KLINGER ANDRÁS :
A KÓRHÁZI STATISZTIKA FONTOSABB
MUTATÓSZÁMAI
Népi demokráciánk új fejlődési szakasza, pártunk és kormányunk pro . grammjának megfelelően még az eddiginél is nagyobb mértékben állítja elő- térbe a dolgozó emberről való gondoskodást. Politikánk alaptétele az a meg—
állapítás, hogy társadalmunkban legfőbb érték az ember
Célunk az, hogy hazánkban is minél nagyobb amertekben érvényesüljön
a szocializmus gazdasági alaptörvénye, az, hogy megvalósuljon ,,az egész
társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a sZocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéleteSedése útján. "1A dolgozók anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosításához szorosan hozzátartozik a dolgozók egészségi helyzete és az egészségügyi intézményekkel való ellátottság emelése.
Ezért a párt és a kormány jelenlegi politikájának egyik legfontosabb része a dolgozók munka- és egészségvédelmének fokozása. Egészségügyünk a f(lszabiadulás ótia fokozatosan fejlődik azonban ez a fejlődés általában csak lassú ütemű volt. A párt- és kormányprogramm hatására ez a fejlődés meggyorsult.
Az egészségügy előtt álló fokozott feladatok szükségessé teszik hogy ismerjük azokat a területeket ahol je lenleg hiányosságok állnak fenn, tud nunk kell azt, hogy hol kevés az egészségügyi intézmény, hol van szükség fejlesztésére
Ugyanakkor ismernünk kell azt is, hogy az egészségügy milyen terüle—
tén tárhatók fel rejtett tartalékok, milyen aránytalanságok, tervszerűtlensé- gek vannak egészségügyünk fejlődésében. így pl. tudnunk kell azt, hogy hol kevés a kórházi ágy, de ugyanakkor ismernünk kell azt is, hogy milyen területeken kihasználatlanok a kórházak, milyen különbségek állnak fenn egyes kórházakban azonos betegségek ánolási időtartamában, a személy- zeti ellátottságban, az élelmezés minőségében stb
Mindezekre a kérdésekre, az egészségügy terén elért eredményekre és hiányosságokra az egészségügyi statisztika ad választ. Az egészségügy foko- zottabb je lentősége, továbbá nagyarányú fejlesztése, az egészségügyi sta- tisztika feiadatait is megsokszorozza.
*
Az egészségügyi statisztika feladata a népesség egészségügyi állapo—
tának, valamint az egeszségügyirintézmények működésének statisztikai mód—
1 Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban. Szikra, Budapest, 1953. fil. old.
KLINGER: A KÓRHÁZ! STATISZTIKA MUTATOSZAMAI — 37, szerekkel való vizsgálata. Ebből kifolyólag az egészségügyi statisztika két
fóágra oszlik: '
l. a népesség egészségügyi állapotának stratisztikájára, 2. az egészségügyi intézmények statisztikájára. __
A kórház a legfontosabb egészségügyi intézmény. Ezt aláhúzza az is, hogy az egészségügyi kiadásoknak több mint fele kórházi kiadás.
Mindez meghatározza a kórházi statisztika súlyát, az egészségügyi intézmények statisztikájában és általában az egészségügyi statisztikában.
A kórházi statisztika feladata a kórházak irányításában és ellenőrzé- sében azonos a statisztika többi ágainak feladatával. Célja: a kórházak mun—
kájának ellenőrzése, adatszolgáltatás a kórházakra vonatkozó tervek telje- sítéséhez, a tervek teljesítésének ellenőrzése,' a kórházakban folyó orvosi
munka értékelése. ' * '
A kórházi statisztika — fentebb kifejtett jelentősége miatt —— az egész- ségügyixstatisztika legnagyobb múltra visszatekintő és legjobban kidolgo- zott része.
Kórházi statisztika a felszabadulás elött is volt, sőt már az 1900-as évek elejétől kezdve végzett a Központi Statisztikai—Hivatal adatgyűjtést a kórházak betegforgalmára vonatkozóan Az adatgyűjtés [azonban nem tör- tént osztályonkénti részletezésben, adatrai ezért az értékeléshez nem adtak
alapot. .
A kórházi statisztika reformja a szocialista statisztika magyarországi kialakulásával párhuzamosan 1049—ban történt meg. Az adatokat azóta a kórházak osztályonkénti részletezésben jelentik. Az akkor bevezetett mutató.- szám-rendszer lényegében azonos :a jelenlegivel. Az adatgyűjtés eleinte havonta, majd 1951-től negyedévenként történik. A statisztikai rendszer de—
eentralizálásával egyidejűleg megtörtént sa kórházi statisztika decentralizá- lása is. A kórházi abeszámolójelente':seket — a jelenleg érvényben lévő rend- szer szerint — az adatszolgáltató kórházak a megyei (Budapesten a terü- leti) kórházakhoz küldik, lamelyek megyei, illetve Budapesten területi kór-
házankénti összesítést készítenek. Az elemzéssel ellátott összesítést elküldik
a megyei tanács egészségügyi osztályának és a Központi Statisztikai Hivatal illetékes igazgatóságának. Az előbbi az összesítést észrevételeivel az Egész-ségügyi Minisztériumba, az utóbbi a Központi Statisztikai Hivatal Egész-
ségügyi osztályára küldi.A kórházi betegforgalmi statisztika reformjával egyidejűleg, illetve .azt követőleg megkezdődött a kórházi statisztika többi ágazatainak a megszer—
vezese is.
Jelenleg a kórházi statisztika az egyes beszámolójelentések különböző
tartalmának megfelelően az alábbi ágazatokra tagozódik: *l. Kórházi betegforgalmi statisztika 2. Kórházi megbetegedési statisztika 3. Kórházi pénzügyi statisztika
4. Kórházi élelmezési statisztika 5. Kórházi személyzeti statisztika
6. Kórházi épület-statisztika.
; A fenti ágazatok nem elszigeteltek egymástól. Azonban mindegyik más- és más oldalról figyeli meg a kórházak működését. A kórházak egész munká- jának elemzését azonban csupán mindezen statisztikák adatainak együttes
ismeretében lehet elvégezni. V
38
KLINGER ANDRÁS
A kórházi betegforgalmi statisztikia tartalmazza a kórházak működé- sére von-atkozó általános adatokat, a kórházak ágyainak számát, az ápolási napok, elbocsátott betegek és az elhaltak számát osztályonkénti részletezés- ben. Elnevezése onnan adódik, hogy nem részleteiben (megbetegedésenként) vizsgálja la kórházak munkáját, hanem csak a betegforgalmat teszi vizsgá-
* lat tárgyává ,
A kórházi megbetegedési statisztika ezzel szemben részleteiben, meg- ' betegedésenként vizsgálja a kórháznak munkáját és ezért adatai révén sokkal behatóbban lehet a kórházak munkáját elemezni. A kórházi megbetegedési statisztika általános —, minden kórházra kiterjedő — bevezet—ése 1951-ben történt meg. Módszere fazonbxan bizonylati rendszerének hiányosságai miatt nem megfelelő. Az Egészségügyi Minisztérium —— amelynek ez feladata lenne —— nem fordított gondot ellenőrzésére. Megbízható megbetegedési ada- tokat csupán a Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív megbetegedési statisztikai adatgyűjtéséből nyerhetünk. Jelenleg folyamatban van az álta-
lános megbetegedési statisztika megfelelöbb formában való kidolgozása.
A kórházi statisztika egyéb ágai a kórházak működéséhez szükséges_
személyi és dologi feltételeket vizsgálják. így a kórházi pénzügyi statisztika adatai alapján megismerjük a kórházak fenntartási költségeit, a kórházi költ—
ségvetés teljesítését a költségek megoszlását. Erre vonatkozólag 1952— től kezdödöleg rendszeresen történik adatgyűjtés. Adatai megmutatják, hogya a kórházak egy ápolási napra jutó kiadási összegei nagy eltéréseket mutat- nak; a pénzügyi normák teljesítése sok esetben nem kielégítő.
A kórházi költségek közül külön foglalkozunk a kórházak élelmezésével A vizsgálat nem csak az élelmezésre és a különböző élelmicikkekre fordított kiadási összegekre terjed ki, hanem a felhasznált nyersanyag mennyisé—
gére, kalóriaértékére is.A kórházi élelmezésre vonatkozó első részletesebb vizsgálat -— reprezentatív módszerrel —— ez évben történt meg Ennek ered- ményei alapján megállapítható, hogy bár lényegében azonos a kórházak élel- mezési költsége, az élelmezés minösége kórházanként igen különböző.
A kórházak működésének egyik legdöntőbb a lapfeltételevel: a kórházi személyzettel (orvosokkal, középfokú egeszsegugyi és egyéb dolgozókkal) ezek munkaidejével a kórházi személyzeti statisztika foglalkozik Külön sta- tisztikai ágazat, a kórházi épületekre vonatkozó statisztika pedig :a kórházak épületviszonyiait, az épületek rendszerét (pavillon,vagy tömbrendszer), kórtermek nagyságát és elhelyezését, az osztályok felszerelését vizsgálja.
Mindezen ágazatok adatai adják meg a kórházak munkájának részletes elemzéséhez szükséges adatokat. A kórházak orvosi, gyógyító munkájának elemzéséhez azonban elegendő a betegforgalmi és a megbetegedési statisztika adatainak ismerete.
Az alábbiakban a kórházi betegforgalmi és megbetegedési statisztika
legfontosabb négy mutiatószámával fogunk részletesebben foglalkozni. A négy viszonyszám és azoknak egymáshoz való hasonlítása adja meg az egyes kórházak munkájának minöségi elemzését.A részletes tárgyalásra kerülő mutatószámok a következők:
l. Ágykihasználási százalék 2 Ápolás átlagos tartama.
3. Halálozási százalék. '
1 Nem egyező diagnosisok aránya.
_A. KÓRHÁZ! STATISZTIKA MUTATOSZÁMA! * 394
AZ ÁGYKIHASZNÁLÁSI SZÁZALÉK
A kórház feladata, hogy az ápolást igénybe vevő betegek egészségét
visszaadja és őket munkaképessé tegye. A kórház gyógyító feladatát a fekvő- betegnél látja el.A fentiekből adódik a kórházi ágy fontossága, a kórházak működése,
5 így ezek megfigyelése a kórházi statisztika szempontjából. A kórházi sta- tisztika egyik legfőbb feladata a kórházi ágyak számának pontos nyilván- tartása, a kórházi ágyak fejlesztésére vonatkozó terv teljesítésének mérése.A kórházi ágyaknak statisztikai szempontból többféle meghatározása van. Igy ismerünk:
l engedélyezett ágyat,
?, szervezett ágyat, 8. működtethető ágyat
Az engedélyezett kórházi ágy az, amelyet a terv alapján engedélyeztek.
Az engedélyezett ágy mint fogalom független attól, hogy működését meg- kezdte—e már, vagy sem.
Szervezett ágyon az olyan engedélyezett ágyat értjük, amely műkö- dését már megkezdte és működését a költségvetés személyileg es dologilag biztosítja
Működtethető ágy az olyan szervezett ágy, amelyet a betegek elfoglal- hatnak, illetve már el is foglialtak. A szervezett ágyak közül nem működtet—
hető ágy, amelyet bár a kórházban már használatba vettek és fenntartását a költségvetésben biztosították azonban valamilyen ok miatt (pl. tatarozás
festés, átépítés stb.) beteget nem lehet rajta elhelyezni.
Statisztikai szempontból ia nem szervezett ágy nem számít ágynak. Tehát"
a pótágyakat az ágyak száma között szerepeltetni nem szabad.
A fenti meghatározásokat legjobban egy példával szemléltethetjük:
Egy kórház ágyainak száma 1953 január 1--én 800 volt Az Egészség- ügyi Minisztérium 1953. évre 50 ágy felállítását engedélyezte. A kórházban március 1--én megkezdődött egy százágyas pavillon átépítése, ahonnan a bete- geket más osztályokna helyezték így ebben a kórházban az ágyak száma
1953 március 31—-i áliapotnak. megfelelően a következőképpen alakul:
Engedélyezett ag ak szama : 850.
Szervezett ágyaklszáma ,: 800.
Működtethető ágyak száma——— 700.
E mellett még megvizsgálhatjuk azt is, hogy hány ágy van a tárgyidö 'pontblan ténylegesen elfoglalva, vagy másnéven mennyi a működő ágyak.
száma így pl. ha a fenti kórházban 1953 március 1- én 650 volta betegek száma (akkor az
elfoglalt ágyak száma : 650
A jelenlegi kórházi betegforgalmi beszámolójelentésen a kórházak a negyedévvégi állapotnak megfelelően jelentik szervezett ágyaik számát és megjegyzésben közlik a működtethető és szervezett ágyak száma közötti eltérést.
Az 1954. január 1— től bevezetendő új beszámolási rendszer a szervezett ágyak negyedévvégi számának közlése mellett tartalmazni fogja a negyedév
folyamán működtethető ágyak átlagos számát is.
Mindezeket azért bocsátottuk előre hogy a kórházi statisztikia első _ mutatószámát:——az ágykihasználási százalékot és annak kiszámítási módját
40 x * KLINGER ANDRÁS ismertethessük. Az ágykihasználási százalék arna ad választ, hogyan hasz- nálta ki a kórház a rendelkezésre álló ágyaít. Kíszámítási módja a következő:
ténylegesen teljesített ápolási napok száma 'Á kihasználási 0 :
gy /0 eszmei ápolási napok száma
A ténylegesen teljesített ápolási napok számán a betegek által a kórházban — a tárgyidőszak alatt —— eltöltött ápolási napok száma értendői Tehát a ténylegesen teljesített ápolási napok száma egyenlő a betegek által elfoglalt ágyak számának a naptári- napokkal való szorzatával, vagyis a tényleges ágynapok számával.
Az eszmei ápolási napok számán pedig a teljes ágykihasználás mellett teljesíthető ápolási napok számát értjük. Az eszmei ápolási napok számát megkapjuk, ha az ágyak számát megszorozzuk a tárgyidőszak nap—
jainak számával.
Pl. egy 500 ágyas kórház "egy év alatt 170000 ápolási napot teljesitett
Eszmei ápolási napok száma : 500 ágy X 365 nap : 182 500 nap
170000
' ' ' ' 0/ .— ———_—— _—:,_— : Ú
Ágykxhasznalasr ,o —— 182000 O,932 93,2 Á).
A Az ágyak többféle meghatározásából kifolyólag felvetődik az a kérdés, hogy az ágykihasználási százalék alapjául milyen ágyszámot fogadjunk el.
. A jelenleg használatos beszámolójelentés szerint az ágykihasználási százalék kiszámításának alapja a kórház szervezett ágyainak száma.
_ Helyesebb azonban a kórház működtethető ágyainak átlagát az ágy—
kihasználási százalék számításának alapjául venni. Ebben az esetben ugyanis azt mondja meg az ágykihasználási százxalék értéke, hogy a kórház hogyan használta ki a ténylegesen rendelkezésére álló ágyalapot, tehát hány százra- ílékra használta ki azokat az ágyakat, amelyekre ténylegesen fektethetett bete- geket. A szervezett ágytak alapulvétele esetében pedig csupán a jogilag ren—
delkezésre álló, költségvetésileg biztosított ágytakhoz viszonyítjuk a telje-
sítést. '
A fenti meggondolások alapján az 1954'. évtől rendszeresített kórházi betegforgalmi beszámolójelentés az ágykihasználási százalék számításának alapjául a működtethető ágyak számát fogadja el. így a jövőben az ágy- kihasználási százalék kiszámítási módja ra következő lesz:
ténylegesen teljesített ápolási napok száma Ángihasználási % :
működtethető ágyak száma X a tárgyidőszak a tárgyidőszak folyamán napjainak száma
A két számítási mód eredménye különböző, különösen olyan kórházak—
nál, ahol nagy az eltérés a szervezett és a működtethető ágyak száma között így pl. ha a —— fentebb, az ágyak különböző meghatározásánál ismer—
' tetett — kórháznál mindkét módon kiszámítjuk az ágykihasználási száza—
lékot, a következő eredményeiket kapjuk:
Szervezett ágyak száma: 800.
Mííködteth—ető ágyak átlagos száma: 750.
Ápolási napok száma: 60000.
A KÓRHÁZ! STATISZTIKA MUTATOSZAMAI
Ágykihasználási % (a szervezett ágyak száma 60000 6000
la án ——————-———"—
a pi ) 800x90 72000 0833
:83,3%
Ágykihasználási % (a működtethető ágyak száma 60 000 6 000
alapján) ————————————————0889
_ 750x90 67500
:88,9%
A két számítási mód közül a működtethető ágyak alapján történő szá—
mítás azért is megfelelő, mert a szervezett ágyak aliapulvétele két különböző dolgot kever össze. Egyrészt azt, hogy [a kórház mennyire töltötte be ágyait betegekkel a megfelelő egészségügyi szervezés következményeke'nt, másrészt azt, hogy mennyire helyezte működésbe rendelkezésre álló ágyait.
így pl. az ia megállapítás, hogy a kórház kihasználása 83,8%-os, nem ad választ arna, hogy ennek mi az oka, az-e, hogy kevés volt a betegek száma vagy pedig az, hogy a kórház valamilyen okból nem működtette az ágyait.
A működtethető ágyak siáma alapján történő számítás csupán (az előbbi kérdésre ad választ. Az utóbbi kérdésre egy külön mutatószámot szerkesz- tünk, amely azt jelenti, hegy a kórház mennyire helyesen működtette ágyait.
E mutatószám —— amely az ágykihasználási százalék állandó kiegészítője
—— kiszámítási módja a következő:
működtethető ágyak átlagos száma a tárgyidőszak folyamán
: szervezett ágyak száma
E mutiatószám értéke a fenti kórház esetében a következő:
750
:— : 9 9 800 800 0, 38: 3, /
Igy e két szám ismeretében megállapíthatjuk hogy a kórház a rendel—
kezésére álló ágyalapot (szervezett ágyait) a tárgyidőszakban 93, 8 százalék—
ban működtette, működtethető ágyait pedig 88,9 százalékban használta ki.
A szovjet kórházi statisztikában is az ágyalap kihasználását lényegében ' a fenti módon számítják. A különbség csak az, hogy a Szovjetunióban az ágykihasználást nem százalékban, hanem napokban fejezik ki, tehát az ágy- kihasználás mutatószámának'értéke arra ad választ, hogy az ágyak a tárgyá időszakban átlagosan hány napig működtek.
Fenti példánkon bemutatva:
60 000 ápolási nap
: 80 : , 750 ágy nap
Ágykihasználás :
tehát a kórház ágyai atárgyidőszak 90 napján átlagosan csupán 80 napig voltak elfoglalva.
A szovjet statisztikában ismeretes még az a mutatószám is, amely arra ad választ, hogy milyen volt az ágyak Vialóságos elfoglaltsága a tervfeladat— ,
hoz viszonyítva. Ennek kiszámítási módja a következő:Agyak kihasználása (napokban)
ágyak kihasználására vonatkozó terv napokban
42
KLINGER ANDRÁSHa a fenti kórháznál az ágyak kihasználására vonat—kozó negyedévi terv 85 nap, akkor az ágyak kihasználására vonatkozó terv teljesítése
80
— : o,941 : 9440 .
85 /o
A magyar kórházi statisztikában a fenti viszonyszám helyett a kórházak tervteljesítésére vonatkozólag az ápolási napok tervének teljesítését vizsgál- juk. Tehát kiszámítjuk, hogy hány százalékban teljesítette a kórház az előírt
ápolási napjait. Kiszámítási módja a következő:
Ténylegesen teljesített ápolási napok száma
ápolási napok tervszáma _
Ha ia fenti kórház ápolási napjainak tervszáma 63 800 volt (a kihasz- nálás terve 94,5%), akkor (az ápolási napok tervének teljesítése :
60000
—— : 0,941 : 94,1%.
63 800
A két példából látjuk, hogy a két számítási mód eredménye —— termé- szetesen —— azonos.
AZ ÁPOLÁS ÁTLAGOS TARTAMA
A kórház gyógyító tevékenységének célja, hogy a betegeket a lehető leg-
rövidebb időn belül talpra állítsa, munkaképességüket visszaadja. A hang- súly persze nem a rövidségen van, hanem azon, hogy a gyógyítás ideje az orvostudomány mindenkori fejlettségének megfelelő, szükséges idő legyen.A kórházi statisztika másodiknak ismertetett mutatószáma azt teszi vizs- gálat tárgyává, hogy hogyan alakul az ápolás ideje. Ez a mutatószám már nemcsak a betegforgalmi statisztikában használatos, hanem a megbetegedési statisztika mutatószáma is, mivel nemcsak kótházanként és osztályonként általában, hanem betegségenke'nt részleteiben is vizsgálja az ápolás idő- tartamát.
Az ápolás átlagos tartamának kiszámítása a jelenleg használatos be—
számolójelentés alapján a következő:
ténylegesen teljesített ápolási napok száma elbocsátott betegek száma
Az ápolás átlagos tartama ":
E számítási mód nem tükrözi teljes mértékben a valóságot. Ugyanis a tárgyidőszak alatt ténylegesen teljesített ápolási napok számához viszonyítja , az ugyanazon időszak alatt elbocsátott betegek számát. így olyan ápolási napokat is számításba vesz, amelyeket nem az elbocsátott betegek ápolására fordítottak. T. i.: a tárgyidőszak folyamán teljesített'ápolási napok számában olyan betegek ápolási nuapjrai is szerepelnek, akiket még nem bocsátottak el, hanem a tárgyidőszak végén bent feküsznek a kórházban. Ugyanakkor a tárgyidőszak folyamán elbocsátott betegek egy része már az előző időszak- ban is bent feküdt a kórházban.
Az ápolás átlagos tartamának fenti számításánál azt feltételezzük, hogy a tárgyidőszak folyamán elbocsátott betegek ugyanannyi napot töltöt—
,tek bent a kórházban az előző időszakban, mint ahány napot a tárgyidőszak végén bentfekvő betegek a tárgyidőszakban. Világítsuk meg a fenti feltéte—
lezést egy egyszerű példával.
A KÓRHÁZ! STATISZTIKA MUTATOSZAMAI 43 Tegyük fel, hogy egy kórházi osztály 1953, november hónapban 500 ápolási napot teljesített és 25 beteget bocsátott el. Ebben az esetben az ápo- lás átlagos tartama —— a jelenlegi számítási mód szerint —— a következő:
—— : 20 nap.
25
A hónap folyamán elbocsátott 25 beteg közül november l-én 18 beteg feküdt bent. Ezek összesen 200 napig feküdtek már a kórházban november l-e't megelőzően. November 30—án 17 beteg fekszik bent ia kórházban, ezek ezt megelőzően 190 napot töltöttek a kórházban. Ebben az esetben a novem- ber hó folyiamán elbocsátott betege—k novemberben tulajdonképpen 310 napot töltöttek a kórházban, de valójában a novembert megelőző hónapokban eltöltött napjaikat is figyelembe véve, 510 napot feküdtek a kórházban. Tehát .az ápolás átlagos tartama az elbocsátott betegek tényleges ápolási napjainak figyelembevételével
510 264
—— : , na .
25 p
A feltételezés ennél a példánál lényegében helyes volt. A valóságban azonban az eltérés sokkal nagyobb, különösen, harövidebb időszakokat vizs- gálunk. Ezért pl. havonta a fenti módszerrel ápolás átlagos tartamát nem szabad kiszámítani. Ugyancsak igen nagy a különbség az ápolás tényleges és
az ilyen módon kiszámított tartama között —— még éves Viszonylatban is —-
az olyan osztályokon, ahol kevés az elbocsátott betegek száma, vagyis ahol hosszú az ápolás ideje. (így pl. az elme— és tüdőosztályokon, a szanatóriu—mokban.)
Mindezek miatt sokkal helyesebb számítási mód lenne az ápolás átlagos tartamát úgy Vizsgálni, hogy hány napig ápolták a valóságnak megfelelően az elbocsátott betegeket az alábbiak szerint: '
elbocsátott betegek ápolási napjainak száma Az ápolás átlagos tartama ::
elbocsátott betegek száma
A két számítási mód számszerű különbségeit már az előbbiekben is
láttuk. Az alábbiakban 7 kórház 1953. I. félévi adatai alapján mutatjuk be a két számítási mód különbségét a kórházak belgyógyászati, sebészeti, szülészet- nőgyógyászati, csecsemő-gyermekgyógyászati osztályainak megfigyelésével.Apolás átlagos tartama 7 kórházban 1953. I. félévben.
, dpkfszyikhsí ;; x% Ápolás átl. tartama
A félév Az elhocsá- __er
Elbocsátott folyamán tott betegek az összes betegek () s z t á 1 y betegek teljesitett ápolási ápolási ápolási száma ápolási napok napjainak nap napjai
* száma száma _—
alapján
Belgyógyászat ... 8 385 129 267 1 20 398 ISA 14,4
Sebészet ... 9 639 102 201 103 276 10,6 10,7
Szülészet, nőgyógyászat . . . . 12257 98 100 97 764 8,0 8,0
Csecsemő— és gyermekgyógy 4 993 78 092 76 736 15,6 15,4
Összesen ... ( 35274 407 660 398 174' 11,6 11,3
44 KLINGER ANDRÁS;
A tábla adataiból látszik, hogy a különbség a négy vizsgált osztály közül háromnál fennáll, azonban osztályonként is változó és a belgyógyászati osz-
tályon (az elhúzódó betegek miatt) a leglényegesebb._ A két számítási mód közötti különbség egyes osztályolknál igen jelen- tős. Emiatt kézenfekvő az a következtetés, hogy 18 jövőben be kellene vezetni az elbocsátott betegek ápolási napjai alapján történő számítást. Azonban ez igen nagy nehézségekbe ütközik. A jelenlegi bizonylati rendszer nem ad lehetőséget arra, hogy megállapítsuk az elbocsátott betegek ápolási napjai—
nak számát. Ehhez egyedenként kellene, a betegek elbocsátása alkalmával a kórházban eltöltött ápolási napokat kigyűjteni. Ez pedig csak betegen- ke'nt vezetett egyéni munkialap bevezetése alapján lehetséges. A pontosság ezzel inegvatósulna, azonban igen nagy többletmunkát és költséget jelen—
tene.
!
_ A két módszer" között átmenetet jelent a Szovjetunióban használatos az a
számítási mód, amely az ápolt betegek számát viszonyítja a tárgyidő- szak folyamán tényleg teljesitett ápolási napokhoz. A számítás módja a
következő: '
ténylegesen teljesített ápolási napok száma ápolt betegek száma *
Az ápolt betegek száma pedig :: a tárgyidőszak első napján bentfekvő bete—
gek —t— a tárgyidőszak folyamán felvett
betegek. ' .
Az ápolás átlagos tartama ::
Ez a számítás is a valóságot tükrözi. Hibája _csak az, hogy csupán a tárgyidőszakban történt ápolási napokat veszi figyelembe, nempedig !azt, hogy a betegeket valóban mennyi ideig ápolták. Ennek következtében ered- ménye soha sem lehet magasabb, mint a tárgyidőszak napjainak száma. Ez csupán az igen hosszú ápolási időtiartamú osztályokon jelent nehézséget, tehát pl. olyan elmeosztályokon, ahol az ápolás több évre is elhúzódik. Ez a hiba azonban elenyésző és mivel az ápolt betegek száma a jelenlegi bizony- lati rendszer alapján megállapítható, bevezetése lehetséges.
Az elbocsátott és az ápolt betegek száma alapján történő számítási mód különbségét érzékeltetjiik a túloldali táblázaton, amely egyik legnagyobb kórházunk 1953. háromnegyedévi betegforgalmi adatai alapján mutatja be a számítási módok különbségét.
A táblázat alapján megállapítható, hogy 18 két számítás eredménye csu—
pán a hosszú ápolási tartamú elme— és The-osztályokon mutat lényeges különbséget.
Mindez—en meggondolások figyelembevételével az 1954. évi kórházi betegforgalmi statisztikában —— bár fenntartjuk az ápolás átlagos tartamá- nak eddigi, az elbocsátott betegek száma alapján történő számítási módját
—— az elme— és tüdőosztályokon az ápolt betegek száma alapján (évente egyszer) fogjuk az ápolás átlagos tartamának mutatószámát kiszámítani. '
Az ápolás átlagos tartamának kórháztanke'nt és osztályonként, valamint megbetegedésen—ként Vlaló kiszámítása mellett egyes esetekben szükséges részletesebb számításokat is eszközölni.
így pl. a sebészeti osztályokon megvizsgáljuk a műtétig eltelt időt (műtét fajtánként). Ez a mutatószám annak az ellenőrzésére szolgál, hogy mennyi ideig tartott az egyes —— és általában az összes — műtétek elő- készítése és vajjon ez az idő nem tartott—e túl sokáig.
A KÓRHÁZ! STATISZTIKA MUTATOSZAMAI
v,
Az ápolás átlagos tartama egy fővárosi kórházban
(1953. I—III. negyedévben.) '
Ápolás
— Ápolási État?" * Felvett bére-fa); M$
naPOk betegek Betegek betegek (344) az elbocsá_
főtéma; tott az ápolt
0 s z t á 1 y száma hóöíéd száma hete ek száma ala ján
a háromnegyed év a háromnegyed év 3 p
folyamán . folyamán 1 : 2 ! 1 : 5
1 l ; s 4 5 6 ! 7
Belgyógyászat . . . 72 294 3 425 242 3 184 3 426 21,1 21,1
Sebészet ... 26 694 2 301 109 2 129 2 238 11,6 11,9
Szülészet, nőgyó— '
gyászat ... 41 392 5 772 139 5 713 5 852 7,2 7,1
Csecsemő- és gyer— .
mckgyógyászat . 22 135 1 467 84 1 402 1 486 15,1 1'4,9
Fül—, orr—, gége . . . 14 860 1 615 45 1 521 1 569 9,2 9,5
Szemészet ... _9 940 616 33 609 642 ' 16,1 lő,?)
Orthopaedia ... 19 4331 1 941 76 1 917 1 993 10,0 9,8
Urologia ... 22 270 1 026 85 967 1 052 21,7 21,2
Fogászat ... ,. . . 6 373 342 19 321 340 18,6 18,7
t
Fertőző ... 8 759 594 120 523 643 149 13,6
Elme-, ideg— ... 37 904 718 136 628 764 52,8 49,6
Tüdő tbc. ... 109 636 1 563 334 1 367 1 701 70,1 64,5
Csont tbc ... 1 1 291 130 . 42 1 28 170 86,9 66,4
Tüdő sebészet. . . . 22 203 ( 596 71V 507 . 578 373 38,4
Gyermek tbc" . . . 11 882 258 29 231 260 46.1 45,7
Összetett ... . 437 066 22 364 1 564 21, 150 22 714 19,5 19,2
Az ápolás átlagos tlartama kiegészítéséül egyes esetekben kiszámítjuk a kórházba való beutalástól a felvételíg eltelt átlagos időtartamot. Ezt magy megbet'egedésenként, vagy pedig aszerint csoportosítjuk, hogy mennyire
volt sürgős a felvétel. —
Az ápolás átlagos tartama és az ágykiblasználási százalék együttes vizsgállata rad tulajdonképpen valódi képet a kórház betegtorgalmáról.
Egyes esetekben szokásos a két mutatót összevonni egy mutató- számmá úgy, hogy kiszámítják az egy ágyra jutó elbocsátott betegek szá—
mát. Ennek kiszámítási módja (a következő: —
Elbocsátott betegek száma .Működtethető ágyak átlagos száma
Ez a mutató egyszerre fejezi ki az ágyak kihasználását és az ápolás időtartamát. Hibája épp abban _wanhhogy a két dolgot együttesen mutatja ki és nem mondja meg, hogy az lalaesony vagy magas érték oka a kórház alacsony vagy magas kihasználása-e vagy pedig az ápolás hosszú vagy rövid tartama.
46 ' __ _ kimoen ANDRASí
'
Vizsgáljuk meg e három mutatószám összefüggését egy példával.
A. és B. kótházak betegforgalma 1952. évben.
3
A. ? B
M e g n e v e z é s , kórház kórház ,
1. Működtethető ágyak éviátlagos száma 500 600 2. Ápolási napok száma ... l 170000 180 000
3. Elbocsátott betegek száma ... 11 mm 13 200
4. Ágykihasználási % ... 93,2% 82,2%
5. Ápolás átlagos tartama ... A 15,5 nap _13,6 nap
6. Egy ágyra jutó elbocsátott beteg. . . . l , 22 beteg 22 beteg
s
Tehát ha a példa szerinti A. és B. kórház működését csupán az egy ágyra jutó elbocsátott betegek mutatószámával hasonlítanánk össze, azt, állapíthatn'ánk meg, hogy a két'kórház működése azonos volt. Ugyanakkor nem vennénk észre, hogy A. kórház megfelelöen kihasználta ágyait és' a betegeit hosszabb ideig ápoltia, B. kórházblan pedig a kihasználás igen ala-
csony volt és az ápolás átlagos tartama is rövidebb.
Mindezek alapján leszögezhetiük, hogy az egy ágyra jutó elbocsátott betegek mutatószáma csak a kórházi statisztika másik két mutratószárná—
Vial: az
ágykihasználási százalékkal és az ápolás átlagos tartamával együtt használható, önmagában azonban a kórházi munka elemzésére nem alkal—
mas.
HALÁLOZÁSI SZÁZALÉK
A kórházi statisztika célja a kórházak minőségi munkájának elem—
zése. Tehát meg kell vizsgálni, mennyire volt eredményes la kórház gyógyító munkája. Ez
azonban közvetlenül igen nehézkes. Ezért a kórházak gyógyí—
tásának eredményét közvetve tesszük vizsgálat tárgyává, megnézve azt,, hogy a betegek közül hányan haltak meg.
Az elhalt betegeknek az összes elbocsátott (és meghalt) betegekhez való arányát a halálozási százalék mutatószámával fejezzük ki. Ennek ki;
számítási módja a következő: ' i
elhalt betegek száma Halálozási % :: ***T—*——"———ri*"
elboesatott betegek szama.
Pl. egy kórházból egy év alatt elbocsátottak 1200 beteget, meghalt 20 beteg. Ebben az esetben a halálozási százalék :
20 '
—— m 0,017 : 1,7%
120n
Egyes esetekben nem megfelelő a halálozási százaléknak a fenti módon történő számítása. így azoknál az osztályoknál, ahol kevés az elbocsátott betegek, illetve a betegek nagy része nem gyógyultan kerül ki a kórházból, hianem meghalt (pl. egyes elmeosztályokról, a betegotthonoknál) a halálom
A KORHÁZX STATISZTIKA MUTATÓSZÁMAI ( 47
zási százalék, számításának alapjául az ápolt betegeket kell elfogadni. Ezek—
nél az osztályoknál a halálozási százalék kiszámítási módja a következö:
elhalt betegek száma ápolt betegek száma Halálozási % :
A fenti számítási módot 1954. január ltől kezdődöleg — az ápolás átlagos tartamához hasonlóan —— az elme, tüdő és szanatóriumi osztályokra, , valamint a betegotthonokra vonatkozóan fogjuk alkalmazni.
A halálozási százalékot természetesen nemcsak kórházi vonatkozásban, hanem osztályonként és megbetegedésenként is kiszámítjuk.
A halálozási százalékot részletesebbenis megvizsgálhatjuk. Igymegnéz—
zük, hogy a felvételtől számitott hányadik napon következett be a halálozás Jelenleg az elhaltakat a következőképpen csoportosítjuk:
Felvételtől sZámitott 3 napon belül elhaltak.
Felvételtől számított 3 napon túl elhaltak.
A vizsgálat célja az, hogy megállapítsuk, milyen állapotban kerültek a betegek a kórházba. Az 1954. évi beszámolási rendszerben egy ennél is részletesebb csoportositást alkalmazunk. így megvizsgáljuk hogy az el—
haltak közül hányan vannak, akik
a felvételtől számított 1 napon (24) órán belül, a felvételtől számított 2—3 napon,
a felvételtől számított 3. napon túl haltak el.
A fenti csoportosítás azt célozza ,hogy külön tegyük vizsgálat tárgyává azokat, akik közvetlenül kórházba szállításuk után vagy ettől számított 24 órán belül elhaltak. Ennek a magas értéke arra mutathat hogy nem megfelelő a kórházon kívüli egészségügyi hálózat, illetve igen sok a sürgős eset (baleset) E mutatószám vizsgálata különösen a csecsemő-, gyermek—
és a sebészeti osztályon nagy jelentőségű.
A kórházi halálozási arányszám értéke önmagában még nem jellemzi Legy kórház, illetve egy kórházhoz tartozó terület valóságos munkáját.
A kórházi halálozási arány csak a terület népmozgalmi összhalálozási ará- nyával együtt ad alapot az elemzéshez. Tehát a kórházi halálozási száza—
lék mellett meg kell vizsgálni az 1000 lakosra jutó halálozási arányszámot is. Ilyen vizsgálatnál nem az a kórház végzi jól a munkáját, ahol a kórházi halálozási százalék alacsony, hanem az, ahol az alacsony kórházi halálo- zás mellett az összhalálozási arány is alacsony vagy pedig az a kórház, ahol ugyan a kórházi halálozás magas, de az összhalálozás alacsony. Tehát a súlyos betegek nagyobb része a kórházba kerül.
NEM ÉGYEZÖ DIAGNÓZISOK ARÁNYA
A betegforgalmi és a megbetegedési statisztika eddig tárgyalt mutató- számai mellett a kórházi munka értékeléséhez még szükséges az orvosi munka minőségét legjobban kifejező mutatószámot: a diagnózisok egyezé- sének mutatószámát kiszámítani.
A betegek kórházi kezelésének alapvető feltétele, hogy az orvosok fel- ismerjék a betegséget és ennek alapján gyógyitsanak. A felismert megbete—
gedések fennállását, illetve a felismerés helyességét Vizsgálja a kórházi statisztika most tárgyalt mutatószáma.
'48
KLINGER ANDRÁSA vizsgálat első kérdése, hogy a betegek közül hányan rendelkeznek diagnózissal, illetve hányan vannak olyanok, sakiknek betegségét nem tud- ták felismerni. E mutatószám kiszámítási módja a következ—ői
Diagnózissal rendelkező betegek száma összes betegek száma
A diagnózissal rendelkezők,arányát vizsgálhiatjuk a felvett betegeknél (_a beutaló diagnózisok vonatkozásában), az elbocsátott betegeknél (az el- bocsátó diagnózis vonatkozásában) és az elhalt betegeknélia kórházi dia—
gnózis vonatkozásában).
Az orvosi munka minőségét a fenti mutatószámnál is jobban érzékel—
teti ia
diagnózisok egyezésének viszonyszáma, melynek kiszámítási módja a következő: *
)
Egyező diagnózissal rendelkező betegek száma diagnózissal rendelkező betegek száma
E lmutatószámot a következő diagnózisok vonatkozásában számithat—
juk ki:
1. A beutaló orvos diiagnózisának egyezése a kórházi (elbocsátó) diagnózissal,
" —
2. a*beutaló orvos diagnózisának egyezése (a kórboncnoki diagnózissal,' 3. a kórházi előzetes (felvételi) diagnózis egyezése a kórházi elbocsátó diagnózissal,
. 4. a kórházi elbocsátó diagnózis egyezése a kórboncnoki diagnózissal.
A diagnózisok egyezésének mutatószámlait az alábbi példával érzékel—
tetjük:
, *
—
Egy kórházból 1952-ben elbocsátottak 1500 beteget, 30 beteg meghalt.
A betegek közül 1200 rendelkezett beutaló diagnózissal. A beutaló- és a kórházi végleges diagnózisok közül 200 nem egyezett. A kórbonenoki és a kórl'ia'zibvegleges diagnózisok közül pedig 2 diagnózis nem egyezett. Ebben az eset ent
. , . ,, , 120
a diagnomssal rendelkezo esetek aranya :: ——— O :——— 0,800 : 80%,
mí)
, , , , . . , . , 1000
a beutalo es korhaz1 diagnomsok egyezese 131365 a- 0,833 :, 83,3%
, , . , , . . , . , 28
a korhaz1 es korboncnoki diagnomsok egyezese : §; :: 0933 :: 93,3%
A diagnózisok egyezését szükséges osztályonként és megbetegedésen- ként yis kiszámítani. A nem egyező diagnózisoknál a százalékos arányok mellett fel kell tüntetni, melyek voltak a nem egyező diagnózisok.
A diagnózisok összehasonlitásánál a nem egyező diagnózisok közül megkülönböztetünk téves és fel nem ismert diagnózisokat. Téves az olyan diagnózis, :amely a valóságban nem áll fenn; fel nem ismert az, amely fenn—
áll, azonban nem jelölték meg.
Például a kórházi és kórboncnoki diagnózisok egyezésének vizsgálatá—
nál lia a korház az elhalt betegnél tüdő The-t állapított meg és a kórbonc- nok tüdőrákot, akkor a
A KÓRHÁZ! STATISZTIKA MUTATÓSZÁMAI
tiidő Tbc. : téves diagnózis,
tüdőrák : fel nem ismert diagnózis.
A nem egyező diragnózisok arányának mutatószámát — az előbb ismer- tetett három mutatószámlmal ellentétben —— általánosságban még nem alkalmazzuk. Adataink csupán reprezentativ módszerrel begyűjtött feldol- gozásokból származnak. A kórboncnoki diagnózisok statisztikája a jövő évtől kezdődően általános — minden kórbonenokkal rendelkezö kórházra kiterjedő —— statisztika lesz.
§ ,,
Az elmondottakban a kórházi statisztikával és részletesebben a kórházi statisztika legfontosabb mutatószámaival foglalkoztunk.
Célunk az volt, hogy ismertessük a jelenleg használatos mutatószámo- kat és az azokkal kapcsolatban fennálló problémákat, hogy ezzel közelebb
jussunk a kórházi statisztikai munka megjavításához.
A jó kórházi stlatisztilka alapvető előfeltétele a kórházak irányításának és vezetésének. Jó kórházi statisztikai módszerek segítségével pontosabban ieltárhatjuk a kórházi munka hiányosságait és rámutathatun—k a fejlődés útjára. Ezért .a kórházi statisztika megjavítása egyúttal a kórházi egészség—
ügyi munka megjavításánlak is eszköze és ezen keresztül az egészségügy,
fejlődését is elősegíti. 5
A "SZOCIALISTA STATISZTIKfX KÖNYVTÁRA"
e. kiadványsorozat harminchatodik számaként megjelent
M.A. KUZNECOVA —— T. V. RJABUSKIN —-— 1.1. SULGIN
GYAKORLATI FELADATOK És ELMÉLETI VEZÉRFONAL Az ALTALANOS STATISZTIKAI
szEMINAmUMOK SZAMAIIA
(I. RÉSZ. ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS A STATISZTIKA MÓDSZEREI)
c. munkája
A könyv részletesen ismerteti az általános statisztika alapelveit és mód—
szereit. Egyes fejezetei a statisztikai megfigyelés kérdésével, a statisztikai anyag összesttésével és'csoportoslta'sa'val. a statisztikai táblákkal, a statisztikai adatok ábrázolásának grafikus módszerével, a viszonyszámokkal, az állagszámokkal.
a szóródás mutatószámaival, az indexekkel, a dinamikus (idő—) sorokkal, a re—
prezentatlv módszerrel. a statisztikai adatok (elemzésével foglalkoznak. Az utolsó fejezet a szemlnáriumokban feldolgozandó kérdések anyagát és az odatartozó irodalmat ismerteti. A kőnyv egyes fejezetei a témakörök általános elméleti ki- fejtésén kívül feladatokat és gyakorlatokat is tartalmaznak.
Kuznecova és szerzőtársai munkája hasznos segítséget nyújt nemcsak a statisztikai oktatóknak, a szeminárium— és gyakorlatvezetőknek, hanem a statisz—
tikát tanuló főiskolai és egyetemi hallgatóknak is.
A könyv csak korlátozott példányszámban kerül forgalomba.
Ara: 36.—— Ft
KAPHATO VALAMENNYI ÁLLAMI KÖNYVESBOLTBAN
4. Statisztikai Szemle 6—1
