GONDOLATOK AZ INFORMÁCIÓRÓL Paolo Bisogno*
Consiglio Nazionale delle Rictrche.
La&oratoi-io di Stud i Sella Ricerca e Sulla DoCLjmentazione. Roma
AZ IKFOHkACIÓ A SZABADSÁG PELTÉTELE
"Az információ az információ: azaz aem nem anyag, sem nem ener
g i a . " N o r b e r t WIEHER-naií ez a jó néhány évvel ezelőtti megállapításai' még m i n d i g rendkívüli mértékben időszerű. A tudás, döntés, Ítélet, v a g y i s az ember felsőbbrendű tevékenysége nem individuális természe
tű sem feltételezéseiben, sem tartalmában. Ellenkezőleg, kollektív jellegű abban az értelemben, hogy örökértékü d o l g o k /tudás, értékek, a k a r a t / összefüggő részvéteiével és történeti kialakulásával jön lét
r e , még ha egy-egy személyben n y i l a t k o z n a k i s meg összefüggően.
Tudjuk, még alkalomszerű és korlátozott részvétel i s e m e l i és k i t e r j e s z t i az egyén tudását, intelligenciáját, humanitását és erejét.
E részvételnek lényeges eszköze az ínformáció.
Ez akkor már a k o e x i s z t e n c l a , az együttműködés és a szabadság Ugye. Különösképpen az információhoz való szabad és hatékony hozzá
férhetőség az előfeltétele és jellemző vonása egy bizonyos f a j t a sza
badságnak, ami nem kevésbé jelentős, m i n t a szabadság más formái,Így p l . annak szabadsága, hogy nézeteltéréseket eszmék összehasonlítása révén l e h e s s e n megoldani, és ha ez nem i s v e z e t egyetértésre, üdvö
zölni l e h e s s e n felvilágosult és gyümölcsöző különbözőségeket.
' Paolo BISOGNO p r o f e s s z o r az o l a s z Nemzeti Tanács Tudományszervezé
s i és Információs Intézetének igazgatója, a k i a szerkesztőség f e l kérésére készitette j e l e n tanulmányát.
^WIENER, N.: C y b e m e t i c s o r c o n t r o l and communication i n t h e animál and t h e machine. New York, V f i l e y , 1948. 194 p .
BISQGNO, P.i Gondolatok az Információról
A TÁJÉKOZTATÁS SZEREPE A DÖNTÉSEKBEJ
A válásztáaelmelet elemzés alá v o n j a a döntések különféle s z i n t j e i t :
p o l i t i k a i döntéseket, amelyek a t e l j e s r e n d s z e r t vizsgálják; ez alrendszerekből áll, amelyeket követélmények j e l l e m e z n e k , és mind
e g y i k a l r e n d s z e r követelményeinek m e g f e l e l a felhasználandií erőforrá
sok optimális mennyiségi kombináoiőja;
stratégiai döntéseket, melyek célja megtalálni a l e g j o b b mód¬
s z e r t a p o l i t i k a i s z i n t e n meghatározott célkitűzések megváló-sit és ára;
t a k t i k a i döntéseket. melyek a ráfordítások optimális szabályozá
sára törekszenek;
operatív döntéseket, melyek célja a cselekvés t e c h n i k a i eszkö
ze inek^racTon^!urz^Tasa~e's egyre inkább automatizált eljárások irányá
ba terelése.
Döntések hozhatók b i z t o s feltételek m e l l e t t , amikor e g y e t l e n környezeti adat alkalmas a célkitűzések elérésének biztosításához;
kockázattal, v a g y i s több környezeti adattényező figyelembevételével;.
bizonytalanság esetén, amikor t e l j e s e n i s m e r e t l e n a körnvezeti ténye¬
ző felmerülésének r e l a t i v gyakorisága és értéke, v a g y i s más ténye
zőkre g y a k o r o l t hatása.
Eléggé nyilvánvaló, hogy minél több szintűek a döntések a külön
böző r e n d s z e r e k kölcsönhatása következtében, annál több a d a t o t k e l l mennyiségi és minőségi szempontból t e k i n t e t b e v e n n i ; e z z e l tehát a b i z o n y t a l a n feltételű döntések esetéhez j u t u n k .
Következésképpen az elsődleges cél a probléma eltávolítása - a¬
mennyiben csak l e h e t - a bizonytalansági feltételtől a kockázati f e l tétel felé; ehhez azonban a tájékoztatás eszközeit k e l l hasznosíta
n i .
Nyilvánvaló egyrészt, hogy minél inkább eltávolodunk a rendszer szintű döntésektől az operatív szintű döntések felé, annál inkább csökken mennyiségileg ós minőségileg az információszükséglet. Más
részt, mind az operatív s z i n t e n , mind a közvetlenül f e l e t t e lévő s z i n t e k e n lehetővé k e l l t e n n i /a valóságban ezeken a s z i n t e k e n e r r e mind gyakrabban kerül s o r / előre k i d o l g o z o t t döntési módszerek feLhaeználá- sát/v&í,-yie e l e k t r o n i k u s sz;'.mitógépben programozott döntéseket, amelyek
k e l a u t o m a t i k u s a n közbe l e h e t l e p n i meghatározott várható helyzetekben/, Mindez azonban integrált és konkrét emberi tevékenységet felté
t e l e z . Ebből a szempontból lényegéé a tájékoztatás hozzájárulása az egyén felszabadításának folyamatához, ítéletalkotási szabadságéhoz, alkotó tevékenységének védelméhez.
LAPÍTTE a vállalati információs r e n d s z e r r e l k a p c s o l a t b a n ugyan az információáramlás modelljét egy telefonközpontnak a telefonállo-
T1ÍT 22.évf. 5.szám 1975.május
másokkal való kapcsolatához hasonlónak látta: a központ a felhaszná
lók igényei által ösztönözve munkálja k i döntéseit és ad k i utasítá
s o k a t . Az információáramlás ekkor f o l y a m a t o s és kölcsönös. A vázolt m o d e l l hasonló az emberi s z e r v e z e t vérkeringéséhez.
Ezt a s t a t i k u s m o d e l l t f o k o z a t o s a n o l y a n szemlélet váltja f e l , mely a l e g j o b b n a k már nem áz általános egyensúlyt t e k i n t i , inkább részleges egyensúlyok halmazát, amelyet f o l y a m a t o s a n változtathatnak, növekedési f o l y a m a t o k a t g e r j e s z t h e t n e k , amelyek módosítják az erede- i l m o d e l l t .
Az u j egyensúlyi h e l y z e t e k f o l y a m a t o s kialakulása, amelyet a tá
jékoztatás " s o r s a " határoz meg és s e r k e n t , biztosítja rövid távra u j i s m e r e t e k és innovációk elterjedését, hosszú távra p e d i g elősegíti a növekedést2/.
FELTALÁLÁS, IKSOVftCIÓ
A tudomány területén az információ lényeges k a p c s o l a t n a k , v a l a mennyi tudományos felfedezés és ujités kötődő izületének t e k i n t h e -
Szigoruan funkcionális szempontból SCH0MPETER megkülönböztetése találmány és innováció között nem látszik reálisnak. E h e l y e t t felté
telezhető a tudományos alkotó munkában az innovációs elem f o l y a m a t o s sága, akárcsak az ujitő elem folyamatossága az innovációban.
A munkámégosztás nemzetközi valóság, legalábbis a manapság élta
lános iparosításban. Ha ez a munka elkülönítésére v e z e t , e z z e l veszé
l y e z t e t i e r e d e t i a l a p j a i t , v a g y i s az ember integrálódását a munkában, aminek hiányában korlátozott és torzított l e s z a kommunikáció és a képzelőerő. Másfelől azonban n i n c s képzelőerő kommunikáció nélkül, mert a t u d a t csak h a n g t a l a n felismerés, a gondolkodás m i n d i g párbe
szédet, n y e l v e t , információt j e l e n t .
Minden u j eszme a l a p j a i b a n rátalálunk egy d i a l e k t i k u s f o l y a m a t r a , k r i t i k a i hozzáállású tanulás, az információ, kommunikáció, az i s meretek áramlásának f o l y a m a t o s kimunkálására.
BISOGNO, P.: Documentazione e i n f o n m a t i c a . A t t i d e l Convegno Pon- dazione A g n e l l i , T u r i n , 9-11 December 1970. • R i v i s t a d i I n f o r m a - t i c a , 2.köt. 2.sz. 1971. p.38-41.
Documentation. S c i e n t i f i c and t e c h n i c a l i n f o r m a t i o n . Ed. by t h e D i v i s i o n f o r Documentation and S c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n o f UNESCO.
= Scienza e t e c n i c a '70. Annuario d e l l a EST / E n c i c l o p e d i a d e l l a s c i e n z a e t e c n i c a / . Milán, 1970, p.469-529.
1IS0GN0, P.: Gondolatok az információról
PIACI INFORMÁCIÓ
A jelentős társadalmi előrehaladás érdekében már régen szüksé
gét érezték a gazdasági vállalkozás u j elméletének, amely képes t e k i n t e t b e v e n n i a szociális változókat i s /ami nemceak a foglalkozá
s i vagy jövedelmi s z i n t e k e t , hanem p l . az oktatási s z i n t e t , a munká
ban való kielégülés szintjét s t b . / f i g y e l e m b e v e s z i . Egy o l y a n elmé
l e t iránti szükséglet, mely t e k i n t e t b e v e s z i - a tisztán gazdasági jellegű változókon kívül - a speciális változókat és kölcsönös füg
gésüket i s , érdekes kieérlet alapjául szolgálhat a tájékoztatási rendszer fogalmának bevezetésére ezen a területen i s .
Ennek előnyei nyilvánvalóak: a p i a c o t információk átvitele ós rögzítése eszközének tekinthetjük,amely információk a termelési tevé
kenység csomópontjaihoz kaposolódnak és a választási lehetőségek v i szonylag k i s számára vonatkoznak.
V i s z o n t a p i a c m e l l e t t a tájékoztatás valamennyi más eszközét i s számításba k e l l v e n n i . A vállalatot társadalmi jelenségnek t e k i n t hetjük, a m e l y i k tényeket és p u s z t a a d a t o k a t rögzit és ennek alapján döntést dolgoz k i , hogy m i t , m i l y e n mennyiségben, mikor, hogyan gyártson. Ez a döntés u j információáramlást eredményez, a m e l y i k v i s z - szahat különféle mértékben az általánoB információs r e n d s z e r r e , a¬
melybe a vállalat b e i l l e s z k e d i k , akárcsak a s e j t az élő s z e r v e z e t b e . Mindez ma még ugyancsak elméleti - és némileg egyszerűsített - m o d e l l . Különféle tényezőkből mégis megállapíthatjuk, hogy a társa
d a l m i rendszerek sorsára döntő módon k i f o g h a t n i az ember és az i n formáció szférája.
Az emberi tevékenység körében a tudomány müvelése v i s z o n y l a g f i a t a l készség, még csaknem születésének folyamatában van. De a t a p a s z t a l a t megmutatta, m i l y e n óriási társadalmi előnyök vérhatók fejlődé
sétől.
VÁLLALATI INFORMÁCIÓ
Mac LAURIN, a h a r v a r d i közgazdász feltételezi, hogy az utolsó 100 év i p a r i fejlődése rendszeresen túlhaladt az innovációkon abban az értelemben, hogy a termelés bővítése során a műszaki fejlesztés lehetőségeit csak részben hasznosították. Ez történt az i p a r i kutató laboratóriumokban i s , amelyek p e d i g különösen előnyös h e l y z e t b e n van
nak a tudomány és a t e c h n i k a potenciális lehetőségeinek intenzív k i aknázására.
Égető kérdés e z t
Ha Igaz az a tétel, hogy a tudományos és műszaki fejlődésből származó fejlesztési lehetőségek kihasználtsági f o k a alacsony, mi en
nek az oka? E kérdésre a d o t t valamennyi válasz - a bürokráciának a
TMT 22.évf. 5.szám 1975-május
gazdasága életet nehezitő hatásétól /SCHUMPETER/ a technokraták egy
más között'i megállapodásának a nehézségéig /BERLE/ - feltételezi a meglévő dokumentációs és tájékoztatási r e n d s z e r e k működésének szük
ségletét.
Hikro-ökonőmiai s z i n t e n nyugodtan megállapítható, hogy ha egy vállalat f e j l e s z t e n i a k a r , bőséges mennyiségű műszaki információ áll rendelkezésére a műszaki i r o d a l o m b a n , v a l a m i n t kutatói és mérnöki szaktanácsadás formájában. Ezért a vállalat - különösen a k i s és kö
zepes méretű vállalat - részére gyakran elŐn;ösebb információ gyűj
tése, válogatása és osztályozása költséges kutatási program megvaló
sítása h e l y e t t .
A pontos és időzített döntések érdekében a vállalatnak mindenek
előtt az a f o n t o s , hogy állandóan tájékozott l e g y e n a technológia' fejlődéséről, a nemzeti és nemzetközi kínálat és k e r e s l e t középtávú ós hosszutávu irányzatairól.
INFORMÁCIÓ ÉS TUDOMÁNY
A modern tudományt a középkoritól az a tény különbözteti meg, hogy az elsajátított tudás konszenzuson a l a p s z i k : a tudományos isme
r e t e k akkor fogadhatók e l általánosan, ha hozzáférhetőek, publikál
t a k , dokumentáltak o l y a n módon, hogy k r i t i k a i l a g értékelhetők.4/ Ha e l f o g a d j u k a tudománynak, mint konszenzusnak a megfogalmazását, me
l y e t már ZIMAN j a v a s o l t , kutatás és dokumentáció ugyanannak a p r o b lémának tükörképeit j e l e n t i k .
GALILEI óta az információ a haladás katalizátorévá vált. J e l e n k o r i társadalmunk, amelyet a fejlesztő tudományos-műszaki tájékozta
tás j e l l e m e z , jelentősen csökkentette a kutatás befejezése és eredmé
nyének g y a k o r l a t i alkalmazása közötti időtartamot. Egyes szakterüle
t e k e n ez az időtartam ma már 2-3 évre csökkent.
Nincs tudomány kommunikáció nélkül. Bibliográfiai hivatkozások megerősítik a kutató számos állítását, amelyeket beszámolójában kö
zöl; ezek az u j állitások beillesztődnek a tudományos konszenzusba.
Ennek a f o l y a m a t n a k a módszertana a könyvtárakban, katalógusokban, indexekben, enciklopédiákban, tanulmányokban megtestesült i n t e l l e k tuális s z e r k e z e t e értelmet ad múltbeli kutatásoknak és irányítja a jövőbeli kutatást. Szétszórt elemek p u s z t a összegyűjtése nem b i z t o s i t h a t j a e z t a r e n d s z e r t és Jelentőséget.
"Az emberi tevékenység hatékonysága nem értékelhető csupán az események t e l j e s láncolata alapján, a m e l y i k a tudományos i s m e r e t e k -
COBLANS, H.s P r e s e n t and f u t u r e t r e n d s o f iníormation r e t r i e v a l .
= A n n a l i I s t i t u t o S u p e r i o r e d l Sanitá,1970. 6.ez. p.125-127.
BISOGNO, F.: Gondolatok az információról
tői és megalkotásuktól a kutatási tevékenységen keresztül egészen a j a v a k termeléséig t e r j e d , és a m e l y i k szerves része a p o l i t i k a i és gazdasági r e n d s z e m e k . E l e n g e d h e t e t l e n az i s m e r e t e k cseréje az érde
k e l t e k különböző c s o p o r t j a i között, a láncolat bármelyik állomásán.
Ezeket az i s m e r e t e k e t át k e l l ültetni egy o l y a n " n y e l v r e " , amelyen továbbitható más f e l a d a t o k b a n érdekelt egyéb társadalmi c s o p o r t o k hoz... Az információ az a bázis, amelyre az i s m e r e t e k elterjesztése alapozható... Az információ nem l e h e t m o z d u l a t l a n struktúra. A tudás állandóan f e j l a d i k , és nagyon f o n t o s a jövő előrelátása és befolyáso lása végett, hogy az információ t a r t a l m a z z a a fejlődésnek és a jövő felfedezéseinek legalább a magját. A korszerű tájékoztatást a hagyo
mányos dokumentációtól pontosan ennek a h e u r i s z t i k u s elemnek a beve
zetése különbözteti meg."5/
A dokumentáció - a FID meghatározása s z e r i n t - az információ va
lamennyi típusának gyűjtése, rendezése, osztályozása, válogatása, rendelkezésre bocsátása és hasznosítása.V E z z e l szemben az i n f o r m a t i k a az információk automatikus feldolgozásának általános módszerét j e l z i , melynek kifejlesztését a számítástechnika fejlődése t e t t e l e hetővé. 7/
INFORMATIKA VAGY TÁJÉKOZTATASTUDOMANY
Hogy a valóságban nem i s tűnnek könnyen elfogadhatónak az i l y e n meghatározások, a z t b i z o n y l t j a a következő idézet i s : "Rá k e l l mutat
n i a r r a a tényre, hogy az i n f o r m a t i k a kifejezése bizonyos mértékig még u j és még n i n c s általánosan e l i s m e r v e . A szerzők CSEREUJ, A . I . - v e l egyetemben javasolták az i n f o r m a t i k a elnevezés bevezetését jó né
hány meglévő és e l a v u l t n a k tűnő megnevezés h e l y e t t . A l e g e l t e r j e d t e b b , mindennapi használatú "dokumentáció" dokumentumok gyűjtését, feldolgozását, megőrzését, kikeresését és rendelkezésre bocsátásét f e j e z i k i . . . Ugy véljük, hogy a dokumentáció kifejezés nem megfelelő mert a hangsúlyt csak a dokumentumra h e l y e z i , mig a vonatkozó t u d o mányág a tudományos, tájékoztatás ezerkezetét és jellemzőit tanulmá
nyozza. A "tudományos tájékoztatás elmélete" kifejezés, amelyet s z i n tén használnak ugyanebben az értelemben, ugyancsak nem tűnik megfele lőnek, mert tárgya nemcsak elméleti, hanem felölel módszertani, tör
téneti és s z e r v e z e t i kérdéseket i s . . . Ennek az u j dolognak v i s z o n t
PIGANI0L, F.: Science e t I n f o r m a t i o n . Rapport f i n a l OHISIST;
Conférence i n t e r - g o u v e r n e m e n t a l e pour l'établissement d'un s y s - téme m o n d i a l d ' I n f o r m a t i o n s c i e n t i f i q u e , P a r i s , 1971.
BRADFORD, S.C.: Documentation. /2.ed./ London, 1953;
AVRAMESCU, A. - OANDEA, V.: I n t r o d u c e r e i n documentaréa s t i i n t i f i ca. B u c a r e s t , 1960. 519 p.
A t t i d e l Convegno Pondazione A g n e l l i , T u r i n 9-11 December 1970.
= R i v i s t a de I n f o r m a t i c a , 2.k. 2.sz. 1971.
TMT 22.évf. 5.szám 1975.m á j u s
nevet k e l l a d n i . M i a •téjákoztatéatudomány" elnevezést J a v a s o l j u k . "8/
Nem terminológiai vitába akarunk i t t bocsátkozni. Bár a tájékoz
tatás fogalmának a dokumentáció fölé helyezése nagyon érdekesnek lát
s z i k , mégis mindkettő megegyezik abban, hogy a tudományos tájékozta
tás azon munkálkodik, hogy felderítse és befolyásolja a jövőt.
AZ INFORMÁCIÓ SZELEKTÁLÁSA ÉS A TÁJÉKOZTATÁS DECENTRALIZÁLÁSA
PEHRQUX állítása s z e r i n t az információ i s m e r e t e k tárgya, amelyet eladnak és vesznek, előállítanak és e l o s z t a n a k , amelynek költségei vannak és nyereséget, hasznot hoz.
Az i p a r i országokban - becslések s z e r i n t - a tudományos kutatás
r a ós fejlesztésre, v a l a m i n t ezek eredményeinek hasznosításéra fordí
t o t t összes költségeknek 2-e-a j u t tudományos-műszaki Információra.
Ez a probléma összefügg a tudományos i r o d a l o m exponenciális növekedé
sével.
ANGER s z e r i n t a tudományos folyóiratok 3 z á m a 1960-ban megközelí
t e t t e a 1 0 0 e z r e t , és a növekedési ráta változatlanságét feltételez
ve 2 0 0 0- r e egy millió körül I B B Z . 1 9 6 8- b a n a L i b r a r y o f Congresa 3
millió egységgel g y a r a p o d o t t . A Chemical A b s t r a c t s - b e n f e l d o l g o z o t t tételek évi számának megkétszereződés! idejét 1956- b a n 1 8 évre, 1 9 6 3 - ban 1 5 évre, 1 9 6 8- r a 1 2 évre becsülték.
E r r e a problémára az információ válogatása és a tájékoztatás szakosítása nyújt megoldást. A tájékoztatás, pontosabban az informá
ciós központok szakosítása s z e r v e z e t i jellegű, válasz a f e l t e t t kér
désre. Egy b o n y o l u l t a b b modellben szakmai a l r e n d s z e r e k , földrajzi t e rületek és n y e l v e k 3 z e r i n t i decentralizálást j e l e n t . Az Információ szelektálása a r r a a feltételezésre épül, hogy nem minden információ t a r t a l m a z u j a t . A Chemical A b s t r a c t s a kémiai i r o d a l o m világméretű áttekintésére 1 2 e z e r időszaki kiadványt f i g y e l , de ebből kevesebb m i n t 2 0 0 0 a d j a a f e l d o l g o z o t t tételek 90^ - á t .
E témában különösen f i g y e l e m r e méltó tanulmányok BRADFORD-ó /a s z a k c i k k e k folyóiratokbeli szóródásáról/, KOZACSKOV-é és KÜRSIN-é /az információáramlás s t a t i s z t i k a i szabályosságáról/, LOTKÁ-é / a k i már 1926-ban elemezte a tudományos termelékenység i n d e x e i t / , ZIPE-é /az információétvitelben tapasztalható relatív gyakoriságokról,9/
UIHAJLOT, A. I . - G I U A R E V S Z E I J , R.S.: An i n t r o d u c t o r y c o u r s e on l n f o r m a t i o s d o c u m e n t a t i o n . The E a g u e , 1 9 7 1 . p .1 6 - 1 7 .
EIMBEE, a.T.: A u t o m a t i o n i n l i b r a r t e s . O x f o r d , 1968;
H A T E 3 , B-M". - B E C K E 3 , J . i Handbook o f d a t a p r o c e s s i n g f o r l l b r a r - l e s . New Y o r k , 1 9 7 1 . L d . még: CROSS, H.O. - GARDIN, J . C . - L E T T . P . : L * a u t o m a t i s a t l o n d e s r e o h e r c h e s d o c u m e n t a i r e s . Pária, 1 9 6 4 ;
Économic gónérale d'une c h a i n e d o c u m e n t a i r e mócanlsée. P a r i s ,1 9 6 7 .
BISOGNO, P-: Gondolatok: az információról
ANDERLA-é, a k i az Q r g a n i z a t i o n o f Economic Co-operation and Develop- ment OECD /Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési S z e r v e z e t / részé
r e végzett érdekes vizsgálatokat a tudományos tájékoztatás fejlődé
séről,
EMBER - GÉP DIALÓGUS
Az informatikának a dokumentációban való j e l e n l e g i alkalmazásá
hoz t a r t o z i k könyvtári szolgáltatésok ellátása /katalógusok és l e l tárak készitése, reviziója; folyóiratok kezelése; kölcsönzés/, i n f o r mációterjesztés /gépi permutált indexek vagy s z e l e k t i v információ
szolgáltatás utján/, retrospektív információkereeés / i r o d a l o m k u t a tás/.9/
Megoldandó problémák a mágnesszalagon tárolt bibliográfiai ada
t o k hasznosítása, a közvetlen gépi tájékozódás lehetősége konzolok révén é3 az automatikus szedés.
A mágnesszalagos információs szolgáltatások forgalomba h o z a t a l a többnyire Összefügg a mágnesszalagok konverziójának a problémájával, ss jelentős t e c h n i k a i nehézségekkel jár az adatelőkészítés és b e v i t e l , a berendezések és a programok kompatibilitásának hiánya m i a t t , ündezen felül r e n d s z e r i n t még nagyszabású szervezési problémát i s j e l e n t . T i p i k u s példa mágnesszalagos szolgáltatásra a MEDLARS, a N a t i o n a l L i b r a r y o f K e d i c i n e /Országos Orvostudományi Könyvtár/ s z e r vezésében /U S A / .
A tudományos-műszaki információ soron következő jelentősebb cél
kitűzése kétségtelenül az ember-számitógép közvetlen dialógus megva
lósítása. Ez egyrészt lehetővé t e s z i a könyvtáros vagy dokumentátor kiiktatását, a k i .az osztályozási szabályokat technikusként k e z e l t e . Másfelől p e d i g feltételezi a dokumentátor előzetes s z e l l e m i közremű
ködését a s z e m a n t i k a i éa egyéb nyelvészeti problémák megoldásában. A közvetlen dialógus lehetővé t e s z i terminálok vagy kiíró berendezések utján az a z o n n a l i hozzáférést az információhoz.
Szervezési s z i n t e n ugyancsak érdekes az a stratégia, m e l l y e l a kutató minden információt rugalmasan elérhet.
A U n i t Gommunication System /Egységes Kommunikációs Rendszer/
nevü tájékoztatási r e n d s z e r t az American P s y c h o l o g i c a l A s s o c i a t i o n / A m e r i k a i Pszichológiai Egyesület/, amelyik 19 tudományos folyóira
t o t ad k i , kísérletképpen v e z e t t e be. A r e n d s z e r lényege abban áll, hogy a beküldött kéziratokat azonnal mágnesszalagra v i s z i a u t o m a t i kus fényszedéssel. A potenciális felhasználóknak egyidejűleg megkül
d i a kézirat bibliográfiai a d a t a i t ; ennek alapján az érdekeltek e l juttathatják igényeiket a S u b s c r i p t i o n System Service-hez /Előfize
tési Szolgáltatás/. Ez automatikusan előállitja a kézirat másolatát éa gondoskodik szétküldéséről. A költségeket és i g y az optimális i n formációhordozót / n y o m t a t o t t szöveg, m i k r o f i l m , fotómásolat s t b . / alapvetően a megrendelők száma határozza meg; természetesen az i d e vágó döntés i s automatizálható.
TMT 22.évf. 5.szám 1975.május
A bibliográfiai adatok szétküldését mellőzni l e h e t n e , ha az ér
deklődök terminál révén közvetlen k a p c s o l a t b a n állnának a r e n d s z e r r e l .
J e l e n l e g a gépi jelalkotás, olvasás és fordítás a probléma, a¬
melyen több f e j l e t t kutatóintézet d o l g o z i k . A távolabbi célkitűzés nagy távolságú információátvitelre alkalmas integrált információs r e n d s z e r e k létrehozása, amelyek terminálok utján, e s e t l e g műholdak révén lekérdezhetők /adatbankok, integrált hálózatok és információs távközlési r e n d s z e r e k / .
P o r d i t o t t a : üáczer Éva
BISOGHQ, P.: Gondolatok az információról
A szerző néhány i s m e r t szakembert idézve f e j t i k i önálló gondo
l a t a i t az információ átfogó kérdéseiről. Eközben különös f i g y e l m e t s z e n t e l az információk szerepének a döntésekben, a találmányok és u - jitások létrejöttében, a gazdasági életben, a vállalatban és a t u d o mányban. Elemzi az információval foglalkozó tevékenységi ág e l n e v e zését. Az ínformációk szelektálásában, a tájékoztatás szakmai d e c e n t ralizálásában, a gépesítés és automatizálás eredményeinek bátrabb felhasználásában látja a k i u t a t a j e l e n l e g i válságból.
BISOGHQ, ?••• Qn I n f o r m a t i o n
The a u t h o r - c i t i n g somé well-known s p e c i a l i s t a - expounds h i s originál i d e a s on generál problems o f i n f o r m a t i o n . S p e c i a l a t t e n t i o n i s g i v e n t o t h e r o l e o f i n f o r m a t i o n i n d e c i s i o n - m a k i n g , i n i n v e n t i o n s and i n n o v a t i o n s , i n economic l i f e , i n e n t e r p r i s e s and i n t h e s c i ¬ ences. The d e f i n i t i o n o f i n f o r m a t i o n a c t i v i t y i s a n a l y z e d . The way out from t h e present i n f o r m a t i o n o r i s i a i s i n d i c a t e d by t h e s p e c i a l - i z a t i o n and s e l e c t i o n o f i n f o r m a t i o n , by t h e more e f f e c t i v e a p p l i c a ¬ t i o n s o f t h e r e s u l t 3 o f mechanization and a u t o m a t i o n .
BISOGHO, P.: G o n d o l a t o k a z iníornáciöról
K^CQHbO,
n.
: MHCJIK 0 6 HmfopiiammAarop a u c K a a w B a e T c a o m r o v x v a p e n x j i n o oÖnnn s o n p o c a u H H i w p n a - ':.y.',\, n p i B O i K T c j i O B S H B C K O J ib x K x B S B e o T m n c o f i e i i z a ^ B O T O i . npn STOM O C O - ő o e •nmtanie y a e j m e T O H POJIH imOopiMUnni a n p B K H T H H p e a r e m r f l B K a o t í p e r a - T e j I & O T a e K K O B a T O p C T B B , 9 3K O H O M I f i e O K O f l H H 3 H H , H 8 T K Ö, a T 8 K X 6 H a n c e i n p a f i T M í í x . A H a j m s a p y e r n a S B a n a a o Ö j i a c T H a e n T e j i i H O O T H , a a n w M a i o r a e S - CH x K 4 o p M a m i e f t . B u x o s na a y m e o T B y » n e r o K P F S H C S n H t t i o p u a i i H H a n - r o p BHBHT a n p a a H j i b ^ o M o r ö o p e i r a í ö p M a m n ! , a e u e H T p a j i H a a u H B K K d x i p m á m r a n o o n e i r a -
v•• i c - i n, ö o j i e e CNS^OM H c n o j i b a o a a H H n - a j v- u- a T o a M e x a w i a a i i i r a H a B T O -
M a m a a m r a E t H i p o p M a u H O N H ^ x p a ö O T .
BISOGNO. P.i Gedanken über d i e I n f o r m a t i o n
Der V e r f a e e e r l e g t seine o r i g i n e l l e n Gedanken üter d i e umfaasen- de P r o b l e m a t l k d e r I n f o r m a t i o n d a r , n o b e i e r e i n i g e bekannte F a c h l e u - t e zitlért. Er widmet besondere Aufmerksamkeit d e r B o l l e der I n f o r m a - t i o n e n i n Entecheidungen, i n E r f i n d u n g e n und Heuerungen, i m W i r t - a c h a f t s l e b e n , i m Unternehmen, aowie i n der Wiaaenschaft. Er a n a l y - a i e r t d i e Benennung des a i o b m i t I n f o r m a t i o n b e f a B s e n d e n T a t i g k e i t s - zweigea. Den Ausweg aua d e r gegenwártigen I n f o r m a t i o n a k r i a e s i e h t e r i n d e r Selektíerung d e r Informátionén, i n d e r f a o b l i c b e n D e z e n t r a l i - a i e r u n g , aowie i n dér i n t e n e i v i e r t e n Hutzung d e r Ergebniase d e r Me- c b a n i a i e r u n g und A u t o m a t i a i e r u n g .
