• Nem Talált Eredményt

Valaki üzenete

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Valaki üzenete"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

S Z É C S I M A R G I T

Valaki üzenete

Szívemre-csókolt intelem, hogy: holnap is jár még az óra.

Perdita már csak kerít, s így ez a csók is: metafora.

ö holnap is a bálból él,

s ki engem ért: táncol-e holnap?

Lengek a kosztümök között, miket az intelmek csatolnák.

Szinte látom magamat

a rámtukmált, hálás szerepben.

Eleven pór, holt pártütő.

Soha, aki vagyok ma: ember.

Kívül az égett-szagú Hold, nagy fejvirág Dózsa-i hőben.

Kínlódva, mint az iskolás, álmodok vissza az időben.

Az eleve elrendelés már a fogantatáson pólya.

Magyarország, kicsi nő, kurva urak mulattatója.

Perdita rajtunk nem keres.

Tőkéje: a bukottak ára.

Perditánák szüksége van a kárhozott alázatára.

Rózsák között rózsás okot látok, mert tüskéje szívemben.

Perdita alkudozik,

élni akar. S ránkszól. Remember.

Tartomány

Soványodik az ünnep, telik a végzet.

Szilaj fejemen virágot viselek érted.

Fekete kendőd rózsás:

remény meg végzet.

Halánték-lövést: egy rózsát viselek érted.

Micsoda lakodalom ahol enyésznek?

Tömegsír-fekete kendőd kihímzett végzet.

Izzunk aléltan, akár a lesrófolt élet.

Sötét hajamban a rózsa megalvad érted.

5

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Öreg Rusa János – fiai András, János, Márton; Öreg Rusa István – fiai: Márton, István, György; Rusa Márton (gyermektelen); Rusa Gáspár – fia: János.. Szintén

Három napig aztán csak kutyagoltam, Egymást felváltva vittük egy sakállal, Míg össze nem rogyott alattam holtan, Közben rekedtre röfögtem magam, De mire elértem a dörgő

nem látok égő fabódékat, rikkancsokat, véres vesztőhelyet, nem látom a pátriárkát szamárháton, nem látok virágvasárnapi körmenetet,.. nem látom a régi május elsejéket,

Mindig reménytelen volt a szerelmem, Mindig hívtak a nagy, a kék hegyek, Mindig csillaghonvágy égett szívemben, Mindig hűtlen voltam, mindig beteg, Mindig

Fenyők sötét hálója szorul érkezéskor a párolgó holdsugarak fényénél még teljesen élettelennek látszó ház köré, a palicsi délelőtt nyitja majd résnyire az ablakot,

Amit látok az érzés A kép most keletkezik Lagúna-köd forgatja pirosan a fényeit S pörgeti át a légzés egy képzet vércseppjeit Testemben eloszlatja az időt s vélem telik

egykoron feltetsző mederágyban, mert magyarnak nem jó gondolkodni, fájdalom lesz abból, düh és harag — mert kiskutyákkal nagylegény eső esik. S valami mellünkbe,

helyén lobog Nákonxipán napfürdőznek benned a lányok arcukat kvarcolják szemed háttérsugárzásában. némán citálják