „. 374. .. 375. „. _... „. 376. ~~. „.. „... _„. ..... „... „. ..... _ .„.. _. ..... _. ..... .„. ..... .„. _. „.. „.. ..-. ..„. „.„_„_„. 379 387. _. .„. .._. 378. 379 _... ..... -. „.. „. „.. „.. .„. „... 364. 369. _. _. .,... 356. ~-. .... ~. _... .„.. _. ..... „. ..... 355. ~. —. „... (Milvinac). .^. _... 347. „. ._.. 345. „_ -. _. „.. ..„. ..„. _... „. „.__„.„„.„„..„. _. ..... „. „.. _... ..... „_ ._. Darázsölyv (Pernis)„.. „„. „... 338. ~. _.. „..„„..„. XXVI. Család. Sólyomfélék (Falconidíe) .„. 72.. 337. _. „... „_„„._„. „... (Accipitrinae). 337. -. .„„„„„.. ._.. Család. Saskesely félék (Gypaétidse). Nem. Saskesely (Gypaétus). _. „ „... -. ..... 334. _. _.. „„„_„___. ..... ,. Dögkesely (Neophron). A) Alcsalád. Héják. .-.. „. „.. (Raptatores). Nem. Kesely (Vultur) « Fakókesely (Gyps). ™. 334. ~-. -. „.. .... ~. -. „„.„__-__. XXIV. Család. Keselyüfélék (Vulturidse) 68.. ..„. „.„„..„. _. RAGADOZÓK. _. .... Császármadár (Bonasa). «. -. „. „.. 334. „.. „. «. Nem. Fajd. _. 333. „. „. XXIII. Család. Fajdfélék (Tetraonid^) 66.. _. 325. -. -. -. ~.. „. „. _„. XXII. Család. Fogolyfélék (Perdicidíe). 63.. -. „. A) Alcsalád. Fáczánok (Phasianinae) 62.. 316. ~~. 389 392. _... 392 395.

(13) TARTALOM.. IX. Lap. 77.. Nem. Halászsas (Pandion). 78.. 79.. Nem. Kígyászölyv. 399. 402. _____.„. 404. „_„„„__________. 410. Ö\y\ (Buteo). 81.. «. Gatyásölyv (Archibuteo). 82.. «. Sas (Aquila). Nem. Vércse (Cerchneis) « Sólyom (Falco). ____________. _.. _. „. _. „. _.. „.. _. _. _. .._. „.. 429. __„______._.. „. 438. „.____ 438. _. _„______ _._________-__„___-_ - ______ _ „__„.„___.____.. «. Fülesbagoly (Asio). 87.. •. Füleskuvik (Pisorhina). B) AIrsn 1,1,1. Macskabaglyok (Síjniiivae) 88.. Nem. Macskabagoly (Syrnium). 89.. Hóbagoly (Nyctea). «. 90.. «. Gatyáscsuvik (Nyctala). 91.. ». Kuvik (Glaucidium)_. C) Alcsalád. 92.. X. iciKl.. KÚSZÓK. _. ._„___._„----. (Strix). (Scansores). _. _.. 446 446. 450. „. _. _. _„. --. „_._.-. „. 452 456. 459 459. _.„____._-. 460 460. Család. Harkályfélék (Picidé). „_„„-----. 468. A) Alcsajád. Nyaktekercsek (Jynginae). „.____----. 468. Nem. Nyaktekercs. (Jynx). _„„__._____. B) Alcsalád. Harkályok (IHcinae). 96.. 444. 456. _^____„__-„--. Nem. Kakuk (Cuculus). XXIX.. 95.. _... ___________ _._„____-_„„______-. A) Alcsalád. Kakukok (Cuculinae). 94.. _.. 440. -461. XXVIII. Család. Kakukfélék (Cuculidse). 93.. „. ._. Gyöngybaglyok (Strigimie). Nem. Gyöngybagoly. 422. __„.„___-_. 437. A) Alcsalád. Fülesbaglyok (Btihomnae). 86.. 409. 422. „„___._„____ ^. XXVII. Család. Bagolyfélék (StrigidaO. Nem. Buhú (Bubo). .... „____„___.„_.. D) Alrsdhíil. Sólymok (Falconinae). 85.. „. „__.___._____ 402. „___„_„. «. 84.. „ 397. _. „. „__„__.„._„_... (Circaétus)_.. 80.. 83.. _. _.. __. C) Alcsalád. Ölyvek (Buteomnac). _. „.. .. Rétisas (Haliaélus). «. Nem. Harkály (Dryocopus) «. _... Chernél: Magyarország. madaraL. II.. —. __._.--. „_._._. Fakopáncs (Dendrocopus). —. ____. _. -. —. ~. —. _----. -. -. ~. -. -. -. -. 471. _ 471. -. —. 468. ". 473.

(14) TARTALOM.. X. Lap. 97.. Nem. Höcsik. 98.. Küll. «. .„.. -. „,. (Iiisessorcs). ^. Család. Jégmadárfélék (Alcedinidaí). Nem. Jégmadár. -. (Alcedo). 493. ^. ~-. 101.. Nem. Banka (Upupa). -„. „_. ..~. A) Alcsalád. Szalakóták (CMraciinae) 102.. Nem. Szalakóta. rend. XII.. SURRANOK. XXXIV. 103.. „_. „.. „... (Strisores). ..... Nem. Sarlósfecske (Micropus). _„. „. „. _. _.. „... ^ „.. ™. _„. _„. „. ..... _. Nem. Kotrófecske. (Clivicola). „511. Gatyásfecske (Chelidonaria). 107.. «. Villásfecske (Hirundo). „. 516. ..... „„. -. „. Légykapók (Muscicapmae). „,. Nem. Légykapó (Muscicapa). XXXVIII. Család. Gébicsfélék. .„. ..... ..... (Laniidse).... .„. .. ..~. .~.. ..... .,... 527. ..... „... ..... „.. .„.. ..... ..... Nem. Gébics. (Lanius). ..... .„. ..... __. „. .„.. ..... ..... _. 535 536. ..... „.. 529 529. .„. ..... ..... ..... ..... A) Alcsalád. Gébicsek (Laniinae) 110.. „.527. „... ..... ..... 527. .~. ..-. Nem. Csonttollú (Ampelis). B) Alcsalád.. 514. _ _.. XXXVII. Család. Légykapófélék (Muscicapida^ A) Alcsalád. Csonttollúak (Amjjelmae). 512. „. ..„. _. _.. 512. „.. ..... 507 507. „„. _. 504. 504 „.. _.. „. „. 504. „.„„.„. „ „. _„. „. „. „ .._. „.. „501. -. _.. 500. 500. _.. „.. „.,. Család. Fecskefélék (Hirundinidse). 106.. 109.. _. 498 498. --. _„„„„„„. ÉNEKLK (Oseines). ((. 108.. -. ~.. _„. „... „. ™. 490. „.„„„.„.„. ..... Család. Sarlósfecskefélék (Micropidse). XXXVI.. .. .„.. Család. Kecskefej öfélék (Caprimulgidse). XIII. rend.. 105.. „.. Nem. Kecskefej (Caprimulgus). XXXV. 104.. (Coraeias). ~. .-.. „.. -. -~. ~-. _„„„„„. „,. XXXIII. Család. Szalakótafélék (Coraciidse). 493 495. -. „. -. --. „.. Nem. Gyurgyalag (Merops). XXXII. Család. Bankafélék (Upupidae). 492. .„. ~. XXXI. Család. Gyurgyalagfélék (Meropidse) 100.. ^ 492. .-.. A) Alcsalád. Jégmadarak (Alcedininae) 99.. 487. ~. -. 4-88. ÜLDÖGÉLK. XI. rend.. XXX.. (Picoides). (Picus). „... 536.

(15) TARTALOM.. XI. Lap. XXXIX.. Család. Varjúfélék (CorvidcX). „. A) Alcsalád. Varjak (Coiînae).... 111.. Nem. Varjú. (Corvus).... 112.. «. Csóka (Colûs). 113.. «. Szarka (Pica). „. _„ _. „. 14.. 115.. Nem. Szajkó «. „. „. .„. _._„„____. (Garrulus). Magtörö (Nucifraga). ..... ____._„„. —. „. Nem. Havasicsóka (Pyrrhocorax). 119.. «. (Pastor). Seregély (S turnus). _. _. (Passer). 569. ... Meggyvágó (Goccothraustes). «. Pinty (Fringilla). 123.. ... Zöldike (Chloris). 124.. «. Zsezse (Cannabina) Csíz (Chr}^somitris). „ -_. 125.. «. 126.. ... 127.. «. Csicsörke (Serinus). 128.. «. Pirók (Pinicola). 129.. «. 130.. «. „. _„. „„. _. _. ... „. ... „. 573. ..... 576. ._.. ..... „„. .... „.. ..„. .„. „ „. ._. .._. -593 599 601. ..... ..... _„. ..... 607. —. ..... ~... ..... „... .._. „. _„.„.„. Sármányok (Emberizinae). __. _„. _„. -. ..„. ._. -„. ..... -. __. .„.. _.. 608. --. 613. 611 .-. ™. .„. ™. .... —. „„_....„„„-„..„ ._.. 591. ..... ._. „. .....„.„„ „.. _. ....584. „„. .... ..„. ..... 615. .... ..--. --. ~. .. .,... ..... -. -. —. b*. 618 621. -. ~. (Calcarius).„. ..... 584. 584. _„. .„. „... _. __. ..... _. _.. _... .„. ..... „. ™. .„„„___. — „„.„_.. .... Süvölt (Pyrrhula)„ Keresztcsr (Loxia).... Sármány (Emberiza). „. „.. 572. .573. „. __. ._.. Tengelicz (Carduelis). Nem. Sarkantyús sármány «. 572. .. „. _„„,. _. „..„..„„-___. «. 132.. .. .._. 122.. 131.. ™.. __„_„„__-___-_. 576 579 „ „ ___.___.. 121.. B) Alcsalád.. ™. _.. A) Alcsalád. Pintyek (Fringillinae). Nem. Veréb. 565. .. .... ____„„„„„. XLII. Család. Pintyfélék (Fringillidae). 120.. 564. „. „„__„„_„__„._. Nem. Málinkó(Oriolus). Nem. Pásztormadár. „558. ™. .„. ..... „_„__.„. .. 545. _.. 561. _-_-„_.„.„___... XIJ. Család. Seregélyfélék (Sturnidae) 118.. „.. „.. - 544. „„.__„„.„_„„„. XL. Család. Málinkófélék (Oriolidse) 117.. -. „„_.„„„..„.. C) Alcsalád. Havasicsókák (Pyrrhocoracinae) 116.. -. -. ... .... _. _.. B) Alcsalád. Szajkók (Garrulinae) 1. -. _.. 544. _.. .... 622 623.

(16) TARTALOM.. XII. Lap. XLIII. Család. Pacsirtafélék (Alaudidae) 133. 134.. Nem. «. Pacsirta (Alauda). XLIV. Család. 135.. Nem.. 136.. «. XLV. 137.. 138.. -. .„.. ... Pipis (Anthus). „.. ..... Billeget (Motacilla). Nem. Sziklamászó (Tichodroma) Fakúsz(Certhia).... ..... -. ..... ..... „„. „. „. -. 641. ™. 642. .,.. -. ~. 632. —. ..... ™. _-. , .. „. 631. _. ~~. ~.. „. .,.. .,... ~~. ~~. „... Billegetöfélék (Motacillidse). Család. Mászófélék (Certhiidse). «. „. ~.. Fülespacsirta (Otocorys). _. -.. --. -. ..... 647. „„_„._-. ^. .„. _-. ..... .™. ._. ~. .... 656. 060. A) Alcsalád. Csúszkák (Sittinae). Nem. Csuszka. „. Nem. Gzinege. —. -.. „.. ,.„. ..... „,. ™. szapó. 142.. «. Nádiczinege (Panurus). 143.. «. Szövczinege (Remiza). (Aegithalus) .„.. 661. .^. Nem. Királyka (Regulus). „.. ..„. „.. __. „. „. __. _. ™. -. ..... ..... Vizirigó (Ginclus). ..... „. A) Alcsalád. R)száták (Sylvünae). Nem. Szürkebegy. „.. .,„. 148.. «. Poszáta (Sylvia). «. Nádiposzáta (Acrocephalus). ..... „. „... 150.. «. Sitke (Galamodus). 151.. «. Tücsökmadár. 152.. «. Géze (Hypolais). 153.. (I. Füzike (Phylloscopus). (Locustella)..... ..... „.. ..... 701. 702. „. „... 705. ..„. „... ..... ..... ..„. .„.. ..... ..... ..... ..... ..... „... 701. .„.. ..... .„.. 698 „. ..... ..... 694. ..-.. „. ..... _ 694. ™. „„. „... .„. ..... 694 ..... _. .,„. 691. .._. .„. „. (Accentor). 149.. .„. ..... 715 ..... 720 727. 732. ..... „... 688 691. _. .„.. ..... 686 .„. -. „. Ökörszem (Troglodytes). „. ..... „„„.„„. XLVIII. Család. Poszátafélék (Sylviidse). 147.. „. ..~. A) Alcsalád. Bujkálok (Troglodytinae)..... «. 663. „ 683. „.. ................. „. .,„. _. ..„. „. XLVII. Család. Bujkálófélék (Timeliidse). Nem.. 663. „. _.. „. G) Alcsalád. Királykák (Regulinae). 146.. - 660. -. „„__„_.„„. (Parus). «. 145.. -. ........ 141.. 144.. _.. (Sitta). B) Alcsalád. Czinegék (Parinae) 140.. 656. 658. „„. XLVI. Család. Czinegefélék (Paridse). 139.. 642. ..„. ..... 734.

(17) TARTALOM.. XIII. Lap. „. B) Alcsalád. Rigók (Turdinae) 154.. Nem. Rigó (Turdus). .... ^. -.. 155.. «. Kövirigó (Monticola). 156.. «. Hantmadár. 157.. «. Csaláncsúcs. 158.. «. Rozsdafarkú (Ruticilla). 159.. «. Vörösbegy. 160.. «. Kékbegy (Gyanecula). 161.. «. Fülemile (Luscinia). Szómagyarázatok. Magyar. tárgy- és. Javítások. _. .... _. ._. 740. „. _. ._. 740 .. .. „.. 766 771. ._.. _. „. 774. .. ... 777. :. .._„___. „. —. __„. ..„. .... _.. ._. „. .._. .-.____„.„ _... 755 763. _.. „„.„__. _. névmutató .^. __. ..„. 758. (Pratincola).... _.„__-_.____. Latin madárnév-mutató. _. „... (Saxicola)_. (Eri thacus). .. .... „.. „. FÜGGELÉK Pótlások és megjegyzések. _. __..___. 787 791. 793 „. __. „____„_.„_„__„„.„„.._. 806. 829.

(18) KÉPEK JEGYZÉKE. Lap 1.. Búbos vöcsök [Golymbus. 2.. Danka sirály [Larus ridibundus Kormos szerk [Hydrochelidon nigra. eristatus. (L.)]. eredeti. ,. L.]. !. (L.)]. 3.. Nagy kárókatona [Phalacrocorax carbo. 4.. Barátrécze [Fuligula ferina ^,. .. rT^. ,. ,.. //-.... X-,. Cziganyrecze [Fuligula nyroca (Güld.)] 5.. Kercze récze [Fuligula clangula. angol. l. tt. 1. 11-. 7.. Tkés. (L.)]. récze [Anas boscas L.] angol. 10.. _„. 70 no. -. »-ii. y«>. ^. „.. „. „. no 98. .„. (L.)]. Székicsér [Glareola pratincola. tv tKi. J. v. l. Havasi partfutó [Tringa alpina. ". *. (L.)]. [Gharadrius dubius Scop.]. 103. .„. „„.__„. L. angol e. után. récze [Anas querquedula L.]. lile. —. tábla. —. után. e.. l. Kis. ™. .„.. f. Nyílfarkú récze [Dafila acuta 9.. ^ -i i. tábla. ttt. 1. L.j. Fütyöl récze [Anas penelope. 8. Böjti. után. e.. J. III.. Apró recze [Anas crecca. l<9. '. .. 6.. t'hl. t. -'. (L.)]. (L.)]. ,. 20. -. _. 110. ~. -ki *. '. ~~. J. L.]. 118. ~. ~. ~. .~. I. "'. Vöröslábú czankó [Totanus totanus. (L.)]. *. 11. Kis sárszalonka [Gallinago gallinula (L.)] angol e. 12. Viziguvat[Rallus aquaticus L.] angol e. 13.. Haris [Grex crex. után. után. „.. „,. „.. .,.. ™. _... ™. „. „. 219. 243. (L.)]. p ,, -K [ürtygometra rn + I porzana Pettyes vízicsibe •. "". ". i. •. 14.. Bölömbika [Botaurus. stellaris (L.)]. 15.. êmes kócsag [Ardea. álba L.]. 16. Nyirfajd [Tetrao tetrix L.]. ,. ,. angol. után. e.. eredeti. Fakó rétihéja [Gircus macrurus. 18.. Kékes rétihéja [Gircus cyaneus. (L.)]. 19.. Kékes rétihéja [Gircus cyaneus. (L.)]. „. (Gm.)]. 288 ^.. eredeti. 17.. 246. ^"- ^^bla. n. m (L.)]. „. 308 „. .„. _„. szárnya. .... 361. ..... ^. ..... 381. 382. VIII. tábla. szárnya. 382. ,.. 20. Karvaly [Accipiter nisus (L.)] T7". Voroskanya m/r-i [Milvus milvus ••. 1. '. 21. Egerész ölyv [Buteo. -1. buteo. /T. NT. I. IX. tábla. 389. „. (L.)]. (L.)] ". '. Szirti sas [Aquila chrysaétus L.]. 22.. Vörös vércse [Gerchneis tinnunculus. 23.. Kék vércse [Gerchneis vespertinus (L.)] Vándor sólyom [Falco peregrinus Tunst.] angol. (L.)]. e.. után. .,... 433.

(19) ,. KEPÉK JEGYZEKE.. XV Lap. 24. Erdei fülesbagoly [Asio otus (L.)]. Kuvik [Glaucidium noctuum 25.. Kakuk [Cuculus canorus. (Retz.)]. L.]. 1 *. Nyaktekercs [Jynx torquilla 26. Fekete harkály. 27.. (L.)]. [Dryocopus martius. (L.)]. Nagy fakopáncs [Dendrocopus major viî-ii-A' íL.j Zöld kullo rix [Picus vmdis. ______ ________. _. Jégmadár [Alcedo ispida. 29.. Gyurgyalag [Merops apiaster. 30.. Búbos banka [Upupa epops L.] XVIII. tábla Csonttollú madár [Ampelis gamilus (L.)T XIX. tábla. 31.. XVI. tábla. XVII.. L.]. .. tábla. _„..____„ _______ _. •. 33.. ü 11 t riu Bechts, 1 légykapó [Muscicapa collans. 1. •. •. '. i. Nagy rgébics [Lanius excubitor. un-. rp. L.] T. •. 11. Tövisszúró gébics [Lanius collurio 34.. Szarka [Pica pica. XX.. •. tábla. I i. [. 1. I. L.J. ,'. ,. ^^í- *^í^. ^^^^ J^*'. (L.)]. ^^^^^. 35. Erdei pinty [Fringilla coelebs L.]. i. (L.)J. 36. Havasi fülespacsirta [Otocorys alpestris (L.)]. Barázda billeget [Motacilla álba. L.]. XXIV. tábla. L.]. —. i. 38.. Hajnalmadár [Tichodroma muraria. 39.. Szén czinege [Pams major ._,. (L.)]. L.]. IvvAmt-Ki XXVII. tábla 1. ,. f. 40. Barátczinege [Parus palustris L.]. Fenyvesczinege [Parus ater. 1. L.]. ,.. Függ czmege [Remiza pendulma 42.. :,. Ószapó [Aegithalus caudatus. /T. 43. Vizirigó [Cinclus cinclus. J. 1. (L.)]. .. Kerti rozsdafarkú [Ruticillapnoínicura. 641. _. —. — ~. 656. ._. _____. ^yjjj ^^^^. aaa 664. g74. ^_,_. XXIX.. ^ ,,. tábla,-. _. _. _. _. (L.)] .T. 1. X.. I. (L.)j. ). I. ggo " - ^. •. yyvt. t. 694. 'hl. .,„„,_ ^,,,. _. XXXII. tábla. _ _. _. yyyttt fhl. 7na /02 707. f. (L.)]. 46. Nádirigó [Acrocephalus arundinaceus. 686 - ô^. i. 45. Kerti poszáta [Sylvia simplex Lath.]. Kis poszáta [Sylvia curruca. —. —. I. (L.). 44. Erdei szürkebegy [Accentor modularis *'"' ,. l. (. (L.)]. .„. ^^^. -. —. -. '. (L.)]. Ökörszem [Troglodytes troglodytes .. (L.)]. M. (L.)J. Sárgafej királyka [Regulus regulus. (L.)]. Énekes nádiposzáta [Acrocephalus palustris (Bechts.) Foltos sitke [Calamodus schoenobaenus 47.. _ _ _ 536. '. [Panurus biarmicus .. — _. XXVI. tábla _. [Parus coeruleus TL.J1. ,!L. 532. l *. Sárga billeget [Motacilla flava. 41. Szakállas czinege. _ 528. _____ _____. '. .. „. — —. —. -. I. Kenderike [Cannabina cannabina. ... 496. f. |. ^ Kék czmege. _ _. 493. (L.)]. Szajkó [Garmlus glandarius. 37.. _. 474. 498. _____. 32. Szürke légykapó [Muscicapa grisola L.j. A Orvos. 472. XV. tábla. .. 28.. L.]. —. ~. _______. XIV. tábla. (L.)]. -.. —. -. i. XXXIV.. tábla. _. 715. (L.). Cserreg nádiposzáta [Acrocephalus streperus. (Vîeill.)]. angol. e.. után. _. _ 718.

(20) ,. ;. KEPÉK JEGYZEKE.. XVI. Lap. 48.. Siseg. füzike [Phylloscopus sibilator (Bechts.)]. Gsicsörke [Serinus serinus 49.. Feny. 50.. Énekes rigó [Turdus muscius. rigó [Turdus pilaris L.] angol e. után. Kis fülemile [Luscmia luscinia. 52.. Kékbegy. 1 rn [Gyanecula suecica •. (L.)]. ;. gébics [Lanius collurio L.] [Otis 10.. tarda. (L.)]. ;. Nemes kócsag [Ardea. (Bechts.)]. otus. apus. (L.)]. 3.. ;. (L.)]. 5.. ;. troglodytes. ;. 7. ;. ii. Fülemile sitke. [Alauda arvensis. L.]. i3.. [IVIotacilla. citrinella L.]. 747. ^ro 759 __,. 774. .-„. L.]. .. 2.. ;. álba. L.J. 6.. ;. (L.)]. (L.)]. ;. 8.. Túzok. (Brhm.)]. L.]. L)]. XXXIX.. ;. ;. ;. 786. tábla. Vörösbegy LErithacus rube;. ;. 4. Sarlós fecske. 6.. [Micropus. Ökörszem [Troglodytes (L.)]. ;. Zöld küll. 8.. iO. Gerle [Turtur turtur (L.)] ;. i2. Mezei pacsirta (L.)]. ;. 14. Arany-. Kecskefej [Gaprimulgus europaeus. i5.. ves-. Tövisszúró. nigricollis. Kis fülemile [Luscinia luscinia. (L.)j;. i6. Szajkó [Garrulus glandarius (L.)] ;. _~. czankó [Totanus stagnatilis. ií. Tavi. álba L.];. Szárcsa [Fulica atra. ;. „. Kék vércse [Gerchneis. 4.. ;. [Galamodus melanopogon (Temm.)]. málinkó [Oriolus oriolus. (L.)]. (L.)]. Emberiza. Nádi rigó [Acrocephalus arundinaceus 9,. „. Szarka [Pica pica. (L.)]; 2.. Kék czinege [Parus coeruleus. (L.)]. -. ,,. Gsászármadár [Bonasa bonasia. Barázdabilleget. [Picus viridis L.]. cura. [. Búbos banka [Upupa epops. 54. Tojások: i.. cula. 7.. .. XXXVIII. tábla. ÍS. Barátrécze [Fuligula ferina (L.)]. ;. —. i. Feketenyakú vöcsök [Golymbus. 9.. ;. ^^„,„„„. 1. '. Gzitrom sármány. 5.. (L.)l. M (L.)] /T. Kormos szerk [Hydrochelidon nigra. pertinus. ~. ~_. ..... i. 53. Tojások: i. Erdei fülesbagoly [Asio 3.. _. -. (wv^rxT^-ui XXXVII. tábla. 1. Rozsdás csaláncsúcs [Pratincola rubetra TZ'iv.. 7^^. (L.)]. re +1, /T M [Saxicola oenanthe (L.)J •. fhl. L.]. 51. Vörösbegy] Eri thacus rubecula (L.)] TT , / Hantmadár. yyyv. 1. i. (L.)]. L.]. Í7. Kerti rozsdafarkú [Ruticilla phoeni-. 18. Tengelicz [Garduelis carduelis (L.)]. .... XL. tábla. .._. ..... ™. 787.

(21) A MÁSODIK KÖTETHEZ.. A midn értelm. mú. e. második kötetével megbízásom végét. hogy a munka emberileg be van. azzal,. fejezve,. mi egy-. éri,. nekem immár. csak kevés az elmondani valóm.. A mú el is. a mint azt. már a könyv. történetében. mondtam, minden tlem telhett elkövettem, hogy az nemcsak mint. irodalmi teljesen. és. mvészeti termék, hanem anyag és reproductió. magyar. megbízott. egy a. iró,. szorosító intézet, a. de eléggé fontos rész kivételével sikerit. kis,. mvész. magyar a bet, a papir. adatról van szó.. mi kiváló figyelmet érdemel, magyar a sok-. mennyiben a színes. kitn módon. hogy a színes madárképek az. mvészet. végezte,. fel-. sokszorosan úgy. életet,. csak kevés esetben volt hajlandó közvetlenül az. a legapróbb részletek. tekintetében. nem. A. meg-. élet. után. iránya, pillangók festésébl. érvényesítésére. kedvez a való. a minek szemléleti szempontból mégis. azon,). i.. t.. a valót tükröztessék vissza.. mvészeti. is,. v//*^^. részben lehetett segíteni,. kis. indulni, ezt tanulmányozni. Egész ki,. nehezebb. tér közötti viszonyt helyesbítette,. Egy dolgon azonban csak. indulva. táblákról, tehát a. Ez utóbbi munkát a budapesti Gzettel és DEUTScn-féle. hogy az alak és a hátsó. mvész. is.. magyar, magyar a nyomtatás minden ízében,. és a. ;. chromolithographiai intézet. bízott. szerint is. legyen.. egyetlen. Ez,. A. intézésével megbízva,. hajlott,. a. mi pedig. élet visszatükröztetésének,. megvan a maga. értéke.. A. de. legtöbb. kép praeparatum után készült; az alakok felfogásában a képeken, azok-. nak elnyére, legtöbbször az angol tekintetben és. kitn. a. mvésznek. iskola. hatása vehet észre, a mely. a Magyar Ornithologiai Központ könyvtára. alkalmat nyújtott.. Chernél: Miigyaronzág. madaraL. 11.. ^. b. \. /.

(22) A MÁSODIK KÖTETHEZ.. XVIII. -Ca. -. Tudva azonban, hogy. c<j(-. szükséges, hogy a magyar olvasó. lenül >^re^. mvészet, mint a való. pc^. kívül folyamodtam. a. élet. költ-. föltét-. azt is megismerhesse, a mit a. mvészen. képét állíthat elénk, a megbízott. mvész, Thorburn Archibald képeihez. Háry Gyula rendkívül finoman mint. szövegbelieket. mazásúak. Ez az a kis. rész,. a melyet. már. érintettem.. is,. tett. nem magyar. alkalmas formába. Ez utóbbiak tehát. sokszorosításra. már. egyfell Háry Gyula nagy tehetségéhez és ezenkívül. felülmúlhatatlan angol. melyeket. m,. sem jelenhet meg egyhamar újból; ellenben. séges voltánál fogva. >.. természet és szabású. ilyen. a át. szár-. Egyebekben a. képek mind eredetiek.. Ezek után teljesen meg vagyok nyugodva, hogy ugyanabban az idben, a melyben a. kiadását rendezi, mi magyarok. nemes egy. és. mvének második. német tudomány Naumann nagy kik. is,. Salamonban. Petényi. egykoron. méltó vetélytársat adtunk a nagy német ornithologus mellé,. összefoglaló. minden. és. alapvet. esetre. mvel. sorakozhatunk a. nagyok mellé, olyannal, a melyben a magyar alapvet kutató is. És ha. megcsillan.. töredékeit. bírjuk,. a. e. szelleme. szellemnek Petényi hagyatékában csupán csak. magyar madártan fejldésében. ezáltal. van a folytonosság, a melynek becse mérhetetlen, mert él. mégis meg. mveldést. jelent.. Ez az utóbbi jellemzi a multat, mert világot vet nehéz vajúdásaira, küzdelmeire;. nyos. meg. ü. ^. í. mveldés. V. 1. ^^ '. jöv. felé is,. mely a magyar tudomá-. szempontjából véve csak a következ irányban hozhatja. a madártan terén az egészséges fejldést: 1.. 3.. '^. de sugarat bocsát a. 3.. A A A. nemzeti szellem sajátosságainak. biológiának az alaktannal való kiegyenlítése. gyakorlati. ban a jelen 4.. A. kifejtése.. m. nagy. szempontok alapos érvényre. úttör.. juttatása, a. mely irány-. ^-. feladat: a madárvilág. egyetemének fölmutatása mellett a. magyar madárvilág ahhoz való viszonyának meghatározása.. A. vonulás oly vonzó tünetének finom részeit földeríteni; a röpülés. nagy problémájának a madárröpüléshez való viszonyítását végrehajtani. és. száz. más épp. oly. vonzó mint méltó s"Aí>|.c,.. a jövé.. ,. ,. szabatosan. feladat, az. mind.

(23) A MÁSODIK KÖTETHEZ.. És mindez együttvéve az ismeret mélyítését. XIX. jelenti, és kell is,. hogy. jelentse.. A A. pusztán küls alakisággal foglalkozó irány idejét multa. feladat. ma. az. alak ismerete mellett és e fölött az élet ismerete. maga, még pedig összes vonatkozásaiban mind ahhoz a mit értelmünk a. «. Természet » szóban egybefoglal és fölfogni, fölérni igyekszik.. A madár-. tan csak ilyen értelemben lehet tudomány, mely fejldve termékenyít. Lillafüred (Borsodmegye), 1899. évi szeptember hóban.. {\J. ft^KjtJ^^ a. Hermán. Ottó..

(24)

(25) A RENDSZER. A. madarak megkülönböztetése, rokonságuk. szerint való. tudományos. csoportosítása, áttekinthet osztályozásban: a UHulárlani rendszer.. Mint minden állattani rendszer, ez. nyos önkényesen választott jegyek szerint. —. pl.. is. lehet meaterséges,. a madaraknál a. mikor bizo-. csr alkotása. stb.. —. csoportosítunk; vagy természetes, mikor a tényleg létez rokon-. küls. bels jegyek összességét, életmódot, szóval a tényezt tartva szem eltt, hasonlítjuk össze egymással. ságból indulva, a. lehet legtöbb. és. az alakokat.. A. rendszer megalapítója, Linné,. természetrajzi. kiválasztott jegyek. nyomán. osztályozott.. Utána. még. keresett, egyes. azonban mindinkább. érezték az önként kínálkozó természetes rendszerezés szükségét és helyességét, de a nehézséget. is,. melylyel annak megalkotása jár.. Az evoluczió elméletének korszakot alkotó. mködése. a leszármazásra,. az. —. térfoglalása és megszilárdulása óta, a. rendszerben. is. — Darwin. figyelemmel voltak. alakok fejldésére, a mi azután valóságos törzsfák. összealkotására vezetett.. Ámde. a rendszer és törzsfa. nem. lehet teljesen azonos. Mert elbbi-. nek keretében a szervezeteket különböztetjük tetni törekszünk,. ldésök. míg az utóbbi már. történetét, leszármazását.. A. s. ennek révén megismer-. eleve feltételezi azok ismeretét, fej-. rendszer tehát csak elkészít kulcs. a törzsfa megértéséhez. Világos azonban, hogy a kettnek összeegyez-. összhangba hozása az az eszményi. tetése,. czél,. melyet a tudomány elénk. hogy ennek a czélnak elérése folytonos munkát is jelent, a mibl önkényt folyik, hogy a rendszer nmn lehet végleges, változhatatlan. Ellenkezleg, kell, hogy az idk folyamában ingadozzék,. tzött. ;. de világos az. megmásuljon, a. is,. szerint, a. mint tudásunk bvül és a szervezetek rokon-. ságára vonatkozó fogalmaink tisztázódnak.. Ezenkívül különböz szempontokból különféle csoportosítás is lehetséges (pl. életmód, tartózkodás stb. szerint), a mi szintén csak a mellett szól.. hogy végleges, egj^éle rendszer után hiába ábrándozunk.. Chernél: Magyarország madarai.. II..

(26) A RENDSZER.. ^. —. Az a sokszor. hogy a rendszer minduntalan változik. s. ran egymástól eltér rendszerezést követnek, annyiban,. a. mennyiben. — hangzó. panasz tehát, hogy a különböz szerzk gyak-. fleg avatatlanok ajakáról. nem. jogosult;. hogy a rendszerezt. világos,. legföljebb. inkább. egyéni. hiúság, felületesség, mint komoly tudományosság vezette.. Végérvényes, magában kijegeczesedett rendszer csak úgy volna képzelhet, ha annak megalkotásában mindenkit egyetlen szempont vezé-. ha ismernk az egykoron élt, de az élet színpadáról már reges régen letnt, nemkülönben a jelenleg is él szervezetek összességét, továbbá, ha az egyes csoportok kivétel nélkül élesen megkülönböztethetk, egymásba nem folyók s a szervezetek állandók, változhatatlanok volnának. így azonban minden idben többféle rendszer állhat meg, de a lehet mint azon idpont tudásának visszatükrözje legtökéletesebb is éppen a tudomány haladásával megváltozik. Bizonyos idben és ideig relne,. —. —. tájékoztathat az csupán, azután elavul, mert az ismeretek fejldésével. —. —. lépést kell tartania. ha azoknak tükre kíván maradni Magyarország madarainak ismertetésére Reichenow A, dr. 1889-ben kiadott rendszerét "" választottam alapul s csak annyiban változtattam rajta, a mennyiben azt újabb kutatások és nézetek megkívánták. A jelenleg érvényes rendszerek közül azért tartottam. meg. ezt,. mert a mi viszo-. nyaink között ez idszerint a legmegfelelbb. Egyszer, könnyen áttekint-. het. kevésbbé szakképzettek. s így. is. inkább megértik, mint. pl.. Sharpé. rendszerét, mely az egész madárvilágot, az összes jelenleg ismert fajokat,. f- és alcsoportokban bvelked. A tagoltság, a csoportoknak számos alcsoportra osztása, ebben az esetben legtöbbnyire helyén való is, mert a nagy anyagon csak osztályozza s így természetesen sokkal inkább tagolt,. így. igazodhatunk. els sorban a. könny. zavaró,. el;. de. szolgálni s. tájékoztatás. st. itt, a hol kiválóan gyakorlati czélokat akarunk csupán egyetlen ország madárvilágát tárgyalni,. és. világosság helyett ellenkezleg inkább. meg-. nem másért mellztem. tehát. érthetetlen volna az.. Ezért és. Sharpé rendszerezését.. Rendszerünkben a csoportok ím ezek:. Rendek (Ordines). Családok (Familiag). Alcsaládok (Subfamiliee).. * Dr. A.. Mittel-Europas.. Reichenow. —. :. Syslemalisches Verzeichniss der Vögel Deutschlands und des angrenzenden. Berlin, 1889..

(27) A llENDSZEft.. Nemek. 3. (Genera).. Fajok (Species). Fajták vagy alfajok (Subspecies.). mondhatjuk, hog>^ a felsbb csoportokban inkább bels vagyis anatómiai jegyek mértékadók, mert aránylag legkevésbbé Általában. azt. ingadozók, az alsóbb csoportokban ellenben a külsk.. Kivétel. azonban. e tekintetben is van.. Nem. hogy a csoportok jelölése bizonyos mértékben Ha az egész természet szervesen összefügg egység, akkor. nehéz. csak képzeleti. élesen. átlátni,. körülirható csoportokat. határolt,. nem. Tehát azok nevei. alkothat.. csupán csak mint fogalmak állandók, melyekre az emberi értelem könnyebb tájékozódhatás szükségébl szorul, terjedelmek azonban az is. idk. folyásában változó. Ezért értelmezésök sem. módon. szokásos. történik,. a. nélkül,. könny. hogy mindenkit. s. inkább csak. teljesen. kielégít-. hetne.. Közkelet meghatározás összeijt'l. in'ni.. II. I>i:i>,n/ns. szerint:. bizonyos. számú. nem. összegéi. xzámií rokoujegy. rgkoiiJ£g.y__faj. a család. s bizo-. nyos szátnú rokoiicsaUid összegét a rend foglalja magában.. Ha. fcsoportok keretén belül a rokonság kisebb vagy nagjôbb foka szerint is osztályozunk, akkor ezeket az alcsoportokat, a megfelel fcsoportnak alárendve: alrendeknek (subordines), alcsaládokndk (sube. familias),. alnemeknek (subgenera), alfajoknak vagy fajtáknak (subspecies). nevezzük.. Ha már. a nagyobb csoportok meghatározása. zebb a faj és fajta fogalmát értelmezni. Linné ismeretes tétele: Sjjecies tot numeramus in principio. sünt creatae (Philos. bot.. Eány különböz alak faj mindazon egyének. 157.. teremtetett, Glvier foglalatja,. §.),. is. qiiot diversae. vagyis annyi. felfogása. melyek közös származásúak. —. ma már meg nem. állhat;. faj. formae van, a. felfogásában így módosult:. épp annyira hasonlítanak, mint egymáshoz. Ö is Linné nyomdokán a fajok állandóságát. —. még nehe-. nehéz,. st abban. hiszi. a tekintetben. s. a. szülikhez. még is. s azért. hiányos,. hogy nincsen benne az utódok szaporodás-képességének hangsúlyozása.. Késbb. a. faj. fogalma így módosult: egy fajhoz tartoznak azok az szülktl származva, termékenyen szaporodhatnak,. egyének, melyek közös. fejldésük folyamában maguk és ivadékaik törzsszülöikhez, seikhez hasonlókká válnak. s. Újabb értelmezés szerint pedig: a. faj. az egyforma s az utódok túl-.

(28) A RENDSZER.. 4. nyomó többségében bizonyos elterjedési. egyforma jegyeket huzamosabb körrel biró egyének foglalatja. az. idn. örökl,. át. vájjon megnyugodhatunk-e ebben a meghatározásban?. De. Hiszen ha csakugyan. volna döntve a. el. faj. nem. fogalma,. találkoznánk. annyi különböz felfogással, mely a rendszerekben, a fajok felsorolása tekintetében oly eltéren nyilvánul. Miért különböztet hát meg az több. némely nemben. szerz. egyik. ugyanabban sokkal. a másik. kevesebb,. fajt?. A. felelet. vagyunk jegyek. nem. Számos. tisztában.. faj. milyenségileg. is. nem. élesen. gyökereznek,. tulajdonságokban. alaki. nem. lehet más, mint: azért, mert a faj terjedelmével. roppant változók, ingadozók.. határolható,. melyek. A. a. mivel. mennyiségileg. fogalma tehát. faj. faji. és. mer-. ben értelmünk alanyi felfogásából ered s mint ilyen a természeti testeknek a logikai alárendeltség törvényei szerint való osztályozásában az egységet alkotja.. Csupán csak. szempontból alapulhat a. logikai. állandó jegyeken s csupán csak így képzelhet a. önmagában. A. határoltnak.. és. fajt,. faj. változhatatlannak és. valóságban azonban nincsenek állandó jegyek,. min. legkevésbbé olyan konkrét fogalomban,. helyesebb tehát, ha a. fogalma lényeges,. faj. a természetrajzi. faj.. Leg-. mint a rendszer egységét, önkényes feltevéseken. közkelet, szokásos nézeteken alapuló. fogalomnak. tartjuk.. A. czél-. szerség útján haladunk tehát, mikor különböz szempontok, egyéni nézet, a megfigyelés anyagának kisebb vagy nagyobb mennyisége, a kor tudományos színvonala szerint megfelelen a határozatlan számú fíijokat oly bizonyos idn belül állandó egységeknek tekintjük, melyekbl szemléldésünk, mintegy sarkpontokból, kiindulhat s nem vitatkozunk. —. —. azon, vájjon felállításuk jogos-e vagy jogosulatlan.. mveli,. Jelenleg a természetrajz. táhorra szakadnak. :. a. faj. felfogása tekintetében,. minden felismerhet. azokra, kik. alakot,. mely némileg. állandó és megkülönböztethet, fajnak tartanak; és azokra, kik a. mindazokat az alakokat. nem. értik,. Elbbiek. sok,. kevesebb. fajt állítanak föl,. de. bövelkedt; vagyis. k. faj alatt. melyeket átmenetek csatolnak egymáshoz.. körülírt fajt. jól. két. ismernek. el,. utóbbiak ellenben. de jobban határoltakat, noha számos alakkal. körében több alakkört egyesítenek, melyeket a fajnak alárendelve, külön is szemügyre vehetünk és feltüntethetünk. a. faj. Ezek a kisebb alakkörök az alfajok vagy. A. fajták. kérdése legújabb. napirenden van eredményezett.. s egyike. idben. fajták.. az ornithologiában. azoknak, mely nagy,. E hely nem. még. is. állandóan. eldöntetlen vitákat. arra való, hogy e vitatkozásba akár helyes-.

(29) A RENDSZER.. akár. löicg,. de. beleavatkozzam;. elitélöleg. azokat a tanulságokat, melyeket felszínre. Ha. is. okokból. korlati. Nem. megérthetjük.. —. rést. keretén. tant,. belle. úgy a. akarunk a rendszer alapegységén. csupán figyelmeztetni, a. ütni,. egyéneknek változandóságára. kivonni. vetett.. változandóságáról szóló. elfogadjuk a fajok. fogalmát. kötelességem. faj. fajták. —. gya-. elemeinek, az. azokra az alaksorozatokra, melyek a. s. bell rokonszabású, közelebb. álló. faj. egyéneket foglalnak össze,. s. mint kidomborodó, elre- vagy visszafejld csoportok, bizonyos ideig állandóknak lenni látszanak.. Nem. terjeszkedhetem. ságok. stb.). egyének. az. itt. közvetlen alkalmazkodás,. és. (közvetett. ki. változandósága. elsajátított és öröklött. okainak tulajdon-. magyarázatára, csak ersítem, hogy hatásuk szemünk láttára. a szervezetek egész vonalán érvényesül. Hiszen a tenyésztés egész mivoltában bizonyítja ezt s a -mesterséges fajták* éppen az egyének változan-. dóságának eredményei.. A. mit az ember tudatosan cselekszik, azt a. ter-. mészet önmagától elvégzi. Éghajlat, táplálék, szóval a küls viszonyok változásához többé vagy kevésbbé illeszkedniök a. lét. kell. a szervezeteknek, mert. harczában helyöket csak így állhatják meg. Mi a rendszerben az egyének esetlegesnek, szabálytalannak látszó. változatait (varietas). változatokat.. nem. vehetjük ugyan figyelembe, de igenis a rendes. Ezek között azokat a sorozatokat, melyek bizonyos területhez. kötve vannak, földrajzi változatok vagy éghajlati változatoknak nevezzük, így. látjuk,. hogy. az. öiTösrigók. (Turdus. torquatus). Észak-Európában. némileg mind eltérnek a Közép-Európa havasain tartózkodók egyéneitl,. vagy hogy a zsezsék (Gannabina. linaria). Grönlandban, Angliában, Nor-. végiában, Szibériában, bizonyos jegyiekben különböznek egymástól. Külö-. nösen kirivó ez a különbség ott, a hol ez egyének elterjedési körének széls határai vannak, ellenkezleg e határok érintkezésénél, átmeneti,. «nem typikus» alakok fordulnak el, melyek meghatáVannak azonban fajták, melyek bizonyos területen egy-. közszólás szerint. rozása nehéz.. mással keveredetten fordulnak Következetlenség. el. s. mégis több typushoz tartoznak.. volna a fajtákat. sem venni; tagadhatatlanul. léteznek,. mellzve,. egyszeren semmibe. tehát a rendszerben. is. bizonyos. alárendelt helyet követelnek.. Brehm Ker. Lajos (a «Thierleben» szerzjének atyja) volt az els ornithologus, ki korát megelzve, a madárfajok változatait figyelemre méltatta.. nem éppen a bizonyos faj körében felötl alcsoporle, hanem ezek mellett az átmeneti alakokat is. Sok esetben a mit ö fajtának tartott, a mi felfogásunk szerint nem az.. Csakhogy. tokat. irta. tehát. az,.

(30) A RENDSZER.. ScHLEGEL szintén tekintettel volt a fajtákra. s. a rendszerbe. helyet szo-. is. rított nekik.. Az újabb ornithologusok a. A. fel.. legtöbben, az amerikaiak példájára, azt a felfogást vallják, a mit. elzleg már. kifejtettem s. alfajok (subspecics) a faj. fajok. háromféleképen fogják. fajtát. s. mely szabatosan így fejezhet ki a fajták vagy körében azok az alakok, melyek most még neyn :. melyek közt átmenetek vannak.. Mások. szerint. a fajta bizonyos. :. átmeneti alakokkal összekapcsolt. faj. egyénsorozatának két szélssége; határozottabban szólva: vannak fajok,. melyek több alakkörbl állanak, ezeknek az alakköröknek széls typusai a fajták. Nem képzelhet tehát faj, melynek csak egy fajtája volna (kett a legkevesebb, tudniillik a typikns és a másik). Lényegesen ellenkezik e két. elbbi. nézettel Berlepsgh gróf és Kleinschmidt felfogása. Szerintök a. nem. fajták a fajhoz. hanem. állanak alá-,. mellérendelt viszonyban; tehát. nem is annyira alfajok (subspecies), mint inkább Ök az alakok minden felismerhet körét fajnak. mellékfajok (conspecies).. hogy azonban. tekintik,. azokat a rendszer egészében mindenki könnyen emlékezetben tarthassa, a nehezen felismerhet alakköröket egyszeren mellzik, illetleg mintegy. nem. tartalékba helyezik a subtilis különbségek vizsgálatától vissza. riadó. kutatók számára.. Hogy a természetes. vagy. fajtát. alfajt. szemben. a mesterségessel. megkülönböztessük, az utóbbit válfajnak nevezhetjük.. A. változatot (variatio) pedig. az egyének logiai. különböz. eltérései. fogalomnak tekinthetjük, melybe. rendestl eltér. (a. rajzolat,. nem. patho-. okokból származó szineltérés) foghatók.. A csr. ide.. —. —. szenved példányok a torzok Valamint a két különböz faj párzásából. és végtagok eltorzulásában. azonban nem tartoznak. ered. gyjt. korcsok sem."^. Kiválóan fontos a rendszerben az elnevezések (nomenclatura) kérdése. Mert úgy, a mint az változik, megmásulnak a csoportok nevei is st a tapasztalat azt mondja, hogy ezek folytonos ingadozása, ujakkal való. is.. ;. helyettesítése. még. a rendszerénél. is. nagyobb. Gyakran egy és. abban a rendszerben különböz szerzk más csoportokat. s legkivált. sok zavart okozott. *. Ha. =. s az. E. középfajd. ;. =. és. más nevekkel. jelölik. a. téren az egyéni hiúság határozottan. önkénynek meg nem bocsájtható szabadságát. ilyen egyéneket rövidítve jelölünk, a. fokon monstruozüas). nyirfajd. a fajokat.. ugyan-. A. korcs. az. els név mindig a hím. név után kiteszszük. hybrid., s a két. özüI neve közé. ivart,. :. torz. X. =. jelet. difform, (legnagyobb. irunk. a második a tojót jelenti.. pl.. siketfajd. X.

(31) :. A RENDSZER.. szülte.. Ez a szertelenség termetté azután azokat a kétértelmségeket,. Csak. kiküszöbölni.. melyeket. alig-alig. A. tudományos neve egyik szerznél. szarka. lehet. egy. pár. példát. említek.. Corvus pica, a másiknál. :. Corvus rustica, ismét másoknál: Pica caudata, Pica europaea, Pica vul-. ugyan még nem volna baj, mert e nevek mindegyike csakis a szarkára vonatkozik mindössze csak nehézséget okoz s rokonnevekkel (synonyma) megterheli emlékezetünket. Vannak azonban esetek, mikor egy és ugyanazon névvel különböz szerzk különböz fajokat jelölnek, gfans slb. Ez. ;. például a nádi rigót egyik Acrocephalus arundinaceítsnsik hivja, a másik. ellenben ezt a nevet a cserreg nádi poszátávB. (Acrocephalus streperus) érti,. mert:. Nádi rigó. —. Acrocephalus turdoides (Meyer). =. Acrocephalus árun-. dinaccus (Linné).. —. Cserreg nádi poszáta. Acrocephalus streperus (Vieillot). = Acro-. cephalus arundinacetis (Gmelin).. A. zavar tehát könnyen elállhat, különösen ha a szerz nevét. teszszük ki a. faji. nem. név után.. Azt fölösleges szoktuk két névvel. hogy a rendszerben csupán a. említenem,. —. nemi és. —. névvel. faji. fajokat. jelölni.. Minthogy a rendszer változásával az elnevezések is változnak, elkerülhetetlen zrzavar, bonyodalom támadhat. E megtéveszt ingatagságnak csak. ha a faji neveket állandósítjuk. Ez az irányzat hódított tért a Budapesten tartott II. nemzetközi ornithologiai kongresszuson is, mely a nomenklatúra tekintetében nevezetes szabályzatot alkotott."^' Elég legyen itt azokra utalni. De meg akarom említeni egyik föfontosságú szakaszát, mely kimondja: hogy faji névül azt kell használni, a melyen az illet fajt valamelijik szerz legelször félreismerúg}'. lehet. elejét venni,. hetetlenül Icirta vagy lefestette (lex prioritatis). Kéziratban. névadások figyelembe. nem vehetk. (ilyen. a. mvének_l 758-ban. nem. A. kiin-. megjelent. mert ebben használta elször következetesen. kétnev nomenklatúrát.** Késbbi szerzk. kezetesen. leirások,. név «nomen nudum»).. dulás pedig Linné: «Systema naturae* czímú X. kiadásától számítandó,. maradt. faji. nevei,. ha azok követ-. alkalmazták a ketts elnevezéseket, például Brisson,. nem. érvényesek, nemi neveik azonban igen.. Az elsbb ség eme és. faji. *. törvénye,. még akkor sem_túr. név egymással megegyezik. II.. pl.. nemzetk. ornilh. kongr. iFjelentései*. I.. kivételt,. ha a nemi. Grus grus =^ daru, Pica pica. köt.. —. 183. ** Az angolok az 1766-iki azaz XII. kiadást fogadják. el. 190.. 1.. kiindulásul.. =.

(32) A RENDSZER.. nem szabad. Némileg rossz hangzású nevek kedvéért. szarka.. elvet feláldozni,. e fontos. mert csak az ahhoz való legridegebb ragaszkodás fogja. gomba módra szaporodó synonymák tenyészetét elölni kétértelmségeknek elejét venni. Ha a jövben rendszertani nézetek. végre valahára a s. fejldése, ismereteink gyarapodása a divó rendszerek helyébe ujakat s a fajok. alapuló. esetleg. faji. más nemi nevet kapnak. is,. az. szóval említenem kell a fajták elnevezése módját. Schle-. GEL (1844) volt az els, a ki ezeket az alakköröket. vagyis a nemi és. is.. el. elsbbség törvényén. nevet ez a változás mindig érintetlenül fogja hagyni.. Még egy pár. járnak. állít. három néven. nevezte,. névhez harmadikul a fajtának nevét függesztette. így az amerikaiak és általában az ornithologusok túlnyomó többsége faji. Az angolok közül azonban néhányan nem akarják befogadni a hármas helyettük inkább több nemet állítanak föl s minden alakkört. neveket,. ketts néven iktatnak a rendszerbe len. nemrl. beszélünk,. melynek. ;. vagyis például a hol rendesen egyet-. fajai. fajtákat. ölelnek. föl,. ott. k. annyi. nemet csinálnak, a hány a faj, s annyi fajt, a hány a fajta. minden Ebben a könyvben a mennyire megállapítható volt madárfajnak legrégibb tudományos faji nevét használtam s a fajtákat három névvel láttam el. A magyar elnevezések tekintetében pedig azokat az elveket követtem, melyeken mint a « Megnyitómban" említettem a Magyar Ornithologiai Központ kiadásában megjelent névjegyzék «Nomenclator avium regni Hungáriái)) (Budapest, 1898) alapult. A tudományos név után szerepl betjelzés annak a szerznek rövidített neve, a ki azt a fajt ezen a néven elször leirta ^ odatettem az évszámot is, a mikor leírása, névadása kelt. Ezt pedig azért irtam ki, hogy. —. —. —. —. ;. esetleg találkozó régibb nevekre figyelmeztessek.. szerzk nevei Aud.. és azok rövidített jelzései a. A. leggyakrabban szerepl. következk:.

(33)

(34) :. MÉRTÉKEK MAGYARÁZATA. A madár. pedig minél részletesebben mérjük egyes testrészeit,. annál teljesebbet.. Csakhogy mérés és mérés közt igen nagy különbség lehet nézve egyöntet eljárást kell biztosítani, melytl eltérve a. sünk módját mindig pontosan hajlott. csör madár. ki. kell. s azért erre. csr hegyétl mítunk. Az e munkában ecjész. más. csörmértékét körzvel megállapítva egészen. más, ha a. =. valamely. Mert például. emelni.. hosszúság,. méré-. saját. annak hosszúsága, mintha azt szalagmértékkel mértük volna;. //.. még. ymgyságáról mérés útján kaphatunk tiszta fogalmat,. lesz. egészen. s. a homlokcsontig vagy a tollazat kezdetéig száadott mértékek és mérési. melyet az elttünk. mód következ. egyenesen fekv,. hanem természetesen megmerevedett. friss. nem. kinyújtott,. madár csrhegyétl a. fark. hegyéig számítunk. Sz.. —. szdrnyhosszúsdg, a kézizülettl a leghosszabb. evez hegyéig. szalagmér-. tékkel mérve.. F.. —. farkhossziiság. melyeknél. a. fark. a fark. tövétl. középs. a. kormánytollak. tollai. túlságosan. hegyéig.. Oly. meg vannak. rendes farkhosszúságot és a túlhosszabbodást külön-külön jük L.. =. s. fajoknál,. nyúlva, is. a. mérhet-. utalhatunk arra.. a láb illetleg a csüd hosszát jelenti. Ezt körzvel, a hosszú lábú fajoknál. pedig szalagmértékkel mérjük a. középujj. és. csdízület. sarkizület. behomorodásáig,. behomorodásától. illetleg. a. csd. a. legalsó. paizsocskájának alsó széléig. Cs.. —. a. csr ormának hossza. a tollazat kezdetétl a fels káva hegyéig szalag-. mértékkel mérve.. nem. Minthogy kitömött madárböröknél az egész testhosszuság mértéke mindig felel meg a valóságnak (mert a kikészítéstl sok függ, egyik. jobban kinyújtja, másik rövidebbre csinálja a bröket), azért madárbörök, kitömött példányok hosszúságát felesleges adni. Ha azonban magunk készítjük a bröket, akkor annak friss állapotban mért hosszúságát arra a czédulára ne mulaszszuk. el feljegyezni^. mely a lelhelyet^ dátu-.

(35) MÉRTÉKEK MAGYARÁZATA.. 11. mot viseli. Általában a fenn jelzett mérték elégséges; különös esetekben mérjük csak a csr vastagságát, a lábujjak hosszát, a szárny hegj'étöl a fark hegyéig terjed távolságot, és a szétterpesztett szárnyak átmérjét t.. i.. a. A. feszítést stb.. úgy határozzuk meg, hogy megmérjük hosszúságának és szélességének (vastagságának) tengelyét, még pedig a külön erre a czélra készült tojásmér eszközön. Ez egy fémléczecskébl áll, tojások nafjysiUját. melynek körülbelül Vs része 90° szögben fel van hajtva. A fel nem hajtott rész milliméterekre van beosztva s rajta, a fémlécz felhajtott részének magasságával egyenl, másik fémlécz ide-oda csúsztatható. A tojást a két felálló lécz közé igazítva hosszúságát, majd szélességét az alsó méi-tékbeosztáson leolvashatjuk. illet rövidítések jelentsége:. E könyvben a tojásmértékeket. = Sz. =. H.. hosszúság. szélesség.. A különböz mértékszámok. a. maximumát, vagyis a két szélsséget. megmért sorozatok minimumát és jelentik.. ^. 2*.

(36) REND.. I.. BÚVÁROK. URINATORES. Testük izmos, hengeres vagy palaczkalakú. inkább rövidebb a fejnél összenyomott, a kávák. —. keskenyek és hegyesek, zatúak s így repülésre. széle éles,. ujjú. — nem hosszabb, többnyire. orrlyukaik hasítékalakúak,. szárnyaik aránylag kicsinyek,. némelyeknél elcsenevészedett pikkelyszer toUaalkalmatlanok;. rendesen több, maga a fark rövid és. három vagy négy. csrük. ers, hegyes gyilok- vagy késszer, oldalt. a koponya hátul keskenyed;. elzárhatók;. ;. a farktollak. száma tizenkettnél. st. egészen hiányzik; a. fejletlen,. úszólábon mindig csak az elre. álló. három. ujj. van úszóhártyával összekötve, némelyeknél azonban hasadt úszólábat is találunk, a lábak egészen a test végébl látszanak kinni s a fels czomb. hogy ülés közben a lapos csdre reászinezerendkívül tömött, fleg alul és a fejen. teljesen a tollazatba rejtzik, úgy,. nehezednek. a tollazat. ;. tükben a fehér, fleg. ;. hiányzik. alul, ritkán. folyó vizeken tartózkodnak, legtöbben. idben. fajok ez kás,. tengereken, tavakon kevésbbé. nagy telepekben költenek. a szárazföldet keresik föl;. fmozgásuk. többen igen jó repülök, mások egyáltalán. a legalsóbb. bárgyúak, mellesleg szal. ;. —. rend madarakhoz. s. némely. az úszás és bu-. nem tudnak. repülni s így. tartoznak; a mily ügyesek a vizén olyan. esetlenek a szárazon; élelmük fleg halakból és kis rákokból,. különböz. vizirovarok álczáiból. áll.. Kétszer. — szszel és tavasz-. vedlenek.. I.. CSALÁD.. ALKAFÉLÉK. ALCIDAE. Testük hengeres, igen izmos; fejük vastag; nyakuk tömzsi; csrük inkább rövid. csrét. is. s furcsa alakzatú, oldalt rovátkás,. rendesen megvedli. ;. —. némelyikök évenkint. úszólábukon három elre. zatúk többnyire kétszín (fehér és sötét). ;. álló ujj. van. ;. tolla-. szemük kicsiny fleg a sarkköri ;.