Beszámolók, szemlék, közlemények
KÖNYVISMERTETÉSEK
Az ismeretek egyetemes osztályozásának alapjai
/DAHLBEBG, I . : Grundlagen u n i v e r a a l e r Wlssensordnung.
P u l l a c h b e i München, V e r l a g Dokumentation, 1974. 366 p.
/ D G D - S c h r i f t e n r e i h e , 3 / . /
SOEEGEI 1969-ben m e g j e l e n t alapvető" müve után, mely Joggal t e kinthető a tezauruszkészitée e g y i k nélkülözhetétlen kézikönyvének /!/, a Német Dokumentációé Társaság /Deutsche G e s e l l s c h a f t für Dokumenta
t i o n , DGD/ u j a b b monográfiát a d o t t közre, melynek Jelentősége semmi
ben sem marad e l az elsőétől. DAHLBERG nem k i s e b b f e l a d a t r a vállalko
z i k , mint hogy fölvázolja egy u j , egyetemes osztályozási rendszer kör
v o n a l a i t . S t e s z i e z t o l y a n imponáló tudományos felkészültséggel,rész
l e t e k r e kitérő alapossággal, s nem utolsósorban tárgya iránti elköte
lezettséggel, amire DEÍEY, BL1SS vagy RAfiG AKAIBAN óta a l i g v o l t példa ezen a területen. Munkája az elkövetkezendő években nemcsak az NSZK- ban folyó i n f o r m a t i k a i tevékenységet / a h o l a t e r v e z e t t u j osztályozá
s i és dokumentációs r e n d s z e r elméleti-tudományos a l a p j a i feltehetően e l e v e ráépülnek majd / 2 / , hanem a nemzetközi t e z a u r u s z - ős osztályozá
s i kutatást i s Jelentősen befolyásolhatja.
A megjelenés időpontját talán nem i s választhatta meg Jobban. Az elmúlt évtizedekben mind nagyobb kétely f o g a d o t t minden osztályozási kisőrletet, s még nagyobb, ha "egyetemesn-ről v o l t szó. A f o g a l m i r e lációk tudományos vizsgálata;együtt járt a z i s m e r t és többnyire p r a g m a t i k u s alapokon fölőpitett hagyományos osztályozási rendszerek k r i t i kájával; nyilvánvaló l e t t , hogy a tudományos megközelités sokoldalúsá
ga eleve kizárja az egyetemesen m o n o c h i e r a r c h l k u B és lineáris e l r e n d e zés lehetőségét. Az egyre ÖBezetettebb éa szerteágazóbb információé
"mozgások" következtében v i s z o n t mégis sürgetővé válik v a l a m i l y e n r e n dezés. S miért ne v o l n a elképzelheti o l y a n , mely az állandó változá-
Beszámol ők., szemlék, közlemények
s o k k a l képes számot v e t n i , e - legalábbis belátható i d e i g - rugalmas k e r e t e k e t b i z t o s i t h a t n a az egyetemes osztályozáshoz? Nyilván ez a l e hetőség t a r t j a ébren DAHLBERG derűlátását i s . ügy véli, hogy ha a n y e l v b e n eleve j e l e n van valamiféle h e u r i s z t i k u s e l v , mely a tudás permanens változáséból fakadó kifejezési igényeket követni t u d j a , ugy elképzelhető egy megfelelő, "Öntanuló" r e n d s z e r létezése i s , mely a nyelvhez hasonlóan rugalmas.
Elindulása a következő: az i s m e r e t e k e t fogalmak képviselik, me
l y e k n y e l v i formában kifejezhetők. Így egy-egy fogalom tartalmának i s merete egyenlő magával az i s m e r e t t e l . A fogalmak tehát az l s m e r e t r e n - dezés ópitőköreinek tekinthetők. Strukturált ábrázolásuk f o g a l m i r e n d szerekhez v e z e t . Ha közös jellemzők alapján összefogjuk és r e n d s z e r e z zük őket; osztályozási rendszerekhez j u t u n k .
M i n t látható, az e l v emlékeztet a tezauruszokéra. Maga i s u t a l e r r e , m i k o r az osztályozás "tezaurusz-elvéről" beszél; f o g a l m a i t deszkriptorszerűen k e z e l i , és - m i n t könyve későbbi fejezeteiből k i derül - g y a k o r l a t i l a g uniterm-jellegű r e n d s z e r t j a v a s o l . Felfogásának s a r k a l a t o s p o n t j a u g y a n i s , hogy a fogalomszerveződós tendenciája az egyre összetettebb fogalmak falé v e z e t/ 3 / , és ezért minden.prekombi
nált fogalmakra támaszkodó r e n d s z e r rendkívül gyorsan a v u l .
Könyve első felében terminológiai kérdésekkel f o g l a l k o z i k . Ennek során tárgyalja a reláció - s z e r k e z e t - r e n d s z e r , az ismertetőjegy /Merkmal/ - fogalom - kategória, a rend - osztályozás, osztály s t b . összefüggéseket. B e v e z e t i többek között - DIEMER nyomán - a "Klaesem"
/fogalomelem-csoport közös j e g y e / ós az "Informem" /a kijelentés, i l l e t v e fogalom információtartalma/ meghatározásokat, megkülönbözteti az osztálybasorolás / k l a s s i f i z i e r e n / ős az osztályozás /xlaaai«r«tl/
f o g a l m a i t . Ezekre a terminológiailag megalapozott fogalmakra támasz
kodva a továbbiakban az osztályozás elméleti kérdéseit és történelmi- ontológiai hátterét tárgyalja a középkori IHLLUS-tól DIEMEE-ig, elem
z i g y a k o r l a t i l a g az ösazes e d d i g kialakított egyetemes oeztályozási r e n d s z e r t /DEWEY, BIISS, RAKGAKAIEAK, a s z o v j e t BBK, az ETO rendsze
r e i t s t b . / , és miközben lépésről-lépésre h a l a d v a k i d o l g o z z a a saját
ját, sok esetben szűz területre lép, a vállalja az u j g o n d o l a t o k koc
kázatát / m i n t amilyen az osztályozás kettős rendszerének elmélete/.
Az ontológiai és osztályozáselméleti alapokon kívül elméletének kidolgozásában tudományelméleti és i n f o r m a t i k a i a l a p o k r a támaszkodik.
Ezek röviden a következők:
a/ Tudományelméleti téren: minden egyetemes igényű osztályozási rendszemek meghatározott alapkategóriákra /általános tárgy-, a l a k i - , tér-ldÖ fogalmak/ k e l l támaszkodnia, s ezeket t a r t a l m i vonatkozásban
az ismeretterületeket képviselő fogalmak kapcsolják össze, m i n t ami
lyenek a - l o g l a , -nomia, - s z a t , - t a n , -történelem, - t e c h n i k a , - j o g s t b . végződésű fogalmak /\/. Ennek érdekében első lépésként hozzá i s kezdtek a német n y e l v e n létező területfogalmak tezauruszának elkészí
téséhez / 3 / .
b / I n f o r m a t i k a i térem a fogalmak felső s z e r k e z e t e a TÁRGY - FORMA - TÉR - IDŐ - ISMERETTERÜLET együttesére épüljön f e l , a f i n o m - 813
TMT 21.éri. 11.szám 1974.november
s z e r k e z e t p e d i g a fazettás elemzésre támaszkodjék. Véleménye e z e r l n t egy egyetemes rendezerben kitüntetett f i g y e l m e t k e l l fordítani az e¬
lőbbieken kiTül / m e l y e t páradigmatikus szerkezetnek nevez/ a s z i n t a g - matikus s z e r k e z e t r e , és k i k e l l d o l g o z n i megfelelő szerepjelölők és helyzetmutatók rendszerét.
DAHLBEHG rendszer j a v a s laténak alapkategóriái a következők:
A/ Az általános tárgyfogalmak kategóriája:
1 . E l v e k , törvények /fönnálla egységek/
2. Atomok, molekulák / a n y a g i egységek/
3. Föld, c s i l l a g o k /kozmikus egységek/
4. Növények, állatok /biológiai lények/
3. Emberek / s z e l l e m i - l e l k i lények/
6. Társadalmak /szociológiai Jelenségek/
7. Termékek / A r t e f a k t e / / a n y a g i termékek/
8. Informémák /dokumentumok/ / s z e l l e m i termékek/
9. Műalkotások, m e t a f i z i k a i
müvek / s z e l l e m i - l e l k i termékek/
B/ Az általános a l a k i fogalmak kategóriája / F o r m b e g r i f f e / : 1 . Tárgyak 4. Hend, rendszer
2. Jellemzők 3. Meghatározások,determináció 3. Relációk 6. Folyamatok
7. Megmunkálás
Az utóbbi kategóriákat lényegében már DIEMER i s k i d o l g o z t a a t e zauruszokban található általános fogalmakra, i l l e t v e modlfikétorokra.
DAHLBERG-ra Jellemző, hogy elképzeléseiben mennyire támaszkodik a t e zaurusz kutatás eredményeire.
C/ A tér és Idő f o g a l m a i n a k katsgóriája /Raum- und zeitbezogene B e g r i f f e /
D/ A területfogalmak / G a b i e t s b e g r i f f e / kategóriája, melyről az előbb már megemlékeztünk.
Az általánoa tárgyfogalmak kategóriáinak a szerző felfogáséban ismeretterületi fogalmak f e l e l n e k meg. Azaz a l a k - és s z e r k e z e t - t a r t o mány / p l . l o g i k a , matematika, racionalizálás s t b . / , anyagi tartomány / p l . f i z i k a , anyagvizsgálat s t b . / , geo- és kozmikus tartomány / p l . g e o f i z i k a , meteorológia, földrajz s t b . / , biotartomány / b o t a n i k a , b i o f i z i ka, mezőgazdaság/ s t b .
DAHIBERG hangsúlyozza, hogy az egyetemes rendszer-kidolgozás e l kerülhetetlenül gondos n y e l v i elemzőmunkát feltételez. Ez elsősorban
Beszámolók, szemlék, iözlemánjek
azért f o n t o s , mart rendszere egyszerű, u n l t e r m f o g a l m a k r a épül. A ha
gyományos rendszerekben ugyanis éppen a prekombinációk domináltak,ami legsúlyosabb hibájuk v o l t . A szerző véleménye s z e r i n t ameddig az osz
tályozási rendszer egyszerű f o g a l m a k r a támaszkodik, minimálisra csök
kenthető a függése a tudomány p i l l a n a t n y i fejlettségétől. Az előbbi
ekben i s m e r t e t e t t alapkategóriák alapján tehát meg k e l l t e r e m t e n i egy egyetemes "bázis"-oaztályozóst, melyre támaszkodva irányított és p r e - kombinált részrendszerek dolgozhatók k i . Ezeknek a részrendszereknek az elkerülhetetlenül gyors avulása azonban már nem az egyetemes r e n d szer kidolgozóinak a b a j a l e s z , s ezért az avulás kiküszöbölésére a szerző j a v a s o l t a u n l t e r m rendszer m i n d i g újra felhasználható. Tény, hogy DAHLBEHG egyike az elsőknek, a k i hangsúlyozottan gépi és i n f o r mációs adatbankokra orientált egyetemes osztályozást d o l g o z o t t k i . Az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozásra és tárolásra épülő dokumentációs r e n d szerek számára - elsősorban a kiépítés fázisában - kétségtelenül elő
nyös, ha valamiféle elméletileg jól k i d o l g o z o t t , egyetemes r e n d e z e r r e támaszkodhat, és belőle m i n d i g azokat az osztályokat aktiválhatják, melyek az a d o t t területhez szükségesek /5/. További előny, hogy a bő
vítéskor minden s p e c i f i k u s rendszer ugyanahhoz az egyetemes r e n d s z e r hez nyúlhat v i s s z a , s i g y a s p e c i f i k u s r e n d s z e r e k közötti k o m p a t i b i litás s z e r k e z e t i l e g i s biztositható. DAHLBEHG maga e z t , tehát az egye
temes osztályozási r e n d s z e r lehetőségét éB a z t , hogy ennek f o g a l m a i t alkalraazásorientált r e n d s z e r e k és t e z a u r u s z o k i s felhasználhatják, az
"osztályozás kettős rendszerének" n e v e z i . Azt azonban DAHLBEHG i s lét- j a , hogy pusztán u n l t e r m r e n d s z e r r e l az indexelés nagy nehézségekkel járhat. M i v e l az egyetemes rendezerből l e v e z e t e t t részrendszerekben a prekombinációnak e l v i l e g n i n c s akadálya, szükségesnek t a r t j a , hogy a már bevélt ós g y a k o r i prekomblnáciőkat az egyetemes r e n d s z e r t karban
tartó szervezetnek továbbítsák, a h o l beiktathatják őket a táblázatok
ba, de azokon belül feltétlenül külön kezelnék. Egyben a r r a i s l e h e tőség v o l n a , hogy az összetevők helyén utalásokat tegyenek a prekom- bináció elfogadására, i l l e t v e meglétére. Az i l y e n , kettőé osztályozá
s i r e n d e z e r r e támaszkodó egyetemes rendezer három fő részt t a r t a l m a z na:
a bevezetést, alkalmazási példákkal;
a f o g a l m i rendezer lépcsőzstes ábrázolását, azaz hierarchiákat;
és végül az előbbire támaszkodó a l f a b e t i k u s jegyzéket, mely t a r t a l m a z h a t j a az összes, szükségesnek t e k i n t e t t prekomblnóclót i s .
Az i g y elkészített t e l j e s r e n d s z e r t végül mágnesszalagon l e h e t n e t a r t a n i .
H i n t látható, DAHLBERG rendezerének kiemelkedő Jelentősége lenne a gépi adatfeldolgozás területén. Az információs bankok és r e n d s z e r e k koordinálásának kérdése éppen az elmúlt években került az előtérbe, ami mind nemzetközi vonatkozásban /ONISIST/, mind p e d i g n e m z e t i v o n a t kozásban konkrét lépésekhez v e z e t e t t . Egy egyetemes rendszernek ebben az összefüggésben a következő szerepe l e h e t :
a/ nemzetközi-nemzeti egyetemes r e f e r e n c i a r e n d s z e r ;
b / az Információs béziaok és központok közötti a d a t f o l y a m e l v "
koordinátora.
620
TMT 21.évf. Il.száa; 1974.november
T e k i n t e t t e l az információé rendszerek Magyarországon i s kiépülő folyamatára, DAHLBEHG javaslatának sorsát érdemes figyelemmel kisér
n i annál i s inkább, mivel az NSZK-ban p i l l a n a t n y i l a g elképzelései ár- lapján hozzákezdtek egy konkrét és egyetemes osztályozási rendszer kidolgozásához és a munka során felmerülő kérdések publikálása érde
kében a DGD 1974. júliusától külön folyóiratot ad k i / 6 / .
Ungvary Rudolf JEGYZETEK
/ l / S0EHGE1, U.% K l a s a i i i k a t i o n B a y s t e m e und I h e s a u r i . Prankfurt/M.
DGD, 1969. 224 p.
/ 2 / Deutsche B i b l i o t h e k s k o n f e r e n z . Studiengruppe: flutaohten zur F r a - ge e i n e r E i n h e i t s k l a a s i f i k a t i o n für die B i b l i o t h e k e n der BED,Ber
l i n , Deutscher Büchereiverband, 1972. 152 p. • B i b l i o t h e k s d i e n s t , B e i h e f t 78/79., továbbá: Das Informáticnsbankeneystem; Vorschlage für die flanung und den Aufbau eines allgemeinen, a r b e i t s s t e l l i - gen InformationabankenayBtems für die uRD. 1-2.köt. Köln,C.Hey- manna V., 1971. 158-418 p.
/ V DAHLBERG, I . : OrdnungaayBtem der Wissenagebiete. Ergebnisae und Erfahrungen aus Projektphase I . DK-Hitteilungen, 17.k. 3.az.1973.
máj.
/A/ Figyelemre méltóak ebből a szempontból a H e l l e r - r e p o r t tanulságai.
Megvizsgálták az USA-ban működő referáló azolgáltatásokat. Kide
rült, hogy ebből csak 18 f e l e l meg egy-egy tudományterületnek, a többi 270 ismeret-, i l l e t v e feladatterületre vonatkozik, mint mű
szerezés, folyamatszervezés s t b . Ugyancsak figyelemre méltó p l . az ASTIA-tezaurusz s o r s a . Az első kiadása több tízezer prekombi- nált fogalmat t a r t a l m a z o t t . A második kiadásban a prekombinált
fogalmak jó része eltűnt,a fogalommennyiség pedig a l i g egyötöde l e t t az eredetinek.
/ 5 / Az NDK szerszámgép- és járműipari minisztériumának tezaurusz-rend
szerét hasonló e l v alapján kőezitik. A rendszer a gyakorlatban i n formációé bázishelyekre ópül, tehát ágazati tezauruszokat használ
nak majd. A t e l j e s rendszert azonban egyaéges elvek alapján az e- géaz szerszámgép- és járműipari spektrumra készítik e l osztályozá
s i vonatkozásban, őe ennek moduljaiból állíthatók össze a különbö
ző munkatezauruszok /informatik, 18.k. l.sz.p.26-28.. Magyarorszá
gon a kohó- és gépiparban f o l y i k hasonló munka./
/6/ I n t e r n a t i o n a l C l a a a i f i c a t i o n . J o u r n a l f o r theory and p r a c t i c e of u n i v e r a a l and s p e c l a l o l a a e i f i o a t l o n aystems and thesauri.Deutsche
G e s e l l s c h a f t für Dokumentation .A l a p több nyelvű lesz,minden n y e l ven a t e l j e s anyagot közlik. A DGD a l a p megindításával egyidőben j e l e n t e t t e be, hogy DAHLBEEG-et az osztályozáselmélet terén elért eredményei alapján a nemzetközi K r e o t e r m - d i j j a l tüntette k i .
