IRODALOM
A PSZICHOLÓGIAI TANULMÁNYOK I—IV. K Ö T E T É N E K N E V E L É S I VONATKOZÁSÚ TANULMÁNYAI
Akadémiai Kiadó, Budapest 1958—1962.
A lélektani kutatások fellendülésének és általában a lélektan fejlődésének egyik írásos jele hazánkban az utóbbi négy esz- tendőben folyamatosan megjelenő Pszi- chológiai Tanulmányok kötete. E kötetek mindegyike — összesen több mint 500 oldal terjedelemben — külön fejezetben foglalkozik neveléslélektani problémákkal.
Ezekben a fejezetekben 23 szerző 39 tanul- mánya gazdagítja az ú j a b b magyar nevelés- lélektani szakirodalmat. R a j t u k kívül még mintegy 22 tanulmánynak v a n mondani- valója a nevelés számára, ezek ismerteté- sére azonban hely hiányában n e m térhe- t ü n k ki. Ilyen BarthaLajos, Csirszka János, Kiss Tihamér, Lénárd Ferenc és még több más szerző tanulmánya-
Bár a tanulmányokban ismertetett lélek- tani kutatások a nevelés egész területét át- fogják, egyes aránytalanságokra mégis ér- demes felfigyelni, hogy a továbbiakban a mostohábban kezelt, de nem kevésbé fon- tos problémák is megoldást nyerhessenek.
A 39 t a n u l m á n y közül 22 foglalkozik az értelmi nevelés lélektani problémáival és mindössze 1 irányul közvetlenül az érzelmi élet kérdéseire. Áz erkölcsi nevelés problé- máit 6 t a n u l m á n y segít megoldani, ismét csak 1 tárgyal olyan kérdéseket, amelyek a testi neveléssel kapcsolatosak, 3 pedig a politechnikai képzés számára n y ú j t ada- tokat. Végül 6 olyan tanulmányt találunk, amelyek ezen kategóriák egyikébe sem sorolható: 2 a tanulók minősítésének pszichológiai kérdéseit elemzi, 2 iskola- higiéniai tárgyú, 1 a felnőttnevelésnek n y ú j t adatokat és 1 csoportlélektani kér- déseket tárgyal.
H a azt vizsgáljuk, hogy az értelmi neve- lés lélektani problémáit elemző 22 tanul- mány mely t a n t á r g y a k oktatásához n y ú j t segítséget, a következő megoszlást talál- juk:: 6 átfogó általános vonatkozású tanul- m á n y van közöttük, 11 irodalmi tárgyú, 4 matematikai és csak 1 természettudo- mányi.
A tanulmányokat az említett beosztás- b a n ismertetjük.
Mely életkorú gyermekekkel milyen arányban foglalkoznak á pszichológusok?
Ebben a vonatkozásban m á r jóval a r á - nyosabb megoszlást találunk. A 39 t a n u l - mányból 12 átfogó általános érvényű kutatásokról számol be, 3 foglalkozik az.
óvodáskorú, 5 az általános iskola alsó-, 6 a felső-tagozatba járó gyermekekkel, 3 az.
általános iskolába járókkal általában, 6 a középiskolás tanulók, 1 az egyetemi hall- gatók, 1 pedig a közép- és főiskolás diákok körében végzett vizsgálatokról számol be- Végül 1 — m i n t említettük — a f e l n ő t t - oktatás témaköréből való. A t a n u l m á n y o k . a fiúk és lányok problémáival egyaránt
foglalkoznak. Feltűnő viszont — az iskola- f a j t á k a t tekintve —-, hogy az ipari t a n u l ó k sok komoly, megoldásra váró kérdésével senki sem foglalkozik (egyedül Tóth Béla tesz a vasipari dolgozók kulturális érdek- lődéséről írt t a n u l m á n y á b a n — I I I . k ö t e t — figyelmeztető, riasztó megjegyzéseket).
Á neveléslélektani t a n u l m á n y o k sorát az első kötetben Kelemen László n y i t j a meg, aki A 6—10 éves tanulók fogalmainak és gondolkodásának néhány sajátosságá-iól ír..
A szerzőnek ezenkívül még két m u n k á j a jelent meg a I I . és a I I I . kötetben. Vala- mennyi az értelmi nevelést szolgálja a gon- dolkodáslólektani kutatások eredményei- vel. Célja mindegyiknek: a t u d o m á n y o s alapokon nyugvó tantervkészítés segítése.
Az első kettőben széles tárgykörű — t ö b b tantárgyat- átfogó — i n k á b b keresztmet- szetet n y ú j t ó tömeges írásbeli felmérések (2200 főről) eredményeiről számol be, m í g a I I I . kötetbeli t a n u l m á n y á b a n egy ter- mészettudományi tárgy, a földrajz egyet- len fogalomkörének (az évszakok v á l t a - kozása) megértését vizsgálja t ö b b oldal- ról, fejlődésében (414 I I I . és VII. általános iskolai tanuló), t e h á t i n k á b b hosszmetszet- ben. Első e m b t e t t t a n u l m á n y á b a n a fogal- mak taníthatóságát, a fogalomrendszer és a speciális gondolkodási műveletek kifejlő- dését, valamint a gondolkodás általános fejlődésének bizonyos törvényszerűségeit vizsgálja. Kitér az oksági viszony felfogá-
rsának fejlődési állomásaira is. Második t a n u l m á n y á b a n — Sajátos következtetési formák és tévedések az alsó tagozatban — a 6—10 éves tanulók következtetéseinek jellegzetes szintjét és általános sajátossá-
gait ismerteti beleértve a tartalmilag és logikailag nem teljes értékű, de még nem
•egyszerűen téves következtetési formá- kat is. Egy földrajzi fogálomkör megértésé- nek neveléslélektani vizsgálata c. tanulmá- n y á b a n írásbeli felmérését 30 tanuló szó- beli kikérdezésével egészíti ki. A kérdé- seket úgy állítja össze — a pszichológiai
•célt didaktikai feladatmegoldással egészíti ki —, hogy az maga is tanítson. A szerző mindhárom tanulmányát gazdag tény- és példaanyag, következetes és egyre mélyülő feldolgozás, valamint konkrét, gyakorlati- l a g jól felhasználható következtetések jel- lemzik.
Hasonló problémákat elemez a I I . kötet- ben Putnoky Jenő (Adatok az elemzés és
•összehasonlítás fejlődéslélektanához), aki 700 6—11 éves gyermekkel végzett nagyobb gondolkodáslélektani kísérletsorozatot. Gon-
dos adatfeldolgozásának pedagógiai érté- két még növelhette volna, h a a b e m u t a t o t t a n y a g arányait módosítva „az oktatás- lélektani vonatkozások érzékeltetésére" is kitért volna.
Gazdag problematika, nagy tapasztalat jellemzi Radnai Béla A magyarázat sze- repe a megértésben c. első kötetbeli tanul- m á n y á t . Milyen megértésen alapulnak a közhasználatú fogalmak (pl. tárgyilagos,
•eszmény) ? Különböző korcsoportok külön- böző művelődési területeken milyen terje- delmű magyarázat megértésére képesek?
Melyek a magyarázat hibás alkalmazásai?
Ilyen és hasonló kérdésekre keres és ad választ a szerző többféle kísérlet és a nevelőknek feltett kérdések alapján. Meg- állapításait nemcsak a gyakorló pedagó- gusok használhatják fel a tanórán, hanem
a tankönyvírók is, pl. számpéldák szövege- zése közben.
I n k á b b fejlődéslélektani jelentőségű Vaszkó Mihály Távolság- és tárgynagyság észlelés vizsgálata. Széleskörű irodalom át-
tekintése u t á n saját vizsgálatairól számol be, amelyet e funkciók életkori sajátossá- gainak feltárása érdekében végzett.
Érdekes és egyedülálló Fábián Zoltán problémafelvetése: Képzetek és sémák a tanulók időszemléletében. Tulajdonképpen két kérdés érdekli, amelyek mindegyike külön tanulmányt érdemel: 1. az időben való tájékozódás és 2. az idővel való gaz- dálkodás. A szerző középiskolás és főisko- lás leányokkal végezte vizsgálatait az egyéni beszélgetés, a rajzoltatás, a cso- portos kérdőíves eljárás és a „tanulási n a p l ó " vezettetésének módszerével.' Szín-
vonalas tanulmánya sok helyes didaktikai következtetést is tartalmaz. A rajzoltatás módszerének alkalmazásánál azonban kér- déses, hogy megbízható adatokat nyújt-e a vizsgálat olyankor, amikor a szerző maga
„vázolgatja a sémákat" a vizsgálati sze- mélyek helyett, azok „feleletei alapján", mivel i t t olyan szubjektív szemléleti ele- mekről v a n szó, amelyek még a vizsgálati személyek számára sem egészen tudatosak.
Az írás és olvasás tanításának, az iro- dalom oktatásának lélektani problémáival foglalkozik a legtöbb (11) tanulmány.
Az írástanítás kérdéseit tárgyalja Justné Kéry Hedvig két m u n k á j a . Az első (I.
kötet; Az iskoláskor előtti íráskészség fejlő- désének vizsgálata) nemcsak az első osztá- lyos tanító kartársaknak, hanem az óvó- nők előkészítő tevékenységének is segítsé- get n y ú j t . Hasznos lett volna, ha a szerző az íráskészség fejlődésének nemcsak értelmi, hanem mozgásos, fiziológiai aspektusát is jobban megvilágítja. Ezt egyébként a IV.
kötetben megjelenő tanulmányában (Az írástanítás és az írás megtanulása közötti összefüggésekről) már inkább megtaláljuk.
I t t a szintetikus módszerek szemszögéből ismerteti saját írástanítási módszerét, amelyben a körnek és a körcsoportnak van jelentős szerepe.
Következetes témakutatás jellemzi Bara- nyai Erzsébet tanulmányait (I., I I . és I I I . kötet). Az irodalmi nevelés számára szol- gáltat a d a t o k a t a megértés fejlődéslélek- t a n i problémáinak kutatásával. Mese- visszamondás, szómagyarázat és mondat- kiegészítés módszereit alkalmazza. Az alá- rendelő kifejezésmód a gyermekkorban cím- mel régebbi anyaggyűjtéséről számol be.
A „képes, á t v i t t értelmezés gondolkodás- lélektani oldalának" vizsgálatát tűzte ki célul második tanulmányában (Átvitt ér- telmű szavak jelentésének felfogása a gyer- mek- és ifjúkorban). 1000 tanuló 42 szóra adott magyarázatát elemzi igen gondos és differenciált metodikával. Ugyanennek az anyagnak más szempontú feldolgozását a d j a munkatársa Blaskovich Edit (II. köt:
A gyermeki szóértelmezésnek az életkorhoz kapcsolódó jellegzetességei). Mindkettőjük m u n k á j á t jól felhasználhatja a gyakorló pedagógus, egyrészt saját előadóstílusa ki- alakításában, másrészt a tanulók értelmi felfogásának konkrét megítélésében. Ba- ranyai Erzsébet harmadik t a n u l m á n y a — Gondolkodás a minősítőjelentés racionális alkalmazásában és a fejlődés — hézagpótló mű, mivel a beszédfejlődés későbbi sza- kaszában (10—14 éves tanulók) a problé- mával ilyen értelemben alig foglalkoznak.
Hasonló korú tanulókat (360-at) vizs- gált meg Lénárt Edit (IV. köt. A kifejezés szemantikai pontossága 10—14 éjies korban ),
aki megállapítja, hogy „még 14 éves kor- ban is a gyermekeknek csak kb. 30—50%-a tud (specifikusabb jelentéskapcsolatok kö- zött) különbséget tenni".
Kifejezetten a szépirodalmi szövegmeg- értést vizsgálja S. Molnár Edit Az írói gondolatsor folyamatosságának megértése egy novellában (II. köt.) és A szépirodalmi szö-
vegmegértés vizsgálata a mű címének félfogása alapján (IV. köt.) c. tanulmányaiban. Az elsőben pl. 36 első gimnazista leánynak két ilíóm-novella szövegéből kiszakított írói fordulatra vonatkozó válaszait elemzi igen finom árnyalatokat is érzékeltető szempontok alapján. A tanulók a fordu- latokat kétszer értelmezték. A második értelmezés az elsőt egy héttel követte és azt közös megbeszélés előzte meg. A szerző utal a két értelmezés közötti javuló ten- denciájú eltérésekre, s ezzel hasznos adato- kat n y ú j t az irodalmi szövegmagyaráza- tokhoz. Még hatékonyabb lenne ez a segít- ség, ha a második értelmezést megelőző közös megbeszélést is részletesen elemezte volna.
Az irodalmi érdeklődés alakulásával ket- ten is foglalkoznak. G. Donáth Blanka 10—14 éves leányoknál három tipikus ifjúsági irodalmi m ű f a j preferencia-sor- rendjének alakulása alapján vizsgálja ezt (I. köt. Leányok specifikusan lányos, illető- leg fiús jellegű olvasmányai a korai puber- tásban ). Tanulságosak a leányok , .átváltási igényével" kapcsolatban t e t t megállapí- tásai. Véleménye szerint a leányoknál a kalandos, fiús könyvek olvasása a jobb tanulókra jellemző intellektuális jegy. Kár, hogy az idézett irodalomban ú j a b b forrás- művek alig szerepelnek.
. Harsányi István : Egy fiúgyermek olvas- mányai á prepubertásból a pubertásba való átmenet évében. A szerző saját gyermeké- nek megfigyeléseb'ől számol be. Szemléle- tes az olvasmányok alakulása szempont- jából a serdülőkori fejlődési szakaszra jel- lemző „harapófogó" néven bevezetett hipotézise.
A matematikai gondolkodás lélektani kér- déseit három szerző elemzi. Faragó László, e problémakör nagy tapasztalatú ismerője a I I I . kötetben A törtek osztásával kapcsolatos nehézségek lélektani okairól számol be. Saját vizsgálatainak eredményéin kívül a kül- földi — főként francia — kutatások ered- ményeit is felhasználja. Második tanulmá- nyában (IV. kötet) Az absztrakció és az elemzés nehézségei az algebra tanulásának kezdeti szakaszában címmel nemcsak a típushibákat, hanem a gondolkodási nehéz- ségek forrásait is feltárja. A szerző ez alka- lommal ú j módszerrel, „fennhangon történő feleletmegoldások" segítségével magát a gondolkodási folyamatokat elemzi. Ugyan-
ezt a módszert alkalmazta* Rókusfalvy Pál is (II. köt. Ábrák szerepe a matematikai problémamegoldó gondolkodásban). A szám- tani gondolkodás kialakulását, ennek kez- deti fejlődési szakaszát ismerteti a 3—8 éves korig Justné Kéry Hedvig A számtani gondolkodásról c. tanulmányában.
A legmostobábban kezelt az érzelmi élet és "az érzelmi nevelés témaköre. Az egyetlen tanulmány — bár ez is inkább fejlődés- lélektani jellegű —, amely e kérdéskörrel foglalkozik, Lénárd Ferenc és Forrainé Bánlaki Erzsébet Az érzelmek felismerése arckép alapján 7—17 éves korban c. mun- kája. A szerzők 16 kiválasztott Budolph- kóppel 613 tanulót vizsgáltak meg ós ki- m u t a t t á k , hogy az érzelmek felismerésé- ben határozott fejlődós tapasztalható. Az azonos képekre adott eltérő értelmezések a módszer diagnosztikai felhasználható- ságára hívják fel a figyelmet.
Az erkölcsi nevelés lélektani problémáit 4 szerző 6 t a n u l m á n y a tárgyalja. Az er- kölcsi fogalmak és meghatározások isme- retének és megértésének életkori sajátos- ságait m u t a t t a ki közelmúltban elhunyt pszichológus kartársunk, Cser János. Több évtizedes munkásságának eredményeit bá- rom t a n u l m á n y b a n vázolja: 1. Az erkölcsi tulajdonságokat jelentő fogalmak a 10—14 éves korban (II. köt.), 2. 10—14 éves tanulók erkölcsi fogalmainak vizsgálata (III. köt.) és 3. Erkölcsi meghatározások megértése a 10—
18 éves korban. Ezekben ismerteti az erköl- csi tulajdonságokat jelentő fogalmak is- mertségi sorrendjét, a nemek közti elté- rést, 40 erkölcsi fogalomnak a gyermek fejlődését figyelembe vevő meghatározását.
Ez utóbbiakból diagnosztikai célokra is felhasználható f o r m á b a n (statisztikailag feldolgozva, sztenderdizélvaj vizsgálati la- pot is állít össze. A m a élő fiatal pszicholó- gus nemzedék kötelessége, hogy Cser János értékes munkásságát folytassa (pl.
diagnosztikai vizsgálatainak eredményeit' a tanulók aktuális erkölcsi magatartásá- nak vizsgálati eredményeivel korrelációba hozni).
A jutalmazás és a büntetés életkori, egyén i sajátosságaival foglalkoznak Mes- temé Boda Fiore és Mezeiné Erdély Éva (I. köt. Jutalmazás és büntetés a nevelés különböző szakaszaiban). Kívánatos volna,, hogy az általuk „ j ó n a k " ós „gyengének"
t a r t o t t pedagógusok ismertető jegyeit is pontosan ismertessék.
Önértékelés — mások értékélése (II-. köt.)..
Mind mondanivalójának életszerűségében,
•mind módszerének szóles körű alkalmaz- hatóságában mintaszerű Radnai Bélának ez a t a n u l m á n y a . A közösségi magatartás- nak ezeket a fontos összetevőit vizsgálja 2 középiskolás osztály tanulóinál. Erde-
\ i
\ \
mes lenne kutatásait folytatni ós e funk- cióknak különösen egyéni motivációját megvizsgálni.
Hézagpótló mű Surányi Gábor tanul- mánya, amelyben a tanuláshoz való emo- cionális és akarati beállítottságot vizsgálja (II. köt. A tanulás indítékai az általános
•iskola III—VIII. osztályaiban).
A testi nevelés témakörébe vág Gál Erzsébet A bemutatás és a szóban-közlés eredményessége egyszerű mozgások megtanu- lásánál c. tanulmánya. A szerző 1953-ban a Testnevelési Főiskolán 121 fővel meg- ismétli a leningrádi Leszgaft Testnevelési Intézet pszichológiai diákkörének kísér- letét, s az ismert eredményre jut.
A politechnikai és általában a technikai képzés néhány kérdéséről ketten írnak.
Adatok a fiúk és a.leányok szerkezelössze- állító sajátosságairól koedukált iskolák I., III., V. osztályában c. tanulmányában Salamon Jenő számol be (II. köt.) három variációs kísérletsorozátáról, melyet a 15 alkatrészből álló Kusinnyikov-féle centri- fugális apparátussal hajtott végre. A tanu- lók komplex" értelmi-manipulációs tevé- kenysége a munka során négy szakaszra bontható. E tevékenység életkorbeli és nembeli eltéréseit elemzi.. A szerző máso- dik tanulmányában (IV. köt.) — Alsó- tagozatos tanulók gondolkodási sajátosságai modell alapján történő szerkezetösszeállítás- ban —, melyet Kovács J. Sándorral együtt írt, a tanulók cselekvésben való gondol- kodási sajátosságait mutatja be. A meto- dikailag finoman kidolgozott munkában különösen érdekes a funkciók megértésé- nek fejlődési problémájával foglalkozó rósz.
Egészen más oldalról és más módszerrel közelít e problémakörhöz Harsányt István (III. köt. Egy serdülő fiú monoteclinikai érdeklődésének alakulása longitudinális meg- figyelés adatai alapján). Ez alkalommal
— ismét saját gyermeke — kárpitosszakma iránti „teljes énbevetéssel" történő érdek- lődósének alakulását.mutatja be. Tapasz- talatait összefoglalva, melyeket a pszicho- lógiai megfigyelés és a pedagógiai ráhatás mintaszerűen egyesített példáival illuszt- rált egy monotechnikai készség kialakulá- sának „egyik lehető menetrendjét" is megadja.
Utolsónak az egyik nevelési terület kate- góriájába sem sorol ható'problémákkal fog- lalkozó tanulmányokat ismertetjük. A pe- dagógus és a pszichológus szoros együtt- működése szükséges abban a kutatáskör- ben, amelyről Kiss Árpád ír két tanul- mányában (III. és IV. köt.): Docimológia, osztályozás, mérés. A rövid, tömör cím igen gazdag, sokrétű anyagot tartalmaz. Ho- gyan kell a nevelés hatékonyságának meg- állapítására alkalmas módszereket kidol-
gozni? Ez a központi kérdése. A szerző- tudásszintvizsgálatai alapján részletesen elemzi a vizsgáztató személyének szubjek- tivitását, a vizsgázó teljesítményének össze- tevőit, az osztályozás kiterjedt kérdcs- komplexumát. Mindezek alapján a követ- kező területeken tartja szükségesnek a pszichológiai-pedagógiai munkát megjaví- tani: 1. országos viszonylatban jobban kell tagolni a követelményeket, 2. objektív méréseket kell beiktatni, s mindezekhez 3. a pedagógusok alaposabb pszichológiai és pszichotechnikai tájékoztatását kell el- végezni . Második tanulmányában — írásos teljesítménypróbák iskolai felhasználása —
„az objektív mérés" problémájára javasol megoldást írásos feladatlapok formájá- ban, melyek hat ismeretkörből tartal- maznak különböző értelmi funkciók helyes működését megkívánó kérdéseket.
Komplex pszichoszomatikus, klimatikus metodikával ós nagy populáción (18 iskola
1400 tanulóján) végzi iskolahigiéniai vizs- gálatait Székely Lajos (II. cs III. köt. Az osztályterem miliöhatása a tanulók teljesít- ményeire, A tanulók iskolai teljesítőképessége a délutáni tanulás alkalmával). Eredményei, egyértelműen bizonyítják az újtípusú is- kolaépületek előnyét. A további kutatá- sok gyakorlati hasznát még fokozhatná, ba az iskolaépületek egyes elemeire (pl.
belső' tér-alakítás, osztálytermek szin- kondicionálása stb.) lebontva állapítaná meg ezek hatását.
Tóth Béla már említett tanulmánya az üzemi ismeretterjesztés számára kíván szi- lárdabb alapokat nyújtani.
Juslné Kéry Hedvig (III. köt.) ismét más témát dolgoz fel: A gyermeki csoportok ki- alakulásának feltételeiről ír. Az óvodások kontaktusfelvételének, csoporttevókenysé- gének egyós jelenségeit, azok életkori sajá- tosságait vizsgálja.
Befejezésül néhány általánosabb jellegű megjegyzést fűzünk a Pszichológiái Tanul- mányok megjelenéséhez. Az első kötet 2000-es, a harmadik már 3000-es, az utolsó, negyedik ismét csak 2300-as példány- számban jelent meg. Ha a pedagógusok széles rétegeit kívánja tájékoztatni, alkotó munkára serkenteni, akkor ez a példány- szám még mindig csekély.
Egy másik apróság: a 23 szerző, illetve szerzőpár majdnem mind. budapesti. Mind- össze bárom tanulmány jelent meg vidéki szerző tollából (ezek közül is az egyik azóta már a fővárosban dolgozik). Vidéken, is komoly munka folyik. Miért nem írnak pl. a sárospataki Tanítóképző Akadémián vagy a kecskeméti Óvónőképző Intézetben folyó kutatásokról?
A tanulmánykötetek egyszersmind a pedagógiai kísérletezésnek is több szép pél-
•dáját adja. A 39 tanulmány között egyéb- ként egyetlen egy sincs, amelyik nem kísér- leti eredményekre épül. Szoros értelemben
vett tesztvizsgálatokkal abg találkozunk (esetleg Gser János kiválasztásos próba- lapjai, Lénárd Rudolph-képei és Székely egyes eljárásai tekinthetők annak). Ehe- lyett számos más eljárással találkozunk.
Ezek közül különösen kettőt kell kiemelni:
a longitudinális megfigyelés (Harsányi) és az egyre inkább elterjedő írásos feladat- lapok (Kiss; Kelemen) módszerét. Bár a
pedagógia területe a műszeres vizsgálatok végzésére első pillanatban nem látszik kedvezőnek, mégis szép példát találunk erre Salamon kísérleteiben. Ajánlatos lenne az adatfeldolgozás pontossága érdekében a pedagógiai kísérletezés" területén is a matematikai statisztika szélesebb körű al- ' kalmazása (erre Cser János és Radnai Béla
adtak példát) és a gyakorló pedagógusok érdeklődőbb rétegeivel való ismertetése.
Érdemes lenne még •—- de egy ismertetés szűk keretei ezt nem engedik meg — az adatok értékelésének, értelmezésének és a tapasztalatok alkalmazásának gazdag ós lényeges problémakörét elemezni a tanul- mányok nyomán. A részletes elemzés he- lyett inkább egy-két példára utalunk.
Sokrétű, differenciált szempontú adat- elemzést és értelmezést találunk Blaskovich Editnél. A kísérleti eredmények alkalma- zása szempontjából legmélyebben és leg-
sokoldalúbban kiaknázott tanulmány Kele- mené a III. kötetben. Fejlődéslélektani, nevelóslólektani és neveléstani következ- tetések egész sorát vonja le tanulmánya végén. N e m kevésbé alapos és a gyakor- lati alkalmazásra igen jól átültetett Radnai
Béla mindkét munkája. A z „Önértékelés — mások órtékelésó"-Fen megvalósított meto- dikai elvét alapelvként kellene kitűzni minden pedagógiai kísérlet elé: „Olyan vizsgálódási formát keresünk, amelyet minden pedagógus el tud végezni és a vizsgálat adatait könnyen értelmezheti."
Tanulságos azoknak a tanulmányoknak az összehasonbtása, amelyekben azonos jel- legű vizsgálatokkal különböző feladatokat oldanak meg (Kelemen, Kiss írásos feladat- lapokkal), vagy megfordítva, különböző módszerekkel azonos témakörben folytat- nak vizsgálatokat (Harsányi, Donáth). Vé- gül szakmánk és önmagunk nagyobb meg- becsülésére nevel az a komoly hivatás- tudatot visszatükröző helyes emberszem- léleti mód, amelyben a pszichológus ós a pedagógus feladatkörök kölcsönösen fej- lesztve egészítik ki egymást (Harsányi—•
Kiss ).
Meggyőződésünk, bogy a Tanulmány- kötetek elmélyült és összehasonlító tanul- mányozása sokakat ösztönöz majd tuda- tos, igényes és alkotó pedagógiai munkára.
Rókusfalvy Pál
A 6—10 ÉVES KORÚ GYERMEK VILÁGNÉZETI NEVELÉSÉRŐL Szerkesztette: Voksán József
Segédkönyv az általános iskolák I—IV. osztályának tanítói számára Tankönyvkiadó, Budapest, 1962. 172 lap
A különböző pedagógiai, módszertani folyóiratokban megjelent egyes tanulmá- nyok és cikkek után — a művelődésügyi miniszter rendeletére —• az igények helyes felismerése alapján látott napvilágot a .
segédkönyv. Segédkönyv, amely azonban tematikai gazdagsága, színvonala miatt bátran viselhetné a tanulmánykötet rang- ját is.
A segédkönyv tematikailag két részre oszlik, az egyik csoportot azok a tanul- mányok alkotják, amelyek a világnézeti nevelés elméleti problémáit tisztázzák, ide tartozik Horváth Lajos: A világnézeti nevelés fogalma, tartalma, jelentősége, Voksán József: A világnézeti nevelés ered- ményessége és befolyásoló tényezői c.
tanulmánya.
A mésík részt a közvetlen gyakorlati tennivalókat tárgyaló Faragó László—
Speizer Márton: Világnézeti nevelés a taní-
tási órán, Dr. Hunyadi Zoltán—Makoldi Mihályiié: Világnézeti nevelés a tanítási órán kívül c. tanulmányok adják.
A két rész közötti átmenetet Dr. Put- noky Jenő: A pszichológia szerepe a világ- nézeti nevelésben c. tanulmánya teremti meg.'
A világnézeti nevelés fogalma, tartalma, jelentősége c: tanulmányban a szerző mindenekelőtt a világnézet fogalmának igen sokoldalú tisztázását végzi el. Külö- nösen fontosnak tartjuk azt a megállapí- tását, hogy „a világnézet nem csupán tudás, vélemény, hanem meggyőződéssé szilárdult eszmerendszer" (9. o.). Mindez természetesen azt jelenti, hogy a pedagó- giai és neveléslélektan! kutatásoknak sür- gősen foglalkozni kell már az érzelmek nevelésének elméleti és módszertani kér- déseivel, hogy ezen a téren is kimozduljon a pedagógiai gyakorlat a jelenlegi tespe-
