ACTA P A E D A G O G I C A F E N N I C A Kasvatus-Opillinen Aikakauskirja. Szer-
keszti Alatti Koskenniemi. Helsinki.
A m i Magyar Pedagógiánkkal nagyjában egyező célú negyedévi pedagógiai folyóirat utolsó két évfolyamát tekintettük át. Össze- hasonlítás céljából közöljük a megjelent tanul- m á n y o k címét:
1964
1. szám : Kari Bruhn 70-ik születésnapjára kiadott ünnepi szám. Gösta Cavonius : Az isko- lától elhanyagolt szó-vak (diszlexiában szen- vedő) gyermekek; A . Grue—Sörensen : A neve- lés és a modern filozófia; Jan Gastrin : Galton, Freud és a szabad asszociációk; Vainö Heik- kinen: Motívum, érdeklődés és beállítottság;
Torslen Hűsen : A holnap iskolájának okta- tási módszerei és igazgatása; Matti Kosken- niemi: Fiatal elemi iskolai tanítók nézetei egyes didaktikai elvekről; Arvo Lehtovaara : A finn pszichológiai terminológia a tizenkilen- cedik század második felében; Matti Sairio : Elemi iskolai tanítók mentesítése a képesítés alól; Johs. Sandven : Biztonságérzés és teljesítmény; 1 Vilhelm Sjöstrand : Megjegy- zések Herbart filozófiájáról; Urho Somerkivi : E g y véletlen az iskolaépítés történetében;
Gunnar Stadius : Herbart Redivivus; Inkeri Vikainen : Együttlátás és strukturális funk- ciók a történelemben.
2. szám : Urpo Harva : A nevelés idealisz- tikus céljai; Kullervo Sartes : Eltérések közép- iskolai művészeti osztályok művészettörténeti tanulmányaiban; Pertii Toukomaa : Alkotó képesség és felismerése az iskolai munkában.
3. szám : Urpo Harva : "Az etika közép- iskolai tanítása; Erkki Lahdes : A pedagógus- képzés helyzete a pedagógusképző intézmé-
A M A T E M A T I K A TANÍTÁSA A 1965 nyarán turistaként jártamaSkandináv- államokban. Utazásom folyamán a legtöbb időt Norvégiában töltöttem, végig utaztam ezen az országon a déli partoktól Nordkappig.
A sok természeti szépség a felejthetetlen szép- ségű fjordok megtekintése mellett iskolákat is látogattam. Tájékozódtam a norvég iskola- rendszer felől. Ezen belül elsősorban a matema- tika oktatása érdekelt, ezzel kapcsolatos tapasztalataimról szeretnék beszámolni e cikk keretében.
A norvég gyermekek hét éves korukban kezdik az iskolát és kilenc éves kötelező okta- tásban vesznek részt. A kilenc évfolyamú iskolát „egységes iskolának" (enhetsskole) vagy más néven „népiskolának" (folkeskole)
nyekben; Leena Vaahtoranla : A jelenlegi korlátozott felvétel a felső középiskolába és a későbbi iskolai teljesítmény; Urho Somerkivi : A pedagógus ellátottság az elemi iskolákban 1963-ban; Olavi Isokallio : A szakiskolai tanárképzés Finnországban.
4. szám : Alatti Koskenniemi : A nevelés- t u d o m á n y i kutatás szükséges előfeltételei;
A finn Pedagógiai Társaság működése 1954-től 1962-ig; Paavo Alalinen : A kibernetika és a pedagógiai kutatás.
1965
1. szám : Alatti Koskenniemi : Egészben látás, mentesség az előítéletektől és didaktikai kísérlet; 0. K. Kyöstiö : Az egységes pedagó- gusképzés igénye; Peep Kort : A szubjekti- vitás a vizsgáztatásban; Urho Somerkivi : A z ú j megalapozó iskola és a pedagógusképzés.
2. szám : .Váinö Heikkinen : Politikusok, kutatók és gyermekek; Olli Sipinen : A vi- szonylagos teljesítmény vizsgálata az iskolában;
Kaisa Halinen : Szak- és segédkönyvek hasz- n á l a t á n a k megtanítása az elemi iskolában;
Erkki lahdes : Az általános didaktikai elvek jelentésének elemzése.
3. szám : Olli Sipinen : A testi fenyítékről;
Eero Viitaniemi : A z olvasási teszt prognosz- tikus értéke a középiskolai felvételi vizsgán;
Kaarlo A1 ultimaki : Tapasztalatok a pálya- választás segítése köréből; Paavo Paivansalo : A rend a középiskolákban.
4. szám : 0. K. Kyöstiö : Iskolák és iskolarendszer; Saul B. Robinsohn : Tézisek a pedagógusképzéshez; Kaarlo Hakama : Isko- lás t a n u l ó k különleges képességei."
Kiss Á R P Á D /
N O R V É G K Ö Z É P I S K O L Á K B A N
nevezik. E z az iskola két részre tagozódik.
A h a t éves „gyermekiskolára" (barneskole) a három éves.„ifjúsági iskola" (ungdomsskole) épül. A „gyermekiskola" első h á r o m osztályá- b a n évenként 38 héten á t heti 15 órában norvég nyelvet, számolást, vallást, lakóhely- ismeretet, éneket, írást, rajzolást és k é z i m u n k á t tanulnak. A számolás m i n d h á r o m osztályban heti 3 órás tantárgy. A negyedik, ötödik, és h a t o d i k osztályban pedig heti 30 órában, szintén évenként 38 héten á t folyik az oktatás.
I t t az első három osztály tantárgyaiból elmarad a lakóhelyismeret, a megmaradottakhoz pedig m i n t ú j tantárgyak kapcsolódnak a történelem, társadalomismeret, földrajz, természettudo- m á n y o k és az ötödik osztálytól kezdve az
234'
