magas pedagógiai k u l t ú r á v a l rendelkező, vagy a két. sőt h á r o m m ű s z a k b a n dolgozó családok körülményeivel? Á l t a l á b a n a napközinek, de különösen az egésznapos iskolának, azaz az iskola- otllionnak az a célja, hogy a legjobb családi körülményei; által biztosított lehetőségeknél is pedagógiai szempontból többet adjon a gyermekeknek. (Szakavatott pedagógusok felügyelete mellett az ö n á l l ó tanulás megoldása, szabad idő k u l t u r á l t eltöltése, adottságok k i b o n t a k o z t a t á s a , m i n d e z a közös- ségi nevelés légkörében stb.)
2. N e m é r t ü n k egyet az ismertetőnek azzal a megjegyzésével, hogy „sok szülő szívesen le is m o n d a gyermek otthoni neveléséről". N e m az a széleskörű t á r s a d a l m i i g é n y , h o g y a gyermekeket valamiféle bentlakásos intézményben, a szülői nevelés légköréből kiszakítva n e v e l j ü k , ezzel a szülők t ú l n y o m ó többsége nem is értene egyet. A z iskolában folyó egésznapos nevelés bármi- féle f o r m á j a , ezen belül az iskola-otthon különösen arra törekszik, b o g y a n a p k ö z i t igénylő gyer- mekek számára az iskolában töltött i d ő t eredményesebbé, hasznosabbá és u g y a n a k k o r kelleme- sebbé, változatosabbá tegye.
3. A recenzió a következőket í r j a : .,. . . arra a kérdésre nem ad feleletel a dolgozat, bogy pó- tolja-e a n a p k ö z i a családi o t t h o n t , a n n a k légkörét, hensőségességét s t b . ? "
Válaszképpen a t a n u l m á n y b ó l idézném — minden t o v á b b i k o m m e n t á r nélkül — a követke- zőket:
,,Á t a n u l ó 8—17 óráig szakképzett pedagógusok irányítása és felügyelete mellett t a n u l és t ö l t i szabad idejét. D é l u t á n 5 órakor úgy megy haza, bog}' h á z i feladata nincs. Ü g y hisszük, n e m kell részleteznünk e tény jelentősegét m é g a z o k n á l a családoknál sem, ahol rendszeresen és helyesen foglalkoznak a t a n u l ó v a l , m u n k á j á n a k számonkérésével, ellenőrzésével, de különösen n e m azok- nak a családoknak az esetében, ahol k ü l ö n b ö z ő körülmények miat t az ellenőrzés csak rendszer- telen, vagy egyáltalán nincs.
A gyermek egyéniségének alakulása, de a családi közösség s z e m p o n t j á b ó l is n a g y j e l e n t ő s é g ű , ha az iskolából hazatérve a gyermek iskolai gondoktól, t a n u l m á n y i kötelezettségektől mentesen vehet részt, a család életében, m u n k á j á b a n , szórakozásaiban. Az ú j t í p u s ú egésznapos iskola a családi nevelésnek sem kötelezettségét, sem felelősségét nem veszi á t a szülőktől. E z nem is célja.
A J egésznapos iskola — mint. m á r e m l í t e t t ü k — nem a családi nevelés helyettesítője, hanem annak minél jobb kiegészítője kíván tenni." (A t a n u l m á n y k ö t e t 117. oldalán.)
Kiegészítésképpen megjegyezni k í v á n j u k , hogy a t a n u l m á n y kézirata 1969 j a n u á r j á b a n került a n y o m d á b a . Azóta az egésznapos iskola (mely az alsó tagozatban m á r sok helyen elterjedt forma lett), az iskola-otthon nevet vette fel. Ezzel n névvel is kifejezésre k í v á n j u k j u t t a t n i azt a törek- vésünket, bogy az iskola azoknak a gyermekeknek, akik „ k é n y t e l e n e k " reggel B-tól d é l u t á n 5-ig az iskolában tölteni az i d ő t , ne csak „ i s k o l á t " , hanem v a l ó b a n otthont is jelentsen.
RÓZSA EVA (Szeged)
.BliSZÉDM Ü Y E L É S
A T a n í t ó k é p z ő Intézetek T u d o m á n y o s Közleményeit ismertette a M a g y a r Pedagógia 70/4.
szániában DEÁK GÁBOR. A kötetben olvasható „Beszthltechnika a tanítóképzésben" c í m ű t a n u l m á - n y o m b ó l — e recenzió tanúsága szerint — arra következtetett, bogy a tanítóképzésben az i d ő s e b b pedagógusnemzedék előtt jól ismert fonomiiiuka pótlására vezettek be ú j a b b a n a beszédművelést, m i n t t a n t á r g y a t .
E m l í t e t t dolgozatomban egy t ö b b évig tartó kísérlet tapasztalatait leltein közzé, és javasol- t a m , hogy a t a n í t ó k é p z ő intézetekben tegyék kötelező t á r g g y á a beszédtechnikát, m i v e l a beszéd egyik legfontosabb eszköze az o k t a t ó — n e v e l ő tevékenységnek. J a v a s l a t o m a t az M M Pedagógus- képző Osztálya magáévá tette; megfelelő előkészítés u t á n már az 1970/71-es leinévben megkezdőd- hetett a beszédoktatás a Pedagógusképző Osztály irányítása alá tartozó valamennyi óvónő- és tanító- képző intéseiben, valamint a tanárképző főiskolákon. A z u t ó b b i a k b a n nemcsak a nyelvszakosok részesülnek ilyen képzésben, h a n e m m i n d e n szak v a l a m e n n y i tanárjelöltje is. í g y a közeli jövő- ben elérjük, hogy az alsó fokú oktatási intézményekben egyetlen kezdő nevelő senr n é l k ü l ö z i a beszédtechnikai ismereteket és gyakorlatot.
A z ú j t a n t á r g y neve: beszédmüvelés lett, m e r t nem p u s z t á n beszédtechnikai ismereteket n y ú j t , hanem a beszéd helyességének tudnivalóiba is bevezeti a h a l l g a t ó k a t . T á r g y u n k a t az óvónőkép- zőkben egy féléven át lreti 2 órában t a n u l j á k ; a t a n í t ó k é p z ő k b e n és a t a n á r k é p z ő főiskolákon két féléven á t heti 1 órában o k t a t j á k . A féléveket aláírással, illetve gyakorlati jeggyel z á r j u k .
A beszéd művelés programja egységes:
A beszédmüvelés helye és jelentősége a nevelőképzésben;
A légzés; A hangadás, a hangzás; Beszéljünk hangzáson!
A magánhangzói; képzése; .-I mássalhangzók képzése;
A hangkapcsolatok kiejtése; A hangképzési bázis;
A hangfekvés, a hangmagasság: A hangsúly és a szünet;
A hanglejtés vagy dallam; A beszédtempó és ritmus;
A hangerő és a hangszín;
Az egyéni beszédstílus kialakítása;
Hogyan olvassunk föl.'' Előkészület szövegek bemutatására;
A beszéd- és írásmű tartalmi, szerkesztésbeli és megfogalmazási tudnivalói;
A beszédhibák.
Követelményeinket is egységessé teszi a tanterv:
Hangzás; a középhangsávnak megfelelő magasságú.; köznyelvi, dallamú;
nyugodt tempójú; ritmikus; nem túlságosan nagy hangerejű;
tiszta hangszínű; nem agyonhangsúlyozott és széttördelt;
az értelmi és érzelmi indítású modulációkkal változatossá tett;
a hangkapcsolatokat választékosan kiejtő beszéd.
A fenti követelmények elérését biztosítja a program a l a p j á n megjelentetett egységes jegyzet.
E z tömören összefoglalja a h a n g t a n i és fiziológiai ismereteket, és változatos p é l d a t á r a t is tartal- m a z a készségfejlesztés céljaira. A helyes és szép beszéd elsajátítását a jegyzeten k í v ü l két hang- szalag is segíti. Ezek v a l a m e n n y i intézetnek rendelkezésére állanak. Az óvónő-, tanító- és tanár- képzők fokozatosan kiépítik saját nyelvi,, illetve anyanyelvi laboratóriumukat.
N a g y jelentőségű a beszédalkalmassági vizsga, amelyet m á r t ö b b esztendeje t a r t a n a k az óvónő- és t a n í t ó k é p z ő intézetekben a felvételre jelentkezők számára. E n n e k révén csak ép hangképzésű és beszédű jelöltek kerülnek intézeteinkbe.
Az e l m o n d o t t a k b ó l kiviláglik, hogy a beszéd müvelés társadalmi méretekben szolgálja az anya- nyelvi műveltség ügyét. A beszédtechnikában és a megfogalmazásban jártas nevelők ugyanis meg- k ö n n y í t i k az ismeretek megértését, és elsajátítását, és hangélményekkel is gazdagítják a t a n u l ó k érzelmi v i l á g á t .
Többről v a n itt tehát szó, m i n t a fonomimika helyettesítéséről, ahogy a recenzens véli. A z o k t a t ó — n e v e l ő tevékenység egészének kulcsát a k a r t á k megtalálni azok, a k i k ennek az ú j tárgy- nak a megszervezésében és bevezetéséljen az ü g y h ö z m é l t ó igyekezettel és egyetértéssel részt vállaltak. A m a g y a r nevelőképzés történetében első alkalommal folyik szervezett és a társadalmi várakozásnak megfelelő beszédoktatás.
H E R N Á D I S Á N D O R ( B u d a p e s t )
T Ö R É S
A Magyar Pedagógia legutóbbi s z ó m á n a k t a n u l m á n y a i plasztikusan á b r á z o l t a k a fejlődésnek a z t á z erőteljesen és törvényszerűen érvényesülő fősodrát, amely a 1'7. század tudományos- technikai forradalmatól a jelenkor technikai-tudományos forradalmán á t a j ö v ő b e vezet. JOSEF POI.ISEN.SKY professzor magvas t a n u l m á n y a („Társadalmi és t u d o m á n y o s forradalmak a 17.
s z á z a d b a n " ) , a CoMENius-féle Consultatio-részletek „a világ m e g j o b b í t á s ó r ó l " , illetőleg ERIJE V- GRŰZ TIBOR a jelen és a j ö v ő — k i s z á m í t h a t ó , ugyanakkor elképesztő — perspektíváit felvázoló
nagyszabású t a n u l m á n y a („A tudományos-technikai forradalom és a nevelés"), b á r bizonyára a véletlenszerűen egybeeső két a l k a l o m , az V. Magyar Nevelésügyi Kongresszus és a Comenius- évforduló j ó v o l t á b ó l került egymás mellé, mégis igen jól összekapcsolódtak: az olvasó számára egységes képet n y ú j t o t t a k a t u d o m á n y és a technika kikerülhetetlen fejlődéséről, s benne a nevelés szerepéről.
Ez — a m ú l t b ó l a jelenen á t a j ö v ő b e tartó — ragyogó tudományos-technikai fejlődés-ív azon- b a n egy helyen m i n t h a megtört volna. Ugyanennek a számnak az utolsó oldalán ezt olvasom:
„ E szám szerkesztési m u n k á l a t a i befejeződtek 1970. október 26-án." A posta viszont ugyanezt a s z á m o t csak 1971. április 5-én kézbesítette k ö n y v t á i u n k n a k . M a j d n e m h a t h ó n a p , majd- n e m fél esztendő kell t e h á l jelenleg egy száz oldalas füzet n y o m d a i előállításához ! És nem is egy tized-huszadrangú egylet, hanem az ország legelső t u d o m á n y o s testületének, a M a g y a r Tu- d o m á n y o s A k a d é m i á n a k k i a d v á n y á r ó l v a n szó ! A z akadémiai folyóiratoknál, szinte kivétel nél-.
k ü l m i n d e n esetben, ilyen b e l á t h a t a l a n u l hosszú egy-egy szám n y o m d a i á t f u t á s á n a k ideje. Fejlő- désről i t t , ebben az esetben, t e h á t n e m beszélhetünk. Vajon miért n e m ?
M A G Y A R I S T V Á N ( S z e g e d )
15 Magyar Pedagógia
