Schmidtchen, Gerhard: A rádiós és televíziós hírszolgálat a Német Szövetségi Köztársaságban

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

105 hibák" korrigálásának módszereit, a há—

romszögelést, bemutatja a súlyozás mód—

szerét és a rácsmódszert, valamint a pla—

niméter használatát területek meghatáro—

zására. Végül néhány mezőgazdasági vizs-

gálatnál (Uganda, Közép—Afrika, Ghana stb.) alkalmazott konkrét módszerekről

adnak rövid áttekintést a szerzők.

A kötet további 53—11. fejezetei néhány ország területi vizsgálatainak fontosabb módszertani vonatkozásaival foglalkoz—

nak. így D. Singh India, S. Tsukibayashi Japán, A. da, Costa Monteiro Brazilia,

M. R. Ghazí az Egyesült Arab Köztársa—

ság ilyen irányú tapasztalatait ismerteti.

Három tanulmány tárgyalja az Egye—

sült Államok mezőgazdasági statisztiká—

jának módszertani kérdéseit. T. B. Jabine a területi statisztika pontosságának ellen—

őrzési módszereit mutatja be részletesen, T. B. Jabine, R. Hurley és W. N. Hurwz'tz az 1960. évi mezőgazdasági mintavételi megfigyelés tervét és becslési eljárásait ismertetik, W. A. Hendericks, D. T. Sem-ls és D. G. Horm'tz pedig kritikai össze—

hasonlító elemzés alá veszik a mezőgaz—

dasági vizsgálatoknál alkalmazott, a far—

mok és az ezekhez tartozó földek, vala—

mint a minta területi szegmentjei egyez—

tetésének három szabályát.

Végül J. Wigley és S. Mazumdor tanulf mánya a területi statisztikat problémáit

tárgyalja vegyes vetések feltétele mellett,

A kötet anyaga elsősorban különböző

képzettségű és különböző tapasztalatok- kal rendelkező gyakorlati statisztikusok—

nak szól. Kezdők sok hasznos anyagot találnak a könyv első három fejezetében.

A mintavételi megfigyelések fejlettebb aspektusai iránt érdeklődők számára gaz—

dag anyagot nyújtanak a további fejeze-

tek. A negyedik fejezet pedig, amely a mérési eljárásokat ismerteti, rendkívül hasznos lehet az objektív elveken nyugvó területi statisztika létrehozása lehetősé—

geinek áttekintésénél.

Az egyes fejezetek igen részletesen és közérthetően fejtik ki mondanivalójukat;

a felvetett gyakorlati problémák elméleti

vonatkozásait általában függelék vagy

speciális alpont tartalmazza. A fejezete—

ket a legfontosabb irodalom jegyzéke egé—

szíti ki.

S. S. Zarkovich szerkesztő, akitől a munka koncepciója származik, és aki

nagy erőfeszítéseket tett a kötet anyagá—

nak teljessé tétele érdekében, ezzel a_

munkával figyelemre méltó hozzájárulást adott a statisztika elmélete és gyakorlata gyors fejlődéséhez.

' (Ism.: Tekse Kálmán)

KULTÚRSTATISZTI KA

SCHMIDTCHEN, GERHARD:

A nAmós És TELEVIZIÓS HIRSZOLGÁLAT A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN

(Soziologische Funktionstellung zwischen den Nachrichten in Hörfunk und Fernsehen.) -— Rundfunk und Fernsehen. 1965. 3. sz. 231—

240. p.

*Bár a televízió korát éljük, a rádió mégsem Vesztette el érdekességet, vonz—

erejét. Ez nem magyarázható egyszerűen azzal, hogy a televízió műsorideje a rá- dióéhoz képest korlátozott, főleg az esti órákban köti le az embereket.

A rádió megtartotta fölényét a televí—

zióval szemben mindazokban az esetek- ben, amikor megelégszünk a hanggal, például háztartási munka közben, vagy

olvasás és zenehallgatás összekapcsolása

esetén.

Kérdés, hog így van-e ez a hírekkel

is?

"A Német Szövetségi jelenleg több, mint 11

Köztársaságban millió televízió—

készülék van, ez azt jelenti, hogy a tele—

viziótulajdonosok aránya a felnőtt lakos-

ságban közel 70 százalék.

A Süddeutscher Rundfunk állandó rá-

dió—szociológiai kutatómunkát folytat, s

így figyelemmel kísérhető a lakosság ér—

deklődése az újabb hírközlési eszközök

iránt, valamint az oktatásban és szóra—

koztatásban bekövetkező változások.

Nézzünk meg néhány adatot a rádió és televízió viszonyáról a Süddeutscher

Rundfunk 1963. novemberi felmérésének,

anyagából.

Arra a kérdésre, hogy ,,Ha nem lenne rádiója, nagyon hiányozna-e? az előfize-

tők 68 százaléka azt válaszolta ,,Igen"

(ebből határozott igent mondott 39 szá—

zalék) 24 százaléka ,,Nem túlzottan", 5

százaléka azt mondotta, hogy ,,Egyáltalán nem" és nem döntött 3 százalék.

A televiziókészülék tulajdonosok vata—

szainak megoszlása a ,,Ha nem lenne rá—

diója, illetve tv—készüléke, nagyon hiá—

nyozna-e?" kérdésekre az alábbi volt. A televíziótulajdonosok 65 százalékának a

(2)

166

rádió nagyon, 27 százalékának nem túl—

zottan, "5 százalékának egyáltalán nem hiányozna, míg a televízióval kapcsola—

tos válaszoknál a megoszlás 74, 23 és 2 százalék volt. (A megkérdeze ttek 3, illetve

1 százaléka nem döntött.)

A televíziótulajdonosok természetesen kevésbé érdeklődnek a rádió, mint a tele- vizió iránt, mégis meglepő, hogy érdeklő- désük a rádióval szemben is intenziv.

A rádió a televízió mellett más funkciót kap, de szükség van rá.

' Ma gazdag public isztikai korban élünk,

amely az információ és szórakozás bő választékát kínálja, a differenciálódott igényeknek megfelelően. Korábban a hall- gatóknak az esti rádióműsor csak egyféle

választékot nyújtott, szórakozik vagy

nem, hallgat rádiót vagy nem. Ma viszont szinte beláthatatlan a kínálkozó lehető—

ségek száma, helyi és szomszédos adók

——- a vételi lehetőségek szerint —- négy, hat vagy több programot is kínálnak.

Ehhez jön m'g két televíziós program, ami a Szövetségi Köztársaság déli terü- letein, tekintettel az osztrák és svájci televíziós műsorok vételének lehetősé—

gére, tulajdonképpen négyet jelent.

"Átlagosan egy nyugatnémet rádióhall—

gató Vagy televíziónéző legalább hat

reális szórakozási lehetőség közül vá—

laszthat minden nap.

A tapasztalatok szerint egy munkanapon a lakosság 60 százaléka hallgat rádiót és nézi a televízió adást, tehát egy—egy mű—

sorra a felnőtt lakosság 10 százaléka jut.

Kétségtelen, hogy este 8 óra után a televízió vonja magára a fő figyelmet.

A rádió, amióta nem egyedül elégíti ki a lakosság esti szórakozási igényeit, a műsorszerkesztés szempontjából szaba- dabbá vált. A nap többi részében a tv—

nézők lényegében rádióhallgatókként vi- selkednek.

Ezt a helyzetet —— szerző szerint — el is lehetne fogadni, ha nem járna együtt egy sajátos jelenséggel, a déli hirek hall—

gatói számának csökkentő tendenciájával.

A Süddeutscher Rundfunk déli híreinek hallgatottsága 1961—ben 26 százalék volt, ez az arány 1963—ban 23 százalékra csök- kent.

Ha nyomon követjük egy napon át a

televíziótulajdonosok és a televíziónézők

viselkedését, megállapítható, hogy a tele—

víziótulajdonosok pártoltak el ettől a mű- sortól.

A. televíziótulajdonosok részben más rétegekből tevődnek össze, mint a készü—

lék—kel nem rendelkező televíziónézők.

A két csoport életrendje, szokásai enyhén eltérők.

Ennek fő oka, hogy a televíziótulajdo— !,

nosok például k evesebb rádióm űsort han—

gatnak, kevesebb ideig hallgatják a déli reklámműsorokat, az, hogy más az érdek—

lődési területük és mások a szokások városban és vidéken. Az a nagy eltérés azonban, ami a televíziótulajdonosok és a készülékkel nem rendelkező nézők kö—

zött a déli hírhallgatás területén fennáll, akkor is állandó jellegű, ha az össze- hasonlításhoz szociológiailag teljesen azo—- nos csoportokat állítunk szembe egymás- sal. Például a televíziókészülékkel ren——

delkező nagyvárosi munkavállalóknak 10, a készülékkel nem rendelkezőknek pedig 16 százaléka hallgatja a stuttgarti rádió

déli híreit 12h 30'—kor.

Az adatok tanúsága szerint a rádióban sugárzott déli hireket lényegesen több aktív politikai érdeklődésű ember hallgatja meg, mint olyan, akiben nincs

ilyen irányú kíváncsiság. A készülékkel

nem rendelkező televíziónézők közül _a politikailag közömbös hallgatók éppen olyan figyelemmel kísérik az esti hir-—

közlést, mint az élénk politikai érdeklő—

désű személyek. (Ezt a jelenséget demo—

gráfiai különbségek okozzák, de ezeket most nem kívánjuk részletesen tárgyalni.) A 12h 30'——13h közötti déli adástmég viszonylag elég élénk figyelemmel kísérik a politikailag nem érdeklődőf' személyek is, de a különbség még szembeötlőbb a ,,Ma este" c. 18h-—19h közötti adás eseté- ben és ez eltérés még inkább fokozódik.

ha a 19h-s ,,Napról napra" c. műsor hall—

gatottságát vizsgáljuk. A műsort 40 szá—

zalékban aktív politikai érdeklődésű sze—

mélyek hallgatják és 17 százalék, azoknak az aránya, akiket a politika nem érdekel.

A politikailag közömbösek tábora vagy a kora reggeli órákban, vagy délben" ér—

deklődik politikai témájú közlések iránt, de este már semmi ilyesmiről nem akar tudni.

Ez a helyzet tehát azoknál, akiknek nincs televíziókészülékük. Amint televí—

ziós készüléket vásárolnak, megváltoznak a hírhallgatások szokásai. A politikailag érdektelenek közömbössége egy csapásra felhagy. Talán még nagyobb számban kapcsolják be készülékeiket a televízió híradóinál, mint a politikailag felvilágo—

sult nézők. Ugyanakkor ez a réteg telje—- sen felhagy a rádióhírek hallgatásával. Ez elsősorban azokra a kora reggeli és déli hírekre vonatkozik, amelyekhez korábban a legnagyobb bizalmuk volt. ;

A politikailag érdeklődők előtt még van jelentősége a reggeli és déli rádióhírek—

nek, de a televíziókészülék vásárlása óta érdeklődésük kétségtelenül gyengült;

(3)

107

A politikailag passzív televíziótulajdo—

nosok szokást változtatnak. Délben újsá—

got olvasnak, amit korábban este tettek.

A televíziónézés tehát módosítja az újság—

olvastás idejét, (Ezt bizonyítja többek kö—

zött egy svájci felvétel, is, amelyet 1964—

ben végeztek egy nagyváros férfi szak—

munkásai körében. Az ,,Emlékszik még

pontosan, mikor olvasott tegnap újságot"?

kérdésre a televíziónézőknek 55 százaléka,

a televíziót ritkán vagy egyáltalán nem

nézőknek pedig 25 százaléka a 12—14 óra közötti időt jelölte meg. A ,,20 óra után—t"

az előbbieknek 27, az utóbbiaknak pedig

36 százaléka válaszolta.) '

A televízió híradóműsora a szerző véleménye szerint a lakosság politikailag közömbös rétegének feloldotta közönye't és leköti figyelmét.

(Ism.: Békés Ferenc)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek

érkeztek be:

STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK

Anuario estadistico de Venezuela 1957—1963.

Vol. 1—2. Ed.: Ministerio de Fomento, Direccion General de Estadística y Ce1964. Graf. Montoya. 2 db.nsos Nacionales. Caracas.

Venezuela statisztikai évkönyve, 7967 _7953.

I 77 C 4/1957—63 Anuario estatistico do Brasil 1964. Ano 25. Ed.:

Conselho1964. IBGE.Nacional406 p.,de 23Estatistica.t. Rio de Janeiro.

Brazília statisztikai évkönyve, 7964.

1 78 B 13/1964 Compendio statistico italiana 1964. Ed. dail'

!stituto Centraie di Statistica. Roma. 1964. Ist.

Poligr. Stato. x_xv, 362 p., 40 t., 1 térk.

Olaszország statisztikai zsebkönyve, 7964.

l 32 D 2/1964 Handbuch der Deutschen Demokratischen Re- publik.schichte.1 térk. Hrsg.Berlin.vom1963.DeutschenStaatsverl.Institut910fürp.,Zeitge-8 t..

A Német Demokratikus Köztársaság zsebkönyve.

10817 Japan statistical yearbook

1965.

Bureau of Statist. 571 p.

Japán statisztikai évkönyve, 7964.

1964. Tokyo.

! 51 C 13164 Karmannüj sztatiszticseszkij szpravocsnik Jugosz- laviigenie.₅₅ _p.1964.Beograd.lzd. Szojuznoe Sztatiszticseszkoe1964. Szojuznoe Sztatiszt. Upravl.Uprav—

A fedél belső oldalán 1 térk.

Jugoszlávia statisztikai zsebkönyye, 7964.

1 46 D 2/1964 Magyar statisztikai zsebkönyv 1965. Bp. 1965.

Közgazd. és Jogi Kiadó, 254 p., 11 t.

(A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa.) l 1 D 9/1965 statistical abstract 1963. Ed. by the Central Bureau of4.Bagghdad.Statistics,p. 1964.SectionCentr.of ResearchBureau ofandStatist.Publicíty,IX,

Irak statisztikai évkönyve. 7.063.

1 110 B 1/1963 Statistical abstract of Ireland 1964. Compil. by CentralOffice. XVlll,Statistics379Office.p. Dublin. 1964. Stationery

Irország statisztikai évkönyve, 7964.

l 36 C 66/1964 statistical pocket-book of the Indian Union.

1963. New Delhi. 1963. Centr. Statist. Organisation, Dept. of Statist. Vll, 197 p., 14 t.

India statisztikai, zsebkönyve, 7963.

l 53 [) 2/1963

Statistical yearbook, Ghana 1962. 2nd issue.

Accra. 1964. Centr. Bureau of Statist. Vi, 207 p.

Ghana statisztikai évkönyve, 7962.

1 103 B 2 Statistisk árbog 1965. Arg, 69. _ Statistícal yearbook 1965. Vol. 69. Köbenhavn. 1965.Statistiske Departement. XXil, 544 p.

Dánia statisztikai évkönyve, 79651 , I 39 C 1/1965 Suomen tilastoliinen vuosikirja. Uusi sarja 60.

1964. — Statistisk arsbok för Finland 1964. — Statis—

tical yearbook of Finland 1964. Helsinki. 1965.

Tilastoilinen Páátoímisto. XXlV, 492 p. . Finnország statisztikai évkönyve, 7964. _

1 43 C 1/1964 Ukrajínszka RSzR v cifrah v 1964 roci. Korotkűj sztatüsztücsnüj dovidnük. lzd. Central'ne Szta- tüsztücsne Upravlennja. Kijiv. 1965. Vid. Sztatisztí—

ka. 180, 2 p.

Ukrajna számokban, 7964.

1 42 D 36/1964 Syrian Arab Republic. Statistical abstract 1963.

16th year. Ed. by the Ministry of Planning, Directo- rate of Statistics. Damascus. 1964. Govt. Press.

421, XXIX p., 1 térk.

Szíria statisztikai évkönyve, 7963.

1 98 B 1 Sztatíszticseszki godísnik na Narodna Republika Bölgarija 1964. lzd. Centralno Sztatiszticseszko Upravlenie. Szofija. 964. Centr. Sztatiszt. Upravl.

XI, 606 p.

Bulgária statisztikai évkönyve, l964.

! 45 B 58/1964

ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK

Avondo-Bodino,G.: Economic applications of the theory of graphs. New York. 1963. Gotdon-Breach.

XI, 111 p.

(Tracts on mathematics and its applications 1.) Bibiiogr.: 107—108. p.

A gráf-elmélet közgazdasági alkalmazása.

10489 Berkeley Symposium on Mathematical Statistics and Probability, 4th held at the Statistical Labora- tory, University of California June 20— July 30,

* to1960.biologyProceedingsand problemsof the —-.of Vol.medicine.4. ContributionsEd. by_ J.

Neyman. Berkeley —- Los Angeles. 1961. nív.

of California Press. XIX, 413 p. ' ' 4. Symposion a matematikai statisztika és való- szinűségszámilás kérdéseiről. Berkeley, 7960. jún." 20 ——_